udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kállay Oszkár

2000. január 27.

Dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, a Salvator Alapítvány elnöke beszámolt arról, hogy épül a városban az öregek otthona, 6 idős csíkszeredainak kívánnak otthont teremteni a jövőben, Eddig a külföldön élő magyarok küldtek támogatást, Svájcból orvosi műszerek, a belgiumi dr. Kállai Oszkár szemésztől gyógyszerek, műtőberendezések érkeztek. /Öregotthon épül Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2004. december 18.

Tizenkettedik alkalommal osztja ki dec. 19-én évi díjait a csíkszeredai Julianus Alapítvány. „A magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságáért" öt személyiséget jutalmaztak a díjjal. A Julianus Alapítvány idei díjazottjai: dr. Atzél Endre – Budapestről, dr. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök – Kolozsvárról, Smaranda Enache emberjogi aktivista – Marosvásárhelyről, dr. Kállay Oszkár – Brüsszelből (Belgium), Kovács Miklós volt parlamenti képviselő – Ungvárról (Kárpátalja), Lapohos András – Ördöngösfüzesről. /Julianus-díjak tizenkettedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./

2004. december 20.

„Örvendhetünk, hogy nemzetünknek még vannak olyan nagyjai, akik önzetlenül dolgoznak népünk megmaradásáért” – mondta a Julianus Alapítvány díjátadó ünnepségét megelőzően Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes. A csíkszeredai alapítvány első román díjazottja, Smaranda Enache emberjogi aktivista hosszas, elismerő taps közepette vette át a díjat. A budapesti dr. Atzél Endre a moldvai csángómagyarokért végzett karitatív tevékenységéért, az 1989-ben Magyarországra menekülő magyarok intézményes támogatásáért vehette át az elismerést. Az idei díjazottak listáján a brüsszeli dr. Kállay Oszkár, dr. Czirják Árpád kolozsvári kanonok, Lapohos András ördöngösfüzesi tanár, valamint Kovács Miklós kárpátaljai politikus szerepelt. A város legkiemelkedőbb személyiségeit díjazta a nagyváradi önkormányzat a Kiválóságok gáláján. A tizenöt terület közül kilencben magyar jelölt nyerte el a város címerével díszített szobrocskát és a huszonötmillió lejes pénzjutalmat. A képzőművészek közül Jakobovits Márta, a legjobb színész kategóriában pedig Kiss Törék Ildikó, a Kiss Stúdió Színház alapítója kapta a fődíjat. Thurzó Sándor, a Varadinum vonósnégyes alapítója a legjobb zenész, Tóth Márta, az Ady Endre Gimnázium igazgatója az oktatás kategóriában vette át a jutalmat. Az év nagykövete Tóth István, a Tavirózsa fotóklub és a Foto Art Galéria alapítója, a szociális téren nyújtott tevékenységéért Rajna József, a Caritas Catholica vezetője kapta meg a díjat, az elismerésre legméltóbb fiatal Debreczeni Sándor, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke. A sport kategóriában Nyisztor Sándor vívót jutalmazták, aki az idei athéni ötkarikás játékokon képviselte a várost. A sajtó kategóriában győztes Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója a pénzdíj egy részét egy ferences apácának, Zita nővérnek ajánlotta föl, aki az elmúlt évtizedekben sokat tett a városért, az utóbbi időben pedig szegény sorban él. Díszoklevéllel tüntetett ki Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester évzáró fogadásán több magánszemélyt és szervezetet. A főtéri Emlékezés Parkjának alkotói közül ketten, Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építészmérnök részesült a kitüntetésben. Díjazták az Artera Alapítványt, a Székely Dalegyletet, a Balázs Ferenc Vegyeskart, Gergely József mesterszakácsot, a Mallersdorfi Ferences Apácarendet, az udvarhelyi Fafaragók Szövetségét, valamint Ilyés Ferenc futballistát, Hosszú Attila vállalkozót és Geréb Péter matematikatanárt. /Díjözön az éves munkáért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

2004. december 21.

1993-tól immár tizenkettedik alkalommal adományoznak Julianus-díjakat azoknak, akik a peremmagyarság megtartásáért vállalnak többletmunkát itthon és külhonban egyaránt, hangsúlyozta köszöntőbeszédében Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke. A mostani díjazottak között van dr. Aczél Endre, aki a magyar nép legveszélyeztetettebb csoportját, a moldvai csángó magyarokat vette gondjaiba. Lakása Budapesten találkozóhelye ennek az elveszettnek hitt népcsoportnak, ahol otthon érzik magukat. Czirják Árpád, aki tiltakozott a hagymakupolás honfoglalás ellen, papként a főegyházmegye zsinatának egyik szervezője. Smaranda Enache kereste a magyarokat és vállalta a magyarokkal való együttműködést. Kállay Oszkár megszervezte a belgiumi magyarok körében az erdélyi magyarok segítését. Lapohos András a mezőségi szórványban megy a fogyatkozó magyarok után. /Házad lehet akárhol, hazád csak itt van. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./

2009. július 4.

Magyarfenesen a kórusmozgalom múltja 1876-ig nyúlik vissza. A jelenlegi kórus 2000-től működik, ami elsősorban a szerencsés karnagyválasztásnak köszönhető, hiszen Tóth Guttman Emese, a Romániai Dalosszövetség elnöke komoly szakmai hozzáértéssel végzi munkáját. A repertoár az évek során közel száz darabra bővült, melyek közül egy világi és egy egyházi jellegű csokorral készültek Belgiumba. Az első koncert helyszíne a brüsszeli magyar nagykövetség által működtetett Magyar Kulturális Intézet volt, június 18-án. A következő koncertnek Ottignies adott helyet. A házigazda, a wavre-i női kórus Kodály nevét viseli. Karnagyuk a kolozsvári származású zongoratanárnő, Veres Éva. A magyarfenesi kórus koncertkörútjának ő volt a helyi szervezője. A záró koncert színhelye ismét Brüsszel volt, az 56-os magyarok által vásárolt és fenntartott Magyar Ház. A házigazdák részéről dr. Kállay Oszkár üdvözölte a kórust, a belgiumi magyar közösség elnökeként beszélt az ott élő magyarok életéről. /Püsök Sarolta: Magyar dal Brüsszelben – „küldetésben” a Magyarfenesi Vegyeskar. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998