udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Köteles Pál

1990. február folyamán

Új folyóirat indult Budapesten, az Erdélyi Magyarság. Azelőtt Brazíliában, majd az USÁ-ban szerkesztettek ilyen címen tájékoztatót, azonban ez a lap most hazatért, az Erdélyi Világszövetség átadta a címhasználat jogát, tájékoztatott Köteles Pál bevezetőjében. Ebben a számban olvasható emlékezető arról, hogy 1958. febr. 21-én Kádár János vezetésével hivatalos küldöttség utazott Romániába. Kállai Gyula 1958. febr. 25-én, Marosvásárhelyen mondott beszédet. Kifejtette: "nekünk semmiféle területi igényünk nincs." Kádár János ugyancsak Marosvásárhelyen elmondta: "Itt laknak magyar származásúak is. A nacionalizmus mélyen él az emberek gondolkodásában... Mi természetesen elsősorban forradalmárok vagyunk. A határok problémája csak alárendelt kérdés..." /Nagy Miklós: Magyar áldás a román nacionalizmusra. = Erdélyi Magyarság (Budapest), febr., I. évf. 1. sz., főszerkesztő: Köteles Pál, főszerkesztő-helyettes: Ács Zoltán/

1990. május 18.

Megjelent az Erdélyi Magyarság /Budapest/ című folyóirat első két száma. Eddig ez a folyóirat csak Nyugaton jelenhetett meg, idén végre hazaérhetett a lap. Az két első szám a múltat és a jelent mutatja be. Kiváló szerzői vannak a lapnak, így Köteles Pál, a főszerkesztő, továbbá Csoóri Sándor, Tőkés László, Szőcs Géza, Beke György, Pomogáts Béla és mások. /(B. E.): Hazatért? = Valóság (Bukarest), máj. 18./

1990. május 24.

A kolozsvári Egyetemi Könyvtár kifüggesztette az 1988-ban indexre tett szerzők listáját. A 152 szerzőből 9 magyar. Közülük háromnak /Beke György, Fábián Ernő, Molnár H. Lajos/ egy-egy munkája, míg a többinek /Banner Zoltán, Bartis Ferenc, Bodor Pál, Dános Miklós, Köteles Pál és Szőcs Géza/ valamennyi alkotása a tiltott könyvek közé került. - Ez a lista nyilván nem teljes, például az Erdély története sem szerepel rajta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

1991. április 14.

Ápr. 13-14-én Erdély múltja és jövője címen tanácskozást tartottak Egerben, melyet az Erdélyi Szövetség szervezett. Előadást tartott többek között Beke György, az Erdélyi Szövetség elnöke, Murvay Sámuel, az Erdélyi Szövetség Heves megyei elnöke, Tőkés László püspök, Borbély Imre /Temesvár/, Köteles Pál, az Erdélyi Magyarság /Budapest/ főszerkesztője, Nagy Béla /Nagyvárad/, dr. Kapcza Imre /Kolozsvár/, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Balla D. Károly /Ungvár/, Konthur Bertalan, a Nyugat-Európai Erdélyi Világszövetség elnöke, Eva Maria Barki, a bécsi Nemzetközi Erdély Bizottság elnöke, Sebestyén Teleki István /Svájc, Erdélyi Világszövetség/, dr. Jónás Endre /Németország/, Pomogáts Bála, Székelyhidi Ágoston és Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Titkársága/. A tanácskozás végén egy felhívást fogadtak el, ezt Tőkés László nem írta alá. A tanácskozásról hírt adott a Romániai Magyar Szó is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), (Bukarest), ápr. 15./ A következő napokban a román sajtóban heves elítélő kampány indult meg a tanácskozás miatt, elsősorban Tőkés Lászlót vádolták. /MTI/

1993. március 26.

Az Erdélyi Szövetség a falurombolás elleni tiltakozások idején jött létre, ismertette múltjukat Beke György, aki két éve tölti be az elnöki funkciót. Belőlük szakadtak ki a párhuzamos szervezetek. Tervezik az Erdélyi Szövetség Füzetei című könyvsorozat elindítását. Az első három könyv tartalma: Köteles Pál munkáiból válogatnak, Pomogáts Béla ír a kisebbségi kérdésről, majd a különböző autonómiatörekvésekről gyűjti össze Beke György riportjait és mellékeli a dokumentumokat. Nemrég a magyarországi kisebbségvédelmi szervezetek, a Kárpátaljai Kör, a Rákóczi Szövetség, a Hunyadi Szövetség, a Lakatos Demeter Egyesület és az Erdélyi Szövetség létrehozta a Kisebbségvédelmi Tanácsot, hogy közösen lépjenek fel a kisebbségi jogvédelem érdekében. A határkérdésről Beke György megjegyezte, hogy a román parlament felszólította a kormányt, hogy lépjen fel Besszarábia visszacsatolása érdekében, ahol csak 60 százalékban laknak románok, a Dnyeszteren túli területeken pedig kisebbségben vannak. Ráadásul az a vidék soha nem tartozott Romániához, kivéve az Antonescu-korszaknak azt a három évét, amikor katonailag megszállták Transznisztriát. Románia a határrevízió jegyében lép fel Ukrajnával szemben, ugyanakkor más mércével lép fel nyugati határai kérdésében. Beke György hangsúlyozta hogy tisztességes tárgyalással kell megegyezni, amelyek során biztosítják a kisebbségi jogokat, az önrendelkezést. /Magyar-román alapszerződés. = Köztársaság (Budapest), márc. 26./

1993. november 23.

Az Erdélyi Szövetség Füzetei zsebkönyvsorozat első három kötete napvilágot látott. Az első Köteles Pál /1927-1991/ Erdélyből Magyarországra áttelepedett író, publicista, az Erdélyi Magyarság főszerkesztője írásaiból válogatott, a második Pomogáts Béla Ezredvég című tanulmánya, a harmadik Beke György Egyetlen út: az önrendelkezés címen interjúk, dokumentumok gyűjteménye. Az interjúkban többek között Duray Miklós /Pozsony/, Dupka György /Ungvár/és az erdélyi Borbély Imre gondolatai olvashatók. Az Erdélyi Szövetség Füzeteit a Budapest-Ungvár közös bejegyzésű Intermix Kiadó jelenteti meg. /t. o. j.: Eskütételek az önrendelkezésre. = Új Magyarország, nov. 23./

1993. december 1.

Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke felvázolta a kezdetet. Az Erdélyi Szövetség 1988-ban született, Domokos Pál Péter és Köteles Pál alapította. Akkor Magyarországon és Romániában diktatúra volt. Az Erdélyi Szövetség akkor feladatának tartotta hogy az erdélyi magyarság helyzetét, igényeit közvetítse Nyugat-Európa felé. Az 1989-es változás után úgy látták, hogy nem szabad az erdélyi magyarság helyett gondolkodni. Akkor alakult ki az Erdélyi Szövetség jelszava, hogy mindent az erdélyi magyarságért, de semmit nélkülük. Az Erdélyi Szövetség ma már az Erdélyhez kötődő csoportok, emberek szervezete. Eddig három egri tanácskozást szerveztek, mindhárom Erdély jelene és jövője címet viselte. Az 1993-as egri tanácskozáson a 220 résztvevő közül több mint hetvenen jöttek Erdélyből. Az egri tanácskozáson a belső önrendelkezésről volt szó és a kettős lojalitásról. /Tavaszi Hajnal: Mindent az erdélyi magyarságért, de semmit nélkülük. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1./

1996. március 12.

Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke nyilatkozatában felvázolta életútját. Nagyváradon nevelkedett, édesapját 1948-ban politikai magatartása miatt kiutasították Romániából, Hajdúböszörményben telepedtek le, majd Debrecenben járt egyetemre. 1955-től közölt irodalmi ismertetéseket, ő mutatta be először Sütő Andrást a debreceni Alföldben. Eddig mintegy száz hosszabb-rövidebb írása és egy riportkönyve jelent meg Erdélyről. Stefan Pascu akadémikussal, Ceausescu történészével 1985-ben éles vitát folytatott Erdély nemzeti jellegéről, a vitairatok egy része az Alföldben jelent meg. Köteles Pállal 1988 novemberében megalapították az Erdélyi Szövetséget, majd 1989 tavaszán Bajkó Mátyással elindították az Erdélyi Tükör folyóiratot, Debrecenben. Idén a nyolcadik évfolyamot kezdték. A folyóirat a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen működik, főszerkesztője Bajkó Mátyás, a neveléstudomány és az oktatástörténet tudósa. A szerkesztőbizottságban Beke György, a nagyváradi művelődéskutató Indig Ottó és mások dolgoznak. /Hajdú-Bihari Nap (Debrecen), márc. 12./

1998. március 5.

Márc. 15-e közeledtével a román nacionalista pártok és szervezetek körében egyre több magyarellenes megnyilvánulás tapasztalható. Se szeri, se száma az "objektív" történelmi visszapillantásoknak, amelyek elítélik a "vérengző" magyar forradalmárokat. A kolozsvári Adevarul márc. 4-i száma egyenesen rasszistának nevezi Daday Loránd erdélyi írót, aki Désen született és ott is alkotott élete nagyobb részében. Emlékére, születése századik évfordulóján, 1993-ban emléktáblát akart elhelyezni Désen, a Daday-ház falára az RMDSZ. Az emléktábla elhelyezését nem engedélyezték, arra hivatkozva, hogy valaki kiderítette: Daday Loránd Dücső Csaba álnéven írt egy román-ellenes könyvet a Horthy-korszakban Nincs kegyelem! címen. Most újra erről cikkezett a magyarellenes sajtó. Valójában ez az egész kitalálás, nincs semmi alapja. Kántor Lajos elmondta, hogy a Dücső-ügy a nyolcvanas években kezdődött, a hírhedt Lancranjan-üggyel, akkor röppent fel Dücső Csaba neve. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ Daday Loránd /Beszterce, 1893. nov. 6. - Dés, 1954. júl. 23./ Lancranjan hírhedt könyve /Cuvint despre Transilvania/ 1982-ben jelent meg. A nacionalista írást először Köteles Pál utasította vissza a Tiszatáj 1982/9-es számában, ez az írás azonban nem felelt meg a hivatalos kommunista, aczéli köröknek, ezért a párt jóváhagyásával Száraz György reagált /jóval visszafogottabban/ a Valóság 1982/10-es számában, ez a tanulmány kibővítve Egy furcsa könyvről /Magvető Kiadó, Budapest, 1983, Gyorsuló idő sorozat/ címmel látott napvilágot.

2001. január 24.

A Magyarországért, Édes Hazánkért Kiadó a Millennium jegyében könyvsorozatot indított útnak A magyarokhoz címmel. Eddig két kötet jelent meg - egy vers és egy prózaantológia - a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiumának támogatásával. Az erdélyi vagy erdélyi származású szerzők között van Beke György (Kodály-intelem), Köteles Pál (Magyarország - európaiság), Lőrincz György (Márton Áron mítosszá lett élete, Tamási, te csillag!), Nagy Zoltán (Az erdélyi magyar művészet kisebbségi élete), Székedi Ferenc (Maroknyi székely) és mások. /Guther M. Ilona: A magyarokhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2004. május 26.

A napokban újabb mellszobrot avattak Gyulafehérváron, Ion Lancranjan, a közeli Marosváradja szülötte, a hírhedt regényíró mellszobrát, Rebreanu, Caragiale, Eminescu, Cosbuc, Goga közvetlen szomszédságában. A városban van még a Nagy-Románia megvalósításában döntő szerepet játszó személyek igen nagyszámú mellszobor-csoportja. Azonban az egykori magyar város fényes történelmi múltját távolról sem jelképezi semmiféle emlékmű a város terein, parkjain. Bethlen Gábor, a Báthoriak, a Rákócziak, továbbá Batthyány Ignác, és nem utolsósorban Márton Áron mindenképpen maradandóbban járultak hozzá a város hírnevének öregbítéséhez, mint egyesek a fent említettek közül. /Újabb szobor Gyulafehérváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./ Ion Lancranjan hírhedt magyarellenes könyve, a Cuvint despre Transilvania /=Vallomás Erdélyről/ 1982-ben jelent meg. Az Ellenpontok erdélyi szamizdat 3-as száma reagált rá, elítélve a könyvet. Magyarországon Köteles Pál utasította vissza a Tiszatáj /Szeged/ 1982/9-es számában, majd Száraz György a Valóság /Budapest/ 1982/10-es számában. Száraz György tanulmánya kibővítve megjelent Egy furcsa könyvről /Magvető Kiadó, Budapest, 1983, Gyorsuló Idő sorozat/ címen.

2007. április 24.

Köteles Pál /Nagyvárad, 1927. ápr. 24. – Budapest, 1991. dec. 13./ emberjogi harcos volt, a nyolcvanas évek egyik markáns publicistája, a diktatúrával szembehelyezkedő, egyszersmind előle menekülni kényszerülő erdélyi írók (mint Beke György, Páskándi Géza) szellemi és politikai fegyvertársa. Ma is időszerű gondolata: „A politika-csinálók önmagukat is megbecsülnék azzal, ha azokra is odafigyelnének, akik alkalmatlanok ugyan pártfegyelemre s aláíró gyakorlatozásra, de gondolkodásukkal a nemzet jövőjéért felelősséget éreznek, s cselekvésüket a jövő szükséglete határozza meg. Ez a csöndes küzdelem néha szélmalom elleni harcnak tűnhet. ” „A nemzet jövőjének elkötelezettjei. Itthoni, s határon túli magyarokért. ” Köteles Pál Nagyváradon tanult, Kolozsváron három félévet hallgatott a Bolyai Tudományegyetem filozófia-lélektan szakán, 1946-tól már újságíróként dolgozott (Új Élet, Fáklya), 1950-ben letartóztatták, s hamis politikai vádak alapján elítélték. Volt azután segédmunkás Vajdahunyadon, építésztechnikus Váradon, ismét újságíró a Munkáséletnél. 1977-ben áttelepült Magyarországra, s az Alföld /Debrecen/ folyóirat szerkesztőségében helyezkedett el. 1988-ban jelent meg Búcsú Erdélytől című regénye. Az „erdélyi kérdést” megpróbálta a steril magyar közélet középpontjába állítani, és ezt az 1990-ben indult Erdélyi Magyarság című, általa főszerkesztett folyóirat jórészt erdélyi munkatársi körének segítségével sikerült is ideig-óráig fenntartania. /(bd): Eljött-e már az értés szabadsága? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998