udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kövesdy Pál

2000. május 8.

Az Erdélyi Körök Országos Szövetsége /EKOSZ/ Magyarok együtt címmel rendezett konferenciát Szekszárdon máj. 5-6-án. A státustörvény volt a vitafórum témája. A konferencián erdélyiek is megjelentek, köztük Tőkés László püspök, Borbély Imre, Csapó József, Király Károly, Patrubány Miklós. Az EKOSZ-t erdélyi menekültek alakították 1989-ben. A szervezet mára az összmagyarság érdekeit képviseli. Az EKOSZ elnöke, Kövesdy Pál kifejtette: "A beolvasztási folyamatot és a kivándorlást az önrendelkezésen kívül a státusztörvény akadályozhatja meg." Borbély Imre példaként a román belügyi rendeletet említette, amely félmillió moldáviai állampolgárt román állampolgárrá változtatott. Borbély Imre "kétszintű" állampolgárságot javasolt: a honi és a külhoni állampolgárságot. Az utóbbi utazásra, munkavállalásra és tanulásra jogosítana. /Jakab Lőrinc: Kettős állampolgárságért küzd az EKOSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

2005. január 25.

Hírlik, hogy a Magyarországra áttelepült erdélyi magyarok tömegesen mondtak volna nemet a magyar állampolgárság kiterjesztésére. Ennek nézett utána Kövesdy Pál, Erdélyi Körök Országos Szövetségének /EKOSZ/ elnöke. Az EKOSZ 22 tagszervezete közül mindössze kettő jelezte, hogy tud egy-két ilyen esetről, továbbá olyan csoportokról hallották, hogy nemmel szavaztak, akik réges-rég települtek át, vagy másod-harmadgenerációsként csak igen áttételesen nevezhetők erdélyieknek. Elszórt esetek tehát voltak, „de hát miért is ne lennének köztünk is senkiházi cenkek?” – jegyezte meg Kövesdy Pál. Viszont az EKOSZ tagjai mindenkinél derekasabban vettek részt az aláírásgyűjtésben és a kampányban. /Kövesdy Pál, a magyarországi Erdélyi Körök Országos Szövetségének elnöke: Az áttelepültek és a népszavazás.= Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 25./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998