udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kali István

2000. december 29.

A közelmúltban tartották Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban a magyar középiskolások kongresszusát. A jelen levő diáktanácsi képviselők úgy döntöttek, hogy az 1999. okt. 23-án megalakult Romániai Magyar Középiskolás Szövetséghez (RMKSZ) csatlakoznak, tehát a MAKOSZ-tól függetlenül fejtik ki a jövőben tevékenységüket. Erre főként azért volt szükség - nyilatkozta a Népújságnak Kali István, a Bolyai Farkas líceum diáktanácsának elnöke -, mert a MAKOSZ anyagi helyzetét egyre nagyobb homály lengi körül. Az RMKSZ most megválasztott vezetősége 5 társelnökből áll: Feleki Emese (Székelyudvarhely), Szilágyi Ágota (Szatmárnémeti), Soó Éva (Kolozsvár), Bartha Zsolt (Arad) és Kali István (Marosvásárhely). A szervezet tanácsadói testületébe a tervek szerint az RMDSZ ifjúsági szakosztályából és a Magyar Ifjúsági Tanács részéről kérnek fel valakit, ugyanakkor egy gazdasági és egy jogi szakértő segítségére is számítanak. A pénzügyekért várhatóan a kolozsvári ÁBEL Alapítvány vállalja majd a felelősséget. Az RMKSZ jelenleg a Magyar Ifjúsági Tanács és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség támogatását élvezi. /Kenyértörés a MAKOSZ-szal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

2003. március 10.

Nagyváradon márc. 7-8-án megtartották a Magyar Középiskolások Országos Szövetségének (MAKOSZ) tizenharmadik kongresszusát. Aláírták a MAKOSZ és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (RMKSZ) egyesülését kimondó szerződést. Az RMKSZ részéről Kali István elnök látta el kézjegyével a dokumentumot. A MAKOSZ elnöke Kasztl Helga, a kolozsvári Báthory István Gimnázium diákja lett. Diószegi Sándornak az ügyvezető elnöki tisztség jutott, míg az alelnöki funkciókat Lukács Lajos, Orbán Endre, Zoltányi Eszter, Balogh Ágnes és Doboli Mária töltik be. A MAKOSZ központi irodája továbbra is Váradon marad. Döntöttek két regionális MAKOSZ-iroda létrehozásáról, Kolozsváron, illetve Székelyudvarhelyen. /Pengő Zoltán: A megosztottság véget ért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

2003. október 23.

Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota kistermében okt. 22-én a marosszéki kisrégiók képviselői, a települések székely tanácsainak vezetői, a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezői megalakították a Marosszéki Székely Nemzeti Tanácsot. Elnökéül Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármestert választották. Izsák Balázs hangsúlyozta: a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) célja a székelyföldi autonómia statútumának tervezetét közvitára bocsátani, véglegesíteni, a parlament elé terjeszteni jóváhagyás végett és törvénybe foglalni. "Románia alkotmányának 116-os cikkelye a 3. szakaszban kimondja: autonóm közigazgatási hatóságot sarkalatos törvénnyel lehet létrehozni. E cikkely alapján kérjük az autonómiát" - jelentette ki Izsák Balázs, aki ismertette a Csapó József szenátor által kidolgozott székelyföldi autonómia statútumának tervezetét. Fodor Imre alpolgármester reményét fejezte ki, hogy pár év múlva, mint ahogy Európa számos más nemzeti kisebbsége esetében történt, úgy emlékeznek vissza ezekre a gyűlésekre, mint az autonómiáért folytatott küzdelem kiindulópontjára. "1990-ben meghirdettük igényünket az autonómia három formájára: a személyi, kulturális és területi autonómiára. Belefoglaltuk az RMDSZ programjába, de ezekért nem léptünk. Ha most nem tesszük meg, esélytelenek leszünk. A Székelyföld az egyik gazdaságilag leghatékonyabb régióvá válhat. A Székelyföld történelmében, hagyományaiban az autonómiával élni tudott, a székely megszokta, hogy önmaga sorsáról döntsön. Az autonómia semmiképpen nem veszélyezteti az ország területi integritását. Ha viszont nem tudjuk kiharcolni, olyan demográfiai folyamatok következnek be, amelyek visszafordíthatatlanok" - hangsúlyozta az alpolgármester. A székely székek önigazgatásáról, Székelyföld autonómiájáról szóló határozatot Fodor Imre olvasta fel, amelynek a jelenlevők általi egyhangú elfogadásával gyakorlatilag megalakult a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács. "Tudatában annak, hogy Székelyföld (Terra Siculorum) autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását, megértve azt, hogy a területi önkormányzás a közösségek államon belüli önrendelkezésének jogára, a szubszidiaritás, az önigazgatás elvére épül, történelmi sajátosságunkként vallva, hogy a Székelyföldön meghonosult autonómiát annak idején a székely székek szervezettsége és hatásköre testesítette meg, amelyek létezésére már az 1200-as évek írott dokumentumaiban utalás található, tudatában annak, hogy az Európa jogállamaiban alkalmazott megoldások igazolják a régiók területi autonómiájának alkalmazhatóságát és életképességét, azokét a régiókét, amelyeknek számbeli többségben levő polgárai és ezek közössége a nemzeti önazonosság megőrzéséért védelemre szorul, a székely székek mai polgáraiként, Székelyföld lakóiként kinyilvánítjuk akaratunkat a székely székek önigazgatására, Székelyföld autonómiájára, a Székelyföldi Autonómia Statútumának törvény általi jóváhagyására. Meggyőződésünk, hogy Székelyföld autonómiája, az autonóm területen a magyar nemzeti közösség önazonossága védelmére szolgáló többlethatáskörök elismerése, ezen hatáskörök és jogosítványok autonóm régióra, ennek hatóságaira való átruházása a polgárok közötti teljes és tényleges egyenlőséget szavatolja" - áll a határozatban. Megválasztották a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács 11 tagú vezetőségét. Elnök Fodor Imre, alelnök Csíki Sándor (Felső- Nyárád mente), titkár Márton Zoltán (Szováta), elnökségi tagok Bod Aladár, Andrássy Árpád, Kali István (Marosvásárhely), Harai Tibor (Marosvásárhely környéke), Mihály József (Felső-Maros mente), Dávid György (Alsó- Nyárád mente), Molnár József (Felső- Küküllő mente) és Sagyebó István (Alsó-Küküllő mente). Izsák Balázst az okt. 26-án Sepsiszentgyörgyön megalakuló Székely Nemzeti Tanács állandó bizottságába javasolták. /Antalfi Imola: Megalakult a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

2004. március 27.

Nehézséget okoz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek a Draskovics Tibor pénzügyminiszter nevével fémjelzett takarékossági intézkedések bevezetése. A Népújság munkatársa, Bálint Zsombor a kiapadhatatlannak tekintett csap elzárásáról beszélt. A hallgatók a helyzetért a sajtót és a magyar kormányt próbálták meg felelőssé tenni. Az újságíró elutasította a sajtó bírálatát. A diákok úgy gondolják, az adományt elfogadó félnek joga volna megszabni az adományozónak, hogy mennyit juttat. /Bálint Zsombor: A gyertyás virrasztásról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./ Kali István, a Sapientia hallgatói önkormányzatának külügyi kifejtette: „Nem tartom szerencsésnek, hogy nyilvánosan tüntessünk a magyar kormány ellen, nem ez a célunk, a rendezvény célja inkább a figyelemfelkeltés, hogy 1500 diák sorsáról felelőtlenül ne döntsön senki”. /Antal Erika, Lepedus Péter: Pesti rektor-helyettes a Sapientián. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

2004. június 3.

Sajtóközleményben reagált Kelemen Attila vádjaira a Sapientia marosvásárhelyi kirendeltségének diákönkormányzata nevében Kali István külügyi referens. Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje meghökkenésének adott hangot annak kapcsán, hogy azok a diákok, akik azt vallják magukról, hogy nem politizálnak, ott voltak a várban, a Történelem – Fő utcán, és Deutsch Tamást hallgatták. Előzőleg pedig a Sapientia Hallgatói Önkormányzata (HÖK) – politikamentességre hivatkozva – a jótékonysági koncerten nem engedte szóhoz jutni Kelemen Attilát. – Egyetlen percig sem állítottuk, hogy magánszemélyként nem szimpatizálunk egyik vagy másik oldal által megfogalmazott eszmékkel – – áll többek között a közleményben. Kali István, aki ott volt a Történelem – Fő utcán úgy nyilatkozott, nem az egyetemet képviselte, hanem a lelkiismeretét. /Szucher Ervin: Sapientiás diákok kontra Kelemen Atilla. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

2004. december 14.

Népszavazással akarták eldönteni, hogy magyarok vagyunk-e, vagy nem, írta Kali István. Akik félrevezették a választókat, azokat terheli a felelősség. „Eddig megvetettek bennünket itthon, most megvetettek bennünket odaát is.” A népszavazásnál magyar magyart tagadott meg. /Kali István: A magyar nemzet elbukott. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

2008. március 17.

1940 óta március 15-én először járt magyar huszár Marosvásárhely utcáin. A marossárpataki Mátyás huszárezred néhány tagja lóháton érkezett a március 15-i ünnepségre, amelyet a Magyar Polgári Párt szervezett Petőfi Sándor szobra előtt. A rendezvényen az RMDSZ is képviseltette magát. Kali István, a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi szervezetének alelnöke köszöntötte az erdélyi magyar történelmi egyházak, valamint a Székely Nemzeti Tanács képviselőit, majd beszédében az RMDSZ-t tette felelőssé a magyarság megosztásáért. A magyar és székely himnusz eléneklésével, valamint a Petőfi-szobor megkoszorúzásával záruló ünnepséget a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola diákjainak művészi műsora, valamint a Színművészeti Egyetem hallgatóinak szavalatai tették színessé. /Menyhárt Borbála: Huszárok Marosvásárhely utcáin. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

2009. március 16.

* Marosvásárhelyen az 1848-as eseményekre való emlékezés Bem tábornok emléktáblájának a megkoszorúzásával kezdődött, melyre kevesen gyűltek össze. A Magyar Polgári Párt a Petőfi-szobornál ünnepelt. Csintalan László római katolikus főesperes keserűségének adott hangot, mondván, hogy három ünnepet kellett meghirdetnie, holott összefogásra lenne szükség. Méltatta az Erdélyi Magyar Ifjak kezdeményezését, akik fáklyásmenetükkel összekötötték a két helyszínt. Az MPP ünnepélyén Kali István megyei alelnök a nemzet leépülésére és a forradalmi tizenkét pont újbóli időszerűségére hívta fel a figyelmet. Az RMDSZ megemlékezésén Kelemen Atilla megyei elnök kifejtette: még nagyon sokáig szeretnénk itt úgy élni, hogy magyarságunk és román állampolgárságunk összeférhető legyen. Tizenkilenc év után először az eseményt a Marius Pascan prefektus is megtisztelte jelenlétével, Emil Boc kormányfő üzenetét tolmácsolta. * Az utóbbi évek legnagyobb szabású március 15-ei ünnepségének lehettek tanúi a kézdivásárhelyiek: a felvonulásra a helyi diákokon kívül a környező falvakról is érkeztek lovasok, szekeresek, valamint háromszéki és határon túli hagyományőrzők vonultak fel, akiknek Rácz Károly polgármester nemzeti színű emlékszalagot ajándékozott. A politikamentes rendezvény díszszónoka Koltai Róbert, a Kormorán együttes frontembere volt, aki testvérének, Koltai Gábornak a gondolatait tolmácsolta. Koltain kívül a Zúg a március című, diákok számára megszervezett szónokverseny nyertese, Nagy Babos Rebeka mondott beszédet, majd a Kormorán együttes énekelt. Gábor Áron szobra előtt áldást osztottak a történelmi egyházak képviselői. A főtéri rendezvény rendhagyó módon csatajelenettel zárult, amelyben felső-háromszéki és szegedi hagyományőrzők vettek részt. A székelyek az osztrákokkal csaptak össze. * Sepsiszentgyörgyön is rendhagyónak bizonyult az ünnep: a metsző szélben kokárdák lobogtak, első ízben kapott ilyen díszítést az 1918. december 1. sugárút. A Székely Március nevű politikamentes rendezvényt együtt szervezte az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt. A háromezres tömeg lelkesen ünnepelte a díszegyenruhában feszítő lovas huszárokat. „Szembe merünk fordulni a gyarmatosítókkal, a militarizálókkal, akik ellehetetlenítették a mára esedékes autonómia-népszavazásunkat, és akik megpróbálták megakadályozni a Magyar Köztársaság elnökét, hogy hazajöjjön hozzánk, és együtt ünnepeljen velünk” – fejtette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-nak el kell ismernie az őshonos kisebbségek jogait, majd a budapesti Honvéd Színház művészeinek előadásában szabadtéri előadásra került sor. Nagyváradon a szokásos menetrend szerint zajlott a március 15-ei megemlékezés: délelőtt a különböző városnegyedekben álló emlékműveknél koszorúztak, majd Rulikovszky Kázmér emlékműve előtt hajtottak fejet az emlékezők. A hagyományos ökumenikus imádkozásra ezúttal a Szent László római katolikus templomban került sor, majd az ezernél is több ünneplő Szacsvay Imre szobrához vonult, ahol Tőkés László volt a főszónok, akit a közös magyar EP-lista vezetőjeként mutattak be. Ezt követően huszárok vezette fáklyásmenettel vonultak a Petőfi parkba, ahol megkoszorúzták a költő szobrát. /Március 15: Erdély-szerte méltón ünnepelnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

2009. szeptember 25.

Nyílt levelet küldött a Maros megyei MPP vezetése a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciójának illetve a PD-L frakciónak. Ebben kijelentik, hogy „a Magyar Polgári Párt nem tudja elfogadni, hogy olyan embernek emeljünk szobrot, akinek vér tapad a kezéhez” és kérik, a tanács vonja vissza a Gusa-szobor állítására vonatkozó határozatát. Az MPP vezetői, Tőkés András megyei elnök, Kiss István marosvásárhelyi elnök és Kali István alelnök a Gusa-szobor tervezett helyén, a Vár sétányon tartott sajtótájékoztatót. Tőkés András kijelentette, a helyi tanács nevetségessé tette magát Románia lakossága előtt azzal, hogy jóváhagyta a Gusa tábornoknak állítandó szoborra vonatkozó tervezetet. /Antalfi Imola: Elvtelen és provokatív kompromisszum. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

2009. október 31.

Október 29-én Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete, amelyen megválasztották a szervezet vezetőit. Az EMNT az elkövetkezendőkben jogi személyiséggel ellátott, civil-politikai szervezetként akar újraalakulni. Az EMNT nem pártpolitikában, hanem nemzetpolitikában gondolkodik. László János székelyföldi megbízott elnök szerint a magyar nemzeti közösség gazdasági potenciálját kell felmérni, értékelni kell az elmúlt húsz évet. A résztvevők titkos szavazással választották meg az elnököt Kali István személyében. /Mózes Edith: Megalakult az EMNT megyei szervezete. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998