udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 114 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-114
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kónya László

1996. július 14.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, valamint a tasnádi Vas Márton Anyanyelvápoló Kör júl. 15-20 között partiumi anyanyelvápoló jutalomtábort szervez a Nagykároly melletti Gencsen. A falu református lelkészét, Bátori Gyulát jó szervezőnek ismerik. Vas Zoltán orvos, a tasnádi kör elnöke szervezői munkája is hozzájárult ahhoz, hogy 45 gyermek és 15 kísérő érkezhessen a táborba. A tanulók az Aranka György nyelvművelő verseny helyezettjei. A tanulók magyarországi /Deme László, Kerekes Barnabás, stb./ és hazai /Bura László, Kónya László, Zsigmond Győző és Tapodi Zsuzsa/ előadásait hallhatják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

1999. december 29.

Dec. 28-án munkaülést tartott a szatmárnémeti Szent István Kör tagsága. Thoroczkay Sándor elnök röviden elemezte az elmúlt évi tevékenységet. Balogh Géza történelemtanár, a Kölcsey Kollégium aligazgatója szerint a 2000. év fő munkatervi követelménye kétségkívül a magyar államalapítás 1000 éves évfordulójának méltó megünneplése. A jövő évben tartandó nemzetközi Bem-szimpóziumot háromtagú helybéli szervezőbizottság készíti elő: Sipos Miklós református esperes, Danku Pál mérnök és Kónya László tanfelügyelő, a szamoskrassói Bem-emlékszoba főgondnoka. A további szervezők között van Kovács István, krakkói magyar főkonzul és Egyed Ákos akadémikus. A Szent István Kör lépéseket tesz egy helyi históriai műhely kialakítására is. /A Szent István Kör tervei 2000?re. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 29./

2000. január 25.

Jan. 24-én Szatmárnémetiben bemutatták Szatmáriak a szabadságharcban /Identitas Alapítvány, Szatmárnémeti/ című értékes helytörténeti kötetet. A tanulmánykötetben főleg a helyi Szent István Kör tagjai közölték írásaikat. Adósok vagyunk a helytörténeti munkákkal, állapította meg Varga Attila parlamenti képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke. A kötet gondozója Kónya László. /Egy könyv minden szatmári számára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 25./ A szerzők között van Kónya László tanár, dr. Németi János, Danku Pál, dr. Bura László, és Csirák Csaba. Varga Attila bejelentette, hogy ez a kötet egy sorozat első darabja. - Danku Pál felhívta a figyelmet arra, hogy a kolozsvári levéltárban még nagyon sok feltáratlan érték van a 48-as szabadságharccal kapcsolatban. /Szatmáriak a szabadságharcban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2000. március 20.

Márc. 19-én Pettyén református gyülekezetében az imahét megnyitóján Kónya László történelemtanár, a Szent István Kör /Szatmárnémeti/ tagja tartott előadást. A magyar államiság ezeréves évfordulóját méltatta, majd az 1848-as forradalom és szabadságharc főbb eseményeit idézte fel. Hangsúlyozta, hogy ezer éven át sikerült megőriznünk egységünket és anyanyelvünket. Ha egy vezető mögött nem áll ott a nép, mondotta, minden törekvés hiábavaló. /(elek): Imahét és történelmi megemlékezés Pettyénben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 20./

2000. június 22.

A romániai Mol-benzinkutak száma az idén remélhetőleg eléri a negyvenet - közölte Kónya László, a Mol romániai leányvállalatának vezetője. Ugyanis további két új töltőállomás építésének lehetőségét vizsgálják: egyet Tordán, egyet pedig Bukarestben. A fővárosban a Mol-nak már hét kútja van. Csíkszeredán már megkezdődött egy töltőállomás építése. Kolozsvár továbbra is kimarad a Mol terveiből. /Kolozsvár továbbra is kimarad a Mol terveiből. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2000. augusztus 22.

A római katolikus püspökség, a református esperesség, az evangélikus egyházközség és a Szent István Kör rendezésében háromnapos ünnepség volt Szatmárnémetiben a magyar államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulója alkalmából. Aug. 18-án a Scheffler János Lelkipásztori Központban Thoroczkay Gábor budapesti egyetemi tanár beszélt arról, hogy milyen volt a magyar állam Szent István korában. Aug. 19-én, a Láncos templomban Thoroczkay Sándor szatmári tanár, a Szent István Kör elnöke méltatta első királyunk történelmi cselekedetének fontosságát. Kónya László tanár a németi és a Szamos-negyedi református templomban tartott előadást. Aug. 20-án a római katolikus székesegyházban ünnepi szentmisére került sor. A székesegyház homlokzatterében álló Szent István királyszobor előtt, a nyílt téren zajlott az ünnepség. Az egyházak, a magyar szervezetek és iskolák képviselői megkoszorúzták Szent István szobrát. /(Sike Lajos): Először ünnepeltünk Szent István szobra előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

2000. december 14.

Kétnapos ünnepléssel emlékeztek Szatmárnémetiben Bem apóra, az 1848-49-es magyar szabadságharc legendás lengyel tábornokát halálának 150. évfordulóján. Az első napon a Scheffler János Lelkipásztori Központban szimpóziumot tartottak, melyen részt vett Reizer Pál megyés püspök, Riedl Rudolf prefektus, Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke, Varga Attila és Pécsi Ferenc parlamenti képviselők és sokan mások. Bem József életéről, személyiségének Herman Róbert, a budapesti Hadtörténeti Intézet igazgatója, Egyed Ákos történész, akadémikus, Kereskényi Sándor szenátor, Kónya László, Kozma Artúr és Thoroczkay Sándor tanár, illetve Danku Pál kutató beszélt. Másnap Szamoskrassón folytatódott az ünnepség, az ünnepi istentisztelet után a Darvay kúriához zarándokolt a sokadalom. Erdélybe tartva itt szállt meg és töltött egy éjszakát valamikor Bem tábornok. Két éve emléktáblával jelölték meg a házat, most a Bem-emlékszobát is felavatták. /Bem apót ünnepelték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2001. május 2.

A Mol az idén mintegy 7 millió dollárt tervez befektetni hálózatának bővítésére Romániában - tájékoztatott Kosza Aliz, a Mol Romania vezérigazgatója. Ebben az évben négy új benzinkutat épít Romániában a Mol, ahol jelenleg 36 saját és 4 franchise rendszerben működő kútja van. Ezzel együtt a Mol romániai befektetései az év végére megközelítik a 85 millió dollárt. A Mol romániai leányvállalata továbbra sem nyereséges. A romániai Mol-kutak havonta átlagosan 200 ezer tonna üzemanyagot forgalmaznak, amelyet alapvetően a Petrom és a LukOil romániai finomítóitól szereznek be. Ezt Magyarországról szállított üzemanyag egészíti ki. A Mol - akárcsak a Romániában tevékenykedő többi külföldi társaság - elsősorban a Petrom sajátos árképzési politikájában látja annak okát, hogy tevékenysége nem nyereséges. A hazai piac nagy részén uralkodó állami kőolajipari társaság átlagosan 20 százalékkal olcsóbban árulhatja az üzemanyagot kútjainál, mint külföldi versenytársai. A romániai leányvállalatnál tavaly jelentős átalakításokat hajtott végre a Mol. A cég központját Bukarestből átköltöztették Kolozsvárra, megszüntették az aradi igazgatóságot. Az év második felétől a korábbi vezérigazgató, Kónya László helyett a csíkszeredai származású Kosza Aliz került a Mol Romania élére. - A mintegy 600 alkalmazottat foglalkoztató Mol Romania a harmadik legnagyobb üzemanyag-forgalmazó az országban a Petrom és a Shell mögött. A Mol később Románia egész területét átszövő, korszerű, sokrétű szolgáltatást nyújtó töltőállomás-hálózatot és kiszolgáló rendszert akar kiépíteni, és ezzel 8-10 százalékos piaci részesedést igyekszik szerezni. /A Mol romániai beruházásai. Az idén hétmillió dollár. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2001. szeptember 11.

A szatmárnémeti Szent István Kör a szamoskrassói Ifjúsági Házzal közösen munkálkodik a szamoskrassói Szamosháti Helytörténeti Múzeum létrehozásán. Kónya László szervező kifejtette: azért szeretnénk létrehozni, hogy mentsék azt, ami még menthető. Három termet kaptak a szamoskrassói Darvay-kúria épületében. Az első terem átadására a decemberi Bem-ünnepségen kerül sor. Főleg a kendermegművelésnek és a kenderfeldolgozásnak a szerszámait szeretnék bemutatni. Kónya László már több iskolában volt igazgató - Ákoson, Dobrán, Szamoskrassón, Ombodon -, szinte valamennyi településen létrehozott falumúzeumot. /Elek György: Készül a Szamosháti Néprajzi Múzeum. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 11./

2001. október 17.

Új főtanfelügyelő-helyettes Szatmár megyében: Kónya László, az ismert magyar irodalom- és történelem tanár, a hónap elején foglalta el az Erdei Liviusz lemondása által megüresedett posztot. Elmondta tankönyvek ellenőrzése megtörtént. Semmiféle szabálysértésről nincs tudomása. Többen behozták a tanfelügyelőségre vizsgálatra a Cziffra Piroska által írt A romániai magyar nemzeti kisebbség története és hagyományai című könyvet, holott az oktatási minisztérium programja szerint készült és jóváhagyott tankönyvről van szó, dr. Murvai László lektorálta. /(Sike Lajos): A Murvai László által lektorált tankönyv a "legveszélyesebb". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18. - csak interneten!/

2001. november 22.

Nov. 21-én Szatmárnémetiben bemutatták a Pro Europa Liga Szatmárnémeti Fiókszervezete és a Kárpáteurorégió Fejlesztési Alap kiadásában, Kónya László szerkesztésében megjelent Lakodalmi szokások, az erdélyi kulturális sokszínűség bizonyítékai című kiadványt. Hosszú távú cél Románia észak-nyugati részén lakó etnikumok lakodalmi szokásainak megmentése és újra bevitele a közösségek életébe - áll a könyv előszavában. /E. Gy.: Lakodalmi szokások, az erdélyi kulturális sokszínűség bizonyítékai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). nov. 22./

2001. december 10.

Dec. 9-én Szamoskrassón ünnepi istentisztelet keretében felavatták a Darvay Kata Nőszövetség zászlaját, majd megnyitották a Szamosháti Tájházat. E kettős ünnepségen Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ elnök, Szabó Károly szenátor, Varga Attila és Erdei D. István parlamenti képviselők voltak jelen. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke Bem Józsefnek, a magyar-lengyel nép hősének pályáját méltatta. Ezután Kónya László, a Szamosháti Tájház megálmodója és létrehozója szólt a jelenlevőkhöz. Az elkészült falumúzeumba a környékbeli falvak lakói által felajánlott régi használati tárgyak kerültek. A tájházban egy Bem-szobának titulált helyiség a tábornok életpályáját felelevenítő adatokat tartalmaz, két szobába a régi használati tárgyakat és a kender feldolgozáshoz használt eszközöket gyűjtötték össze, egy helyiségben pedig századeleji, tipikus szamoskrassói szobát rendeztek be. /Elek Anikó: Kettős ünnepség Szamoskrassón. Megnyílt a Szamosháti Tájház. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 10./

2002. január 14.

Kónya László főtanfelügyelő–helyettes 2001 októbertől került a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség élére, hivatalos kinevezését decemberben kapta meg. A kisebbségi oktatásért felelős főtanfelügyelő–helyettes munkakörébe tartozik az iskolák menedzselése is. A fejlettebb országok példáját szem előtt tartva, Románia is bevezette a permanens továbbképzést. Az elmúlt években főleg a Soros Alapítvány, jelenleg az Ifjúsági Minisztérium és szinte minden nagykövetség ösztöndíjat ad továbbképzésre, a romániai fiataloknak. Az itt élő magyar nemzetiségű fiatalok nem használják ki ezt a lehetőséget. Ma már évente több mint ezer hazai diák vagy egyetemista nyugati egyetemeken fejleszti tovább tudását. - Az iskolafelújításokra a román államnak nincs pénze, ezek Europa–banki és világbanki pénzekből készülnek. /Elek Anikó: Milyen változást hozott az új év a tanügyben? Beszélgetés Kónya László főtanfelügyelő–helyettessel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 14./

2002. január 25.

Szatmárnémetiben jan. 27–én istentisztelet keretében a Németi Református templomban megemlékeznek a Don–kanyarnál harcolt és elesett hősökről. Az ötvenkilenc évvel ezelőtti eseményről Kónya László főtanfelügyelő–helyettes tart előadást. Erdődön jan. 26-27–én emlékeznek meg a szatmári svábok deportálásáról. Az Egy nép szenvedése. A szatmári svábok deportálása 1945–ben című kultúrműsorral egybekötött megemlékezés után megkoszorúzzák az Oroszországba elhurcoltaknak állított emlékművet. /(anikó): Megemlékezések. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 24./

2002. március 6.

Tervezik, hogy a falusi jó képességű gyerekek számára, román–magyar tagozaton egyaránt, indítsanak egy–egy osztályt - tájékoztatott Kónya László főtanfelügyelő–helyettes. Az elképzelések szerint szórványban élő tehetséges és rászoruló diákok részére indulna egy külön osztály. A diákok bentlakási és taníttatási költségeit alapítványok, vállalkozók és egyéni támogatók segítségével tervezik megoldani. A magyar nyelvű osztály a Református Gimnáziumban indul, a jelentkezőket alapvető képességfelmérő gyakorlatokkal tesztelik. /(anikó): Ötödik osztály indul a Református Gimnáziumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 6./

2002. március 13.

Tasnádszántón többévi szünet után ismét lesz magyar V-VIII.osztály - közölte Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes. Van elég gyermek, s egyúttal növekszik az anyanyelvi oktatás iránti igény. Az első osztályba például a múlt ősszel 21-en iratkoztak. A főtanfelügyelő-helyettes szerint a szükséges tanerő is biztosított. Őszig mindenképpen megoldják a józsefházi magyar V-VIII. osztály ügyét, mely nem csak létszámhiánnyal küzd, de több szaktanár is hiányzik. Legkézenfekvőbbnek az tűnik, ha a közeli (mindössze 4 km-re) lévő Sárközújlakra ingáztatják az érintett tanulókat, hisz ott minden feltétel biztosított. /(sike): Ősztől ismét lesz magyar V-VIII. osztály Tasnádszántón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2002. április 3.

Kónya László, Szatmár megyei főtanfelügyelő?helyettes szerint a magyar községekben csökkent a fiatalok továbbtanulási vágya, és a szülők sem támogatják kellőképpen a magyar nyelvű oktatási intézményeket. Kónya tervezi, hogy az egyetemek és főiskolák beiskolázási terveit, a továbbtanulási lehetőségeket megismerteti a végzős diákokkal. /Érdemes továbbtanulni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./

2002. április 28.

Ápr. 26-án az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, valamint a Szatmár megyei RMDSZ oktatási kérdésben szervezett tanácskozást Szatmárnémetiben, a Scheffler János Pasztorációs Központban. Kónya László főtanfelügyelő?helyettes szerint az oktatási intézmények magukra vannak hagyva, ezért az iskolaigazgatóknak úgy kell menedzselniük a rájuk bízott intézményt, hogy az előrelépéshez szükséges keretet egyéb forrásokból teremtsék elő. A csökkenő gyereklétszám, a szakképzett pedagógusok hiánya is súlyos probléma Szatmár megyében. Visnyai Csaba megyei tanácsos arra a sajnálatos jelenségre hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy már a 8. osztályos gyerekek közül is igen nagy számban tanulnak tovább Magyarországon. A megyei tanácsos ugyanakkor a magyar tagozaton működő szakiskolák nehézségeire is rámutatott: az ott tanító tanárok magyar nyelvű tankönyvek hiányában románul kénytelenek tanítani a szaktantárgyakat. Nagy F. István szerint az 1989 óta beindított magyar tannyelvű iskolahálózat túl bőre sikeredett, és mára az a feladat, hogy azt visszafejlesszék. Az RMDSZ oktatási főosztályának alelnöke szerint a hangsúlyt a minőségre kell helyezni, ezért azokat az iskolákat (az óvodák és az I?IV. osztályok kivételével), ahol ez nem biztosított, meg kell szüntetni. /Elek Anikó: Maratoni tanácskozás oktatási kérdésekben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./

2002. május 7.

Szatmárnémetiben a X. Országos Diákszínjátszó Fesztiválra benevezett csapatok két napig zajló előadás–sorozata után máj. 4-én, a díjkiosztás előtt kerekasztal–beszélgetés volt a Kölcsey Ferenc Főgimnázium dísztermében. Margitházy Beáta színikritikus szerint a diákszínjátszás nem lehet a színészképzés előszobája, hiszen ebben a csapatjátékban nemcsak a tehetséges és adottságokkal rendelkező diákok vehetnek részt, hanem bárki, aki szabadidejét áldozza rá. Kónya László főtanfelügyelő–helyettes gratulált azoknak a lelkes pedagógusoknak, akik a fesztivált megszervezték és a diákokat felkészítették. A jubileumi országos diákszínjátszó fesztivál győztes csapata a brassói Áprily Lajos Líceum Grimasz Színjátszó Csoportja lett. Második helyezést ért el a székelyudvarhelyi Tamási Áron Elméleti Líceum Vitéz Lelkek Színjátszó Csoportja, harmadik lett a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium Orbán Lelke Színjátszó Csoportja. /Elek Anikó: A brassói Grimasz Színjátszó Csoport lett a jubileumi országos diákszínjátszó fesztivál győztese. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./

2002. május 23.

Huszonhárom líceumi és szakközépiskolai osztályban tanulhatnak tovább anyanyelvükön Szatmár megyében azok a fiatalok, akik most fejezik be az általános iskolát, az inasiskolákban pedig annyi osztály indul magyarul, amennyire igény lesz, tájékoztatott Kónya László főtanfelügyelő-helyettes. Ez azt jelenti, hogy minden nyolcadikosunk magyarul folytathatja tovább tanulmányait. A tavalyinál is jobbak az esélyek erre, hisz két új osztály indul. Az egyik a nagykárolyi iskolacsoportban, a másik a szatmári Ioan Slavici főgimnáziumnál. Ez utóbbi tanítóképzői osztály. Néhány éves kihagyás után Szatmárnémetiben is visszaáll az ötéves tanítóképzés mind román, mind magyar nyelven. /(Sike Lajos): Minden magyar nyolcadikos magyarul tanulhat tovább. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

2002. június 17.

Jún. 15-én vette kezdetét Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium végzőseinek ballagási ünnepsége. Muhi Miklós iskolaigazgató köszöntötte az egybegyűlteket. Kónya László főtanfelügyelő–helyettes a hazai továbbtanulási lehetőségek bőséges tárházát ajánlotta a maturandusok figyelmébe. A végzősöket tudományos, kulturális tevékenységük, sportteljesítményük és tanulmányi eredményük alapján is díjazták. Díjakat és pénzjutalmakat ajánlott fel a diákok munkájának elismeréséül többek között a szatmárnémeti Caritas, a Kölcsey Ferenc Alapítvány, a Véndiák Szövetség, a Czine Tibor Alapítvány és a Báró Kende Zsigmond Alapítvány. A Református Gimnáziumban ballagott az évfolyam három osztálya, összesen 69 tanuló. A díjakat a Sapientia EMTE, az Identitas Alapítvány, a Véndiák Szövetség, a Czine Tibor Alapítvány, a városi RMDSZ, a Bánhidy Antal Alapítvány és Zaviceanu Maria, az iskola román nyelv és irodalom szakos tanárnője ajánlotta fel. /anikó: Ballagási ünnepségek. A Szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 17./

2002. július 1.

Szatmárnémetiben, a Faipari Iskolaközpontban a 2002/2003-as tanévben nem indul líceumi osztály magyar tagozaton. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, a magyar tannyelvű oktatásért felelős tanfelügyelő szerint a jövőben minden további nélkül újraindítható itt is a líceumi képzés. Kónya szerint a sikeresen vizsgázó nyolcadikosoknak így is bőséges választék áll rendelkezésükre: 623 nyolcadikos vizsgázott sikeresen és 616 középiskolai hely van meghirdetve magyar tagozaton. /(anikó): A Faipariban nem indul líceumi osztály magyar tagozaton. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./

2002. július 22.

Trianontól az egyesült Európáig címmel tartott előadást júl. 21-én Hirip református templomában Kónya László történelemtanár, főtanfelügyelő-helyettes, melyben a kisebbségi magyarság perspektíváiról vallott elképzeléseit is ismertette. Kónya szerint a csodavárás helyett a cselekvés, a gazdasági aktivitás teremthet a jelenleginél jobb körülményeket. /T. L.: Történelmi előadás és jövőkép. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 22./

2002. augusztus 16.

Szatmárnémetiben a konviktus épülete példázza, mily szavahihetetlen a román politika, ha kisebbségi jogokról, különösen a magyarokéról van szó. A konviktust sürgősségi kormányrendelettel adták (ígérték) vissza még a koalíciós kormányzás idején, közvetlenül a pápa romániai látogatása előtt. Elment a pápa és a konviktust elfelejtették visszaadni. Idén a kormánypárt és az RMDSZ megegyezése aláírásával ismét felcsillant a remény. A gyors rendezést az is segíteni látszott, hogy a szatmári katolikus püspökség nagyvonalúan lemondott a Hám János Líceumnak a konviktusba való költöztetéséről, meghagyta azt továbbra is a benne lévő Unio Szakiskolaközpontnak mint bérlőnek, és megegyezett az illetékesekkel, hogy a püspöki palota baloldali szárnyában működő 7-es számú (könnyűipari) líceummal cserél helyet a Hám János. Azonban az átadás és átvétel nem történt meg. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes: "A döntés csakis és csakis a politika kezében van. Míg a politika nem lép, mi sem léphetünk". Ilyés Gyula az RMDSZ Szatmár megyei elnöke: "Most már csak egy lehetőségünk maradt: a dolgok állásáról tájékoztatjuk az országos vezetést!" /Sike Lajos: Prágáért sem adják a szatmári konviktust? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2002. szeptember 27.

Egyik-másik nyolcadik osztályt végzett erdélyi magyar diák magyarországi középiskolában folytatja tanulmányait. Ennek oka részben a jobb magyarországi iskolai körülményekben, részben pedig a viszonylag könnyű felvételi vizsgákban kereshető. A kivándorlás ötlete elsősorban a jó tanulók fejében fordul meg, akik így - szándékuktól függetlenül - akár teljes magyar tannyelvű osztályokat is halálra ítélhetnek. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, nincsenek adataik arról, hogy nyolcadik osztály után hány gyerek folytatja középiskolai tanulmányait Magyarországon. Idén a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból hat diák iratkozott át tizedik osztály után magyarországi kollégiumokba, mind jó képességű gyermek, értelmiségi családból származnak. A nagykárolyi középiskolában szinte minden évfolyamon van egy-két tanuló, aki Magyarországon folytatja középiskolai tanulmányait. Bihar megyére nem jellemző, hogy magyarországi gimnáziumokban tanuljanak a középiskolások - tájékoztatta a Krónikát Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes. Kiss Ernő, a nagyszalontai gimnázium igazgatóhelyettese elmondta, hogy tavaly 17 diákjuk választott a határ túloldalán iskolát, idén mindössze öten voltak. A szomszédos magyarországi települések tanárai átjárnak a Partiumba, illetve Erdélybe, hogy diákokat toborozzanak. A magyarországi iskoláknak szükségük van minél több tanulóra, mert e szerint kapják a juttatásokat. Idén kevesebb diák vándorolt Magyarországra tanulni, mint tavaly - jelezte Matekovics Mihály Arad megyei tanfelügyelő. Matekovics hangsúlyozta, több alkalommal felhívták a szülők figyelmét, hogy ne írassák magyarországi iskolába gyermeküket, hiszen ez az aradi szórványban esetleg egész osztályok, sőt iskolák megszűnésével járhat. "Nagyon nehéz lesz majd a hazajövetel - érvelt a tanfelügyelő -, mivel a Magyarországon szerzett érettségi oklevelet csak akkor ismerik el Romániában, ha románból is levizsgázik a diák. Ez pedig még a román anyanyelvű diákoknak is komoly próbatétel." A Magyarországon továbbtanuló diákok ügyére Matekovics Mihály hívta fel első ízben a közvélemény figyelmét, amikor egy SZKT-ülésen arra kérte az RMDSZ-t: hassanak oda, hogy a földrajzot és a történelmet anyanyelven lehessen tanulni Romániában, ugyanis véleménye szerint ezzel indokolható a kisdiákok kivándorlása. /Nyolcadik osztálytól Magyarországon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

2002. október 1.

Szept. 28-án Kossuth Lajos születésének kétszázadik évfordulójára emlékezett Gencsen a Szent István Kör. A rendezvényen Kónya László történész és megyei főtanfelügyelő-helyettes tartott előadást. /B. É.: Kossuth-megemlékezés Gencsen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./

2002. október 4.

Okt. 3-án megnyílt a X. Székelyudvarhelyi Őszi Nemzetközi Kiállítás és Vásár. Az ünnepélyes megnyitón olyanok is jelen voltak, akik egykor útjára indították a rendezvényt, köztük Kónya László, aki jelenleg a magyar kolozsvári főkonzulátus külgazdasági attaséja. Az eltelt tíz esztendő során az udvarhelyi vásár nevet, rangot vívott ki magának. A mostani rendezvényen több mint 20 magyarországi cég vesz részt. /Jubiláló nemzetközi vásár. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./

2002. október 30.

Kónya László, a Szatmár megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese arról tájékoztatott, hogy a múlt évi 89-cel szemben mindössze 76 magyar első osztály indult a megyében, 1464 gyermekkel szemben idén 1381 elsős. Hozzá kell tenni, hogy a szülők jelentős része nem anyanyelvén taníttatja gyermekét. A városon drasztikusan csökken a gyermekek száma, ugyanakkor egyes falvakban növekszik. Szatmárnémetiben az 1-es, 3-as és 20-as általános iskolában létszámhiány miatt az őszön először nem indulhatott magyar első osztály, ugyanakkor Krasznamihályfalván először jött össze két első osztályra való gyermek, miként az is, hogy Magyarcsaholyban, Szamosdarán, Szérben a tavalyi 6, 12, 11 tanulóval szemben idén 11, 17, 14 tanuló van az első osztályban. Idén is 22 magyar IX. osztály indulhatott, mint a múlt esztendőben, a diákok száma azonban több, 563-mal szemben 608, ami közel két osztályra való plusz tanulót jelent. Azonban a nagy hagyományú faipari szaklíceumban létszámhiány miatt nem indulhatott magyar osztály. A szakiskolai tagozatokon a tavalyi 280-nal szemben csak 167 fiatal jelentkezett magyar osztályokba, az inasiskolákban a tavalyi 7-tel szemben csak négy magyar osztály indulhatott. Nemcsak a magyar osztályok száma csökkent ilyen drasztikusan, hanem a román osztályoké is. Egyre nagyobb a szegénység. Az 1582 magyar nyolcadikosból 873 tanul tovább magyar kilencedikben, megközelítőleg 200 román osztályokban, úgy 500 pedig sehol. Sok szülő még az ingázást sem tudja fizetni gyermekének. Megyei viszonylatban az általános iskolát végzett fiatalok egyharmada nem tanul tovább, falun ez az arány sokkal nagyobb, megközelíti az 50%-ot, esetenként még nagyobb is. Bizonyos változást jelentene, ha több inasosztályt kihelyeznének olyan községekbe, ahol több fiatal végzi a nyolcadikat. /Sike Lajos: A VIII. osztályt végzett falusi fiatalok közel fele nem tanul tovább. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

2002. november 28.

Nov. 26-án Szatmárnémetiben szakmai tanácskozásra gyűltek össze a Máramaros és Szatmár megyei magyar tannyelvű óvodai csoportokkal foglalkozó óvónők. A két megye óvónői negyedik éve, évente egy-egy alkalommal találkoznak egymással. Az összejövetelen Máramarosból 10, Szatmár megyéből pedig 25 óvónő vett részt, jelen volt Kónya László főtanfelügyelő-helyettes és mindkét megye szaktanfelügyelője. /(anikó): Magyar óvónők szakmai tanácskozása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 28./

2003. március 18.

Márc. 15-én Temesváron felavatták a Kós Károly Közösségi Központot, a Temes megyei civil szervezetek központját. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke megnyitó beszédében arra buzdította a megye létező és ezután alakuló civil szervezeteit, hogy éljenek minél gyakrabban az új hajlék nyújtotta lehetőséggel. Halász Ferenc hangsúlyozta: az RMDSZ-szervezet nem mondott le az elődök építette Magyar Ház visszaszerzéséről. Kónya László, a kolozsvári magyar főkonzulátus külgazdasági attaséja kiemelte a mindenkori magyar kormányok törődését a határon túli magyarság sorsa, jövője iránt. A temesvári civil szervezetek új otthona ennek a törődésnek egyik kézzelfogható jele. /Sipos János: Építkező civil szervezetek. Kós Károly Közösségi Központ. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-114




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998