udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 47 találat lapozás: 1-30 | 31-47
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kóka János

2004. november 11.

Hiller István kulturális miniszter úgy fogalmazott, „a határon túli magyarság a nemzet szerves része, ebből kiindulva egyedülálló és kivételes státust teremtünk a határon túli magyarság számára. Mást és többet adunk, mint amit a népszavazás ajánl”. Hiller kifejtette: a miniszterelnök Petrétei József igazságügy-minisztert bízta meg azzal, hogy teremtse meg a külhoni magyar útlevél bevezetésének a lehetőségét a határon túli magyarság számára, megszüntetve ezzel a Magyarországra történő belépés minden akadályát. Draskovics Tibor pénzügyminiszter feladata, hogy előkészítse a úgynevezett szülőföldalapról szóló törvényjavaslatot, amelybe kezdő befizetésként a kabinet egymilliárd forintot helyez. Az alap a továbbiakban az állampolgárok, vállalkozók befizetéseiből bővülne, ezeket a befizetéseket a kormány megduplázza majd – vázolta a terveket Hiller. A kultuszminiszter elmondta, Kóka János gazdasági miniszter arra kapott felkérést, hogy teremtse meg a „szülőföldön boldogulást” elősegítő gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés feltételeit. Ennek egyik eleme, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül húszmilliárd forintot helyez ki a kormány a határon túli tőkebefektetések segítésére, jelentette ki Hiller István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes államtitkára cáfolta, hogy a csomag afféle kompenzálása lenne annak, hogy az MSZP a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson „nem” szavazatra biztatja Magyarország polgárait. Az eddigi nyilatkozatok alapján látható, hogy a magyar kormány valamennyi határon túli magyar szervezettel szembehelyezkedett, amikor a kettős állampolgárság elutasítására biztatta a választókat. Szabó Vilmos a Krónikának elmondta, a magyar kormány arra tesz javaslatot, hogy bizottság vizsgálja meg, mely szervezeteket kell meghívni a következő Máért-ülésekre. /Gazda Árpád: Külhoni útlevelet ajánlanak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

2005. január 14.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök január 13-án Bugár Bélát, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának és Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetségnek az elnökét fogadta a Parlament épületében. A találkozón jelen volt Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, valamint Avarkeszi Dezső, akit a kormány azzal bízott meg, hogy készítsen átfogó koncepciót a nemzetpolitikai program alapján stratégiai és szabályozási kérdésekben. „Az a törekvésünk, hogy azokat a pontokat keressük, ahol egyetértés van, amelyek előreviszik azt az ügyet, amelyben hiszünk. Közös dolgunk egy erősebb, együtt élő és együtt tartó magyar felelősség” – mondta Gyurcsány Ferenc újságíróknak a találkozó előtt. A határon túli magyar szervezetek a múlt hét végén, Szabadkán tartott találkozójukon úgy döntöttek: továbbra is a kettős állampolgárság könnyített megszerzésére tartanak igényt. /Gyurcsány-Bugár-Kasza találkozó Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

2005. április 27.

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter és Ioan-Codrut Seres román gazdasági és kereskedelmi miniszter április 26-án Budapesten aláírták a megújított magyar-román gazdasági együttműködési megállapodást. Ioan-Codrut Seres kiemelte: a román kormány arra törekedett, hogy az EU-s csatlakozási szándék szerződés aláírása után az első gazdasági együttműködési megállapodást Magyarországgal kösse meg. Gyurcsány Ferenc magyar és Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök Románia uniós csatlakozási szerződésének az aláírása alkalmából beszélt telefonon egymással. Egyetértettek abban, hogy az őszre tervezett első magyar–román közös kormányülés előkészítése jól halad. /Aláírták a megújított magyar–román gazdasági együttműködési megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2005. augusztus 16.

Gyurcsány Ferenc, Kóka János és Kuncze Gábor szocdem és balliberális koalíciója kétségbeesett gesztusokhoz folyamodik a hatalom megtartása érdekében, egyszerűen kiárusítják a nemzeti vagyon maradékát, például az orosz maffia kezére készülnek átjátszani a Malévet, a nemzeti légi szállítási vállalatot. Köztudott, hogy még a jobboldali kormányzás idején is baloldali médiacézárok uralkodtak, de most – úgy néz ki – eljött az ideje számukra a médiapiac teljes letarolására, illetve birtoklására. Időnap előtt évekre garantálták az RTL Klub és a TV2 televíziós magáncsatornák működtetését, szemet vetettek a Magyar Rádióra is, mely azért egy cseppecskét mindmáig megmaradhatott az objektív tömegtájékoztatás eszközének. A magyar médiatörvény azt mondja ki, hogy minden közszolgálati hír- és véleményközlő szervnek a tökéletes pártatlanság talaján kell állnia, erre ők kitalálták, hogy a vélekedés joga egyharmad részben a kormányt, egy másik egyharmadban a kormánypártokat s a maradékban az ellenzéket illeti meg. Ennek szegült ellene Kondor Katalin, a rádió elnöknője, de mandátumának lejártával Gyurcsány Ferenc és Kóka János elérkezettnek látják az időt, hogy leszámoljanak mindenfajta ellenvélekedéssel, írta Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Iszapbirkózás Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

2006. május 29.

Gyurcsány Ferenc hallgat a kormánylistáról és a várt kormányprogramról. A hét végén a magyar sajtóban megjelent kormánynévsor közel áll a valósághoz. A sajtóhírek szerint Szilvásy György lesz a kancelláriaminiszter, Hiller István az oktatási és kulturális miniszter, Kiss Péter a szociális és munkaügyi miniszter, Petrétei József az igazságügyi és rendészeti tárca vezetője, Lampert Mónika az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Veres János marad a pénzügyminiszter, Gráf József a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Az SZDSZ bejelentette, hogy Molnár Lajos lesz az egészségügyi miniszter, Kóka János marad a gazdasági tárca élén, és továbbra is környezetvédelmi miniszter lesz Persányi Miklós. Az új kormány várhatóan június 2-án mutatkozik be és 9-én teszi le az esküt. /A magyar sajtó kitalálta a miniszterlistát. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2006. június 3.

Gyurcsány Ferenc Molnár Lajost egészségügyi miniszternek, Gráf Józsefet földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, Kóka Jánost a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium élére, Szekeres Imrét a Honvédelmi Minisztérium, Petrétei Józsefet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Persányi Miklóst a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Göncz Kingát a Külügyminisztérium, Hiller Istvánt az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Lamperth Mónikát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Veres Jánost a Pénzügyminisztérium és Kiss Pétert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetőjének jelöli. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterjelölt Szilvásy György – jelentette be a kijelölt miniszterelnök június 1-jén. Kiss Péter lesz a miniszterelnök politikai helyettese, és a Szilvásy György vezette Miniszterelnöki Hivatal egyben ellátja a miniszterelnök kabinetjének feladatait is. /Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./ Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója úgy fogalmazott: ,,Úgy látszik, hogy Gyurcsány Ferencre nagyon mély benyomást tett Vlagyimir Putyin magyarországi látogatása, mert (...) az a kormánystruktúra, ami kezd kialakulni, elnöki vagy inkább félelnöki rendszerre hasonlít”. Formalitássá üresedett a miniszteri poszt, azok az új testületek viszont, amelyekben a tényleges döntések születnek, nem tartoznak a parlament ellenőrzése alá. A kormánynévsorra utalva Répássy Róbert úgy fogalmazott: ,,az MSZP nem képes megújulni. Reformkormányt ígértek, ehhez képest ugyanazok kormányoznak tovább, akik miatt most nagy a baj, akik miatt megszorításokra készül Gyurcsány Ferenc.”    /Ugyanazok kormányoznak, akik miatt nagy a baj (Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2006. június 6.

Másfél hónapos nagy titkolózás után Magyarországon megszületett a kormánytagok „vadonatúj” névsora: Gyurcsány Ferenc végeredményben újramásolta a listát. Nincs válasz arra, minek kellett másfél hónapos izgalomban tartani a választópolgárokat, ha a döntéshozatali kör alig változott valamit. Arra figyel mindenki, hogyan hozza helyre a költségvetési egyensúlyhiányt az új kormány. Az SZDSZ a jelentősebb embereit nem vitte be az új kormányba. Lehetséges, hogy a liberális párt a várható népszerűtlen intézkedésektől kívánja pártja népszerűségét megóvni. Kóka János egyértelműen Gyurcsány választottja, Persányi aligha „tősgyökeres” szabadelvű, Molnár Lajos sem markáns liberalizmusáról híres. A rizikós magyar egészségügyi reformok miatt, szinte borítékolható, ő lesz az első beáldozott liberális politikus. Gyurcsány Ferenc ravasz politikusi húzásokat eszközölt, az MSZP-ben tekintélyes befolyással rendelkező embereket vitt be a kormányába, s a hozzá közel álló csapattal megkísérelheti végrehajtani a sokat hangoztatott reformokat. /Lokodi Imre: Az a rongyos régi. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

2006. október 27.

A kis- és középvállalkozások támogatására román–magyar tőkealap létrehozását javasolta Kóka János magyar gazdasági és közlekedési miniszter Bukarestben, ahol román kollégájával együtt aláírta a két ország gazdasági vegyes bizottságának jegyzőkönyvét. Kóka elmondta: Magyarország kész akár egymilliárd forinttal is hozzájárulni ehhez az alaphoz, amelyből tőkejuttatásként részesülnének román, illetve magyar kis- és középvállalkozások. A közös tervek között szerepel a román és a magyar földgáz-, illetve villamoshálózat összekötése. Kóka részt vett a kolozsvári központtal működő Kárpátia Román–Magyar Vegyes Kamara bukaresti irodájának megnyitóján is. /(borbély): Román–magyar tőkealap létrehozását javasolta Kóka. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2006. november 18.

Budapesten közel 100 romániai és 200 magyar cég képviselői találkoztak a román–magyar együttes kormányülést követően. Az üzletembereket mind a két ország kormányfője köszöntötte. A fórumon jelen volt Markó Béla kormányfő-helyettes, Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter, Codrut Seres és Kóka János gazdasági miniszterek. Közös kockázati befektetési alapot kívánnak létrehozni 3 és 5 milliárd forint közötti értékkel, hogy a magyar cégeket a Romániában való megjelenésre ösztönözzék. Az üzletemberek találkozóján több megállapodás is született. /Román–magyar gazdasági tanácskozás Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

2007. január 10.

Magyarország számára nem fenyegetés, sokkal inkább óriási lehetőség a román és a bolgár EU-csatlakozás – jelentette ki Kóka János gazdasági miniszter. Az Eurostat becsült adatai szerint az EU 25 GDP-jének átlagához viszonyítva: Románia GDP-je 35,8 százalék, Bulgáriáé 34,2 százalék, Magyarországé 63,6 százalék. A magyarországi vállalatok jövedelem termelő képessége és termelékenysége is sokkal jobb. – Munkaerőre is szükségünk van: főleg azokon a területeken, ahol a fejlesztések egyik fontos gátja a szakképzett munkások hiánya – tette hozzá. Magyarország Romániába irányuló exportja tavaly 464 milliárd forintot, a behozatal 221,2 milliárd forintot tett ki, így a külkereskedelmi egyenleg 243,3 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 171 milliárd forinttal. A magyar eredetű, vegyes vállalati formában megvalósított tőkebefektetések összértéke Romániában 2006. július végéig elérte a 433 millió eurót, amellyel Magyarország a 13. helyen található a külföldi befektetők rangsorában. Az újra befektetett nyereséggel, illetve a végrehajtott tőkeemelésekkel számolva a befektetések valós értéke legalább egymilliárd dollárra becsülhető. /Magyarország számára óriási lehetőség az EU bővülése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2007. február 2.

A határon túli magyarság számára nyújtott támogatásoknak a versenyképességet kell erősíteniük – mondta Eörsi Mátyás, a magyarországi Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) ügyvivője, aki beszámolt arról, hogy az SZDSZ Kóka János magyar gazdasági miniszter vezette delegációja február 1-jén Kolozsváron az RMDSZ országos és a román liberálisok helyi vezetőivel tárgyalt. A küldöttségben Eörsi Mátyás ügyvivő, valamint Ara-Kovács Attila, az SZDSZ külügyi irodájának vezetője vesz részt. Eörsi elmondta: a felek megállapították, hogy nagyon jó a kapcsolat a két párt között, különösen azóta, hogy Calin Popescu-Tariceanu liberális pártelnök tölti be a miniszterelnöki posztot. Az SZDSZ olyan üzenetet próbál megfogalmazni, miszerint az a belpolitikai háború, amely Romániában folyik, sokat árt annak az országnak. A küldöttség február 2-án tárgyal Markó Béla RMDSZ elnökkel. /Kolozsváron az SZDSZ küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2007. február 3.

Az RMDSZ képviselőivel tárgyalt február 2-án Kolozsváron a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) küldöttsége: Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter és Eörsi Mátyás ügyvivő. Markó Béla két témában foglalta össze az elhangzottakat: az RMDSZ és az SZDSZ között fennálló régi jó kapcsolatot szeretnének kiaknázni az EU-integráció érdekében, illetve a gazdasági, és ezen belül főleg az informatikai fejlesztés terén ugyancsak már meglevő együttműködést kormányzati eszközökkel kívánják tovább mélyíteni. Közös koncepciót dolgoztak ki az SZDSZ és az RMDSZ Szabadelvű Körének szakértői a határon túli magyarság oktatási és kulturális támogatására a 2006–2010 közötti időszakra. Az SZDSZ támogatja Romániát az infrastruktúra, az ipari parkok fejlesztésében, valamint a két ország közös tőkealapjának létrehozását a gazdasági fejlesztés érdekében. A magyar fél, korábbi javaslata értelmében, mintegy 40 milliárd eurót szán e célra. Eörsi Mátyás kifejtette, hogy az SZDSZ-nek két partnere van Romániában, az RMDSZ és a PNL. /Román–magyar alap létrehozását javasolják. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ Kóka János SZDSZ-es gazdasági és közlekedési miniszter az RMDSZ szabadelvű szárnyának és a Nemzeti Liberális Pártnak (NLP) a meghívására látogatott Erdélybe. Kifejtette, hogy a NLP-vel választási, pártszervezési, pártépítési – együttműködéséről tárgyalt, az SZDSZ és az RMDSZ kapcsolata felhőtlen. Szerinte mindkét fél azt gondolja, hogy határon túli politikáját Magyarország nem építheti a múlt sérelmeire, s hogy a kilátástalanság és az elkeseredettség kultusza helyett a gyarapodáscélzó együttműködés kultúráját kell meghonosítani magyar–magyar és magyar–román viszonylatban egyaránt, Erdélyre és Romániára nézve is. A magyaroknak nem kizárólag a romániai magyarság, hanem Románia fejlesztésén és integrációján kell dolgozniuk. Az SZDSZ fontosnak tartja az infrastrukturális kapcsolatok erősítését. Elvi döntést hoztak az RMDSZ vezetőivel, hogy a jelenleg százötven tagú eMagyar hálózatot másfélszeresre bővítik. Kóka hangsúlyozta, hogy a magyar költségvetésből a határon túli magyar programok támogatására szánt összegek növekedni fognak. A miniszter drukkol Romániának, hogy Kelet-Európa részeként a kelet- és közép-európai erőforrásokat gyarapítsa. /Tibori Szabó Zoltán: „Kifejezetten drukkolok Romániának” Interjú Kóka János magyar gazdasági és közlekedési miniszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2007. február 5.

Közös, román-magyar befektetési alapot hozna létre Kóka János magyar gazdasági és kereskedelmi miniszter. A 40 millió eurós keret a gazdasági kapcsolatok erősítését szolgálná – jelentette ki az SZDSZ-es politikus Kolozsváron, miután tárgyalt az RMDSZ vezetőivel: Markó Béla szövetségi elnökkel, Takács Csaba ügyvezető elnökkel, valamint Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszterrel. Markó kiemelte, az RMDSZ régóta jó kapcsolatot ápol az SZDSZ-szel, ezt folytatni kívánják kormányzati és pártszinten egyaránt. „Egyaránt támogatjuk az észak-erdélyi, a dél-erdélyi autópályák, valamint a Nagybányát Észak-Magyarországgal összekötő gyorsforgalmi út megépítését” – szögezte le a miniszter. A magyar delegáció távozása után Markó Béla elmondta, ha nem rendeződik a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzet, kénytelenek lesznek parlamentáris eszközök bevetését indítványozni. Markó lehetségesnek tartja, hogy a közeljövőben találkozót kezdeményezzen a magyar követelések fő akadályának tartott Andrei Margával, az egyetem akadémiai tanácsának elnökével. /Stanik Bence: Együttműködés az integrációért. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

2007. április 5.

Április 4-én lemondott Molnár Lajos egészségügyi miniszter, Gyurcsány Ferenc kormányfő elfogadta lemondását. A tárca élére a koalíciós megállapodás szerint az SZDSZ jogosult minisztert jelölni. Molnár Lajos lemondása nemcsak a miniszterelnököt, hanem az SZDSZ-t is váratlanul érte. Gyurcsány egyelőre csak a több-biztosítós modell bevezetésének lehetséges ütemtervéről akart egyeztetni és azt rögzíteni, az egészségügyi miniszter viszont a mielőbbi bevezetést szorgalmazta. Kökény Mihály, a szocialista párt egészségügyi szakpolitikusa és Kóka János, az SZDSZ elnöke szerint Molnár Lajosnak komoly érdemei vannak az egészségügyi reform felgyorsításában. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője úgy értékelte az egészségügyi miniszter lemondását, hogy ezzel megbukott a kormány egészségügyi politikája. Hozzátette: a miniszter lemondásával a közigazgatási reform után már a második nagyívű vállalkozása bukik meg a Gyurcsány-kormánynak. A KDNP szerint vészhelyzet alakult ki az egészségügyben, indokoltak voltak a KDNP aggodalmai az egészségügyi átalakítás miatt, és ,,tarthatatlan vészhelyzet” alakult ki, amit Molnár Lajos úgy oldott meg, hogy ,,elmenekült a süllyedő hajóról”. A KDNP szerint a kialakult helyzetért nem egyedül a volt miniszter felelős, hanem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kormánya. Hock Zoltán, az MDF elnökhelyettese annak a véleményének adott hangot, hogy ha az egészségügyi tárca vezetője hamarabb lemondott volna, akkor többet segített volna az egészségügyön. Az elnökhelyettes szerint ,,ezzel a gyáva lépéssel az SZDSZ és a kormány is bebizonyította, hogy nem képes levezényelni a több sebből vérző egészségügy átalakítását”. /Lemondott a magyar egészségügyi miniszter. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./

2007. május 8.

A román–magyar kétoldalú gazdaság élénkítéséről tárgyalt május 7-én Kóka János gazdasági miniszter és Nagy Zsolt román távközlési és információs technológiai miniszter Budapesten. Kóka János kiemelten szólt a határ menti együttműködés erősítéséről. A román–magyar gazdasági vegyes bizottság informatikai munkacsoportja vizsgálja a további együttműködési lehetőségeket. A miniszter szavai szerint a tervek között szerepel az Erdélyben létrehozott e-Magyar pont hálózatának bővítése, új tartalommal való megtöltése is. Az e-Magyar pontok a határon túli magyarlakta területeken a lakosság számára könnyen elérhető közösségi internet-hozzáférést biztosítanak. A román–magyar üzletember találkozón mintegy 150 román üzletember vesz részt, akik az ingatlanpiac, az informatika és a távközlés területéről érkeztek. A magyar közvetlen befektetések értéke mintegy 400 millió euró, de a nyereség visszaforgatásával, tulajdonosi kölcsönnel ez az érték eléri az 1 milliárd eurót. Romániában mintegy 5 600 vegyes vállalat működik, a legnagyobbak között van a Mol, az OTP, a Magyar Telekom, a Danubius Hotels, a Richter Gedeon és a Dunapack. /Gazdaságélénkítő tárgyalások Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2007. május 8.

A romániai gazdasági fejleményekre – a fenntartható gazdasági növekedés, a megbízható beruházási lehetőségek miatt – a magyar üzleti szféra továbbra is bizalommal tekint – szögezte le Winkler Gyula külkereskedelmi államtitkár május 7-én Budapesten. Winkler „Románia az uniós csatlakozás után – Új üzleti lehetőségek Romániában” elnevezésű gazdasági fórumon vett részt, amelyet Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter valamint Kóka János, Magyarország gazdasági és közlekedési minisztere nyitott meg. „A két ország közötti áruforgalom 2006-ban 33 százalékkal nőtt, olyan körülmények között, amikor a román külkereskedelem átlagos növekedése alig 22-23 százalék volt a tavalyi évben. Véleményem szerint a kétoldalú áruforgalom az idén eléri a 3,5 milliárd euró értéket, ami a 2006-os 2,6 millió euróhoz képest számottevő növekedést jelent” – nyilatkozta Winkler Gyula államtitkár. /Winkler: fenntartható a növekedés. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2007. július 2.

Aláírta a koalíciós szerződés mellékletét Gyurcsány Ferenc, az MSZP és Kóka János, az SZDSZ elnöke Budapesten. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a dokumentum aláírása után azt mondta: a megállapodás világos programot ad a következő egy-két év kormányzásához. /MSZP–SZDSZ megállapodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2007. augusztus 6.

Kóka János, az SZDSZ elnöke augusztus 3-án Budapesten megbeszélést folytatott Eckstein-Kovács Péterrel, az RMDSZ szenátorával. A találkozón a politikusok az egyik legfontosabb célként a határon innen és túl élő magyarok „közös kulturális terének kitágítását” jelölték meg. Az SZDSZ-nek új liberális nemzetpolitikát kell képviselnie, amely az európai integráció értékeire, valamint az emberi jogok, a demokratikus intézmények, a kulturális hagyományok, és a kisebbségek jogainak következetes védelmére épül – fejtette ki Kóka János. Eckstein-Kovács Péter kitért arra, hogy a regionalizmus a kibővült EU egyik legfontosabb kérdése, ennek formálásában partnernek tekinti az SZDSZ-t és a román liberális pártot is. /Kóka–Eckstein találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2007. augusztus 13.

Új nemzetpolitikát szeretne képviselni az SZDSZ, amely az európai integráció értékeire, valamint az emberi jogok, a demokratikus intézmények, a kulturális hagyományok és a kisebbségek jogainak következetes védelmére épül, mondta Kóka János pártelnök Eckstein Kovács Péternek, amikor Budapesten találkozott a Szabadelvű Kör vezetőjével. A nemzetpolitikával kapcsolatban az SZDSZ azt fogalmazta meg, hogy az nem épülhet a 20. század sérelmeire, mert „ha sérelmeken, kudarcokon alapul, és nem a kibontakozás lehetőségét keresi, hanem a konfliktuspontokat, akkor az tartós kilátástalanság-érzéshez vezet. A magyarországi konzervatívok a sérelmekre és kudarcélményekre rájátszva tartották karban ezeket a vitákat. Úgy gondolom, nekünk ki kell lépnünk ebből a viszonyrendszerből, pragmatikusan, a fejlődést szolgáló programokat megfogalmazva kell megteremtenünk a határon túli politika vízióját”, mondta Kóka. Ebben a kontextusban jelölte ki Budapesten a két liberális politikus a „közös kulturális tér kitágítását”. Markánsan ellenezte az SZDSZ a kettős állampolgárság bevezetését, mivel „a nemzet egyesítése nem teátrális gesztusok által kell történjen, hanem az Európai Unión belül”. Az SZDSZ a két ország, a határon túli magyarság integrációjában véli megvalósulni a nemzet egységét, és az európai normarendszerre, valamint a gazdasági fejlődésre, együttműködésre, a kultúrára alapozza a nemzetpolitikát. Ide sorolja továbbá a szomszédság-politikát. „Magyarország jó együttműködése azokkal a szomszédos országokkal, ahol magyar kisebbségek élnek, szintén megoldást jelent a kisebbségi jogok, az identitás megőrzésére” – áll az SZDSZ egyik, a külpolitikára vonatkozó dokumentumában. A kormány nemzetpolitikáját, az új támogatási rendszer bevezetését alapjaiban a liberális Törzsök Erika szociológus, a Miniszterelnöki Hivatal Külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságának főigazgatója dolgozta ki. A liberálisok szerint a kisebbségben élő közösségek csak az adott állam többségi nemzetével együttműködve érhetik el kitűzött céljaikat. /Simon Judit: Liberális nemzetpolitika Kóka módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

2007. augusztus 22.

Kóka János a Szabad Demokrata Szövetség elnöke megfogalmazásában a liberális nemzetpolitika célja az, hogy magyarság együvé tartozása valódi közösséget jelentsen. Az ÚMSZ-nek és az Erdélyi Riport hetilapnak adott interjújában kifejtette: az SZDSZ-nek érdeke, hogy a határon túli magyarok számottevő képviselettel rendelkezzenek az EP-ben, és másodlagosnak tekinti, hogy melyik frakcióban foglalnak majd helyet. A határon túli magyarok céljai között szerepelnek a kollektív jogok és az autonómia. Kóka szerint mára ezek nem igazán időszerűek. Fontos a felelősségteljes, nem provokatív politizálás. Magyarországnak végre be kell látnia, hogy a határon túlról érkező munkaerő nem fenyegetés, hanem óriási lehetőség, mondta. /Simon Judit: Feladni a rossz beidegződéseket. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

2007. augusztus 23.

Megdöbbenést és felháborodást váltott ki a határon túli magyarok körében Kóka János SZDSZ-elnök nyilatkozata, miszerint nem tekinti időszerűnek az autonómiatörekvéseket. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke megütközött Kóka János SZDSZ-elnök augusztus 20-i ünnepi beszédén, elutasította a liberális pártelnöknek a bukaresti Új Magyar Szónak és az Erdélyi Riportnak adott interjújában elhangzott gondolatait is. „Először az lepett meg, hogy Kóka János a fiataljainkat a csonka Magyarországra hívja, amikor inkább gyermekeink szülőföldjükön való maradásának ösztönzését vártam volna az SZDSZ-től. A pártelnöknek az autonómiáról tett kijelentései annyira körmönfontak és a kozmopolita liberalizmus kereteibe illők, hogy visszautasítom, és arra kérem Kóka Jánost, hogy ne szóljon bele a magyar nemzet belügyeibe” – mondta Tőkés László. Hozzátette: még a legszélsőségesebb román nacionalisták hasonló megnyilvánulásait is elutasítják, így végképp nem fogadhatják el az ilyen nyilatkozatokat nemzettársaiktól. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint „nyilván van olyan olvasata is Kóka János kijelentésének, amely az autonómiát ellenzők malmára hajtja a vizet”. Hangsúlyozta azonban, hogy nem a magyarországi pártok vezetőinek kell eldönteniük, mi a jó a határon túliaknak. „Ebben a kérdésben a szerbiai politikai erőkkel nekünk kell dűlőre jutnunk. ” /Kristály Lehel: Kóka nem akar autonómiát. = Magyar Hírlap, aug. 23./

2007. augusztus 24.

Kóka János SZDSZ-es pártelnök kijelentette a minap, hogy az erdélyi magyarság autonómiájának és kollektív jogai biztosításának kérdése ,,nem aktuális”. Érdekes, hogy egyetlen román politikai erő sem háborodott fel, nem emlegetett a belügyekbe való beavatkozást. /Magyari Lajos: Az utószezon ,,örömei”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./

2007. augusztus 27.

Gyurcsány Ferenc kormányfő szerint Budapestnek nem ajánlott támogatnia az önrendelkezési törekvéseket. Értetlenségre és elutasításra talált az erdélyi magyar szervezetek körében Gyurcsány Ferenc kormányfő kijelentése, miszerint nem használ, hanem árt a határon túli magyar közösségek által megfogalmazott autonómiatörekvéseknek, ha Magyarország támogatja ezeket. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöki tisztségét is betöltő miniszterelnök Mircea Geoana, a román Szociáldemokrata Párt elnökének budapesti látogatása alkalmából, közös sajtótájékoztatón mutatott rá az autonómiatörekvések esetleges veszélyére, ezáltal mintegy azonosulva a kisebbik magyarországi kormánypárt vezetőjének álláspontjával. Néhány nappal ezelőtt Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) elnöke az Új Magyar Szó napilapnak úgy nyilatkozott: az erdélyi magyarság számára az autonómia és a kollektív jogok nem igazán időszerűek. Gyurcsány Ferenc a székelyföldi önrendelkezési törekvésekről nyilatkozva úgy fogalmazott: az anyaországi kormány a minél szélesebb egyéni és közösségi autonómia pártján áll, de ezt össze kell egyeztetni a nemzeti szuverenitás szempontjával. A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy sokak számára „az elszakadási törekvések előszobáját jelenti” a közösségi autonómiatörekvés. Gyurcsány kijelentette: ha Magyarországról támogatnak határon túli magyar közösségek által megfogalmazott autonómiatörekvéseket, akkor az annak nem használ, hanem árt. A Kereszténydemokrata Néppárt vehemensen támadta Kóka Jánosnsk, az SZDSZ elnökének kijelentéseit, felszólítva Gyurcsány Ferencet, a kormány tagjait, a szabad demokrata politikusokat, hogy határolódjanak el ettől. „Kóka János segítette azokat a romániai nacionalista, soviniszta politikai tényezőket, amelyek minden módszerrel megpróbálják megakadályozni a magyarság jogos igényeinek érvényesítését” – jelentette ki Simicskó István, a KDNP országgyűlési képviselője. Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke Kóka János és Gyurcsány Ferenc kijelentései kapcsán a Krónikának elmondta, nyolcvan éve alig volt olyan állítás, amely jobban bizonyítaná: a magyarországi hivatalos vezetés mennyire hozzá nem értő módon kezeli a határon túli magyarság problémáit. „Mindkét politikus nyilatkozata minősíthetetlen, káros és rossz, ráadásul tudatlanságról és rosszindulatról árulkodik” – vélekedett Marosvásárhely volt polgármestere. Fodor szerint riasztóan negatív hozzáállást sugall a magyar kormány képviselőinek az erdélyi autonómiatörekvésekkel kapcsolatos álláspontja. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szerint a 2004. december 5-én a kettős állampolgárság tárgyában rendezett népszavazás során kifejtett állásfoglalás után nem meglepő, hogy Kóka János és Gyurcsány Ferenc az autonómia ellen foglal állást. Szilágyi úgy véli, mindez az erdélyi magyarság megmaradásáért meghirdetett program feladásaként minősíthető. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke pozitívnak értékelte, hogy a Geoana–Gyurcsány találkozón kisebbségi jogokról, autonómiáról szó esett, illetve mindketten reagáltak az ehhez kapcsolódó kérdésre. Ami a magyar miniszterelnök álláspontját illeti, Markó fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ álláspontját az autonómia kérdésében mérvadónak tartják. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott: elvárják, hogy a magyar kabinet támogassa az RMDSZ törekvéseit. /Nagy B. István: Gyurcsány nem autonómiapárti. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

2007. augusztus 27.

„Ősi szokás szerint” emlékeznek Széken az 1717 augusztus 24-i pusztító tatárjárásra, amely alig száz lelket hagyott életben a virágzó városban. A háromszori istentisztelet a megemlékezés gerince, amelyen lelkiismeretesen részt vesz a falu apraja, nagyja, és amely alkalomra a széki viselet is előkerül. Tőkés László püspök, az ünnepség állandó vendége beszédében a hagyományok fontosságára hívta fel a figyelmet. – Örökölt hagyományaink a rend és érték hordozói, amelyek hiányában elsodor az idő – fogalmazott a püspök. Elmondta azt is: a manapság gyakorolt kirakatpolitika nagy károkat okozott a magyarságnak, pedig mi most olyan veszélyhelyzetben vagyunk, amilyenen Szék ment át 1717-ben. – Döntenünk kell, választanunk, hogy milyen utat fogunk követni, ha élni akarunk. Ma a nagyhatalmak diktálta divatok irányítják életünket, idegen szokásokkal akarnak hagyományainktól, kultúránktól elszakítani, álértékeket tukmálnak ránk nehéz pénzekért. Szék az építő hagyományőrzés népe, de résen kell lennie, ha eddig meg tudott maradni ilyennek, önazonossága ne váljon az új irányzatok, a globalizáció áldozatául. Nagy szolgálatot tesz mindenki, aki a hagyományokat élteti – zárta gondolatait Tőkés László. Vekov Károly a Nemzetépítő Platform részéről köszöntötte az egybegyűlteket: „búcsús” nap itteniek és elszármazottak számára, az a nap, amikor hátratekintünk, hogy honnan jövünk, és előre, hogy hová tartunk – mondta a Bertalan-napról. /F. I. : „Örökölt hagyományaink a rend és érték hordozói” Bertalan-napi megemlékezés Széken. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./ „Nem érthetek egyet Kóka Jánossal, amikor azt mondja, menjenek az erdélyi magyar fiatalok Budapestre vállalkozni, mert ez a szabad választás joga. A magyar fiataloknak az a választás szabad joga, hogy Erdélyben élhetnek, és itt vállalkozhatnak, itt kereshetik meg a kenyerüket” – jelentette ki Tőkés László református püspök a széki Bertalan-napi megemlékezésen. /Lepedus Péter: Itthon maradásra szólított Tőkés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

2007. augusztus 28.

Vihart kavart a magyarországi jobboldalon Kóka János SZDSZ-elnöknek az ÚMSZ-nak adott interjúja. Kóka János kijelentette, Románia és Magyarország európai uniós csatlakozása után „már nem igazán időszerűek” az autonómiával kapcsolatos kérdések. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) arra kéri Gyurcsány Ferencet, a kormány tagjait, a szabaddemokrata politikusokat, hogy határolódjanak el Kóka János kijelentésétől, miszerint ma már nem aktuális a határon túli magyarok autonómiára törekvése. Simicskó István közölte: a KDNP úgy látja, “Kóka János elárulta a határon túli magyarok ügyét, (...) elárulta az összmagyarság nemzeti érdekeit”. Nyakó István, az MSZP szóvivője az MTI kérdésére, hogy elhatárolódnak-e Kóka Jánostól, közölte: a határon túli magyaroknak kell eldönteniük azt, hogy megelégszenek-e az újraegyesítéssel, vagy autonómiát kérnek. Kifejtette: a magyarság békés újraegyesítésének egyetlen egy útja van, az Európai Unióhoz történő csatlakozás. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) augusztus 27-én kiadott közleménye szerint: „maradéktalanul kimeríti a nemzetárulás fogalmát az, hogy Gyurcsány Ferenc nemcsak ráerősít Kóka János szavaira, hanem azt az erdélyi magyarságot elnyomó román politikum jelenlétében teszi”. Az EMI szerint a két politikus kijelentése „mérföldkő a politikai képviseletet kisajátító kárpát-medencei magyar politikai erők önfeladási folyamatában, hiszen vezető magyar politikusok első alkalommal vetemedtek arra, hogy kétségbe vonják az elszakított területeken élő magyarság egyetlen túlélési eszközének, az autonómiának a szükségességét, illetve kormányfői szinten megtagadják a kivívásához szükséges segítséget”. /Sz. L. : „Gyurcsány határolódjon el!” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./ Nemrégen Kóka János, a budapesti kormány liberális tagja, az SZDSZ elnöke állapította meg, hogy az erdélyi magyarság gondolkodásában nem jelent prioritást az autonómia, legutóbb pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vélekedett úgy, hogy jobb, ha az anyaország nem nyilvánít véleményt ebben az ügyben, tehát nem is támogatja azt. Gyurcsány kijelentése annak a gondolkodásmódnak az ismételt megjelenése, amely annak idején a kettős állampolgárságról tartott népszavazási kampányban oly markánsan jelent meg mindkét koalíciós párt részéről. Gyurcsány elvtársa, Kovács László akkor attól féltette Magyarországot, hogy huszonhárom millió román munkavállaló özönli el. Az erdélyi magyar szervezetek elítélően nyilatkoztak Gyurcsány megjegyzéséről. Az önrendelkezés valamilyen formáját ugyanis a megmaradásuk biztosítékának tekintik. /Veres István: Gyurcsányék jobban tudják? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 28./

2007. augusztus 29.

A Székely Nemzeti Tanács állandó bizottsága Fodor Imre elnök aláírásával közleményben reagált Kóka János, az SZDSZ elnöke, valamint Gyurcsány Ferenc, az MSZP elnöke, magyar miniszterelnök kijelentéseire:„Az autonómia nem időszerűtlen kérdés, hanem különféle formáinak alkalmazása éppen a székelység és az egész határon túli magyarság megmaradásának egyetlen lehetősége. Példa erre a számos EU-tagországban létező autonóm régió, melyek elérésében partner volt az anyaország és nem ellenség. Közhely az, hogy a határon túli magyarok tudják a legjobban, hogy számukra mi a jó. A magyar miniszterelnöknek meg az SZDSZ elnökének ismernie kell, hogy Székelyföld lakói népszavazáson nyilvánították ki az autonómia iránti igényüket. Felelős, az alkotmányt tisztelő politikusoknak ilyen esetben tudniuk kell, hogy ez számukra is milyen kötelezettségekkel jár. Ne tévesszen meg senkit, hogy Magyarország mellett ma már Románia is az EU és a NATO tagja. Mindezen tények ellenére a székelység asszimilálása, életterének ellehetetlenítése napjainkban is folyik. Éppen ezért a székelyek azt várják el Magyarország mindenkori kormányától, hogy valódi anyaországként gyakorolja az őt megillető védőhatalmi státust” – olvasható a közleményben. /Az autonómia nem időszerűtlen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2007. augusztus 31.

Az RMDSZ keretében működő Nemzetépítő Platform megrökönyödéssel vette tudomásul, hogy felelős tisztségeket betöltő magyar politikusok (Gyurcsány Ferenc és Kóka János) úgy nyilatkoztak a határon túli magyarság autonómia törekvéseiről, mint nemkívánatos, Magyarország és a szomszédos államok jószomszédi viszonyát veszélyeztető célkitűzésekről. A platform nyilatkozata szerint ez az állásfoglalás elfogadhatatlan, mert ellenkezik a magyarság nemzeti érdekeivel, másrészt az erdélyi, nemkülönben a többi utódállamban élő magyarság érdekeivel. Ellenkezik magának a magyar alkotmánynak az előírásaival, valamint azzal a politikai elvvel, hogy az utódállamok magyarsága maga hivatott eldönteni, milyen politikai cél megvalósítást tűz ki maga elé és ehhez milyen eszközöket kíván felhasználni. Felkérik Magyarország elnökét, minden felelős magyarországi politikai és társadalmi szervezetet, hogy foglaljon állást e kérdésben és hasson oda, hogy az ország kormánya támogassa ezután is a jogos autonómia törekvéseket, „ne induljon el egy olyan úton, amely a nemzeti nihilbe, azaz önfelszámolódáshoz vezet, és egyben felkérjük az RMDSZ országos vezetőségét, s a közeljövőben összeülő SZKT tagjait, foglaljanak állást és emeljék fel tiltakozó hangjukat ezzel a kirekesztő, romániai magyarságot, a nemzeti érdeket, a nemzeti szolidaritást semmibe vevő politikával szemben”. /Tiltakozás Gyurcsány és Kóka kijelentései ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

2007. augusztus 31.

Komoly politikai vitát eredményezett Kóka János, a magyarországi Szabad Demokrata Szövetség elnökének kijelentése, miszerint a határon túli magyarság autonómia törekvései időszerűségüket vesztették az EU-tagság jelentette új realitásban. Magyarországon az ellenzék követelte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől – hiába –, hogy határolódjon el liberális szövetségese álláspontjától, Erdélyben pedig Tőkés László vetette az RMDSZ szemére ennek hiányát. A kádári agymosás beidegződéseitől sokan nem tudnak megszabadulni, Gyurcsányék 2004. december 5-i “szuperprodukciója” is ennek “köszönhető”. Budapesten Kádár szellemi örökösei vannak hatalmon. /Chirmiciu András: Beidegződés. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

2007. szeptember 4.

A határon túli magyar szervezetek immár három esztendeje a magyar kormány és a magyar parlamenti pártok hiányában kénytelenek megszervezni a Kis-Máértnak elkeresztelt találkozójukat. Azért kicsi ez a Máért, mert Gyurcsány Ferencék, mióta megtapasztalták, hogy a határon túli szervezeteket nem tudják ujjuk köré csavarni, egyszerűen feladták az évi rendszerességgel megtartott magyar–magyar tárgyalásokat. A Párkányban tartott kis Máérton a két magyar népcsoportról volt szó, mely kiesik a schengeni rendszerből, Délvidék és Kárpátalja. Ők, hacsak a magyar állam nem vezet be olcsó, könnyen megszerezhető nemzeti vízumot, vagy nem ad magyar állampolgárságot, újabb vasfüggöny mögé kerülnek. Kárpátalján rettenetes a szegénység, az ukrán állam sem túl nagylelkű kisebbségi állampolgáraival, Délvidéken meg a koszovói helyzet alakulásának függvényében újabb masszív szerb betelepítésekre lehet számítani. Nem rózsás a helyzete az uniótagsággal rendelkező Szlovákia vagy Románia magyarságának sem. A megmaradás egyetlen záloga az autonómia, melyet nemcsak a szlovákok vagy románok támadnak, de maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Kóka János is ellenzi. /Simó Erzsébet: Párkány és a magyar kormány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

2007. szeptember 5.

A napokban előbb az SZDSZ-es Kóka János, majd maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a kormány nem támogatja az erdélyi magyarság autonómiaköveteléseit, mert „ez egy ország számára egy szomszédos állam politikai igényeként értelmezhető”. Hozzátette, hogy mindenfajta autonómia követelést „össze kell egyeztetni a nemzeti szuverenitás szempontjával”. A magyar kormányfő felhívta a figyelmet arra is, hogy sokak számára „az autonómia az elszakadási törekvések előszobáját jelenti”. – Ha az osztrák kormány így viszonyult volna a dél-tiroliak autonómiaigényéhez, soha nem kapták volna meg azt. Gyurcsányék a szocialista együttműködés oltárán feláldozták – ki tudja már hányadszorra – a külhoni magyarságot. /Román Győző: Gyurcsány, a sírásó. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 5./


lapozás: 1-30 | 31-47




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998