udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kántor Zita

2000. november 20.

Nov. 18-án, születésének (1700. nov. 25) 300. évfordulóján Árva Bethlen Kata ünnepséget tartottak szülőhelyén, a Maros megyei Bonyha községben. Dr Csiha Kálmán püspök hirdetett igét. Dr. Tonk Sándor történész tartott előadást Árva Bethlen Katáról, majd dr. Buzogány Dezső teológiatanár a XVIII. századi egyházi életről értekezett. A helybéli Bethlen-kastélyban a bonyhai születésű Kántor Zita textilművész alkotásaiból nyílt kiállítás. /Árva Bethlen Kata ünnepség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2000. november 28.

Többet temetnek Bonyhán, Árva Bethlen Kata szülőfalujában, mint ahányat keresztelnek - mondta Dénes Előd fiatal lelkipásztor, aki immár két éve szolgál a Kis-Küküllő menti faluban. Jelenleg Bonyha községközpont, összesen hét település tartozik hozzá: Bernád, Gógán, Gógánváralja, Leppend, Dányán, Jövedics és Kund. Lakosságának negyven százaléka magyar nemzetiségű, harminc-harminc százaléka román és roma. A református egyházközség hatszáz lélekkel számol, és ahogy Dénes Előd lelkipásztor elmondja, templomba járó nép lakja Bonyhát. A munkanélküliség itt is gond. A faluból számosan ingáztak Dicsőszentmártonba, az ottani gyárakba, de az ipar hanyatlásával sokan Általában egy gyereket nevelnek családonként, ritkább esetben kettőt. Ez az arány az iskola magyar tannyelvű osztályainak a megmaradását is veszélyezteti. Az elemiben már csak összevont tanítás folyik, idén már nagy nehézségek árán indult az ötödik osztály, ugyanis hiányzott a tízes létszám, amely a magyar tannyelvű osztály létjogosultságát törvényileg biztosítja. Bethlen Kata születésének 300. évfordulóján Bonyhán ünnepi istentisztelettel, történelmi tárgyú előadásokkal, képzőművészeti kiállítással, kórushangversennyel tisztelegtek emléke előtt. Tonk Sándor történész a nagyasszony koráról, életéről és tevékenységéről tartott előadást, Buzogány Dezső teológiatanár a 18. század egyházi életéről, a reformációról beszélt. Kántor Zita bonyhai születésű, Marosvásárhelyen élő fiatal képzőművész az évfordulón a helybéli Bethlen-kastélyban állította ki alkotásait. Remélhetőleg már jövőre megvalósul a szórványkollégium, amelynek célja, hogy Bonyhán járhassanak iskolába a magyar gyermekek, és a református egyház és a faluközösség által épített vendégházban lakhassanak. /Antal Erika: Bethlen Kata falujában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./

2001. november 1.

November 3-11. között nagyszabású ünnepségsorozatra kerül sor Dicsőszentmártonban. A Magyar Kulturális Napokat - Márton Napi Vigasságokat a Kis-Küküllő Alapítvány, az RMDSZ, a helyi egyházközségek, a Sipos Domokos Művelődési Egyesület, a Dicsőszentmártoni Népszínház, a Magyar Pedagógus Szövetség valamint az Alsó-Kisküküllő Menti Ifjúsági Szervezetek Szövetsége szervezi. November 3-án a IX. Kis-Küküllő Menti Borverseny nyitja a sorozatot, melyet este szüreti bál követ, ennek keretében a szászcsávási hagyományőrző cigányzenekar húzza majd a talpalávalót. November 4-én Hunyadi László és Kántor Zita képzőművészek kiállításának megnyitójára kerül sor, majd megnyitják a Dicsőszentmártoni Kulturális Napokat. Beszédet mond Kóródy István, a Kis-Küküllő Alapítvány tiszteletbeli elnöke, valamint dr. Kakassy Sándor, az alapítvány elnöke. A Pro Urbe kitüntetések átadása után nagyszabású folklórműsort tekinthetnek meg az érdeklődők. Nov. 5-én az Ariel Marosvásárhelyi Ifjúsági és Gyermekszínház vendégszerepel a kisvárosban; 6-án pedig a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulata adja elő a Színésznők című darabot. Lesz még szimfonikus hangverseny, író-olvasó találkozó keretében ünneplik meg azt, hogy 10 éve létesült és azóta is megjelenik a helyi Kis-Küküllő c. lap. Az olvasók ezúttal a megye újságainak szerkesztőivel: a Népújság, a Bekecsalja, a Szászrégen és Vidéke, valamint a Látó című irodalmi folyóirat munkatársaival találkozhatnak. Végül megünneplik azt, hogy 10 éve alakult a Sípos Domokos Művelődési Egyesület vegyes kara. /(Máthé Éva): Márton napi vigasságok - Dicsőszentmártonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2001. november 6.

Dicsőszentmártonban, a Magyar Házban Nagy Miklós Kund, a Népújság helyettes főszerkesztője nyitotta meg a környék két szülötte, Hunyadi László szobrász és Kántor Zita textilművész kiállítását. A szobrász ezúttal nagy magyarokat megjelenítő plaketteket, rézdomborításokat mutatott be /Bethlen Gábor, Rákóczi, Bolyai János, Márton Áron püspök, Sipos Domokos, Horváth István, Makkai Sándor, Tamási Áron és Balázs Ferenc/. Nagy Miklós Kund elmondta, hogy Hunyadi Lászlóval közösen megörökítettek a helikoni írók közül ötvenötből ez ideig huszonnégyet. A megnyitón Kóródy István klarinétművész a város szülötte, Csíky Boldizsár Claro solitario című új művéből adott ízelítőt, melynek két hét múlva lesz a bemutatója Budapesten, majd Orbán György Balladáját játszotta. /b.d.[Bölöni Domokos]: Tárlatnyitó. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

2002. május 11.

A textilművészetet népszerűsíti a hagyományos marosvásárhelyi Ariadne-kiállítás. Idén nem jelentkezett a mindig figyelemfelkeltőn szereplő Kántor Zita. Kiállított viszont a tavalyi első díjas Csíky Szabó Ágnes, továbbá Hunyadi Mária, Szabó Bokor Márta, Novák Ildikó, Köllő Margit és mások is jelen voltak munkáikkal. /N.M.K.: Ariadne 2002. Textíliák falon, térben, időben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

2003. július 4.

A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, a magyar tagozat Vásárhelyi Nyári Komédiázás felcím alatti rendezvényével július 6-án kiszáll Mikházára is, egy kerek héten át ott tartja - mindenkit szívesen látva - nyílt próbáit. Három komédia bemutatásáról van szó. A vígjátékokat július 12-én Mikházán mutatja be a társulat, másnap Nyárádremetén, majd július 16 és 17-én Marosvásárhelyen, a Bolyai Líceum udvarán láthatja a közönség. Mikházán a bemutató előtt Kántor Zita, valamint a faluban élő Sándor Ernő képzőművészeti munkáiból nyílik kiállítás. A Vásárhelyi Nyári Komédiázást támogatja a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is. Újra elkezdődhet az, amit az egykori Székely Színház abbahagyott. /L. I.: Vásárhelyi Nyári Komédiázás. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

2004. november 24.

Nov. 20-án Bonyhán a tanfelügyelőség és a Tanítók Háza kezdeményezésére emlékeztek arra, hogy 250 éve jelent meg a helység egykori híres nagyasszonya, Árva Bethlen Kata Önéletírása. A Soós Katalin szaktanfelügyelő szervezte rangos megemlékezésen alig lehetett beférni a Kis-Küküllő Alapítvány igyekezete nyomán létesült szórvány oktatási központba. Dr. Kakassy Sándor, a Kis-Küküllő Alapítvány elnöke előadását a bonyhai általános iskolások műsora előzte meg. Árva Bethlen Kata települése a magyar kultúra fellegvára volt hosszú időn keresztül, most meg a környéken végveszélyben a magyar anyanyelvi oktatás, figyelmeztetett az előadó. A rendezvény legmaradandóbb élményét Farkas Ibolya színművésznő nyújtotta, aki huszonöt évvel ezelőtt játszotta nagy sikerrel itthon és szerte Nyugat-Európában Kocsis István Árva Bethlen Katáról írt monodrámáját. Most tömörített változatban szólaltatta meg az író veretes szavait. Ezen a napon megnyílt Kolumbán Kántor Zita Bonyhán született fiatal marosvásárhelyi textilművésznő kiállítása. A pedagógusvendégek megismerkedhettek a bonyhai általános iskola nemrég felavatott dokumentációs központjával. /N. M. K.: Árva Bethlen Katára emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

2005. február 21.

Négyszáz éve, 1605. február 21-én Nyárádszeredában választották fejedelemmé az erdélyi székely és magyar rendek Bocskai Istvánt, egyetlen győztes szabadságharcunk vezérét. A jubileumot a Nyárádmente központja egy hetes rendezvénysorozattal ünnepli meg. A városnapok február 19-én kezdődtek. Eljöttek Nyárádszeredába a fejedelemválasztó települések, Szerencs és Szászmedgyes képviselői, a hajdúvárosok képviseletét a hajdúszoboszlóiak, hajdúdorogiak vállalták. Nyárádszereda test-vérvárosai közül megjelent Simontornya és Örkény delegációja. A vendégeket a helyi polgármester, Dászkel László köszöntötte. Ezt követően tudományos szimpózium keretében szakemberek taglalták Bocskai Erdély és Európa történelmében betöltött szerepét. Cs. Nagy Zoltán, a hajdúszoboszlói Bocskai István Hagyományőrző Egyesület (BIHE) elnöke, dr. Börzsönyi József szerencsi református esperes, teológiai tanár és dr. Bakó Endre, a BIHE alelnöke tartott előadást. Megnyílt Kántor Zita marosvásárhelyi képzőművész kiállítása. A kultúrházban fellépett a Ferencz Csaba vezette nyárádszeredai női énekkar. /(N.): Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998