udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 133 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-133
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kónya Ádám

1995. június folyamán

A Budapestre áttelepült Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa volt. Vácon a helytörténész könyvtárosok tanácskozásán Helytörténet és kutatómunka Székelyföldön címen tartott előadást, ez szerepel a találkozó előadásait tartalmazó kötetben. Zágoni Jenő összefoglalja a kutatómunka múltját és jelenét. Több helytörténeti kutató, író, publicista foglalkozik Székelyfölddel, így például Albert Ernő, Ráduly János, Pozsony Ferenc néprajzosok, Kónya Ádám, Kisgyörgy Zoltán, Cserey Zoltán helytörténeti kutatók, Beke György, Beke Mihály András, Sylvester Lajos publicisták, Magyari Lajos, Farkas Árpád, Czegő Zoltán költő-publicista. 1989 után Magyarországról több mint 20 ezer könyvet juttattak Székelyföldre. Nagy szükség volt erre, mert az 1980-as években az ottani magyar könyvtárakat több százezres nagyságrendű olyan román könyvvel árasztották el, melyek feldolgozásuk óta senki sem vett a kezébe. Ami nem kellett a román vidékek könyvtárainak, az jó volt Székelyföldre. Így sok esetben az állomány fele, harmada használhatatlan. /Helytörténész könyvtárosok I. Országos Tanácskozása, Vác, 1994. július 27-29. (Budapest-Szentendre, OSZK-Pest Megyei Könyvtár, 1995.)/

1990. január 21.

Csernátonban újjáalakult a Bod Péter Közművelődési Egyesület, amely felszámolásáig hatékony volt. Elnöke Haszmann Pál. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./ Csernátonban a múzeum avatása és a helyi Bod Péter Művelődési Egyesület ünnepélyes megalakulása 1973. febr. 25-én volt. Az akkori műsorlap szerint az ünnepségen előadást tartott - többek között - Székely Zoltán sepsiszentgyörgyi múzeumigazgató /Csernátoni személyiségek művelődéstörténetünkben/, Kónya Ádám tanár /Múzeumi anyaggyűjtés Csernátonban/, id. Haszmann Pál nyugalmazott tanár, a múzeum megalapítója /Csernátoni vízimalmok/ és dr. Molnár István, a székelykeresztúti múzeum igazgatója /Csernáton környéki hagyományos festett ládák/.

1990. április 19.

Megjelent az Ige - református gyülekezeti lap /Kovászna/ első száma. A folyóirat tiszteletbeli elnöke Tőkés István. Főszerkesztője Fábián Ernő, a szerkesztőség tagjai: Gazda József, Gazdáné Orosz Ella, Kónya Ádám, Kusztos Tibor. /Megjelent az Ige első száma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

1992. május 23.

Máj. 20- 23-a között első ízben tartották meg Kézdivásárhelyen a közeli Felsőcsernáton szülöttére, Bod Péterre /1712-1769/ emlékező napokat. A helybeli Bod Péter Líceum volt a rendező. A tudományos ülésszakon előadást tartott Dancsuly András, Kónya Ádám, Kelemen József, Cseke Péter és Magyari Lajos. Az utolsó napon pedagógiai módszertani tanácskozás zajlott le. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./

1992. október 24.

Két éve áll a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ élén Kónya Ádám. Elmondta, mennyi a tennivaló, hogy újra berendezzék a múzeumot a diktatúra kötelezően előírt kiállításai után. Egy jó néprajzosra szükségük van. Támadták a múzeumot azzal, hogy önkényesen megváltoztatta a nevét. Valójában a múltban is elismerték ezt a nevet, hiszen a hivatalos közlönyben, a Monitorul Oficialban 1936-ban Székely Nemzeti Múzeumként vették nyilvántartásba. /B. Kovács András: Beszélgetés a Székely Nemzeti Múzeum igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./

1995. március 23.

A Székely Nemzeti Múzeumban /Sepsiszentgyörgy/ Kós Károly építészeti hagyatékát mutatják be márc. 20-ától, a kiállítást Kónya Ádám múzeumigazgató nyitotta meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

1995. március 27.

Márc. 24-25-én rendezték meg Baróton a reneszánsz napokat. A szervező a helyi Gaál Mózes Közművelődési Egyesület volt. Berszán István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Tanszékének tanársegéde Erdély reneszánsz kori irodalmáról tartott előadást, majd a helyi színjátszók léptek fel. Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója Erdély reneszánsz kori művészetéről beszélt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

1995. október 15.

Emléktáblát avattak okt. 15-én a Kovászna megyei Papolcon a falu szülötte, Barabás Samu /1855-1940/ történész, levéltáros, Székelyföld és az erdélyi magyarság kutatója tiszteletére. Jakó Zsigmond, az MTA tiszteletbeli tagja, egyetemi tanár ismertette életútját, beszédet mondott többek között Szász Zoltán, az MTA történettudományi osztályának aligazgatója, Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatója és Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány igazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

1995. november 28.

Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elkészítette Háromszék szellemi térképét, összegyűjtve azokat, akiknek emlékét nem örökítették meg. A székelyföldi városok között Sepsiszentgyörgy áll a legrosszabbul. Kónya Ádám szerint a Mikó Kollégium előtt kellene felállítani az alapító gróf Mikó Imre szobrát, a megyei képtár előtt Gyárfás Jenő festőművész szobrát, a főtér parkjában pedig a világháborúk minden áldozatának emlékműve lenne, magyar, román, orosz és héber nyelvű feliratokkal. /B. Kovács András: Múlt, ízlés és szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

1996. július 23.

Illyefalván júl. 23-án kezdődik a nemzetközi néprajzi szeminárium. Az előadók között van Egyed Ákos /A székely katonai társadalom (16-18. század)/, Imreh István /A faluközösségek/, Hermann Gusztáv /A székely identitás/, továbbá Gazda Klára, Kónya Ádám és Gagyi József. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

1996. augusztus 18.

Aug. 18-án avatták fel Kiskászonban a Búcsújárók Emlékházát, a búcsújárás kegytárgyait összegyűjtő múzeumot. Az ünnepséget megnyitó szentmisét Jakab Gábor főesperes tartotta, beszédet mondott dr. Kötő József, Csetri Elek történész, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója és Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./

1996. augusztus 18.

Aug. 18-án avatták fel Kiskászonban a Búcsújárók Emlékházát, a búcsújárás kegytárgyait összegyűjtő múzeumot. Az ünnepséget megnyitó szentmisét Jakab Gábor főesperes tartotta, beszédet mondott dr. Kötő József, Csetri Elek történész, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója és Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./

1997. május 24.

Máj. 24-én ünnepélyesen felavatták Zágonban az újjászületett, műemlékvédők keze nyomán újjáépült kastélyt, a Mikes-Szentkereszty udvarházat. A Székely Nemzeti Múzeum patronálásával helyére kerül a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi emlékkiállítások anyaga, a róluk elnevezett emlékszobákba. Beszédet mondott Csoma József, a község polgármestere, Kelemen Hunor államtitkár, Orbán Árpád, a megyei önkormányzat elnöke és Domokos Géza, a Mikes Alapítvány elnöke, majd ünnepélyesen leleplezték a Mikes Kelemen mellszobrot, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. A szoboravatáson beszédet mondott Veress Dániel irodalomtörténész, Sylvester Lajos, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnöke és Farkas Árpád költő. Felavatták Hopp Lajos, a neves Mikes-kutató emlék-kopjafáját, beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szörényi László irodalomtörténész és Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója. Ugyanezen a napon felavatták a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi-emlékszobákat. A vendégeket Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója köszöntötte. Az új művelődési otthonban tartott előadással záródott az ünnepség. Fellépett a zágoni dalárda, a zágoni hagyományőrző csoport, a zágoni fúvószenekar, végül a Háromszék Népi Együttes. Este a baróti Kájoni Consort adott hangversenyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27., meghívó alapján/

1997. június 7.

Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter erdélyi körútjának első állomása Brassó volt. Brassóból a Magyar Bálint vezette küldöttség jún. 7-én a kora esti órákban érkezett meg Sepsiszentgyörgyre, ahol a megye vezetői üdvözölték. Orbán Árpád megyei tanácselnök rövid tájékoztatójában bemutatta Háromszék iskola- és kulturális hálózatát. Magyar Bálint szólt a diplomák kölcsönös elismerésének jelentőségéről. Orbán Árpád elmondta, hogy ősztől a Babes-Bolyai Tudományegyetem 25 fővel főiskolai szintű menedzserképzést indít Sepsiszentgyörgyön. A magyarországi miniszter a témáról szólva úgy vélekedett, hogy a távoktatás helyett egyre inkább állandó és helyben megtelepülő felsőoktatási intézményekre van szükség a térségben. Kifejtette, hogy a magyar kormány oktatáspolitikája ez utóbbit, valamint a határon túli magyarok hazai részképzését támogatja. Hozzátette, hogy az erdélyi egyetemek kérdését a román kormánynak, az egyetemeknek és a magyar közösségeknek együtt kell megvitatniuk. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./ A vendéglátók elmondták, hogy csak a művelődés irányításában történt meg a decentralizálás, majd az oktatás gondjairól szóltak. A megyében az országos átlagnál is nagyobb a szakképzett pedagógusok hiánya, sürgető tehát az egyetemi, főiskolai képzés bővítésének megoldása. A vendéglátók beszámoltak a közelmúltban átadott Mikes Művelődési Központ beindításáról. Magyar Bálint küldöttségével ellátogatott a Székely Nemzeti Múzeumba, ahol Kónya Ádám igazgató fogadta a vendégeket. Este a helyi kábeltelevízióban Magyar Bálint tájékoztatott a megkötött egyezményről és válaszolt a hallgatók kérdéseire. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1997. október 31.

Okt. 31-én Sepsiszentgyörgyön a tanácsülésen Albert Álmos polgármester felolvasta Ion Gavra egységpárti képviselő okt. 29-én kelt, a képviselőház állandó bizottságának címzett levelét, melyben a Hargita és Kovászna megyében élő románok elnyomásáról írt. Többek között azt állította, hogy a két megye román lakói ugyanazokat az atrocitásokat élik át, mint Észak-Erdély román lakói a horthysta uralom alatt. Az RMDSZ újraállítja a magyar közigazgatást, az RMDSZ etnikai tisztogatást folytat, nincsenek román iskolák, nincsenek román templomaik. Albert Álmos Ion Bumbu egységpárti tanácsos véleményét kérdezte Gavra állításairól. Bumbu szerint ezek az állítások nem légből kapottak. Kónya Ádám közbevetette, hogy például Sepsiszentgyörgyön is van ortodox templom. Papp Attila a megyei prefektúra hivatalos adataiból idézett: a katonai, rendőri, hírszerzői szolgálatok vezetői kizárólag románok, 30 közintézményből 15 élén románok állnak, a megye 12 bírójából 9 román, annak ellenére, hogy a román lakosság aránya Kovászna megyében 23,4 %. /Szekeres Attila: Újhorhorthyzmus Székelyföldön? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

1998. október 23.

Megalakulásának 139. esztendejében, 65 évvel az első Sepsiszentgyörgyön tartott vándorgyűlése után az Erdélyi Múzeum-Egyesület visszatért Háromszékre: okt. 23-án a városban tartotta az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya éves vándorgyűlését. A tudományos ülésszak címe: Örökös válaszúton - 1956. Kónya Ádám a Cimbora-olvasó Maléter Pál és Benedek Elek kapcsolatáról, Gagyi Balla István pedig /felolvasták/ 1956 Sepsiszentgyörgyön, a Székely Ifjak Társasága történetének tükrében címmel tartott előadást. Benkő Levente bemutatta Volt egyszer egy 56 című, a Háromszék Lap- és Könyvkiadó gondozásában /H-Press Kiadó/ megjelent könyvét. Ezután két szakosztályban folyt tovább a vándorgyűlés, amelyen az 1848-as szabadságharcra emlékeztek. A Kor és forrás témakör előadásai dr. Egyed Ákos történész, a Hősök és emlékeké dr. Csetri Elek irányításával hangzottak el. A részvevők megtekintették a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt gróf Mikó Imre dokumentációs emlékkiállítást. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24., az előadások felsorolása: okt. 22./ Benkő Levente Volt egyszer egy 56 című könyvéből vett részlettel emlékezett a forrdalomra a brassói hetilap. /Brassói Lapok (Brassó), okt. 23./

1999. március 16.

Újból megjelent a budapesti Kovács István történész, költő Bem apó című könyve a H. Press Kiadónál (Sepsiszentgyörgy). A könyvet márc. 14-én a Székely Nemzeti Múzeumban (Sepsiszentgyörgy) mutatta be Kónya Ádám múzeumigazgató és Farkas Árpád költő. Ezzel kezdődtek Sepsiszentgyörgyön a márc. 15-i megemlékezések. /A legendákon túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

1999. szeptember 17.

Szept. 25-én Csernátonban megünneplik a helyi múzeum létezésének 25. évfordulóját. Az ünnepség keretében leleplezik a múzeumalapító Haszmann Pál emléktábláját, beszédet mond Bölöni Dávid, Csernáton község polgármestere, Haszmann Pál, a negyedszázados művelődési intézmény vezetője, Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség igazgatója, Sylvester Lajos újságíró, valamint Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke. /Ünneplő múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

1999. november 19.

Megjelent a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ és a Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/ közös évkönyve, az ACTA. (Felelős szerkesztő: Kónya Ádám; szerkesztőbizottsági tagok: Szabó András, Cserey Zoltán, Kocs Irén, Rákóczy Rozália, Tüdős S. Kinga, Zsigmond Győző, Dénes István.) A kétkötetes évkönyv természettudományi, régészeti, történelmi, művelődéstörténeti, néprajzi tanulmányok mellett dokumentumanyagokat tartalmaz. Az évkönyvben olvasható többek között Olasz Gabriella tanulmánya az egyedülálló kézdivásárhelyi településszerkezetről., Cs. Bogács Dénes levéltári kutatását összegezte (Boszorkányságok és boszorkányperek Háromszéken a 17?18. században). Sebestyén Dobó Klára népzenei anyagot közölt. /Közös múzeumi évkönyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

2000. március 1.

A hatvanöt éves Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója márc. 1-jével nyugdíjba vonult. A megyei tanács febr. 29-i ülésén Cserey Zoltán eddigi aligazgatót bízta meg az igazgatói teendők elvégzésével addig, amíg versenyvizsgával betöltik a tisztséget. /Kónya Ádám nyugdíjba vonult. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

2000. április 17.

Folynak az RMDSZ-előválasztások, jelöltállítások. Csík terület szervezet: ápr. l6-án előválasztásokat tartottak Csíkszeredában, 25%-os részvétel mellett. Vidéken a részvétel meghaladja az 50 %-ot. - Ápr. 15-én Sepsiszentgyörgyön 26 %-os részvétel volt az előválasztásokon (5955 leadott szavazat). Az előválasztások eredménye: Albert Álmos polgármester-jelölt, ugyanakkor a jelenlegi alpolgármesterek - Czimbalmos Kozma Csaba és Fodor László - az alpolgármester-jelöltek. A tanácsosi lista rangsorolása: Kónya Ádám, Szentes Ádám, Czimbalmos Kozma Csaba, Albert Ildikó, Kató Béla, Nemes Tibor, Pethő István, Gazda Zoltán, Dezső András, Kovács István, Nagy Gábor, dr. Kovács István, , Tulit Attila, Puskás Attila, Fodor László, Kalamár György, Balogh Klára, Jánó Mihály, Tóth B. Csaba. - Ápr. 15-én Kolozsváron a megyei tanácsosok rangsorolását végezte el a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa. A megállapított sorrend: Molnár Géza, Böjthe Dániel, Buchwald Péter, Váncsa Pál, Pállfy Zoltán, Lakatos András, Bitay Levente, Székely István, Pethő Zsigmond, Kerekes Sándor, Török Bálint, Takács Gyula, Barazsuly Emil, Balogh Csaba, Farkas Zoltán. - Ápr. 15-16-án Marosvásárhelyen 13 szavazókörzetben mintegy 7000 választó adta le szavazatát az RMDSZ tanácsosjelöltjeinek megállapítása céljából. Ez a szám azonban nem éri el a Maros megyei szervezet által megszabott 20%-os érvényességi küszöböt. A város polgármester-jelöltje Fodor Imre /a jelenlegi polgármester/. - Ápr. 14-én került sor Nagybányán a városi tanácsosok tevékenységét kiértékelő és jelölő küldöttgyűlésre. A polgármester-jelölt Szaniszló József, a megállapított tanácsosi sorrend: Szaniszló József. Ludescher István, Virág Árpád, Farkas Zoltán, Szentgyörgyi Sándor, Capusan Edit, Vida Zoltán, Simori Sándor, Vlaicu Zsuzsa, Vida István, Székely József, Kölcsez Ferenc. - Ápr. 15-én, Temesváron a Temes megyei küldöttgyűlés meghallgatta, majd rangsorolta a megyei tanácsosjelölteket. A kialakult sorrend:Marossy Zoltán, Bodó Barna, Szász Enikő, Szilágyi Géza, Kása József, Király Zoltán, Ferencz András. Ezt követően a városi küldöttgyűlés a Temesvár városi tanácsosjelöltek listáját állapította meg a következők szerint: Fórika Éva, Halász Ferenc, Oberst László, Somogyi Attila, Bárányi Ildikó, Dukász Péter. Április 14-én Székelyudvarhelyen a széki választmányi ülés megerősítette Antal István jelölését a polgármesteri tisztségre. /Előválasztások, jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17. - 1703. sz./

2000. április 19.

Ápr. 16-án zárult a Kőrösi Csoma Sándor-napok rendezvénysorozata Csomakőrösön a Kőrösi Csoma Sándor Emlékház megnyitásával, amelyhez szép székelykapu, tulipános kerítés nyújt "őshonos" hátteret, s amelyen többek között ünnepi beszédet mondott Szabó Tibor, a HTMH elnöke és az övezet számos kiemelkedő személyisége. A Csoma-emlékérem idei kitüntetettje Marczel Péter svájci Csoma-kutató. /A szülőföld tisztelgése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ Idén tizenegyedszer rendezték meg Kovásznán és Csomakőrösön a táj nagy fiának emlékünnepét. A négynapos ünnepségsorozat rendre Kovászna és iskolája legrangosabb már a határokon túl is számon tartott eseményévé nőtte ki magát. Ápr. 13-án, a megnyitó ünnepség keretében megkoszorúzták a kovásznai Kőrösi-szobrot, majd templomi hangversenyt, színielőadásokat tartottak. Ápr. 14-én diákkerekasztalt, iskolai ünnepséget tartottak és megnyitották Az idő arcai - Kövek című képzőművészeti tárlatot. Ápr. 15-én volt a tudományos ülésszak, idén Kőrösi Csoma Sándor és a magyar történelem nagy sorsfordulói címmel. Az elmúlt évtized alatt a Gazda József szervezte ülésszakok a Kőrösi-kutatás legfontosabb fórumává léptek elő. Itt találkoznak a világ különböző sarkaiban élő szakemberek s vitatják meg a legújabb eredményeket. Az idén is három olyan kutató volt jelen, aki ázsiai helyszíni tapasztalatok alapján szólhatott hozzá a témához (Galántha H. Judit - Montreal, Marczell Péter - Genf, Bárdi László - Pécs), Kolozsvárról Csetri Elek akadémikus és dr. Gaal György tartott előadást. Ápr. 16-án Csomakőrösön folytatódtak az események, az ünnepi istentiszteleten dr. Juhász Tamás kolozsvári teológiai tanár hirdette az igét. Utána a Kőrösi-szobor megkoszorúzása következett. Többek közt koszorút helyezett el Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője. A tavaly már felavatott, de csak az idénre berendezett, s most megnyitott Kőrösi Csoma Sándor Emlékház előtt zajlott az idei ünnepség. Ünnepi beszédet Csetri Elek és Szabó Tibor mondott, átnyújtották Marczell Péternek a Kőrösi-emlékérmet. Az emlékházat Elekes Botond beszédével nyitották meg. /Gergely Gyula: Kőrösi Csoma Sándor Napok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ A tudományos ülésszakon előadói között volt Györffi Dénes és Bernard Le Calloc'h is. A Csoma-tárlat idei díjazottja Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrász volt, a kiállítás tiszteletbeli meghívottja szintén szobrász, a temesvári Jecza Péter. Az emlékházavatásra összegyűlt közönség Csetri Elek kolozsvári történész Csoma Sándorra emlékező beszédét hallgatta meg. Az emlékházban a Kónya Ádám történész által szakszerűen elrendezett állandó kiállítást látható: dokumentumok, korabeli rajzok és Csoma életútját illusztráló reprodukciók. /Csutak Levente: Kőrösi Csoma Sándor háza. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 27./

2000. április 25.

Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében ápr. 25-én bemutatják az Özönvíz című antológiát, amely az 1970-ben Sepsiszentgyörgyön megjelent nagy sikerű Kapuállító nemzedékének állít emléket, és Bogdán László, Czegő Zoltán, Csíki László, Farkas Árpád, Magyari Lajos, Tömöry Péter, Vári Attila verseit, valamint Bortnyik György korabeli fotográfiáit tartalmazza. Az est házigazdái: Dali Sándor és Kónya Ádám, vendégeik: Bogdán László, Bortnyik György, Farkas Árpád és Kisgyörgy Tamás, a kötet kiadója. /Könyvbemutató a múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

2000. április 29.

Illyefalván tartották az Irodalmi muzeológusok és könyvtárosok konferenciája című tanácskozást a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében, mégis a széthordott irodalmi hagyatékok sorsának számbavétele a találóbb elnevezése a rendezvénynek. Első ízben készítettek széles körű leltárt erdélyi szakemberek a hazai magyar írásbeliség képviselőinek, ezen belül pedig különös tekintettel az irodalom művelőinek fennmaradt emlékeiről és azok őrzéséről. Abban megegyeztek, hogy az olykor országhatárokon kívülre szóródott hagyatékot és itthon maradt tárgyi, szellemi értékeket össze kell gyűjteni. Kónya Ádám Háromszék irodalmi emlékeiről tartott előadást, Szabó Zsolt irodalomtörténész kolozsvári, kalotaszegi és dél-erdélyi írói hagyatékokról beszélt, Spielmann Mihály, a Teleki Téka vezetője Marosvásárhely és környéke emlékeit vette számba, Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója az udvarhelyszéki irodalmi örökséget mutatta be, Hollanda Andrea könyvtáros pedig a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár munkatársai által készített digitális múzeum irodalmi kínálatáról tartott tájékoztatót. Valamennyien szétszóródottnak minősítették az erdélyi irodalmi hagyatékot. /Széthordott irodalmi hagyatékaink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

2000. május 22.

Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója tartott előadást Kolozsváron a Trianon után megjelent Ifjú Erdély című középiskolás lapról. Főként azokról a személyiségekről beszélt, akik ebben az időben, itt kezdték el tevékenységüket /Jancsó Béla, Kardos Elemér, Visky János, Tavaszi Sándor, Vass Albert/. /Vincze N. Melinda: Az Ifjú Erdély - a magyar tudósképzés iskolája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2000. augusztus 17.

A marosvásárhelyi Tóth József festőművész kiállítását Sepsiszentgyörgyön Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató mutatta be. Tóth József. magyarságtudatának hirdetéséért a börtönt is megjárta. /Tóth József "táltosai″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

2000. december 16.

Versenyvizsga eredményeként új igazgató áll a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum élén: Kató Zoltán, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem botanikai tanszékének asszisztense, aki a nyugállományba vonult Kónya Ádám örökébe lép. /(Flóra Gábor): Új igazgató a Székely Nemzeti Múzeum élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

2001. február 28.

Febr. 27-én felmentették hivatalából Jánó Mihályt, Kovászna megyei művelődési főfelügyelőt és helyette a minisztérium Bartók Botondot, a múzeum régészét nevezte ki az intézmény élére. Jánó faxon kapta meg az értesítést arról, hogy azonnali hatállyal felmentik hivatalából. A hivatalos dokumentumban semmiféle indoklás nem szerepelt sem az elbocsátásról, sem a kinevezésről. Jánó Mihály 1990-től irányította a megyei művelődési felügyelőség munkáját, nevéhez számos jelentős kulturális rendezvény megszervezése kötődött. Bartók Botond, a Székely Nemzeti Múzeum régésze nemrég megpályázta a múzeum igazgatói székét is, de a magyar közélet vezetőinek megkönnyebbülésére nem nyerte el a finanszírozó megyei tanács bizalmát. Művelődési főfelügyelői kinevezése felháborodást váltott ki, hiszen múltja nem makulátlan. "Elsősorban a közéletiséget hiányolom Bartók Botondnál - nyilatkozta a Krónikának Kónya Ádám városi tanácsos, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója. Egyértelmű, hogy a megyei vezetőváltások a prefektúra javaslatára történnek, Horia Grama prefektus azt nyilatkozta, hogy nem tud semmit Jánó leváltásáról. Demeter János megyei tanácselnök beszélt Markó Béla szövetségi elnökkel, és ma Kelemen Hunor és Márton Árpád képviselők megkeresik Razvan Theodorescu művelődési minisztert, hogy tájékozódjanak a háromszéki intézményvezető leváltásáról. /Farkas Réka: Menesztették hivatalából Jánó Mihályt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

2001. március 9.

Háromszék megyeközpontjának testvérvárosában, Veszprémben a márc. 15-i ünnepség díszvendége egy népes sepsiszentgyörgyi küldöttség lesz. A Hetedhét ország - hetedhét város néven meghirdetett programot a veszprémiek háromnaposra tervezték, a rendezvényen a minden, a városban tartózkodó sepsiszentgyörgyi lakos részvételére számítanak. Márc. 15-én a Dózsa György téren tartandó központi ünnepségen beszédet mond Sepsiszentgyörgy polgármestere, Albert Álmos, a Háromszék Táncegyüttes ünnepi folklórműsorral mutatkozik be, este erdélyi táncház lesz. Márc. 16-án bemutatják Sylvester Lajos Úz-völgyi hegyomlás című dokumentumfilmjét. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója tart előadást. A harmadik napon az Osonó Diákszínpad drámajátékokat mutat be, majd a táncegyüttes Váróterem című egyfelvonásos táncjátéka követezik. /Március 15. Veszprémben Sepsiszentgyörgy lesz az attrakció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./

2001. április 21.

Budapesten, ápr. 11-én a Magyarok Házában a Lakatos Demeter Egyesület, a Magyar Néprajzi Társaság és az Erdélyi Szövetség rendezésében kiállítással egybekötött emlékülést tartottak Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója tiszteletére. A nagy néprajztudós munkásságáról, népzenegyűjtésének jelentőségéről, a moldvai csángómagyarok között végzett kutatásairól hangzottak el értekezések. Szőcs János csíkszeredai történész Domokos Pál Péter és a Csíki Székely Múzeum címmel tartott előadást. Az előadók között volt Kónya Ádám /Sepsiszentgyörgy/ nyug. múzeumigazgató, Almási István /Kolozsvár/ népzenekutató, Halász Péter /Budapest/ és Jáki Teodóz /Győr/ bencés tanár. Ez alkalommal újból levetítették az a videofelvételt, mely a nagy tudós 90. születésnapi ünnepségén készült. /Domokos Pál Péter- emlékünnepség Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21., Meghívó/


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-133




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998