udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 133 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-133
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kása Zoltán

1990. január 13.

Az RMDSZ kolozsvári szervezete nevében Balázs Sándor és Kása Zoltán írta alá a beadványt, amelyben javasolják a magyar tannyelvű kolozsvári Bolyai Tudományegyetem újjáalakítását. Emlékeztettek arra, hogy az egyetem megszüntetése az 1959-es egyesítéssel vette kezdetét. Az egyesülés a terror légkörében történt meg, a későbbi diktátor, Nicolae Ceausescu sugalmazására. Az egyesítés szabad utat nyitott az anyanyelvű oktatás rendszeres csökkentésére. Az anyanyelvű oktatás olyan helyzetbe került, hogy nem láthatta el funkcióját, a diplomás értelmiségi nemzedékek szárnyra bocsátását, amire a magyar nemzetiségnek szüksége lett volna. /Beadvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

1994. január 15.

Kolozsváron a matematikusok magalakították a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaságot, amelyet 1993 novemberében hivatalosan bejegyeztettek. A névadó Radó Ferenc /1921-1990/ kolozsvári egyetemi professzor volt. A társaság elnöke Balázs Márton, alelnökei Dezső Gábor és Kása Zoltán. Székházuk, személyzetük nincs. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

1997. január 30.

Magyari-Vincze Enikő jan. 31-i előadásában /Intézményfejlesztési törekvések és dilemmák/ arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemen oktatóknak ki kell vonniuk magukat a politikai döntéshozatal mechanizmusai alól és szakmai érdekeltségeik szerint kell vélemény mondaniuk az egyetem fejlesztéséről. Az európai integráció megköveteli a "többnyelvűségben, a multikulturális környezetben való mozgást." Magyari-Vincze Enikő szerint a járható út a Babes-Bolyai Egyetem közös keretében való intézményfejlesztés. /Magyari-Vincze Enikő: A magyar nyelvű oktatás - megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Egyed Péter nem fogadta el a kolozsvári egyetemi centrum rovására kiépítendő székelyföldi egyetemi hálózat elképzelését. Szerinte a magyar nyelvű egyetem végiggondolásra szorul, mert a román államiságban való részvétel a román nyelviséghez is kapcsol. /Gál Mária: Egyetemvita. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./ Hozzászólások: Kása Zoltán egyetemi tanár kétségbe vonta Horváth Anikó beszámolóját, aki szerint a hozzászólók mérlegelték, hogy mi volna optimális. Valójában a felszólalók többsége kiállt az önálló Bolyai Egyetem mellett. Kása Zoltán vitába szállt azzal, hogy a Bolyai Egyetemet "önjelölt illetékesek, egyetemi tanári pályára hívatlanul törekvők" szorgalmazzák és felidézte a Bolyai Tudományegyetem újramegnyitását követelők listáját, melyet a Szabadság 1990. jan. 7-i száma közölt. A névsorban szinte az összes egyetemi tanár szerepel, köztük az önálló magyar egyetemet most ellenző Cs. Gyimesi Éva is. /Kása Zoltán: Tényleg erről volt szó? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Szabadelvű Kör az egyetem jövőjéről szóló vitára nem hívta meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetséget /KMDSZ/, ez azt jelenti, hogy rólunk, nélkülünk. /Kiss Olivér, a KMDSZ elnöke. Rólunk. Nélkülünk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Bolyai Tudományegyetem visszaállítása nem vitatéma, nemcsak a liberálisok ügye, hanem az egész erdélyi magyarságé. Nagyon kell az önálló magyar egyetem. /Nagy-Tóth Ferenc: A diverzitástól az Univerzitás ürügyén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Emlékeztető: A Bolyai Társaság képviselői 1991. aug. 8-án tárgyaltak Gheorghe Stefan oktatási miniszterrel. A tárgyalásról a Bolyai Társaság képviselői aide-memoire-t készítettek. Előadták a miniszternek a magyar egyetem, a Bolyai Egyetem újjáalakítására vonatkozó igényt, hangsúlyozták, hogy a magyar egyetem iránti igényt, 220 ezer magyar írta alá. /Szabadság (Kolozsvár), 1991. aug. 16./

1997. január 31.

A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel szervezett megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ Szabadelvű Köre jan. 31-én. Az egyetemi diákokból és érdeklődőkből álló közönség előtt Cs. Gyimesi Éva, Magyari Vincze Enikő, Egyed Péter és Magyari Nándor László olvasott fel vitaindító tanulmányt. Az előadók szerint önjelölt illetékesek nem képesek a korszerűségi követelményeket felismerni, a hajdani Bolyai Egyetemből mítoszt csináltak, a négy előadást tartó szerint időszerűtlen egy különálló egyetemi infrastruktúra most kezdődő kiépítése. Egyelőre egy önálló, de a megerősödött egyetemi kört el nem hagyó magyar tagozat megalakítását tartják optimálisnak. Cs. Gyimesi Éva beszélt önjelölt illetékesekről, akik sohasem dolgoztak egyetemeken vagy főiskolákon: "Politikusok, laikusok, becsvágyó szervezők." - minősített. Dezső Gábor, a Bolyai Társaság titkára felolvasta a Bolyai Társaság nyilatkozatát: kiállnak az önálló állami magyar egyetem mellett, és tolmácsolta Horváth Andornak, a társaság elnökének a részvevőkhöz intézett levelét, melyben ő is a magyar egyetem mellett tett hitet. A tanácskozás második részében Béres András oktatásügyi államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ Ügyvezető elnöke ismertették az RMDSZ álláspontját a magyar nyelvű egyetemi oktatás kérdésében, majd válaszoltak a jelenlevők kérdéseire. A vitában felszólalók szerint az erdélyi magyar diákok és egyetemi oktatók továbbra is kitartanak a külön, magyar nyelven működő állami egyetem létrehozása mellett, melynek székhelye gyakorlati és szakmai meggondolások miatt csak Kolozsváron lehet. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a jelenlegi feltételek mellett reális lehet-e az az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon és működjön az egyetem. A tanácskozáson meghívottként jelen volt Egyed Albert, a magyarországi Közoktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője. /Horváth Anikó: Önálló magyar egyetem a megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz., Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ A Bolyai Társaság Elnökségének nyilatkozata: jan. 23/ Magyari Nándor László a Szabadelvű Kör ülésén elhangzott előadásában arról szólt, hogy eddig senki sem vállalkozott a Bolyai Egyetem tevékenységének kritikai feldolgozására. Szerinte kritizálni tilos, így azután "az egész egyetem-tradíció: mítosz és szent tehén". Ironikusan megjegyezte, hogy a Bolyai Társaság hozzánőtt a "megemésztetlen tradícióhoz", ténykedése pedig felszívódik a sűrű ködben. Magyari László Nándor szerint az egyetem ügyével foglalkozó kultúrpolitikusok "nem bírnak kiszabadulni egy rosszul felfogott tradíció fogságából", ez akadálya a korszerű intézmény tervének kidolgozásának. Anakronisztikus a hagyományba merevedés. "A nemzeti hagyományba, a múltba való bezárkózás" járhatatlan. Elitcserére van szükség, állapította meg. Olyan elit kell, amely "mer a korral haladni". - "Az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik" hangsúlyozta, "az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozásának kizárólagossága is." /Magyari Nándor László: Universitas és környezete. A magyar egyetem-eszme beágyazottsága a kisebbségi elitek diszkurzusába. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ Magyari-Vincze Enikő jan. 31-i előadásában /Intézményfejlesztési törekvések és dilemmák/ arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemen oktatóknak ki kell vonniuk magukat a politikai döntéshozatal mechanizmusai alól és szakmai érdekeltségeik szerint kell vélemény mondaniuk az egyetem fejlesztéséről. Az európai integráció megköveteli a "többnyelvűségben, a multikulturális környezetben való mozgást." Magyari-Vincze Enikő szerint a járható út a Babes-Bolyai Egyetem közös keretében való intézményfejlesztés. /Magyari-Vincze Enikő: A magyar nyelvű oktatás - megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Egyed Péter nem fogadta el a kolozsvári egyetemi centrum rovására kiépítendő székelyföldi egyetemi hálózat elképzelését. Szerinte a magyar nyelvű egyetem végiggondolásra szorul, mert a román államiságban való részvétel a román nyelviséghez is kapcsol. /Gál Mária: Egyetemvita. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./ Hozzászólások: Kása Zoltán egyetemi tanár kétségbe vonta Horváth Anikó beszámolóját, aki szerint a hozzászólók mérlegelték, hogy mi volna optimális. Valójában a felszólalók többsége kiállt az önálló Bolyai Egyetem mellett. Kása Zoltán vitába szállt azzal, hogy a Bolyai Egyetemet "önjelölt illetékesek, egyetemi tanári pályára hívatlanul törekvők" szorgalmazzák és felidézte a Bolyai Tudományegyetem újramegnyitását követelők listáját, melyet a Szabadság 1990. jan. 7-i száma közölt. A névsorban szinte az összes egyetemi tanár szerepel, köztük az önálló magyar egyetemet most ellenző Cs. Gyimesi Éva is. /Kása Zoltán: Tényleg erről volt szó? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Szabadelvű Kör az egyetem jövőjéről szóló vitára nem hívta meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetséget /KMDSZ/, ez azt jelenti, hogy rólunk, nélkülünk. /Kiss Olivér, a KMDSZ elnöke. Rólunk. Nélkülünk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Bolyai Tudományegyetem visszaállítása nem vitatéma, nemcsak a liberálisok ügye, hanem az egész erdélyi magyarságé. Nagyon kell az önálló magyar egyetem. /Nagy-Tóth Ferenc: A diverzitástól az Univerzitás ürügyén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Emlékeztető: A Bolyai Társaság képviselői 1991. aug. 8-án tárgyaltak Gheorghe Stefan oktatási miniszterrel. A tárgyalásról a Bolyai Társaság képviselői aide-memoire-t készítettek. Előadták a miniszternek a magyar egyetem, a Bolyai Egyetem újjáalakítására vonatkozó igényt, hangsúlyozták, hogy a magyar egyetem iránti igényt, 220 ezer magyar írta alá. /Szabadság (Kolozsvár), 1991. aug. 16./

1997. február 18.

A magyar egyetem ügyéről szólva Kása Zoltán nem érti az RMDSZ vezetőit. Önálló magyar egyetem szükséges, hangsúlyozza, annak itthontartó, hazahívó ereje lenne. /Kása Zoltán: Nem értem. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

1997. március 6.

Márc. 8-án tartotta a Bolyai Társaság közgyűlését Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Hosszú vita után egyhangúlag elfogadott határozatot hoztak arról, hogy a Bolyai Társaság kéri az önálló kolozsvári állami magyar Bolyai Egyetem létesítésének törvénybe iktatását. Szakbizottságot kell felállítani, amely kidolgozza ennek részleteit, a Bolyai Társaság részt kíván venni ebben a munkában. A Bolyai Társaság továbbá felkéri az RMDSZ-t, hogy tegye meg az ehhez szükséges lépéseket és ilyen irányú döntést vár a jelenlegi hatalomtól is.Sürgető feladatnak tekintik a magyar nyelv státusának bizonyos egyetemek struktúrában való megszilárdítását, törvényes rendezését, beleértve egyes felsőoktatási intézmények kétnyelvűségének elismerését. A Bolyai Társaság döntést vár a jelenlegi politikai hatalomtól, melyben az ismerje el és jelentse ki a követelés jogosságát. - A tisztújítás során újraválasztották elnöknek Horváth Andort, az alelnök Neményi Ágnes, a titkár Kása Zoltán lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13., Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

1998. június 26.

A Babes-Boyai Tudományegyetem /BBTE/ mai és egykori magyar tanárai fejtették ki véleményüket a multikulturalitásról. Dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a BBTE dékán-helyettese szerint a több kultúra egyidejű és egyenrangú jelenléte helyett a BBTE gyakorlatában valójában nem, vagy csak formálisan érvényesül a multikulturalitás. Szerinte az egyetem monokulturális jellegét bizonyítja az is, hogy sohasem vállalta sem az 1872-ben alapított magyar egyetem, sem az 1945-1959 között működő Boyai Tudományegyetem hagyományait. A rektori hivatal folyosóján csak a román egyetem rektorainak képmását lehet látni. Az 1959-es egyesítés valójában a magyar egyetem felszámolása volt. Dr. Gábos Zoltán egyetemi tanár: "Gyakran hangoztatják, hogy az egyetem keretében létezik magyar tagozat. Ez nem igaz. Léteznek magyar tanulmányi csoportok, de ezek sem minden karon, és azok létezését miniszteri rendelet biztosítja. Tehát a csoportok engedélyezése a miniszter jóindulatára van bízva, az évenként megállapított beiskolázási számot adományként kapjuk. Az egyetemi autonómiát sok esetben fegyverként használják jobbító szándékú javaslataink elvetésére. Javaslataink nem számíthatnak elfogadásra a kari tanácsokban, az egyetem szenátusában, ahol 20 százalékban vagyunk képviselve. Az egyetem központi épületében nincsenek magyar nyelvű feliratok, és semmi jelét nem találjuk annak, hogy a kolozsvári egyetemnek voltak neves, nemzetközi szinten is számon tartott magyar nemzetiségű egyéniségei". Dr. Kékedy László nyugalmazott egyetemi tanár, az MTA külső tagja szerint a BBTE túlnyomó részt románokból álló szenátusa megakadályoz minden olyan kezdeményezést, amely a multikulturalitást igyekszik kiszélesíteni. Dr. Fodor Alpár, volt adjunktus, egy nemzetközi érdekeltségű vállalat marketing-igazgatója azt vallja, hogy a századok során az erdélyi ember egyik sajátos vonása éppen az volt, hogy elfogadta és magáévá tette a másik kultúráját is. Az erdélyi magyarság ma is elfogadja és magáévá teszi a magyar és a román kultúrát is, mert Erdélyben igazi multikulturalitás az, hogy ha mindenki legalább két nyelven beszél, és elfogadja a másik fél kultúráját is. /Tisztázás szándékával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

1999. szeptember 10.

Szept. 10-11-én rendezték meg Miskolcon a Kárpát-medencei magyar professzorok III. találkozóját, melyre otthonról és a határon túli magyarlakta területekről több mint 160 professzor jött el. Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke hangsúlyozta: a magyarságnak tudásra és erkölcsiségre kell építenie, akkor európaiságunkkal, magyarságtudatunkkal együtt biztosítani tudjuk helyünket a sokszínű Európában. /Kárpát-medencei magyar professzorok tanácskozása. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 17-23./ Kozma Dezső, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének professzora elmondta, hogy a tanácskozáson a megjelentek a magyar nyelvű felsőfokú oktatás mai kérdéseiről, gondjairól tájékozódhattak. Megbeszélték a kárpát-medencei magyarul oktató egyetemi tanárok szakmai tevékenységének és egymás közti kapcsolatainak lehetőségeit, formáit. A kolozsvári egyetem magyar oktatói, Kása Zoltán, Kolumbán József és Néda Árpád közösen elkészített előadásából a hallgatóság megismerhette a Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar nyelvű oktatás főbb vonatkozásait (múltját és jelenét), és betekinthetett a Szilágyi Pál rektor-helyettes (megbízott rektor) által irányított szellemi műhelyekbe. /Egyetemi professzorok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

1999. október 12.

Okt. 12-én Csíkszeredán ünnepélyes keretek között megnyitották a Babes-Bolyai Egyetem Matematika-Informatika Fakultásának kihelyezett hároméves informatikai főiskolai szakát. Jelen volt dr. Szilágyi Pál rektor, dr. Kása Zoltán prodékán, Golden Gábor egyetemi tanár, Kolumbán Gábor megyei tanácselnök, Dézsi Zoltán prefektus, Erdei István és Bíró Albin alpolgármesterek, utóbbi területi RMDSZ-elnöki minőségében is, valamint dr. Oláh-Gál Róbert, a csíkszeredai kihelyezett tagozat aligazgatója. /Főiskolai tanévnyitó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

1999. november 16.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztálya és a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság munkatársai Kolozsváron évi munkaülésük keretében tudományos értekezleten számoltak be kutatási területük eredményeiről és a matematikatanítás legkorszerűbb módszereiről. A közelmúltban minimálisra csökkentették a magyar nyelvű matematikai képzés lehetőségét, nem alakulhatott ki szabatos matematikai szaknyelv. Ezért is szükségesek az ilyen munkaülések. A tudományos értekezlet végeztével dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, dékán-helyettes meleg szavakkal köszöntötte a kolozsvári matematikai élet jeles képviselőit, dr. Balázs Márton, dr. Orbán Béla és dr. Páll Árpád nyugalmazott egyetemi tanárokat hetvenedik születésnapjuk alkalmából. Az összejövetel baráti beszélgetéssel ért véget. /Matematikusok egymást között. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2000. február 1.

Január folyamán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen valamennyi karon új vezetőséget választottak, tanszékvezetőktől egész a dékánig. E művelet közben gondosan ügyeltek arra, hogy a vezető beosztásokban is arányos legyen a magyar tagozat. Ennek következtében 2 magyar dékán is van, egyikük a református, másikuk a római katolikus teológián. Ezen túl 8 dékán-helyettes és több magyar tudományos titkár is pozícióba került. - A BBTE 18 karából 13-on magyar nyelven is folyik tanítás. A BBTE szenátusa 101 tagból áll, a részaránynak megfelelően ebből 22-en magyarok. /Két dékán, nyolc dékán-helyettes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Jan. 31-én tartotta utolsó ülését a Babes-Bolyai Tudományegyetem régi szenátusa, amelyen jóváhagyták a kari választások eredményeit. A magyar tagozat vezetői közé a következők kerültek: a matematika- informatika kar dékán-helyettese dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a fizika karé dr. Nagy László docens, a kémia karé Bolla Csaba adjunktus, a biológia és geológia karé dr. Fodorpataki László adjunktus, a történelem és filozófia karé dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a földrajz karé dr. Benedek József adjunktus, a pszichológia és neveléstudományi karé dr. Szamosközi István docens, a politikatudományi karé dr. Cseke Péter docens, a vállalatvezetői (business) karé dr. Vorzsák Magdolna egyetemi tanár, a testnevelés és sportkaré Szatmári Lőrinc docens, a bölcsész kar kancellárja dr. Szilágyi N. Sándor adjunktus, a római katolikus teológia kar dékánja dr. Marton József egyetemi tanár, kancellárja Nóda Mózes adjunktus, a református teológia karon a dékán dr. Molnár János egyetemi tanár, kancellár dr. Buzogány Dezső docens. A magyar tagozat részéről a szenátusba a következő oktatók kerültek be: Kása Zoltán (matematika kar), dr. Néda Árpád docens (fizika kar), dr. Kékedy Nagy László adjunktus (kémia kar), dr. Fodorpataki László adjunktus (biológia kar), dr. Veres Károly docens (történelem kar), Imecs Zoltán adjunktus (földrajz kar), dr. Szamosközi István docens (pszichológia kar), dr. Cseke Péter docens (politikatudományi kar), dr. Horváth Andor docens (filológia kar), Szatmári Lőrinc docens (testnevelési kar), Nóda Mózes adjunktus (római-katolikus teológia), dr. Buzogány Dezső docens (református teológia). - A magyar hallgatókat az egyetem szenátusában hatan képviselik: Debrenti Attila (matematika kar), Pásztor Gyöngyi (történelem kar), Szigus Ildikó (pszichológia kar), Fóris Mónika (filológia kar), Tamási József Zsolt (római katolikus teológia) és Szilágyi Mónika (református teológia). - Emellett még két kollégium igazgatója is tagja a szenátusnak: dr. Pándi Gábor docens, a gyergyószentmiklósi kollégium igazgatója és dr. Domokos Ernő docens, a sepsiszentgyörgyi kollégium igazgatója. - Az egyetem szenátusa 101 tagú, ebből 22 személy magyar nemzetiségű. - A rektor-helyettesi tisztségre történő jelölést csak február 8-9-én ejtik meg a magyar tagozatok vezetői. /Magyar vezetőségi tagok a BBTE-n. Rektor-helyettest egy hét múlva jelölnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2000. február 12.

Febr. 11-én a Babes-Bolyai Tudományegyetemen újra Andrei Margát választották meg a BBTE rektorának. A rektor-miniszter ismertette azt a tervet, amellyel megpályázta a tisztséget. A szakmai tanulmánynak is beillő, 48 célkitűzést tartalmazó projekt a BBTE fejlődésének majd minden oldalát érinti. Ezek szerint emelik az egyetemi tanári fizetéseket, támogatják a magyar és német oktatási vonalak továbbfejlesztését stb. A tanárokat ezúttal is felszólította arra, hogy hagyjanak fel a sztrájkkal, mert ez nem vezet semmire. A BBTE magyar oktatási vonaláért felelős prorektora Dr. Kása Zoltán, a Matematika-informatika Kar professzora lett. Dr. Kása Zoltán a jelenlévő magyar újságíróknak elmondta: a BBTE keretein belül a magyar oktatási vonal erősítéséért, a karok önállósodásáért fog síkra szállni. A prorektor öt kart említett az önállósodással kapcsolatban: a Protestáns és Római Katolikus Teológiát, a Természettudományi, a Jogi és Közgazdasági Kart, valamint a Bölcsészkart. /Szabó Csaba: Újra Andrei Marga a BBTE rektora. A miniszter szerint a tanévbefagyasztás hazai találmány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2000. március 3.

Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa febr. 2-án tárgyalást folytatott a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségével a BBTE multikulturális jellegéről. Az Andrei Marga rektor-tanügyminiszterrel folytatott eszmecsere után a főbiztos a prorektorokkal is tárgyalt. Dr. Kása Zoltán, a BBTE magyar tannyelvű oktatási vonaláért is felelős prorektora a Szabadságnak elmondta: a főbiztos - lényegében - három konkrét javaslatot fogalmazott meg. 1. A BBTE hivatalosan jelentse ki, hogy három tannyelvű egyetemként működik. 2. A magyarul és németül tanuló diákok legalább egy tantárgyat románul is tanuljanak. 3. Külön tanszék létesítése a multikulturalitás tanulmányozására. A prorektor az első javaslattal kapcsolatban megjegyezte, hogy kiemelkedő fontosságú a magyar oktatás számára, hiszen eddig a magyar és német nyelvnek korántsem volt olyan szerepe az egyetemen, mint azt egy multikulturális egyetemen természetesnek lehetne tekinteni. Ezt jelzi például az is, hogy az egyetem egyetlen hivatalos nyelve a román. A magyar és német diákok számára javasolt legalább egy román tannyelvű kurzus hallgatása máris megvalósítottnak tekinthető, így erre nem tértek ki részletesebben. Kása Zoltán tájékoztatta a főbiztost arról, hogy a BBTE magyar oktatási vonala tanárainak csak konzultatív szerepük van a döntéshozatali szervekben, így nem dönthetnek maguk az oktatási vonal sajátos kérdéseiben. Andrei Marga miniszter januárban kijelentette, hogy az EBESZ főbiztosával, majd a romániai magyar közösség képviselőivel folytatott megbeszélések eredményeként megegyezés született arról, hogy a Babes-Bolyai Egyetemen kialakítják a teljes körű oktatást román, magyar és német nyelven. /Szabó Csaba: Max van der Stoel a multikulturalitásról tárgyalt a BBTE vezetőségével. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ Márc. 3-án Markó Béla szövetségi elnök bukaresti hivatalában fogadta Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát. A megbeszélésen a főbiztos ismertette eddigi romániai tárgyalásait és az ezek alapján kidolgozott javaslatait a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) multikulturális fejlesztésére vonatkozóan. A főbiztos beszámolt Andrei Marga rektor azon ígéreteiről, hogy az új charta szavatolni fogja az egyetem multikulturális és többnyelvű jellegét. Ugyancsak a tanügyminiszter-rektor ígérete az, hogy ősztől magyar tannyelvű csoportok indulnak a közgazdasági és a jogi szakon. Markó Béla előrebocsátotta, hogy az RMDSZ nem mondott le az önálló állami magyar egyetem létrehozásáról, de ugyanakkor támogatja a BBTE mielőbbi átalakulását. Megállapította, hogy a különféle ígéretek ellenére nem történt előrelépés, a magyar oktatóknak és diákoknak továbbra sincs döntési joguk az őket érintő kérdésekben, az egyetem vezetése nem kezdeményezte az önálló, magyar tannyelvű karok és tanszékek létrehozását. A főbiztos hangsúlyozta, hogy ameddig az EBESZ nincs megelégedve a BBTE multikulturális átalakulásával, addig nem lehet számítani az Európai Unió pénzügyi támogatására sem. A főbiztos hangsúlyozta, hogy a tárgyalások még folytatódnak. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 3. - 1672. sz./

2000. március 18.

Dr. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese, a matematika-informatika kar tanára, a magyar oktatási vonal vezetője 1971-ben került az egyetemre tanársegédnek a matematika karra. Szakterülete a kombinatorika, azaz véges matematika. Számos dolgot felvállalt pályafutása során: dékán-helyettes volt a matematika-informatika karon, részt vett Csíkszeredában a 3 éves főiskola megszervezésében, a távoktatásos informatika-képzés beindításában, valamint a Tempus- és Ceepus-programok szervezésében. A február 11-én megválasztott rektor-helyettes kifejtette: hosszú távú cél természetesen az önálló magyar egyetem, annak ellenére, hogy a jelenlegi tanügyi törvény szerint nem létesíthető állami magyar egyetem. A már létező protestáns és katolikus teológiai karok mellett még három karra lenne szükség: természettudományok-matematika karra, bölcsészkarra, valamint jogi és közgazdaságtudományi karra. A magyar nyelven való tanulás egyre elérhetőbb lesz, hiszen a jelenleg működő kreditrendszeren belül a diákok számára lehetőség nyílik tantárgyakat választani, és így a külföldi tanulmányokat is könnyebben elismerik. Az öt kar tulajdonképpen az eddig létezők összevonását jelentené. A tervek között szerepel a jelenlegi Egyetemi Charta módosításának elérése is, legalább ez ne szerepeljen benne, hogy magyar tannyelvű karok nem működhetnek. /Dobri Réka: A cél még mindig az önálló magyar egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2000. március 20.

A megjelent erdélyi lapok közül a Pitypang (a Pitypang környezetvédelmi hálózat hírlevele) februári száma összefoglalta az utóbbi hetek ciánszennyeződéssel kapcsolatos történéseit, állásfoglalásait. A Nagykároly és Vidéke hetilap mellett új nagykárolyi kiadvány a Fatima, a nagykárolyi Szűz Mária plébánia lapja. Az Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye, 1999/6-os szám) az 50. lapszám, visszapillantást tartalmaz a kiadvány történetétéről. Az (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Szociális Főosztályának hírlevele) február 28-i számában Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő tájékoztatott a nyugdíjrendszerről és egyéb társadalombiztosítási jogokról szóló törvényről, az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó kormányrendeletről. A Közoktatás (a romániai magyar pedagógusok lapja, márciusi szám) hozta Jegyzetek egy évtized iskolatörténetének margójára címmel dr. Kötő József államtitkár írását. Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja) március 2-i száma interjút közölt dr. Kása Zoltánnal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem új rektor-helyettesével a tanintézmény gondjairól és kilátásairól. Erdélyi Pszichológiai Szemle (a Pro Studium et Practicum Psychologiae Alapítvány kiadásában negyedévente Kolozsváron megjelenő tudományos folyóirat, bemutatkozó szám) néhány írása: Kísérleti lélektani műhely Kolozsváron (Farkas Cs. Magda), A hallássérültek magyar nyelvű oktatása Erdélyben (Vizi Ildikó-Crisan Erika). Dialog Interetnic (az azonos nevű kolozsvári egyesület kiadványa, márciusi szám) - Salamon Ida román nyelvű recenziója egy, tavaly megjelent, kétnyelvű (román-angol) Eminescu- versválogatásról, Fey László írása a februárban Kolozsváron lezajlott A nemzetfogalom a magyarországi és romániai magyar, valamint a román értelmiségiek tudatában című februári konferenciáról. Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, január 28-i szám) - beszámolók az egyházkerület belső életének történéseiről, valamint a január első napjaiban Nagyváradon Életvédelem, magzatvédelem címmel megtartott tanácskozásról, illetve az Egyház és magyarság című, szintén januárban lezajlott esztergomi konferenciáról; hírek, jegyzőkönyvek. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2000. április 12.

A tanítóképzőket nemrég vonták be a felsőfokú oktatás kereteibe, most ismét változás előtt állnak a kollégiumok. Ezúttal önállósodásukról szóló hírek terjedtek el. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) körüli újdonságokról dr. Kása Zoltánt, a BBTE rektor-helyettese számolt be. A kollégiumok önállósodása csupán pénzügyi, a tanárok ezután is az egyetemről járnak majd le előadásokat tartani. A helyi önkormányzatok - egy új rendelet értelmében - támogathatják a felsőoktatási intézményeket. A karok vezetősége most dolgozza ki azokat a javaslatokat, amelyeknek alapján a következő tanévtől beindulhatna a kettős szakosodás az egyetemen. Egyes karokon belül most is léteznek kettős szakok - például a matematika-informatika - ezek megmaradnak változatlanul, de mi azt szeretnénk elérni, hogy bármilyen szak mellé bármi mást lehessen választani. Az egyetemi charta várhatóan a májusi egyetemi szenátusi ülésen döntenek. A jelenlegi charta régi, még 1995-ből származik. Azóta rengeteg újdonság jött be, például a kreditrendszer. Kása kifejtette: nemcsak azt kell belefoglalni, hogy az egyetemen az oktatás három nyelven folyik, hanem azt is, hogy ennek a három nyelvnek mi a szerepe az oktatásban, valamint azt, hogy a magyar és a német nyelv oktatása milyen formában folyik. - Új egyetem beindítását a parlament hagyja jóvá, tehát az ő döntésük alapján hozható létre a Petőfi-Schiller-egyetem is. Ezen a magyar-német egyetemen olyan szakokat terveznek beindítani, amelyek a BBTE-en nincsenek. A BBTE magyar tagozatának önállósodásáról tárgyalásokat folytatnak a román kollégákkal. /Rácz Éva: Kettős egyetemi szakosodás? A Petőfi-Schiller-egyetem nem befolyásolná a magyar tagozat önállósodását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

2000. április 19.

Ápr. 15-én Nagyváradon tartották meg A romániai magyarság és az RMDSZ az ezredfordulón című rendezvénysorozat második szakaszát Kisebbségi oktatáspolitika Romániában címmel. A megnyitón üdvözlő beszédet mondott Tőkés László református püspök és Kapy István, a Bihar megyei RMDSZ elnöke. Nagy F. István A romániai magyar közoktatás az ezredfordulón címmel tartott előadást, ismertette az 1998-1999 tanév beiskolázási adatait. A magyar nyelvű állami felsőoktatás esélyeiről szólva Kása Zoltán, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, hogy a Petőfi-Schiller Egyetem megvalósítható. Ez az új egyetem egyelőre nem befolyásolná a magyar nyelvű oktatást a Babes-Bolyain. Alaposan át kell gondolni a Babes-Bolyai, a Petőfi-Schiller és az alapítványi egyetem céljait és távlati stratégiáit. Tonk Sándor egyetemi tanár, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke Szándékok és lehetőségek az erdélyi magyar felsőoktatás kiépítésében: a Sapientia Alapítvány címmel tartott előadást. Az alapítvány bejegyzése a Kolozsvári Törvényszék 2000. március 16-án hozott határozatával megtörtént. Április 14-én tartották meg a Kuratórium alakuló ülését és a korábbi megbeszélések alapján elkészítették azt a pályázat-tervezetet, melyet az elkövetkező napokban az Alapítvány közzétesz. A romániai magyar közvéleményben az egyetem kérdésében két álláspont ütközik össze. Az első az egyedüli járható útnak az egykori Bolyai Egyetem restaurációját tekinti, a második szerint élnie kell minden lehetőséggel, amely az anyanyelvű egyetemi oktatás bővítését segíti elő. A Sapientia Alapítvány távlati célként a teljes struktúrájú magyar universitás létrehozását tekinti. "Nem szabad azonosítani a magyar tannyelvű egyetemi oktatást a magyar egyetemmel."- mondta Tonk Sándor. Kötő József oktatási államtitkár a romániai magyar oktatás kormányzati szemszögéből vizsgálta meg a témát, végül Ríz Ádám, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkársága főosztályvezetője Magyar oktatáspolitika a határokon túl címmel tartott előadásában hangsúlyozta az akkreditálás fontosságát. /Józsa Tímea: Kisebbségi oktatáspolitika Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2000. május 13.

Máj. 13-án Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) aulájában tartotta évi legrangosabb rendezvényét az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). Idén az Országos Szakmai Napok a társaság tizedik születésnapjának megünneplését is jelentette. A megnyitó beszédet dr. Bíró Károly EMT-elnök tartotta, majd Székely Zsuzsanna, az EMT volt elnökhelyettese és dr. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese következett. Az ünnepi ülésen az EMT alapítói oklevelet, az erdélyi tudományszervezés érdekében kifejtett tevékenységért díszoklevelet, illetve az EMT elnöksége részéről Pro Scientia Transsylvanica érmet kaptak. - Havass Miklós, a budapesti MTESZ alelnöke elismeréssel szólt az EMT-ről. Nincsenek elégséges anyagi és kísérleti eszközök, szegényesek vannak ellátva a laboratóriumok, ezek ellenére az erdélyi magyar műszakiak, tudományos kutatók bebizonyították, hogy van képességük. /Kiss Olivér: Tízéves az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. Ünnepi Országos Szakmai Napok - 2000. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

2000. május 16.

A magyar tanárok külön magyar karokat igényelnek a Babes-Bolyai Tudományegyetemen - nyilatkozta dr. Kása Zoltán rektor-helyettes -, mert a román tanügyi törvény értelmében felsőfokú oktatási intézményben csupán külön karok és tanszékek létrehozása esetén rendelkezhetnek döntési joggal. A tudományos kutatást a román kollégákkal közösen lehet megszervezni. Az egyetem chartájának és struktúrájának módosítását előkészítő magyar, román, német tagokból álló bizottság több ízben is ülésezett. A bizottság egyik módosító javaslata, hogy az egyetem hivatalos fejléce háromnyelvű, román, magyar és német legyen. /Május végéig módosítják a Babes-Bolyai Tudományegyetem chartáját. Külön magyar karok létesülhetnek. Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2000. május 29.

Nyolcadik alkalommal tartották meg Kolozsváron, május 26-27-én a Szabédi-napokat. Az összejövetel szervezői az Anyanyelvi Konferencia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület országos elnöksége, a Korunk-stúdió valamint az RMDSZ ügyvezető elnöksége voltak. A tudományos ülés témája: Tanári személyiségjegyek, minőségi követelmények az egyetemi oktatásban. Az előadók: Lászlóffy Aladár, Péntek János, Pomogáts Béla, Poszler György, F. Ferenci Rita, Kása Zoltán, a BBTE prorektora, Bernáth László, Kötő József tanügyi államtitkár, Juhász Tamás teológiai professzor és Tverdota György. A megjelentek koszorúztak a Szabédi emlékháznál, majd Szabédi László sírjánál, a Házsongárdi temetőben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 29. - 1731. sz./

2000. június 15.

Jún. 14-én Marosvásárhelyről Kolozsvárra érkezett Dávid Ibolya igazságügyminiszter. Kolozsvári értelmiségiekkel és RMDSZ-vezetőkkel találkozott, jelen volt Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő parlamenti képviselő, Bustya Dezső erdélyi református egyházi főjegyző, Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese, Szilágyi Pál volt prorektor, egyetemi és középiskolai tanárok, civil társadalmi és egyházi vezetők. A miniszter asszony kijelentette, hogy készül a határon túli magyarok anyaországi jogállásáról szóló törvény tervezete. Az egyes határon túli személyek magyarságát várhatóan a határon túli magyar szervezeteknek vagy esetleg a magyar egyházaknak kell majd megerősíteniük. Az is körvonalazódik, hogy a nem magyar házastárs nem kaphatja meg a státust. A találkozót követően Dávid Ibolya a Szabadságnak nyilatkozott. Elmondta: évente nagy örömmel jön el Csíksomlyóra, ilyenkor úgy érzi, hazaérkezett. Székelyudvarhelyen a választási időszak miatt fórumon nem vett részt, de előadást tartott a Szent Koronáról. Hangsúlyozta: nem kampányolni ment Székelyudvarhelyre. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Nem kampányolni, ünnepelni jöttem. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter Kolozsvárra is ellátogatott. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

2000. június 17.

Jún. 16-án Pungor Ernő vegyészprofesszort, a Magyar Tudományos Akadémia tagját, díszdoktorrá avatta a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa, eleget téve az Erdélyi Műszaki Társaság kémiai szakosztálya (vezetője Majdik Kornélia) javaslatának. A professzor közel tíz éve tartja a kapcsolatot az EMT-vel, ugyanakkor elnöke a magyarországi Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítványnak. A díszdoktori címet Mircea Mutu rektor-helyettes adta át Pungor Ernőnek, Kása Zoltán rektor-helyettes, a kémiai kar dékánjának, valamint az egyetem tudományos titkárának jelenlétében. /Pungor Ernő a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktora. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2000. június 22.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem jún. 21-i szenátusi ülésén semmilyen döntés nem született. A magyar oktatási vonal szenátorai a szenátus minden tagjához eljuttatták azt a felhívást, melyben támogatásukat kérik az oktatási vonalak önállósításához. Ennek ellenére a javaslatot nem sikerült elfogadtatni. Kása Zoltán rektor-helyettes elmondta, hogy a magyar oktatási vonal önállósodásának javaslatát leszavazták. A magyar oktatók másik javaslata volt, hogy egyetemi karokat a kari tanács hozhat létre. Ezt nem sikerült elfogadtatni, mivel ebben nyilvánvalóan az önállósodást látják. A vitát júl. 10-én folytatják. /Rácz Éva: Eredménytelen vita a BBTE-n. Nincs döntés az alapszabályzat módosításában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2000. július 1.

Somai József, a rendszerváltás után Kolozs megye első magyar nemzetiségű főjegyzője visszaemlékezett az indulásra. 1990. január elején a Nemzeti Megmentési Front a végrehajtó bizottság és néptanácsok helyett megyei, városi, községi polgármesteri hivatalokat hozott létre. Ezek működtek az 1992-es helyhatósági választásokig. A Babes-Bolyai jogi karán titkárként dolgozó Somait az RMDSZ javasolta erre a posztra. 1990-ben, amikor odakerült, Kolozs megye hivatalában a 107 alkalmazottból 4 volt magyar, de egyik sem vezető tisztségben. Hosszú évtizedek ő lett az első magyar megyei szintű vezető. Ranga főügyész lett a polgármester, Nicolici az alpolgármester, ő pedig a titkár. A vállalatoknál 89 előtt magyar igazgatója csupán a Flacarának volt, és egy-egy aligazgató a városi közlekedési vállalatnál, illetve a sörgyárnál. A vezetőségváltásnál ilyen szinten sem történt áttörés, a 22 százalékos arány kevés volt ehhez. Somai nagy feladata volt a parlamenti választási kampány előkészítése és levezetése. Az RMDSZ összehívta a jelöltállító gyűlést. A lista élén a következő nevek szerepeltek: Pillich, Podhrádszky, Eckstein, Buchwald, majd őt javasolták a lista elejére, így került a harmadik helyre. - Az első hetekben az iskolakérdés került a kisebbségi magyar politikum figyelmének központjába. Kolozsváron a Kása Zoltán féle egyetemkezdeményezést több mint száz értelmiségi írt alá. Megalakult a Bolyai Társaság, amely az önálló Bolyai egyetem újraindítását tűzte ki célul. Közben országszerte beindult az iskolaharc, amely Marosvásárhelyen robbant ki a Bolyai Líceum ügyben. Kolozsváron sikerült leválasztani a Brassai Líceum román tagozatát is. A marosvásárhelyi etnikai összecsapás fordulópontot jelentett Kolozsvár életében is. Kolozsváron is megjelent a Vatra Romaneasca és a PUNR. Kolozsvárt akkor kezdte meghódítani az értelmiségi nacionalizmus. Somai József áprilisban alpolgármester lett. Az 1990 májusi parlamenti választások után megindult a visszarendeződés, a helyhatóság nagyfokú átpolitizálása. Kolozs megye prefektusának azt a Grigore Zancot nevezték ki, aki korábban a pártbizottság felelős tagja volt. Az RMDSZ-nek felajánlottak két tisztség nélküli helyet a megyei bizottságban, Somai részére pedig a városi alpolgármesteri széket. Az RMDSZ viszont úgy döntött, hogy vagy megőrizheti az alprefektusi tisztséget vagy nem vállal semmit. Ez rossz döntés volt, mert így az RMDSZ kiesett a helyi közigazgatásból. 1990 augusztusától 1992 tavaszáig, az első helyhatósági választásokig egyetlen magyar sem vett részt a Kolozs megyei helyhatóságban, semmilyen szinten. - Somai József felhívta a figyelmet arra, hogy egy 1989 márciusában készült kimutatás szerint Kolozs megye magyarsága 29,7 százalék volt. Ez a szám megegyezik a történelmi magyar egyházak híveinek számával is. Az 1992-es népszámlálás viszont csak 19 százalékos magyar lakosságot mutatott ki. Somai ebben a népszámlálási adatok szándékos meghamisításának bizonyítékát látja. Két év alatt nem fogyhat 10 százalékot egy közösség. /Gál Mária: Útban az önkormányzat felé. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2000. július 8.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem júl. 8-i szenátusi ülésén elfogadták a BBTE Chartáját, azt a változatot, amelyik nem tartalmazza az önálló magyar oktatási vonalra vonatkozó igényeket. Két hete a szenátus magyar tagjai 5 önálló magyar kar létrehozását javasolták: kettőt a teológia karon, egyet a reáltudományok, egyet a humántudományok, egyet pedig a politikatudományok, újságírás és közigazgatás karon. Kása Zoltán rektor-helyettes elmondta: a Charta megszavazása előrelépést jelent. Nem oldotta meg az öt magyar nyelvű kar létrehozását, de nem tiltja meg ezeket. Elvileg tehát lehet önálló magyar oktatási vonalat is létrehozni a BBTE-n. A tanácskozáson megjelent Andrei Marga tanügyminiszter, aki elmondta, lehetőség nyílik a doktorátusi tézis megírására bármely nemzetközi elterjedtségű idegen nyelven (a jelenlegi Charta szerint ez magyar nyelven is lehetséges). /Szőcs Andrea Enikő: Elfogadták a BBTE Chartáját. Nem rendelkezik az öt magyar kar létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2000. augusztus 29.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa aug. 28-i gyűlésén a megnövekedett feladatok miatt (jelenleg a hagyományos és távoktatásban több mint 35 ezer hallgató vesz részt) újabb rektor-helyettesi állást létesített, amelyre dr. Néda Árpád fizikus professzort választották meg, aki az egyetem keretében működő főiskolákért fog felelni. Serban Agachi kancellár helyét (aki 6 hónapos külföldi úton van) Vasile Cristea tölti be. Az egyetem eddigi vezetői továbbra is ugyanazokat a feladatokat látják el, mint eddig - rektor: Andrei Marga, eddigi rektor-helyettesek: Bocsan Nicolae (tudományos kutatás, kiadói feladatok, román nyelvű oktatás felelőse), Kása Zoltán (hagyományos egyetemi oktatás, magyar nyelvű oktatás felelőse), Wolfgang Breckner (posztgraduális oktatás, távoktatás, német nyelvű oktatás felelőse), Nicolae Paina (adminisztráció, pénzügyek), Simion Simon (infrastruktúra, informatizálás, európai programok), Mircea Muthu (nemzetközi kapcsolatok). /Kása Zoltán: Újabb magyar rektor-helyettes a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Néda Árpád professzort választották ebbe a tisztségbe. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2000. október 9.

Okt. 7-én Különbözőség a felsőoktatásban - Románia példája címmel rendezett szimpóziumot a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE), melyen részt vett Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa, Andrei Marga tanügyminiszter, Schöpflin György /London/, Roberto Toniatti, a olaszországi Trento Egyetem tanára, Jean-Michel Beillard, az Ottawai Egyetem rektor-helyettese, valamint a BBTE három oktatási vonaláért felelős rektor-helyettesek. Max van der Stoel elismerően méltatta a BBTE-n elért eredményeket, a BBTE Chartáját az egyetem fejlődési szándéka jelének nevezte. A közép- és kelet-európai társadalmak megújulásának átalakítása a többség-kisebbség kapcsolat új alapjaira kell helyezni - jelentette ki Andrei Marga. Marga az összeurópai oktatási rendszer fontos lépésének nevezte a BBTE chartájának elfogadását, amely "nem csupán a nemzetiségek nyelvein történő, minden szintű oktatás, hanem a különböző oktatási vonalaknak a döntési struktúrákban való részvételének is biztosítéka". Marga szerint 1993 óta a Babes-Bolyain nem jeleztek etnikai megkülönbözetés miatti feljelentést, és mindkét részről elkezdődött a történelem vállalásának a folyamata. - Attól, hogy többnyelvű oktatás zajlik, egyetemünk még nem feltétlenül multikulturális - mondotta Kása Zoltán, a magyar oktatási vonalért felelős rektor-helyettes, aki kifogásolta, hogy a BBTE újonnan elfogadott chartája nem alkalmazza a szubszidiaritás elvét, azaz a döntéseket nem azok hozzák, akik ezeknek a következményeit viselik. - A teológiai karokat kivéve, a döntés minden karon románok kezében van, a magyar tisztségviselőknek csupán reprezentatív szerepük van - jelentette ki Kása, aki szerint az EBESZ-főbiztos kikerülte a kérdés lényegét. A rektor-helyettes öt önálló magyar fakultás létrehozásában látta a megoldást, ami lehetővé tenné a jelenleg nem létező, magyar nyelvű zenei és mezőgazdasági oktatás beindítását is. Schöpflin György kifejtette, a kisebbségnek privilégiumokra van szüksége ahhoz, hogy áthághasson a hátrányos helyzetéből fakadó nehézségeken. - A multikulturális egyetem előnyei mellett eltörpülnek a kisebbségi egyetemmel szembeni hátrányok - vélte. Gabriel Andreescu annak veszélyére hívta fel a figyelmet, hogy az EBESZ legitimálja a kisebbségek jogait elnyomó hatalmat, és közbelépése hatástalan lesz. /Salamon Márton László: A BBTE chartáját méltatta Max van der Stoel. Kása Zoltán felületesnek, Gabriel Andreescu hatalomlegitimálónak minősítette az EBESZ tevékenységét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Max van der Stoel EBESZ-főbiztos jelenlétében került sor a hét végén arra a szimpóziumra, amely Romániát hivatott követendő példaként állítani a világ elé. Az ürügy: a Babes-Bolyai chartájának elfogadása. Andrei Marga miniszter vezette az ülést. Kása prorektor állásfoglalása elütött a multikulturalitás eredményeit magasztaló felszólalók szónoklataitól, majd Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság elnöke kifejtette: "Ha az EBESZ-főbiztos közbelépésére van szükség, ez vészhelyzetet jelent; a közbelépés hasznos lehet, de olykor haszontalan is - lásd Koszovó - , vagy éppenséggel káros, amennyiben megváltoztatja a játék adatait, belép a ringbe. Fennáll annak a veszélye is, hogy jelenléte legitimálja a hatalmat, amely immár hivatkozhat rá." A hallgatóság soraiból valaki megkérdezte Margától: létezik-e politikai akarat arra, hogy ott, ahol a magyar kisebbség aránya jelentős, a román iskolákban valamilyen formában sor kerüljön a magyar nyelv oktatására? A miniszter csak az általánosságok szintjén maradt: "Romániának fel kell újítania a nemzetiségek nyelvét beszélő románság hagyományát". Biztosított róla, nincs elvi vagy jogi akadálya ennek. Kötő József államtitkár megállapította: "Sajnos, intézményesített formában magyar nyelvű oktatás a román iskolákban nem létező fogalom, pedig valóban hasznos lenne abban az Erdélyben, ahol a román, magyar, német és más kultúrák hagyományosan egymást gazdagították. Ehhez azonban valós politikai nyitás szükséges." /Salamon Márton László: Interkulturalitás és multikulturalitás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2000. november 9.

Ion Iliescu kijelentette: arra, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusában a magyarok kisebbségben vannak, az lehetne a megoldás, hogy az egyetem szenátusa két egyenjogú, egy magyar és egy román kamarából álljon. Dr. Kása Zoltán rektor-helyettes ezzel kapcsolatban leszögezte: az egyetem tavasszal elfogadta a chartát, amely nem tartalmaz ilyen kitételeket. Ahhoz, hogy ezt a szenátus módosítsa, újra kellene tárgyalni a chartát, amihez minisztériumi utasításra lenne szükség. Amennyiben megvalósulna, hogy külön magyar karok létesüljenek /ezt javasolták, de az egyetem szenátusa nem fogadta el/, akkor a magyar oktatást érintő kérdésekben ők dönthetnénk, és ez mindenképpen pozitív döntés lenne. Jelenleg a szenátus leszavazhatja a magyar javaslatokat, ahogyan ez megtörtént több ízben. - Ion Iliescu azon javaslata, hogy az egyetem rektori tisztét - egymást felváltva - román és magyar nemzetiségű professzorok töltsék be, nem reális: A BBTE jelenlegi szabályzata szerint a rektorjelölt pályázik, és a szenátus megszavazza, vagy elutasítja. /Kása: Iliescu kijelentései megalapozatlanok. A karok bevételei szerint fizetik a BBTE tanárait. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2000. december 16.

Kolozsváron dec. 8-9-én megrendezték a III. Erdélyi Tudományos Diákkonferenciát. Évről évre növekszik az érdeklődés. Tavaly például 120, idén 221 dolgozatot mutattak be. Az anyagi hátteret az Illyés Közalapítvány, Magyarország Oktatásügyi Minisztériuma, a Román Tanügyminisztérium, az Országos Tudományos Technikai és Innovációs Ügynökség, a Korunk és a Krónika biztosította. Gál-Borus László főszervező elmondta, hogy a megnyitón Andrei Marga tanügyminiszteri, és nem rektori minőségében szólt a rendezvény résztvevőihez, a konferencia fővédnöke volt Kása Zoltán, az egyetem prorektora, Kötő József, az Oktatásügyi Minisztérium államtitkára, és Pokorni Zoltán. Idén 26 szekciót hirdettek meg, 24-re érkeztek pályamunkák. Az elbírálási feltételek nagyjából megegyezőek a Magyar Országos Diákkonferencia követelményeivel, így a legjobbak továbbmennek a Magyarországon kétévente megrendezett TDK-ra. /Burus János Botond: EtűDöK. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2000. december 20.

A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja és az RMDSZ közötti támogatási protokollum szövegét most készítik. Verestóy Attila szenátor hangsúlyozta, hogy a megállapodásban foglaltak nem merítik ki az RMDSZ programjában foglaltakat, de ez nem jelenti azt, hogy a szövetség lemond jogos követeléseiről. Az RMDSZ többek közt a magyar nyelvű felsőfokú oktatás megfelelő autonómiájának biztosításától teszi függővé az RTDP-kormány parlamenti támogatását. Az RTDP hajlandónak mutatkozik támogatni a magyar nyelvű oktatás bővítését, a magyar katedrák autonómiájának bővítését a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül is. A BBTE vezetőségi tagjai közül többen is bírálták az RTDP ilyenszerű ígéreteit. Véleményük szerint az autonómia kiszélesítése az első lépés volna a magyar oktatási vonal elszigeteléséhez vezető úton. - Szilágyi Pál egykori rektor-helyettes szerint az egyetemi autonómia kétélű dolog, ugyanis sokszor épp erre hivatkozva próbálnak megakadályozni bizonyos reformtörekvéseket. Állami egyetem feladatkörét - így többek között azt is, hogy a román nyelv mellett magyar nyelvű felsőfokú képzést is biztosít - a kormánynak kell meghatároznia. A Tanügyminisztériumnak tehát nem szabad megengednie azt, hogy az egyetemi autonómia nevében egyes minisztériumi rendeleteket ne tartsanak tiszteletben. Így például a tanügyi törvény azon szakaszát, amely lehetővé teszi azt, hogy a magyar középiskolát végzett diákok magyarul felvételizhessenek. Az egyetemi autonómia-koncepció tehát nem helyezhető a meglévő törvények fölé. Kása Zoltán jelenlegi rektor-helyettes szerint a legnagyobb autonómiát a magyar karok beindítása jelentené. /Szabó Csaba: Közel a parlamenti támogatásról szóló megállapodáshoz az RTDP és az RMDSZ. Kétélű fegyver az egyetemi autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-133




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998