udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kós Anna

1995. október folyamán

Szentimrei Krisztina Törésvonalak az erdélyi magyar politikai mezőben címmel írt összefoglalásában először a "radikális-mérsékelt" ellentétet vette számba, amely visszanyúlik az RMDSZ első, nagyváradi kongresszusáig /1990. ápr. 21-22./, amelyen jelen voltak az előző rendszer kontraszelektált "hivatalos magyarjai", a mérsékletre intők. A mérsékeltek vezéralakja Domokos Géza volt, Iliescu, akkor még ideiglenes elnök barátja, a radikálisoké pedig Szőcs Géza, az Ellenpontok szamizdat kiadvány szerzője. Tőkés László akkor még nem foglalt állást a kettejük harcában. Domokos Géza hatására a képviselők tartózkodtak az alkotmány azon cikkelyének megszavazásakor, amely kimondta, hogy Románia egységes nemzetállam. Szentimrei Krisztina szerint Domokos Géza elnökségének talán legszégyenletesebb eseménye, hogy Szőcs Géza kénytelen volt saját nevében benyújtani a kisebbségekről szóló törvénytervezetét, melyet Domokos Géza hatására az RMDSZ nem vállalt fel. Ez a tervezet hangsúlyos előképe az SZKT által 1994 decemberében elfogadott törvénytervezetnek. 1992-ben Hargita megyében a képviselő- és szenátorjelöltek kiválasztásakor a küldöttgyűlésen kimaradtak a "mérsékeltek", ekkor elnöki jóváhagyással új gyűlést hívtak össze, amely a Domokos-vonal híveit szavazta meg. 1992 nyarán az RMDSZ vezetősége titkosította Csapó József autonómia-statútumát a közelgő választásokra hivatkozással. Az RMDSZ frakcióvezetői elhatárolták magukat Tőkés László tiszteletbeli elnök etnikai tisztogatásra vonatkozó kijelentésétől, a mérsékeltek prominensei pedig mandátum nélkül tárgyaltak Neptunon a román kormányzattal. Két tanulmány /Borbély Imre: Neptun, Romániai Magyar Szó, 1993. szept., Tamás Sándor: Valahol mi is utat vesztettünk, Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. máj. 17./ taglalta a radikális-mérsékelt ellentétet. A másik a nemzeti/nemzetietlen törésvonal: a/ A nemzet iránt elkötelezett politikai irányzat lefedi a hajdan Szőcs Géza körül csoportosuló tábort, legfőbb szerveződései a Reform Tömörülés és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. Az irányzat legfőbb prominense Tőkés László. b/ A nemzet iránt elkötelezett, de baráti kötődései vagy megtéveszthetősége folytán hatalomorientált vonalat erősítő irányzat a Szórvány csoport, a Partium frakció nagy része, de ide sorolható a tanulmány írója szerint Markó Béla és az Ügyvezető Elnökség zöme. c/ A nemzet iránt közömbös, hatalomorientált káderpolitikusok csoportja, reprezentánsaik a neptunisták, így Borbély László. Jellemző, hogy az 1994-es választást követően Magyar Demokrata Frakcióról Szociálliberális Frakcióra változtatta a csoport a nevét. d/ A nemzeti problematika iránt közömbös, gyakran ellenséges doktriner baloldali liberális irányzat, csoportjuk a Szabadelvű Kör és az Ügyvezető Elnökség. Magyari László Nándor például, továbbá Cs. Gyímesi Éva, aki a nemzetellenes liberalizmus mellett áll ki. Egyik vezetője volt az önrendelkezés-ellenes sajtókampánynak és több, a nemzet és nemzet-szeretet fogalmát darabokra szedni igyekvő tanulmány szerzője. Az Ügyvezető Elnökség titkára Kós Anna, aki felelős szerkesztőként jegyezte az RMDSZ IV. kongresszusán megjelenő vicclapnak álcázott kampánykiadványt, melynek legfőbb célpontja Tőkés László az RMDSZ tiszteletbeli elnöke volt. /Kapu, 9. sz. (októberben jelent meg)/ A vicclap címe: Új Helyszín, Új Ezred.

1996. április 6.

Időnként megjelenik Kolozsváron /hely és kiadó feltüntetése nélkül/ a Szabadelvű Kör szellemiségét sugárzó humoros lap Új Szelek, Új Ezred néven, elsődleges célpontja az Erdélyi Magyar Kezdeményezés és vezetője, Katona Ádám. A kiadvány előszeretettel gúnyolódik az autonómián és a magyarság hangsúlyozásán. Néhány példa: Az autonóm közösség napiparancsa címmel: Aki nem faj, az fajtalan. - Az autonóm /faj/ talajgyökér hagyma... Aláírás: Auto Gnóm vezérezredes, a Nemzet Halál Kommandó főparancsnoka. A kiadvány a neptunosokat is kifigurázza, így Borbély Lászlót és Verestóy Attilát. A kiadvány szerkesztője Kós Anna, a szerkesztőbizottság tagjai között van: Szatmári Tibor és Birtók József. /Új Szelek, Új Ezred (Kolozsvár).

2002. június 13.

Lemondásra szólította fel Cristian Hadji-Culea, a Román Televízió elnöke Boros Zoltánt, az RTV magyar szerkesztőségének vezetőjét, mert Boros főszerkesztő meghaladta a nyugdíjkorhatárt. Boros tizenkét éve tölti be az RTV magyar szerkesztőségének vezető tisztségét, és annak ellenére, hogy valóban meghaladta a nyugdíjkorhatárt, augusztus végéig szóló érvényes szerződése van, amelynek megkötésekor életkora nem jelentett akadályt. Boros Zoltánt meglepte Hadji-Culea felszólítása, amely mögött különös indíték húzódhat meg. Nem hiszi, hogy elsősorban a román politikai pártoknak kellemetlen a személye, sokkal inkább egy-két embernek az RMDSZ vezetőségéből — mondotta Boros. — Az elmúlt tizenkét évben az RTV magyar adásának szerkesztői igyekeztek a közszolgálatiság legnemesebb szellemében eljárni, és hitelesen tükrözni a valóságot. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával a közszolgálati sajtónak ugyanolyan kritikusan, de jóindulatúan kell bírálni a hatalmon belül levő RMDSZ-t, mint a többi pártot. Az RTV magyar adása soha nem volt RMDSZ-ellenes, mindössze annyit tett, hogy minden számottevő, felelős véleménynek helyt adott. /Székely Kriszta: Szezonvégi takarítás az RTV-ben. Kinek kényelmetlen Boros Zoltán? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ A szerkesztőség értesülése szerint az esetleg megüresedő vezetői állásra a legesélyesebb Kós Anna szerkesztő. A hírre reagálva Kós Anna elmondta: szerinte semmi különös nincs abban, hogy egy 63 éves főszerkesztőt, aki az elmúlt négy évben betegeskedett, felkérnek a lemondásra. Úgy véli, Boros Zoltán nem tudta kellőképpen ellátni feladatát.

2002. június 15.

Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője – mint mindig – sietett Markó Béla mellé állni, amikor megjelent a sajtóban, hogy az RMDSZ legfelső vezetőséből néhányan elégedetlenek azzal, hogy a Román Televízió bukaresti magyar nyelvű műsorában hangot kaptak az RMDSZ mai politikai vonalától eltérő vélemények is. Továbbá: " A megüresedő vezetői állásra a legesélyesebb Kós Anna szerkesztő, Markó pártelnök neje". Boros Zoltán, a bukaresti magyar tévéadás vezetője tisztázta: nem tőle származik Kós Anna megnevezése. Megerősítette viszont: közte és bizonyos sajtóorgánumok, továbbá az RMDSZ csúcsvezetősége között nem a legjobb a kommunikáció. Nem egy meghívásukat visszautasították különböző ürügyekkel. A vitakedv, a dialógusra való készség nem elég erős bennük. Volt olyan eset is, hogy az RMDSZ operatív tanácsának egyik tagja felhívta azzal, hogy a készülő műsor nem időszerű... Boros magyarázatot sem kapott arra, miért nem jelöltek újra, bár a MÚRE, igaz csak konzultatív, tanácsadó szervként, mellette állt ki. /Gyarmath János: Egy sajtóbotrányt kiváltó mondatról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2008. május 8.

Kós Anna könyve premier a román könyvkiadásban egy olyan pillanatban, amikor a román politikának nagy szüksége van szakértelemre – méltatta az Imagológia és választási kampány című tanulmányt Dorina Gutu, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben tartott bemutatón. A román nyelvű munka részletesen elemezte az RMDSZ választási kampányának valamennyi aspektusát. A szerző közölte: a kötet hamarosan magyar nyelven is megjelenik. /Oborocea Mónika: Kampánytanácsok Kós Anna kötetében. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2008. november 13.

Az Academia Catavencu című román lap nyilvánosságra hozta a kétes hírű képviselő-, illetve szenátorjelöltek lajstromát. A listán szerepel Borbély László, mert nem hozta nyilvánosságra, ki mindenki kapott állami lakásokat, s emlékeztet arra, hogy jó két évvel ezelőtt veje, Kovács Attila (ugyancsak az RMDSZ képviselőjelöltje Brassó megyében) protekciót keresett feleségének a Transilvania Egyetem egyik vizsgáztató tanáránál. A lap szerint Boros János, Kolozs megye egyik képviselőjelötje, jelenleg alpolgármester több korrupciógyanús ügyben főszereplő, Riedl Rudolf volt Szatmár megyei alprefektust, jelenlegi képviselőjelöltet pedig azzal vádolták meg annak idején, hogy csakis RMDSZ-es polgármestereknek juttatott bizonyos állami pénzekből. A Catavencu azt írta, keveset tud a magyar jelöltek viselt dolgairól, mert a magyar nyelvű sajtó zöme a magyar politikusok tulajdonában van. Ide sorolta a Hargita Népét, is, emlékeztetve, hogy Verestóy Attila az Új Magyar Szó napilap és az Erdélyi Riport hetilap tulajdonosa, Kelemen Hunoré a Transindex internetes hírportál, irányítása alatt áll a Communitas Alapítvány által működtetett Erdély FM rádió is. A képviselői mandátumért száll versenybe Hodgyai Géza, az Új Kelet lap, valamint a FényTV, K-TV és az Extra Rádió tulajdonosa. A román lap kiegészíthető: Tamás Sándoré, a Székely Hírmondó hetilap, s Antal Árpáddal együtt birtokolják a Háromszék megyében működő rádiók zömét. Frunda György a Gaga Rádió résztulajdonosa, Eckstein-Kovács Péter szenátoré a Paprika Rádió. A Marosvásárhelyi (állami) Rádió magyar nyelvű műsorának főszerkesztője Borbély Melinda, Borbély László felesége, míg a bukaresti közszolgálati televízió munkatársa Kós Anna, Markó Béla felesége. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

2009. december 21.

1989. december 23-án Kolozsváron a magyar értelmiségiek a Hívó szót fogalmazták, 24-én pedig kimondták a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanács megalakulását (már két napja piacon volt az új lap, az Igazság helyett a Szabadság), de Tőkés László még Szilágymenyőben volt. Szilágymenyőben termett a Chrudinák Alajos vezette budapesti tévéstáb. Most, a húsz éves évforduló alkalmából a Duna TV-ben vetített dokumentumfilmek idézték fel az eseményeket. Kós Anna Bukarestben, 2009-ben szerkesztett tévéfilmje szekus-megfigyelésekkel, tiltakozó aláírásokkal Szőczi Árpád filmje a kanadai indíttatású Tőkés-interjú megszületéséről /A Drakula árnyéka című film/. Az RMDSZ kormányban való részvételét, az államelnök-választási kampányban határozottan az ellenzéki koalícióhoz csatlakozott RMDSZ-álláspont gyökeres megváltozását a magyar szavazók jelentős hányada bizonyára döbbenten veszi tudomásul. (A román médiahangok közül az egyik legdurvább a Mesagerul de Cluj vezércikke: Liviu Alexa főszerkesztő Basescu várható nehézségeit ecseteli az államvezetésben, amit a PD-L-hez átálló RMDSZ, „az örök politikai kurva” szerinte nem igazán segíthet megoldani.) – A romániai magyaroknak pedig ki biztosít (hatna) több autonómiát? Az majd elválik. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző – 2009. december (3). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998