udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kászoni Gáspár

2003. augusztus 23.

Néhány hét alatt hárommillió lej gyűlt össze a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület (GMKE) téglajegyakcióján. A baróti egyesület júliusban kezdeményezte azt a közadakozást, amelynek célja Erdővidék tájmúzeumának létrehozása. A létesítményben dokumentációs könyvtár is helyet kap. Demeter László történész, a GMKE elnöke beszámolt arról, hogy 50, 100 és 500 ezer lejes téglajegyeket bocsátottak ki. A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeummal (SZNM), valamint Barót polgármesteri hivatalával kötött szerződésben vállalta Erdővidék Tájmúzeumának létrehozását és fenntartását költségvetési és pályázati forrásokból. Erdővidék tájmúzeumát azon a telken létesítik, amelyen Baróti Szabó Dávid (1739-1819, Virt) jezsuita pap, költő-műfordító és tanár szülőháza állt egykoron. Az egyesület 2002-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával megvásárolta a főépületet, a telket a Székely Nemzeti Múzeum kezeli. Baróton az 1980-as évek elején működött "múzeum". Néhai Kászoni Gáspár órásmester saját gyűjteményét ajándékozta az baróti állandó kiállításnak. A főleg ipar-, illetve céhtörténeti tárgyakból álló gyűjtemény 1981 és 1985 között volt látható, amikor a kiállítást bezárták, majd a gyűjteményt 1992-ben Sepsiszentgyörgyre szállították. Ez az anyag képezi majd az új tájmúzeum törzsanyagát; több erdővidéki magángyűjtő jelezte: szívesen adományoz saját készletéből a leendő múzeumnak. /Benkő Levente: Őszre kiállítást terveznek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

2003. szeptember 11.

Elszigeteltséggel és szegénységgel küszködik a Homoródmente. Oklándon az 1998-as tűzvész után felújított községi könyvtár falán Beke Gyula Múzeum feliratú tábla árulkodik a kis néprajzi gyűjteményről, amelyet a kiállítás névadója hagyott hátra három évtizedes oklándi tanítóskodása után. Tette nem egyedüli magyar nyelvterületen, hiszen például Zathureczkyné Cserey Emília gyűjteményéből született a Székely Nemzeti Múzeum, a háromszéki Csernátonban idős Haszmann Pál kollekciójából jött létre a ma már híres falumúzeum, Baróton Kászoni Gáspár néhai órásmester adományából készül újraindulni az Erdővidéki Tájmúzeum. Gondot jelent, hogy tárlók és vegyszerek hiányában Oklándon a gyűjtemény faanyaga szemmel láthatóan pusztul. A valamikori 22 500 kötetből 2002. decemberére 10 004 maradt, miután több ezer könyvet kiselejteztek. A három faluból, Oklándból, Homoródújfaluból és Homoródkarácsonyfalvából álló 4000 lelkes községből főleg a gyermekek és fiatalok, télen inkább a felnőttek keresik fel a könyvtárat. Mostanában évente alig 1-1 millió lejből vásárolhatnak, ebből legfeljebb 4-5 kötetre futja. Legutóbb 2000 decemberében szereztek tekintélyesebb mennyiségű olvasnivalót, amikor a Pro Hungaris Alapítvány 200 kötettel ajándékozta meg az oklándi tékát. /Benkő Levente: Gondolatok az oklándi könyvtárban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

2006. november 18.

Számos közéleti személyiség és Erdővidék minden tájáról érkező ünneplő sereg részvételével nyitották meg november 17-én Baróton a régió múzeumát. Erdővidék Múzeumának vezetője, Demeter László elmondta: a hetvenes években néhány évig tájmúzeum működött Baróton, de azt 1984-ben bezárták, a kiállítás alapját jelentő Kászoni Gáspár-hagyatékot pedig elszállították. A most avatott intézménynek 2002-ben vetették meg az alapjait, amikor pályázat révén megvehették a Baróti Szabó Dávid szülőháza helyén álló épületet. Az avatóünnepség a Kájoni Consort régizene-együttes előadásával ért véget. /Hecser László: Felavatták Erdővidék Múzeumát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./ A környékbeli tizenegy helység közönségét kiállításokkal, koncertekkel, ismeretterjesztő előadásokkal, filmvetítésekkel, színi előadásokkal és olvasómaratonnal szórakoztatta a közművelődési napokat szervező Gaál Mózes Közművelődési Egyesület. Erdővidék Múzeumában könyvtár, restaurálóműhelyek, raktár, előadóterem és további kiállítótermek kapnak majd helyet. Utóbbiakban helyezik el a vargyasi bútorfestést meghonosító és tizenötödik nemzedéke művelő, az Erdővidék Kultúrájáért Díjjal most kitüntetett Sütő család alkotásait. /Múzeumavató Baróton. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

2007. augusztus 21.

Erdővidék Múzeuma alapgyűjteményének adományozójára, Kászoni Gáspárra (1896–1989) emlékeztek a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára hazatérő barótiak. A hétköznapi használati tárgyaitól a céhes hagyományokat őrző felszereléseken át mindent megőrző órásmester emléktábláját Éltes Barna képzőművész készítette. A múzeum vezetője, Demeter László Kászoni Gáspárt a megye múzeumalapítói közé sorolta, még akkor is, ha az intézmény megnyitóját nem érhette meg. /Hecser László: A múzeumalapító emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./

2008. május 29.

Kászoni Zoltán halbiológus 80 éves, ennek ellenére egymás után jelennek meg Székelyföld és Erdély vonzatú könyvei. Egy ideje Budapesten él. Magyarországon és Romániában húsz könyve jelent meg, ebből tizenhárom magyarul, hét román nyelven. Születési évfordulója alkalmából a budapesti szaklapok testes életpálya- és életműméltatásokkal köszöntötték. Az első magyar nyelvű halászati szakkönyvet Romániában Kászoni Zoltán írta (1959), de nemcsak a halászat és a vadászat a szenvedélye, hanem az erdélyi magyar múlt, Erdély nagyjainak tisztelete is. Kászoni Zoltán Baróton született 1928. január 22-én, édesapja, Kászoni Gáspár nevét viseli a Baróti Múzeum. Halbiológusi és halászati mérnöki képzést szerzett. Nagy szakmai karriert futott be. Erdély, Bánság és a Partium halászati felügyelője, majd a bukaresti Halászati Kutatóintézet laborfőnöke, később igazgatója. Másfél évtizedig halászati államtitkár, a román óceáni halászflotta egyik létrehozója, az óceáni halászatot személyesen is szervezte meg. Hosszú ideig a Román Országos Vadász- és Horgászegyesület alelnöke, később, egy híján másfél évtizedig ennek főtitkára. Gyermekei a Ceausescu-diktatúra idején sorra elhagyták az országot, ezért őt megbízhatatlannak nyilvánították, bukaresti állásából eltávolították. Szülőföldjére visszaérkezve Sepsiszentgyörgyön a megyei vadászati és horgászati szférában dolgozott. /Sylvester Lajos: Kászoni Zoltán bátyánk szöges bakancsa (A túlélés esztendei) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

2008. szeptember 25.

Baróton a Tortoma Önképző Kör rendezvényén Erdővidék Múzeumának Kászoni Gáspár Termében élénk érdeklődés közepette került sor a székely kultúráról szóló beszélgetésre. A meghívott vendég Sylvester Lajos és az erdővidéki gyökerű Benedek Huszár János volt. Megállapodtak abban, ha van igény a Székely Kultúra Napjainak megszervezésére, akkor indokolt a rendezvény lebonyolítása. A Tortoma Önképző Kör névadó szava tizennyolc erdővidéki bronzkori halomsírt őrző, mondákat és legendákat szülő hegy neve. /(csernátoni): A Székely Kultúra Napjai Baróton (A Tortoma Önképzőkör kezdeményezése) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998