udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kalmár László

1995. augusztus 15.

A Segítő Jobb Humanitárius Alapítvány budapesti székhelyén a kuratórium elnöke, dr. Kalmár László adott tájékoztatást működésükről évente 8-10 ezer ember gyógykezelését segíti. Az öntevékenység nagyon fontos. Alakulóban van a hálózat, ma már 25 helyi centrumuk van Erdélyben, Szlovákiában, Kárpátalján, Újvidéken, ahol elővizsgálják a betegeket. Az ottani orvosokat, akik ezt végzik, könyvekkel, műszerek adományozásával segítik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

1995. augusztus 15.

A Segítő Jobb Humanitárius Alapítvány budapesti székhelyén a kuratórium elnöke, dr. Kalmár László adott tájékoztatást működésükről évente 8-10 ezer ember gyógykezelését segíti. Az öntevékenység nagyon fontos. Alakulóban van a hálózat, ma már 25 helyi centrumuk van Erdélyben, Szlovákiában, Kárpátalján, Újvidéken, ahol elővizsgálják a betegeket. Az ottani orvosokat, akik ezt végzik, könyvekkel, műszerek adományozásával segítik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

1996. július 19.

A Thürmer Gyula vezette Munkáspárt Elnöksége állásfoglalás bocsátott ki a "Magyarország és a határon túli magyarság" című tanácskozáson júl. 5-én elfogadott közös nyilatkozatról. "A magyar kormány csatlakozás a közös nyilatkozathoz nyílt fordulatot jelent a magyar külpolitikában, visszahozni igyekszik az 1990-94 közötti jobboldali magyar kormányok leplezetlen nacionalista politikáját." A nemzetiségi autonómia "előbb-utóbb a határok megváltoztatásának problémáját is felvethetné, veszélyes és megvalósíthatatlan." "A magyarországi parlamenti pártok azon nyilatkozata, amelyben saját törvényalkotó munkájukat összekapcsolják a határon túli magyarokkal való konzultációval, kimeríti a szomszédos országok belügyeibe való beavatkozás fogalmát. Elfogadhatatlan az is", hogy az éves költségvetés százalékban rögzített hányada illesse meg a külföldi magyar szervezeteket. A költségvetésnek az itt élő magyarok problémáit kell megoldani. A Munkáspárt követeli, hogy a kormány érvénytelenítse a nyilatkozatot. /A Szabadság (Budapest), júl. 19./ A szélsőséges kommunista párt elutasító, a szomszédos magyarellenes pártok dühödt támadásait visszhangzó nyilatkozatának néhány megállapítását szintén hangoztatja a liberális hetilap főszerkesztője, Lipovecz Iván: a "magyar kormányhivatalokban nem gondolták módszeresen végig, miféle diplomáciai bonyodalmakkal is járhat egy efféle nyilatkozat elfogadása." Lipovecz szerint igazán "delikát" kötelezettséget vállalt a magyar kormányzat: elfogadta, hogy a határon túli közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének bizonyos százaléka illesse meg. "Túl azon, hogy a maga idejében nem lesz könnyű egy ilyen költségvetési fejezetnek a konkrét ?külmagyar? címzettjeit megnevezni, a százalékos nagyságrend azt sejteti, hogy több tízmilliárd forintra rúgó támogatásra számíthatnak a magyar állami költségvetésből a határon túl." Ehhez "a pénzügyminiszternek is lehet néhány keresetlen szava." /Lipovecz Iván: Magyar-magyar csúcs után. 12 mínusz egy pont. = Heti Világgazdaság (Budapest), júl. 20./ A cikk mellett olvasható Domány András beszámolója /A lengyel változta/ arról, hogy a lengyeleknél nincs "Határon Túli Lengyelek Hivatala". Ugyancsak a cikk mellett áll a másik bekeretezett írás: Gyógyító kezek. Ebben a Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány határon túli magyarok gyógykezeléséről számol be, ezt a költségvetés 1995-ben 150, idén 180 millió forinttal támogatta. Az elmúlt hat évben összesen 18 ezer határon túli beteget gyógykezeltek, mondta el Kalmár László kuratóriumi elnök. - Ez is alátámasztja Lipovecz mondanivalóját. -

1998. szeptember 13.

Szept. 12-13-án tartották meg Szilágysomlyón a Báthory Napokat, immár ötödik alkalommal orvostovábbképző konferenciával, Bihar, Maros, Hargita, Kolozs, Szatmár és Szilágy megyei orvosok részvételével. A Magyar Egészségügyi Intézet segítségével újból megtartott tudományos konferenciára eljött és előadást tartott a két egészségügyi miniszter - a romániai dr. Hajdú Gábor és a magyarországi dr. Gógl Árpád, továbbá dr. Kalmár László /Budapest/, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke is. A konferencia ezúttal nem kimondottan orvosi szakterületet, hanem a társadalmat érintő kérdéseket tűzött napirendre, nevezetesen az egészségügyi szervezést, annak reformját és a gyógyító tevékenység menedzsmentjét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14., szept. 16./

1999. május 25.

Dr. Kalmár László kezdeményezésére 1990-ben öttagú, lelkes csoport létrehozta a Segítő Jobb Alapítványt, azon határon túli súlyos betegek segélyezésére, akik ellátására egyes szomszédos országok még nem rendelkeznek kellő felszereltséggel. Kezdetben ezt teljes mértékben szponzorok segítségével oldották meg. A kormánytámogatás 1993-ban indult be, 120 millió forinttal, s évente átlag 20 millió forinttal növelték. A kormánytámogatás jelenleg az alapítvány költségvetésének a felét teszi ki, a többi adományokból gyűl össze. - A határokon túl - Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Újvidék, Horvátország - kb. 40 előszűrő állomás működik. Mivel a budapesti intézmények nem bírják ki azt, hogy az összes határon túli beteg Budapestre kerüljön, egy részüket Debrecenbe, Szegedre vagy Pécsre irányítjuk, ahol diszpécserközpontokat is működtetünk. Erdélyben kb. 30 orvosi-karitatív előszűrő állomásunk van. - A Segítő Jobb kórházi szintű ellátást nem támogat, mert elméletileg ezt a határon túli országokban is el tudják látni. A közepes és alacsonyabb szintű betegellátás, javul a határokon túl is. - A daganatos betegekre költötték a legtöbbet, ennek egyharmada gyermek. - Gyógyszereket adnak abban az esetben is, ha nincs vagy éppen hiánycikk. - A Segítő Jobb továbbképző tanfolyamokat szervez, illetve különböző ösztöndíjakat ad orvosoknak. A debreceni Ady Akadémia keretében kéthetes nyári egyetemet működtetnek határon túli orvosoknak, 50 fős létszámmal. Kétharmaduk Erdélyből jön, a többi máshonnan. Ez évente belekerül közel kétmillió forintba. - Szakkönyvekkel is segítenek. - Folyamatos javulás tapasztalható a határon túli egészségügyi ellátásban. - Jó volna összehangolni a régió államainak egészségügyét. Ami például Magyarországon jól megoldott - mondjuk az idegsebészet, a gyerekszívsebészet - nem biztos, hogy azt Romániában a nulláról kéne felépíteni. Egyszerűen el kellene cserélni a kapacitásokat. Ehhez bizalom kell, együttműködés. Guther M. Ilona: Interjú dr. Kalmár Lászlóval, a Segítő Jobb Egészségügyi- Humanitárius Alapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

1999. augusztus 16.

Magyarország határain kívüli, magyar nyelven beszélő orvosok számára rendez továbbképzést a korszerű diagnosztikai és gyógyító eljárásokról a Segítő Jobb Egészségügyi-Humanitárius Alapítvány augusztus 16-tól Debrecenben - közölte Kalmár László, a kuratórium elnöke. Mintegy 50 körzeti és családorvos érkezik Romániából, Ukrajnából, Jugoszláviából, Horvátországból és Szlovákiából. /Magyarországi továbbképzés magyarul beszélő orvosoknak. = Szabadság (Budapest), aug. 16./

2000. augusztus 29.

Aug. 28-án az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói munkaértekezletre gyűltek össze Kolozsváron. A státustörvényről dr. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott tájékoztatót. Jelen volt dr. Kalmár László, a Segítő Jobb elnöke, aki a magyar állam egészségügyi támogatásáról beszélt. A püspökök tanácsa tárgyalt a Sapientia Alapítvánnyal kapcsolatos kérdésekről is. A tanácskozáson megbeszélték a visszaszolgáltatott állami iskolák tulajdon-, illetve birtoklási jogát, a házbérek kérdését, és szóba került a falusi népiskolák létrehozásának ügye is. A Sapientia Alapítvánnyal kapcsolatban Mikó Lőrinc elmondta: a tanácskozás résztvevői arra az elhatározásra jutottak, hogy szeptember közepén újabb értekezletet tartanak, ahol az alapítók a kuratórium elnökétől kérnek majd beszámolót eddigi tevékenységükről. A tanácskozás végén Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ismertette a külhoni állampolgárságra vonatkozó elképzeléseket. A püspöki tanácskozáson részt vett Tőkés László, Csiha Kálmán, Tempfli József, Mózes Árpád, Szabó Árpád, a magyar történelmi egyházak püspökei, valamint Czirják Árpád, Potyó József és Amman Zoltán érseki helynökök. /Nánó Csaba: Kolozsvári értekezleten a magyar történelmi egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2000. szeptember 17.

Az erdélyi betegek gyógyításánál indokolt esetben a magyarországi Segítő Jobb Alapítvány hazai orvos szakvéleményére alapozva, részleges vagy teljes mértékben átvállalja a magyarországi kivizsgálással, olykor orvosi beavatkozással járó költségeket. Területekre bontva a bánságiak Szeged, a partiumiak Debrecen, Erdély többi vidékeinek lakosai Budapest felé tájékozódhatnak, ha betegségük külföldi kezelést tesz indokolttá. A Segítő Jobb Alapítvány képviselői szerint és főleg a betegek számára nem a magyarországi kezelésekre fordítható összeg növelése az igazi megoldás, hanem a hazai lehetőségek fejlesztése. Dr. Kalmár László, az alapítvány elnöke elmondta: ez utóbbira nagyobb esély mutatkozik most, hogy Romániában a betegbiztosítási rendszer lassan működni kezd, hogy a magánpraxis kezd kialakulni, s hogy arra is van kilátás, hogy az egyházaknak ingatlanokat szolgáltatnak vissza. Kalmár László szerint nem csak alkalmi pénzsegélyeket kellene nyújtani, hanem egységes koncepciót kell kidolgozni, egy rendszert kiépíteni, amely lehetővé teszi a legszegényebb rétegeknek is, hogy az orvosi ellátásban jobbat kapjanak. Az egyházi szervezetekkel lehet megbízhatóan együttműködni, ezek közt említette a Caritas-szervezetet, amellyel már évek óta jó kapcsolatban áll. "Célunk, hogy a határon túli magyarok is vegyenek részt valamilyen módon a finanszírozásban, de legalább az önszerveződésben. Romániában csak egy nagyon szűk réteg tudná akár csak a töredékét is megfizetni a kezelési költségeknek. Érdemes nekünk a Caritast, szociális intézményeket támogatnunk, amelyeken keresztül a rájuk szánt összeg a betegekhez, szociálisan hátrányos helyzetűekhez jut el." - mondta, szükség lenne egy ökumenikus kórházra. Az egyházi tulajdonba visszakerülő ingatanok egyikében lehetséges volna az ökumenikus kórházat létrehozni, s ezt anyagilag, felszereléssel folyamatosan támogatni, ennek orvosai számára tapasztalatcserét, szakmai továbbképzést biztosítani. Dr. Kalmár László augusztus végén Kolozsváron találkozott a magyar történelmi egyházak vezetőivel, akiknek írásos formában mutatta be a vázolt koncepciót, döntésüket a következő összejövetelükön várva. /Hogy életük legyen...= Vasárnap (Kolozsvár), szept. 17./

2001. július 2.

Június 29. és 30. között tartották Nagyváradon a IV-ik Román--Magyar Gyermekonkológiai Tudományos Találkozót. A találkozón a magyarországi szakemberek megosztották tapasztalataikat e téren, s beszámoltak az új technológiai módszerekről is. A magyarországi Segítő Jobb Alapítvány immár negyedik alkalommal szervezi meg a román-magyar gyermek-onkológiai, hematológiai konszenzus-konferenciát. Az alapítvány részéről dr. Kalmár László elmondta: Elsődleges szándékunk, hogy minél több beteg gyermek gyógyuljon meg a saját hazájában és ne Magyarországon, ehhez az ilyen jellegű találkozókra van szükség. /Onkológusok tanácskozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2001. szeptember 12.

Szept. 11-én Székelyudvarhelyen együttműködési szerződést írt alá az anyaországi Segítő Szent Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány, az Udvarhelyért Alapítvány, valamint a gyulafehérvári központú Egyházmegyei Caritashoz tartozó székelyudvarhelyi Szent Lukács Egészségügyi Központ. A Szent Jobb Alapítvány olyan betegeken segít, akiket felszereltség vagy szakmai kompetencia hiányában helyben - például Romániában - nem tudnak meggyógyítani. Az alapítvány képviselője, dr. Kalmár László elmondta: az együttműködési szerződés célja, hogy létrehozzanak Székelyudvarhelyen egy előszűrési szakmai központot. Ennek a szakmai központnak alapítottak egy szakmai kollégiumot, mely ma 16 szakorvosból áll. Ezek a szakorvosok - mindenki a maga szakterületén - elvégzik a betegek vizsgálatát, javaslatot tesznek és benyújtják a Szent Lukács Egészségügyi Központhoz, ahonnan egy alapos áttekintés után eljuttatják a Segítő Jobbhoz. /Bágyi Bencze Jakab Együttműködve a betegekért. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./ Dr. Kalmár László elmondta: 10 éves munka eredménye érik be az előszűrő központ létrejöttével, mert szükség van a szervezetek összefogására, új szervezési keret létrehozására. /Inczefi Tibor: Vége a "kurucos egyéni vállalkozásoknak" - a határon túli magyarok anyaországi gyógykezelésében! . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2002. február 9.

Dr. Kalmár László egyetemi docens belgyógyász, a Segítő Jobb Egészségügyi Humanitárius Alapítvány elnöke ismertette az alapítvány munkáját. Az alapítvány célja a határon túli magyar betegek ellátásának támogatása, amely részben arra irányul, hogy javuljon a határon túli betegellátás színvonala, valamint az együttműködés a határon túli és a magyarországi orvosok között. Ha a beteg kezeltetése semmiképpen nem oldható meg a határon túl, akkor megszervezik és anyagilag támogatják a magyarországi kezelést. A 12 év alatt mintegy 60 000 beteget támogattak, ezek több mint 70%-a Erdélyből érkezett, 10–15% Kárpátaljáról, valamint a Vajdaságból, és viszonylag kis létszámban jöttek Szlovákiából és Horvátországból. A javaslatoknak, kérelmeknek körülbelül egy tizedét tudják elfogadni, az elfogadás kizárólag szakmai szempontok szerint történik. Minden területről gyűjtik az adatokat, pontosan tudják, hogy a határon túli betegellátásban milyenek a feltételek. Nincs sem Romániában, sem Kárpátalján olyan gyermekkardiológiai szívsebészeti osztály, amelyen az újszülött szívhibáit operálni tudnák, ezért ezzel a kérdéssel külön foglalkoznak. A magyar költségvetés rendszeresen biztosít egy adott összeget a határon túli magyarok gyógykezelésre, ez jelenleg 290 millió forint. Ez a 290 millió forint több milliárd forint értékű kezelést jelent, mert pontos kivizsgálással jó irányba indítják el az otthoni kezelést. Konzultálva a fogadóintézménnyel, optimális betegutat terveznek. Csak kiegészítő szerepük lehet, amit nem szabad úgy értelmezni, 10 millió magyarországi mellett még vállalkoznának 3 millió ember betegellátására. Inkább kiegészítő, együttműködő, komplementer egészségügyi ellátást biztosítanak. Kiépítették a szakmai kapcsolatokat, ami nemcsak magyar orvosokra vonatkozik: több száz orvossal működnek együtt. Erdélyben kb. 30 helyen van előszűrő állomás, ezeket kell fölkeresni. A Segítő Jobb igénybe veszi az egyházi intézmény Reménység Szigete nevű szolgáltatását. /Gál Éva Emese: "Akkor lépünk közbe, amikor éppen ránk van szükség" Beszélgetés dr. Kalmár László egyetemi docens belgyógyásszal, a Segítő Jobb Egészségügyi Humanitárius Alapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2002. április 25.

Több ezer személy kísérte utolsó útjára ápr. 24-én Reizer Pál szatmári megyés püspököt. A temetésen mintegy háromszáz lelkész vett részt. A szertartást Ardai Attila kanonok, az egyházmegye ideiglenes kormányzója mutatta be a részt vevő főbb méltóságokat. Dr. Jean Claude Périsset nuncius latin nyelven kezdte az elhunyt püspök lelki üdvéért bemutatott szentmisét, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédét követően dr. Paskai László bíboros, esztergom?budapesti érsek fejezett be. Románul dr. Ioan Robu bukaresti érsek búcsúztatta Reizer Pál püspököt. Dr. Paskai László bíboros, végezte a temetői szertartást. Merlás Tibor címzetes főesperes, a szatmárnémeti Szentlélek plébánia plébánosa rövid beszédében jelezte: nem sokkal a ceremóniát megelőzően ő vehette át Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettől a Reizer Pál nevére kibocsátott magyarigazolványt. A püspök búcsúztatásán a következő egyházi és világi méltóságok vettek részt. Egyházi személyek: Dr. Paskai László esztergom–budapesti érsek, bíboros, Dr. Jean Claude Périsset, címzetes érsek, bukaresti apostoli nuncius, Dr. Ioan Robu, bukaresti érsek, Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Petru Gherghel, iasi–i püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Martin Roos, temesvári püspök, Majnek Antal, munkácsi püspök, Huzsvár László, nagybecskereki püspök, Bosák Nándor, debrecen–nyíregyházi püspök, Dr. Gyulay Endre szeged–csanádi püspök, Mayer Mihály, pécsi püspök, Balázs Béla, kaposvári püspök, Spányi Antal esztergom–budapesti segédpüspök, Lucian Muresan, balázsfalvi görög katolikus érsek, Gheorghe Gutiu, kolozsvári görög katolikus érsek, Alexandru Messian, lugosi görög katolikus püspök, Ioan Sisestean, nagybányai görög katolikus püspök, Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök, Tőkés László, királyhágómelléki református püspök, Papp Géza, erdélyi református püspök, Tietze Jenő, nagybecskereki általános helynök, Fodor József, nagyváradi általános helynök, Böcskey László, temesvári általános helynök, Potyó Ferenc, gyulafehérvári általános helynök, Dr. Czirják Árpád, gyulafehérvári érseki helynök, P. Szőke János SDB, szenttéavatási promotor, a gyulafehérvári római katolikus teológia tanári kara, Dr. Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész, Tincu Alexandru, szatmári ortodox főesperes Világi személyiségek: Klaus Peter Marte, német konzul, Temesvár, Szíjgyártó István, magyar nagykövet, Bukarest; Cseh Áron, konzul, Kolozsvár, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gheorghe Ciocan, Szatmár megye prefektusa, Riedl Rudolf, Szatmár megye alprefektusa, Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Erdei D. István, parlamenti képviselő, Varga Attila, parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő, Kereskényi Sándor, szenátor, Szabó Károly, szenátor, Dr. Kalmár László, főorvos, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke, Budapest. /Princz Csaba: Ezrek kísérték utolsó útjára Nm. és Ft. Reizer Pál püspököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 25./

2002. november 28.

Nov. 29-én Árkoson tartja küldöttgyűlését és szakmai tanácskozását az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. A konferencia témája az informatizált világ és anyanyelv. Előadást tart Prószéky Gábor programvezető matematikus, alkalmazott nyelvész, valamint Szilágyi N. Sándor, Benő Attila, Demeter Éva és Sárosi Krisztina, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének munkatársai. Dr. Prószéky Gábor a számítógépes nyelvészeti kutatásokra és alkalmazásfejlesztésre szakosodott kutatócég, a MorphoLogic ügyvezető igazgatója. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi és Bölcsésztudományi Karán folytatott tanulmányait követően több elméleti és számítógépes nyelvészeti kutatásban vett részt a hetvenes években, ösztöndíjasként előadásokat hallgatott a Stanford Egyetemen, majd kutatásokat végzett a Helsinki Egyetemen. Többek között az Európai Közösség gépi fordítással foglalkozó kutatásaiban vett részt. Munkásságát 1995-ben a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Kalmár László-díjjal, 1997-ben pedig Kanadában a Worldcom a World Young Business Achiever-díjjal tüntette ki. /(en): Anyanyelvápolók közgyűlése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./

2003. május 27.

Máj. 26-án kezdődött a kétnapos VI. Román-Magyar Onko-Hematológiai Orvostalálkozó Buziásfürdőn. A magyar meghívottak, mindenekelőtt dr. Nagy Kálmán professzor, a Miskolci Onko-Hematológiai Központ vezetője, dr. Kalmár László, a budapesti székhelyű Segítő Jobb Alapítvány elnöke és mások is megelégedésüknek adtak hangot, hogy a Kárpát-medence egyik legeredményesebb együttműködésének lehetnek cselekvő részesei. /Sipos János: Onko-hematológiai tanácskozás Buziásfürdőn. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2003. június 16.

Hasznos ez a tanácskozás, melynek egyik célja az is, hogy innen, erről a fórumról hangsúlyosan fölhívjuk a román kormány figyelmét nemcsak arra, hogy az RMDSZ hozzá kíván járulni a továbbiakban is az egészségügy problémáinak megoldásához, hanem arra is, hogy nagyon komoly gondok vannak az egészségügyben - szögezte le Markó Béla szövetségi elnök jún. 14-én Marosvásárhelyen az orvostalálkozón, melyet Az egészségügyi reform és a magyar orvosképzés aktuális kérdései címmel szervezett az RMDSZ. Daniela Bartos egészségügyi miniszter az utolsó pillanatban lemondta részvételét a fórumról, helyette George Pavelescu államtitkár érkezett. Az államtitkár a kórházi kezelésnek a járóbeteg ellátás irányában való elmozdítását emelte ki, ami többek között lehetővé teszi az ágyszámok mintegy 22 ezres nagyságrendű csökkentését, s ez egyéb intézkedésekkel összekapcsolva jelentős anyagi források felszabadulását eredményezi, mely összegeket az egészségügyi ellátás minőségének növelésére lehet fordítani. Dr. Göncz Kinga magyarországi politikai államtitkár a Magyarországon folyó átalakításokat ismertette.Dr. Bárányi Ferenc, volt RMDSZ-es egészségügyi miniszter kiemelte: beteg a román egészségügy, a biztosítási- meg a kamaratörvény három részre szakította az egészségügyi minisztériumot. Dr. Kalmár László, a Segítő jobb Alapítvány Kuratóriumának elnöke a román-magyar szakmai együttműködés lehetőségeit térképezte fel. Dr. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem prorektora A romániai magyar orvosképzés a MOGYE-n című előadásában leszögezte: az egyetemen volt, van, s kell legyen magyar nyelvű oktatás. A MOGYE- ről készült statisztika: míg 1989-ben csupán 19 diák tanult magyarul az egyetemen, addig a mostani, 54. évfolyamon az általános orvosin 109, a gyógyszerészetin 27, a fogászaton pedig 25 diák végzett. A jelentkezők és a bejutók arányát nézve az utóbbi öt-hat évben állandósult egy 115-120-as szám, mely alapul szolgálhat a beiskolázási számok bemérésére. Jelenleg az általános orvosi karon a diákok 44 százaléka tanul magyarul, a fogorvosin vannak olyan évfolyamok, ahol az arány 50 százalék feletti. Ami eredményként könyvelhető még el az a kétszériás magyar nyelvű oktatás lehetősége az általános orvosi karon, továbbá hogy az ősztől induló bábaképzésen is lesz a magyar nyelvű oktatás. Komoly gondok vannak viszont az oktatók körében: a magyar százalékarány nem éri el a 30-40-et. Mindössze 11 magyar professzor van, 14 magyar docens, 29 adjunktus, 37 tanársegéd és 25 preparátor. /(Bögözi Attila): Mitől madár az egészségügyi reform? RMDSZ-es orvosi találkozó Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2005. július 5.

Szaruhártyabankot és -átültetési központot létesít a budapesti Segítő Jobb Alapítvány Nagyváradon. Kalmár László, az alapítvány elnöke elmondta, azért választották a mintegy egymillió eurós beruházás színhelyéül a Körös-parti várost, mert hagyományosan jó kapcsolatot ápolnak az itteni orvosi egyetemmel, illetve az egyházakkal. A város nagyon közel fekszik Debrecenhez, és ez megkönnyíti, hogy szakmailag is patronálhassák a szemműtéteket végző intézményt. Kalmár László hozzátette, az elmúlt tizenöt évben évente több tízmillió forintot költöttek a határon túli szaruhártya-átültetésre szoruló betegek magyarországi kezelésére. Az egészségügyi központ számára a nagyváradi római katolikus püspökség ajánlotta fel egyik, a közelmúltban visszakapott ingatlanát, havi egy euró szimbolikus bérért. /Balogh Levente: Segítő Jobb Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

2005. október 1.

Nagyváradon a jövő évben megkezdheti munkáját Transzborder Egészségügyi Fejlesztési Konzorcium (TESZ) által létrehozott szaruhártyabank és -átültető központ. Erről állapodtak meg a Debreceni Egyetemen a két ország képviselői. A 15 éve megalakított Segítő Jobb Alapítvány kezdeményezésére létrehozott konzorciumban a román orvosi akadémia, a Debreceni Egyetem Orvosegyetemi Centruma, valamint öt partiumi megye képviselői döntöttek az együttműködés újabb formájáról. A konzorcium társelnöke, Kalmár László, elmondta, a Segítő Jobb Alapítvány – melynek szintén elnöke – 15 év alatt hetvenezer határon túli beteg ellátásában vett részt, működése Románián kívül Ukrajna, illetve Szerbia magyar lakta területeire terjed ki. Eddig a gyakorlat úgy történt, hogy az ottani szakrendelésen megjelent betegekkel kapcsolatban küldtek javaslatot magyarországi egészségügyi intézményekbe, ahonnan visszajelezték a fogadókészséget. A cél azonban az – folytatta a társelnök –, hogy ne Magyarországra importálják a határon túli betegeket, hanem ott, helyben láthassák el őket. Ezért szeretnének a jövőben a nagyváradihoz hasonló gyógyító központokat létrehozni. A jövő évben kialakítandó szaruhártyabank és -átültető központtal kapcsolatban Kalmár László elmondta, magyar orvosok képezik majd ki ottani kollégáikat. Az eddigi tevékenységüknek köszönhetően elérték azt is, hogy a romániai társadalombiztosítás finanszírozza az intézményben folyó tevékenységet. Megemlítette, hogy a romániai munkavállalók Magyarországon mintegy húszmilliárd forintot fizetnek be a társadalombiztosítás kasszájába, s eközben mindössze félmilliárd az, amit az ellátásukra kell fordítani. Azt szeretnék – hangsúlyozta Kalmár –, hogy a különbséget a határon túli betegellátás további kiszélesítése finanszírozásához megkaphassák. /Konzorcium a határon túli betegekért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2006. október 13.

Nagyváradon hoz létre olyan, az országban egyedülálló egészségügyi centrumot a magyarországi Segítő Jobb Alapítvány, amelyben szaruhártya-átültetést és a cukorbetegek látásromlásának a kezelését végzik el hazai és vendégorvosok. Az alapítvány elnöke, Kalmár László erről tárgyalt Romániában az Egészségügyi Minisztériummal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral, hogy a román fél olyan stratégiát dolgozzon ki, melynek révén a páciensek teljes vagy részleges kezelési költségét a biztosító vállalja magára. A főleg határon túli páciensek kezelésének támogatására létrejött magyarországi alapítvány tizennégy év alatt több mint 67 500 beteg ellátását támogatta, ezek háromnegyede romániai volt. A Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítványt évek óta együttműködik romániai orvosokkal és egészségügyi intézményekkel, köztük a nagyváradi orvosi egyetemmel is. A partiumi központ létrehozását most az teszi lehetővé, hogy a római katolikus püspökség – Tempfli József megyés püspök hozzájárulásával – az egyik visszakapott kórházi épületet odaadja az alapítványnak. /M. L: Romániába jön a Segítő Jobb. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2009. január 5.

A rendszerváltozással született meg a Segítő Jobb, hogy a határon túli magyarságnak egészségügyi segítséget nyújtson. Előbb humanitárius munkát végeztek, 1995-től viszont professzionalizálódtak. Kalmár László professzor szerint ugyanis azon az alapon képtelenség volna működtetni a rendszert, hogy segítenek mindenkinek, amíg a pénzük engedi. 1989-1990-ben igen sok romániai magyar beteg került magyarországi gyógyintézetekbe. Például a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Belklinikájára, ahol Kalmár László akkoriban dolgozott. - Óriási volt a lelkesedés. Így ment ez egészen addig, amíg az Antall-kormány Népjóléti Minisztériumának közigazgatási államtitkára, Jávor András azt nem mondta: álljon meg a menet, ezt egyetlen ország sem bírja ki. Ekkor Kalmár doktor szakértői csoportja nevében fölajánlotta az államtitkárnak, hogy alapítványt szervezve sokkal gazdaságosabban vállalják a határon túli magyarok gyógykezelését, ha megkapják a szükséges költségvetési támogatást. 1990 decemberében megszületett a Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány. Kijelölt céljak voltak: 1. A határon túli magyarság egészségügyi ellátása azokon a területeken, melyek számukra otthon nem volt elérhető. 2. A környező országok (nemcsak magyar) egészségügyi szakembereinek magyarországi továbbképzése. 3. A legkülönfélébb orvosi eszközöknek a környező országokba való eljuttatásával szolgálni a betegek lakóhelyükön történő ellátását. Romániában is javulni kezdtek a technikai feltételek, ami a Segítő Jobb szempontjából nagyon fontos volt, gyorsan, faxon, majd később e-mailben lehetett az információkat továbbítani. Ettől kezdve kaptak a romániai magyar orvosok egy formanyomtatványt. Ezen lehetett kérni bizonyos dolgokat. Ennek az lett az eredménye, hogy 1994-ben még csaknem 8 ezer beteget küldtek Magyarországra, 1995-ben pedig 5 ezer alá esett az ide érkezők száma. Kalmár Lászlóéknak egy idő után pontos térképük lett arról, hogy a környező országokban hol, milyen műszerek vannak, kik azok a szakemberek, akiknek a munkájára támaszkodni lehet. Segítették például Romániában a vesebetegek számára nélkülözhetetlen dialízisállomás felállítását, illetve ösztönözték ugyanott a csontvelő-átültetés gyakorlatának meghonosítását. Fontos szerepet szántak a továbbképzésnek. A környező országokból a rendszerváltást követően 2000-2500 orvos távozott Magyarországra, Nyugat-Európába vagy a tengerentúlra. A magyar egyetemekre fölvett határon túli hallgatók a legtöbb esetben itt maradtak. Ezért szervezte meg a Segítő Jobb a debreceni Ady Endre Akadémia Orvosi Szekciójának tanfolyamát. A Korszerű diagnosztika és terápia című kéthetes kurzusra évente átlagosan ötven határon túli orvost fogadtak Romániából, Kárpátaljáról, Szlovákiából, Jugoszláviából és Horvátországból. A Segítő Jobb szerint az egészségügy szerves része kell, hogy legyen a határon túli magyar kisebbség önszerveződésének. Kalmár professzor szerint mostanáig körülbelül 3,5 milliárd forint értékben szervezett betegellátást a Segítő Jobb. 2006 óta az egészségügyi kormányzat másképp kezeli őket, mint korábban. – Mi, civilek gyanúsak lettünk a hivatal számára – összegezte tapasztalatait az alapítvány vezetője. Először a miniszter, azután egyre kisebb funkciójú hivatalnokok vélték jobban tudni, mint Kalmárék, hogy mi a teendő. Olyan emberek, akiknek életükben nem volt dolguk romániai, kárpátaljai, vajdasági betegekkel. Így alakult ki az helyzet, hogy egy székelyföldi beteg csak a bukaresti biztosító kontójára jöhet Magyarországra azon a címen, hogy immáron Románia is tagja az Európai Uniónak. A Vajdaságból és Kárpátaljáról a betegeknek a követségeken és konzulátusokon leadott zárt borítékokban kell eljuttatni Magyarországra kérelmeiket a minisztériumba, ahonnan hatvan napon belül kell választ kapniuk. A sürgős beavatkozásokra így nincsen mód. Az adminisztráció mértéktelen megnövekedése nyomán jelenleg sokkal kevesebb betegre költik bizonytalan, rossz hatékonysággal a rendelkezésre álló pénzt. Nem kaptak támogatása jelenlegi kormánytól, ezért abba kellett hagyni az Ady Akadémián folyó továbbképzést is. Romániában igen nagy azoknak a betegeknek a száma, akik szemészeti mikrosebészeti beavatkozásra szorulnak. Magyarországon számos kiváló szemészspecialista van. Kapóra jött, hogy 2004-ben a nagyváradi püspökségnek visszaadta a román állam az egykori kórházait. Ezek épületeiből kapott a Segítő Jobb egyet Tempfli József megyés püspöktől, aki immáron két évtizede támogatja az alapítvány munkáját. A kialakított Nagyváradi Szemklinika úgynevezett mátrix-rendszerben működik. Ez azt jelenti, hogy az odautazó magyarországi orvosok egész nap operálnak, olyan műtétek várnak rájuk, amelyeknek ők a specialistái. A Nagyváradi Szemklinika jelenleg magánintézményként működik, ahol a betegek meghatározott díjazásért európai színvonalú ellátást kapnak. /Hovanyecz László: Kalmár professzor és a jól Segítő Jobb. = Népszabadság (Budapest), jan. 2./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998