udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 507 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 481-507
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kántor Lajos

1999. június folyamán

A Korunk júniusi számát a színháznak szentelte. A folyóiratban sorakozó írások - Kántor Lajos főszerkesztő liberális felfogásának megfelelően - csak a modern színházi felfogás mellett állnak ki. Igazi színházi szemle akkor lett volna ez a szám, ha megszólalhatott volna például Szőcs István is, aki már többször figyelmeztetett arra, hogy ezzel az erőltetett modernkedéssel elveszítik a színházi közönséget. Sajnos, így történt. A kolozsvári színházba kevesen járnak. Tompa Gábor színházigazgató viszont párizsi bemutató sikerére hivatkozik. Ezért Szőcs István nem szerepel a lapban, nincs ellenvetés, nincs gond. Ebben a számban olvasható Hadházi András Úgy tűnik... című írása, amely így kezdődik: "Úgy tűnik, végre kezdünk megszabadulni attól a funkciótól, mely egyáltalán nem a Színház sajátja: a nemzeti-politikai missziótól, és visszatalálni azokhoz a kifejezési eszközökhöz, melyek csakis erre a művészeti ágra jellemzők." Bíró Béla /akinek írásait sokszor közölte a Magyar Hírlap/ posztmodern hitvallást tett a Korunkban Preposztmodern címmel. Moliere Don Juanjáról ír, aki az eget is kihívja maga ellen. "Mindez azonban számunkra, posztmodernek számára, lerágott csont ma már. Mi réges-régen leszámoltunk már az Éggel, a metafizikával, mindenfajta irracionális teljességekkel és univerzalizmusokkal, istenségből meg /ha lenne is efféle/ több tucatnyit ismerünk. Nemcsak választani lenne fárasztó közöttük, de a választási kényszert mint olyat sem vagyunk hajlandók elfogadni, hiszen tapasztalatból tudjuk: a választás a totalitarizmus szálláscsinálója. Mi a nyelvek, diskurzusok, alternatívák egyenértékűségében hiszünk. Persze egészen addig, amíg nem bőrünkre megy a játék..."-- "A ?nagy történet? a racionális és irracionális gyökerű metafizikai konstrukciók halálával maga is jobblétre szenderül. Örökre és visszavonhatatlanul lehetetlenné vált. Az irracionálist már régen kidobtuk a hajóból. Isten halott. A rációról "mára kiderült, hogy hamis istenség. Mi posztmodernek mégis bölcsebbek vagyunk minden elődünknél, hiszen mi már elfogulatlanul kimondhatjuk: minden ismeret ideológiai meghatározottságú konstrukció." "Egyetlen igazságunk van, hogy nincs igazság." /Korunk (Kolozsvár), jún./

1990. január 7.

Az RMDSZ megtartotta első országos tanácskozását Kolozsvárott jan. 7-én. Ezen megjelentek Bánát, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyék megalakult szervezeteinek képviselői, a helyi ideiglenes választmány tagjai és a bukaresti ideiglenes koordinációs bizottság képviseletében Domokos Géza és Horváth Andor. Domokos Géza fontosnak ítélte, hogy az RMDSZ szövetség maradjon, ne alakuljon át párttá, így gyűjtő helye legyen a romániai magyarság összes erőinek. Sütő András részletes nemzetiségi statútum kidolgozását sürgette. Annak ellenére, hogy Nemzeti Megmentési Front megyei és helyi tanácsaiban sok helyen nem megfelelő a nemzetiségi képviselet, a megyei küldöttek számos pozitív eredményről adtak számot a szervezés területéről. - Gyakorlatilag a magyarlakta területeket behálózzák az RMDSZ szervezetei. Kolozs megyében 10 000, az egykori Udvarhely megye területén közel 13 000, Hargita megyében 30 000, Arad megyében 3000, Maros megyében 6-7000, a Barcaságban 1700 bejegyzett tag van. Legtöbb helyen már aktívan tevékenykednek. Síkra kell szállni a több helyen tapasztalható visszarendeződés ellen. Többen hangsúlyozták, hogy a magyarság kulturális, közéleti, politikai újjászületésének központjának mindenképpen Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős, elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást /Az RMDSZ első országos tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. jan. 8-án közleményt adott ki az előző napi, Kolozsváron tartott ülésről. Felszólalt Domokos Géza, Sütő András, Kányádi Sándor, Dáné Tibor, Bodó Barna, Bárányi Ferenc, Nagy Béla, Varga Sándor, Ferenczes István, Katona Ádám, Pálfalvi Attila, Csép Sándor, Hosszú Zoltán, Markó Béla, Sylvester Lajos, Madaras Lázás, Jakab Elek, Cs. Gyimesi Éva, Pillich László, Balogh Edgár, Benkő Samu, Brassai Zoltán, Balázs Sándor, Tófalvi Zoltán, Patrubány Miklós, Csiszár Zsuzsa és Kántor Lajos. Domokos Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i nyilatkozata tartalmazza az egyéni és kollektív kisebbségi jogok szavatolását. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 8-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1990. január 14.

Az RMDSZ jan. 13-án országos küldött-tanácskozást tartott Marosvásárhelyen, melyről jan. 14-én közleményben számoltak be. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Domokos Géza, Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes, Sütő András, Markó Béla, Tőkés László, Demény Lajos, Toró Tibor, Kántor Lajos, Sylvester Lajos, Ferenczes István, Lányi Szabolcs és Horváth Andor. Domokos Géza ismertette a Szövetség munkáját. A napirenden a Szándéknyilatkozat megvitatása állt, amelyet végül több módosítással fogadtak el. Felszólalt Tőkés László, Pálfalvi Attila, Kántor Lajos, Kincses Előd, Fülöp Dénes, Léstyán Ferenc, Lohinszky Loránt, Jakabffy Attila, Csávossy György, Kikelly Pál, Varga Gábor, Fodor Pál, Garda Dezső, Román János, Sikló Dezső, Katona Ádám, Muzsnay Árpád, Mazalik Alfréd, Sipos Gábor, Madaras Lázár, Ferenczes István, Sikli László, Soós József, Szabó Barna, Leopold László, Káli Király István, Bartha Sámuel, Csíky Boldizsár, Sylvester Lajos, Toró Tibor, Demény Lajos, Lányi Szabolcs, Zöld Péter, Markó Béla és Sütő András. Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes tájékoztatást adott az oktatási intézmények újraindításáról, beleértve a Bolyai Tudományegyetem ősztől való újraindítását is. /A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 14-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ A tanácskozáson megjelentek a moldvai csángók képviselői is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

1990. február 10.

Febr. 10-én Kolozsváron is nagygyűlést tartottak, az egyik jelszó volt: Anyanyelvi oktatást minden fokon! A felszólalók között volt Kántor Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ideiglenes elnöke, Balázs Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ideiglenes választmányi tagja, a Bolyai Bizottság elnöke, Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ideiglenes választmányi tagja is. Az elhangzott beszédeket kiadta a Puntea /Kolozsvár/: Gyanakvás helyett dialógust - nagygyűlés Kolozsváron, 1990. febr. 10-én címmel, magyar és román nyelven.

1990. február 14.

Dokumentumot közölt a Romániai Magyar Szó, Király Károly Erdélyi Kálmán álnéven adott helyzetképet az elnyomott erdélyi magyarság helyzetéről 1981 márciusában. Példákkal mutatta be a nehéz helyzetet. A katonaköteles fiatalok lépten-nyomon a nemzeti diszkrimináció számtalan formájába ütköznek: nem használhatják egymás közt sem anyanyelvüket, nem írhatnak levelet magyarul, a magyar fiatalokat román vidékre viszik a katonaság idejére. A magyar végzős orvosokat, tanárokat Moldvába, Olténiába, román vidékre helyezik. A román tannyelvű osztályokba kényszerített magyar tanulók egymás között sem beszélhetnek magyarul. Nagyváradon az új igazgató megfenyítette a személyzetist: az üzemben nem lehet több magyar mint román. Sürgősen hozatni kell román munkásokat. Nagyváradra az utóbbi évtizedekben 25 ezer románt telepítettek be. Ugyanez történt Marosvásárhelyen Magyar városokban /Kolozsvár, Marosvásárhely, Arad, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda/ egész utcákat, főtereket, magyarlakta negyedeket bontottak le. Helyükbe tömbházakat húztak fel és románokat költöztettek be. Az 1977-es népszámlálásnál minden kérdésnek volt kódszáma, kivéve a nemzeti hovatartozás rubrikáját. Vegyes házasságok esetében nem írták magyarnak a családtagokat. Romániában a 2 milliós cigányságból 260 ezret ismertek el, a többit beírták románnak. A több mint 2 milliós magyarság a népszámlálás szerint 1,7 millió fő, hasonló a helyzet a többi nemzetiségnél is. A népszámlálás kérdőívet Bukarestbe szállították, az adatokat onnan közölték a helyi szervekkel. Nagysármáson például 1200 magyart tartanak nyilván. A református egyház nyilvántartásában 2300 magyar szerepel. Önkényesen tehát ennél a településnél 1100 magyart megfosztottak nemzetiségétől. Emiatt nincs magyar iskola Nagysármáson, de a környéken sem. 1980-ban a magyar tanulók 50 százaléka kénytelen román nyelven folytatni tanulmányait. A líceumi tanulóknak csak 30 %-a tanulhat anyanyelvén, noha például Marosvásárhely lakóinak 70 %-a magyar. A marosvásárhelyi Bolyai Líceumban az 1980/81-es tanévben 70 magyar IX. osztályba felvételizett tanulót áttettek a román osztályokba, mondván, csak két magyar osztály indulhat, noha 4 osztályra való tanuló sikeresen felvételizett. 1945 óta 1,5 millió románt hoztak be Erdélybe. Van sok megalkuvó magyar vezető, például Hajdu Győző, az Igaz Szó folyóirat főszerkesztője. A magyarság több "képviselője", mint Gere Mihai, Fazekas Ludovic, a Kovászna megyei első titkár, Nagy Ferdinand, Szász Iosif, a Hargita megyei első titkár, Cseresznyés Béla, Korondi Stefan, Coppándi Sándor, Fejes Juliu, Furó Gyula, Hegedüs Béla funkcionáriusok, akik közül egyesek magyarul sem beszélnek, de mind karrierista nemzetárulók. Velük szemben van a többség, akik vállalják magyarságukat. Sokan vállalnak meghurcoltatást, lelki tortúrát /Zsuffa Kálmán sepsiszentgyörgyi lakos, Jenei Tamás bákói református lelkész, Király Károly és mások/, egyesek életüket is áldozták /Szikszai Jenő tanár/. Céltudatos kiállással sikerült kiharcolni egy-egy osztályt, Takács Lajos és Nagy Géza professzorok, Kovács Zoltán festőművész, Gáll Ernő szerkesztő, Balogh Edgár, Kacsó Sándor, Benkő Samu, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Bálint Tibor írók a Központi Bizottsághoz címzett tiltakozó táviratokkal elérték, hogy a kolozsvári piarista, 400 éves múltra visszatekintő középiskolát ne számolják fel egészen. /Erdélyi Kálmán (Király Károly): Hangok és vészhangok Erdélyből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., 14./

1990. február 18.

Febr. 18-án Kolozsváron megválasztották az RMDSZ Kolozs megyei vezető testületét. Elnök: Balázs Sándor, alelnökök: Kántor Lajos és Bucur Ildikó, titkár: Pillich László, ügyvezető titkár: Pálfi Zoltán. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

1990. április 27.

Ápr. 23-án hajnalban ért véget az RMDSZ I. kongresszusa. A jelszó volt: Egységben a jövő! Ennek ellenére szó sem volt teljes nézetazonosságról, szögezte le Máthé Éva. Teljes nézetazonosság csak a diktatórikus rendszerben van. Nem akarunk politikai totalitarizmus helyett nemzeti totalitarizmust, vallotta Kántor Lajos. Szőcs Gézának igaza van: Marosvásárhely győzelmet jelentett, diadal azon törekvéssel szemben, hogy az ország megszabaduljon a magyaroktól. Ez a kongresszus a megmaradás fóruma volt. Ezt a legnagyobb erővel Tőkés László képviselte. Marosvásárhely után "némiképp radikálisabb álláspontra kell helyezkednünk, és ezt minden bizonnyal a főtitkár, Szőcs Géza és köré csoportosuló kolozsvári vezető értelmiségiek képviselik majd". /Máthé Éva: Kollektív öngyilkosság helyett: MARADUNK! = Valóság (Bukarest), ápr. 27./

1990. május 16.

Máj. 16-án Kolozsváron, az Állami Magyar Színházban választási nagygyűlést tartott az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Bemutatkoztak a képviselő-, illetve szenátorjelöltek. Balázs Sándor, a Kolozs megyei szervezet elnöke mondta a bevezetőt. Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára, szenátorjelölt rámutatott arra, hogy az RMDSZ egységes politikai erőnek bizonyult. Pillich László, az RMDSZ szervezési titkára, képviselőjelölt után Podhrádszky László jogász /aki a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt részéről szerepel az RMDSZ képviselőházi listáján/ következett. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a közösen az egyes román pártok képviselőivel tartott megbeszélésről elmondta, hogy a liberálisok képviselője volt az egyetlen, aki a nemzetiségi kérdésben normális magatartást tanúsított. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár a kishitűekkel szemben leszögezte: az elmúlt hónapokban sokat elértek. Eckstein Kovács Péter ügyvéd, akit az ifjúsági szervezetek javasoltak képviselőnek, elmondta, hogy a nemzetiségi statútum kidolgozása szakemberek részvételét követeli meg. A találkozón elhangzott, hogy a Puntea folyóirat révén a román olvasókkal folytatott dialógust rendszeresebbé fogják tenni. /RMDSZ jelöltek találkoztak választóikkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

1990. november 13.

Kolozsváron megtartották az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tisztújító közgyűlését. A 305 küldött meghallgatta a leköszönő választmány beszámolóját, majd megválasztották az új vezetőséget. Az új vezetőség tagjai között van többek között Herédi Gusztáv, Dáné Tibor, Tőkés Elek, Dávid Gyula, Kántor Lajos, Balázs Sándor, Kötő József, Nagy Károly, Szőcs Judit és Molnos Lajos. Az új választmány Buchwald Pétert választották az RMDSZ Kolozs megyei elnökének, Kapcza Imrét, Bucur Ildikót és Csomortányi Istvánt alelnököknek, Pállfy Zoltánt pedig a megyei szervezet titkárának. Buchwald Péter 54 éves kutatóvegyész, a Gyógyszerkémiai Intézet főkutatója, több szakkönyvet írt. /(K.N.K.): RMDSZ tisztújítás után. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

1990. december 8.

Cs. Gyimesi Éva nemrég elnyerte a Babes-Bolyai Egyetem professzori címét. Több fiatal szakembert vettek fel a magyar tanszékre, tájékoztatott helyzetükről. mondta. Nem oldódott meg minden, a világirodalmat Horváth Andor államtitkár csak úgy tudja előadni, hogy havonta egyszer-kétszer Bukarestből Kolozsvárra utazik, mellette a tanársegédi állást Egyed Emese tölti be. Berszán István gyakornok a tanszék mindenese: könyvtáros, titkár, telefonügyeletes, a diákokkal kapcsolattartás felelőse. A néprajzi tanszékre Keszegh Vilmos és Pozsony Ferenc került adjunktusként. Szegedről megérkezett Kovács Imre vendégtanár, ő fogja előadni a XX. század irodalmát, ugyancsak vendégtanár Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, szintén a XX. század előadója. Szilágyi N. Sándor Bukarestből Kolozsvárra költözött, ez a nyelvészeti tanszék nyeresége. A tanszéken újságíró szakot is indítottak, Szilágyi N. Sándor adja elő a kommunikációelméletet és Cseke Péter a sajtótörténetet. /Takács Éva: Beszélgetés Cs. Gyímesi Évával, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem professzorával. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

1990. december 22.

Tibori Szabó Zoltán főszerkesztő és helyettese, Székely Raymond emlékeztek 1989. dec. 22-re, a Szabadság első számának megszületésére. Az Igazság szerkesztőségében összegyűltek többen, hogy erről beszéljenek: Tibori Szabó Zoltán, Orbán Ferenc, Székely Raymond, Pillich László, Párfi Mircea, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Csép Sándor és Kiss János, a műszaki szerkesztést Dózsa Sándor végezte. Éjjel döntötték el a lap nevét, addigra már megírták cikkeiket is. Dec. 23-ra megjelent a Szabadság első száma. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

1991. február 4.

Dec. 4-én az újjászületett Erdélyi Szépmíves Céh megtartotta első rendezvényét Kolozsváron, a Báthory Líceum dísztermében. Kántor Lajos bevezetőjében vázolta a bemutatott Vándor idő balladája. Krónika 89-90 című kötet születésének körülményeit. A könyvet a Stockholmban 1991-ben megalakult Erdélyi Könyv Egylet adta ki, Budapesten nyomták, és egy sorozat első darabja. A sorozat kezdeményezői elsősorban a Svédországban élő Veress Zoltán és Veressné Telegdi Magda, illetve Ausztráliától Amerikáig még sokan. Az ő kérésükre állt össze 35 erdélyi magyar szerző műveiből ez az antológia. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

1991. június 7.

Újraindítják a Bolyai Szabadegyetem előadássorozatát Kolozsváron, Erdély történelme, művelődéstörténete, irodalomtörténete, néprajza, valamint egyház- és vallástörténet témakörökben. Az előadók között ismert tudósok és irodalomtörténészek vannak: Bodor András, Jakó Zsigmond, Bitay Ilona, Csucsuja István, Magyari András, Imreh István, Egyed Ákos, Csetri Elek, Kovács András, Murádin Jenő, Benkő András, Szabó György, Székely Erzsébet, Mózes Huba, Egyed Emese, Antal Árpád, Kozma Dezső, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Erdő János és Buzogány Dezső. /Szatmári László: Bolyai Szabadegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

1991. december 4.

Dec. 4-én az újjászületett Erdélyi Szépmíves Céh megtartotta első rendezvényét Kolozsváron, a Báthory Líceum dísztermében. Kántor Lajos bevezetőjében vázolta a bemutatott Vándor idő balladája. Krónika 89-90 című kötet születésének körülményeit. A könyvet a Stockholmban 1991-ben megalakult Erdélyi Könyv Egylet adta ki, Budapesten nyomták, és egy sorozat első darabja. A sorozat kezdeményezői elsősorban a Svédországban élő Veress Zoltán és Veressné Telegdi Magda, illetve Ausztráliától Amerikáig még sokan. Az ő kérésükre állt össze 35 erdélyi magyar szerző műveiből ez az antológia. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

1992. március 2.

Márc. 2-án ünnepélyesen bemutatták a Püski Könyvesházban, Budapesten az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ nagymúltú Erdélyi Múzeum című folyóiratának új, 1991-es évfolyamát. Az ünnepségen Jakó Zsigmond, az EME elnöke, Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum szerkesztője, idősebb Entz Géza művészettörténész és R. Várkonyi Ágnes történész beszélt. A folyóirat 1946-ig jelent meg, az 1947-est /LII. kötet/ zúzdába küldték. A megmaradt példány alapján ezt a számot 1990-ben adták ki reprintben, Budapesten. /Új Magyarország, márc. 4./ Ruffy Péter felvázolta, mennyi kiválóságot adott Erdély /a Bolyaiak, Misztótfalusi Kis Miklós, Batthyány Ignác/. Az 1989-es változás után újraalakult a Erdélyi Múzeum-Egyesület, most pedig az EME újra kiadta évkönyvét. /Ruffy Péter: Erdélyi Múzeum. = Magyar Nemzet, márc. 5., Erdélyi kiadványok a Püskinél. = Új Magyarország, márc. 4./ A kiadvány: Erdélyi Múzeum LIII. Kötet, 1991. 1-4. füzet /Kolozsvár, 1991/ Ez az évkönyv felvázolta az EME újraalakulását: Kolozsvár, 1990. jan. 5.: Jakó Zsigmond professzor lakásán Nagy Jenő, az EME egykori titkára, Imreh István és Faragó József, az EME 1950-beli tagjai, valamint Balázs Sándor, Benkő Samu, Csetri Elek, Gáll Ernő, Kántor Lajos, Kiss András, Nagy György és Sipos Gábor elhatározták, hogy újrakezdik az EME tevékenységét. Új alapszabályt dolgoznak ki, és megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az egyesületet jogi személyként bejegyezzék. Marosvásárhely, 1990. jan. 20.: Dr. Bérczes Judit, dr. Szabó István, dr. László József, dr. László János, dr. Péter Mihály, dr. Bedő Károly, dr. Szövérfy Ágnes, Dézsi József, dr. Feszt Tibor javaslatot tesznek az EME újraszervezésére. Kolozsvár, 1990. márc. 22.: Az EME újraalakuló közgyűlésének 35 résztvevője elfogadja az új alapszabályzatot. Kolozsvár, 1990. máj. 9.: Hivatalosan bejegyzik az EMÉ-t. Marosvásárhely, 1990. szept. 15.: Az Orvostudományi Szakosztály újraalakuló közgyűlése megválasztja a vezetőséget.

1992. március 15.

Márc. 15-én Budapesten, a Gellért Szállóban átadták a Pulitzer-díjakat. A díjazottak között volt Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11-12./

1992. június 12.

A Korunk folyóiratot a Művelődés és az A Hét mellett bizonyos mértékig szubvencionálja a minisztérium, de ez nem fedezi a költségeket. A lapot alapítványi pénzekből akarják fenntartani. Áttértek a számítógépes szedésre és sikerült behozni a két-három hónapos lemaradást. A legnagyobb gond a terjesztés. Az állami terjesztő csak 680-at akart megrendelni a Korunk 4000 példányából. Korábban 1200 példány jutott át Magyarországra, jelenleg átlagosan 200. Kántor Lajos főszerkesztő ennek ellenére bizakodó. Már több új magyar könyvkiadó született, de a legismertebb még mindig az állami Kriterion Kiadó. 1990-ben a Kriterionnál 45 könyv jelent meg, 1991-ben 32, idén áprilisig csak egy könyv. A válság egyik oka az állami könyvterjesztés összeomlása. Bíztató, hogy a magyar Művelődési Minisztérium nagyobb összeggel kívánja támogatni a határokon túli magyar könyvkiadást. /Beke Mihály András: Lapok, könyvek sorsa Erdélyben. = Heti Magyarország, jún. 12./

1992. június 16.

Kolozsvár polgármesteri hivatala felszólította a MADISZ-t, hogy székházának négy szobája közül kettőről mondjon le. Ugyanakkor felajánlott a Korunk szerkesztőségének négy szobát a MADISZ székházában. Funar össze akarja ugrasztani a magyar szervezeteket. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője felkeresi a művelődési minisztert, hogy szóvá tegye a folyóiratot ért sérelmet. /A Korunk után a Madisz? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

1992. december 1.

Erdélyi magyar írókkal találkoztak az érdeklődők Párizsban, a Magyar Intézetben, ahol a romániai magyar irodalomról tartottak vitaestet, amelyet Pomogáts Béla vezetett. Hatalmas vérveszteség érte az erdélyi magyar irodalmat azzal, hogy az elmúlt évtizedben mintegy hatvan erdélyi író és költő áttelepült Magyarországra. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője elmondta, hogy jelenleg Kolozsváron 65 magyar szakos hallgató tanul az egyetemen. /MTI/

1993. január 21.

A Korunk főszerkesztője, Kántor Lajos és Funar kolozsvári polgármester jan. 21-én tárgyaltak. Megegyeztek abban, hogy a szerkesztőség használhatja irodáit, de a polgármester fenntartja szándékát, hogy a szerkesztőséget kiköltöztesse. /A Korunk egyelőre marad. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

1993. január 22.

Az RMDSZ megválasztotta új országos vezetőségét, az RMDSZ Képviselők Tanácsát. Melynek 21 tagja a következő: Csiha Tamás, Bodó Barba, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándoe, Bérs András, Tőké András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Bányai Péter, Pillich László, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Meder Zsolt és Borsos Géza. /Az RMDSZ új országos vezetősége. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

1993. február 4.

A Korunk újból használja helyiségeit, ismertette a fejleményeket Kántor Lajos főszerkesztő. A szerkesztőség pert indított, a tárgyalásig felfüggesztik az ellenük hozott intézkedéseket. /B. G.: Kántor Lajos az ellenük hozott intézkedésekről. = Magyar Hírlap, febr. 4./

1993. február 21.

Marosvásárhelyen febr. 21-én tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete /RMÚE/. Eddig keveset tett ez az egyesület a mintegy ötven kiadvány 250-300 újságírója ügyében. Nincs pontos tagnyilvántartásuk sem. Elfogadták a módosított alapszabályzatot, az RMÚE székhelyét Csíkszeredából Marosvásárhelyre teszik át. Az RMÚE a magyar újságírók szakmai-alkotói és sajátos érdekvédelmi szervezete, szervezi az újságírók továbbképzését, magyar nyelvű szakmai tájékoztató közlöny megjelentetését határozták el. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Kántor Lajos, ügyvezető elnök: Gáspár Sándor /Marosvásárhely, rádióstúdió/, alelnökök: Ágoston Hugó /Bukarest és szórvány/, Makkai János /Közép-Erdély/, Hecser Zoltán /Székelyföld/, Stanik István /Partium/, Boros Zoltán /audiovizuális médiumok/. /Bögözi Attila: Lenni vagy nem lenni. Újságíró-közgyűlés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23, Népújság (Marosvásárhely), febr. 23., Média (Nagyvárad), márc. 4./

1993. április 27.

Erdélyi értelmiségiek riadtan nézik azt, hogy a magyarországi sajtó egy része támadta a Duna Tv-t. Péntek János kolozsvári egyetemi tanára Duna Televízió fontosságát elsősorban nyelvi szempontból értékelte. A nyelvi elszigeteltség feloldásában van nagy szerepe a Duna Tv-nek. Murádin László akadémiai kutató hozzátette: "A mi erdélyi beszédünk visszaszorulóban" van, mert egyre kevesebb az alkalom, hogy magyarul megszólaljanak. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője szerint a Duna Tv sokat tehet a magyarságszemléket fejlesztése érdekében. Kötő József, az RMDSZ alelnöke hangsúlyozta, hogy a kultúraépítő munkában vár segítséget a tévétől. Egyetemes magyarságban gondolkodó műsorokra van szükség. /Csáky Zoltán: Erdélyiek a Duna TV-ről. = Népszabadság, ápr. 27./

1993. április 29.

Ápr. 17-én Marosvásárhelyen ülésezett a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete igazgatótanácsa. A szervezet nevében a szócserét a rövidítés könnyebb kiejthetőségével indokolta: MÚRE. Az egyesület új székhelye: Marosvásárhely, Városház u. 1. Az ülésen tárgyaltak a Spectator Alapítvány bejegyzéséről és megválasztották kuratóriumát. Kántor Lajos, a MÚRE elnöke ismertette a Korunk és más kolozsvári kiadványok helyzetét. A MÚRE igazgatótanácsa tiltakozó nyilatkozatot fogadott el. Tiltakoztak amiatt, hogy a kolozsvári szerkesztőségeket kilakoltatással fenyegetik. A tiltakozó nyilatkozatot elküldték Iliescu elnöknek. /MÚRE igazgatótanácsi ülés Marosvásárhelyen. = Média, ápr. 29./

1993. május 2.

Az Anyanyelvi Konferencia, az EMKE és a Korunk Stúdió rendezésében ápr. 30-máj. 2-a között zajlott le Kolozsváron és Szabédon a Szabédi Emléknapok rendezvénysorozata. Kolozsvárott nemzetközi tudományos ülésszak keretében felelevenítették az 1943-as Termés-ankét emlékét. Az előadók között volt Borbándi Gyula, Molnár Gusztáv, Pomogáts Béla, Kántor Lajos és Markó Béla. - Máj. 2-án Szabéd községben emlékeztek Szabédi Lászlóra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 4.- 25. sz./

1993. május 9.

A Varadinum ünnepségsorozat keretében máj. 9-én Nagyváradon találkoztak a romániai magyar lapok főszerkesztői. Több mint harmincan jöttek össze, meghallgatták Kántor Lajosnak, a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete elnökének és Szabó Zsoltnak, a Művelődés főszerkesztőjének eszmefuttatását. Ezt követte a romániai magyar lapok főszerkesztőinek négyórás tanácskozása. Bemutatkoztak az ifjúsági lapok is. /Varadinum. Ünnephozó főszerkesztők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

1993. június 3.

Kántor Lajos is véleményt mondott az etnikai tisztogatás vitájában, valamiféle középutat keres, elvetette Bíró Béla túlzásait, aki durván leegyszerűsítette Sütő András nemzetszemléletét, és a románsághoz való viszonyát, ugyanakkor azt sem fogadta el, hogy Bíró Béla nemzetáruló. Kántor Lajos szerint Bíró Béla táboron belül van, egyetért vele abban, hogy fel kell hagyni az önsajnálattal, az autonómiák rendszerében kell keresni a megoldást. /Kántor Lajos: Az ördög nem alszik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 3./ Előzmény: Bíró Béla írása: máj. 12-i jegyzet, Sütő András írása: máj. 27-i jegyzet.

1993. június 10.

Az RMDSZ nem helyettesítheti a romániai magyarság minden intézményét, fejtette ki Kántor Lajos, nem illetékes minden kérdésben. /Kántor Lajos: Hiányzás, jelenlét. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 10./

1993. június 26.

A kisebbségtudomány, mint önálló tudományos diszciplína fogalmát még nem vezette be a nemzetközi tudományos élet. Maga a diszciplína mégis létezik, állapította meg Pomogáts Béla. Hogy van ilyen tudomány, arról győznek meg többek között Kemény G. Gábor könyvei és hatalmas iratgyűjteményei a nemzetiségi kérdésről, Erdélyben Balogh Edgár közíró, Imreh István történész, Benkő Samu művelődéstörténész, Gáll Ernő szociológus, Kántor Lajos irodalomtörténész, Felvidéken Popély Gyula történetíró, Gyönyör József nemzetiségszociológus, Turczel Lajos irodalomtörténész, Délvidéken Rehák László szociológus, Mirnics József történész, Bori Imre, Szeli István, Bosnyák István, Utasi Csaba irodalomtörténész, Gerold László színháztörténész. /Pomogáts Béla: Kisebbségtudomány. = Új Magyarország, jún. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 481-507




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998