udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kakucs Lajos

2003. július 15.

Nyárádremetén bemutatták a nyolcvanöt éves dr. Birtók Kovács Ferenc: Nyárádremete monográfiája /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című munkáját. A monográfia ötlete dr. Kakucs Lajostól származik. A Németországban élő történész szintén Nyárádremete szülötte, ő kérte meg a falubelieket az adatgyűjtésre. A könyvet Bíró János szerkesztette. Háromszáz darabot nyomtak belőle, ebből több mint százötven még a bemutató előtt elkelt. /Nagy Botond: Remete az iskolában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

2008. október 6.

Tudományos ülésszaknak, könyvbemutatónak, kerekasztal beszélgetésnek is helyet adott a Nyárádremetén megrendezett háromnapos faluünnep. A Máté Levente fafaragásait, Vass Lóránd üvegbe zárt kompozícióit és Máthé Edit olajfestményeit bemutató tárlatnak otthont adó kultúrházban a falu jelenéről és jövőjéről beszélgettek, illetve bemutatták dr. Kakucs Lajos falumonográfiáját. A nyárádremetei születésű, Németországban élő kutató-történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső munkatársa egyetemi évei alatt kezdte szülőfaluja történetét kutatni. A Mentor Kiadónál megjelent kötetben a szerző a falu múltjának minden részletére kitér, a munka egyszerre történeti szociográfia, életrajzi lexikon, helytörténet, néprajz és folklór, régészet és környezetismeret. /Antal Erika: Faluünnep Nyárádremetén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Dr. Nyulas Ferenc, Erdély egykori főorvosa, jeles kémikus, a himlőoltás erdélyi bevezetője, a mangán egyik felfedezője, a magyar kémiai szaknyelv egyik első megalapozója, Nyárádremetén született. Szülőfaluja nem feledte el nevét, 1999-ben róla nevezték el a helyi általános iskolát, idén pedig – születésének 250. és halálának 200. évfordulója alkalmából munkásságára emlékeztek a falunapokon tudományos emléküléssel. Október 3-án a Böjte Csaba által vezetett dévai Szent Ferenc Alapítvány nyárádremetei házának felavatásával, majd a kultúrotthonban gyűjteményes tárlatnyitóval kezdődtek a Nyárádremetei Falunapok. /Nagy Botond: Remetei falunapok, avagy dr. Nyulas Ferenc emlékezete. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

2008. október 13.

A Bánság történészeként tartja számon a köztudat dr. Kakucs Lajos kutatót, aki több mint két évtizede német állampolgárként forgatja múzeumok és levéltárak dokumentumait. Kakucs Lajos munkája, a Maros megyei Nyárádremete falumonográfiája 2008-ban jelent meg a Mentor Könyvkiadónál. A szerző hosszabb ideig a temesvári múzeum gazdaságtörténeti kutatója volt. Rövidesen napvilágot lát Szegeden Kakucs Lajos Mesterségek, céhek és iparfejlődés a Bánságban 1717-1918 között című munkája. A kétszáz évet felölelő szakkönyv hiánypótló és a jövőbeli kutatók számára alapvető munka, amelynek román nyelvű változata (Bresle, manufacturi si dezvoltarea industriala a Banatului intre 1717-1918. Timisoara, 2008) is elkészült, s rövidesen a Bánság Múzeuma és a temesvári Mirton Könyvkiadó jóvoltából a könyvpiacra is fog kerülni. A térség török uralom alóli felszabadulása (1716. október 18.) után a tartomány katonai és polgári kormányzója, Claudius Florimundus Mercy gróf a kézművesség és a gyáripar telepítését szorgalmazta. Ezen az alapon került Temesvár az iparfejlődés élvonalába. Méltán nevezték a 19. században „magyar Manchester”-nek. A megjelenés előtt álló könyvében a szerző nemcsak Temesvár, hanem az egész Temesköz ipartörténetét összegzi, értékes adatokat tesz közzé a nagyobb települések céheinek és ipartestületeinek munkásságáról is. A német, román és magyar nyelven publikáló kutató könyve azért is nyereség, mert dr. Kovách Géza aradi történész halála óta magyar nyelven elenyészően kevés kiadvány foglalkozik a térség gazdaságtörténetével. Kakucs Lajos további tervei: magyarul is kiadja a Bánság 18-19. századi mezőgazdasági fejlődéséről írott könyvét és átfogó tanulmányt ír a bánsági, a dél-magyarországi „sváb” telepítésekről. Terjedelmes monográfiáját Temesvár és a Temesköz a török hódoltság alóli felszabadulásának 300. évfordulója tiszteletére szeretné megjelentetni. /Szekernyés Irén: Könyv a térség iparának múltjáról. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

2008. november 7.

Kakucs Lajos Németországban élő történész úgy kutatja új hazája egy-egy régiójának múltját, hogy közben szülőföldje történetének feltárásán is dolgozik. A bánsági sváb céhek adatainak feldolgozása közben a régió magyarságának múltját is napvilágra hozza. Kakucs Lajos Nyárádremetéről indult, majd Szováta, Kolozsvár, Temesvár után 1985-ben Németországban telepedett le. Számos tanulmánykötet, tudományos kiadvány szerzője. Szülőfaluja iránti tiszteletből megírta Nyárádremete monográfiáját. A temesvári Bánsági Múzeumban tíz évet dolgozott, közben kijegyzetelte, összegyűjtötte mindazt, ami Bánság gazdasági történetét illeti és az ott élő magyarság kulturális történetére vonatkozik. Abban az időben írta meg a doktori dolgozatát Bánsági kapitalista mezőgazdaság a 19. század folyamán címmel, ami később, 1998-ban látott napvilágot román nyelven, egy magyar nyelvű változata pedig előkészületben van. Kakucsnak nagy előnye volt, hogy a régi temesvári múzeum, az első világháború után nem rendelkezett magyar nyelvű munkatárssal, a raktárakban felhalmozódott kincsekhez a román kollégák nem nyúltak hozzá. Kakucs azokból az elfekvő értékekből szervezett kiállítássorozatot, amelyek közül néhány, a bánsági falupecsétek és a bánsági céhek történetére vonatkozó, valóságos nemzetközi hírnevet szerzett. A bánsági céhtörténet kutatását folytatta, ennek eredménye a Mesterségek, céhek és iparfejlődés a Bánságban 1717-1918 között /Szeged, 2008/ című könyve, ez most románul is megjelenik Temesváron. Kakucs megírta Szent Jakab történetét Európában és a magyaroknak a Santiago de Compostella, tehát a spanyolországi Szent Jakab templomhoz történő zarándoklatának könyvét, amely német és magyar változatban is megjelent. A német nyelvű változat szemináriumanyag lett a müncheni tudományegyetemen, a magyar pedig a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ezzel párhuzamosan gyűjtötte az anyagot szülőfalujára vonatkozóan. Dr. Birtók Ferenccel eleinte úgy tervezték, közösen írják meg, később ő egy részét, saját kutatásait nyilvánosságra hozta. /Dr. Birtók Kovács Ferenc: Nyárádremete monográfiája /Státus Kiadó, Csíkszereda/ Kakucs folytatta a kutatást, idén ő is kiadta Nyárádremete monográfiáját /Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely/. Dr. Kakucs Lajos (sz. Nyárádremete, 1944) történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja. Magyar, román és német nyelven közölt kulturális és gazdasági tárgyú tanulmányokat. /Antal Erika: Nyugaton – kelet vonzásában. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998