udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kóbor György

1993. december 16.

Dec. 15-én Temesváron az egyházak ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg 1989 negyedik évfordulójáról. A temesvári egyházi vezetők /Nicolae Corneanu ortodox érsek metropolita, Kóbor György római katolikus püspöki helynök, Neumann Ernő főrabbi, Nicolae Teodorescu görög katolikus vikárius, Bálint György evangélikus lelkész, Bálint Pál baptista lelkész/ és Tőkés László püspök közösen fogalmazott állásfoglalást olvastak fel, majd a tömeg az utcára vonult és ott hallgatta meg Tőkés László és a forradalmár szervezek vezetőinek beszédeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ Tőkés László beszéde: /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19., Állásfoglalás szövege: Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 17.

2000. július 11.

A Temes megyei Csákova (Csák) elszegényedett környezetben Kóbor György kanonok-plébános, a helyi Caritas vezetője, valóságos csodát művelt: mintafarmot, olajütőt, pékséget, vágóhidat és a szociális létesítmények egész sorát hozta létre. Június végén új típusú, családi környezetet biztosító gyermekotthont avattak, tizenkét árva gyermek számára. Kóbor György elmondta, hogy a tavaly szeptemberben felavatott, hatvan férőhelyes, egyelőre 21 magányos öregnek otthont adó aggok háza mellé felépítették a gyermekotthont. Úgy véli: a magukra maradt öregeknek szükségük van a gyermekkacajra és fordítva: az árva gyermekeknek a fogadott nagyszülőkre. Kóbor György a 18. életévüket betöltött védenceit sem szeretné magukra hagyni: az öregotthon és a gyermekotthon mellé legényszállást épít nekik. A németországi Ludwigshafenben lebontottak egy fizioterápiás központot. Ezt szeretné Csákován újjávarázsolni, amiben hagyományos támogatói, az esseni Caritas igazgatójával az élen, lelkesen támogatják. A karizmatikus Kóbor Györgyben sokan a modern kor apostolát látják. /Hétköznapi csodák Csákován. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2000. augusztus 6.

A Temes megyei Csák /Chiakova/ a két világháború között a gazdag Bánság egyik virágzó települése volt. Mára omladoznak az épületek. Ebben a lepusztult környezetben Kóbor György kanonok-plébános, a helyi Caritas vezetője, valóságos csodát művelt: mintafarmot, olajütőt, pékséget, vágóhidat és a szociális létesítmények egész sorát hozta létre. Legutóbb új típusú, családi környezetet biztosító gyermekotthont avattak tizenkét árva gyermek számára. Kóbor György elmondta, hogy a tavaly szeptemberben felavatott, hatvan férőhelyes, egyelőre 21 magányos öregnek otthont adó aggok háza mellé, az Úrnak és a támogatóknak köszönhetően, sikerült felépíteni a gyermekotthont. Úgy véli: a magukra maradt öregeknek szükségük van a gyermekkacajra és fordítva: az árva gyermekeknek a fogadott nagyszülőkre. Kóbor György a 18. életévüket betöltött árvákat sem szeretné magukra hagyni: az öregotthon és a gyermekotthon mellé legényszállást épít nekik. A németországi Ludwigshafenben lebontottak egy fizioterápiás központot. Ezt szeretné Csákován újjávarázsolni. - Az új létesítményeknél is nagyobb csoda azonban a Kóbor Györggyel együtt dolgozó emberek átváltozása. Itt nem számít származás, nemzetiség, felekezeti hovatartozás, nem, életkor: mindenkinek jut munka és megbecsülés. A csákovai katolikus plébános jobbkeze - egy román ortodox pap. A karizmatikus Kóbor Györgyben sokan a modern kor apostolát látják, fényes egyházi pályát jósolnak neki. A legutóbbi választások előtt sokan javasolták, lépjen politikai pályára, azonban egy magatehetetlen öreg szenvedéseinek enyhítése többet jelent Kóbor György számára, mint a fényes karrier. /Pataki Zoltán: Hétköznapi csodák Csákován. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 6./

2002. március 3.

Kóbor György esperes /sz. Dézsánfalva, 1941/ 1972-től napjainkig Csákován római katolikus pap. Az eltelt két évtized alatt sikerült a német és az osztrák Caritas-szervezetek segítségével felújítania a katolikus templomot, a mezőgazdasági líceumot, valamint a helyi öregek otthonát. 1989 után ő lett a csákovai Caritas igazgatója, később az egész bánsági Caritas-szervezet aligazgatója. 1990-ben, látva a krónikus géphiányt, mezőgazdasági gépeket hozattak Németországból, amelyeket aztán a komolyan gazdálkodó falubelieknek adtak oda. Felújították a varadiai árvaházat, ez az otthon ma 80 gyermeknek biztosít normális életkörülményeket. Sikerült a csákovai óvodát is felújítani, 115 gyermek kényelmét biztosítani. Létrehozta a Caritason belül az agrárközpontot, a szociális központot, a Caritas öregotthont és a gyermekotthont. Folyamatban van egy legénylakás építése, ahol a 18 évet betöltött és a gyermekotthonból kikerült fiatalok fognak lakni. Szintén a csákovai Caritas építi az új temesvári traumatológiai kórházat, amely eddigi ténykedésének legnagyobb kihívása. - A csákovai plébániához még hét falu tartozik. Ezek Obád, Gilád, Józsefszállás, Folea, Liebling, Csebza és Petroman. /Boér Jenő: Bemutatjuk Kóbor Györgyöt, a csákovai Caritas igazgatóját. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 3./

2002. június 22.

Dézsánfalva római katolikus temploma felszentelésének századik évfordulójának ünnepségére összesereglett az országban, sőt, egész Európában szétszóródott dézsániak javarésze. A kitatarozott, kicsinosított templomban az ünnepi szentmisét a dézsánfalvi születésű Turi László és Kóbor György kanonokok, valamint Velcsov Péter dettai esperes celebrálták. Kiürült az utóbbi fél évszázadban ez a falu. A baragani deportálások, az erőltetett kollektivizálás kezdete után mindenki elmenekült innen, aki csak tudott. Dézsánfalva magyarságának jelenét idős emberek jelentik, mindössze tizenhat magyar ház maradt a faluban, összesen 28 magyar lakossal. Keresztelő évek óta nem volt, csak temetés. Mohári István, a falu szülötte és történetírója /Németországban él/ erre az alkalomra megjelentetett Dézsánfalva című kötetével állt elő. A falu fénykora az első világháború előtti időszakra esett, de még a két háború között is bank, Hangya szövetkezet, vendéglők és üzletek működtek itt. Kóbor György kanonok fiatal családokat szeretne idetelepíteni. /Pataki Zoltán: Százéves templom búcsúja a bánsági szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2002. július 13.

Végváron ezekben a napokban harmadik alkalommal szervezték meg a kézműves foglalkozásokkal, néptánc-elméleti és néptánc-történeti ismeretek oktatásával egybekötött tánctábort. A telepes falunak nem volt saját, ősöktől hagyományozott jellegzetes tánchagyománya - fejti ki Szoboszlai-Gáspár István református lelkipásztor, az utóbbi évek táncmozgalmának alapembere. Nagy Albert, a Szeged Táncegyüttes oktatója megtanította a végváriakat azokra az igazi népi táncokra, amelyeket telepes elődeik valószínűleg tudtak, de az otthonteremtés, faluépítés kemény munkája során nem hagyományozhatták utódaikra. A Végvárért Alapítvány magára vállalta a táborok szervezését. A résztvevők, a tánccsoportok száma évről évre emelkedik. Most 141 embernek, táncoktatóknak, együttesvezetőknek és táncosoknak biztosítanak szállást és étkezést egy héten át. Pécskai, csernakeresztúri, margittai együttesvezetők és táncosok ropják napi hat órában a táncot. Kóbor György kanonok egyhetes németországi turnét biztosít a végvári táncosoknak, akik Düsseldorfban a hazai magyar kultúrát képviselik. /Szekernyés Irén: Hagyományőrző együttesek III. Tánctábora Végváron. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./

2002. december 23.

Lassan hagyománnyá válik Végváron az iskolások Csűrdöngölő tánccsoportjának karácsony előtti jótékonysági vendégszereplése. Dec. 21-én a csákovai Caritas szociális otthonának kiskorú és idős lakói előtt léptek fel. Mindezért Kóbor György kanonok Tóth Rozália tanítónőnek, az együttes oktatójának és Pastean Erikának, a végvári iskola igazgatójának mondott köszönetet. /(S.): Meghitt pillanatok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

2002. december 24.

Kóbor György kanonok leszögezte: "A Caritas katolikus jótékonysági szervezet az egész országra kiterjesztette védőszárnyait". A katolikus Caritas nem végleges összesítés szerint, hatmilliárd lejt meghaladó támogatást nyújtott árvaházaknak, öregotthonoknak, szociális alapítványoknak. Védőszárnyuk kiterjed kelet felé a moldovai megyékig, délen pedig Dobrudzsáig. A példa mindeddig nem talált követőkre a más felekezetűek körében. Kóbor György kanonok Csákován plébános, ahol gazdasági hátteret is teremtett a segélyezéshez. Több mint száz hektáron dolgoznak jövedelmezően. A vágóhíd szemlélteti a gazdálkodási koncepciót. Általános elv ugyanis, hogy amit megtermelnek, maguk dolgozzák fel. /Sipos János: A jó szív birodalma. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 24./

2003. március 27.

A csáki Caritas elismerésre méltó kitartással teljesítette küldetését. Neve fogalommá vált a környéken. Egyformán támogat minden rászorulót, faji, nemzetiségi, vallási megkülönböztetés nélkül. Az idősek otthonában a Bánság szinte valamennyi nemzetisége megtalálható, és az ide kerülő gyermekek is előbb-utóbb többnyelvűvé válnak. Kóbor György kanonok elmondta, hogy a tizennyolcadik életévüket betöltött fiatalokat az árvaházból egyik napról a másikra kiteszik az utcára. Se munkahely, se lakás, se élettapasztalat nem segíti őket a talpon maradásban. A munkatelepen magasodnak a legényszállás falai. Olyan fiatalok építik, akik a Caritas oktatói mellett sajátították el a szakmát, és zömmel ők költöznek majd be az új, emeletes épületbe. Az első fázisban huszonnégy férőhelyet biztosítanak. Elvárják tőlük a munkahely megbecsülését, erkölcsös életvitelt. Aki megfelel ezeknek a követelményeknek, továbbra is teljes ingyenes ellátásban részesül. Aki fölöslegesen szórja a pénzét, azzal a következő hónaptól megfizettetjük a szállást és a kosztot. Mindegyiküknek van takarékbetétje és három-négy év múlva, amikor végleg kirepülnek, a továbblépéshez biztonságot adó összeget visznek magukkal. /Az emberség iskolája. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

2005. december 16.

Adventi műsorral látogattak el a csáki Caritas öregotthonába a Csiky Gergely Színház /Temesvár/ művészei. Fall Ilona és Kocsárdi Levente előadását követően a bábosok a Három kismalac című bábjátékkal örvendeztették meg az otthon lakóit. A Heti Új Szó munkatársai – akárcsak az előző esztendőkben – az adventi várakozás napjaiban a 2006 évi Mindenki Kalendáriumával ajándékozták meg a csáki Caritas otthonának lakóit. Kóbor György kanonok beszámolt arról, hogy a száznál több munkatársával több mint 10. 000 rászorulónak nyújtanak megélhetési segélyt, s a helyi öregotthon és gyermekotthon mellett újabban ifjúsági otthon működtetését is vállalják. A Caritas kiterjedt segélyakcióinak egyik fő forrása a gazdálkodás, a földjeiken megtermett búzából kenyér készül a rászorulóknak, a sajátkészítésű napraforgó olajjal látnak el számos szociális intézményt. A csáki Caritas az árvíz első napjától részt vett a károsultak megsegítésében. Hetven napon keresztül látták el kenyérrel a világtól elszigetelt torontálkeresztesieket. Ősszel öt fűthető lakó konténert szállítottak ki a még mindig lakás nélküli családoknak. Több, mint 500 Mikulás-csomagot adtak át az árvízsújtotta falvakban. A Caritas legújabb megvalósítása az ifjúsági otthon, itt árvaházakból kikerült fiataloknak nyújtanak lehetőséget életük, családjuk megalapozásához. Csákon jövőre megkezdi tevékenységét a Szent Ilona Háznak nevezett járóbeteg-gondozó és rehabilitációs központ. A Szent Ilona Házra és a többi tevékenységeikre eddig nem kaptak semmilyen állami támogatást, pedig a betegek és az itt nevelt mind román állampolgárok. Ehelyett elég sok adót és a legkülönfélébb címen kirótt illetéket kell fizetniük. A helyzetért nagyban hibáztatható az ortodox egyház is, mert a törvényhozók nagy része ortodox vallású. Nem törődnek a szociális oldallal. /Jantó-Petneházy István: Állami támogatás nélkül is, tízezrek megsegítésére törekszik a Csáki Caritas. = Heti Új Szó (Temesvár), dec. 16./

2007. június 26.

Aki részt vett Temes megyében Dézsánfalva ünnepén, nehezen tudja elhinni, hogy kiöregedő, sőt kihalóban lévő közösség lakja a települést. Öt autóbusz, negyven-ötven személygépkocsi zsúfolódott a római katolikus templom és a frissen tatarozott kultúrotthon előtti téren. Rokonok, barátok, ismerősök borultak egymás nyakába. Túry László nagyprépost pappá szentelésének ötvenedik évfordulója megünneplésére jöttek haza az elszármazottak Németországtól Resicáig, a temesvári, dettai, csáki stb. települések katolikus hívei. Dézsánfalva valamikor négyszáz lelket számláló közösségét már csak nyolc-tíz idős család képviseli, azok többsége is csonka. Dézsánfalva az egyedüli bánsági kis falu, amely két papot /Túry Lászlót és Kóbor Györgyöt/ adott az egyház szolgálatára. A szentmisét követően Kóbor György, a csáki Caritas igazgatója terített asztalhoz hívta meg az ünneplő sokadalmat. /Sipos János: Ötven aranyló búzakalász. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

2007. december 22.

Sokan írtak már a Csáki Caritasról, és nehéz túltenni a méltatásokon. Tény, hogy a Temes megyei kisváros, Csák ma már fogalom a bánsági köznyelvben. A kilencedik karácsonyt töltik idén a Caritas Öregotthonának lakói, a gyermek- és ifjúsági központ tagjai, valamint az alkalmazottak és önkéntesek. Mára az intézmény felszerelésben – és ami fontosabb: jó hangulatban – túltesz bármelyik nyugati szociális otthonon – mondta Kóbor György római katolikus pap, a Temesvári Egyházmegye volt általános püspöki helynöke, a Csáki Caritas megalapozója és vezetője. A németországi segítséggel létrehozott Caritas ma már egy birodalom: a saját termesztésű gabonából és zöldségből, a saját hizlaldából és húsfeldolgozóból, a saját pékségből kerül asztalra a mindennapi betevő, jövő tavasszal járóbeteg-rendelőt nyitnak meg. Nemzetiségre, vallásra és problémára való tekintet nélkül bárki előtt nyitva áll a kapujuk. Megannyi közhasznú tevékenység, mert a város javát is szolgálja. Ehhez képest a helyhatóság, ha éppen nem gáncsolta, de nem is segítette munkájában az intézményt. Luxusadót számolnak fel például a fűtőolajra, amit a karitatív szervezet vásárol. Az otthonnak hatvan lakója van. /Pataky Lehel Zsolt: Elesettek karácsonya Csákon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

2008. április 14.

Április 12-én Böcskei László, a temesvári egyházmegye általános helynöke szentelte fel Csákon a németországi adományokból felépített Szent Ilona egészségügyi központot. A távoli Düsseldorf környékéről 2001-ben Csákra érkezett orvosok, látva a helyi egészségügy sanyarú helyzetét, adományokat kezdtek gyűjteni egy járóbeteg-ellátó központ felépítésére. Évente kétszer, a Csáktól 1800 kilométer távolságra összegyűjtött adományokból megrakott kamionokból álló hosszú konvoj érkezett Csákra. 550 ezer euró értékű adományból és négy év kemény munkájával, amelyből oroszlánrészt vállalt a Kóbor György nyugalmazott plébános, csáki Caritas-igazgató irányította helyi csapat, felépült a Szent Ilona egészségügyi központ. /Pataki Zoltán: Egészségügyi központ Csákon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998