udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kónya Tibor

1996. augusztus 15.

A Magyar Reformátusok Világtalálkozója alkalmából aug. 9-én Magyarpalatkán ünnepi műsort szervezett a Kolozs megyei EMKE, Kónya Tibor magyarpalatkai református lelkész, valamint az ő vezetésével három évvel ezelőtt megalakult Réthei Prikkel Marián Művelődési Kör. A rendezvényen Kónya Tibor ismertette a falu történetét, majd a népi hagyományokról tartott előadást. A vendégek megtekintették a magyarpalatkai falumúzeumot, majd az ünnepi istentiszteleten megemlékeztek a falu hétszáz éves templomáról. Révész Erzsébet, a Kolozs megyei EMKE alelnöke, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság társelnöke elmondta, hogyan kapta a művelődési kör a nevét. Lexikonban találta meg, hogy Réthei Prikkel Marián bencés szerzetes tanár, nyelvész, etnográfus, a népi táncmozgalom egyik megalapítója. Utódai közül Réthei Prikkel Lajossal, a Budapest Környéki Népfőiskolai Társaság elnökével tartják a kapcsolatot. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./ Réthei Prikkel Marián /Csém, 1871. aug. 19.- 1925. nov. 20., Balatonfüred/ a régi magyar nyelv kutatója, az első néptánccal foglalkozó tudományos mű /A magyarság táncai, 1924/ szerzője.

1996. augusztus 15.

A Magyar Reformátusok Világtalálkozója alkalmából aug. 9-én Magyarpalatkán ünnepi műsort szervezett a Kolozs megyei EMKE, Kónya Tibor magyarpalatkai református lelkész, valamint az ő vezetésével három évvel ezelőtt megalakult Réthei Prikkel Marián Művelődési Kör. A rendezvényen Kónya Tibor ismertette a falu történetét, majd a népi hagyományokról tartott előadást. A vendégek megtekintették a magyarpalatkai falumúzeumot, majd az ünnepi istentiszteleten megemlékeztek a falu hétszáz éves templomáról. Révész Erzsébet, a Kolozs megyei EMKE alelnöke, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság társelnöke elmondta, hogyan kapta a művelődési kör a nevét. Lexikonban találta meg, hogy Réthei Prikkel Marián bencés szerzetes tanár, nyelvész, etnográfus, a népi táncmozgalom egyik megalapítója. Utódai közül Réthei Prikkel Lajossal, a Budapest Környéki Népfőiskolai Társaság elnökével tartják a kapcsolatot. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./ Réthei Prikkel Marián /Csém, 1871. aug. 19.- 1925. nov. 20., Balatonfüred/ a régi magyar nyelv kutatója, az első néptánccal foglalkozó tudományos mű /A magyarság táncai, 1924/ szerzője.

1997. május 10.

Máj. 10-én az RMDSZ Oktatási, Művelődés- és Egyházügyi Főosztálya és a Diaszpóra Alapítvány szervezésében Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban módszertani szórványtalálkozót tartottak a falvakat, iskolákat és közösségeket érintő gondokról. Az RMDSZ képviseletében Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök vázolták érdekképviseleti szervezetünk cselekvési programját a szórványtevékenységre vonatkozóan. Vetési László "Iskolabusz, bentlakás vagy valami más" címmel tartott átfogó ismertetést a szórványmunkáról. Az iskolabuszok megszervezésének, üzemeltetésének problémáiról szólt Becsky Emese /Apanagyfalu/ 21 gyermeket négy faluból hoznak a magyar tagozatra, Sárkány Ferenc /Beszterce/, a Beszterce Művelődési Egyesület elnöke, Szőke Zoltán lelkész /Tordaszentlászló/, Kónya Tibor lelkész /Magyarpalatka/, Éder Ottó /Arad/, Lakatos András /Kalotaszentkirály/ 6-7 településről hozzák a gyermekeket. A szakmai képzés lehetőségeiről szólt Incze Tünde /Székelyudvarhely/, Deák Márton /Szék/, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi államtitkárság munkatársa. A bentlakások, szórványkollégiumok, iskolatelepítés témakörében Vizi Imre /Kolozsvár/, Wolf György /Kolozsvár/, Farkas Miklós /Segesvár/, Juhász Péter /Hétfalu/, Szegedi László /Kőhalom/, Csicsó Antal /Csíkszereda/, Benedek Imre /Brassó/ ismertették a kollégiumok működtetésének tapasztalatait, a csángó oktatás feladatait, és javaslatokat tettek intézmények létrehozására. - Fischer Fülöp Ildikó oktatásügyi előadó a szórványoktatás megszervezésének aktuális kérdéseit világította meg és ismertette a szórványoktatás anyagi alapjainak megteremtésére vonatkozó törvényes rendelkezéseket. Ferenczi Rita pályázati tanácsadást tartott. A megbeszélésen részt vett Egyed Albert és Berki Anna, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője, illetve tanácsosa./Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1024. sz./

2004. március 4.

Márc. 3-án Kónya Tibor lelkipásztort beiktatták iskolalelkésznek a nagyenyedi, immár református kollégiumba. Egyúttal a kollégium visszatértét is ünnepelték. Simon János, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója azt kívánta: Álljon ez az iskola, visszanyerve régi fényét, mint a Kárpát-medence Heidelbergje. Pásztori Kuppán István lelkész, teológiai és kollégiumi tanár szerint “a szórvány magyart sokszor leírták már, félholtnak nyilvánították. Mi mégis inkább félig élők voltunk”. /Iskolalelkészt avattak Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./

2005. június 6.

Nagyenyeden, Bethlen Gábor Kollégiumban tartották a Szórványtengelyek 3. közösségi, önismeret-fejlesztő rendezvényét, melynek lényege az ismerkedés, kapcsolatteremtés volt. Megjelent Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója, a kolozsvári Tv szerkesztője és Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni RMDSZ-elnök, a Szórványtengely életre keltője. A rendezvényen Brassó, Kovászna, Szeben, Fehér, Beszterce-Naszód, Kolozs és Szilágy megyei szórvány települések küldöttei vettek részt. Az estet a Kónya Tibor iskolalelkész által felkészített népi tánccsoport magyarlapádi, kalotaszegi és széki táncokkal nyitotta meg, majd Szőcs Ildikó igazgató köszöntőjében érintette Trianon kérdését. Dvorácsek Ágoston tartott előadást az elfelejtett kutatóról, Fenichel Sámuelről, Murádin László kolozsvári nyelvész és Hochbauer Gyula hétfalusi nyelvtörténész a József Attilát “eltanácsoló” professzorról, Horger Antalról beszélt, aki elsőként írta le a magyar nyelvjárásokat és területeket, a magyar igeragozás történetét, etimológiai, fonetikai könyveket jelentetett meg. Magdó János orvos, hétfalusi csángó helytörténész a méltatlanul elfelejtett Zajzoni Rab István költőről, kutatóról beszélt. Fehér megyét Lőrincz Konrád református lelkipásztor, Nagyszebent Szombatfalvi Török Réka mutatta be. A rendezvény Keresztes Enikő “Úgy szeress, mintha jó volna” című József Attila-estjével záródott (rendező: Márkos Ervin, Fogaras). A rendezvény keretében megnyílt Borsos Sz. Éva “Zsejki hangulatok” című tárlata. /T. A.: A szórvány azé, aki nem mond le róla. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./ A résztvevők száma találkozóról találkozóra gyarapodik. 2004 májusában az első szórványtalálkozóra három megyéből, 2005 januárjában már öt, a hétvégén Nagyenyedre hét megyéből jöttek el érdekeltek és érdeklődők. A magyar identitás szórványban is lehetséges megőrzését példázta a Bethlen Gábor Kollégium néhány hónapja megalakult tánccsoportja. Szőcs Ildikó igazgatónő jelezte, 700 diák és 60 oktató dolgozik az iskolában. Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója leszögezte, hogy „felmentő seregek márpedig nincsenek, nekünk kell összefognunk, magunknak kell cselekednünk”. „Ma már nemcsak lelkész vagyok, hanem mezőgazdász, óvó bácsi, sőt asztalos is” – mutatkozott be a szórványban dolgozók feladatkörének sokoldalúságára utalva Szabó Csongor kérői református lelkész a szórványtalálkozón. Elmondta, hogy a szórványélet a lelki gondozás mellett hatványozottan megkövetel másfajta cselekvést is. 1996–97-ben barátaik segítségével gyülekezeti otthont építettek. Öt éve a dési egyházmegyéből 40–50 fiatalt sikerült toborozni a nyári ifjúsági találkozóra, mostanra már 400–500 ifjú sereglik össze. Négy éve kis asztalosműhelyt létesítettek, amelyben ma már 14 alkalmazott dolgozik, és amelynek a termékeit immáron határon túli kiállításokon is díjazzák. Óradnán örömmel nyugtázták, hogy Gyergyóditróban 5 óradnai lány ballag, akik anyanyelvű iskola hiányában néhány éve még alig beszéltek magyarul, most meg magyarul érettségiznek. Lőrincz Konrád Artúr felenyedi református lelkész szerint a megmaradás alapja a szociális, a kulturális, a gazdasági tevékenység, ezeket segíthetik mind a bel-, mind a külföldi testvérkapcsolatok. Kerekes Edit zilahi RMDSZ-elnök és Rozs Rita Éva tanár elmondták, dacára annak, hogy Szilágyságban jelentős a magyarság száma, a megyei tanfelügyelőségen egyetlenegy, félnormás magyar állás van. /Benkő Levente: Nem várják a nem létező felmentő sereget. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

2006. március 11.

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium református iskola volt 1622-től 1948-ig, a felekezeti oktatás felszámolásáig. 1990-től az egyházak megpróbálják visszaszerezni, újraszervezni azt, amitől megfosztották őket, mondta el Kónya Tibor, a kollégium iskolalelkésze. 1992-ben próbálták beindítani a református kollégiumot, de csak egy református szakosztályt, a szemináriumot hagyták jóvá. A 2001–2002-es tanévtől van iskolalelkész, a legfőbb célja a lelki nevelés. Ezt szolgálják a bibliaórák. Kónya Tibor nevelési módszert lát a cserkészetben, vannak is cserkészeik. /Takács Ildikó: Az iskolalelkész és a keresztyén nevelés. Beszélgetés Kónya Tiborral, a Bethlen Gábor Kollégium iskolalelkészével. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./

2006. március 21.

Elhúzódik a nagyenyedi református egyházkerület tulajdonába tartozó természetrajzi és történelmi múzeum visszaszolgáltatása. Ada Rus városházi szóvivő szerint az egyházkerületnek előbb bizonyítania kell a tulajdonjogot. Kónya Tibor iskolalelkész jelezte, hogy minden szükséges iratot eljuttattak Bukarestbe, és válaszra várnak. A könyvtár átadása viszonylag simán ment – számolt be Györfi Dénes könyvtáros. A könyvtár 1848-as pusztulása után gróf Mikó Imre, a kollégium akkori főgondnoka 5000 kötetet ajándékozott a kollégiumnak. A könyvtár egyik gyöngyszeme egy 1474-ből származó, latin nyelvű ősnyomtatvány, melyre 1849-ben Herepey Károly talált rá egy 20 km-re lévő hegyi faluban, ahol egy román család fejőszéknek használta. A Bethlen-kastélybéli történelmi múzeumban néhány avar kori leleten kívül szinte semmi sem idézi a hajdani állapotokat. A természetrajziból gróf Mikó Imre éremgyűjteménye hiányzik. /Tamás András: Enyedmúzeumi huzavonák. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

2006. április 3.

– A visszaadott épületek közül legfontosabb számunkra a Bethlen Gábor Kollégium épületegyüttese – hangsúlyozza Kónya Tibor iskolalelkész Nagyenyeden. – A kollégium udvarán kilenc nagyobb épület áll, amelyekben tanítás folyik, illetve egy-egy lakás- és konviktusépület. Ezekből három épületet visszakaptak: a kollégium főépületét, az elemi iskola épületét és a fiúinternátusnak otthont adó épületet. A többi épületet visszaadása eljárásbeli akadályok miatt késik. Az egyházközség pert indít azon lakók ellen, akik nem hajlandók bérleti szerződést kötni. Az az elképzelés, hogy a bérekből az egyházi iskolává visszaalakuló Bethlen Gábor Kollégiumot színvonalasan fenntartsák. A Nagyenyed környéki településeken is számos ingatlan várományosa az egyházközség, ilyen például Csombordon az iskola épületegyüttese, az egykori Kemény-kastély telkén, kastélyostól, parkostól. Továbbá szántók, erdők és mezőgazdasági jellegű területek visszaszolgáltatását várják. Remélhetőleg nemsokára visszajut az egyházkerülethez a Bethlen Gábor Kollégium könyvtára, a Természetrajzi Múzeum, Közép-Európa első számú természetrajzi múzeuma és a Történelmi Múzeum. /Tekintélyes „református” vagyon Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2006. május 20.

Az Enyedi Református Egyházmegye vezetőségének a kezdeményezésére május 18-án Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban találkozott Ion Dumitrel, a Fehér Megyei Tanács elnöke az egyházmegye lelkészeivel. A megyében levő református templomok jelentőségéről, jelenlegi állapotáról, az egyházközségek gazdasági, vagyoni és oktatási problémáiról Gudor Botond magyarigeni lelkipásztor tartott beszámolót. Az egyházmegye református templomai a XIII. és XIX. század között épültek, nagy részük műemlék. Jó részük már romos állapotban van, helyreállításuk hatalmas összegeket igényel, a hívek száma kicsi és tovább csökken. Sürgős beavatkozásokra van szükség, több templomba beesik az eső, állaguk rohamosan romlik. A megye lakosságának 15%-a magyar, 4%-a református, 1%-a katolikus, 0,5%-a pedig unitárius. A földek és ingatlanok visszaigénylésére az esetek többségében még válasz sem érkezik. A református közösségek 98%-a 20 éve nem részesült semmilyen állami támogatásban. A polgármesteri hivatalok diszkriminatív módon osztják szét a pénzt, amiből főleg az ortodox egyház részesül, a többi felekezetnek a költségvetés-kiegészítésből ígérnek alapot, de erre soha sem kerül sor. A tanügyi, oktatási helyzet nem csak református ügy, felsorolták az elnöknek a tanerőhiányt, az összevont és felszámolás előtt álló osztályok problémáját, a bentlakási és ingázási gondokat. A megyei tanács elnökének a beszámolóhoz fűződő kérdése sokakat meglepett: “Új templom nem épül sehol?” – kérdezte. Gudor Botond felvilágosította: elegendő templomuk van, a helyreállítási, fenntartási költségeket nem tudják fedezni. Közösségi házak viszont épülnek. Ion Dumitrel megköszönte a meghívást, és biztosította a jelenlevőket, hogy segít a megyei szinten megoldható gondok esetében. Javasolni fogja kormányprogram beindítását ezeknek a műemlékeknek a helyreállítására. Kónya Tibor lelkipásztor az egyházi alkalmazottak – szám szerint 18 ember – fizetésének problémáját vetette fel és azt, hogy 27 parókia egyáltalán nem részesül állami támogatásban. Kováts Krisztián, Nagyenyed alpolgármestere elmondta: Ion Dumitrel az első megyei tanácselnök, aki az egyházakkal is együtt akar működni. /Takács Ildikó: Református lelkészekkel találkozott a megyei tanácselnök. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

2006. július 8.

Kónya Tibor iskolalelkész indította újra a cserkészetet Nagyenyeden, ahol irányításával jelenleg két csapat tevékenykedik. Enyeden már többször próbálkoztak a cserkészet újraindításával, s mint iskolalelkész, felvállalta az ügyet. 2004-ben képzetlen vezetőként működtette a csapatot. 2005 nyarán Kis Szabolcs biológiatanárral együtt elvégezte a Szlovákiai Magyar Cserkészképző Szövetség által szervezett segédtisztképző tanfolyamot. Idén júliusban szintén Szlovákiában kiscserkész-vezető képzésen vesz részt Kónya Gyöngyi és Orbán Katalin, segédtisztképzésre pedig Borbándi András és Szekeres Ildikó utazik. Millik Emese Budapesten tanul kiscserkész-vezetést. Nagyenyeden 30 kiscserkész van, és a nagyobbak száma is meghaladja a 25-öt. Július 29-e és augusztus 11-e között Magyarkapudon rendezik meg a nyári nagytábort, a kiscserkészeknek pedig a nyári tanyázást. /Takács Ildikó: Cserkészet Nagyenyeden. Emberebb embert, magyarabb magyart. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2008. január 24.

Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban is megünnepelték a magyar kultúra napját, a műsort Fodor Katalin magyar tanárnő állította össze. Kónya Tibor iskolalelkész Wass Albertről beszélt. /Bakó Botond: Nagyenyeden is ünnepeltek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2008. február 18.

A cserkészet önkéntes, politikamentes ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi helyzetétől, valamint felekezettől függetlenül. 2007 a cserkészet centenáriumi éve volt, amikor a tagszövetségek világszerte rendezvényeket szerveztek az alapítás évfordulójának megünneplésére. A cserkészetben három korosztály van: kiscserkészek (6–10 évesek), cserkészek (11–15 évesek), és rovarcserkészek (16–19 évesek). Nagyenyeden 82 tagú cserkészcsapat van a Bethlen Gábor Kollégiumban. Kónya Tibor református iskolalelkész meghirdette a cserkészcsapat újraindítását, nevük: 121-es számú Bethlen Gábor Cserkészcsapat. Fehér megyében összesen 5 magyar cserkészcsapat van, a 121-es számú Bethlen Gábor csapaton kívül a kocsárdi, a felvinci, a marosújvári, a magyarlapádi és a bethlenszentmiklósi. /Érsek Attila: Cserkészet Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

2008. március 6.

Nagybányán a Bethlen Kollégiumban Kónya Tibor iskolalelkész indította újra 2003 táján az iskola falai között már majdnem elfelejtett néptáncot. Jelenleg Szilágyi Róbert informatika szakos tanár foglalkozik a néptáncot tanulni kívánókkal. Legutóbb tavaly ősszel szerepeltek Székelykocsárdon az Álom a tánc című előadásukkal. /Szakács Bálint: Az Őrhegy lábánál táncolva. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

2008. március 15.

Egész napos rendezvény keretén belül emlékeztek meg március 14-én Nagyenyeden 1848 március 15-re a Bethlen Gábor Kollégiumban. A diákok történelmi jellegű képkiállításon vettek részt, ahol Kónya Mária történelem szakos tanár a Szent Koronáról tartott előadást. Az ünnepség a díszteremben folytatódott ahol a Kónya Tibor iskolalelkész irányítása alatt cserkészcsoport zenés irodalmi összeállítással elevenítette fel március 15-ét. Az esemény fénypontja az elemisták ének- és táncbemutatója volt. A várudvaron megkoszorúzták a Széchenyi István emléktáblát. /Szakács Bálint: Ünnep a Bethlenben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

2009. december 5.

A Romániai Magyar Cserkészszövetség nagyenyedi, november 27. és 29. közötti találkozójára Erdély számos részéből több mint 150-en jöttek. A találkozó főszervezője Kónya Tibor iskolalelkész volt, a Bethlen Gábor nevét viselő, és egyben a legnagyobb cserkészcsapat vezetője. Olyan foglalkozásokat szerveztek, amelyek ma már többnyire hiányoznak a gyermekek életéből. A cserkészek mindent maguk készítettek, lisztet szitáltak, kenyértésztát gyúrtak, kovászoltak, majd kenyeret sütöttek. /Bakó Botond: Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998