udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 129 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-129
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kánya Gyöngyvér

2007. július 13.

A magyar nemzetpolitika szemléletében, tartalmában, eszköz- és intézményrendszerében is megújult az elmúlt évben – hangsúlyozta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára július 12-én tartott budapesti sajtótájékoztatóján. A nemzetpolitika megújítását elsősorban a megváltozott külső és belső körülmények indokolták. Magyarország, Szlovákia, Szlovénia 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, Románia pedig 2007-ben vált tagállammá. A kisebbségpolitika új dimenzióba került – mondta a szakállamtitkár. A megváltozott nemzetpolitika leglényegesebb változásai a megújult támogatáspolitika, valamint a fejlesztéspolitika. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ezek között szoros együttműködést kell kialakítani és új intézményrendszert kell létrehozni. Gémesi Ferenc kiemelte, hogy ma már a nemzetin túl lehet más forrásokat is találni ahhoz, hogy a kisebbségek által lakott régiókban fontos, népességmegtartó, gazdaságfejlesztő, kultúramegtartó projektek indulhassanak el. A magyar–magyar párbeszéd intézményrendszerének átalakítása volt az egyik heves vitákat kiváltó kérdés. Azzal, hogy a korábbi, egyfórumú rendszer átalakult többfórumúvá, véleménye szerint a tartalmi kérdésekre jobban koncentráló együttműködési struktúra alakult ki. Balla Mihály, a Fidesz országgyűlési képviselője közleményében úgy fogalmazott: „a kormány még mindig rabja saját, 2004. december 5-én folytatott magyarellenes kampányának, ezért fél összehívni a Magyar Állandó Értekezletet. Ezt tetézte azzal az ámokfutással, mely során szétverte az öt kormányt megért Határon Túli Magyarok Hivatalát, az Illyés Közalapítványt és a Teleki László Intézetet”. /Megújult magyar nemzetpolitika? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ A Szülőföld Alapról szólva Gémesi Ferenc kiemelte, hogy ez a pályázati úton elnyerhető támogatások alapintézménye. Tevékenységét három szinten fejti ki: politikai szinten történik a fő célok meghatározása. Az idén februárban megalakult Regionális Egyeztető Fórum keretében a miniszterelnök és a külhoni magyar politikai vezetők egyeztetnek. A Szülőföld Alap forrásai az idén jelentősen megnövekedtek: a rendelkezésre álló 2,2 milliárd forintból eddig egymilliárdot osztottak ki. A forráselosztás nem pusztán létszámarányos, hanem a két hátrányosabb helyzetben lévő régiónak, Kárpátaljának és a Vajdaságnak több jut, amivel a többi Kárpát-medencei magyar közösség is egyetért. A nyugati magyarságról elmondta: „megpróbálják bevonni őket a nemzetpolitikai együttműködés rendszerébe. ” Idén első ízben megrendezik a Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválját, a Biennálét. A rendezvény, két egymásra épülő fesztivál formájában valósul meg: „A Dunánál” alcímmel 2007. augusztus 18. és 20. között Budapesten, míg 2007. szeptember-októberében Budapesten, Szegeden, Gyulán és Szombathelyen zajlik majd a Kortárs Művészeti Fesztivál. A rendezvény célja, hogy bemutassák a magyar közönségnek a külhoni kortárs magyar kultúrát. Balla Mihály, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint „a határon túli magyarok az elmúlt évben sem számíthattak semmi jóra, semmilyen segítségre az MSZP és a kormány részéről”. /Kánya Gyöngyvér: Gémesi: megújult a nemzetpolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2007. augusztus 20.

Külhoni magyar „fesztiválcsinálók” vendégszerepeltek Budapesten, az alsó rakparton. Határon túli magyar zenészek, portékáikat kínáló árusok, ízletes étkeket felvonultató vendéglátósok szerepeltek az első ízben megrendezett Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválján. Az augusztus 18-20-a között megrendezett Biennálét a kolozsvári Knock Out együttes nyitotta meg, fellépett a marosvásárhelyi Defender is. /Kánya Gyöngyvér: Duna-parti székely party. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

2007. augusztus 30.

Az önálló erdélyi magyar felsőoktatás érdekében kifejtett tevékenység elismeréseként Báthory-díjakat adtak át a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában. „Vannak vidékek, ahol a tudományok szabadon fejlődnek. De olyan vidékek is vannak, ahol akadályokat gördítenek ezek fejlődésének útjába“ – hangsúlyozta Szabó T. Attila, a Bolyai Egyetem Barátai Egyesületének főtitkára nyitóbeszédében. „Ilyen nehézségekkel kell szembesülniük mindazoknak, akik Erdélyben magyar iskolát, egyetemet szeretnének létrehozni, és ilyen akadályok lebontásában segítettek azok a személyiségek, akiket itt köszöntünk” – mondta a főtitkár. Az elismeréseket, amelyeket – a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) javaslatára – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács adományoz, Tőkés László püspök és Hantz Péter, a BKB alelnöke adta át. A díjazottak: Almássy Kornél parlamenti képviselő, Baldauf László, üzletember; Balázs Sándor egyetemi tanár; Csányi Sándor, Közép-kelet-Európa meghatározó bankcsoportjának elnök-vezérigazgatója; Gróf Degenfeld Sándor üzletember; Komlóssy József kisebbségi szakértő; Kónya-Hamar Sándor EP-képviselő; Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke; Göran Lindblad svéd EP-képviselő; Nagy Elek üzletember; Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke; Schöpflin György politológus; Széles Gábor, a munkaadók szövetségének elnöke, valamint Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke. /Kánya Gyöngyvér: „Akadálybontó” Báthory. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

2007. szeptember 13.

A Molnár C. Pál Baráti Kör tagjai, meghívott vendégművészek – köztük Kristófi János nagyváradi festő – és nagynevű elődök munkáin keresztül ismerhetik meg a magyar egyházművészetet, történelmet, tájakat és városokat a Budapesten járó érdeklődők a Szent István Bazilika altemplomában megnyílt kiállításon. Molnár C. Pál festőművész, grafikus és egyházművész neve fémjelzi azt a társaságot, mely húsz éve alakult meg hivatalosan. De a barátságok, amelyekből született, jóval régebbi időkre tehetőek. /Kánya Gyöngyvér: Bazilikatitkok váradi színei. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2007. szeptember 20.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szeptember 19-én az Országházban a külhoni magyarság képviselőinek jelenlétében mutatta be a támogatási rendszer új elemeit. A miniszterelnök beszédében három elv fontosságát – a be nem avatkozás politikája, a szolidaritás-, és a hosszú távú biztonság elve – emelte ki, melyek a magyar kormány tevékenységét vezérelték éveken át. Megemlítette, hogy a határon túli magyarság támogatása hosszú évek óta költségvetési alkudozások tárgya volt, amit mindenképpen abba kellett hagyni. „A magyarság azon közösségeit, melyek kisebbségben vannak, egyben kell tartani” – mondta a miniszterelnök. Gyurcsány szerint már eleget vitatkoztak a pártok egymással, pedig „az egység előbbre való, mint a megosztottság. Kormányunk szándéka, hogy az átfogó, nagy nemzeti kérdéseket kiemelje a pártpolitikai viták közül. ” Beszéde végén hangsúlyozta, hogy a munka továbbra sem áll meg. A magyar kormány nemzetpolitikája mind eszköz-, mind intézményrendszerében megújult, egyik fő pillérét pedig a szintén megújult támogatáspolitika képezi. A külhoni magyar intézmények és programok vagy pályázati úton vagy fejezeti támogatásokból összesen 677 millió forint értékben kaptak támogatást. A pénzösszegek elosztásáról szóló döntés során a Vajdaság és a Kárpátalja magyarsága előnyben részesült. A magyar kormány szándéka az volt, hogy a szomszédos államokban élő magyarok szülőföldön való boldogulását segítsék, ezért az identitásuk megőrzését elősegítő programok megvalósítását helyezték előtérbe. A nemzeti jelentőségű intézmények körébe tartozik a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), illetve az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) is, melyeknek igazgatója illetve elnöke a Parlamentben is bemutatta a magyar kormány által támogatott intézményét. „Több, mint tizenöt éve kérjük, hogy a magyar kormány nyújtson támogatást határon túli magyar intézmények számára, így most külön örülünk annak, hogy ez megtörtént” – mondta Veres Valér, a KMEI igazgatója, aki beszédében külön hangsúlyozta, hogy a határon túli magyar egyetemek közül a Babes–Bolyai Tudományegyetem a legnagyobb. „Az 1885-ben alakult EMKE kitörölhetetlen a magyar gondolkodásból” – vallotta Kötő József, az EMKE elnöke. Támogatásban részesült további két oktatási intézmény: a Sapientia EMTE és az Iskola Alapítvány; ezen kívül szakmai műhelyek, kutatóintézetek, irodalmi és kulturális szakmai szervezetek, színházak, valamint szórványprogramként segítik a csángók iskolán kívüli anyanyelvi oktatását és a szórványkollégiumok működését is. A támogatási összeg három évre – 2008–2010 – állandó: 386 millió forint. Románián kívül Horvátország, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna kaptak még támogatást. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Biztonságot ígér Gyurcsány. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kritikusan reagált Gyurcsány Ferenc bejelentésére. „A mai tájékoztató nem tudta rendbe tenni a káoszt, ami a határon túli támogatások körül tapasztalható az elmúlt években. Az idei költségvetési előirányzatban 2,2 milliárd forint szerepel a „nemzeti jelentőségű intézmények és programok” számára, ma összesen 677 millióról volt szó. Mit tudhatunk a többi 1,5 milliárdról?” – fogalmazta meg kérdéseit Németh Zsolt. Támogatásban részesül az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Désen, Zilahon, Szilágysomlyón, Kolozsváron és Máramarosszigeten működő Magyar Házak működtetésére, valamint a társszervezetek – így a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Dalosszövetség és az Erdélyi Magyar Írók Ligája – programjainak támogatására. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse elmondta, nagy szükség van az 56 millió forintos támogatásra, mert további 25 moldvai csángó faluban tervezik az anyanyelvi oktatás beindítását. „Érdemben nem nyilatkozhatok, hiszen hivatalosan senki nem értesített a támogatásról. Ismerősnek tűnik viszont ez az összeg, hiszen a nyár elején egy másik, szintén a Miniszterelnöki Hivatal által kiírt pályázaton összesen ennyit igényelt valamennyi, csángókkal foglalkozó szervezet” – magyarázta Hegyeli Attila. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, több intézményt javasoltak, mint amennyi végül megkapta a támogatást, de megértik, hogy a magyar költségvetés most ennyit engedhet meg. Támogatásban részesülő romániai intézmények és programok: Oktatási intézmények: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (200 millió Ft), Iskola Alapítvány, Kolozsvár (50 millió Ft). Szakmai műhelyek, kutatóintézetek: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (5 millió Ft), Teleki Alapítvány, Marosvásárhely (2 millió Ft). Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Magyar Házak hálózata (5 millió Ft), Erdélyi Múzeum-Egyesület (8 millió Ft), Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek támogatási programja (10 millió Ft). Szórványprogram: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (56 millió Ft), Szövetség a Szórványért Alapítvány, Kolozsvár (25 millió Ft). Színház-támogatási program: romániai magyar színházak (20 millió Ft). Összesen: 386 millió Ft. /Megosztó pénzosztás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./ Németh Zsolt szerint több esetben politikai elfogultság érhető tetten a támogatások elosztásánál: Horvátországban nem kap támogatást az eszéki magyar oktatási központ, ellenben hétmillióval támogatnak egy félig romos tájházat. A közelgő horvátországi választások előtt meg kell támogatni az MSZP helyi szatellitszervezetét – jegyezte meg Németh Zsolt. A Fidesz szerint az is megdöbbentő, hogy Kárpátalján ugyanannyi támogatás jut a kizárólag magyar forrásból működő beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskolának, mint az ukrán állam által finanszírozott ungvári és munkácsi felsőoktatásnak, miközben a beregszászi főiskola az ellehetetlenülés határán van. /Jóval kevesebb az ígértnél (Támogatás a határon túli magyarságnak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

2007. szeptember 21.

A XII. Kárpát-medencei Napok keretében az öt éve elhunyt Bálint Tiborra /Kolozsvár, 1932. jún. 12. - Kolozsvár, 2002. jan. 28./ emlékeztek Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. Az eseményen két kolozsvári színművész – Sebesi Karen Attila és Keresztes Sándor olvasta fel novelláit. Bemutatták a Vallomás repedt tükör előtt című, most megjelent kötetét is, melynek kiadását a Magyar Kultúra Alapítvány és az Örmény-Magyar Baráti Társaság támogatta. Bálint Tibor idén lett volna 75 éves. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Bálint Tiborra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2007. szeptember 24.

Budapesten a Széchenyi Társaság kitüntette azokat, köztük Hegyeli Attilát, akik a kultúra, a gazdaság és az oktatás terén sokat tettek a magyar nemzet felemelkedéséért. „Fontos ez a díj, mert felhívja a figyelmet arra, hogy ezer kilométerre Magyarországtól is hallani lehet még magyar szót” – mondta köszönő beszédében Hegyeli Attila tanár, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse. Ez az elismerés az egész csapatnak szól, „azoknak, akik a magyar nyelvű oktatási programot kidolgozták és megszervezték” – folytatta Hegyeli, aki beszéde végén felhívta a figyelmet arra, hogy van tízezer, még magyarul beszélő gyerek, akikhez eddig nem érkezett anyanyelvet oktató pedagógus, amin közösen kell változtatni. A Széchenyi Társaság 1988 óta rendez emlékünnepséget Széchenyi István születésnapjához, 1791. szeptember 21-éhez kapcsolódóan, elismeréseket csak a 200. évfordulótól – 1991-től – adományoz. Idén Hegyeli Attila mellett Hegedüs Dóra, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke, és Márkusfalvi-Tóth Ádám, a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány elnöke helyeztek el koszorút, melyen a következő sor volt olvasható: „A Kárpátokon túli legnagyobb magyar népcsoporttól, a legnagyobb magyarnak”. Elismerésben részesült még: Baldauf László üzletember, Buzánszky Jenő olimpiai bajnok futballista, az egykori Aranycsapat tagja és Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, aki a közéleti, költői munkásságért és lelkipásztori tevékenységéért, valamint a magyarság újraevangelizálásában játszott szerepéért kapta meg a díjat. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Budapesti elismerések a csángómagyarok segítőinek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

2007. szeptember 25.

Szeptember 25-én kezdődik a Biennálé – a Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja Budapesten, Gyulán és Szegeden. A határokon túli magyar kulturális élet bemutatása céljából idén első ízben rendezik meg a Kortárs Művészeti Fesztivált, mely az augusztusban lezajlott háromnapos rendezvény – Biennálé, a Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja – második része. A szeptember 25-e és október 13-a között a színház, a film, a tánc és a képzőművészet műfaját is bemutatja. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Felkarolt” határon túli művészek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2007. október 3.

„Akkor lehet polgárközelivé tenni a nemzetpolitikát, ha van egy olyan platform, ahol kérdéseket és javaslatokat bárkinek meg lehet fogalmazni” – jelentette ki október 2-án Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, aki bemutatta a külhoni kapcsolatok megerősítése céljából létrejött Közkapcsolati Irodát Budapesten. Itt napi szinten megjelennek a külhoni magyarság számára fontos információk és szereplők. „Ezért október 1-jétől létrehoztuk a gyakorlati kérdések megoldásában is segítő, személyes panaszokat is fogadó Közkapcsolati Irodát” – közölte a szakállamtitkár. A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságán belül létrejött Közkapcsolati Iroda legfőbb feladata a gyors, szakszerű és közvetlen tájékoztatás a szakállamtitkárság hatáskörébe tartozó kérdésekről. Valamint – a tervek szerint – aktív kapcsolatban áll majd a határon túl működő információs irodákkal, melyek a valós panaszokkal, a helyi hírekkel ismertetik meg a magyar szakminisztereket. „Több határon túli városban is bemutattuk a magyar kormány megújult nemzetpolitikájának két pillérét és éreztük, hogy nagyon sok esetben nem is a forráshiány, hanem inkább az információ hiánya okoz nehézséget” – mondta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője. Az iroda és a hivatal internetes oldala a pályázatok megírásában is segítséget nyújt majd, valamint az új pénzügyi források feltárására, megismerésére is lesz lehetőség. A jelenleg két főt foglalkoztató Közszolgálati Iroda a hét öt napján teljes munkaidőben áll rendelkezésre, heti egy alkalommal pedig a szakállamtitkárság egyik vezető munkatársa személyes ügyeletet tart. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Ügyfélszolgálat határon túliaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

2007. október 16.

Most ért véget a Biennálé, mely a határon túli magyar kultúrát igyekezett bemutatni a magyarországiaknak Budapesten és több vidéki városban, a szervezőkhöz már most érkeznek a megkeresések 2009-re. „Az előzetes elképzeléseinket is felülmúlta a Biennále – Külhoni Magyar Kortárs Művészeti Fesztivál sikere. Bevallom, féltünk egy kicsit attól, hogy mennyire és milyen hamar fogja befogadni a magyar közönség a rendezvényt, hiszen a határon túli színházakat bemutató sorozatnak négy-öt év kellett ahhoz, amire nekünk három hetünk volt” – nyilatkozta Goldschmied József, a programot szervező Égtájak Iroda igazgatója. Erdély a fesztiválon helyet kapó összes műfajban – képzőművészet, film, zene, színház, tánc, opera, irodalom – képviseltette magát, legnagyobb sikere pedig a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának volt. „A Társulat Budapesten három helyszínen, három különböző műsort mutatott be, minden este más közönség előtt, de mindig telt házzal. A Biennále egyik vidéki helyszíne, Gyula is határozott érdeklődéssel fogadta a vásárhelyiek által előadott Alvajáró románcot. „Igény van erre a fesztiválra itthon és a határon túl egyaránt” – mondta tapasztalatait összegezve Goldschmied. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Magamutogatás, égtájalva. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

2007. november 7.

November 6-án fogadta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének képviselőit, hogy meghallgassa a csángók anyanyelvi oktatásának kérdéseit. A találkozón a Moldvai Csángómagyarok Szövetségégének (MCSMSZ) vezetői: Solomon Adrián elnök és Hegyeli Attila, az oktatási program vezetője, valamint a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány képviseletében Várkonyi György, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület képviseletében pedig Hegedűs Dóra elnök vettek részt. Magyar részről Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának külügyi és Európa-ügyi, valamint kulturális és oktatási albizottságainak társelnökei, illetve dr. Szabó Béla csíkszeredai főkonzul voltak jelen. Szili Katalin elmondta, jelenleg a Csángóföldön élő gyermekek mindössze tíz százaléka részesülhet magyar nyelvű oktatásban, ezért kérni fogja Bogdan Olteanut, a román házelnököt, járjon közben a magyarul tanulni kívánó csángók anyanyelvi oktatásának kiszélesítésére. „A megbeszélés, mely kérésünkre jött létre, nagyon pozitív eredménnyel zárult, hiszen az elnök asszony biztosított minket a támogatásáról és megígérte, hogy 2008 tavaszán ellátogat Moldvába, ahol oktatási intézményeket is felkeres. Ígéretet tett arra is, hogy a csángóföldi támogatások ügyében levélben fordul a magyar kormányhoz. ” – nyilatkozta Solomon Adrián. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Szilinél a csángók képviselői. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./ Solomon Adrián, elmondta, hogy jelenleg 1400 gyermek tanulja a magyar nyelvet anyanyelvként. Ugyanakkor mintegy kilencezer gyermek beszél magyarul, otthon, családja körében is, ők azonban, többek között a pedagógushiány miatt, nem tudnak magyar nyelven tanulni. A magyar költségvetés idén a Petrás Incze János-pályázat keretében 56 millió forinttal támogatja a csángómagyarok identitásának és magyar nyelvének megőrzését szolgáló kulturális, oktatási és kutatási programokat, valamint az intézmények fenntartását. A pályázati forráson belül a moldvai csángómagyar gyermekek magyar nyelvű oktatására szakképzett pedagógusok irányításával 31 millió forintot szán a kormány, míg a fennmaradó 25 millió forintot a csángómagyarok kulturális programjainak támogatására, tudományos programokra, szociológiai kutatásokra és a pusztinai közösségi ház működtetésére ítélték oda. /Fellépés a moldvai csángók anyanyelvű oktatása érdekében. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

2007. november 8.

Az internet márpedig nemcsak a fiataloké! – ez is lehetne a mottója annak a nemzetközi találkozónak, amelyre november 6-án és 7-én került sor a Budapesti Művelődési Központban, és vendégül láttakt erdélyi nagyszülőket is. Megalakították a Silvernet – Ezüstnetet, az internetezni tanuló idősek Kárpát-medencei hálózatát. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Nagyi, a gép és az egér. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2007. november 20.

A Marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat hatalmas sikert aratott a határon túli magyar színházak találkozóján Tiszaújvárosban. A szeptember 22. –november 24. között zajló rendezvénysorozaton bemutatkozhatott a szabadkai és a szatmárnémeti társulat is, míg zárásként a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház hozza el Szigligeti Ede Liliomfiját. Tiszaújváros 2004 novemberében, többek között a Magyarországon és a határokon túl élő és alkotó művészek összekapcsolása céljából hívta életre a Határon Túli Magyar Színházak Tiszaújvárosi Találkozóját. 2007-től a sorozat szerkezetében és nevében – Színház Határok Nélkül – megújult. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Tiszaújvárosi vigalom, határok nélküli színpadon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2007. november 22.

A csíkszeredai Hargita Kiadó Bibliotheca Moldoviensis című, hét kötetből álló kétnyelvű sorozata azzal a céllal jött létre, hogy magyar és román nyelven is hozzáférhetővé tegye a moldvai csángómagyarokra vonatkozó nélkülözhetetlen forrásmunkákat. Ez a sorozat segíti az előítéletek nélkül román történészeket is, hogy rátaláljanak a csángó múlt és jelen igazságára, jelezte Halász Péter a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főtanácsosa a Bibliotheca Moldoviensis sorozat bemutatása kapcsán november 20-án, a budapesti Magyarok Házában. A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület és a Magyarok Világszövetsége Szent László Akadémiája tizennégy, a közelmúltban megjelent, de eddig Magyarországon még be nem mutatott verseskötettel, monográfiával, sorozattal, naplóval és regénnyel kedveskedett az egybegyűlteknek. Az este egyik szereplője volt az 1978-ban, Magyarfaluban született Iancu Laura, akinek első verseskötete 2004-ben jelent meg Csíkszeredában Pár csángó szó címmel. A négy diplomával rendelkező költő most második, Karmaiból kihullajt című verseskötetéből olvasott fel. Bemutatták a Bakó megyei Somoskán született Demse Márton önéletrajzi fogantatású kötetét /Somoskai tél/, Halász Péternek a moldvai magyarok hagyományos állattartásával foglalkozó monográfiáját, Csoma Gergely szobrászművész naplójának segítségével a tanári pálya is fölvillant. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Csángók pesti diadala. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2007. december 6.

Brindusa Armanca, a Budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója szerint ma már nem az a fontos, ki milyen nemzetiségű, hanem hogy mennyire ismeri jól a román, a magyar és az egyetemes kultúrát. „Ha a kritériumoknak megfelel, vagyis jól ismeri a román, a magyar és az egyetemes kultúrát, illetve komolyan veszi a feladatát, mint ahogy Bartha Csaba, akkor engem nem érdekel az, hogy az illető etnikailag hová tartozik” – nyilatkozta Brindusa Armanca az új aligazgató, Bartha Csaba januári kinevezése kapcsán. Az új aligazgató elsődleges feladata az igazgató helyettesítése lesz, de emellett a beszámolók írása, a sajtóval való kapcsolattartás is hozzá tartozik, valamint a Szegeden nyíló fiókirodára is odafigyel majd. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Interetnikai paradicsom. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2007. december 7.

Nagyváradé, Debrecen egyik testvérvárosáé a főszerep a mostani Debreceni Könyvszemlén. December 6-án bemutatkozott a már havonta megjelenő Várad folyóirat, az újságíróképzésben jeleskedő Ady Endre Sajtókollégium, illetve néhány lapszámmal az Új Magyar Szó is képviseltette magát. A „váradosok” legalább harmincféle könyvet, határon túli irodalmi és napilapokat hoztak a debreceni vásárba. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Debreceni vendég-Várad. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2007. december 12.

Kányádi Sándor Kossuth-díjas kolozsvári költő életmű-sorozatának első darabját mutatták be december 10-én Budapesten, a Custos-Zöld Könyvesbolt és Antikváriumban. „Én ezzel a kötettel, akárcsak az előzőekkel, a magyar olvasókhoz kívánok szólni, ahol magyar közösségek élnek és olvasnak, azoknak írok én” – mondta 78 éves Kányádi. A Tűnődés csillagok alatt – Egyberostált versek és műfordítások I. /Helikon Kiadó, Budapest/ címet viselő kötet a költő 1952 és 1978 között írt művét tartalmazza. A gyűjtemény költeményeket és versátültetéseket tartalmaz. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: A magyarság könyve. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

2007. december 14.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével magyar–magyar konzultációt tartottak december 12-én Budapesten. „A legfontosabb üzenet a külhoni képviselőktől számunkra az volt, hogy a magyar politika ne avatkozzon be a külhoni közösségek életébe” – tájékoztatott Gémesi Ferenc, kisebbség és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár a megbeszélésén. A magyar kormány miniszterei a külhoni magyar szervezetek képviselőivel – többek között Markó Bélával, az RMDSZ elnökével és Kelemen Hunorral, az RMDSZ ügyvezető elnökével – áttekintették az elmúlt évben tapasztaltakat. Hosszú idő után foglalkoztak nyugati magyarok ügyével is. A tanácskozáson szó esett a támogatáspolitika intézményrendszeréről, illetve bemutatták a nemzeti jelentőségű intézményekről és programokról szóló kiadványt is. Az oktatás-nevelési támogatás 2007-ben, akárcsak 2006-ban, jócskán meghaladta az 5 milliárd forintot. Ebből Románia több mint 3 milliárd forintot kapott. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Magyar–magyar konzultáció: Budapest ne avatkozzon be! = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2007. december 14.

Idén a kultusz, a kultúra és az erőszak hármas kapcsolata alkotta a kétnapos találkozó tárgyát Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében működő Kultuszkutató Csoport konferenciáján. „Az erdélyi városokban az idősek és a fiatalok között még felfedezhetünk etnikai különbségeket, az idősek esetében még például öltözködésükből, a házukban található dísztárgyakból, képekből hovatartozásuk megállapítható, ám a fiatalokra ez már nem jellemző, hiszen ott már elmosódtak ezek a kulturális határok” – mondta az erdélyi élet több tanulmányában vizsgáló Feischmidt Margit kulturális antropológus, egyetemi adjunktus. Szerinte a kultúra nem az, aminek hosszú időn keresztül gondolták, mert a világ megváltozott, illetve a világról alkotott képünk is változáson ment át. Négyéves kutatási munka lezárásaként kerül sor a konferenciára, amely már nemcsak az irodalom területére koncentrál. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: „Kulterőszak” Pesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2007. december 18.

A magyar kormány 1995-ben december 18-át a Kisebbségek Napjának nyilvánította. Ez alkalomból kerül sor immár harmadik éve a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Nemzetiségi Gálájára, amikor is elismeréseket adnak át azoknak, akik a legtöbbet tették a magyarországi kisebbségek kultúrájáért. Ruzsa János román nemzetiségű néptáncoktató elismerésében részesült a gálán. „Negyvenöt éven keresztül néptáncot oktattam, négyezer gyermeket tanítottam – nyilatkozta Ruzsa. „A kultúrák közötti párbeszéd legalább olyan fontos kérdés, mint a politika vagy a gazdaság egyenesben tartása” – mondta Kishegyi Viktória nemzetpolitikai főtanácsadó, Szili Katalin, országgyűlési elnök szavait tolmácsolva, aki személyesen nem tudott megjelenni. Idén, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi, kulturális hagyományainak megtartása és továbbörökítése érdekében végzett kimagasló szakmai munkájáért Pro Cultura Minoritatum Hungariae közművelődési díjat és elismerő oklevelet vehetett át Ruzsa János a román, a Martenica Táncegyüttes a bolgár, Nagyné Váradi Anna a cigány, dr. Sokcsevits Dénes a horvát, a Villányi Asszonykórus a német nemzeti kisebbség részéről, az Örmény Katolikus „Fogolykiváltó Boldogasszony és Világosító Szent Gergely“ Lelkészség, a Magyarországi Szerb Színház és a szlovák nemzeti kisebbséghez tartozó dr. Tóth István. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Díj a kisebbségi kultúráért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2007. december 19.

„Ez a mai hangverseny Böjte Csabáért, valamint az általa gondozott gyermekekért szól”– mondta Hamar Dániel, a Muzsikás együttes tagja azon a telházas koncerten a budapesti Zeneakadémián, melynek teljes bevételét a helyszíni adományokkal együtt a hagyományos magyar népzenét játszó Muzsikás együttes karácsonyi ajándékként a Dévai Szent Ferenc Alapítvány javára ajánlott fel. Az alapítvány Erdély negyven településén közel 1500 gyermek gondozását vállalta fel. „Aki nem hisz abban, hogy mennyi jó ember van, az kezdjen el jót tenni, és meglátja, milyen sokan odaállnak mellé” – vélekedik Böjte atya, az alapító ferences szerzetes. Az est egyik csúcspontja Petrás Mária színpadra lépése volt, a moldvai Diószénben született énekes az együttes rendszeres vendégének számít. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Árvákért zenélő Muzsikás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2007. december 21.

„A szomszédságpolitika nem választható el a nemzetpolitikától” – fogalmazott Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára december 20-án tartott budapesti évértékelőjén. „Költségvetési oldalon 2008. jobb év lesz, mint 2007. A nemzetpolitikai célú előirányzatok összege közel egy milliárd forinttal lesz több, mint ebben az évben” – mondta Gémesi Ferenc szakállamtitkár, aki szerint a jövő év a stabilizálásról, valamint a Közkapcsolati Iroda segítségével az állandó kapcsolattartás megerősítéséről fog szólni. Gémesi szerint a Miniszterelnöki Hivatal által kialakított struktúrát, a megújult intézményrendszert a határon túli képviselők pozitívan ítélték meg. A Miniszterelnöki Hivatal fejezeti kezelésű előirányzatokból nyújtott támogatása Románia számára majdnem 1,5 milliárd forint volt. Az oktatás-nevelési támogatás összege – melyből Románia kicsivel több, mint 3 milliárdot kapott – pedig majdnem kétmilliárd forinttal több lett a tervezettnél. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Szomszédság- és nemzetpolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

2007. december 27.

„Nagyon szeretném, ha a határon túli előadások – amelyeket mi megfelelőnek ítélünk – rendszeresen, normális reklámmal, kommunikációval és információval tudnának megjelenni a Nemzeti Színházban – mondta a budapesti Nemzeti Színház frissen kinevezett főigazgatója, Alföldi Róbert. – Illetve azt is, hogy azok a magyar nyelvű alkotók, akik határon kívül dolgoznak, ne csak egy-egy kaland erejéig, eldugva legyenek láthatóak, úgy, hogy nincs előkészítve a fogadtatás, az ő színházi nyelvük megismertetése – hanem hosszabban dolgozzanak az intézményben”. A színész-rendező 2008. január 1-jétől június 30-ig a Nemzeti Színház leköszönő főigazgatójával, Jordán Tamással közösen tölti be posztját, majd július elsejétől egyedül igyekszik helytállni. Alföldi törekvése az, hogy valamiféle olyan kortárs színházi nyelvet alakítson ki, amely az embereket nem eltávolítja, hanem közelíti ehhez a műfajhoz. A Nemzeti Színháznak Alföldi szerint van anyagi lehetősége rá, hogy nagy nevű íróktól drámákat rendeljen, ezért nagyon örül annak, hogy Nádas Péter, Esterházy Péter, Spiró György és Parti Nagy Lajos szándéknyilatkozatukat adták pályázatához. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Alföldis, határtalan Nemzeti. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

2008. január 14.

Gyimesi és moldvai dallamok, népi hangszerek sokasága, rengeteg tánc, valamint Hodorog András klézsei furulyás meglepetés-produkciói tették változatossá a hét végén Budapesten, a Fonó Budai Zeneházban megrendezett Csángó Farsangot. „Annyi felfedezetlen területe van még a csángó kultúrának, amit mi szeretnénk a magyar közönségnek bemutatni, s szerencsére mindig nagy az érdeklődés” – nyilatkozta Demeter László, a Zurgó együttes tagja. Az estét a Kerényi Róbert által alapított Szigony együttes kezdte. Hodorog András moldvai furulyás a magyarság legősibb dallamkincséhez tartozó tánc- és énekes hagyományt is jól ismeri. A hatvanas éveiben járó muzsikus hagyományőrzésében édesanyja, Hodorog Luca példáját követi, aki Klézsének híres nótafája, mesemondója és régi szokások tudója volt. A Fonó Budai Zeneház évente megrendezi a Csángó Farsangot, a magyar, illetve a Magyarország határain túl élő magyar zenészek és előadók megszólaltatásával. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: „Fonós” Csángó Farsang. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

2008. január 30.

Gyulai Líviusz baróti születésű grafikus, animációs filmrendező január 29-én vehette át a Magyar Mozgókép Mestere címet. Gyulai Líviusz a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy ők, a Magyar Művészeti Akadémia tagjai, a 2004-es sikertelen magyarországi népszavazás után elhatározták, hogy egyfajta kárpótlásképpen nagyon sok erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai tagot soron kívül felvesznek az Akadémiába. Évek óta akadémiai üléseket, ünnepségeket, kiállításokat helyeznek ki ezekre a területekre. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Erdélyieket segítő Mester. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

2008. február 4.

Sólyom László köztársasági elnök a csángókkal és a határon túli nemzetrészekkel való együttlétről beszélt a hagyományos budapesti Csángó Bálon, melynek védnöke is volt. A hét végén rendezték Budapesten XII. Csángó Bált. Már délután kígyóztak a sorok a Petőfi Csarnok bejárata előtt. Aprócska fiúk és lányok igyekeztek szüleikkel a Kökény Gyermektáncházba. Este egyre többen próbáltak meg bejutni, az ülőjegyeket elkapkodták, így a kétórás színpadi műsor alatt a falak mellett több száz fő állva tapsolt. „Ez az együttlét azt is jelenti, hogy nemcsak ezen a bálon, hanem mindig együtt vagyunk a csángókkal és a határon túli nemzetrészekkel” – fogalmazott Sólyom László. Elmondása szerint a csángó kultúra a magyar kultúrának egy szépséges darabja, de a legveszélyeztetettebb is, „hiszen a moldvai csángóknak a magyar mivoltát vonták és vonják kétségbe, a magyar katolikus egyház sem áll mellettük”. Sólyom szerint köszönetet kell mondani mindenkinek, aki segíti a csángókat magyar identitásuk megtartásában, de mindenekelőtt magukat a csángókat illeti köszönet, mert nehéz körülmények között is kitartanak. A csángó bálozók a párhuzamosan zajló Magyar Filmszemle keretében megtekinthették Fekete Ibolya Csángók című dokumentumfilmjét is. A moldvai csángók különös önképét és élethelyzetét körüljáró film a versenyen kívüli programban, az információs vetítések között kapott helyet. Egy másik csángó témájú alkotást, Orbán Ágnes Merre tekereggyünk immá’ című tudományos ismeretterjesztő filmjét is megtekinthették: itt egy rendhagyó „érettségi találkozó” révén kirajzolódnak a néző előtt egy hagyományos társadalmi szerkezetet őrző falu utolsó negyven évében történt változások. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Csángók, csavaros mesével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Sólyom László rámutatott: nem csak a csángók, hanem a Magyarországon kívüli összes nemzetrész is egy gyökeres és nagyon gyors változás folyamatában van. A tömb- és szórványmagyarság s itthon a magyar társadalom is változik. Ha közös jövőt tervezünk magunknak, ezekből a változásokból kell kiindulni, feltéve, ha megvan a közös akarat arra, hogy együtt folytassuk, amit a magyar nemzettől örökségbe kaptunk – fogalmazott az államfő. Sólyom László megtekintette a Petrás Mária csángó keramikus alkotásaiból összeállított kiállítást, majd szót váltott a színpadi műsorban fellépő csángó hagyományőrzőkkel is. A Csángóföldről meghívott mintegy félszáz táncos, zenész és énekes kínált bepillantást a rendkívül gazdag csángó zene- és tánckultúrába. A Kisebbségekért ― Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület által szervezett rendezvényen a csángómagyarok bemutathatták viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat – mondta a szervezők nevében Nagy Bercel. Felidézte, hogy 2001. május 23-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága egyhangúlag elfogadta Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentését, amely kimondta, hogy a moldvai csángók ,,a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára". 2001. június 6-án a testület ismételten aggodalmainak adott hangot a Romániában élő csángó kisebbség helyzete miatt. Felemelte szavát a csángómagyarokért vatikáni látogatásakor Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök, aki 2002-ben a Csángó Bálon adta át az első magyar igazolványokat a csángómagyaroknak. 2002 szeptemberében ― közel fél évszázados várakozás után ― két moldvai csángó községben, Klézsében és Pusztinában, majd 2003-ban újabb négy faluban ismét lehetőség nyílt a magyar nyelv (mint anyanyelv) általános iskolai oktatására. 2006 szeptemberétől tizennégy faluban tanulhatnak a csángó gyermekek az állami iskolákban is magyar nyelvet. Csángóföldön jelenleg tizenöt településen hivatalosan, három faluban pedig iskolán kívül folyik a magyaroktatás közel 1400 diák számára, 32 tanár felügyeletével. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány összefogásával 2005. május 15-én helyezték el az első moldvai magyar iskolaközpont alapkövét Rekecsin községben. Ehhez az oktatási programhoz kapcsolódóan indította el a MCSMSZ a Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! programot, amelyhez csatlakozva bárki támogathatja egy csángó gyermeknek a magyar nyelv tanulását. Sólyom László köztársasági elnök 2006 novemberében vatikáni látogatása során a szentszéki államtitkárral folytatott megbeszélésén jogi megoldást javasolt arra, hogy a moldvai csángómagyarok magyar nyelven misézhessenek. /(MTI―L.): Együtt a határon túli nemzetrészekkel (Sólyom László a csángókról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

2008. március 20.

Budapesten tartotta ülését a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). Ezen, többek között bejelentették, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének segítségét kérik Székelyföld területi autonómiájának elérése érdekében. A tanács ülésén az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségen kívül valamennyi jelentős határon túli politikai szervezet képviseltette magát. Tőkés László független európai parlamenti képviselő örömét fejezte ki amiatt, hogy egyre bővül a magyarság törekvéseiért küzdők köre, azaz a felvidéki után immár a délvidéki magyar szervezetek esetében is tapintható a nagyobb összefogás és jelenlét. A KMAT egyik leglényegesebb közös céljaként említették a nemzeti önazonosság megőrzését, és a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómiák rendszerének kiépítését. Tőkés László beszélt arról, hogy a magyarok által lakott országokban szinte mindenütt erősödik a magyarellenesség. Az utóbbi napokban ez már nem csak verbális agresszió, hanem tettlegesség formájában is megnyilvánul. Ennek kapcsán Tőkés László ismételten felhívta a figyelmet a csángókat érő, többféle módon megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetésre. A KMAT korábbi elnökének, Jakab Sándor mandátumának lejártával a tagok egyhangúan Tőkés Lászlót választották a szervezet új elnökévé Tőkés László lett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács elnöke. = Erdély. ma, márc. 20./ A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) a bukaresti NATO-csúcs alkalmából a tagországokhoz fordul azzal, tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus autonómiatörekvések támogatását – közölte Tőkés László, a határon túli magyar szervezeteket tömörítő szervezet március 19-én megválasztott elnöke budapesti sajtótájékoztatóján. Tőkés László EP-képviselő ismertette a KMAT frissen kiadott állásfoglalását, amely az említett kérésen túl tartalmazza azt is, hogy szorgalmazzák az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének kidolgozását, és ennek előmozdítására kérik az Európai Parlament magyar képviselőit. A négy éve alakult szervezet, a KMAT mostani, Budapesten tartott ülésén a résztvevők elhatározták, támogatják a Székely Nemzeti Tanácsnak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez intézett felkérését, és az ahhoz kapcsolódó, Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó Memorandumot. A KMAT a különböző autonómiakoncepciók egyeztetése és nemzetközi képviselete céljából egy szakmai munkacsoport létrehozásáról is megállapodott, valamint reményét fejezte ki aziránt, hogy a soron következő romániai és szerbiai választásokon az autonómia ügye iránt elkötelezett magyar színekben induló képviselők jutnak majd mandátumhoz. A tanács tagjai mindemellett elítélik a Kárpát-medencében egyre erősödő magyarellenességet, ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet a csángók hátrányos, és még mindig megoldatlan helyzetére. Ez ellen közös – magyar és nemzetközi – fellépést szorgalmaznak. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ülésén az RMDSZ-t Szép Gyula ügyvezető alelnök képviselte. Jelen voltak az Erdélyi és a Székely Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Demokratikus Szövetség, a Vajdasági Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Horvátországi Magyar Demokratikus Szövetség képviselői is. „Az RMDSZ már több éve világosan megfogalmazta az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, amit az eltérő régiókban különbözőképpen lehet majd megvalósítani” – nyilatkozta a lapnak Szép Gyula. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: NATO-segítség az autonómiához. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2008. március 20.

Január elején még kétséges volt, mégis megrendezik a jubileumi, 20. Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek elnevezésű programsorozatot, melyen a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a Csíki Játékszín, valamint a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház is szerepelni fog. „Tizenhárom évvel ezelőtt, amikor először rendezte meg az iroda a Vendégségben Budapesten sorozatot, még nem gondoltuk azt, hogy ez a munka ilyen mértékben teljesedik ki, ennyi színes programmal várja majd az érdeklődőket – mondta Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) szakállamtitkára. Darvay Nagy Adrienne, a program szakmai tanácsadója szerint az idei huszadik vendégségen igyekeznek majd az elmúlt évek szellemiségét felidézni, műfaji és kulturális sokféleségben, valamennyi korosztály igényének megfelelően. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Vendégség határok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2008. március 20.

Könczey Elemér grafikus Fehéren-feketén és Bartha C. Ernő szobrász Arkhai című kiállításának megnyitójával kezdődött Kolozsvár bemutatkozása a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, március 18-án. Hatalmas szénaszobrok ütöttek tanyát a budapesti Millenáris Park különböző szegleteiben. A park tavából kiemelkedő monumentális Willendorfi Vénusz és a többi, esetenként hanghatásokkal kísért óriásalkotás /Bartha C. Ernő munkái/ egészen a hónap végéig megnézhető. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Széna, humor, Kolozsvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2008. március 26.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál idei díszvendége, Kolozsvár kamarazenei szekciója, az Arcadia Vonósnégyes, melynek egy magyar tagja van Török Zsolt, impozáns környezetben mutatkozott be a húsvéti ünnepek alatt. A Transylvania Barokk Együttes szintén megmutatkozott a fesztiválon. Március 25-én a Kolozsvári Állami Magyar Színház Gianni Schicchi című előadására került sor a Thália Színházban. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Kolozsvári kamarasikerek a Budapesti tavaszban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-129




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998