udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 283 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-283
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kányádi Sándor

2005. április folyamán

Az elmúlt évben megjelent egy tanulmánykötet: Tanulmányok Kányádi Sándorról /Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004/, ebben ötvenöt kritika, tanulmány, műelemzés, portré sorakozik Kányádi Sándor költőről. Csoóri Sándorról, Sütő Andrásról, Szilágyi Istvánról szóló tanulmánykötetek után ez a negyedik monumentális antológiája az egyetemi kiadónak, amely élő klasszikusokat állít középpontba. /Elek Tibor: A költői népszerűség titka. = Irodalmi Jelen (Arad), ápr./

1990. január 7.

Az RMDSZ megtartotta első országos tanácskozását Kolozsvárott jan. 7-én. Ezen megjelentek Bánát, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyék megalakult szervezeteinek képviselői, a helyi ideiglenes választmány tagjai és a bukaresti ideiglenes koordinációs bizottság képviseletében Domokos Géza és Horváth Andor. Domokos Géza fontosnak ítélte, hogy az RMDSZ szövetség maradjon, ne alakuljon át párttá, így gyűjtő helye legyen a romániai magyarság összes erőinek. Sütő András részletes nemzetiségi statútum kidolgozását sürgette. Annak ellenére, hogy Nemzeti Megmentési Front megyei és helyi tanácsaiban sok helyen nem megfelelő a nemzetiségi képviselet, a megyei küldöttek számos pozitív eredményről adtak számot a szervezés területéről. - Gyakorlatilag a magyarlakta területeket behálózzák az RMDSZ szervezetei. Kolozs megyében 10 000, az egykori Udvarhely megye területén közel 13 000, Hargita megyében 30 000, Arad megyében 3000, Maros megyében 6-7000, a Barcaságban 1700 bejegyzett tag van. Legtöbb helyen már aktívan tevékenykednek. Síkra kell szállni a több helyen tapasztalható visszarendeződés ellen. Többen hangsúlyozták, hogy a magyarság kulturális, közéleti, politikai újjászületésének központjának mindenképpen Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős, elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást /Az RMDSZ első országos tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. jan. 8-án közleményt adott ki az előző napi, Kolozsváron tartott ülésről. Felszólalt Domokos Géza, Sütő András, Kányádi Sándor, Dáné Tibor, Bodó Barna, Bárányi Ferenc, Nagy Béla, Varga Sándor, Ferenczes István, Katona Ádám, Pálfalvi Attila, Csép Sándor, Hosszú Zoltán, Markó Béla, Sylvester Lajos, Madaras Lázás, Jakab Elek, Cs. Gyimesi Éva, Pillich László, Balogh Edgár, Benkő Samu, Brassai Zoltán, Balázs Sándor, Tófalvi Zoltán, Patrubány Miklós, Csiszár Zsuzsa és Kántor Lajos. Domokos Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i nyilatkozata tartalmazza az egyéni és kollektív kisebbségi jogok szavatolását. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 8-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1990. február 11.

Megjelent a Keresztény Szó /Kolozsvár/, a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye hetilapjának első száma. Főszerkesztő: Bajor Andor, felelős szerkesztő: Fodor Sándor. Ebben a számban emlékeznek arra, hogy 1989. febr. 12-én készültek megünnepelni Márton Áron püspökké szentelésének ötvenedik évfordulóját, azonban az ünnepséget betiltották. Most közlik azt, ami a megemlékezésen elhangzott volna: Bajor Andor: Nem mi választjuk ki szentjeinket, Fodor Sándor: Példaképünk, Beke György: Hívjuk és várjuk, Kányádi Sándor: Félvén se félve. /Keresztény Szó (Kolozsvár, febr. 11., megjelenéséről hírt adott: Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ 1947 óta nem jelenhetett meg katolikus lap az országban. Most a Keresztény Szóval párhuzamosan megindultak a helyi egyházi értesítők is, ilyen a Kistestvér, a csíksomlyói értesítő, a katolikus plébánia lapja.

1990. február 14.

Dokumentumot közölt a Romániai Magyar Szó, Király Károly Erdélyi Kálmán álnéven adott helyzetképet az elnyomott erdélyi magyarság helyzetéről 1981 márciusában. Példákkal mutatta be a nehéz helyzetet. A katonaköteles fiatalok lépten-nyomon a nemzeti diszkrimináció számtalan formájába ütköznek: nem használhatják egymás közt sem anyanyelvüket, nem írhatnak levelet magyarul, a magyar fiatalokat román vidékre viszik a katonaság idejére. A magyar végzős orvosokat, tanárokat Moldvába, Olténiába, román vidékre helyezik. A román tannyelvű osztályokba kényszerített magyar tanulók egymás között sem beszélhetnek magyarul. Nagyváradon az új igazgató megfenyítette a személyzetist: az üzemben nem lehet több magyar mint román. Sürgősen hozatni kell román munkásokat. Nagyváradra az utóbbi évtizedekben 25 ezer románt telepítettek be. Ugyanez történt Marosvásárhelyen Magyar városokban /Kolozsvár, Marosvásárhely, Arad, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda/ egész utcákat, főtereket, magyarlakta negyedeket bontottak le. Helyükbe tömbházakat húztak fel és románokat költöztettek be. Az 1977-es népszámlálásnál minden kérdésnek volt kódszáma, kivéve a nemzeti hovatartozás rubrikáját. Vegyes házasságok esetében nem írták magyarnak a családtagokat. Romániában a 2 milliós cigányságból 260 ezret ismertek el, a többit beírták románnak. A több mint 2 milliós magyarság a népszámlálás szerint 1,7 millió fő, hasonló a helyzet a többi nemzetiségnél is. A népszámlálás kérdőívet Bukarestbe szállították, az adatokat onnan közölték a helyi szervekkel. Nagysármáson például 1200 magyart tartanak nyilván. A református egyház nyilvántartásában 2300 magyar szerepel. Önkényesen tehát ennél a településnél 1100 magyart megfosztottak nemzetiségétől. Emiatt nincs magyar iskola Nagysármáson, de a környéken sem. 1980-ban a magyar tanulók 50 százaléka kénytelen román nyelven folytatni tanulmányait. A líceumi tanulóknak csak 30 %-a tanulhat anyanyelvén, noha például Marosvásárhely lakóinak 70 %-a magyar. A marosvásárhelyi Bolyai Líceumban az 1980/81-es tanévben 70 magyar IX. osztályba felvételizett tanulót áttettek a román osztályokba, mondván, csak két magyar osztály indulhat, noha 4 osztályra való tanuló sikeresen felvételizett. 1945 óta 1,5 millió románt hoztak be Erdélybe. Van sok megalkuvó magyar vezető, például Hajdu Győző, az Igaz Szó folyóirat főszerkesztője. A magyarság több "képviselője", mint Gere Mihai, Fazekas Ludovic, a Kovászna megyei első titkár, Nagy Ferdinand, Szász Iosif, a Hargita megyei első titkár, Cseresznyés Béla, Korondi Stefan, Coppándi Sándor, Fejes Juliu, Furó Gyula, Hegedüs Béla funkcionáriusok, akik közül egyesek magyarul sem beszélnek, de mind karrierista nemzetárulók. Velük szemben van a többség, akik vállalják magyarságukat. Sokan vállalnak meghurcoltatást, lelki tortúrát /Zsuffa Kálmán sepsiszentgyörgyi lakos, Jenei Tamás bákói református lelkész, Király Károly és mások/, egyesek életüket is áldozták /Szikszai Jenő tanár/. Céltudatos kiállással sikerült kiharcolni egy-egy osztályt, Takács Lajos és Nagy Géza professzorok, Kovács Zoltán festőművész, Gáll Ernő szerkesztő, Balogh Edgár, Kacsó Sándor, Benkő Samu, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Bálint Tibor írók a Központi Bizottsághoz címzett tiltakozó táviratokkal elérték, hogy a kolozsvári piarista, 400 éves múltra visszatekintő középiskolát ne számolják fel egészen. /Erdélyi Kálmán (Király Károly): Hangok és vészhangok Erdélyből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., 14./

1990. február 28.

Febr. 28-án bukaresti székházában ülést tartott az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának Elnöksége. Király Károly, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsának alelnöke tájékoztatást tartott a politikai helyzetről, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos tárgyalásokról. Sütő András kérte, hogy egészségi állapota miatt helyette mást nevezzenek ki a parlamenti csoportba. Kérésének eleget téve helyette Lőrincz Lászlót, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa Kisebbségi Bizottságának alelnökét nevezték ki. Szerkesztőbizottságot neveztek ki a nemzeti kisebbség sérelmeit, jogfosztását bemutató Fehér könyv összeállítására. Létrehozták az RMDSZ Tanácsadó Testületét, amelynek elnöke Király Károly, felkért tagjai: Cs. Gyímesi Éve, Fábián Ernő, Kányádi Sándor, Sütő András és Totó Tibor. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának Elnökségének közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

1990. március 20.

Budapesten márc. 20-án a Hősök terén több tízezres tömeg tiltakozó nagygyűlésen ítélte el a marosvásárhelyi véres eseményeket. Lezsák Sándor, a nagygyűlést megnyitva, hangoztatta: az aggodalom gyűjtötte össze az embereket, hogy felemeljék szavukat a marosvásárhelyi magyarokat ért véres atrocitások ellen. Hetek óta baljós hírek érkeznek Romániából. Legyünk higgadtak, ugyanakkor a világ közvéleményének szánt üzenetünk legyen erőteljes, mondta. Sinkovits Imre színművész felolvasta a Sütő András által aláírt nyilatkozatot, melyet a Maros megyei RMDSZ szervezet intézett a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsához. Kányádi Sándor beszélt, majd Göncz Árpád, a Magyar Írók Szövetségének nevében felolvasta azt a levelet, amelyet a Román Írószövetséghez intéztek. Csurka István, az MDF elnökségi tagja méltatta a marosvásárhelyi események során súlyosan megsérült Sütő András életútját. Romániában a diktátor már halott, de a diktatúrát még nem szüntették meg teljesen. Tamás Gáspár Miklós, a szabaddemokraták képviselője hangoztatta, hogy Iliescu elnöknek lépéseket kell tenni a magyarság jogainak garantálásáért. Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt, Sebestyén László a Magyar Néppárt, Németh Zsolt Fidesz, Prepeliczay István a Független Kisgazdapárt, Csepella Imre az Erdélyi Szövetség nevében, Kónya Imre a Független Jogász Fórum nevében beszélt. Bejelentették, hogy a súlyos állapotban levő Sütő Andrást Budapestre hozták, kórházban ápolják. /Nagyszabású demonstráció a Hősök terén. = Népszabadság, márc. 21./

1990. április 3.

Márc. 9-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében száznál több résztvevővel megalakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. Elfogadták a kezdeményező bizottság két tagja, Moldován Béla és Sipos Gábor által szerkesztett programtervezetet. Az RMKP a keresztény világnézet alapján áll. Programjában első helyen szerepel az egyházak szabadságának helyreállítása, a felekezeti iskolák visszaállítása, az elvett egyházi ingatlanok visszaadása. Az RMKP követeli az erdélyi magyarság egyéni és kollektív jogainak intézményes biztosítását, nemzetközi garanciákkal, vallja, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet szerves része. Megtörtént a párt hivatalos bejegyzése. Eddig mintegy félezernyi tagja van, jórészt kolozsvári lakosok. Az RMKP ideiglenes székhelye Kolozsváron a főtéri plébánia. Az RMKP ideiglenes választmánya: Moldován Béla villamosmérnök, Imreh József ny. egyetemi tanár, Podhradszky László ny. ügyvéd, Takácsik Tibor ny. vegyész, Bálint Tiborné Kovács Júlia könyvtáros, Dezméri Zsombor József ny. minőségi ellenőr, Újvári Ferenc ny. ügyvéd, Sipos Gábor levéltáros. A párt tagjai között van Kányádi Sándor költő és Bálint Tibor író is. /Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

1990. szeptember 22.

Olivier Lustig nyugalmazott ezredes csak Észak-Erdély zsidóságának tragédiájával foglalkozott, állapította meg Vasas Samu, kimondva, hogy az egész magyar nép fasiszta volt, a román nép ellenben mentes maradt a fasiszta fertőzéstől. Valójában a pártlap, a Scinteia 1945. máj. 24-i és aug. 4-i, a Mantuirea 1944. nov. 20-i és 1945. márc. 26-i számai megírták, mi is a valóság. A cernovici főrabbit megkínozták, majd agyonlőtték. Jegában 14 ezer, Toroinet és Radauti megyékben 15 ezer zsidót gyilkoltak meg. Transznisztriába, két megsemmisítő táborba deportáltak 108 ezer zsidót, ahol közülük 64 556-an meghaltak. Bukovinából 58 ezer zsidót vittek el, akik közül csak 12 ezren tértek vissza, Odesszában 30 ezer, Bagdanoviza táborában 50 ezer, Galacon 70 ezer, Cetatea Alban 10 ezer embert öltek meg, Virjuleni és Marculesti táboraiban 24 ezren haltak éhen. Összesen tehát 323 000 zsidót öltek meg. Lustignak elkerülte a figyelmét az, hogy erről a tragédiáról Romániában háromkötetes Fekete könyvet állítottak össze 1946-ban. Igaz, hogy később zárolták ezt az összefoglalót. - Raoul Sorban a hetvenes években Kós Károly lefasisztázásával keltett feltűnést. Festő volt, művelődéstörténész, most pedig felcsapott történésznek, megjelent művében /Fantasma imperiului Ungar si Casa Europei/ revizionistaként szerepel Szabó T. Attila nyelvtudós, Herepei János, de Németh László, Sütő András és Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Raul Sorban akinek jelleme, viselt dolgai ismertek most egy könyvvel jelentkezett: Fantasma imperului ungar si Casa Europei, Bucuresti, 1990. A szerző munkája függelékében adott egy felsorolást: "Erdélyről és a romániai magyarokról szóló revizionista és hungarista könyvek nem teljes listája". Sorban revizionistának kiáltotta ki Cseh Gusztáv metszeteit erdélyi személyiségekről, Kányádi Sándor verseit az év hónapjairól vagy Szabó T. Attilának a helynevekkel foglalkozó művét. A szerző a hungarizmust az összmagyarság, a mindenkori magyar állam vezéreszméjévé tette: "A Magyar Birodalom fantomja ma áthatja a magyar politika minden munkatervét." Könyvében Klapka György, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Tisza Kálmán, Jókai Mór, Kós Károly és mások egy-egy kijelentésük miatt hungaristrák lettek. /Balázs Sándor: Cérnára fűzött rögeszme. = A Hét (Bukarest), szept. 27./

1990. szeptember 25.

A Romániai Magyar Szó szept. 12-i számában durva támadás jelent meg Fazekas János ellen /Jönnek vagy mennek? címen/, több értelmiségi, köztük Jakó Zsigmond, Benkő Samu, Cs. Gyimesi Éva, Kányádi Sándor aláírta az a nyílt levelet, amelyben védelmére kelnek. Fazekas János hosszú ideig miniszterelnök-helyettes volt, majd belkereskedelmi miniszter, a pártvezetőség tagja. "Évtizedek óta hozzá fordultunk iskolaügyekben, magyar intézmények megmentése érdekében, magyar rendezvények érdekében, letartóztatott és elítélt magyar értelmiségiek érdekében, templomépítési engedélyek, egyházi épületek, általában magyar jellegű műemlékek restaurálása érdekében, egyházaink sérelme ügyében." - olvasható a nyílt levélben. Igaz, hogy az egyházellenes kampányban részt vett, de - sok értelmiségitől eltérően még Márton Áron életében - rádöbbent bűnére és a püspöktől bocsánatot kért - és nyert. /Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

1991. január 17.

A besztercei elekrotechnikai termékeket gyártó vállalat karácsonyi csomagot osztott az ott dolgozók gyermekeinek. A csomagban volt Raoul Sorban Fantasma Imperiului Ungar si Casa Europei című, magyarellenes uszításokkal teli könyve. A könyv végén "revizionista és hungarista" kiadványok listája található, köztük Ágoston Vilmos, Béke György, Bodor Pál, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Sütő András, Szabó T. Attila, Szőcs Géza könyvei. Sorban szerint a romániai magyarságnak meg kell szakítani kapcsolatát az anyaországgal. /Gunther M. Ilona: Magyarnak lenni - románellenesség? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

1991. február 7.

Az erdélyi magyar egyházak, az irodalmi, művészeti és politikai személyiségek támogatásával, köztük van Tőkés László püspök, Sütő András író, Kányádi Sándor költő, valamint Király Károly, Szőcs Géza, Kozsokár Gábor, Markó Béla és Kolumbán Gábor képviselők, egy szervezőcsoport létrehozta a Páter Hitelbankot, amely szerteágazó hálózattal fog rendelkezni Erdély területén. Ez a bank segít majd az erdélyi mezőgazdaság, kisipar, kereskedelem és más tevékenység fellendítésében. /Czikó Árpád közgazdász: Végre lesz saját bankunk! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec.7./

1991. június 7.

Fél esztendeje, hogy Kolozsváron újraalakult az Erdélyi Szépmíves Céh /ESZC/ amely a két világháború közötti, azonos nevű szervezet jogutódjának tekinti magát. Az újjáalakult könyvkiadó tiszteletbeli elnöke Kiss Jenő, elnöke Szőcs Géza. Az ESZC célja a mai romániai magyar irodalom támogatása, új szerzők és munkák felfedezése, újra kiadni azokat a műveket, amelyek megjelenését a múltban akadályozták, szimpóziumok szervezése. Első könyvük Kós Károly Az országépítő című, Szent István királyról szóló regénye, a második Kiss Jenő Ithaka messze van című regénye. Az EMC szerkesztő bizottságába felkérték a legismertebb írókat, irodalomtörténészeket, tudósokat /köztük van többek között Bálint Tibor, Benkő Samu, Cseke Péter, Dávid Gyula, Egyed Ákos, Kányádi Sándor, Magyari Lajos, Markó Béla és Sütő András/. Az EMC kér minden könyvbarátot, lépjen tagjai sorába. /Erdélyi Szépmíves Céh. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

1991. július 28.

Júl. 28-án többezer ember gyűlt össze Fehéregyházán és Segesváron, hogy Petőfire emlékezzen, köztük volt Kányádi Sándor költő és Für Lajos honvédelmi miniszter Budapestről. Markó Béla szenátor mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./

1991. december 7.

Az erdélyi magyar egyházak, az irodalmi, művészeti és politikai személyiségek támogatásával, köztük van Tőkés László püspök, Sütő András író, Kányádi Sándor költő, valamint Király Károly, Szőcs Géza, Kozsokár Gábor, Markó Béla és Kolumbán Gábor képviselők, egy szervezőcsoport létrehozta a Páter Hitelbankot, amely szerteágazó hálózattal fog rendelkezni Erdély területén. Ez a bank segít majd az erdélyi mezőgazdaság, kisipar, kereskedelem és más tevékenység fellendítésében. /Czikó Árpád közgazdász: Végre lesz saját bankunk! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec.7./

1992. május 9.

A végveszélybe került romániai magyar sajtó megsegítésére hozzák létre a Minerva Alapítványt Kolozsvárott, tiszteletbeli elnöke Kányádi Sándor. Az alapítók között román és német értelmiségiek is szerepelnek. /Tibori Szabó Zoltán: Minerva Alapítvány Kolozsvárott. = Népszabadság, máj. 9./

1992. július 26.

Petőfi Sándor halálának 143. évfordulójára emlékeztek Fehéregyházán /júl. 25./ és Segesváron /júl. 26/. A megemlékezésen részt vett Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Kányádi Sándor költő is. /Népszabadság, júl. 27./

1993. február 24.

95 kolozsvári magyar értelmiségi nyilatkozatot adott közre, tiltakozva a Funar-féle hatalmi önkény ellen. Előzőleg 1992. nov. 28-án fejezték ki tiltakozásukat Gheorghe Funar polgármester Mátyás-szoborral kapcsolatos provokációjával kapcsolatban. Akkori tiltakozásuknak nem lett eredménye, Funar azóta is kulturális etnikai tisztogatást végez a magyar szellemi élet, történelmi és kultúrhagyomány minden területén. Funar a megyei vezetés támogatását is élvezi, a kormány sem intézkedik a jogrend érdekében. Az aláírók között van Benkő Samu, Cs. Gyimesi Éva, Csiha Kálmán református püspök, Imreh István, Kányádi Sándor, Király László, Lászlóffy Aladár, Szilágyi István, Szőcs István, Tompa Gábor színházigazgató és Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

1993. március 10.

A Dacia Könyvkiadó /Kolozsvár/ 1992 végéig államilag szubvencionált kiadó volt, ettől az évtől állami részvénytársaság lett. A Dacia magyar részlegéről Kerekes György részlegvezető-szerkesztő adott tájékoztatást. 1989 után először a cenzúra miatt fiókban maradt munkákat adták ki, közöttük volt Mózes Attila Vénasszonyok nyara című könyve ötezer példányban, valamint Székely János Új képes krónika című drámagyűjteménye kétezer példányban. A Tanulók Könyvtára sorozatban sikerült kiadniuk Sipos Domokos-, Horváth István-, Jókai Mór- és Mikszáth Kálmán-köteteket. Azelőtt a cenzúra gátolta a könyvkiadást, most a pénz hiánya. Az erdélyi kiadók számára óriási konkurenciát jelentenek a Magyarországról behozott könyvek. Sikerkönyvük volt viszont Kányádi Sándor Vannak vidékek című verseskötete, 11 ezer példányban jelent meg, azonnal elkapkodták, Tőzsér József csíkszeredai könyvterjesztő jelezte: újabb ötezer példány utánnyomására volna szükség. /Kisgyörgy Réka: A Dacia Könyvkiadó múltjáról, jövőjéről? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

1993. március 13.

Márc. 13-án tartotta tisztújító ülését Segesváron az 1990-ben alakult Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. Elnök továbbra is Gábor Dezső, tiszteletbeli elnök Kányádi Sándor. Délután a turulmadaras emlékműnél koszorúztak, a fehéregyházi dalárda énekelt. /b. d.: "Szeretlek népem, mindhalálig!" = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

1993. május 20.

Nagyváradon a másodszor megrendezett Varadinum Napok máj. 9-től 16-ig tartottak. A Varadinumra eljött Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európai Parlament társelnöke is, aki beszédet mondott. Megjelent Sinkovits Imre is, aki elszavalta a Szózatot. Az első napon Tempfli Imre püspök celebrálta a szentmisét a bazilikában, melyet körmenet követett. Délután a várad-olaszi templomban Tőkés László püspök mondott beszédet, majd a debreceni Kodály-kórus lépett fel. Máj. 10-e volt a sajtó napja. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete meghívására eljöttek a romániai magyar lapok főszerkesztői. A rendezvény a Tavaszi Hajnal által szervezett sajtótörténeti kiállítással kezdődött, képet adott a 125 éves nagyváradi újságírásról. A főszerkesztők a romániai magyar sajtó helyzetéről tanácskoztak. A harmadik napot, máj. 10-ét az etnikumok közötti közeledésnek szentelték, román és magyar értelmiségiek találkoztak, a díszvendég dr. Octavian Buracu volt. Buracu kiállt Tőkés László etnikai tisztogatásra utaló kijelentése mellett, ezután Buracut és családját megfenyegették, munkahelyén lefokozták, ideutazáskor ketten is követték. A következő napokat a művészeteknek szentelték a Varadinum rendezői. Tőkés László kezdeményezésére jött létre A zsidóság és a nagyváradi magyar kultúra rendezvény, melyen Vezér Erzsébet irodalomtörténést tartott előadást Ady és a zsidókérdés címen, Mózes Teréz nagyváradi néprajzkutató pedig bemutatta frissen megjelent Bevérzett kőtáblák című, a deportálásról szóló könyvéből olvasott fel részleteket. Kányádi Sándor pedig a máramarosi zsidó népköltészetet bemutató kötetéről beszélt. Jakobovits Márta és Jakobovits Miklós képzőművészek rendeztek tárlatot 24 művész alkotásaiból. Az Ady Múzeumban pedig a Nagyváradi Ady Társaság rendezvényeként a század eleji Nagyvárad irodalmi arculatát mutatták be. Morvay László grafikusművész - akinek tűzzománc-stációit a múlt évi Varadinumon szentelték meg a Vártemplom falain - most újabb munkáival jelentkezett, ezeken a magyar nemzet stációit örökítette meg. Este Városa vagy a jövőnek című, a 85 éves Holnap-mozgalomra emlékező előadást rendeztek a Szigligeti Társulat művészei. A továbbiakban sor került még Demény Lajos előadására is. /Simon Judit, Marán Antal: Varadinum 1993. Szent László városa ünnepelt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./

1993. december 22.

Tőzsér József, az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány alapítója kinevezte az új kuratóriumot. A kuratórium megtartotta ülését, melyre meghívták Kányádi Sándort, akit megkértek, fogadja el a tiszteletbeli elnöki címet. A költő ezt elfogadta. Az alapítvány tíz nehéz anyagi helyzetben elő egyetemista ösztöndíjasának /akiket három éve segít/ kiosztotta az évi támogatást. A Pallas-Akadémia Kft, karácsonyi ajándékként könyvcsomagot ajánlott fel az ösztöndíjasoknak. Az alapítvány folytatja a kollégium építését, amelyet a jövő iskolaévre szeretne átadni. /Erdélyi Fiatalokért Alapítvány Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

1994. február 19.

Febr. 19-én Kacsó Sándor halálának tizedik évfordulójára emlékeztek szülőfalujában, Mikházán. Elhangzott Kányádi Sándor verse, amelyet annak idején nem mondhatott el a sírnál, majd az emlékező ünnepség után megkoszorúzták a szülőház falán levő emléktáblát. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

1994. október 25.

A Magyarok Világszövetségének "abban is nagy szerepe van, hogy felöleli a magyar kultúra teljes horizontját, és nem engedhet meg magának semmiféle politikai vagy vallási megkülönböztetést. Ez az egyetemes magyar parlament, ötszázalékos bekerülési küszöb nélkül." - állapította meg Szőcs Géza. Kányádi Sándor pedig így vélekedett a Magyarok Világszövetsége közgyűlése után: a "Világszövetség léte elsősorban technikai hátteret nyújthat a világ magyarjainak, információs bázist, kulturális hátteret, hogy végre tudjuk, mennyien vagyunk és össze tudjunk fogni." Gazda József néprajzkutató arról beszélt, hogy Erdélyben a népi szociográfia területén "kényszerűségből nem szakmabeliek végezték a kutatásokat. Mentőmunkákat végeztünk el a huszonnegyedik órában." Dávid Gyula a könyvkiadás gondjait említette: "Romániában lényegében az állami könyvkiadás összeomlott. Ma a magyar nyelvű könyvkiadás reménysége egyedül a privatizáció lehet, viszont ehhez az anyagiak hiányoznak." /Magyar Nemzet, okt. 25./

1994. december 30.

Bodor Pál emlékezett a 25 éves fennállását ünneplő Kriterionra és a tévé magyar adására. A hetvenes években a magyar adásban például Páskándi Géza, Sütő András, Méhes György, Deák Tamás, Molter Károly, Tomcsa Sándor, Nagy István, Kocsis István, Kincses Elemér, Huszár Sándor, Bálint Tibor műveiből készítettek filmeket, továbbá a román és a világirodalomból. A rendezők között volt Harag György, Taub János, Bokor Péter, Cselényi László, Demián József, Fischer István, Tömöry Péter. A tévében Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című verse a cenzúrázott sorokkal együtt hangzott el. Bodor Pál még sok emléket felsorol, sok emlékezetes tévéműsort. /Respublika, 1994. dec. 30./

1995. január 7.

Kányádi Sándor kolozsvári költőnek ítélték oda az 1994-es Herder-díjat, a száz és a jiddis népköltészet tolmácsolásáért, valamint román költők verseink műfordításáért. Kányádi Sándor a kitüntetéssel járó ösztöndíjra Fábián Gyula jogászreménységet javasolta, aki 1994-ben színjelesen végzett, egyedüli magyarként a kolozsvári egyetemen. /Magyar Nemzet, jan. 7./

1995. április 11.

A Romániai Magyar Szó márc. 25-26-i számában Szász János arról ír, hogy milyen üldözött volt a Ceausescu-rendszerben. Gödri Imre másképpen tudja: amikor Sütő András, Méliusz József, Kányádi Sándor nem közölhettek, akkor Szász Jánosnak egymás után jelentek meg könyvei, külföldön utazgatott, ösztöndíjjal fél évig alkotott az USÁ-ban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

1995. május 4.

Kányádi Sándor kolozsvári költő máj. 4-én Bécsben megkapta a Herder-díjat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ A díjjal járó ösztöndíjat Kányádi Fábián Gyula kolozsvári joghallgatónak adományozta, aki javaslatára egy évig a bécsi egyetemen folytathatja tanulmányait. /Magyar Nemzet, máj. 5./

1995. május 5.

A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban tartották. Tizenegy megye 120 diákja vett részt a vetélkedőn. A bíráló bizottságban -többek között - Zsigmond Emese, a Napsugár(Kolozsvár), máj. 5./ főszerkesztője, Murádin László nyelvész, dr. Péntek János egyetemi tanár vett részt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A szervezők: az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Bethlen Gábor Kollégium. Krizbai Jenő kollégiumi igazgató köszöntője után Kányádi Sándor tartott előadást az anyanyelvről. A vetélkedő idején a kísérő tanárok számára dr. Péntek János, dr. Murvai Olga és Murádin László tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./

1995. május 12.

Fennállásának 325. évfordulójának megünneplésére készül a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző, jogelődjét, a Református Kollégiumot 1670-ben alapította Bethlen János, Apafi Mihály erdélyi fejedelem kancellárja. Az ünnepségek máj. 15-21-e között lesznek. Máj. 19-én megkoszorúzzák Benedek Elek szobrát és Backamadarasi Kis Gergely emlékoszlopát, majd találkozó lesz az iskola véndiákjaival, a meghívottak között van Dávid Gyula, dr. Toró Tibor és Kányádi Sándor. Máj. 20-án lesz az iskolai múzeum megnyitása, amelyet tudományos felolvasások követnek. Megjelent egy emlékkötet is: Évfordulónkra 1670-1995. Benedek Elek Tanítóképző, Székelyudvarhely /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1995./ /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

1995. május 18.

A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó és könyvkereskedés máj. 18-án Gyergyószentmiklóson megnyitotta új könyvesboltját. Ez a nyolcadik üzletük, ahol saját kiadványaik mellett a budapesti Akadémiai Kiadó segítségével hozzáférhető áron forgalmaznak magyarországi szépirodalmi műveket. Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó igazgatója ünnepélyesen átnyújtotta a kiadó 1500 ajándékkötetét Gyergyószentmiklós könyvtárának. Kányádi Sándor is megjelent, elszavalta egy versét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-283




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998