udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kónya Klára

2001. június 9.

Zsók Béla könyve (Én mindig otthon voltam. Néprajzi írások Déváról, Kriterion, Kolozsvár-Bukarest, 2000) bukovinai székelyek Déva mellé telepedésére emlékezett. Az Al-Duna vidékére érkezett kivándorlókat három puszta helyre telepítették le. Ezekez az új településeket Hertelendyfalvának, Sándoregyházának, és Keveházának nevezték el. A letelepülők alkalmazkodtak az új körülményekhez, de megőrizték hagyományaikat. A könyv bemutatta a dévai csángók viseletét, szokásait, helyneveit. /Kónya Klára: Aki mindig otthon volt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2001. július 10.

A Röser Könyvesbolt Kolozsvár rendszerváltás utáni legrégebbi magyar könyvesüzlete, 1993 óta működik. A bolt tulajdonosa, Röser Ferenc beszámolt arról, hogy mindegyik magyar könyvkiadóval tart, kiadványaik nagy része a polcokon látható. Jó viszonyban vagyok velük, hiszen közös az érdekünk: a könyv a piacra kerüljön. Az antikváriumi részen előkerülnek 1945 és 89 között megjelent könyvek, amelyekből arra lehet következtetni, milyen volt a korabeli erdélyi magyarság helyzete. /Kónya Klára: "A leírt betű nem szenved amnéziában" = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2001. november 30.

A tavaly Kolozsváron alakult Baldover Irodalmi Kör nov. 29-én újrakezdte tevékenységét, a Korunk kávéházban. Az irodalmi est meghívottját, Ágoston Vilmos erdélyi származású gödöllői esszéírót Balázs Imre József kérdezte a "visszacsatolt irodalomról". Ágoston Vilmos arról beszélt, megvalósulhat-e a magyarországi és az erdélyi magyar irodalomtudat egymásratalálása? Az erdélyi magyar irodalomhoz való magyarországi viszonyulás a transzilvanizmus eszmevilágára vezethető vissza. A Trianon utáni, bezárkózva védekező magatartás Erdélyben merev irodalmi egységet teremtett. Ennek a nyomait egyesek ma is felfedezni vélik, az elzárkózási modell viszont élet- és versenyképtelen. Erdélyben is, Magyarországon is adnak ki a határ túloldalán élő írók műveiből, közös vállalkozások indulnak, közösen indítanak lapot, vagy szerveznek műsorokat. Ágoston Vilmos szerint a magyar irodalom egységes, az "erdélyiség" pedig valami értékes többletet jelent benne. Egyed Péter szerint Ágoston Vilmos egyfajta kulturális mintát határozott meg, s ezt a mintát ma mindenkinek ismernie kell. /Kónya Klára: Smith-Kovács Pisti és az irodalom. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2001. december 20.

A Szabadság körkérdéséből kiderül: a Kolozs megyei vegyes lakosságú falvak többségében még nincsenek kitéve a kétnyelvű táblák. Több faluban a táblák feltevésével a jövő év elejére várnak, másokban viszont nem is hallottak a kormányrendeletről. Az is gondot jelent, hogy Román Akadémia által kibocsátott helységnévjegyzékről tíz Kolozs megyei település (Egeres gyártelep, Magyarkapus, Magyarkiskapus, Szásznyíres, Tordaszentmihály, Várfalva-Aranyosrákos, Kalotaszentkirály-Zentelke, Szépkenyerűszentmárton, Dombokfalva és Detrehemtelep) lemaradt. Néhány településen még a kormányrendelet megjelenése előtt föltették nemcsak a kétnyelvű településnév-táblát, hanem a magyar nyelvű feliratokat is. Kolozsváron továbbra sem lesznek kétnyelvű feliratok, mivel Gheorghe Funar továbbra sem hajlandó alkalmazni a közigazgatási törvényt. Kolozs megye az egyetlen, amely még nem küldte el a törvény hatálya alá eső helységnevek jegyzékét. /Kónya Klára, Máté Erzsébet: Kétnyelvű tábla-körkép Kolozs megyében. Sok helyen nem fért be a költségvetésbe. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2002. március 2.

Márc. 1-jén bemutatták a Korunk folyóirat februári, demográfiai tárgyú lapszámát a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. A szám alapkérdése az, hányan vagyunk magyarok a Kárpát-medencében. Tanulmányában a romániai magyarság létszámcsökkenésének okait kutató Veres Valér szerint ez a szám a márciusi népszámlálások előtt elsősorban előrejelzésként szolgálhat az olvasónak. Szerinte feltételezhető, hogy 2002-re "a magyar közösség összlétszáma nemzetiség szerint nem haladja meg az 1 530 000 főt, anyanyelv szerint pedig az 1 570 000 főt". Az 1992 óta tapasztalható "létszámcsökkenés felét az asszimiláció, másik felét pedig a kivándorlás és a természetes «fogyás» teszi ki". Horváth István szociológus arról beszélt, hogy a Romániából - általában Magyarországra - kivándorló magyarok száma megfelel a romániai magyarság arányának (az ország lakosságának és kivándorlóknak is kb. 7%-a magyar). /Kónya Klára: Hányan voltunk? Hányan vagyunk? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2002. március 11.

Az anyanyelv ünnepét szervezte meg márc. 8-a és 10-e között a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnáziumban az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Kör három nyelvi vetélkedővel: ekkor zajlott az Édes anyanyelvünk és a Szép magyar beszéd nyelvhasználati, illetve a Versben bujdosó vers- és prózamondó verseny. A versenyeket az idén rendezték meg hetedszerre. A versenyzők nyolc megye nyelvművelő köreit képviselték. Az Édes anyanyelvünk verseny díjazottai a Sátoraljaújhelyen megrendezendő Kárpát-medencei szintű döntőre, a Szép magyar beszéd nyertesei pedig a győri Kazinczy-versenyre jutottak tovább. /Kónya Klára: "Játszadozni a szavakkal, mint a fényes begykövekkel…" = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

2002. április 13.

Első, tavaly novemberi találkozója után a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete ápr. 6-án megszervezte a Szegények II. Fórumát. Az egyesület 2001 novemberében memorandumot fogalmazott meg, amelyben a kis jövedelműek problémáinak megoldására ? a nyugdíjazási eljárások gyorsítására, a régi és az új nyugdíjak összege közötti, szerintük igazságtalanul nagy különbségek kiegyenlítésére ? tett javaslatokat. Nagy Károly elmondta, az RMDSZ parlamenti tárgyalóküldöttsége a memorandum több pontját is szóvá tette, bár többnyire általánosan. A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete javaslatait a jövő hét folyamán megfogalmazandó memorandum által ismét eljuttatja az RMDSZ és más, a kormányt támogató pártok parlamenti képviseleteihez. /Kónya Klára: Felháborodottság uralkodott a szegények fórumán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

2002. április 25.

Könyvbemutatóval kezdődött a Szent György-napi ünnepség. Könczei Csilla Jegyzetek a Labantáncjelírásról és Szabó A. Töhötöm Közösség és intézmény. Stratégiák a lónai hagyományos gazdálkodásban című köteteit ismertették. A bemutatót népzenei előadás követte. A Zurboló Néptáncegyüttes zenekara Erdély különböző tájegységeiről származó, és mégis hasonló formában élő népdalt játszott. /Kónya Klára: Amikor a pásztor elvesztette a türelmét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2002. április 29.

Halálának 300. évfordulóján emlékeztek Misztótfalusi Kis Miklósra Kolozsváron ápr. 26?28-a között. A rendezvény három védnöke dr. Hámori József és Jakó Zsigmond akadémikus, illetve Molnár József müncheni irodalomtörténész volt. A Romániai Magyar Református Egyház Zsinata, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontja által szervezett rendezvénysorozat emlékkonferenciával kezdődött. Az előadássorozatot Pap Géza, az Erdélyi Reformárus Egyházkerület püspöke nyitotta meg. Pomogáts Béla négy, Gergely István kolozsvári képzőművész készítette Misztótfalusi Kis Miklós-emlékplakettet adott át azoknak, aki az ünnepelt emlékét méltón ápolták: Molnár József irodalomtörténésznek, a Dávid Gyula irodalomtörténésznek, Kiss István és Fodor Kornél budapesti nyomdászoknak. A rendezvénysorozat a Romániai Református Egyház Zsinatának Misztótfaluban szervezett ünnepi ülésével zárult. /Kónya Klára: "Kitépték szárnyamat, hogy jobban repülhessek". = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2002. június 29.

Festménykiállítás nyílt jún. 27-én a kolozsvári Állami Magyar Színház előcsarnokában. A képek alkotója, Derner Miklós kereskedelmi üzletvezetőből lett tizenkét évvel ezelőtt színházi díszlettervező és -festő. /Kónya Klára: Közel vinni a festészetet a lélekhez... = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2002. július 4.

Júl. 3-án dr. Faragó József akadémikus Balladaéneklés a moldvai csángóknál címmel tartott előadást Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Szerinte a csángó balladakincs "a magyar népzene azon dialektusa, amely a legjobban különbözik a többitől", a gyűjtő ugyanis különleges hangzásvilágú, régi epikus műfajjal találkozhat Moldvában. A kutató a balladarögtönzés elterjedt jelenségére figyelt fel csángóvidéki útjai során. Észrevette, hogy egy balladát előadója képtelen pontosan megismételni, valamit mindig átalakítanak benne, a régebbi szöveget egy-egy sorral vagy gondolattal mindig kiegészítik. Akár kérésre is rögtönöznek egy-egy újabb balladát, akár valamelyik falubelijük tragikus történetéről is. Alkalmanként sort ismételnek, hogy közben időt nyerjenek a következő gondolat tökéletes, nyolcas sorokba szedéséhez. Végül bemutatták dr. Faragó József Csángó népballadák című, a Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent gyűjteményét. /Kónya Klára: Balladaéneklés a moldvai csángóknál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2002. október 30.

BBTE szociológus hallgatóinak szaklapja a WEB, a Max Weber szakkollégium folyóirata, amely okt. 25-én Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban éppen tizedik számával mutatkozott be. Három mostani szerkesztője Csata Zsombor, Kiss Dénes és Veres Valér az egyetem tanárai. A WEB tanárok és diákok közös munkájának terméke. A mostani szám a román rendszerváltás utáni civil társadalom problémáit tanulmányozta. Mostantól a szakkollégium szociológia-esteket, nyílt szemináriumokat rendez minden második csütörtökön. /Kónya Klára: WEB. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2002. november 13.

Magyari Tivadar, a BBTE szociológia tanszékének tartott előadást A romániai magyar kisebbségi média rendszerváltás utáni helyzete címmel. Az előadás alapja Magyarinak egy 2000-ben megjelent tanulmánya. A magyar média Romániában nem tipikus kisebbségi sajtó, ez utóbbira ugyanis térbeli elszórtság, kevés termék, ritka, alkalomszerű használat jellemző. A kutatott időszakban a hazai magyar írott sajtót 60 nyomtatott kiadvány képviselte, ezek önálló újságok voltak. A termékek java része magántulajdonban van, és betölti a sajtó informáló funkcióját, nem csupán az anyanyelv, vagy a nemzeti öntudat megőrzését célozzák. A rendszerváltás utáni romániai magyar médiára Magyari Tivadar szerint aprofesszionalizmus, akkomercializmus és elitizmus jellemző. Gyakori az "igenlő diskurzus", azaz a sajtó szüntelenül igent mond a magyar közéletre (és csakis a magyarra). Mindez szorosan összefügg a kisebbségi helyzetben gyakran tapasztalható "kisebbségi neurózissal". A kisebbségi lét túlzottan befolyásolja a média tevékenységét és mondanivalóját, szakmai relativizmust és tabusítást eredményez. 2000 óta a romániai magyar sajtóban megjelent a pártosság (az RMDSZ egyik vagy másik eszmeirányának megfelelően), kiterjedt a rádiózás és dominánssá vált a belföldi vállalkozói tőke (annak ellenére, hogy egyes lapok köztudottan külföldi tulajdonban vannak). Az előadáshoz hozzászóló Péter László felhívta a figyelmet arra, hogy a sajtó ilyen jellemzése egy átmeneti állapotban lévő médiát sejtet, ennek aprofesszionalizmusa és tabu témái megszűnőben vannak. Magyari Tivadar "fő opponense" egykori kollégája, Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője volt, aki bevallotta: haragszik az előadóra, amiért alapos és szókimondó tanulmányát szinte elérhetetlen helyre "rejtette" - a Médiakutatóban, egy magyarországi lapban jelentette meg. /Kónya Klára: Magyar sajtó a rendszerváltás után. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2002. december 9.

Dec. 7-én díjátadással egybekötött gálaünnepséggel zárult Kolozsváron az ötödik Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK). A rendezvény fővédnöke dr. Magyar Bálint, magyar oktatási minisztere volt. A verseny dec. 6-án kezdődött. A diákok összesen huszonöt különböző tagozaton mérhették össze tudásukat. A szervező Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke, Lokodi Csaba elmondta, hogy a 254 résztvevő összesen 183 dolgozattal jelentkezett. A díjakat a Sapientia Alapítvány és az Iskola Alapítvány biztosította. /Kónya Klára: V. ETDK. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2003. március 19.

Márc. 13-án Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban a Szociológia Nyílt Estek előadását Veres Valér szociológus tartotta. Egy 1997 őszén végzett kutatás, a Kárpát-projekt eredményeit mutatta be. Az összegzett tanulmány, a Nemzeti identitás és társadalmi rétegek Erdélyben az előadó doktori disszertációjának legfontosabb része. A kutatást végzők az erdélyi magyar és román nemzetiségűek nemzeti identitástudatát vizsgálták. Veres Valér szerint a Kelet-Európában élők közösségi önazonosság-tudatát elsősorban kultúrnemzeti és államnemzeti identitástudatuk határozza meg. Az erdélyi magyarok esetén az előző kettőt erős kisebbségi identitástudat egészíti ki. A magyarok és a románok egyaránt büszkék a saját hovatartozásukra, ugyanakkor mindkét csoport kisebb része úgy érzi, hátrányban van, mivel Romániában él. Az erdélyiek nemzeti szimbólumai között vezető helyen áll a magyar, illetve a román zászló, a történelmi személyiségek közül pedig Petőfi Sándor és Szent István király, illetve Mihai Viteazul és Stefan cel Mare a legnépszerűbb. A románok sokkal optimistábban vélekednek a magyarság számának növekedéséről, mint a magyarok ugyanerről. /Kónya Klára: Porlik, mint a szikla. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2003. március 26.

Márc. 25-én Kolozsváron megnyitották a Római Katolikus Nőszövetség új, Szentegyház utca 2. szám alatti székházát. Dr. Czirják Árpád érseki helynök mondta az ünnepi beszédet. A jelenlévőket köszöntötte Balogh Gizella, a Szent Raffael Kör elnöke és Schuller Hajnal, a Szent Gábor Ifjúsági Fórum vezetője. /Kónya Klára: "Uraim, le a kalapokkal!". = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

2003. április 18.

Az ápr. 16-ai tizenegyedik Szociológiai Nyílt Est témája egy új szociológiai szaklap, az Erdélyi Társadalom volt. A lapbemutatón Horváth István, Magyari Tivadar, Veres Valér, illetve Péter László, a BBTE Szociológia karának tanárai ajánlották az Erdélyi Társadalom első számát. /Kónya Klára: Új Erdélyi Társadalom. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./ Az Erdélyi Társadalom a BBTE szociológia karának új lapja. Horváth István felelős szerkesztő, a kar tanára meghatározta a folyóirat célját. A szociológus kutatóknak eddig nem volt lehetőségük arra, hogy az erdélyi társadalmat bemutató tanulmányaikat közöljék. Ezt a hiányt kívánja pótolni az évente kétszer megjelenő Erdélyi Társadalom, valamint tervezett melléklete, a Szociológiai Füzetek. Magyari Tivadar szociológus szerint a folyóirat a jól tájékozott, érdeklődő laikus értelmiségieket szólítja meg. /Kónya Klára: A tizenegyedik Szociológiai Nyílt Est. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2003. október 22.

Fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte a hét végén a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságírói szakja. Az ez alkalommal szervezett Európai változások - változások a sajtóban című tudományos értekezletet rendeztek. A kar dékánja, dr. Cseke Péter szerint a rendezvények jól sikerültek. Úgy látja, hogy a Politikatudományok és Közigazgatás Kar, ahol az újságírói szak és újabban a kommunikáció szak működik, helyes irányt választott. Újdonság a kommunikáció szak megjelenése, erre van a legnagyobb igény, ettől a tanévtől magyarul is elindították. Idén beindult a doktori képzés is, egyelőre 5 jelöltük van a 15 helyre. Az akkreditáció megvan. Cseke Péter nem elégedett az elmúlt tíz esztendő eredményével. Egyrészt nem tudták kitölteni a létszámkeretet, másrészt azt tervezte, hogy a volt növendékek közül válasszanak a tanári karba olyanokat, akik elhivatottságot éreznek, de s ez az elképzelése nem vált valóra, főleg anyagi okokból. Az írott sajtó oktatása sikeres volt, viszont a rádiós és tévés képzést nem sikerült megoldaniuk: ez csak akkor lehetséges, ha didaktikai stúdiót tudnak összehozni. Gépekért, felszerelésekért háromszor is pályáztak, de hiába: állami intézményeket nem támogatnak - támogatták viszont a Sapientiát. /Kónya Klára: Hiányzik a szakszerű felszerelés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2004. március 24.

Márc. 22-én Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör ülésén pozsonyi vendégek szerepeltek. Balázs F. Attila a kortárs szlovákiai magyar irodalomról nyújtott rövid helyzetképet. Elmesélte, hogy kivált a Szlovákiában vezető Madách Könyvkiadóból, és saját vállalkozásba kezdett: elindította az AB-ART Kiadó munkáját, és kezdeményezte ennek egyik sorozatát, a Startot. Ebben fiatal a felvidéki író- és költőnemzedék alkotásait jelenteti meg. Ugyanez a célja a kéthavonta megjelenő szépirodalmi folyóiratnak, a Szőrös Kőnek is (főszerkesztője Haraszti Mária), amelynek kiadását Balázs F. Attila szintén elvállalta. 1990 táján a felvidéki magyar írók munkásságában lecsendesülni látszott a túlfeszített avantgardista lázadás, és újraéledt az irodalom hagyományosabb formája, amelyet fokozott líraiság jellemez. Ezen neokonzervatívnak nevezhető áramlat mellett érvényesül egy alternatív látásmód, valamint a posztmodern eklektika irodalmi irányvonala is. /Kónya Klára: Dóra, Létay és a csoki. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2004. június 21.

Jún. 18-án Kolozsváron megnyílt Könczey Elemér kiállítása. A közismert grafikusművész karikatúrái különböző méretű és árnyalatú pólókon, bögréken, bugyikon, zoknikon és tarisznyákon jelentek meg a falakra aggatva. Könczey rajzainak nagy részét már ismeri a közönség: többségük megjelent a Krónika napilap utolsó előtti oldalán. /Kónya Klára: Könczey a fehérneműs fiókban? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2005. február 24.

Dupla számmal és filmes vetélkedővel ünnepli meg márciusban a Filmtett /Kolozsvár/ című szaklap fennállásának ötödik évfordulóját. A Filmtett születésnapja alkalmából középiskolásoknak szóló filmismereti és filmtörténeti vetélkedőt is szerveznek. Kónya Klára szerkesztő szerint a 2000 tavaszán létrejött lap szerkesztőinek sikerült egy kiegyensúlyozott lapszerkezettel és elegáns külalakkal rendelkező kiadványt létrehozni. /B. T.: Ötéves a Filmtett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998