udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kálmán Lajos

1999. november 11.

Nov. 5-6-án a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület ünnepséget szervezett névadója tiszteletére. Kálmány Lajos Magyarpécskán kezdte meg népköltészeti gyűjtőmunkáját, amelynek első termékét Koszorúk az Alföld vadvirágaiból címmel, Pécskáról való alcímmel már 1877-ben kiadta Aradon. Pécskán a Kálmány Lajos Emléknapokat Heinrich József esperes-plébános és dr. Pálfi Sándor, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke nyitotta meg. A pinceklubban megnyílt a pécskai származású Laukó Katalin festményeinek kiállítása. Az ünnepi műsorban fellépett a pécskai Búzavirág felnőtt és ifjúsági együttese, az erdőhegyi Bokréta néptáncegyüttes, a pécskai iskolai énekkar és a Körösköz Irodalmi Kör is. Másnap az ismeretterjesztő tudományos ülés dr. Faragó József kolozsvári professzor előadásával kezdődött, dr. Burány Béla /Zenta/ nemzetünk lassú pusztulásának okait vázolta fel. Szabó Zsolt a Művelődés folyóirat bánsági kapcsolatairól beszélt, majd Csanádi János kisjenői tanár és folklórkutató énekléssel fűszerezett előadása következett. Bemutatták a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület gondozásában megjelent ötödik kötetet: A betyárgyerek az erdőben című Arad környéki népballadákat tartalmazó könyvet, melyet dr. Faragó József szerkesztett. Apáczai Bölöni Sándor folklórgyűjtő már nem érhette meg ezt a bemutatót. A templom falára elhelyezett Kálmán Lajos-emléktáblát leleplezték. /Emléknapok Pécskán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2000. augusztus 22.

Várható volt, hogy a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt, amely a helyhatósági választásokon elérte, hogy Marosvásárhelynek román polgármestere legyen, ismét előrukkol diverzióval, jegyezte meg Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Most faxot küldtek "Levél a romániai magyarokhoz″ címen. Ez a párt, élén Kiss Kálmánnal tíz éve dörgölőzik a Ion Iliescu vezette párthoz, most meg azt vetették az RMDSZ szemére, hogy "az elmúlt évtizedben egyszer sem mertek kellő objektivitással szólni Trianonról, az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári Határozat minket érintő kitétjeiről. Mert, akik csak ímmel-ámmal foglalják politikai programjukba az autonómiatörekvéseket, hogy aztán fiókba zárják, azok kormánypártként egészen más kisebbségmodelleket követnek″. Ez a párt, az RMSZDP most váratlanul kiállt az etnikai autonómia mellett. Nos, ez a levél egyszerűen plágium. Az aláírók - Kiss Kálmán elnök, Molnár István főtitkár és Kálmán Lajos régió-elnök - a Reform Tömörülés érveit gyűjtötték csokorba. Célként kitűzték "egy olyan kisebbségi törvény kiharcolását, mely közvetlen részvételt biztosít nemzetközösségünk ügyeinek intézésében, - vétójogot gyakorolhatva a minket közvetlenül érintő döntéshozatalokban″. Kiss Kálmánék szerint az embereknek ott kell hagyniuk az RMDSZ-t, és bizalmat kellene szavazniuk az igazi nemzeti erőknek. /Gyarmath János: Bagoly mondja...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998