udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 502 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 481-502
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kónya-Hamar Sándor

1992. augusztus 13.

Az RMDSZ kolozsvári szenátorjelöltjei: Buchwald Péter, Bányai Péter, képviselőjelöltjei: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő és Neményi József Nándor. /Nits Árpád: Rangsorolások, sorrendezés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

1992. október 6.

Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1993. január 12.

Gheorghe Funar polgármester újabb átiratot intézett az ugyanabban az épületben, a városházán működő Korunk folyóirat szerkesztőségéhez, ebben figyelmeztette őket, hogy amennyiben nem költöznek el a városháza által felajánlott helyiségbe, jan. 15-től nem léphetnek be az épületbe. Kónya-Hamar Sándor képviselő, aki megválasztása előtt a Korunk szerkesztője volt, Grigore Zanc prefektus közbelépését kérte. A polgármester által felajánlott helység alkalmatlan a szerkesztőségi munkára. /Funar ultimátuma. = Pesti Hírlap, jan. 12./

1993. április 19.

Kónya Hamar Sándor RMDSZ-képviselő elmondta, hogy Antall József szerint csak abban az esetben kerülhet sor a magyar-román szerződés aláírására, ha ismét megnyílik a kolozsvári magyar konzulátus, tisztázódik a romániai magyarság státusa, és megnyílik a Bolyai Egyetem. Az RMDSZ-képviselő hangsúlyozta a romániai magyarok hídszerepét. /N. I. Zs.: A magyar-román alapszerződés feltételei. = Magyar Hírlap, ápr. 20./ Mircea Geoana román külügyi szóvivő ápr. 21-i sajtótájékoztatóján "a magyar sajtó által Antall Józsefnek tulajdonított kijelentésekre" hivatkozva bírálta, hogy a magyar fél előzetes feltételekhez köti az alapszerződést. /Mag Péter: Bukarest bírálja az "előfeltételeket". = Népszabadság, ápr. 22./ Maga Kónya Hamar Sándor képviselő elismerte: sajnálatos félreértésként jelent meg a Magyar Hírlapban az ő nyilatkozataként, hogy a magyar-román alapszerződés alapfeltétele a kolozsvári magyar konzulátus és a Bolyai Tudományegyetem. Valójában Antall József miniszterelnök egy esetleges csúcstalálkozón megvitatandó kérdések között említette ezeket. /Bigdán Tibor: A magyar-román kapcsolatok általános rendezéséről volt szó. = Magyar Hírlap, ápr. 22./

1993. április 22.

Az RMDSZ ápr. 22-i bukaresti sajtótájékoztatóján a román közvélemény pontos tájékoztatása érdekében közleményben ismertették az RMDSZ parlamenti csoportjának budapesti megbeszéléseinek a lényegét. Az RMDSZ ezt a látogatást természetesnek tekinti. Kónya Hamar Sándor képviselő elmondta, hogy szavait félreértették, mert valakiknek nem érdekük, hogy a magyar-román megbékélés tető alá kerüljön. - Megerősítették, hogy az RMDSZ egyelőre nem nevez ki képviselőket a Kisebbségi Tanácsba. A tanács létrehozása csak a kezdet, meg kell hallgatni a kisebbségek legitim képviselőinek a véleményét is. /Cseke Gábor: Budapesttől a költségvetésig és tovább.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./

1993. április 27.

A politikai zsarolás stratégiája címmel támadta a Dimineata ápr. 27-i száma az RMDSZ-t, megemlítve az RMDSZ parlamenti csoportjának budapesti látogatásakor elhangzottakat. A román napilap idézte Kónya-Hamar Sándor /azóta általa is cáfolt/ nyilatkozatát. /Gyűlölik az RMDSZ-t. = Pesti Hírlap, ápr. 28./

1993. június 20.

Az RMDSZ SZKT Marosvásárhelyen tartott ülésén /jún.19-20./. Az előző napon, jún. 18-ám ülésezett az Egyeztető Kerekasztal. Az SZKT ülésén elfogadták a működési szabályzatot, ezzel lehetővé vált a határozathozatal. Megalakultak a szakbizottságok, valamint az alapszabályt kidolgozó szövegszerkesztő bizottság, Takács Csaba beszámolt arról, hogy a készül kisebbségi dokumentum, a romániai magyarság Fehér könyve, a politikai főosztály a kisebbségi törvénytervezeten dolgozik, elkészült a szövetség információs rendszerének tervezete. AZ SZKT határozatában jóváhagyta az RMDSZ részvételét a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában, azzal, hogy ha aug. 31-ig az RMDSZ által benyújtott javaslatok nem oldódnak meg, továbbá a nemzetiségi törvénytervezet addig nem kerül a kormány elé, akkor az RMDSZ visszavonja képviselőit a tanácsból. Az SZKT egyhangúlag elfogadta a Borbély László javasolta állásfoglalást, amely kimondja, Cseresznyés Pál elítélése bizonyítja: a politikai bosszú jogi keretek között lehetséges Romániában, ugyanakkor, amikor a Ceausescu-diktatúra bűnös kiszolgálóit sorozatosan felmentik. Az RMDSZ követeli az igazságtalanul elítélt magyarok szabadon bocsátását. Az SZKT zárt ülésen tárgyalta Tőkés László tiszteletbeli elnök etnikai tisztogatásra vonatkozó, SZKT-hoz intézett levelét. Az SZKT Markó Béla elnököt bízta meg álláspont-egyeztető találkozó megszervezésével Tőkés László és a parlamenti csoport között. Tőkés László egyéb programjai miatt nem tudott megjelenni az SZKT munkáján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./ Csiha Tamás, az SZKT elnöke elégedetten állapította meg, hogy eredményes volt az SZKT ülése. Két új platform jelentkezett, a Gaudeamus és a Szociáldemokrata-újbaloldal platform. Kónya-Hamar Sándor javaslatot tett az ENSZ mellett működő Képviselet Nélküli Népek Szervezetébe való belépésről. Madaras Lázár új parlamenti többségi csoport létrehozását kezdeményezte, ezt az SZKT elvetette. /Mózes Edith: Negyedszerre sikerült. Az SZKT tud dolgozni, ha akar. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./ Iliescu elnök sajtóértekezletén kijelentette, hogy az RMDSZ SZKT marosvásárhelyi határozatai meglepték, nincs tudomása ilyen elvárásokról, ilyen gondokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26-27./

1993. július 7.

Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő, a képviselőház titkára elmondta, hogy az ellenzék nem áll ki az RMDSZ mellett, amelyet rendszeresen támadnak, ugyanakkor azt elvárják, hogy az RMDSZ velük tartson. A képviselőház titkáraként el tudott intézni börtönlátogatásokat, egy második pedagógiai osztály indítását vagy gázvezeték engedélyezését. Az RMDSZ javaslatainak megfelelően javult a törvényhozói munka. Kónya-Hamar Sándor hiába titkár, nincs megfelelő irodája. A képviselő a kudarcok közé sorolja, hogy az elmúlt nyolc hónapban a két RMDSZ-csoport /képviselőházi és szenátusi/ nem ült össze a politikai döntések megvitatására. /Demeter J. Ildikó: Nem volt hiábavaló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

1993. július 8.

Kónya-Hamar Sándor kimutatást készített, eszerint a kormány az interpellációk felére nem válaszolt. A parlamenti ellenzék kiszámíthatatlan. A Balkánon a balkáni játékszabályok érvényesek. Az RMDSZ parlamenti csoportja meghatározó szerepet játszik jogalkotás és a gazdasági kérdések területén. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./

1993. július 21.

Bálványosfürdőn, a szabadegyetemen júl. 21-én Tőkés László püspök tartott előadást. Az ellenzék, a Demokratikus Konvenció /DK/ tevékenységét elemezte, példákkal bemutatva, hogy a kisebbségi kérdésben rendre magára hagyta a DK az RMDSZ-t, nem állt ki mellette. Borbély Imre szerint a román ellenzék és az RMDSZ között mindig addig lehetséges az egyetértés, amíg a nemzeti kérdés nem kerül terítékre. Nemcsak a kormánypártnak, hanem a DK-nak sincs átfogó kisebbségi politikai programja. "Három év óta, ha parlamenti csoportot támadnak, az az RMDSZ - írta Kónya-Hamar Sándor -, és az ellenzék nem mindig állt ki mellettünk, azazhogy majdnem soha - Ugyanakkor viszont elvárnák, hogy mi mindig velük tartsunk." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ Szinte kivételesnek kell tartani néhány jeles román demokrata - Doian Cornea, Octavian Buracu, Smaranfa Enache - állásfoglalását. Eljött az ideje annak, hogy a DK felülvizsgálja nemzetiségi politikáját. /Tőkés László: Próbára tettem a Konvenciót? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./

1993. szeptember 29.

Szept. 29-én frakcióvezető választást tartott az RMDSZ képviselőházi csoportja, Tokay György lett az elnök, Bárányi Ferenc és Borbély László az alelnökök. A frakció kilenc tagja /András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila és Zsigmond László/ kivonult az ülésről és nyilatkozatban tiltakozott a döntés ellen, hozzátéve, hogy tudomásul veszik a többség akaratát, de emlékeztettek az SZKT szeptemberi állásfoglalására: a Neptun-üggyel kapcsolatban Tokay György és Borbély László képviselők politikai hibát követtek el. A szenátusi RMDSZ-csoportban korábban volt már választás, melynek eredményeként Verestóy Attila lett az elnök és Kozsokár Gábor az alelnök. /Mózes Edith: Kivonulás a frakcióvezető-választásról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

1994. január 13.

Jan. 13-án Csiha Kálmán kolozsvári református püspök kezdeményezésére Kolozsváron tanácskozást tartottak az egyházi javak visszaadásáról. A résztvevők, köztük Buchwald Péter RMDSZ-szenátor és Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő, elhatározták, hogy törvénytervezetet nyújtanak be az egyházaktól elvette javak visszaszolgáltatására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 199. sz., jan. 14./

1994. január 22.

Borbély Imre RMDSZ-képviselő tiltakozott az ellen, hogy a Romániai Magyar Szó eltorzítva és félrevezető szerkesztői kommentárral közölte arról szóló sorait /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./, hogy kormánypárti támadás készül képviselőtársa, Kónya-Hamar Sándor ellen, helyébe egy kormányhű képviselőt szeretnének bevinni a parlamentbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22-23./

1994. február 1.

Ismeretlenek betörtek Kónya-Hamar Sándor /Kolozsvár/ lakásába jan. 28-án, elvitték parlamenti naplóját, iratait, a különböző beszélgetéseket rögzítő kazettákat, továbbá az ékszereket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1994. április 1.

Adrian Nastase, a kormánypárt ügyvezető elnöke csapatával Kolozsváron járt, majd kijelentette, hogy cselekedni fognak az RMDSZ radikális csoportja ellen. Kijelentette, hogy az RMDSZ ugyanolyan szélsőséges csoportosulás, mint a Nagy-Románia Párt. A kormánypártot zavarja, állapította meg Kónya-Hamar Sándor képviselő, képviselőházi titkár, hogy az RMDSZ állandó struktúrát alakít ki, amelyik működik. /Orient Expressz (Bukarest), ápr. 1./

1994. november 9.

Az RMDSZ platformja, a Szabadelvű Kör sajtótájékoztatót tartott Kolozsváron. Beszámoltak budapesti útjukról. Magyari Nándor elmondta, hogy az SZDSZ meghívásának tettek eleget, ezzel a párttal kezdettől fogva jó kapcsolatot tartanak fent. A Szabadelvű Kör közvetítő szerepet vállal ezután is a román és magyar liberális pártok között. Triesztben szeptember végén kisebbségi konferenciát tartottak, az Adrian Dohotaru vezette román küldöttségben helyet kapott a Szabadelvű Kör képviselője, Egyed Péter is. A Szabadelvű Kör kifogásolja, hogy a képviselőházi titkári posztról leváltották Kónya-Hamar Sándort, a Szabadelvű Kör tagját /ezt kisebb puccsnak is minősítik/ és helyére a neptunos Borbély László került. A Szabadelvű Kör elítéli a Független Magyar Kezdeményezés, a Katona Ádám vezette RMDSZ-platform szeptember végi nyilatkozatát, amely az alapszerződés ügyében kétségbe vonja az RMDSZ állásfoglalását. Eckstein-Kovács Péter szerint ez a nyilatkozat akár diverziónak is minősíthető. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

1995. január 18.

Kónya-Hamar Sándor, egyike a Tőkés László mellett kiálló, Nagy Benedek röpiratát elítélő 15 RMDSZ-képviselőnek, arra kérdésre, hogy tizenketten miért nem írták alá, így felelt: "ketten visszautasították, a többiek pedig válaszra sem méltatták." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./

1995. április 12.

Ápr. 12-én Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben eltemették Sinkó Zoltán RMDSZ-képviselőt. Emlékbeszédet mondott Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök és Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. A sírnál Kónya Hamar Sándor képviselőtársai nevében búcsúztatta az elhunytat. A Határon Túli Magyarok Hivatala nevében Bálint-Pataki József, a nagykövetség nevében Balázs Ádám sajtóattasé volt jelen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 12., 511. sz./

1995. április 27.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 27-én Kolozsváron ülésezett. Tudomásul vette, hogy az RMDSZ kongresszusán történő elnökválasztásra beérkezett jelöléseket: Markó Béla szövetségi elnök mellett Tőkés László püspököt, Kónya Hamar Sándor és Borbély Imre képviselőket is javasolták. Takács Csaba ügyvezető elnök beszámolt Kovács László külügyminiszterrel ápr. 24-én Budapesten folytatott megbeszéléséről, amelyen Markó Béla szövetségi elnökkel együtt vett részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2., Magyar Nemzet, ápr. 29./

1995. április 29.

Markó Béla szövetségi elnök mellett Tőkés László püspököt, Kónya Hamar Sándor és Borbély Imre képviselőket is javasolták az RMDSZ elnöki tisztségére a szervezet máj. 26-án kezdődő kongresszusa előtt. /Magyar Nemzet, ápr. 29./

1995. május 13.

Borbély Imre kérte a Romániai Magyar Szó szerkesztőségét, hogy közöljék le nyílt levelét, mert szavait rosszindulatúan kommentálják. A válasz: csak reklámdíjszabásnak megfelelő feltétellel közlik le az elnökjelöltek /Borbély Imre, Kónya-Hamar Sándor és Markó Béla/ írásait a kongresszusig. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./

1995. május 16.

Máj. 16-án Gyergyószentmiklóson számolt be programjáról a két elnökjelölt, Kónya-Hamar Sándor és Borbély Imre. A találkozón sokan bírálták a Romániai Magyar Szót, amiért a lap nem közölte Borbély Imre nyílt levelét. /Záróra rovat, Romániai Magyar Szó(Bukarest), máj. 18./

1995. május 26.

RMDSZ IV. kongresszusa, Kolozsvár. Máj. 26-án megkezdődött Kolozsváron az RMDSZ IV. kongresszusa. Markó Béla elnök tartott beszámolót, számba véve az előző, brassói kongresszus /1993. jan./ óta eltelt két évet. A szervezet nyitott és demokratikus jellegét hangsúlyozta. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ Tőkés László kifejtette, hogy megtorpanás mutatkozik az autonómia-politikában, felerősödött az autonómiaellenesség, az RMDSZ-en belül is. "A Neptunon keresztül vezető út a PER budapesti konferenciája által immár magyar kormányzati támogatással halad előre." Megítélése szerint ki kell dolgozni a háromszintű autonómiaprogramot, ki kell tűzni a belső választásokat, folytatni kell az alulról elkezdett autonóm közösségépítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ Az üdvözlő beszédek hangsúlyozták a tanácskozás fontosságát. Tabajdi Csaba államtitkár örvendetes ténynek nevezte, hogy a romániai magyarság legitim érdekvédelmi szervezete jelen van a törvényhozásban és azon kívül is. Hosszú vita folyt az RMDSZ programjáról, végül elfogadták a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. Megtörtént az elnökválasztás, Markó Bélát újraválasztották /226 szavazattal/, a két másik jelölt jóval kevesebb voksot kapott: Kónya Hamar Sándor 57-et, Borbély Imre 51-et. Megerősítették Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét. A kongresszus több mint 30 órás ülés után ért véget, egész éjszaka folyt a tanácskozás. Elhatározták, hogy két év múlva rendkívüli kongresszust hívnak össze. Az RMDSZ közleményében összegezte a kongresszus eredményeit: elfogadták az új programot, az alapszabályzatot és a belső választások egyes alapelveit. A kongresszus két oktatási tárgyú nyilatkozatot fogadott el, az egyik tiltakozik az ellen, hogy az oktatási törvénytervezet szenátusi vitájában a kedvezőtlenebb, az anyanyelvi oktatást korlátozó változatot próbálják elfogadtatni. A másikban a kongresszus felemelte szavát az ellen, hogy megakadályozzák az RMDSZ csaknem félmillió aláírással benyújtott saját oktatási törvényjavaslatának megvitatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ A kongresszuson elfogadták a nemzeti kisebbség elnevezés helyett a nemzeti közösség önmeghatározást. Az alapszabály elfogadása azért fontos, mert eddig ez hiányzott a szervezet életéből. Nagy Benedek a kongresszushoz fellebbezett kizárása miatt, végül is a kizárás előtti legsúlyosabb büntetést szavazták meg a jelenlevők, amely minden RMDSZ-tisztségétől való megfosztását jelenti. Képviselői mandátumát viszont mindez nem érinti. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

1995. július 9.

Kőrösfőn júl. 8-9-én rendezték meg a Vasvári Pál Napokat. Az első napon dr. Imreh István, dr. Csetri Elek, dr. Egyed Ákos, a Magyarországról érkezettek közül pedig Zétényi Zsolt és Zika Klára tartott előadást az 1848/49-es szabadságharcról, valamint Vasvári Pálról. Másnap ünnepélyesen leleplezték a Vasvári Pál emlékművet, ahol beszédet mondott többek között Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége részéről, Kónya Hamar Sándor képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Az emlékmű egy kopjafa, rajta Vasvári Pál-plakett.

1995. július 22.

Júl. 17-e és 22-e között rendezték meg hatodik alkalommal Bálványoson a nyári egyetemet a Fiatalok a Demokráciáért Alapítvány, a Pro Europa Liga és a Pro Minoritate Alapítvány szervezésében. A rendezvényen szó esett a magyar-román kapcsolatokról, a kisebbségpolitikáról, a toleranciáról, a környezetvédelemről, a biztonságpolitikáról és az integrációs kérdésekről. A Fidesz részéről megjelent Orbán Viktor elnök, Kövér László, Németh Zsolt, az MDF részéről Halzl József, Papp Sándor és Martonyi János, ott volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Adrian Severin, a Demokrata Párt elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 24., 580. sz., Új Magyarország, júl. 24./ Az előadók között volt még Tabajdi Csaba államtitkár, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Fábián Ernő szociológus, Smaranda Enache, Horia Rusu liberális párti vezető és Costea Munteanu, a Polgári Szövetség Pártja alelnöke. /Magyar Nemzet, júl. 26./

1995. november 8.

Nov. 8-án Kónya-Hamar Sándor képviselő találkozott Liviu Maior oktatási miniszterrel, hogy tárgyaljon a Kolozsváron kialakult iskolahelyzetről. Megvitatták az Apáczai Csere János Líceum igazgatónőjének, Szilágyi Júliának a "fegyelmi leváltását", valamint Szőcs Judit tanárnő fegyelmi áthelyezésének ügyét. Az RMDSZ ismét megpróbált közbenjárni, a miniszter azonban sajátosan értelmezte a politikai érdekvédelem jellegét, mert leszögezte: jóindulatának politikai feltételei vannak... /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10., 659. sz./

1995. december 12.

Liviu Maior oktatási miniszter dec. 12-én kinevezte a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum új igazgatóját Wolf Rudolf történelem szakos tanár személyében, akit az iskola tanári kara jelentős szavazattöbbséggel ajánlott erre a tisztségre, Szilágyi Júlia jogellenes leváltása után. A kinevezés előzménye volt az iskola udvarán tartott tiltakozó szülői értekezlet, amelyen felszólt többek között Csiha Kálmán református püspök, Ioan Botiza görög katolikus előadótanár és Kónya-Hamar Sándor képviselő. A résztvevők elhatározták, hogy dec. 11-én nem engedik iskolába gyermekeiket, így tiltakozva az igazgatónő leváltása ellen. Az ügyben Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke személyesen tárgyalt Maior miniszterrel, aki ígéretet tett arra, hogy a kérdést a tantestület demokratikus döntése alapján rendezik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 12., 680. sz./

1996. február 5.

Az RMDSZ képviselőházi frakciójának idei első ülésén, febr. 5-én megválasztották a frakció új vezetőségét. Elnök: Vida Gyula, alelnökök: Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt, titkár: Fekete Zsolt. A frakció a képviselőház állandó bizottsága titkári székébe Kónya Hamar Sándort jelölte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5./ Az eddigi frakcióelnök Tokay György volt. Eddig az elnöki tisztet Tokay György ötször, Vida most másodszor, dr. Bárányi Ferenc pedig egyszer töltötte be. /Népszabadság, febr. 6./

1996. február 24.

Febr. 24-én Kolozsváron tartották az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) és a Megyei Ügyvezető Tanácsának (MÜT) közös ülését. Molnos Lajos beszámolt a Kolozs megyei RMDSZ tavalyi tevékenységéről, majd Neményi Nándor József, Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselők, és Buchwald Péter szenátor beszámolói. Bálint Kelemen Attila, az Erdélyi Református Egyházkerület biztosa a Református Világtalálkozóról tartott ismertetőt, szó volt a millecentenáriumi, a március 15-i ünnepségek megszervezéséről, javasolták a vidéki művelődési házak felújítását, dalárdáknak, szavalócsoportoknak a létrehozását. A fő napirendi pont a kolozsvári tanácsosi lista összeállításának az első szakasza volt. Közel negyven jelölt közül titkos szavazás útján létrejött az a 31 tagot magába foglaló ideiglenes jelöltlista, valamint a négy tagból álló pótlista. Az ülésen Buchwald Péter kifogásokat emelt a megállapított kollektív kritériumrendszer ellen, és Dáné Tibor is elítélte azoknak a kizárását a jelöltek listájáról, akiknek a gyerekei külföldön tanulnak. /Papp Anna-Mária: Megszavazták az RMDSZ városi tanácsosainak ideiglenes jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

1996. március 20.

Szőcs Géza jelölése a Hungária Közalapítvány ellenőrző testületébe váratlan indulatokat váltott ki. Ezzel kapcsolatban közölte az Erdélyi Napló több olyan hozzászólás szövegét, akik kiálltak Szőcs Géza mellett: Tőkés László püspök, Gothár Péter rendező, Márkus János /Ausztria/, Borbély Ernő, Kodolányi Gyula, a budapesti Magyar Szemle főszerkesztője, Király Károly, Kónya-Hamar Sándor az RMDSZ Polgári Centrum és dr. Kelemen Attila, az RMDSZ Nóvum Fórum frakciójának vezetője és dr. Bíró Gáspár. Ugyanebben a számban tájékoztató olvasható a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ pénzügyeivel és Ábrahám Dezső főtitkár személyével kapcsolatban. Szőcs Géza rögzítette, mire költötte a kapott összegeket. - Koblenz József pénzügyi szakértő felülvizsgálta az NTA pénzügyeit, ennek alapján a kuratórium úgy döntött, hogy megvonja Ábrahám Dezsőtől a pénzkezelés jogát. Ettől kezdve Ábrahám Dezső életcélja, hogy bosszúból a kuratórium minél több tagját befeketítse a nyilvánosság előtt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 481-502




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998