udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kónya Sándor

1990. április 27.

Ápr. 27-én az RMDSZ Országos Elnöksége tanácskozott. Az RMDSZ Országos Elnökségének tisztségviselői a következők. Elnök: Domokos Géza, főtitkár: Szőcs Géza, 1. alelnök: Bodó Barna /politikai kapcsolatteremtés/, 2. alelnök: Formanek Ferenc /szervezési problémák/, 3. alelnök: Béres András /ideológia-kultúra/, választási ügyvezető: Zonda Attila, 1. titkár: Pillich László /szervezés/, 2. titkár: Csutak István /információ, adatbank/, 3. titkár: Borbély Ernő /tájékoztatás/. Az elnök kabinetfőnöke: Bitay Ödön, a főtitkár kabinetfőnöke: Kónya Sándor, gazdasági igazgató: Czédly József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1992. június 20.

Kónya Sándor kolozsvári városi tanácsos, a Korunk szerkesztője elmondta, hogy Funar polgármester a tanács bizalmával visszaélve hozza magyarellenes rendeleteit. Az RMDSZ a hazai és nemzetközi szervezetekhez juttatta el tiltakozását, de ennek nem volt foganatja. A kis létszámú román ellenzék képviselői az oktatási törvény elleni tüntetésen megjelentek. Az utóbbi tíz-tizenöt évben Kolozsvárra költöztetett 200 ezres román tömeg könnyen manipulálható. A Korunk szerkesztőségét ki akarják lakoltatni a polgármesteri hivatalból, ugyanakkor több román lap szerkesztősége működhet ugyanabban az épületben. /Daróczi László: Kolozsvár. Funar újabb akciói. = Új Magyarország, jún. 20./

1992. október folyamán

Szőcs Gézával készült beszélgetést közölt a Korunk, ahol az RMDSZ alelnöke az erdélyi magyarság sajátos politikájáról szólt. Romániában a hatalmi viszonyok fenntartásában érdekeltek hányada sokkal jelentősebb, mint bármelyik kelet-európai államban. Amíg ez például Lengyelországban 3-5 %, addig Romániában 20 % körül van. Az 1989-es fordulat után az egykori hatalmi párt újra megkaparintotta a társadalom fölötti ellenőrzést. A kisebbségi lét folytonos háttérbe szorítottságot eredményez. "Ugyanakkor nagyon érdekes, hogy az erdélyi magyarság még mindig a közösségi és spirituális értékektől a leginkább áthatott magyar népcsoport." Ez a negatív helyzet belső tartást kölcsönöz "ennek a közösségnek; amely belső tartás igen sok más nemzeti közösségből hiányzik, még az anyaországi magyarságból is." Az RMDSZ volt az "egyetlen koherens, következetes és stabil politikai erő ebben a térségben". A "világ egyetlen pártja vagyunk, amely működik, és tisztában van azzal, hogy soha nem fog tudni kormánypárttá lenni." /Kónya Sándor-Szőcs Géza: Hatalom vagy szolgálat? = Korunk (Kolozsvár), 1992. 10. sz./

1993. január 11.

Kónya Sándor Kolozs megyei parlamenti képviselő elmondta, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezete beperelte Funar polgármestert a szoborgyalázásért. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: RMDSZ kontra Funar. = Pesti Hírlap, jan. 11./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998