udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kõváriné Adorján Ilona

1996. október 2.

Szept. 22-től 29-ig tartott Zilahon a református gimnázium 350. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségsorozat, amelyet a Zilahi Református Wesselényi Kollégium Baráti Társasága szervezte. Szept. 26-a az újraindult zilahi Református Wesselényi Kollégium napja volt, szept. 27-én pedig a Zilahi Elméleti Líceum napja. Az emlékezésen magyar és román nyelvű emléktáblát helyeztek el az udvaron levő régebbi kollégiumi épület falán. Az egykori gimnázium volt diákjai eljöttek Zilahra Magyarországról, Amerikából, Németországból, Svédországból, és Izraelből. Az évfordulóra Adorján Ilona képzőművész Wesselényi Miklós portréját ábrázoló emlékplakettet készített, ezenkívül a megjelentek megvásárolhatták Lakóné Hegyi Éva A zilahi református egyház Váradi Bibliája és a benne levő feljegyzések című tanulmányát. A Szilágyság (Zilah) különszáma Kovács Miklós két, az iskola történetével foglalkozó munkáját közölte. /Fejér László: Jubileumi ünnepség Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1999. október 15.

Az RMDSZ bánffyhunyadi szervezete az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából emlékoszlopot állít okt. 17-én Petőfi Sándor emlékére. A református templom melletti parkba tervezett kopjafa Szalai István munkája, a Petőfit ábrázoló bronzplakett pedig Kőváriné Adorján Ilona alkotása. /Péntek Attila: Petőfi-emlékoszlopot állítanak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

1999. október 19.

Bánffyhunyadon a főtéri református templom melletti parkban okt. 17-én ünnepélyesen elhelyezték a Petőfi-emlékoszlopot. Az előző napon kezdődött az avatóünnepség dr. Kozma Dezső professzor, dr. Egyed Ákos professzor és Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő előadásaival, majd a helyi Kós Károly Kulturális Egyesület szervezésében műsor következett. Az emlékoszlopot /kalotaszegi mintákkal kifaragott kopjafát/ Szalai István készítette, melyet Kőváriné Adorján Ilona által készített Petőfi-plakett díszít. /Petőfi-emlékoszlop Bánffyhunyad központjában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

2000. október 17.

A zilahi napok keretében okt. 15-én Szent István-emléktáblát avattak a zilahi római katolikus templom előcsarnokában. A 30 x 40 cm-es márványtáblára helyezett, Szent Istvánt ábrázoló bronz féldombormű Adorján Ilona munkája. Az emléktábla szövege: "Millennium 2000"; a nagy király képmása alatt ott áll uralkodásának ideje is: 1000-1038. A szentelést Schek László zilahi római katolikus plébános végezte. A templomban Kovács Kurucz János történelemtanár és Vida Gyula képviselők mondtak díszbeszédet. A templomban délután tartották a nemzetiségi kórustalálkozót. - Okt. 15-én, vasárnap a magyartöbbségű Vicén szoboravatással egybekötött, mezőségi néptánctalálkozóra került sor. A falu főutcáján felvonultak a népviseletbe öltözött tánccsoportok: Vice és Borzás, Csíksomlyó, Apanagyfalu, Ördöngösfüzes, Óradna, Zselyk, Mezőkeszű, Szentmáté, Magyarpalatka, Tacs, Cegőtelke, Bálványosváralja küldöttei. Dr. Semlyén Zsolt magyarországi vallásügyi államtitkár díszbeszéde után Tamás József római katolikus segédpüspök valamint Tőkés László református püspök áldásával leleplezték a Szent István bronz mellszobrot, Sárpátki Zoltán csíkszeredai művész alkotását. Köszöntőt mondtak: Tőkés László püspök, Dr. Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács, valamint RMDSZ alelnöke, Muresan Ioan, Apanagyfalu polgármestere, valamint Dr. Csermák Zoltán, aki jelentős könyvadományt is átadott a viceieknek. A Vicei V. Mezőségi Néptánc-találkozó- melynek fő szervezője Lőrincz Károly vicei plébános volt - rendkívüli látványt nyújtott. /Szabó Csaba, Tóthpál Tamás: Millenniumi rendezvények Erdély-szerte Szent Istvánnak állítottak emléket Zilahon és Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2001. március 19.

A IV. IPPART Képzőművészeti Alkotótábor anyagából nyílt kiállítás márc. 18-án Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. A jelenlevőket Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, a tábor patrónusa köszöntötte. Gábor Dénes, a Művelődés főszerkesztő-helyettese ismertette a Berettyó-menti településen rendezett tábor négy éves múltját és tevékenységét. A tíz művész, Adorján Ilona, Barta Nagy Ilona, Monica Claudia Chis, Csepei Lóránd Balázs, Hajdú Attila, Márkus László, Nagy Dániel, Szabó Attila, Szabó Vilmos és Váncza Edit munkáit tartalmazó tárlat megnyitója muzsikával ért véget. Nagy Mihály gitározott. /Megnyitó a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2001. szeptember 18.

Szept. 16-án Sipos László emléktáblát helyezett el Bogdándon a Szilágy Társaság és a Pro Zilah Társaság. A művészi dombormű Adorján Ilona munkája, amelyhez Kiss Gergely készített márványtáblát, Muzeul Sipos László (1948-1999) Tájház felírással. A gesztussal a múzeumalapító, tanár, néptáncmenedzser, iskolaigazgató, helytörténész Sipos László emlékének adóznak. Az eseményen jelen voltak a neves személyiségnek köszönhetően immár tizenegyedik alkalommal sorra kerülő Bogdándi Nemzetiségi Néptánctalálkozó együttesei is. Gáspár Attila, a Szilágy Társaság elnöke Sipos László munkásságát méltatta, aki cikkeket, tanulmányokat is írt rendszeresen több lapba (Művelődés, Szilágyság, Szatmári Friss Újság, Partium), kismonográfiákat a Szilágysági Magyarok c. tanulmánykötetbe. Ezentúl a nevét viseli immár a Bogdándi Sipos László Tájház. /Gáspár Attila: Sipos László Tájházat avattak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2001. szeptember 21.

Szeptember 16-án leplezték le a bogdándi Magyar Múzeumon a Sipos László emléktáblát, amelyet a "Szilágysági magyarok" munkacsoport, a Szilágy Társaság, és a Pro Zilah Egyesület is támogatott. A dombormű Adorján Ilona munkája, amelyhez Kiss Gergely készített márványtáblát: Muzeul Sipos László (1948-1999) Tájház felírással. Mészáros István, magyar irodalom szakos tanár, a bogdándi iskola igazgatója beszédében emlékezett a múzeumalapító Sipos Lászlóra. Sipos László sokoldalú volt, élete utolsó napjáig dolgozott tanárként, iskolaigazgatóként, néptánc-menedzserként, helytörténészként. A Szilágysági magyarok című tanulmánykötetnek ő volt az egyik legtermékenyebb és legmegbízhatóbb munkatársa, aki hiányozni fog a most elkezdett, a Szilágysági magyarok az ezredfordulón c. monográfia munkálataiban. - Az emléktáblát Szabó Károly szenátor leplezte le. /Gáspár Attila: Sipos László Tájház avatása Bogdándon. = Szilágyság (Zilah), szept. 21./

2002. november 27.

Megjelent Hepehupa /Zilah/, szilágysági művelődési folyóirat első évfolyamának negyedik száma. Ady-évforduló lévén, a tanulmányok, cikkek nagyrésze a költőre emlékezik. Fejér László főszerkesztő így ajánlotta ezt a számot: "Közhely: Ady Endre költészete nagy örökségünk. Szelleme mindmáig mégis közöttünk maradt, velünk van, érezzük és tapasztaljuk születésének 125. évfordulóján is. Jelen számunkban a Hepehupás vén Szilágy fiára és Zilah városának legnevezetesebb diákjára emlékezünk...". Adorján Ilona az idén hatvanéves zilahi képzőművész, Szabó Vilmos életét, munkásságát ismertette. /Gáspár Attila: Adyról, hitelesen a Hepehupában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2003. szeptember 17.

Szept. 14-én a megfogyatkozott lakosságú Kárásztelekről elszármazottak hazatértek a falunapokra. A kultúrházban Adorján Ilona megnyitotta az IppArt művészcsoport retrospektív tárlatát. A művelődési otthonban a helyi iskolások és a zilahi Terbete együttes szilágysági és szatmári néptáncainak tapsoltak, valamint a kárásztelki énekes triónak. Megjelent a helyi tanács és a Teleház Egyesület kiadásában a színes faluismertető füzet, amely magyar, román és angol nyelven nyújt információkat a településről. /Kárásztelkéről szólt a muzsika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2007. október 13.

Október 14-én, vasárnap kezdődnek a szüreti napok Zilahon, és egész héten tartanak. Bemutatják a helyi Hepehupa művelődési folyóirat legfrissebb számait. Irodalmi kreativitás verseny lesz a zilahi középiskolák részére, Bajor Andorra emlékeznek születésének 80. évében, bemutatják Karácsonyi Károly világjáró könyvét az EMKE házban. Megnyílik Adorján Ilona képzőművész diákkori munkáinak kiállítása, lesz egyházművészeti kiállítás, továbbá megtartják a IV. Szilágyság-kutatás – „Egyház a Szilágyságban” – tudományos ülésszakot. /Zilah. Szüreti Napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998