udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kósa Lajos

2002. október 1.

Szept. 28-án ünnepelte Simonyifalva a falu alapításának 120. évfordulóját. Az RMDSZ-fórum után Szívós László községi tanácsos falubemutatója következett. Dr. Árpási Zoltán, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztője Simonyi Imrével kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. Magyar népviseletbe öltözött táncosok énekelve, táncolva vonultak végig a főutcán. Legelöl haladt a gyulai Körös Népitánc Együttes, amelyet a simonyifalvi Pitypang, a kisiratosi iskola néptánccsoportja, a nagyzerindi Ibolya követett, a sort pedig a helybeli Leveles zárta. Simonyi Imre emlékkiállítást tekintettek meg az érdeklődők, a másik szobában pedig Simonyi óbester lovasszobrának kicsinyített változatát, illetve a korára emlékeztető helytörténeti kiállítást. A nagy teremben került sor az irodalmi, tudományos értekezletre, amelyet a Simonyi Társaság elnöke, dr. Hevesi József vezetett. Méltatta a két Simonyi, Simonyi Imre, a költő, valamint báró Simonyi József, a legendás Simonyi óbester helybeli kötődéseit. Megköszönte az 500-500 ezer forint támogatást a gyulai, valamint a debreceni önkormányzatoknak, Haász Tibor polgármester pedig Simonyifalva Díszpolgára oklevelet nyújtott át Dancs László gyulai polgármesternek, valamint Kósa Lajos debreceni polgármester részére ennek megbízottjának, dr. Mazsu Jánosnak. Köszöntötték a Simonyi Társaság tiszteletbeli elnöki címe várományosát, Böszörményi Zoltánt, aki 1200 dollárral járult hozzá a Simonyi-díj létrehozásához. /Balta János: Simonyifalva 120 éves. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2002. október 12.

Emléktáblát avattak Simonyi óbesternek Nagyváradon, a vártemplom tornya alatti átjáróban. A két testvérváros, Nagyvárad és Debrecen polgármestere, Petru Filip és Kósa Lajos leplezte le Simonyi óbester emléktábláját. Utána Tempfli József megyés püspök szentelte fel a táblát, majd rövid könyörgést mondott. Az emléktábla elhelyezését a Pro Patria Alapítvány kuratóriumának elnöke, Emődy Dániel kezdeményezte. Simonyi óbester a váradi várban teljesített szolgálatot katonáival 1817-1818-ban. A napóleoni háborúkban szerzett érdemeket, vitéz, vakmerő huszár volt, aki nem mindig tartotta magát a katonai fegyelemhez. Állítólag Váradon várjátékot is szervezett katonáival. Ennek közös felelevenítését javasolta a debreceni polgármester. /Simonyi óbester a várban. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 12./

2003. november 27.

Villámlátogatást tett nov. 26-án Nagyváradon Kósa Lajos debreceni polgármester, országgyűlési képviselő és Turi Gábor alpolgármester, Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselőkkel, valamint Tőkés László püspökkel tárgyaltak. A találkozót a határon átnyúló régiós együttműködés keretében szervezték. Kósa Lajos elmondta, a bihari honatyákkal arról tárgyalt, hogyan lehetne hatékonyabban lobbizni Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben a térség infrastruktúra-fejlesztése érdekében. "Nem fogjuk megváltani a világot, de néhány millió forinttal tudjuk támogatni a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet" - mondta Kósa Lajos. Véleménye szerint a debreceni önkormányzat templomfelújításra, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium vagy az egyház különböző alapítványainak támogatására tudna áldozni. /Pengő Zoltán: Debreceniek villámlátogatáson. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2004. június 7.

Medgyessy Péter miniszterelnök megemlékezett arról, hogy jún. 4-e a trianoni békediktátum életbelépésének évfordulója. – A határon túli magyarok autonómiatörekvései és a kettős állampolgárság bevezetése mellett emeltek szót az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) trianoni megemlékezésének szónokai Budapesten. Megemlékezést tartottak Debrecenben is, a Magyar Fájdalom szobránál. Kósa Lajos, a város fideszes polgármestere arról beszélt, hogy amikor már nem választja el államhatár Magyarországot és Felvidéket, az Őrséget vagy Burgenlandot, akkor „szabad abban gondolkodnunk, hogy új szövetségben, új politikai helyzetben lehetővé válik Trianon átlépése, magunk mögött hagyása”. Budapesten tartott demonstrációt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. A többségében fiatal, mintegy 100-150 résztvevő az 1951-ben lerombolt Regnum Marianum templom helyén gyülekezett. Az egybegyűltek először a francia, majd a szerbia-montenegrói, a román, végül pedig a szlovák nagykövetség elé vonultak. Mindegyik diplomáciai testület székháza előtt a „Vesszen Trianon!” és a „Mindent vissza!” jelszavakat skandálták. /Európai ír a trianoni sebekre. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

2005. október 25.

Tőzmiske község polgármesterét, Haász Tibort meghívták Debrecen önkormányzatának ünnepi ülésére, ahol Kósa Lajos polgármester átnyújtotta a város ajándékát, Simonyifalva zászlaját. A fehér selyemből készült, aranyrojtos zászlón a tulajdonosok óhaja szerint Simonyi óbester kis címere mellett aranyszálas varrással fent a “Simonyifalva”, a címer alatt “Báró Vitézvári Simonyi József óbester” szöveg van feltüntetve. A zászlót a Simonyiak házában fogják elhelyezni, ez lesz Simonyifalva ékessége is. Debreceni útjára a polgármestert elkísérte Zsóri Elemér simonyifalvi RMDSZ-elnök, valamint dr. Hevesi József, a Regionális Simonyi Társaság elnöke. /(b): Zászlót kapott Simonyifalva. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./

2005. december 7.

Budapesten és Debrecenben is nagygyűlést tartottak december 5-én a kettős állampolgárságról tartott népszavazás egyéves évfordulóján. A népszavazást kezdeményező Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Budapesten, a Kossuth téren tartott nagygyűlésén Patrubány Miklós elnök bejelentette, hogy a szervezet újabb referendumot kezdeményez a magyar állampolgárságról. A VMSZ nagygyűlésén az előzetes tervekkel ellentétben nem szólalt fel Böjte Csaba ferences atya. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója azt üzente: olyan nyomás alá helyezték, hogy nem teheti meg, hogy részt vegyen ezen az eseményen, „mert énnekem sok száz árvának a sorsa felett kell gondoskodnom, és félek, megvonják tőlem a pénzt”. A rendezvény végén Kocsis Imre, a Lelkiismeret ’88 Csoport vezetője az egybegyűlteket arra kérte, hogy együtt vonuljanak Gyurcsány Ferenc budai háza elé. Az épület előtt végül mintegy kétszáz demonstráló gyűlt össze. Többen azt kiabálták, hogy „csótány, gyere ki”, „hazaáruló”. Az utcát úgy zárta le a rendőrség kordonokkal, hogy csak a miniszterelnök házával szemközti járdán tartózkodhassanak a demonstráció résztvevői. Debrecenben a Nagytemplom előtti Kossuth-szobornál mintegy ötszázan gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a tavaly december 5-i népszavazásról. Az összetartozás napjának keresztelt rendezvényt az MDF szervezte. A gyűlésen részt vett Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök is, aki szerint nagy fájdalommal, második Trianonként élték meg a népszavazás eredményét a határon túli magyarok. „Különösen azért volt fájdalmas ez a nap, mert az elsőt idegenek ácsolták, míg a másodikat saját népünk, saját fajtánk, akiktől védelmet, együttérzést vártunk” – mondta. Némi nemtetszést váltott ki a tömegből Tempfli Józsefnek az a megjegyezése, hogy ma már Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is látja, hogy a nemzeti felelőtlenség napja volt 2004. december 5., de a megyés püspök szerint a hitbéli felelőtlenségé is. Markó Béla RMDSZ-elnök üzenetét Lakatos Péter Bihar megyei képviselő olvasta fel. Markó szerint a közös Európában úgyis együtt lesz a magyarság, és bízik benne, hogy ezt senki nem tudja megakadályozni. Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere a szégyen, a morális megsemmisülés napjának nevezte 2004. december 5-ét, amikor „a tisztesség és a gazemberség között folyt a küzdelem”, és az utóbbi nyert. /Gyurcsánynál zárult a gyűlés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

2007. május 21.

Május 18-19-én tartotta kongresszusát a Fidesz, Orbán Viktort megerősítették elnöki tisztségében. Kövér László, a párt választmányának elnöke az ország morális, gazdasági és politikai válságáról beszélt, s úgy vélte, ezért egy „abnormális, szélsőségesen gátlástalan és kapzsi klikk” tehető felelőssé. Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője, aki egyben Nicolas Sarkozy francia elnök üdvözletét tolmácsolta, azt mondta: Európának olyan politikusokra van szüksége, mint Orbán Viktor, Nicolas Sarkozy és Angela Merkel német kancellár. A kongresszuson részt vevő Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke bírálta a magyar kormány „különutas” politikáját Oroszország irányába, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Orbán megújítja a politikai életet. Ehhez azonban az kell, hogy visszakerüljön a hatalomba – tette hozzá a Néppárt elnöke. A szavazás ideje alatt Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök is felszólalt. /Lokodi Imre: Fidesz-nagygyűlés – marad Orbán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ Új politika megalkotására van szükség Magyarországon Orbán Viktor, a Fidesz újraválasztott elnöke szerint. Kósa Lajos úgy fogalmazott, hogy „Kádár János itt van közöttünk, és napjainkban posztkádári Magyarországon élünk, ahol nem polgári, hanem szocialista demokrácia van”. Varga Mihály szerint ma Magyarországon tudatosan folyik az állam lerombolása, az államigazgatás szétverése. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke úgy vélte, Magyarország csak attól a frakciószövetségtől remélhet megoldást a mai helyzetre, amelyet a Fidesz-KDNP alkot. Tőkés László püspök arról beszélt, hogy a magyar állam nemhogy határokon átívelő nemzetpolitikát, de még korlátozott nemzeti állampolitikát sem képvisel. „Nemzetünk a saját országában pusztul”, saját magyar államunk nem védi, nem képviseli, nem érvényesíti az elvárható mértékben nemzeti érdekeinket – mondta Tőkés, aki ellenpéldaként Romániát és Szlovákiát említette. Lezsák Sándor, a Fidesszel szövetséges Nemzeti Fórum elnöke bejelentette: új lakiteleki nyilatkozat megalkotására készülnek, amelyet az eredeti dokumentum aláírásának huszadik évfordulóján fogadhatnak el. /Vezér maradt Orbán Viktor. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2008. február 13.

Több határon túli magyar értelmiségi csatlakozásával immár nemzetközivé terebélyesedett a tervezett debreceni Wass Albert-szobor felállítása elleni tiltakozás. Wass Albert szobrát a debreceni Polgári Casino Egyesület magánadományokból készítteti el a városi közgyűlés hozzájárulásával. A szobor alapkövét február 15-én helyezik el, a tervek szerint Kósa Lajos, Debrecen polgármestere mond majd beszédet. A tiltakozó levelet megfogalmazó Borbély Szilárd költő, egyetemi docens nyilatkozata szerint egy köztéri szobor nemcsak képzőművészeti alkotás, hanem szimbolikus tartalmak megjelenítője.,,Wass Albert körül még lezáratlan jogi és politikai viták folynak. Helyét még sem a szakma, sem az idő nem jelölte ki" – olvasható a nyilatkozatban.,,Tiltakozunk az ellen, hogy politikai testület saját hatáskörében – ha szimbolikusan is – írói rangot adományozzon. Tiltakozunk a magyar kultúra nevében az ellen, hogy köztiszteletet élvező szerzők nevét egy demokratikusan választott testület kellően meg nem alapozott döntése kompromittálja" – tartalmazza a tiltakozó nyilatkozat, amelyet mások mellett aláírt Kukorelly Endre író, Ágoston Zoltán szerkesztő, Márton László író, Mészáros Sándor szerkesztő, Bártori Csaba író, Kállai R. Gábor író, Sándor Iván Kossuth-díjas író, Szkárosi Endre költő, Ungváry Rudolf író, Radnóti Sándor egyetemi tanár, Balla Zsófia költő-író, Kálmán C. György irodalomtörténész, Grendel Lajos író, egyetemi oktató (Szlovákia), Károlyi Csaba szerkesztő, Tábor Ádám költő, Böszörményi Gyula író, Darvasi László író, Závada Pál író, Kőrössi P. József író, Csordás Gábor író, könyvkiadó, Mesterházi Mónika költő, Kántor Zsolt író, Gömöri György költő (London), Szerbhorváth György újságíró (Szerbia), valamint több debreceni közéleti személyiség. /Wass Albert debreceni szobrát ellenzik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

2008. február 16.

Február 15-én elhelyezték el Wass Albert író szobrának alapkövét a debreceni Nagyerdőben. A Medgyessy sétányra tervezett, életnagyságú alkotás elkészítéséhez és felállításához szükséges pénzt a debreceni Polgári Casino Egyesület adományokból gyűjtötte össze. Az egyesület és a Gróf Wass Albert Társaság által szervezett alapkőletételi ünnepségen Kósa Lajos polgármester mondott beszédet, emlékeztetve arra a vitára, ami a szobor állítása kapcsán kirobbant a helyi politikusok, illetve hazai és határon túli irodalmárok között. /Letették Wass Albert szobrának alapkövét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

2008. március 3.

Tárlatnyitóval, szavalóversennyel, ünnepi istentisztelettel, koszorúzással és alapkőletétellel emlékeztek március 2-án Arany Jánosra születésének 191. évfordulóján szülővárosában, Nagyszalontán. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megbízott püspöke hirdette az igét, majd a helyi fiatalok énekes-verses összeállítással emlékeztek a költőre. Megkoszorúzták a költő szobrát. Az ünnepség az Arany János egykori szülőháza helyén álló épületnél folytatódott. Ide érkezett meg Kósa Lajos debreceni polgármester, a rendezvény fővédnöke, Török László nagyszalontai polgármester bejelentette: „A bogárhátú ház helyén már a negyedik épület áll, és ezt visszaalakítjuk olyanná, amilyen Arany János idejében lehetett. Jelöljük ki most az átadás időpontjának október 22-ét, a költő halálának évfordulóját” – mondta. Az átépítést a debreceniek segítik. A szülőház és a helyére épült házak történetét Dánielisz Endre helytörténész ismertette. /Fried Noémi Lujza: Újra bogárhátú lesz Arany János háza. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

2008. május 23.

Több mint háromszáz tag és szimpatizáns vett részt Kézdivásárhelyen az MPP által szervezett lakossági fórumon. Jelen volt Kovács István megyei tanácselnök-jelölt, Gazda Zoltán, az MPP megyei alelnöke, Kis Boldizsár Svájcban élő nemzetközi jogász, a berni egyetem tanára, az autonómiaformák szakértője, Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármesterjelöltje, továbbá az MPP helyi és megyei önkormányzati képviselőjelöltjei.,,Erkölcsi megújulást, Székelyföld területi autonómiáját és értékeit megőrző erős Székelyföldet akarunk. Eljött az ideje a rendszerváltásnak, eljött az ideje annak, hogy ne csak szavazzunk, hanem válasszunk is” – hangzott el. Az egypártrendszer már a múlté – mondotta Kovács István –, majd elmarasztalta az RMDSZ csúcsvezetőségét az elrabolt tizennyolc esztendőért. Számon kérte az RMDSZ-től a kisebbségi törvénytervezetet és a magyar egyetem ügyét. Kis Boldizsár Svájchoz hasonlította Székelyföldet, Erdélyt, azt is elárulva, hogy a nyugati országokban a turisztikából élők félve tekintenek erre a régióra, mert tudják, milyen értékek vannak itt. A fórumon Kósa Lajos, Debrecen polgármestere volt a kampánygyűlés vezérszónoka. /Iochom István: Lakossági fórum Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

2008. május 23.

Továbbvisszük örökségünket címmel szervezett felvonulást május 22-én a Magyar Polgári Párt Sepsiszentgyörgy központjában. A szentegyházi huszárokkal, valamint a gelencei hagyományőrzőkkel megerősített csapat Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató, az MPP önkormányzati képviselőjelöltje vezetésével indult, útközben számos érdeklődő csatlakozott hozzájuk. Kónya Ádám négy műemlék épület – a Beör-palota, a Bazár, a Lábas Ház, valamint a Bod Péter Megyei Könyvtár – előtt tartott rövid bemutatókat. A felvonulást követően fórumot rendeztek, a díszvendég Kósa Lajos, Debrecen városának fideszes polgármestere volt. /Farcádi Botond: Műemlékeink állapotára hívták fel a figyelmet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

2008. május 24.

Nagyon bölcs és jó választást kívánt a sepsiszentgyörgyieknek Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere az MPP május 23-án tartott kampányrendezvényén.,,Ha kiállunk az érdekeinkért, és határozottan képviseljük azokat, még mindig többre megyünk, mintha örökösen kompromisszumokat kötve hátrálunk, mert előbb-utóbb eljutunk a falig, és ott sem lesz sokkal jobb. Legalább saját magunknak el tudjuk mondani, hogy az erőfeszítéseket megtettük. Ha valaki nem áll ki saját magáért, helyette más nem fogja megtenni” – fejtette ki Kósa Lajos. Előadásában a debreceni sikertörténet titkát igyekezett megosztani a hallgatósággal. Tíz évvel ezelőtt, amikor átvette a város vezetését, nem volt jó a helyzet. Jelenleg viszont pályázataikon a nyertesek 70 százaléka magyarországi cég, s ezek 80 százaléka helybeli. Csinta Samu, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje röviden folytatta: ,,Kósa Lajos előadásában Sepsiszentgyörgy városvízióját hallották” – az adott léptéket, körülményeket és lehetőségeket figyelembe véve. Az ötletek ideje lejárt, ellenfelük nem szabad ember, hanem a pártfegyelem megtestesítője – mondta. /Farkas Réka: A debreceni példa (Kampányban az MPP). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

2008. július 30.

Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere – holtversenyben Sólyom László köztársasági elnökkel –, a legnépszerűbb, míg Kóka János, az SZDSZ korábbi elnöke a legnépszerűtlenebb politikus a Századvég és a Forsense közös felmérése alapján Magyarországon. Az MSZP politikusai közül Szili Katalin áll a legjobb helyen, ő csak három ponttal marad el a listát vezető Kósa és Sólyom mögött, így 56 pontjával a harmadik. A Fidesz szavazók körében változatlanul Orbán Viktor pártelnök 78 ponttal, az MSZP szavazóinál pedig Gyurcsány Ferenc a legnépszerűbb. /K. GY. : Kóka és Gyurcsány a legnépszerűtlenebb. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

2008. szeptember 2.

Hevesi József (Hevesi Mónár József) 1948. május 5-én Aradon született. Körorvos, közíró, költő. Nincs olyan körösközi esemény, amiben keze ne lenne benne, de ő szerényen a háttérben marad. Hevesi József lokálpatrióta, „ágyai”. Ágyán született, mint Olosz Lajos az erdélyi magyar avantgárd képviselője vagy Ágyai Szabó Magda, ahogy azt Régimódi történetében megfogalmazta, továbbá Csép Sándor. Hevesi Mónár József interjúkötete (Magánúton) tavaly jelent meg. A könyv évekig íródott, alkalom szülte interjúk főszerkesztőkkel, képzőművészekkel, politikusokkal, a megmaradásért vívott küzdelem helyszínein. Hevesi fontosnak tartja Simonyi óbester és Simonyi Imre emlékét ápolni. Ő adta át az első Simonyi-díjat Szabó Magdának Debrecenben, Kósa Lajos és Tőkés László társaságában. A másodikat Beke Györgynek Simonyifalván, Böszörményi Zoltánnal. A harmadikat Bodor Pálnak Aradon. A tiltás ellenére átadta Gyulán a díjat Szőcs Gézának. Az idei Simonyi-díjas, közfelkiáltással, egy vérszerinti Simonyi, L. Simon László, a Magyar Írószövetség titkára, nemzetben gondolkodó író. /Nagyálmos Ildikó: Szimultán szerelmek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

2009. május 23.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház kivételével az összes részegyház elfogadta a Magyar Református Egyház alkotmányát május 22-én Debrecenben, az alkotmányozó zsinat ünnepi ülésén. Erre az alkalomra az előzetes becslések és bejelentkezések alapján mintegy 20 ezer református hívőt vártak a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról. Az ilyen módon újraegységesült Magyar Református Egyház mintegy 3 millió lelket számlál, és ezzel előkelő helyet foglal el az európai református egyházak nagy családjában. A Nagytemplomban az alkotmányozó zsinat munkálatait irányították az egyházi vezetők, a templom előtti és mögötti téren sátrak sorakoztak portékáikat, különböző szórakozási lehetőségeket kínálva a látogatóknak. Egy-egy marék otthonról hozott földet öntöttek a zsinat tagjai, majd a küldöttségek a debreceni Nagytemplom előtti téren elhelyezett medencébe. Ezt követte az alkotmányozó zsinat ülése a Nagytemplomban, ahol a házigazda Tiszántúli Református Egyházkerület nevében Bölcskei Gusztáv püspök tartott bevezető áhítatot, majd Kósa Lajos, Debrecen város polgármestere köszöntötte a vendégeket. A mostani esemény emlékére a város díszzászlót készített s adományozott a résztvevő részegyházaknak. Ünnepi üzenetét juttatta el Sólyom László köztársasági elnök is, aki szerint a magyarigazolvány bevezetése óta nem történt hasonlóan pozitív lépés, amely az összes magyar nemzetrészt érintené a Kárpát-medencében. Az alkotmányozó zsinat munkálatait Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka moderálta, az alkotmány szövegét és tartalmát pedig Bibza István, a Kolozsvár-Külső Egyházmegye esperese ismertette. A 32 cikkelyből és 12 fejezetből álló dokumentum szabályozza az egységes Magyar Református Egyház működését, kijelölve az utat, amelyben a jövőben haladni fog. Az iratot előzetesen ratifikálta a romániai, a szerbiai, a kárpátaljai, a szlovéniai és a magyarországi református egyház, a szlovákiai azonban specifikus, kétnyelvű helyzetére hivatkozva nem fogadta el, így ők nem írták alá a dokumentumot. Ezzel szemben azonban kifejezte csatlakozási szándékát, és az elfogadás után kézjegyével látta el a dokumentumot az Amerikai Református Egyház képviseletében Szabó Sándor püspök és dr. Kocsis Attila esperes. Az aláírás ünnepélyes pillanatai után a zsinat elfogadta azt az üzenetet, amelyet a jeles alkalom tiszteletére fogalmaztak meg. Az üzenet kimondja, hogy közel 20 évnyi fáradozás után a magyar reformátusság ebben a formában juttatja kifejezésre évszázados közösségét, bár lelki és szellemi egységét a reformáció évszázadától kezdve megtartotta. Kimondja továbbá, hogy sem a trianoni döntés, sem a 2004. december 5-i (lelki Trianonként is emlegetett) népszavazás nem tudta szétzilálni a református közösséget, amely május 22-én a közös alkotmánnyal is kifejezi és megszilárdítja egységét. A sajtótájékoztatón Bölcskei Gusztáv püspök kifejtette: a jelen mozzanat nem hoz létre új egyházat, hanem a meglévő egyházrészeket fogja egységbe, ugyanakkor a közös zsinat csak azon kérdésekben dönt, amelyekre a részegyházak vezető testületei felhatalmazzák. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ugyancsak kifejtette ünnepi gondolatait, kiemelve: számára május 22-e Isten csodája, a megmaradás csodája. A délutáni órákban a program egyesítő menettel folytatódott, majd az úrvacsorás istentiszteleten részt vettek a magyarországi evangélikus, baptista, metodista és római katolikus egyházak vezetői is. Közben bemutatkoztak a Kárpát-medence minden tájáról érkezett gyülekezetek és egyházi intézmények, színes műsorokat kínálva az egész napon át hömpölygő tömegnek. /Sándor Boglárka Ágnes: Megalakult az egységes Magyar Református Egyház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998