udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Karátson Gábor

2005. június 25.

Az idei könyvhéten összegyűjtött költeményeit jelentette meg a nyolcvan-egynéhány esztendős Monoszlóy Dezső (Ab Art Kiadó, Pozsony). Új verseivel jelentkezett Futás a ködben címmel Csoóri Sándor (Nap). A környezetvédő, festőművész, Lao-ce-fordító Karátson Gábor vaskos műve, Az ötvenhatos regény (Helikon) centrumában a forradalom áll. A marosvásárhelyi születésű, novelláival ismertté vált Dragomán György A fehér király (Magvető) című regénye a romániai diktatúrát idézte fel. A Vajdaságban élő Lovas Ildikó a kilencvenes évek széteső Jugoszláviájának barbár világát felelevenítő regénye, a Kijárat az Adriára (Kalligram, Pozsony). Lázár Ervin ezúttal ismert magyar mondák újramesélésére tett kísérletet A magyar mondákban (Osiris). /Bogdán László: Könyvheti újdonságok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./

2005. november 17.

Karátson Gábor egy évtizedig írta az idei könyvhétre Ötvenhatos regény címmel megjelent nagyregényét. Karátson Gábor joghallgatóként vett részt az 1956-os forradalom eseményeiben, letartóztatták, szabadon engedték, megint letartóztatták, végül elítélték, megtapasztalta a kádári börtönöket. Napló és vallomás, regényesítés és már-már dokumentarista módszerekkel való felidézések keverednek a könyvben. Karátson Gábor környezetvédő, a dunai gát nagy ellenzője, számtalan tömegmozgalom szervezője és szónoka, emellett ismert festőművész, de a kínai irodalmak és írás egyik magyar szakértője is. A nyolcvanas évek elején, a letargikus lengyel események hatására fordult el átmenetileg a valóságtól, és tanulta meg a régi kínai írást. Lefordította Lao Ce Tao te-king (Az út és az erény könyve) című alapművét. 2003-ra jelent meg három kötetben, ismét csak szerteágazó kommentárjaival a másik ősi kínai alapmű: A változások könyve, a Ji king… Regényeiben számtalan utalás található Az út és az erény könyvére és A változások könyvére, mint ahogyan utalások találhatók a környezetvédelmi mozgalmakra vagy a szerző Erdély iránti érdeklődésére is. Könyvének egyik bejegyzése szerint 2004. december 5-e örök gyászú nap, „amely után már semmi, de semmi nem lesz olyan, mint azelőtt volt, amely mélyebbre sodorta le magával történetünket, mint 1956. november 4…” /Bogdán László: Ötvenhatos regény. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./

2006. július 24.

A Bálványosi Diáktábor és Szabadegyetem az 1989 után semmihez nem hasonlítható élménye volt Bíró Bélának. Itt találkozhatott először a román kulturális élet és az ellenzéki politizálás jeles személyiségeivel. Itt láthatta először Mészöly Miklóst, Radnóti Sándort és Csoóri Sándort. A későbbiekben az SZDSZ-hez közel álló személyiségek elmaradoztak. A későbbi években Bíró szerint a szabadegyetem zártabbá, szürkébbé, merevebbé vált. „Az idei Szabadegyetemen jószerével semmi nem működött.” A rendezvények egymásba csúsztak, elmaradtak. Az egyik előadáson a cikkírót „megrendített a kitűnő író és környezetvédő Karátson Gábor vallomása, miszerint a román-magyar határon úgy érezte, egy szabadabb világba lép be. Merthogy Magyarországon december 5-e óta (érthető módon) légszomjjal küszködik.” /Bíró Béla: Sic transit... = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

2006. október 24.

A Magyar Írószövetség ünnepségsorozattal tette emlékezetessé az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóját, ebből az alkalomból adták át október 23-án az Arany János-díjakat is. Idén a kuratórium Dávid Gyula irodalomtörténésznek, szerkesztőnek, valamint Fekete Gyula és Karátson Gábor írónak ítélte a rangos elismerést. „Dávid Gyula az 1956-os forradalom »örökösei« közül való, a sorvasztó eszmék ellenére is az emberi magatartás éltetője. Az erdélyi szellemi élet gazdagítója, a kiadói élet egyik mindenese” – méltatta a kitüntetettet Tamás Menyhért író. A forradalom idején Dávid Gyula – aki a hét végén vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét – tanársegéd volt a Bolyai Tudományegyetemen, a házsongárdi temetői tüntetés értelmi szerzőjeként 1957-ben hétévi börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben szabadult, évekig fizikai munkásként, majd 1970-től a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőjeként dolgozott. 1992-től a kolozsvári Polis Könyvkiadó vezetője. /F. Á.: Arany János-díj Dávid Gyulának. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./

2006. december 30.

Az 1956-os forradalom évfordulójára sok könyv jelent meg. Ezekről írt Kántor Lajos a Korunk folyóiratban. Hétszáz oldalas Karátson Gábor Ötvenhatos regény című munkája. Kós Károly 1956 őszén Budapesten tartózkodott, akkori naplóját Csapody Miklós találta meg, a naplót Sümegi György adta közre, előbb a Korunkban, majd egy gazdag dokumentumkötetben, a főként képzőművészeket idéző Naplók, interjúk ’56-ról /Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2006/ címűben. Jelentős dokumentum Nagy Imre Snagovi jegyzetek, Gondolatok, emlékezések 1956–1957. /Gondolat Kiadó – Nagy Imre Alapítvány, Budapest, 2006/, Nagy Imre politikai vitairatát kiegészítették a könyvben Nagy Imre külföldi és magyar pártvezetőkhöz címzett leveleivel, valamint a román őrök által készített lehallgatási jegyzőkönyvek magyar fordításával. Fontos alapvetés az irodalomtörténész Dávid Gyula s az őt segítő munkatársak életrajzi adattára a Romániában börtönre vagy halálra ítéltekről: 1956 Erdélyben. Politikai elítéltek életrajzi adattára /Erdélyi Múzeum-Egyesület – Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2006/ Szőcs Géza Liberté 1956 /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2006/ című munkája a könyv kétharmadát kitevő jegyzet- és függelék-részével kutatómunkának is fölfogható (különösen a Szovjet katonák a magyarok oldalán 1956-ban fejezet révén), elsősorban azonban mint színpadi – és filmes – megjelenítésre tett eredeti kísérlet jelentős. Az Erdélyben kiadott könyvek közül Kántor Lajos tallózó szemlézésében felsorolta még a következőket: A szabadságról és a zsarnokságról. Az ötvenhatos forradalom és a magyar irodalom /Pro Universitate Partium Alapítvány, Nagyvárad, 2006/, Történelmünk a Kárpát-medencében (1926–1956–2006) /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2006/, Viharok: 1956-os irodalom a Korunkban /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2006/. /Kántor Lajos: Közel és távol: 1956. = Korunk (Kolozsvár), dec.

2007. október 24.

Szőcs Géza író október 23-án Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban előadást tartott az ‘56-os forradalom évfordulóján.,,Az események szublimálódása igazi remekműveket csak a lírában eredményezett” – szögezte le Szőcs Géza, példaként pedig Faludy György 1956, te csillag, Márai Sándor Mennyből az angyal és Nagy Gáspár Örök nyár, elmúltam kilencéves című versét említette. 1956 előtt, az események vonzásában született Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című költeménye is. Szőcs Géza rámutatott: Tolsztoj Háború és béke című regényéhez hasonló, egy történelmi korszakot tablószerűen bemutató prózai mű nem született az 1956-os forradalomról. Kabdebó Tamás, Karinthy Ferenc, Karácsony Gábor próbálkozott ezzel, igazi remekművet azonban nem teremtettek. Hasonló a helyzet a képzőművészetben, illetve a filmművészetben is – ecsetelte Szőcs Géza, és hozzátette: lehetséges, hogy a közeljövőben születik majd egy ilyen regény. /Farcádi Botond: Nem született még igazi regény ötvenhatról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998