udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kósa András

1999. június 12.

Magyar Ifjúsági Konferenciát (MIK) rendeznek októberben Magyarországon, amely a tervek szerint a határon túli ifjúsági szervezeteknek biztosítana intézményesített keretet az együttműködésre és segítené az információáramoltatást a szervezetek és a magyar közigazgatási szervek között. Június 5-én Szegeden találkoztak a vajdasági, horvátországi, szlovéniai, kárpátaljai, felvidéki, erdélyi, magyarországi és a nyugati államok fiataljait tömörítő szervezetek képviselői, hogy előkészítsék a Magyar Ifjúsági Konferenciát. A megbeszélésen részt vett a marosvásárhelyi Kósa András is, aki az RMDSZ Ifjúsági Főosztályát képviselte. Kósa András elmondta, hogy a határon túli ifjúsági szervezetek egymás közötti és a magyarországi ifjúsági szervezetekkel kialakított kapcsolatai nem nevezhetőek kielégítőnek, ezért régóta megfogalmazódott az igény a MIK létrehozására. A budapesti Márton Áron Kollégiumot szeretnék kiépíteni a határon túli magyar fiatalok intézményévé. A kollégium a diákok hazatérését segítő intézménnyé válhat. Tovább kívánják fejleszteni a Budapesten létrehozott Metszéspont irodát, amely a határon túli magyarok ifjúsági irodája. A mostani zárónyilatkozatban szerepel, hogy "a határon túli magyar közösségek iránti felelősség elvének értelmében az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) rendszeresen megrendezi a Magyar Ifjúsági Konferenciát, amely a magyar állam, a határon inneni és túli ifjúsági társadalom párbeszédének fóruma lesz." A találkozón Romániából képviseltette magát az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya, a református egyház, a Magyar Ifjúsági Tanács és a csángó magyarok szervezete. A Magyar Ifjúsági Tanácsban hat ifjúsági szervezet van, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége, a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete, az Ifjú Keresztény Egylet és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet. Ezek mind országos szervezetek. - Hamarosan bizottság alakul a konferencia előkészítésére. A rendezvényen jelen lesz az Ifjúsági és Sportminisztériumnak, a Határon Túli Magyarok Hivatalának és a Külügyminisztériumnak is egy-egy képviselője. A MIK programorientált lesz, tehát ifjúsági projekteket finanszíroz majd. /Farczádi Attila: Hamarosan megtartják az I. Magyar Ifjúsági Konferenciát. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

1999. június 14.

A magyarországi Ifjúsági és Sportminisztérium meghívására június 4-5-én mintegy 40 magyar ifjúsági szervezetvezető - Magyarországról és a határon túlról - gyűlt össze tanácskozni Szegeden a minisztérium vezetőivel. Jelen volt dr, Deutsch Tamás miniszter, Wootsch Péter közigazgatási államtitkár, Hölvényi György ifjúságért felelős államtitkár, valamint Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az erdélyi "csapat" tagjai voltak az Országos Magyar Diákszövetség képviseletében Martini Réka és Tókos Pál; a MISZSZ elnöke: Nagy Pál, az RMDSZ képviseletében Tatár Béla és Kósa András, az Ifjúsági Keresztyén Egylet részéről Buzogány Dezső és a Via Spei csángómagyar ifjúsági szervezet vezetője. Soraikat erősítette még Sógor Csaba, a Magyar Ifjak Világfórumának elnöke, valamint a budapesti székhelyű határon túli magyar ifjúsági információs iroda - a Metszéspont Iroda - vezetője, Antal Attila. A tanácskozás elsődleges célja a minisztérium és a határon túli magyar ifjúsági szervezetek kapcsolatrendszerének áttekintése és a jövőbeni együttműködés megalapozása volt, valamint a szeptemberre tervezett Magyar Ifjúsági Konferencia formai és tartalmi előkészítése. A tanácskozás végeztével a résztvevők közös nyilatkozatot adtak ki. /Ifjúsági Találkozó Szegeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2000. január 20.

Nagy Zsolt, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke, az Ifjúsági Főosztály volt vezetője volt a vendége Marosvásárhelyen a Karácsonyi Zsigmond újságíró és Kósa András szociológus által vezetett XXI. zóna nevű vitaklubnak, ahol a politikai utánpótlásról és az RMDSZ ifjúságpolitikai elképzeléseiről volt szó. Nagy Zsolt kifejtette, hogy az RMDSZ jelenlegi vezetői profi politikusokká váltak az elmúlt tíz esztendő folyamán. A fiatal RMDSZ-politikusok - mint például Birtalan József, Kelemen Hunor, Demeter János vagy Niculescu Antal - bebizonyították rátermettségüket, hozzáértésüket. - A Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi, decemberi ülésén a Magyar Ifjúsági Tanács kemény hangú állásfoglalást tett közzé, amelyben kilátásba helyezte, hogy amennyiben az általuk felvetett kérdésekben nem találnak meghallgatásra az RMDSZ-nél, akkor esetleg külön listákon indulhatnak a közelgő helyhatósági választásokon. Nagy Zsolt értetlenül fogadta az állásfoglalást, mert az abban felvetettek nem teljesen felelnek meg a valóságnak. 1998 őszétől 1999 májusáig, ameddig az Ifjúsági Főosztály vezetője volt, öt alkalommal is találkoztak az ifjúsági szervezetek vezetőivel, mindannyiszor főosztály kezdeményezésére. Ennek ellenére ezek a megnyilvánulások létező, valós gondokat tükröznek, bizonyos elégedetlenségeket jeleznek. Nagy Zsolt megjegyezte, a múlt év decemberében egy januárra esedékes találkozóra invitálta az ifjúsági szervezetek vezetőit, amelyen a belső- és a helyhatósági választásokról, az ifjúsági szervezeteknek a jelöltállításban való részvételéről, valamint az RMDSZ-szervezetek és az ifjúsági szervezetek közötti viszonyról lett volna szó. Eddig nem érkezett válasz az ifjúsági szervezetektől. /Szentgyörgyi László: RMDSZ-es elégedettség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./

2001. április 12.

Új magyar kiadvány látott napvilágot, a Szóház (civil információs havilap, Dés, március). Az új lap hírül adta, hogy Désen és környékén pezsgő közösségi és kulturális tevékenység zajlik /táncház, cserkészet, népfőiskola, könyvbemutatók, szavalóverseny, színjátszás, rovásírás-verseny/. V. évfolyamánál tart a Források ("A Borszékért Alapítvány közérdekű lapja", februári szám). A mostani szám kultúrtörténeti összeállítást és viccválogatást közölt. Hírhordó (az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének hírlevele, márciusi szám) - a lapszám címeiből: Tudomány kettős kötésben (Marx György írása irodalom, kultúra egyetemes és nemzeti jellegének "vitájáról"), Anyanyelvünk becsülete a tankönyvekben (Kósa András), beszámolók kulturális vetélkedőkről. Moldvai Magyarság (a moldvai csángók lapja, februári szám) - a lapszám közölte a Mária-himnusz szövegét, a moldvai csángókra vonatkozó részletet - magyarul és románul - Dimitrie Cantemir Descrierea Moldovei (Moldva leírása) című 1714-es művéből, Sylvester Lajos beszélgetését Nyisztor Tinka néprajzkutatóval (Mindig tudtam, hogy magyar vagyok), akinek - a beszélgetés kiegészítéseként - A magyar táplálkozáskultúra változásai Moldvában c. tanulmányát is közölték. A moldvai katolikusok egyházi szertartásrendje 1642-ből (Benda Kálmán), A moldvai csángók származása és neve (dr. Veress Endre), A csángók identitásproblémájának nyelvi és nyelven kívüli okai (dr. Fodor Katalin), A moldvai csángók öltözete - A női öltözet (dr. Nagy Jenő). /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

2002. november 12.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének Sepsiszentgyörgyön megjelenő hírleve, a Hírhordó októberi számában az illyefalvi, a mogyoróskai, a veszprémi nyári anyanyelvi táborról olvasható élménybeszámoló a részt vevő diákok-tanárok tollából. Kósa András a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatásról szóló eszmefuttatását, Komoróczy György helységneveinkről írott jegyzetét, Erdély Judit az anyanyelvi versenyekről fogalmazott álláspontját teszi közzé a hírlevélben. A Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének Hírlevele a Szent László Római Katolikus Gimnázium alapításának és fejlődésének történetét hozta. /Hírlevelek, hírek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 12./

2005. szeptember 20.

Szeptember 17-én a magyar kormánynak címzett ajánlások megfogalmazásával ért véget a Magyar Professzorok Világtalálkozója, amelyet a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi új épületében tartottak. Erősíteni kell a magyar nyelvű oktatás teljes vertikumát a határon túli régiókban. Ehhez többletfinanszírozás szükséges egy határon túli magyar felsőoktatási alap létrehozásával. Nagyobb figyelmet kell fordítani e régióban az oktatói utánpótlás rendszeres biztosítására, törvényes lehetőséget kell teremteni a végzett orvosok és gyógyszerészek magyarországi szakintézetekben való továbbképzésére s a diplomák kölcsönös elismerésére. Több választási cikluson átnyúló, hosszú távú tudománypolitikai stratégia kidolgozása szükséges, olvasható az ajánlásban. Csath Magdolna, a gödöllői Szent István Egyetem professzora előadásában hangsúlyozta, hogy egy nemzet versenyképességét nem az alacsonyan tartott bérekkel, a legyengített nemzeti valutával és a külföldi cégeknek kínált támogatásokkal lehet javítani, sokkal inkább azzal, hogy egy ország mennyit áldoz a képességek, az általános tudásszint emelésére és az infrastruktúrára. Kósa András gödöllői matematikaprofesszor tette fel a kérdést, hogy az oktatásban le szabad-e mondani a régi korok értékeit is őrző hagyományokról? A világtalálkozón Markó Béla miniszterelnök-helyettes az erdélyi magyar felsőoktatás 15 éves mérlegét vonta meg. Ez idő alatt sikerült egy olyan felsőoktatási rendszert felépíteni, amelyről már lehet kritikusan szólni. Ezt a rendszert versenyképessé kell tenni, mondotta. El kell érni azt, hogy a Sapientia Egyetem fenntartásában a román állam is szerepet vállaljon. Markó Bélát a Magyar Professzorok Világtanácsa Pro Universitate et Scientia-díjjal tüntette ki. Ezt követően a Világtanács oklevelét és emlékérmét vehette át Kásler Miklós, a budapesti Országos Onkológiai Intézet professzora, valamint a MOGYE egyetemi tanárai: Csedő Károly, Jung János és Nagy Örs rektor-helyettes. /Bodolai Gyöngyi: Ajánlások megfogalmazásával zárult a Magyar Professzorok Világtalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

2008. október 8.

Két, a magyar közösséggel foglalkozó, kisebbségpolitikai folyóirat bemutatóját tartották október 7-én Sepsiszentgyörgyön. A Kolozsváron szerkesztett Magyar Kisebbség című lapról Györgyjakab Izabella, míg a Budapesten megjelenő Pro Minoritate kiadványról Kósa András László főszerkesztő beszélt. A rendezvény házigazdájaként Hadnagy Miklós, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjának vezetője beszélgetett a szerkesztőkkel kevés érdeklődő jelenlétében. Mindkét kiadvány konzervatív szemléletű, időszakosan jelenik meg, a rövidebb írásokat közlő Pro Minoritate ezer példányban, a vaskosabb Magyar Kisebbség pedig négyszázban. Utóbbi mindenik lapszáma olvasható az interneten, előbbi csak részlegesen, a nyomtatott példányokat leginkább könyvtárban lehet beszerezni. /(mózes): Kisebbségpolitikai lapok bemutatkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

2009. január 6.

2008 zaklatott év volt az RMDSZ történetében, összességében sikeresnek mondható a szereplése. A helyhatósági választásokon ugyan néhány helyen a Magyar Polgári Párt (MPP) megszorongatta, néhol le is győzte az RMDSZ jelöltjeit, azonban az önkormányzatokban sok helyen megerősödött az RMDSZ pozíciója. Dr. Benedek Imre kizárása az RMDSZ-ből jelzi, hogy a szövetségen belül jóval nagyobb problémák vannak, talán túl régóta van együtt ez a csapat. Rövidlátást mutatott a teljes RMDSZ-vezetőség, amikor meghallgatás nélkül, azonnal kizárta Benedek Imrét soraiból. Újabb probléma lesz, hogy négyéves kormányzás után több olyan RMDSZ-szereplő tér haza Bukarestből, akik több-kevesebb joggal helyet követelnek maguknak. Egy politikai döntés-előkészítő „kutatóközpont” felállítása lehet egy olyan intézményi háttér, ahol a bukaresti tisztségviselők helyet találhatnak. Az elmúlt négy évben sokan hördültek fel a kormányzati pozíciókba kerültek neve hallatán, de az igazi harcok majd most lesznek az RMDSZ egyes érdekcsoportjai között. /Kósa András: Politika és érdekvédelem? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998