udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kántor Erzsébet

1991. szeptember 25.

Az Europa című antiszemita lap igazgatója, Ilie Neacsu egy nemrégiben napvilágot látott újabb lapnak, a Nemanul Romanescnek is igazgatója. A Cuvintul 35. számában interjút közölt Ilie Neacsuval. Neacsu kifejtette, hogy a zsidók törekvése a többi nemzet alárendelése. Romániában a miniszterelnök zsidó, mondta, hozzátéve: "hogy fogadhatnék el egy zsidó miniszterelnököt? Ez több volna a soknál." "A magyarokkal más a helyzet. Támadnak bennünket, támadjuk őket. Ez természetes, hogy így legyen." Neacsu az ország elnökét szereti, tiszteli. Az interjút Kántor Erzsébet fordításában közölték. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

1992. december 3.

Az Etnikumközi Párbeszéd Társaság elnöke /O. Buracu/, alelnöke /Kántor Erzsébet/ aláírásával tiltakozás jelent meg a Mátyás-szobor meggyalázása ellen. Tiltakoznak amiatt is, hogy Kolozsváron neves magyar személyiségekről elnevezett utcák nevét meg akarják változtatni. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1993. június 29.

Szabad György, az Országgyűlés elnöke jún. 29-én fogadta a kolozsvári Interetnikus Párbeszéd Társaság Octavian Buracu elnök vezette küldöttségét. A társaság valamennyi romániai nemzeti kisebbség védelmét, kulturális önazonossága megtartását szolgálja. /Meghívás Buracuéknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ A találkozón részt vett a társaság német alelnöke, Wifried Schreiber és magyar alelnöke, Kántor Erzsébet is. /Interetnikus párbeszéd. = Magyar Nemzet, jún. 30./

1994. február 9.

Az Anyanyelvi Konferencia /teljes nevén Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága/ elnöke, Pomogáts Béla és alelnöke, Kolczonay Katalin, valamint a társaság erdélyi elnöke, Kántor Lajos Kolozsváron az Interetnikai Párbeszéd Egyesület vendégei voltak, ahol dr. Octavian Buracu elnök, Gheorghe Vasilescu titkár és Kántor Erzsébet alelnök fogadták őket. A két szervezet közötti együttműködésről tárgyaltak. Buracu elmondta, hogy megbeszélést tartott két kolozsvári napilappal, hogy a Szabadság és az Adevarul de Cluj szenteljen hetente egy-egy oldalt az interetnikai kérdéseknek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

2000. április 11.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemnek az 1999 májusában Torre-Pellicében tartott Akadémiai Napok alkalmával megfogalmazott kezdeményezése szellemében az EPMSZ erdélyi tagjai és pártolói 2000. január 15-én megalakították Marosvásárhelyen az EMPSZ Erdélyi Körét, mint a Bázelben bejegyzett egyesület fiókszervezetét. A Kör alapvető célkitűzése az európai protestáns szellemiség folyamatos itthoni érvényesítése, a párbeszédet szorgalmazó szabadegyetemi magatartás összeegyeztetése a több száz éves transzilván tolerancia máig élő hagyományaival. A Kör a politikai és egyházi választóvonalak fölé kíván emelkedni. Tagsága nyitott minden erdélyi magyar értelmiségi előtt, aki ezeket az elveket magáénak vallja és az EPMSZ Erdélyi Köre munkájában cselekvően kíván részt venni. Ápr. 8-9-én az Erdélyi Kör megtartotta első találkozóját, melynek témája Az erdélyi magyar felsőoktatás múltja, jelene és jövendője volt. A dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor előadását követő vita az erdélyi magyarság jövője iránt érzett felelősség jegyében zajlott. A Kör találkozóit féléves gyakorisággal fogja megtartani. A fenti közlemény aláírói: Bodó Barna, Dávid Gyula, Gálfalvi György, Gálfalviné Zsigmond Irma, Kántor Erzsébet, Kántor Lajos, Mezei Sándor, B. Nagy Veronka, Pásztori Kupán István, Szász Rózsa, Tonk István, dr. Tonk Sándor, Tavaszi Hajnal, Varga Gábor, Varga Vilmos, Veres-Kovács Attila. /Az EMPSZ Erdélyi Köre. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./

2000. május 8.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem szellemében az EPMSZ erdélyi tagjai és pártolói az idén Marosvásárhelyen megalakították az EPMSZ Erdélyi Körét mint a Bázelben bejegyzett anyaegyesület fiókszervezetét. Az Erdélyi Kör nemrég - Nagyenyed szellemi öröksége előtt tisztelegve - a helybeli református egyház Helvetica Házában Az erdélyi felsőoktatás múltja, jelene és jövendője címmel és témával tartotta meg első találkozóját. A dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor előadását követő vita az erdélyi magyarság jövője iránt érzett felelősség jegyében zajlott le. A kör - melynek enyedi találkozójának résztvevői közül megemlíthetjük a következőket: Bodó Barna, Dávid Gyula, Gálfalvi György, G. Zsigmond Irma, Kántor Erzsébet, Kántor Lajos, B. Nagy Veronika, Pásztori-Kupán István, Mezei Sándor, Szász Rózsa, Tonk István, dr. Tonk Sándor, Tavaszi Hajnal, Varga Gábor, Varga Vilmos, Veress Kovács Attila - műhely-jellegű találkozóit változó erdélyi helyszíneken, féléves gyakorisággal fogja megtartani. /Az európai protestáns szellemiség jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2001. március 17.

Tavaly napvilágot látott a Kulcsok Kolozsvárhoz /Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár/. Németh Júlia szerint az utóbbi tizenegy esztendő hazai magyar könyvkiadásának remeke, a könyvet Deák Ferenc grafikusművész tervezte. A Kántor Lajos és Kovács Kis Gyöngy szerkesztette kötet 76 egykori, de főként kortárs szerző - író, szerkesztő, tanár, történész, lelkész, műfordító, muzikológus - vallomását tartalmazza Kolozsvárról. A Korunk hagyományaihoz híven a szerkesztők több neves román és külföldi szerzőt is megszólaltattak, Kántor Erzsébet sajtótükre pedig bepillantást nyújt a kolozsvári román lapokba. Érdekes Gaal György összeállítása: a Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. /Németh Júlia: Kulcsok Kolozsvárhoz. A föl nem adható város. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

2001. október 30.

Romániában 1945-től kezdték kiselejtezni a "reakciós tartalmú könyveket". 1948-ban továbbra is vadásztak a "sovén, reakciós, rasszista eszmékre", de általában a "polgári irodalomra" is. A cenzúra annyira radikálissá vált, hogy az 1950-1955-ös Instrukciók után gyakorlatilag betiltanak szinte minden eredeti és fordított publikációt, nem csupán a "sovén, kommunistaellenes, marxizmusellenes" kiadványokat, hanem a tömegirodalmat is (például a bűnügyi regényeket), a parairodalmat, a "vallásos irodalmat" stb. 1964-ben némi enyhülés jött, nem kevesebb, mint 5851 kötetet hoznak vissza a forgalomba, a tiltott alapból. Az 1971-es tézisek viszont ismét megkeményítették a cenzúrát, amelyet 1977-ben formálisan "megszüntettek" (a "legnagyobb kedvezmény" USA-tól való igénylése miatt). Tulajdonképpen csak átutalták a cenzúrát a lapok és kiadók szerkesztőségeihez. Ezt az egész cenzúrát két határozat minősített: az egyik 1982-ben a jógáról szóló összes könyv kiselejtezése volt, az 1983-as dekrétum értelmében pedig minden írógépet és másológépet be kellett jelenteni a milícián. Hasonlóképpen radikális intézkedés volt a "betiltott írók", "az országból távozottak", vagyis a politikai menekültek listájának kiegészítése, időnkénti aktualizálása. 1983-ban 36 név szerepelt a listán, 1988-ben 152. E listáknak objektív irodalomtörténeti haszna is van. Ezek alapján meg lehet rajzolni a román irodalom száműzöttjeinek és a diaszpórának szinte pontos térképét. - Részlet Adrian Marino írásából. Fordította Kántor Erzsébet. Korunk, 2001. szeptember) /b.d.: Cenzúra Romániában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

2001. december 10.

A múlt hónap végén a besztercei EMKE tartott tisztújító közgyűlést, melyen új vezetőséget választottak és megszavazták a következő évi munkarendet és eseménynaptárt. Az új elnökségi tagok: Antal Attila történelemtanár (elnök), Kántor Erzsébet szemorvos és Székely Vilmos közgazdász (alelnökök). A besztercei MADISZ is újjá szerveződött. 10 éves tevékenység után alapszabályzat módosítást eszközölt az új szervezeti menedzsment irányelveinek alapján. Dec. 1-jén, a városi RMDSZ és az ifjúsági szervezetek civil fórumot rendeztek. /Újjá alakult civil szervezetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

2006. február 25.

Február 23-án Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tanácstermében mutatták be Balázs Sándor a Kiáltó Szó – volt egyszer egy szamizdat /Kriterion Könyvkiadó/ című kötetét. Balázs Sándor elmondta: a kötet első része visszaemlékezés, a második pedig dokumentáció (mindazok a kéziratok, amelyek a két megjelent és a hét meg nem jelent, csupán előkészített lapszám anyagából megmaradtak). A szerkesztés titkos szervezésben Romániában történt, a nyomtatás Magyarországon, a becsempészett magyar és román nyelvű végterméket pedig máig sem ismert anyaországiak is terjesztették. A találkozón megjelentek az egykori szamizdatot szerkesztő és terjesztő személyiségek: Cs. Gyimesi Éva, Cseke Péter, Pillich László, a Schwartz–házaspár, Kántor Lajos… De hasonló elismerés illeti azokat is, akik ilyen-olyan okok miatt hiányoztak: Sipos Gábort, Kántor Erzsébetet, Nagy Györgyöt, Pál Árpádot, Takács Lajost, Kiss Zoltánt, Borbáth Károlyt és társaikat, valamint a sok kockázatot magukra vállaló diákokat. /Ö. I. B.: Feltámadott Kiáltó szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998