udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 80 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-80
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Károli Gáspár

1996. február folyamán

A váratlanul meghalt Szabó T. Ádámra /Kolozsvár, 1946. márc. 12.-Budapest, 1995. dec. 7./ emlékezett K. Lengyel Zsolt, felvázolva az elhunyt gazdag életművét. Szabó T. Ádám nyelvészeti tanulmányait Kolozsváron kezdte meg, majd emigrálását követően Hamburgban és Helsinkiben folytatta, végül 1979-től 1981-ig Groningenben fejezte be. A holland egyetemen docensként működött. Második házassága révén letelepedett Budapesten, ahol 1981-től az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtörténeti és Dialektológiai Tanszékén tudományos munkatársként dolgozott. Közben vendégelőadást vállalt finnországi konferenciákon. Legutóbb a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen nyelvtörténetet adott elő. Pályaválasztásában a döntő lökést édesapjától, Szabó T. Attilától /1906-1987/, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár megalkotójától kapta. Szabó T. Ádám Décsy Gyula hamburgi professzornál doktorált, disszertációjában feldolgozta az 1466-os Müncheni Kódex szókincsét /ezt 1977-ben kiadta a wiesbadeni Harrasowitz Kiadó/. Szinte hihetetlen, hogy a budapesti minősítő testület a Németországban elnyert tudományos fokozatát a rendszerváltozás előtt nem ismerte el. Doktori munkájának újabb változatát 1985-ben közzétette /Müncheni Kódex (1466). A négy evangélium szövege és szótára, Európa Kiadó, Budapest, 1985./. 1981-ben adta közre Kolozsvár környéke helyneveinek történeti-etimológiai vizsgálata I. A-E című, adattárral ellátott kis várostörténetét. Több könyve jelent meg, számtalan tanulmánya, közleménye, könyvismertetése. /Bécsi Napló (Bécs), január-február./

1996. április folyamán

A Nyárádszeredai kis falut, Székelytompát mutatja be a Bekecsalja. A kiadvány másik írása a millecentenáriummal foglalkozott, néhány nevezetes évszámot említve. 1590-ben jelent meg az első teljes magyar bibiafordítás, Károli Gáspár munkája. "A világ első hét nemzete között vagyunk, akik anyanyelvükre fordítják a Szentírást. /Bekecsalja. A Bocskai István Közművelődési Egyesület és Alapítvány alkalmi kiadványa, Nyárádszereda, II. évf., 3. sz., április./

1993. augusztus 11.

A budapesti Erdélyi Gyülekezet a Reménység Szigetén működik, lelkipásztora Németh Géza tiszteletes. A Reménység Szigete elnevezésű, a határon túli magyarok megsegítésére létesített szociális intézményegyüttes három intézményből áll: Erdélyi Betegszállás, Erdélyi Népfőiskola és Károli Gáspár Református Teológiai és Missziói Intézet. Az Erdélyi Betegszállást a Segítő Jobb Alapítvány, a Népjóléti Minisztérium és a nyugati segélyszerveztek tartanak fenn, az egyetlen lehetőség arra, hogy a határon túli magyar az anyaországban gyógykezeltesse magát. Az Erdélyi Betegszállás szolgálatait csak olyan betegségek és műtétek esetében lehet igénybe venni, amelyek Romániában nem kezelhetők vagy nem végezhetők el. Minden megyeközpontban van a Segítő Jobb Alapítványnak egy megbízott orvosa, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat és kiadja a Caritas-kártyát, igazolja az ellátás szükségességét. Az Erdélyi Népfőiskola a tavalyi kísérleti évben 60 erdélyi fiatalt képezett ki, négy szakot működtet: angol nyelv, farmerképző, szociális otthoni nevelő és politikusképző. A Károli Gáspár Református Teológiai és Missziói Intézet erdélyi lelkészmisszionáriusokat képez a szórványmagyarság részére. Németh Géza tiszteletes felhívta a figyelmet az Erdélyben is terjedő destruktív szektákra. /Gál Éva Emese: Sajtótájékoztató a Reménység Szigetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

1995. november 28.

Elkészült az RMDSZ művelődési főosztályának jövő évi programja, a romániai magyarság közművelődésének forgatókönyve. Erről tájékoztatott Kötő József ügyvezető alelnök. "Az önszerveződő egyesületeket profiluk szerint továbbra is szövetségbe igyekszünk tömöríteni, mert ez teremti meg a minőségi kultúra feltételeit" - fejtette ki. Például a Romániai Magyar Dalosszövetség ellátja a kórusokat megfelelő zenei anyaggal, találkozókat, szakmai továbbképzéseket szervez. - Pályázatot írtak ki egy kultúrát támogató részvénytársaság üzleti tervére. Napvilágot látott nemzetközi terjesztésre szánt ötnyelvű kiadványuk az elkobzott egyházi javakról. Készítik az elkobzott közületi vagyonok listáját. A jövő évi tervek között szerepel a honfoglalással kapcsolatos tudományos ülésszak Temesváron, a cserhalmi ütközet emlékére Szent László szobor avatása Cegőtelkén, aug. 20-án, Nagykárolyban Károli Gáspár szobrának felállítását tervezik. Tamási Áron halálának 30. évfordulóján megrendezik a romániai magyar írók első vándorgyűlését. - A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság kezdeményezésére a világból 2000 vezető értelmiségi aláírásával kérte az UNESCO mellett működő ICOMOS-t, hogy nyilvánítsák a világörökség részévé Kolozsvár főterének műemlék-együttesét. A román ICOMOS elutasította a kérést, viszont a nemzetközi ICOMOS főtitkára Kolozsvárra fog látogatni. /Miklós László: Országmegtartó erőnk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

1996. augusztus 4.

A református világtalálkozóhoz kapcsolódó ünnepség keretében aug. 5-én Nagykárolyban, szülővárosában, a templomkertben leleplezték Károli Gáspárnak, a Biblia fordítójának szobrát. A félalakos szobor Deák Árpád fiatal marosvásárhelyi szobrász alkotása. Márkus Endre lelkipásztor 1993-ban kezdeményezte, hogy állítsanak szobrot a város nagy szülöttjének, nemcsak reformátusok, hanem katolikusok, sőt ortodoxok is adakoztak, a legnagyobb segítséget a gönci testvérgyülekezet adta. A szoboravató ünnepségen többek között Szilágyi Ferenc, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem dékánja, Beraru Ioan ortodox és Opris Gheorghe görög katolikus pap mondott beszédet, Kovács Jenő polgármester az ittmaradást szorgalmazta, Nagy László helybeli tanár pedig könyvet írt erre az alkalomra Károli Gáspárról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest, aug. 8./

1996. augusztus 4.

A református világtalálkozóhoz kapcsolódó ünnepség keretében aug. 5-én Nagykárolyban, szülővárosában, a templomkertben leleplezték Károli Gáspárnak, a Biblia fordítójának szobrát. A félalakos szobor Deák Árpád fiatal marosvásárhelyi szobrász alkotása. Márkus Endre lelkipásztor 1993-ban kezdeményezte, hogy állítsanak szobrot a város nagy szülöttjének, nemcsak reformátusok, hanem katolikusok, sőt ortodoxok is adakoztak, a legnagyobb segítséget a gönci testvérgyülekezet adta. A szoboravató ünnepségen többek között Szilágyi Ferenc, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem dékánja, Beraru Ioan ortodox és Opris Gheorghe görög katolikus pap mondott beszédet, Kovács Jenő polgármester az ittmaradást szorgalmazta, Nagy László helybeli tanár pedig könyvet írt erre az alkalomra Károli Gáspárról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest, aug. 8./

1996. augusztus 5.

A református világtalálkozóhoz kapcsolódó ünnepség keretében aug. 5-én Nagykárolyban, szülővárosában, a templomkertben leleplezték Károli Gáspárnak, a Biblia fordítójának szobrát. A félalakos szobor Deák Árpád fiatal marosvásárhelyi szobrász alkotása. Márkus Endre lelkipásztor 1993-ban kezdeményezte, hogy állítsanak szobrot a város nagy szülöttjének, nemcsak reformátusok, hanem katolikusok, sőt ortodoxok is adakoztak, a legnagyobb segítséget a gönci testvérgyülekezet adta. A szoboravató ünnepségen többek között Szilágyi Ferenc, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem dékánja, Beraru Ioan ortodox és Opris Gheorghe görög katolikus pap mondott beszédet, Kovács Jenő polgármester az ittmaradást szorgalmazta, Nagy László helybeli tanár pedig könyvet írt erre az alkalomra Károli Gáspárról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest, aug. 8./

1996. november 13.

A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban mutatta be dr. Benkő András zenetörténész Dávid István Műemlék orgonák Erdélyben /Polis, Kolozsvár, Balassi, Budapest, 1996/ című könyvét, amely két kiadó összefogásával látott napvilágot. A könyv 1500 műemlék erdélyi orgonát vett számba. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ Dávid István orgonaművész a kolozsvári Zeneakadémián szerzett diplomát, áttelepült Magyarországra, jelenleg a nagykőrösi református egyházközség orgonaművésze és a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának tanszékvezető tanára. Könyvének tíz éves múltja van. A könyv bevezetőt nyújt az erdélyi orgonaépítés történetéhez, de szerepelnek benne a katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházak orgonáinak összeírásai is. Az erdélyi orgonák megmentésére hozták létre Magyarországon az Orgona Transsylvania Alapítványt. - Dávid István nemrég orgonakoncertet adott Kolozsváron, a Szent Mihály templomban. A bevételt az erdélyi orgonaművészet segítésére, valamint a történelmi értékű orgonák javítására fordítják. /Leopold Erika: Meg kell menteni az erdélyi orgonákat. = Népszava, nov. 22./

1997. január 4.

Napvilágot látott második alkalommal a Nagykároly és Vidéke Évkönyve. Művelődési tanulmányok sorakoznak benne. Megkülönböztetett figyelmet szentel a kiadvány Károli Gáspárnak, a város halhatatlan szülöttjének, az első teljes bibliafordítás szerzőjének, részleteket közöl Nagy László Károli Gáspár élete, kora és munkássága című könyvéből. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

1997. május 25.

A Partiumi Közlöny újabb száma beszámol a Miskolcon működő Károli Gáspár Theológiai és Misszió Intézetről, amely egyházellenes szellemben képez misszionáriusokat, a Bihari Naplóban is hirdette "misszionáriusképzésre" toborzó felhívását. Ezt az intézetet a Westminster Biblical Misions működteti, titkára Robert Rapp. A Partiumi Közlöny idézeteket közölt az intézet körleveleiből. Az intézet a református egyházteles reformációját akarja elvégezni, igyekszik lejáratni a püspököket, így Csiha Kálmán kolozsvári püspökről körlevelükben az olvasható, hogy "rosszindulatú ember, aki szembeszegül Krisztus igazságával és lelkével, s ezért Isten ellensége, akivel maga Isten fog majd leszámolni", népét "szörnyűséges sötétségbe vezeti", Tőkés László püspökről az, hogy "tengernyi ökumenikus pénz vesz körül" és "soha nem tesz különbséget a protestáns szószék és a római oltár között". Mindkét püspök "együtt fekszik be az ökumenikus kurva ágyába" /sic!/ /1993. aug. 28-i körlevél/. Dr. Hegedűs Lóránd püspök "emlékeztet arra a főpapra, aki Jézusra mutatott, mondván: ennek az embernek meg kell halnia". A körlevelek elítélően írnak a református teológiai képzésről is. - A Partiumi Közlöny bemutatja a Hit Gyülekezete nevű szektát is, jelezve, hogy róluk tanulmányt írt Váczi Gábor /Magyar Szemle (Budapest), 1993. máj./, most pedig a Demokrata (Budapest) hetilap máj. 8-i számából átvették Varga Domokos György írását. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 25.., VII. évf. 6. sz.- /

1998. május 18.

Máj. 16-án először rendezte meg a tervek szerint ezután rendszeresen jelentkező Akadémiai Napokat a Protestáns Teológiai Intézet /Kolozsvár/. 1989 előtt a körülmények befelé fordulóvá tették az intézetet, emlékeztetett dr. Geréb Zsolt, az intézet rektora, azóta a helyzet megváltozott. A teológusok állandó párbeszédet folytatnak más egyetemek hallgatóival. Még néhány év szükséges ahhoz, hogy a diktatúra idején megüresedett parókiákra lelkészek kerülhessenek, állapította meg a rektor. Felhívta a figyelmet arra, hogy sok erdélyi hallgatót vonzott a Miskolcon működő Károli Gáspár Teológiai és Missziói Intézet, amely nem nyert akkreditálást és az egyetemes református egyház nem ismeri el az ott végzettek diplomáját. Ez az intézet megosztja a református egyházat, erről értekezett dr. Juhász Tamás teológiai professzor az Üzenet /Kolozsvár/ legutóbbi számában. /Akadémiai Napok a Protestáns Teológián. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

1998. október 20.

Egy éve indult meg a Partiumi Füzetek sorozat a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely /PBMEB/ kiadásában. A sorozat szerkesztője a PBMEB elnöke, Dukrét Géza. Megjelent a sorozat hatodik kiadványa, Bessenyei István Sarmaság című kismonográfiája. Az ötödik volt a közismert Benedek Zoltán munkája: A nagykárolyi Károli Gáspár református templom. /Fejér László: Partiumi Füzetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

1999. május 14.

Székelyudvarhelyen, a Benedek Elek Tanítóképző által rendezett iskolanapok keretében május 14-én előadást tartott dr. Raffay Ernő történész, a budapesti Károli Gáspár Teológiai Egyetem tanára. Raffay Ernő több könyv szerzője, a legismertebb magyar történész, aki Trianon előzményeit, hátterét és hatását kutatja. /Fülöp D. Dénes: Találkozás Raffay Ernő történésszel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./

1999. május 28.

Nagykároly központi parkjában június 13-án avatják Kaffka Margit írónő bronzból öntött mellszobrát, Deák Árpád fiatal szobrász alkotását. Ugyancsak ő készítette a téren álló Károli Gáspár-szobrot is. A parkban áll Petőfi Sándor és Szendrey Júlia 1846. szeptember 8-i nagykárolyi találkozásának emlékére állított Petőfi szobor. A Kaffka Margit Művelődési Társaság tervbe vette, hogy a piarista gimnáziumba járt Ady Endrének is szobrot állítanak, akár csak a kisdiákként vele egy szobában lakó Pop Aurel festőművésznek. Ezek, s a volt vármegyeháza épületében egykor főjegyzőként dolgozó Kölcsey Ferenc szobra irodalmi-művészeti parkká avatják Nagykároly szívét. /Irodalmi-művészeti park épül Károlyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

1999. július 20.

Akik egykoron a Károlyi Gáspár Teológiai és Missziói Intézet nevű teológiára felvételiztek, most gőzerővel építik a maguk által református-presbiteriánus vagy némi beképzeltséggel Közép- és Kelet-Európai Református Presbiteriánus Egyháznak nevezett új gyülekezetet. Vezetőjük /Rapp/ rágalmazza és gyalázza a magyarországi és erdélyi református és katolikus egyházakat, a pápát és mindenkit. Az egyesült államokbeli Knox Fellowship nevű református egyházi szervezet elnöke szerint a Westminster Társaság Amerikában jelentéktelen tényező. Európa keleti fertályán viszont nagy felfordulást tud kelteni dollár-tízezreivel. Diákjait dollárban fizeti, a megbízhatóbbak ajándékokban is részesülnek a mobiltelefontól a lakásig, a nyugati autótól a számítógépig. A református egyházat hamis egyháznak nevezik. Termeket bérelnek ki, ahová becsalogatják a gyanútlan egyháztagokat. /Fábián Tibor: Amerikai fanatikusok "egyházat" alapítanak Erdélyben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

2000. január 7.

Sabin Gherman, az Erdély-Bánát Liga vezetője, a Torkig vagyok Romániával kiáltvány szerzője februártól Budapesten, a Károli Gáspár Egyetem balkanisztikai karán ad elő, amennyiben megegyezés születik a felsőfokú oktatási intézménnyel. Gherman Torkig vagyok Romániával - Sabin Gherman sajtószemmel című kötete Budapesten már megjelent, és készül svájci, valamint németországi bemutatója is. "Amennyiben a román államnak nincs szüksége rám, Magyarországon, Svájcban vagy Németországban keresek munkát" - nyilatkozta Sabin a Monitorul de Cluj napilapnak. /Magyarországon fog tanítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2000. április 20.

A 44 éves Deák Árpád szobrászművészt inkább páccal festett grafikái révén ismerhette meg a nagyváradi közönség. A városháza homlokzatának szobrait is restaurálta a közelmúltban. Felsorolta legfontosabb munkáit. Nagykárolyból érkezett felkérésre elkészítette Károli Gáspár bibliafordító félalakos bronzszobrát, melyet a református templom kertjében állítottak fel, majd - ugyancsak a városnak - Kaffka Margit írónő szobrát. Megmintázta a nagyváradi Szent László-templom kapujában látható hat domborművet a Szent László-legendáról. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium /Nagyvárad/ kapualjában és az Arad megyei Ágyán, Olosz Lajos költő emlékházának falán is van egy-egy domborműve. Legutóbb Hollósy Simon festőnek a portréját mintázta meg, a művész máramarosszigeti temetőben levő síremlékére. /Gittai István: A szobrász a jó öreg mestereket hiányolja. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 20./

2000. július 12.

Júl. 11-én Nagykárolyban a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója Partiumi Rendezvényei keretében emlékeztek a város nagy szülöttjére, a bibliafordító Károli Gáspárra. Barcza Dániel esperes Károli Gáspárról szólva megállapította: "Ma is ámulattal tölt el bennünket, hogy a bibliafordító lelke milyen csodálatosan simult a magyar nyelvhez és Isten igéjéhez." Csűry István Károli Gáspár magyar Bibliájának jelentősége múltunkban, valamint üzenete a jelen és a jövendő nemzedékeknek című dolgozatát olvasta fel. Károli Gáspárnak a templomkertben álló szobránál folytatódott az ünnepség. Megnyitották a Keresztyénség Erdélyben című fotóművészeti kiállítást. A résztvevők autóbusszal Ady Endre szülőfalujába indultak, ahol dr. Németi János történész tartott előadást. /Boros Ernő: Károlyi Gáspárra emlékeztek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./

2000. július 21.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés és az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület rendezésében Raffay Ernő, a Károlyi Gáspár Tudományegyetem történész professzora előadást tart Trianon és következményei címmel júl. 21-én Székelyudvarhelyen, a Városi Művelődési Házban. /Trianon és következményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2000. augusztus 28.

Aug. 26-27-én Kolozsváron emlékeztek Reményik Sándor költőre, születésének 110. évfordulója alkalmából. Az ünnepségre a millennium jegyében gyűlt össze számos erdélyi és magyarországi közéleti személyiség. ″Egy lángot adok, ápold, add tovább...″ címmel tartották meg a hétvégi rendezvényeket. Dávid Gyula, a tudományos ülésszak házigazdájaként mondta el bevezetőjét. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke értékelte a költő életművét. Reményik Sándor ″elutasította az igazságtalan trianoni rendezést, s egyszerűen nem tudta elfogadni, hogy szülőföldje, szeretett városa, Kolozsvár és a közel kétmillió erdélyi magyar egy közönyös nagyhatalmi döntés következtében egyik napról a másikra idegen és vele szemben ellenségesen viselkedő, erőszakos elnemzetietlenítésére és beolvasztására törekvő kormányzat uralma alá kerül.″ Ezért még idézni sem volt szabad a két kis kötetre rúgó Végvári-verseket. Hamarosan változott a költő hangneme, és a Végvári-versek harciassága helyett a ″vallásos hitben, az evangéliumi testvériség gondolatában keresi a jóvátételt″. Bertha Zoltán, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanára szintén Reményik vallásos verseiről tartott előadást. Kántor Lajos Malomkövek közt - álmok szőnyegén című előadásában Reményiket, a szerelmes embert mutatta be, aki két asszony iránti érzelmeivel vívódott haláláig. Ferencz Árpád fiatal lelkipásztor előadása Teológiai széljegyzetek Reményik kereszténységének margójára lelkészi megközelítését adta a Reményik-lírának. Az előadásokkal párhuzamosan tartották meg a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány által szervezett versmondó versenyt hazai és magyarországi résztvevőkkel, majd megnyílt a Reményik Sándor Galériában a gyermekrajz-kiállítás, a rajzok eredeti megközelítését nyújtották a Reményik-verseknek. Hantz Lám Irén a költő életéről készült fényképkiállításon vezetette végig a közönséget. Másnap kezdődtek a Reményik-ünnepség egyházi rendezvényei a főtéri evangélikus templomban, ahol Jancsó Adrienne bensőséges hangulatú Reményik-versműsora hangzott el, majd Dávid Gyula Reményik Sándor-emlékdíjakat adott át. Díjat kapott a Szegeden letelepedett Sövényházi Sándor Judit, akinek induló költői pályáját annak idején Reményik igazgatta, Jancsó Adrienne előadóművész, és a Reményik-emlékplakett megalkotója, Gergely István. Ezután ünnepélyes leleplezték az evangélikus templom udvarán Vágó Gábor Reményik-mellszobrát, amelyen részt vett többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Kolozs megyei parlamenti képviselők és számos más közéleti személyiség. A résztvevők megkoszorúzták Reményik síremlékét a Házsongárdi temetőben. A délutáni egyházi ünnepség dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek igehirdetésével kezdődött. /Makkay József: 110 éve született Reményik Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2000. október 6.

A jövőben Nagykároly, a szülőváros, valamint Gönc és Vizsoly évente közös rendezvények keretében emlékeznek meg Károlyi Gáspárról, a bibliafordítóról. Nagykároly polgármestere, Bekő Tamás Erről tárgyalt a magyarországi Göncön. Okt. 7-én, a Károlyi-biblia megjelenésének 410. évfordulóján előbb a vizsolyi református templomban tartanak megemlékezést, majd Göncön írnak alá szándéknyilatkozatot a Károlyi Napok közösen történő megrendezéséről. /Boros Ernő: Károlyi Gáspár Napokat előkészítő tanácskozás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 6./

2000. november 3.

Nagy László, Nagykárolyban élő Károlyi Gáspár-kutató több mint öt évi "nyomozással" oklevéltárakból, egyetemi és teológiai könyvtárakból összegyűjtötte a Károlyi Gáspárról szóló könyvészetet. Pár éve könyvet is írt róla, mely a magyarországi testvérvárosban, Orosházán jelent meg. Legújabb kutatásainak eredményei egy következő, Károlyi Gáspárról szóló könyvben látnak napvilágot nemsokára. Könyvét azoknak szánja, akiket Károlyi Gáspár és kora érdekel, jelentette ki a vele készült beszélgetésben. Károlyinak születési éve sem ismert, csak következtetésekből fogadják el 1529-et vagy 1530-at. Szenczi Molnár Albert a Biblia hanaui kiadásában (1608) Caroli Gaspar-nak. a kiadás címlapján Cároli Gaspar-nak írta nevét. A Tótfalusi Kis Miklós amszterdami bibliakiadásában (1685) Karoli Gaspar, az 1700-as amszterdami kiadás címlapján Karoly Gaspar olvasható. 1704-ben a casseli kiadás címlapján jelenik meg fonetikus átírással Károli Gáspár alakban, és nevének ez az írott formája a bibliakiadások címlapján napjainkig megmaradt. Az 1990-ben Budapesten kiadott Szent Biblia címlapján: Magyar nyelvre fordította Károli Gáspár. Annak ellenére, hogy a Károli alak hosszú életűnek bizonyult, a név helyes írása Károlyi. Az 1890-ben felavatott gönci szobrán is Károlyi Gáspár olvasható és ma már az irodalomtudomány, és a nyelvészet is ezt ismeri el helyesnek. /Nagy Ágnes: Beszélgetés NAGY LÁSZLÓ, Károlyi Gáspár-kutatóval. . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2000. november 9.

Nov. 9-én kezdődik Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színház előcsarnokában a hatodik Nemzetközi Könyvvásár. A szervező Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, Káli Király István elmondta, hogy idén körülbelül negyven standot töltenek meg a kiadványok. Több magyarországi kiadó mellett természetesen jelen vannak a céh tagjai, ezen kívül a Károlyi Gáspár Alapítvány, az Erdélyi Híradó Kiadó és mások, továbbá a román kiadók. /(Máthé Éva): Startol a marosvásárhelyi könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

2001. április 3.

Háromnapos találkozó színhelye volt az elmúlt hét végén Mezőméhes. A környékbeli és távolabbi szórványfalvakból gyűltek össze márc. 29-én a presbiterek, 30-án a nőszövetségek képviselői, ápr. 1-jén, vasárnap pedig a fiatalság. Előadást tartott többek között dr. Papp Vilmos /Budapest/ lelkész, a Károli Gáspár Hittudományi Egyetem tanára, Vetési László református lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke és Hermann János királyhágómelléki kerületi tanácsos. Az utolsó napon a fiatalság gyűlt össze, eljöttek Szentmátéból, Cegőtelkéről, Újősről, Nagy- és Kissármásról, Báldról, Frátáról és voltak Somosdról, Mezőpanitból, sőt a mátéi iskola igazgatója is. /Az összetartozás öröme. Szórványtalálkozó Mezőméhesen. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./

2001. május 14.

Május 11-12-én tartották Nagykárolyban a Károlyi Gáspár Napokat. Az első napon Szabó Károly szenátor, a nagykárolyi RMDSZ elnöke üdvözölte két nyelven a vendégeket. Bekő Tamás polgármester mutatta be a vendégeket, köztük Razvan Teodorescu művelődési és vallásügyi minisztert, Várhegyi Attilát, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkárát, Molnár János gönci polgármestert, Sváb József vizsolyi polgármestert. Razvan Teodorescu és Várhegyi Attila beszéde egyaránt hatalmas tapsot aratott. Razvan Teodorescu és Várhegyi Attila tárcaközi konzultációt folytattak közös műemlékvédelmi tervekről, kulturális együttműködési lehetőségekről, a korábban aláírt tárcaközi együttműködési megállapodás helyzetéről. Másnap a nagykárolyi református templomban Csomós József gönci református esperes igehirdetése után Csűry István Károlyi Gáspár munkásságának jelentősége címmel tartott előadást. Vizsolyban annak idején 700-800 Károlyi-biblia látott nyomdafestéket, ebből ma a világon 53-at tartanak nyilván. Gönc, Vizsoly és Nagykároly polgármesterei együtt megkoszorúzták Károlyi Gáspárnak a nagykárolyi református templom bejárata mellett álló szobrát. /Károlyi Gáspár Napok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 14./

2001. május 15.

Az elmúlt évben Nagykárolyba látogatott Molnár János és Csomós József - előbbi polgármester, utóbbi esperes Göncön -, és azt javasolták, hogy Nagykároly, ahol Károlyi Gáspár született, Gönc, ahol a bibliafordító esperes lett, és Vizsoly, ahol nagy munkáját megjelentette, 2001-től kezdődően rendezzen közösen Károlyi Gáspár Napokat, mégpedig a helyszín alábbi váltogatásával: 2001-ben Nagykároly, 2002-ben Gönc, 2003-ban ismét Nagykároly, 2004-ben újra Gönc, illetve minden ötödik évben Vizsoly legyen a házigazda, és ugyanígy ismét elölről. Május 11-12-én első alkalommal megrendezett Károlyi Gáspár Napok megnyitóját Nagykárolyban tartották. /Boros Ernő: Károlyi Gáspár Napok, 2001. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2001. május 28.

Helyi lapokban tallózott a lap munkatársa. A Nagykároly és Vidéke máj. 9-i és 16-i számában híradás található a Károlyi Gáspár Napokról és a Rákóczi-megemlékezésről. Érted Szól (a Temesvári Magyar Diákszervezet lapja): a TMD Nyári Olimpiáról, számítógép-kalózok feltörték a TMD internetes honlapját. - Lugosi Hírmondó (folyóirat, felelős szerkesztő: Király Zoltán): A lapszámok általában egy-egy ünnep köré szerveződnek hangvételükben, ezenkívül a lap jórészt helyi vonzatú történelmi és kulturális témákról cikkezik. - Erdélyi Matematikai Lapok (Brassó, alapította: Bencze Mihály, idei 2., májusi szám) országos szinten az egyetlen matematikai lap, amelyet diákok szerkesztenek. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

2001. július 13.

A Magyar Reformátusok Világszövetsége júl. 4-6. között, Nagyvárad-Félixfürdőn tartott jubileumi közgyűléséről nyilatkozatot adott ki. A tisztújítás során az elnöki tisztségbe másodszorra is Tőkés László királyhágómelléki püspököt választották meg, az új főtitkár Takaró Mihály dunamelléki főgondnok, az új jegyző pedig dr. Hermán M. János, a Királyhágómelléki Egyházkerület előadótanácsosa lett. A közgyűlés indítványozta, hogy az Egyetemes Zsinattal közösen hozzanak létre egy külügyi és ökumenikus bizottságot nemzetközi kapcsolataik intézményes kiépítése céljából. A közgyűlés visszautasította azokat, a IV. Magyar Világtalálkozót és - általában - az MRVSZ-t érő, bel- és külföldről származó gyanúsítgatásokat és vádakat, melyek Krisztus evangéliumának és a nemzet szolgálatának ügyét egymással szembe akarják állítani. - Az MRVSZ teljes támogatásáról biztosítja a státustörvényt. Kiemelt fontosságú feladat a kommunizmus idején elsorvasztott és az utóbbi évtizedben újraalakult magyar református iskolarendszer továbbfejlesztése, külön hangsúlyt fektetve a felsőoktatási tanintézetek támogatására (Károli Gáspár Református Egyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, Kálvin János Teológiai Akadémia stb.). /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13

2001. november 13.

A hetedik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár talán legszokatlanabb mozzanata az volt, hogy Gyéresi Júlia marosvásárhelyi színművésznő szinte reggeltől estig elmondta Pilinszky János összes verseit. A vásár utolsó napján több kiadó ismertette újdonságait. Az önéletrajzi jellegű Bánffy Miklós trilógiáról Dávid Gyula /a kolozsvári Polis Kiadó vezetője/ elmondta: 1989 előtt a Kriterion Könyvkiadó számtalanszor tett kísérletet arra, hogy Bánffy műveit megjelentesse, de ezt nem sikerült elérni. Az 1904-től 1914-ig terjedő időszakról hírt adó alkotás művelődéstörténeti értékkel is bír. Gy. Dávid Gyula a bonchidai Bánffy-kastélyról írt könyvet. A Kalota Kiadónál /Kolozsvár/ nemrég látott napvilágot Czegei Carla Bözsi című írása, melyhez Marosi Ildikó előszót írt. Megjelent Molter Károly levelezésének második kötete. Igen gazdag volt a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó könyvvásári felhozatala. Köztük van Magyari András és Egyed Ákos történészek gondozásában megjelent tanulmánygyűjtemény: A székelység története a 17-19. században. A történészek célja egy korszerű Székelyföld monográfia megalkotása. A Németországban élő Gáll Mátyás Vízválasztók című, románul megírt dokumentumregényét az ugyancsak Németországban élő Hajdú Farkas Zoltán fordította magyarra. Gáll Mátyás egy zsidó kereskedő család gyermekeként látta meg a napvilágot. Bekerült az illegalista kommunista mozgalomba, majd börtönben töltött évei során többek között Nicolae Ceausescuval, Emil Bodnarassal, Gheorghe Gheorghiu Dej-zsel együtt raboskodott. Gáll Mátyás elmondta, azért írta románul, mert együtt dolgozott olyan politikai személyiségekkel, akiknek később igen jelentős szerepe volt Románia történetében, tehát a román közvéleménynek meg kellene ismernie azokat az eseményeket, melyeket ő átélt. A Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ jelentette meg Miklóssy Gábor festőművészről szóló monográfiát, a magyarországi művészettörténész, Sümegi György munkáját. /(Máthé Éva): Könyvvásári körséta (2.). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Gazdag a kínálata nemzetközi könyvvásáron. Az romániai magyar kiadók közül leggazdagabb kínálattal a Pallas-Akadémia jelentkezett, Tőzsér József igazgató tájékoztatása szerint ebben az évben negyvennégy könyvet jelentettek meg, többségüket támogatás nélkül, saját erőforrásból. A Polis és a Kalota Könyvkiadó közös standján Gy. Dávid Gyula A bonchidai Bánffy-kastély s a Bánffy Miklós-sorozat Megszámláltattál, És híjával találtattál, Darabokra szaggattatol című kötetei - az idei erdélyi magyar könyvtermés talán legjelentősebb filológiai teljesítménye. A vásár színfoltja a kolozsvári Röser Antikvárium standja: többségében a hetvenes-nyolcvanas évek legjobb Kriterion-könyvei sorakoztak a pulton. A kiállításon megjelenő sok kiadó /Károlyi Gáspár Alapítvány, Mentor, Erdélyi Híradó, Juventus, Impress, Koinónia, Glória, Pro-Print Kiadó stb/ könyvei szinte teljesen hiányoznak a hazai nagyvárosok könyvesboltjaiból, jegyezte meg Fábián Imre. Arról sincs meggyőződve, hogy az itt bemutatkozott romániai magyar könyvkiadók könyvei eljutnak a megyei, városi, egyetemi könyvtárakba. /Fábián Imre: Könyvvásárt láttam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 13./

2002. október 14.

Életének 76. évében elhunyt Benedek Zoltán /Mezőméhes, 1927. szept. 11. - Nagykároly, 2002. okt. 12./ tudománynépszerűsítő író, nyugalmazott nagykárolyi pedagógus. 1950-ben végezte el a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem földrajz szakát, és Nagykárolyban a 2-es Számú Általános Iskola, majd 1953-ban az itteni középiskola földrajztanára lett. 1980-tól 1989-ig a mezőgazdasági líceumban tanított. Megjelent könyvei: A szőke Szamos földjén (1973); Az időjárás előrejelzése (1977); Vándorló kontinensek, vándorló tengerek (1977); A Szilágyságtól Új-Guineáig (1979); Az élet fejlődése a Földön (1980); A Föld élete (1980); Növény- és állatföldrajz (1988); Az ősember nyomában (1993); Nagykároly-Carei-Grosskarol (1994); Érmellék (1996); A nagykárolyi Károli Gáspár templom (1998); Nagykároly kultúrtörténete (2000); A nagykárolyi görög katolikus magyar templom (2001). Írásai, tanulmányai gyakran megjelentek a magyar és a román lapokban szakkiadványokban. Kutatási területe: volt Szatmár és Bihar megye földrajza, továbbá földrajztanítás módszertana. /Boros Ernő: Elhunyt Benedek Zoltán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-80




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998