udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Körömi Attila

2004. június 1.

Körömi Attila független országgyűlési képviselő, a Jobbik Magyarországért Mozgalom tagja, országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a trianoni döntés évfordulójának nemzeti emléknappá nyilvánításáról: „1945 után nemzedékek nőttek fel úgy, hogy Trianonról és következményeiről, e tragikus sorsfordulónk tényeiről nem is hallhattak. 1990 után sem történt meg a kollektív emlékezet helyreállítása, a történelmi tények és a máig ható következmények széleskörű megismertetése. Mindezek szükségessé teszik, hogy a trianoni döntés évfordulójának emléknapot szenteljünk, amelynek a tragikus sorsdöntésre emlékezés mellett fontos célja a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának tudatosítása.” A Jobbik felkéri a kormányt, hogy megfelelő egyeztetések után novemberig hozza meg intézkedéseit az emléknap középfokú oktatási intézményekben történő bevezetésére. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 1./

2005. május 19.

A magyar állampolgárságról, illetve a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvények módosításáról való szavazásra az Országgyűlésben várhatóan jövő héten kerül sor. A parlament legutóbbi vitáján Avarkeszi Dezső (MSZP), a javaslat egyik kidolgozója és Juhász Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta, hogy a javaslat célja a szülőföldön boldogulás segítése a határon túli magyarság számára, illetve rövidebb honosítási, állampolgársági eljárás közülük azoknak, akik úgy döntenek, hogy Magyarországon kívánnak élni. Lezsák Sándor független képviselő azzal érvelt, hogy mindenkinek joga van a magyar állampolgárság visszavételére, akit 1948 és 1990 között önkényesen fosztottak meg attól. Erre nagy az igény a nyugat-európai és a tengerentúli magyarság körében is – mondta. A szintén független Körömi Attila azt szorgalmazta, hogy mindenki kapja vissza magyar állampolgárságát, akinek a felmenője magyar állampolgár volt. Körömi Attila a kormányt vádolta, hogy azzal riogatta a választókat, százezres nagyságrendben költöznek át Magyarországra a Kárpát-medence területeiről, holott szerinte a szülőföldön boldogulást éppen a kettős állampolgárság segítené. /Jövő héten szavaz az Országgyűlés a könnyített honosításról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2005. június 13.

- Nyújtsák be a magyar állampolgárságra vonatkozó kérelmüket azok az erdélyi magyarok és leszármazottaik, akik 1940-ben magyar állampolgársággal rendelkeztek – erre buzdított június 10-én Kolozsváron Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Patrubány kolozsvári sajtótájékoztatóján ismertette a Körömi Attila független képviselő és Gaudi Nagy Tamás nemzetközi jogász által az állampolgársági törvényhez benyújtott indítványt, amely elfogadása esetén kimondta volna, hogy magyar állampolgárságot a határon túli magyarok az államelnökhöz benyújtott kérelemmel igényelhetnek. Patrubány közölte: ezt az indítványt a 386 országgyűlési képviselő közül mindössze 21-en szavazták meg. Az MVSZ-elnök szerint van még lehetőség arra, hogy az erdélyi magyarok kérjék a magyar állampolgárságot, mivel – mint mondta – 1992-ben a magyar parlament megszavazta a magyar kormány által 1990-ben elfogadott rendeletet. Ez Patrubány szerint érvénytelenítette azt az 1979-es, Magyarország és Románia között létrejött kétoldalú egyezményt, amelyben a két ország nem kívánatosnak nyilvánította a kettős állampolgárságot. Ennek értelmében a két állam lakosainak választaniuk kellett volna a két állampolgárság közül – mondta Patrubány. A magyar köztársasági elnöknek küldött kérelmek esetleges elutasítása után az igénylők beperelhetik a magyar államot, és ebben az MVSZ jogszolgálati segítséget nyújt nekik – mondta Patrubány. /Patrubány szerint az 1940-ben magyar állampolgárságú erdélyi magyarok igényelhetik a magyar állampolgárságot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

2005. július 12.

Július 9-10-én szerveztek először falunapokat Kalotaszeg egyik legrégebbi településén, Magyarvalkón. Sportvetélkedők után felléptek a magyarvalkói általános iskolások a Kukoricahántás című darabbal, majd a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem néptánccsoportjának és a Döbögő néptáncegyüttes táncosainak előadása következett, végül a bánffyhunyadi Rákóczi Szövetség néptánc-csoportjának tapsolhatott a közönség. Megemlékeztek Vasvári Pálról, Okos Márton szólt az ünneplőkhöz a Magyarok Világszövetsége nevében, majd Körömi Attila magyarországi képviselő és Kerekes Sándor a megyei tanács alelnöke is beszélt. Az egybegyűltek megkoszorúzták a Vasvári Pál kopjafát. /Dézsi Ildikó: Vasvári Pálra emlékeztek a magyarvalkói falunapokon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2005. szeptember 26.

A Magyar Polgári Szövetség után a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága és külön az SZNT elnöke, dr. Csapó I. József is levélben fordult az Országgyűléshez, hogy Románia uniós csatlakozási szerződésének országgyűlési szavazásán ne szavazzák meg Románia EU-csatlakozását, amíg a bukaresti parlament törvényt nem fogad el Székelyföld autonómiájáról. Időközben Körömi Attila országgyűlési képviselő, a Jobbik pécsi elnöke felhívta a figyelmet, hogy alkotmány­ellenesen, egyszerű többségi szavazattal terjesztette elő a külügyminiszter Románia EU-csatlakozásának jóváhagyását, holott a törvény elfogadásához kétharmados támogatás szükséges. Emiatt a Fidesznek döntenie kell, a kormány vagy az erdélyi magyarság mellé áll? A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága felhívását Orbán Viktornak és Áder Jánosnak, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökének, illetve az alakulat országgyűlési frakcióvezetőjének címezte: ,,A Székelyföld területi autonómiájáért demokratikus eszközökkel végzett munkánk, amely iránti támogatásukat Önök is kifejezték, olyan szakaszba érkezett, amikor a legfontosabb lépést a budapesti képviselők szavazata jelenti. Amennyiben Önök valóban felelősséggel viseltetnek az erdélyi magyar nemzeti közösség iránt, és valóban támogatják mindeddig demokratikus módon fenntartott autonómiatörekvéseinket, úgy a hétfői szavazáson (…) arra kérjük Önöket, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportját és rajta keresztül a magyar Országgyűlést, addig ne szavazza meg a Románia EU-csatlakozási szerződésének kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot (T/16966), amíg Székelyföld autonóm közigazgatási régiót – a szülőföldjén többségben levő magyar nemzeti közösség önazonossága védelmére szolgáló hatáskörökkel és intézményekkel együtt – törvény által létre nem hozzák!” A Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács kérésével azonos álláspontra helyezkedett nyílt levelében a délvidéki Magyar Polgári Szövetség is, kijelentve. Jeszenszky Géza, az Antall-kormány volt külügyminisztere, később Magyarország washingtoni nagykövete is arra kérte az országgyűlési képviselőket, hogy addig ne szavazzák meg Románia EU-csatlakozási szerződésének kihirdetését, amíg a bukaresti hatalom törvényben nem garantálja az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját és Székelyföld területi autonómiáját. ,,Nem lehet ultimátummal politizálni, ráadásul nem vagyunk nagyhatalom” – hangsúlyozta Horn Gyula volt miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyílt levélben kérte a magyar Országgyűlést: csak akkor szavazza meg a Románia európai uniós csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot, amikor területi önkormányzást szavatolnak Székelyföldnek és személyi elvű autonómiát az erdélyi magyarságnak Romániában. ,,Ez a nép bölcs, és ez a bölcsesség megjelent tavaly december ötödikén” – reagált Horn Gyula a kérésre. /Erdély jövője az ellenzék kezében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./

2005. szeptember 27.

Elfogadta a Bulgária és Románia európai uniós csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetésére vonatkozó törvényjavaslatot a magyar parlament szeptember 26-i ülésén. Az Országgyűlés a javaslatot 257 igen, hat nem és egy tartózkodás mellett fogadta el. A szavazás alatt egy „Ne legyetek hazaárulók” feliratú transzparens jelent meg a karzaton. /Magyar igen a csatlakozásra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27 A ,,nem” gombot a független Balogh László, Boross Imre, Ékes József, Körömi Attila, Lezsák Sándor és Medgyasszay László nyomta meg, Horváth Balázs (független) tartózkodott. A Jobbik Magyarországért Mozgalom egyik tagja néhány másodpercre megzavarta a parlament plenáris ülését, amikor a karzatról transzparenst lógatott le, és röpcédulákat szórt a képviselők közé. ,,Ne legyetek hazaárulók!” – volt olvasható a karzaton egy transzparensen. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke elmondta: ez a döntés azért is különös jelentőségű, mert néhány hét múlva sor kerül Bukarestben a közös román–magyar kormányülésre. – Bár az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) támogatja Románia európai uniós csatlakozását, az Országgyűlésnek nem kellett volna ilyen sietősen döntenie ebben a témában – fejtette ki Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke. A püspök szerint az Országgyűlésnek nem kellett volna szavazásra bocsátania a csatlakozási szerződés jóváhagyását a Romániát érintő novemberi országjelentés előtt. /(MTI–L.): Budapesten rábólintottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998