udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kántor László

2000. szeptember 12.

Németh Zsolt külügyi államtitkár, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Sepsiszentgyörgy városi tanácsa, Kovászna megye tanácsa és mások segítségével október 12-16. között Sepsiszentgyörgyön a Budapest Filmstúdió megrendezi az első magyar-román filmfesztivált. Kántor László, a Budapest Filmstúdió vezetője megállapította: magyar mozikban alig-alig láthatunk szlovák, román, jugoszláv filmet. Ezért gondoltat, hogy egy minden évben megismétlődő, bővülő fesztiválsorozatot kellene elindítani, ahol évente két közép-európai ország bemutatja egymásnak a saját friss termését egy évre kivetítve. Az első magyar-román fesztivál Sepsiszentgyörgyön lesz. Kántor felsorolta a bemutatandó filmeket. A hattagú zsűriben három magyar, három román filmkritikus ad egy-egy díjat egy-egy magyarországi és romániai filmnek. A fesztiválokon az országok alkotói is találkoznak. Meghívják a forgalmazókat is, hogy üzletet köthessenek. /Pósa Zoltán (Magyar Nemzet): Román-magyar filmfesztivál átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./

2000. október 14.

Sepsiszentgyörgyön megkezdődött a Szenzor román-magyar filmszemle. A rendezvényt okt. 12-én Kántor László, a Budapest Filmstúdió Kft stúdióvezetője nyitotta meg. A két patronáló szakminisztérium részéről Tóth Erzsébet miniszteri biztos és Kelemen Hunor államtitkár beszélt a rendezvény fontosságáról. Okt. 15-ig Sepsiszentgyörgy két mozijában és a Tamási Áron színház stúdiótermében román és magyar filmek követik egymást. /(Éltes Enikő): Megnyílt az első román-magyar filmszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2003. szeptember 20.

Rendőrök közreműködésével állították le szept. 19-én a Dallas című játékfilm alsórákosi forgatási munkálatait, miután Adrian Nastase miniszterelnök "országimázs-rombolással" vádolta meg a produkció vezetőit, s sürgős intézkedést követelt. A környezetszennyezéssel gyanúsított filmesek azt állítják, egyetlen, büntetésről szóló jegyzőkönyvet sem kaptak, a produkciós iroda vezetői ellen azonban ügyészségi vizsgálat indult. Adrian Nastase miniszterelnök szerint a szeméttelepen élő cigányokról szóló film károsan befolyásolja a Romániáról külföldön kialakított képet. Kántor László, az Új Budapest Filmstúdió vezetője, a Dallas producere kijelentette: "nemzetközi botrány" lesz abból, ha abba kell hagyniuk a forgatást." A producer állítja: utánanéztek, hogy a forgatás helyszíne természetvédelmi terület-e: "a mellettünk levő bazaltbánya valóban az, de a meddőhányó már nem." Az egyik büntető hatóság, a Brassó Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője, Ioan Alexandru Grigoriu a Krónikának elmondta, három büntetést szabtak ki Alsórákoson: 20 millió lejes bírságot kapott a polgármesteri hivatal, 25 milliót a közbirtokosság, a legnagyobbat, 50 milliót pedig a kolozsvári Cinecorvin Kft.-re szabtak ki. A köztisztasági vállalat megkezdte a díszlet felszámolását, jelentette be Mircea Bucur, a Brassó megyei rendőrség nyomozótisztje. A rendőrség és a brassói ügyészség vizsgálatot indított Kántor László ellen a környezetvédelmi törvények megszegésének gyanújával. Wesserle Tibor, a film gyártásvezetője szerint nem a díszletet számolják fel a köztisztasági vállalat alkalmazottai, hanem azt a hulladékot kezdték elszállítani, amelyet megbízás révén a kőhalmi vállalat vitt ki az alsórákosi helyszínre. A Dallast Pejó Róbert aradi születésű, huzamosabb ideig Németországban alkotó, jelenleg New Yorkban élő rendező viszi filmre. A forgatás augusztus 25-én kezdődött két helyszínen, Sepsiszentgyörgyön és Alsórákoson, s a tervek szerint október 15-én fejeződne be. A gyártó Új Budapest Filmstúdió koprodukciós partnere a német MTM-Medien und Television GmbH és az osztrák Allegro Film, valamint a romániai CineCorvin mint alvállalkozó. /Lepedus Péter: Leállították a Dallas alsórákosi forgatását. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

2004. október 16.

A Házsongárdi temetőről szóló irodalom egyre gazdagabb. Herepei János kötetbe gyűjtötte az 1750-ig keletkezett régi sírkövek adatait. Gaal György térképfüzetet és könyvet jelentetett meg róla. 1999-ben majd 2001-ben Kiss Melitta és Pápai Ferenc a turisták igényeit kielégítő színes térképet tett közzé Budapesten. Az első album 1989-ben a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg Házsongárd címmel. Százhárom felvételét Kántor László készítette, a kísérő esszészöveget Lászlóffy Aladár írta. Sághy Gyula budapesti filmrendező színes képekből álló albuma a Recski Kiadó gondozásában 2003 decemberében jelent meg. A kötet bevezetője és a képek kísérőszövege dr. Györkey Jenő történész szakértő munkája. A szakértő ismeretei nagy részét Gaal György Tört kövön és porladó kereszten (Stúdium Könyvkiadó. Kolozsvár, 1997) című kötetéből valók, ahonnan a mondatokat gyakran egyszerűen átmásolta. /Gaal György: Új Házsongárd-album. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./okt. 18.

2007. szeptember 19.

Domokos Gézának állít emléket a Magyar Televízió az m2 csatornán, Kántor László és Csiki László filmjével. A Domokos Gézáról készült portréfilm feleleveníti az író legszemélyesebb élményeit. A Magyar Televízió Domokos Géza, az intézményépítő című filmjének bemutatásával tiszteleg a kiváló közéleti személyiség gondolkodó előtt. A dokumentumfilmet az Átjáró című műsor keretében, két részben láthatják a nézők szeptember 19-én és egy hét múlva, szeptember 26-án. /Az MTV Domokos Géza előtt tiszteleg. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

2008. június 25.

Június 27-én az Új Budapest Filmstúdió több filmjével kezdődnek Kolozsvár reneszánsza programjai. A filmek több szálon is kapcsolódnak Kolozsvárhoz. Poszler György neves irodalomtörténész Kolozsváron született, itt töltötte a gyermekkorát, az általa készített filmben részletesen beszél erről. Domokos Géza ugyancsak kötődött Kolozsvárhoz. Szabédi László életműve Kolozsváron született, Korniss Péter fotóművész szintén itt született, életműve jelentős részét Erdélyben fotografálta. A filmek alkotóinak egy része is kötődik a városhoz, így Csiki László neves író és költő, továbbá Weszerle Tibor és Kántor László is. A kolozsvári bejegyzésű filmiroda, a CineCorvin célja, hogy megpróbálják újraindítani a kolozsvári filmgyártást. /Kolozsvár reneszánsza – 2008. június 27–29. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2008. november 14.

A román–magyar kulturális párbeszéd támogatásáért Kántor László filmproducer veheti át a tavaly alapított, 3500 euró értékű Ioan Slavici-díjat, amelyet a bukaresti Magyar Filmhét keretében Demeter András István művelődési és vallásügyi államtitkár fog átnyújtani. – Kántor László számos erdélyi vonatkozású film elkészítésében vett részt. /Díj Kántor László filmproducernek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

2009. november 4.

1989 decemberében jelent meg Túlélő képek című könyv. Szerencséjük volt a könyvet kigondolóknak, főképpen szerzőknek, hogy a képek és szövegek megjelenése kitolódott decemberre; így nem volt már mód a számonkérésre. Szinte érthetetlen, hogy a vallomástételre megkeresettek a félelmeiket, reményvesztettségüket ilyen őszintén vállalták a nyilvánosság előtt – Sütő Andrástól Ferenczes Istvánig, Balogh Edgártól Tompa Gáborig. Még a hatalomhoz közelebb állók vagy éppen funkcióban lévők sem kímélték magukat, így Méliusz József vagy a még megtűrt Kriterion-igazgató Domokos Géza. „…hátha szétfoszlik majd a régi kín / az új mélységek új tajtékain!” – szólnak Markó Béla szonettzáró szavai. Horváth Imre nagyváradi költő a könyv új, bővített kiadásához már nem küldhetett igazoló vagy cáfoló folytatást /1993-ban halt meg/. A Túlélő képek húsz túlélője kiegészítette akkori vallomását mai értelmezéssel, ezt tartalmazza az új kiadás Kántor László: Túlélő képek. Erdélyi írók, 1989–2009./Kántor Lajos: Túlélő képek, 1989–2009. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

2009. november 14.

Húsz év távlatából néznek vissza önmagukra a Túlélő képek. Harmincnégy erdélyi íróember arca, két évtizeddel 1989 után, Kolozsvár, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy internetes összekapcsolódásának szüleménye. Kántor László: Túlélő képek. Erdélyi írók, 1989–2009. Kiadója a székelyföldi Alutus és a budapesti Noran Libri Kiadó. Kántor László most már örül, hogy belevágott ebbe, hogy apja, Kántor Lajos biztatására hallgatott. Arra kérte fotóalanyait, hogy szabadon fogalmazzák meg emlékeiket esszében, novellában, nyílt levélben, versben. /Nagy Székely Ildikó: Arcok, szavak, szelek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998