udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kónya Zoltán

2003. november 19.

Sepsimagyarós falunak közbirtokossági vagyona is van. Azt kellene megértenie a tagságnak, hogy a jelenlegi az erdőbirtok megmentésének, feljavításának, használatba vételének az igen nehéz időszaka. A falunak nincs képviselője a községi tanácsban. Őszi időben sártenger a falu.A falu nem tud eltartani egy papot, a református hívek száma száz alá csökkent. A templomot felújították kívül-belül, még a tornyot is. Fodor Sándor (sz. 1929) magyarósi származású, nyugalmazott marosvásárhelyi tanár tartalmas falufüzetet szerkesztett a kis településről, Magyaróshoz ugyanis fiatalkori emlékei fűződnek. Hetvenöt kismonográfiát hagyott Kónya Zoltán barátjánál azzal a meghagyással, hogy adjon annak, aki igényli, a könyvek árát a szerző az egyházközség céljaira ajánlotta fel. Sepsimagyaróson Némbréda Tímea tanítónő Uzonból ingázik, nyolc kisgyereket oktat összevont osztályban. /Kisgyörgy Zoltán: Hej, Magyarós, Magyarós. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./

2004. április 22.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete ápr. 21-én rangsorolta a kolozsvári városi tanácsosjelöltjeit és úgy döntött: önálló polgármesterjelöltet indít Kolozsváron. A feladattal Máté András Levente városi tanácsost bízták meg. A városi tanácsosjelöltek rangsora: 1. Máté András Levente 2. Dr. László Attila 3. Boros János 4. Pálffy Károly 5. Somogyi Gyula 6. Molnos Lajos 7. Irsay Miklós 8. Fekete Emőke 9. Csoma Botond 10. Kónya Zoltán 11. Mikó Lőrinc 12. Schwartz Róbert 13. Pillich László 14. Góger Ferenc 15. Ferencz Zoltán Gábor 16. Herédi Zsolt 17. Vígh Ferenc 18. Mild Zsuzsa 19. Révész Erzsébet 20. Benedek Ildikó. /Papp Annamária: Kész az RMDSZ-es tanácsosjelöltek rangsora. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2006. július 26.

Demény Péter a Szabadság ez év január 31-i számában az önálló magyar egyetem szükségességével kapcsolatos kételyeit fogalmazta meg, július 12-én megjelent írásában pedig az „erdélyi magyar közösség szellemi autonómiájának, kreativitásának és kezdeményezőkészségének rendkívül alacsony fokáról” beszélt. Honnan tudja Demény Péter, hogy szellemi autonómia rendkívül alacsony fokú? Demény Péter beszélgetésre invitálta mindazokat, akiknek a kérdéssel kapcsolatban gondolataik vannak. A hozzászóló, Kónya Zoltán jó beszélgetést kíván. /Kónya Zoltán: A jó beszélgetésről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2008. szeptember 15.

Február 14-én, vasárnap a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium néhány diákja szüleikkel együtt néma tüntetést szervezett Kolozsváron a Főtéren, a Szent Mihály-templom előtt. A jelenlevők így kívántak tiltakozni iskolájuknak a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumba való beolvasztása ellen. Mind a tanulók, mind szüleik azt sérelmezik, hogy nem kérték ki véleményüket, és nem tájékoztatták őket előre a főesperesi szándékokról. Schuller Hajnal, a katolikus gimnázium igazgatónője elmondta: mindvégig ellenezte a beolvasztást. /Nagy-Hintós Diana: Néma tüntetés az iskolaegyesítés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ „Államosítás egyházi segédlettel?!”, „Beolvadás = lassú elolvadás”, „Jakubinyi György, Kovács Sándor, ne adjátok el iskolánkat!” – ilyen transzparensekkel vonult fel a kolozsvári Szent Mihály-templom bejáratánál a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban tanuló diákok és szülők közel másfél száz fős csoportja. Bazsó-Dombi Attila görög katolikus lelkész – akinek hat gyermeke közül három tanul a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban – a nemzeti és felekezeti identitást őrző és erősítő intézmények ellehetetlenítését célzó törekvések közé sorolta az iskola megszüntetését. A kolozsvári római katolikus főesperesi hivatal ezzel szemben úgy véli: a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumnak a Báthory István Elméleti Líceumba való beolvasztása erősíti a felekezeti oktatást. Másfelől így könnyebben hozzá lehet jutni a visszaszolgáltatás alatt álló egyházi ingatlan korszerűsítéséhez, javításához szükséges állami pénzekhez. A katolikus iskola beolvasztását kérő Kovács Sándor kolozsvári római katolikus főesperes, valamint Tőkés Elek, a Báthory-gimnázium igazgatója korábban kifejtett álláspontjához hasonlóan Kónya Zoltán főgondnok úgy vélekedett: a két iskola összevonása azért hasznos, mert így „a katolikus oktatás kiterjed az egész iskolára, és nem csak egy-két osztály fog katolikus nevelésben részesülni, hanem az egész Báthory-iskola”. A szülők és a diákok elszántak. A Báthory-gimnáziumban a szeptember 15-én kezdődő tanévnyitón is felvonulnak transzparenseikkel, és szórólapokat osztogatnak. /Benkő Levente: Fejlesztés vagy önpusztítás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998