udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-30 | 31-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Karda Emese

2003. február 26.

Febr. 25-én ülésezett a Communitas Alapítvány kuratóriuma. A kuratórium jóváhagyta a 2003-as nyilvános pályázatokat elbíráló szaktestületek összetételét. a/ Sajtó: Kelemen Hunor - elnök , Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Magyari Tivadar, Miklósi Ildikó, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond. b/ Könyvkiadás: Kovács András Ferenc - elnök, Dávid Gyula,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Jakab Elek, Dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István,Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László. f/ fiatal képzőművészek, zenészek, írók részére ösztöndíjalapoz hoznak létre. Ösztöndíjbizottság: Markó Béla - elnök , Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád,Szilágyi István. /Közlemény. = RMDSZ Tájékoztató, 2003. febr. 26., 2319. sz./

2003. április 15.

Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből.

2003. október 13.

Okt. 11-én Csíkszeredában, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem aulájában második alkalommal rendeztek kulturális vitafórumot. A szervező intézet, a Hargita Megyei Kulturális Központ nevében, annak igazgatója, Karda Emese nyitotta meg a fórum munkálatait. Szőcs Endre, a székelyudvarhelyi iroda vezetője bemutatta a HMKK kulturális adatbázisát, s arra kérte a munkatársakat, hogy vállaljanak aktívabb szerepet az adatbázis folytonos felfrissítésében. Életműdíjat adtak át a 80 éves csíkszeredai népi szobrász, Orbán Ferencnek, a kitüntetést Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészek Szövetségének szakbizottsági elnöke nyújtotta át. A szakemberek hat szekcióban (népzene-néptánc, kórusok, fúvósok, fotográfia, népművészet-népi mesterségek, amatőr színjátszás) folytatták a tanácskozást. /Kristó Tibor: Kulturális vitafórum Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

2004. január 13.

Immár a második fényképalbum született meg a Hargita Megyei Kulturális Központ támogatásával. Karda Emese, a központ vezetője elmondta, hogy tíz fotóművészt táboroztattak Borszéken egy héten keresztül. A Művelődési Központ terve, hogy egész Hargita megyét, majd később az egész Székelyföldet lefedjék ilyen albumokkal. Dr. Balázs Lajos néprajzkutató a fotóalbumról kiemelte: a Zsindelyország című albumban korábban Székelyvarság térségét hasonló kiadványban mutatták be. A mostani kötet címe: Barangolás (különben kétnyelvű kiadványról van szó.), Borszéket mutatta be. /(Máthé Éva): Dicséretes kezdeményezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

2004. január 16.

A Hargita Megyei Kulturális Központ 2003. évi tevékenységét foglalta össze Karda Emese igazgatónő. Januárban az ő szervezésükben mutatta be a nagyváradi Partium Színpad Antoine de Saint-Éxupéry A kis herceg című meséjének színpadi változatát. A hagyományos farsangbúcsúztatót Gyergyóditróban tartották. Ők szervezték az Anyám fekete rózsa vers- és prózamondó verseny romániai elődöntőjét és a döntőre való kiutazást. Székelyudvarhelyen került sor a XI. Országos Diákszínjátszó Fesztiválra. Hagyománnyá vált az Orbán Balázs szemével elnevezésű fotótábor megszervezése, melyet tavaly Borszéken és környékén tartottak. A tábor anyagából állították össze a Barangolások című albumot. Szeptemberben tartották Gyimesfelsőlokon a Tatros Forrásánál Csángófesztivált. A fontosabb rendezvények közé tartozik még a kulturális szakemberek csíkszeredai vitafóruma és az 1990 utáni helytörténeti kiadványokról tartott V. társadalomtudományi konferencia. A KAM-mal közösen egy, négy megyére (Hargita, Kovászna, Maros és Brassó) kiterjedő kutatást végeznek a felnőttképzés szükségességéről. Negyedévente kiadták a Kulturális Figyelőt. Idén 44 szakrendezvényt terveznek. Szeretnék visszaállítani a Régizene Fesztivál régi rangját, hangulatát. A megye három színházának és népi együttesének egy-egy előadását tervezik hátrányos helyzetű településeken. /Takács Éva: Szerteágazó tevékenység. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./

2004. március 2.

A Krónika kérdései nyomán első ízben tette közzé az interneten éves jelentését a Communitas Alapítvány kuratóriuma. Az adatokból kiderül, 2003-ban az alapítvány 770 millió lejjel többet költött saját működésére, pályázatai lebonyolítására, mint amennyit a szórvány és az ifjúság számára, valamint az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a felhasznált 35,440 milliárd lejből csak tíz milliárdot osztott ki pályázati úton. A legnagyobb kiadási tételt az RMDSZ ügyvezető elnökségének is otthont adó alapítványi székház felépítése jelentette. A Communitas Alapítvány 2001 júliusa óta kezeli az erdélyi magyarság számára juttatott költségvetési támogatást, eddig csak 2001 októberében számolt be az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) előtt tevékenységéről, akkor is csak részleges, összegző adatokat mutatott be. A most közzétett 24 oldalas dokumentumot egy ritkábban használt számítógépes formátumban tették fel a világhálóra, ráadásul úgy, hogy azt ne lehessen kinyomtatni, részleteit ne lehessen lemásolni. Az alapítvány 2003-ban 38,333 milliárd lejből gazdálkodhatott volna, ebből azonban 2,893 milliárdot 2004-re íratott át. A bevételi oldal tulajdonképpen a tavalyi 37,3 milliárdos állami támogatásból áll, ehhez a 2002-ből áthozott közel egymilliárd lej, valamint a banki kamat adódik hozzá. A kiadások oldalán a beruházásoké a legnagyobb tétel: 11,473 milliárd. 7,065 milliárddal a művelődési programok, 5,395 milliárddal a sajtó, 1,8-1,8 milliárddal a könyvkiadás és az ifjúsági programok, 1,5 milliárddal a szórványprogramok, 1,475 milliárddal az alapítvány saját programjai, majd a 432 milliót kitevő alkotói ösztöndíjak következnek a sorban. Saját működésére 4,5 milliárd lejt költött az alapítvány. A beszámoló 22 oldalon keresztül sorolja fel azoknak a szervezeteknek, sajtótermékeknek, programoknak a nevét, elnevezését amelyek a közművelődési, a sajtó, a szórvány, illetve az ifjúsági keret támogatásában részesültek; nem közli azonban tételesen is az összegeket, amelyeket egy-egy pályázónak kifizettek. Farkas András, az alapítvány programfelelőse azzal az indoklással utasította el a részletes tájékoztatást, hogy semmilyen garanciát nem kaptak a Krónikától arra: a lap maradéktalanul közli a listát hasábjain. A Krónika egyébként febr. 21-én az alapítvány elnökének, Markó Bélának és alelnökének, Takács Csabának is tudomására hozta: a lap kész külön mellékletben kiadni a 2001 óta kiosztott Communitas-támogatások teljes, tételes listáját, ha az alapítvány átvállalja a kiadás költségeit. Az alapítvány pályázatainak lebonyolítására 770 millió lejjel fizetett többet, mint amennyit a szórványra, az ifjúságra és az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a pályáztatásra és annak ellenőrzésére fordított összegnek alig több mint kétszeresét (10,1 milliárdot) osztotta ki az alapítvány nyilvános pályázatokon. A kuratóriumi beszámoló a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségek sorában első helyen említette a meghirdetés, a népszerűsítés költségeit. Ide sorolta még a szaktestületi és kuratóriumi ülések megszervezésének, a székházak fenntartásának és működtetésének, a támogatások rendeltetésszerű felhasználása ellenőrzésének a költségeit, valamint az utazási és szállítási költségeket is. Az összeg egyébként a 2003-as évben ugrott ekkorára. 2001-ben még 1,52 milliárdot, 2002-ben pedig 1,6 milliárdot fordított önmagára az alapítvány. Takács Csaba szerint ez nem jelent pazarló magatartást. A Krónika értesülései szerint a Communitas működési költségei azért ilyen magasak, mert több RMDSZ-székház is alapítványi székházként szerepel az aktákban, az RMDSZ-alkalmazottak többsége pedig Communitas-alkalmazottként kapja a fizetését. A beruházások 11,473 milliárdos keretéből is jobbára önmagát támogatta a Communitas. 5,273 milliárdot költött a kolozsvári irodaház bővítésére. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, az ingatlan valójában a Communitas székháza. Hogy milyen alapon működik az épületben az RMDSZ ügyvezető elnöksége, erre a kérdésre nem kívánt válaszolni az elnök. Később hozzátette, az RMDSZ több irodát is bérel a Communitas Alapítványtól. 1,4 milliárdot költött az alapítvány irodatechnikai fejlesztésekre, kommunikációs eszközökre, 645 milliót infrastrukturális fejlesztésre, 55 milliót számítógépes programok vásárlására. Összeadván e tételeket a saját programok működtetésére szánt 1,475 milliárddal és a működési költségekkel, az eredmény arra utal, hogy a Communitas Alapítvány az erdélyi magyarságnak szánt tavalyi költségvetési támogatás több mint egyharmadát fordította önmagára vagy saját programjaira. E programok sorában a különböző évfordulós ünnepségek megszervezése, közvélemény-kutatások, felmérések készíttetése, a Haza a magasban című portréfilm elkészítése, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos költségek, valamint az alkotói ösztöndíjak átadási ünnepségének megszervezését említik. Takács Csaba szerint az irodatechnikai és infrastrukturális fejlesztésre, valamint kommunikációs eszközökre költött kétmilliárdnak nem csupán a Communitas, hanem a hozzá pályázatokat benyújtó más szervezetek is haszonélvezői voltak. Az alapítvány sajtószaktestülete 3 milliárdos keret sorsáról dönthetett, az elszámolásban 5,395 milliárd jelent meg sajtótámogatásként. Az alapítvány első ízben tette közzé az RMDSZ honlapján kuratóriumának összetételét. A testület nagy vonalakban az RMDSZ vezérkarával azonos. Kuratóriumi tisztsége mellett Markó Béla az ösztöndíjbizottságban, Takács Csaba pedig a szórványbizottságban elnököl. Kelemen Hunor kuratóriumi tagsága mellett a könyvkiadási és a sajtószaktestületben is jelen van. Utóbbiban az elnöki tisztséget tölti be. Márton Árpád képviselő a Szép Gyula ügyvezető alelnök által vezetett közművelődési szakbizottságban erősíti az RMDSZ-es vonalat, de az ösztöndíjbizottságban is részt vesz. A Kovács Péter ügyvezető alelnök által vezetett ifjúsági szakbizottságot tulajdonképpen az RMDSZ mögé besorakozó ifjúsági szervezetek csúcsszerve, a Miért vezérkara alkotja. A szaktestületek személyi összetétele tavaly óta csak kis mértékben változott meg. A művelődési szaktestületben Kiss Annamária helyét Borboly Csaba Hargita megyei RMDSZ-tanácsos, a könyvkiadási szaktestületben Parászka Boróka helyét Domokos Géza, a szövetség volt elnöke, a sajtó szaktestületben Magyari Tivadar szociológus és Miklósi Ildikó szövetségi sajtóreferens helyét Kereskényi Sándor szenátor vette át, az ifjúsági testületből pedig Orosz Csaba távozott. Létrehozott a kuratórium egy új szaktestületet, mely kutatók külföldi konferenciákon, tanácskozásokon való részvételéhez nyújt utazási támogatást. E testületben az RMDSZ négy jelenlegi és egy korábbi ügyvezető alelnöke vesz részt. Az RMDSZ vezetői nyilatkozataikban többször hangsúlyozták, a költségvetési támogatásban részesülő kisebbségi szervezetek közül egyedül a Communitas vállalkozott arra, hogy nyílt pályázati rendszeren keresztül, szaktestületek bevonásával ossza el a támogatásokat. Nem tettek viszont említést arról, hogy az alapítvány e rendszeren keresztül a támogatásoknak csupán egy kisebb részét osztja. A nagyobbik rész sorsáról a kuratórium, azaz az RMDSZ vezérkara dönt. – A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996/27-es párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselőit is. 1997-től a szövetségnek már az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az SZKT és a SZET 2002. októberi ülésén a Takács Csaba által bemutatott jelentés szerint az EMKE maga kérte a pénzosztás feladatának átadását „tekintettel az egyre gyarapodó tevékenységére és a más területeken is meglévő adminisztrációs kötelezettségeire.” Az RMDSZ az 1998. márc. 30-án bejegyzett Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. A jogszabály hangsúlyozza, a pénz azoknak a kisebbségi szervezeteknek jár, amelyek pártként nem kapnak költségvetési támogatást. A Transindex internetes újságban közzétett adatok szerint az RMDSZ pártként 6,7 milliárd lej költségvetési támogatást kapott a 2003-as évre. 2001 A Krónika kérte: az alapítvány közölje a 2001-ben és 2002-ben támogatottak listáját, de erre nem kaptak választ. Takács Csaba az illetékes állami hivatalokhoz irányította a lapot kérdéseivel. A Communitas ugyanis háromhavonta küld részletes tájékoztatást a román kormány Etnikumközi Hivatalának a pénzek elköltéséről. /Gazda Árpád: Elsősorban önmagát támogatta a Communitas Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./ A Communitas Alapítvány kuratóriumának tagjai: Markó Béla szövetségi elnök (kuratóriumi elnök), Takács Csaba ügyvezető elnök (kuratóriumi alelnök), Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, Nagy F. István volt ügyvezető alelnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az RMDSZ választási kampányfőnöke, Szép Gyula ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Winkler Gyula képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A Communitas Alapítvány szaktestületei Sajtó Szaktestület: Kelemen Hunor – elnök, Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Szilágyi Dezső, Kereskényi Sándor, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond Könyvkiadás Szaktestület: Kovács András Ferenc – elnök, Dávid Gyula, Káli Király István, Kelemen Hunor, Domokos Géza, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor Művelődési Szaktestület: Szép Gyula – elnök, Borboly Csaba, Dáné Tibor Kálmán, dr. Földes Béla, Karda Emese, Könczei Csilla, Márton Árpád Ifjúsági Szaktestület: Kovács Péter – elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön Szórvány Szaktestület: Takács Csaba – elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke, Jakab Elek, dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István, Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László Alkotói Ösztöndíjbizottság: Markó Béla – elnök, Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád Utazási támogatások szaktestülete: Nagy Zsolt, Kovács Péter, Kötő József, Nagy F. István, Szép Gyula Támogatási keret a romániai kisebbségeknek Ebből a romániai magyarságnak jutott Nyílt pályázaton kiosztott összeg (milliárd lej) (milliárd lej) százalék (milliárd lej) százalék 2001. év 90 13,385 14,87 5,78 43,18 2002. év 126,498 18,612 14,71 6,4* 34,38 2003. év 190 37,3 19,63 10,1* 27,07 2004. év 240 50 20,83 * számított adatok

2004. március 9.

A napokban jelent meg a kulturális intézmények működését szabályozó törvény végrehatási utasítása. A legfontosabb tudnivaló, jelezte Karda Emese, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója, hogy a törvény értelmében a kulturális intézményeknek /kultúrotthonok, kultúrházak, népiskolák, népi egyetemek, kulturális központok, népi hagyományok házai stb./ meg kell szerezniük a működési engedélyt. /Takács Éva: Egy lépéssel a törvény előtt. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./

2004. augusztus 4.

Kassay Péter, a Hargita Megyei Alkotó Központ igazgatója elmondta, hogy idén 30 éves a Barátság Művésztábor. Azokat a művészeket hívták meg, akik az évek során a legtöbbször vettek részt Gyergyószárhegyen a táborozáson. 35 erdélyi és magyarországi művész jelezte részvételét. Zöld Lajos táboralapító visszaemlékezésével kezdődnek az előadások, ezután többek között Karda Emese, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) igazgatója és Márton Zoltán, a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója tart előadást. Aug. 7-én lesz – a Lázár-kastély lovagtermében – a 30. évforduló megünneplése. Kántor Lajos bemutatja a Szárhegyi Enciklopédia első kötetét, majd a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szórakoztatja a résztvevőket. /Bajna György: Rendhagyó táborozás Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./

2005. február 19.

A Hargita Megyei Kulturális Központ két akkreditált képzést is indít kulturális intézményekben és civil szervezetekben tevékenykedők számára, tájékoztatott Karda Emese, az intézmény igazgatója. Romániában eddig csak kisebb képzések formájában volt némi kísérlet a kulturális intézményekben dolgozók szakmai felkészítésére. Most akkreditált szakképzést tartanak. Ez a képzés elsősorban a jelenleg is vidéki kultúrházakban dolgozóknak, a kulturális jellegű civil szervezetekben dolgozóknak, egyetemistáknak szól. /Takács Éva: Akkreditált szakképzés a kultúrában dolgozóknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

2006. február 20.

A Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK), a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja szervezett konferenciát Csíkszeredában, február 18-án. Az erdélyi jövőképet nem Budapesten kell kitalálni – jelentette ki Egyed Albert, a budapesti Magyar Művelődési Intézet osztályvezetője. Egyed Albert hangsúlyozta: a jövőkép kialakításáról helyben kell dönteni, ugyanis az azt megalapozó információk helyben vannak. Térségi kulturális értékek feltárása és hasznosítása témakörben hangzottak el előadások a rendezvényen. Egyed Albert a Kárpát-medencei jövőképekről tartott beszámolójában kiemelte: a „belső anyaország” kifejezés közösségi felelősséget ró a Székelyföldre. A magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának idei támogatáspolitikáját vázolta Lakatos Mihály főosztályvezető. Szerinte közös nevezőre kell hozni a szülőföldön való boldogulás és a szabad munkaerő-áramlás igényét. Tóth István, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet munkatársa a kulturális menedzsment teréről szolgált követendő példákkal a hallgatóság számára. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főosztályának vezetője a közösségek kovászaként tevékenykedő, a helyi művelődési életben jelentős szerepet játszó személyek fontosságáról szólt. Biró A. Zoltán társadalomkutató, egyetemi oktató a szakképzés lehetőségeiről beszélt, majd Karda Emese, a HMKK igazgatója és Lakatos Mihály átadta a szakképzést igazoló diplomákat a kulturális intézményvezetői képzés első végzőseinek. A konferencián bemutatták a HMKK két legújabb kiadványát, a Kultúra – térség – szaktudás című tankönyvet és Oláh Sándor Térség – kultúra című könyvét. /Sarány István: Kultúra és közösségi felelősség. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./

2006. június 21.

Július 9–16-a között lesz a 26. Csíkszeredai Régizene Fesztivál. Karda Emese, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója, fesztiváligazgató elmondta, hogy a fesztivál megnyitása előtt, az érdeklődők kézbe vehetik a csíkszeredai Alutus nyomdából frissen kikerült, 52 oldalas, magyar, román, illetve angol nyelvű változatban kivitelezett műsorfüzetet, amelynek célja, hogy átláthatóvá tegye az igen gazdag és sok színhelyen zajló eseményeket, továbbá közel hozza a magyar nyelvterületen muzsikáló, illetve az ország különböző, továbbá Franciaországból, Angliából, Olaszországból, Németországból, Csehországból érkező muzsikusokat. Karda Emese egyúttal ismertette a fesztivál immár hetek óta működő, állandóan gazdagodó, az új információkat azonnal tükröző háromnyelvű honlapját. /Három hét múlva rajtol a 26. Csíkszeredai Régizene Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2006. szeptember 14.

Az Európa több országából és Ázsiából származó művészek részvételével a napokban kezdődött Free Camp 2006 Nemzetközi Alkotótábor anyagából nyílt tárlat Csíkszeredában. Az ötlet a csíkdánfalvi születésű, jelenleg Budapesten élő Erőss István képzőművésztől származik, jelezte Karda Emese, a tábort szervező Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója. Erőss alapötlete az volt, hogy a világ képzőművészeti iskolái és stílusai találkozzanak Csíkban. Így a most felnövekvő, a táborban is részt vevő fiatal művészgeneráció megkapja azt a tudást, amellyel majd tovább tud lépni. /Horváth István: Szabad művészmezők Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2007. február 19.

Érdeklődés fogadta a hét végén Nagyszebenben, Európa kulturális fővárosában a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) bemutatkozását. Az eseményt a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete szervezte, az egész évben zajló Ars Hungarica rendezvénysorozat keretében. A karcfalvi fotótábor képanyagából nyílt tárlat Egy erdélyi falu hét napja címmel. Karda Emese, a HMKK igazgatója a megnyitón a rendszeres fotótáborok jelentőségét hangsúlyozta. A karcfalvi fotótábor anyagából készült tárlaton kívül bemutatták a varsági, borszéki, csíkszeredai és gyimesi táborok már albumba rendszerezett anyagait is, illetve Ádám Gyula fotóművész nemrég megjelent Arcpoétika című könyvét. A többnemzetiségű közönség megtekinthette Ádám Gyula 2006-ban készült filmjét, amelyen egy külsőrekecsini csángó lakodalmat örökített meg. /Jánossy Alíz: Csíki siker Szebenben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

2007. március 20.

Szinaján tanácskoztak az országban működő kulturális, illetve hagyományápoló-őrző központok igazgatói. A hozzászólók között Karda Emese, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője felhívta a figyelmet a hiányzó törvényi szabályzókra, Kassay L. Péter gyergyószárhegyi igazgató pedig a regionális együttműködésről számolt be. Szó esett a kultúrmenedzser-képzés fontosságáról és annak szervezett kereteiről. Elfogadták a nemsokára bejegyzésre kerülő Kulturális Központok Egyesületének statútumát. /Kultúrközpont Szinalja- és föle. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2008. június 2.

A kampány során hat rendellenességet jeleztek a Hargita megyei választási irodánál, a legtöbbet az MPP nyújtotta be, plakátjainak letépését sérelmezve. Három bűnvádi feljelentést tett Borboly Csaba, az RMDSZ jelöltje a megyei tanács elnöki tisztségére. Az egyik feljelentés a Hargita Népe napilap és Karda Emese felelős kiadó ellen irányul, csalásért. „Az RMDSZ-es jelölt azt állítja, hogy ebben a lapban megjelent egy fénykép, amelyen ő egy másik személy társaságában látható, akiről a Hargita Népe újságírói azt írták, hogy a magyar kormányfő, Gyurcsány Ferenc lenne. ” „Borboly szerint a képen látható férfi háttal áll, és nem Magyarország miniszterelnöke, így az olvasókat félrevezették”. A Hargita Népe megjegyezte, a szóban forgó fényképfelvétel az MPP fizetett választási hirdetésében jelent meg, tartalmával kapcsolatban pedig a Hargita Népe újságírói nem állítottak semmit. /Helyhatósági választások – Az átlagosnál alacsonyabb részvétel. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

2008. szeptember 1.

Kozán István újságíró váltja szeptember 1-jétől – egyelőre ideiglenesen – Sarány István megbízott felelős szerkesztőt a csíkszeredai Hargita Népe napilapnál. A kiadó döntésével kapcsolatban Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke sms-ben jelezte az ÚMSZ-nek elégedetlenségét, amiért a felelős kiadó, Karda Emese minderről nem egyeztetett felettesével, vagyis vele. Karda Emese nem kívánta kommentálni a döntést. Annyit elmondott, Borboly Csabával azért nem egyeztetett, mert a megyei tanácselnök szabadságát töltötte. Sarány István sem kívánt semmit hozzáfűzni leváltásához. /Horváth István: Botrányszagú főszerk-váltás. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2008. szeptember 2.

Leváltották tisztségéből a Hargita Népe főszerkesztőjét, Sarány Istvánt. A megbízatást három éve ellátó újságíró helyét kollégája, a lapnál két éve dolgozó Kozán István veszi át. „Belső problémák késztettek erre a lépésre, a személycserével kapcsolatos minden egyéb tennivalót a megyei tanács elnökével fogjuk egyeztetni” – közölte Karda Emese, a közel tízezres példányszámú Hargita megyei napilap felelős kiadója. Nem kívánta részletezni a váltás okát, elmondta: a lapot érintő, akár személycseréről szóló döntések a felelős kiadó hatáskörébe tartoznak. A tisztségét 2007 novembere óta ellátó Karda hozzátette: a külföldön tartózkodó Borboly Csabával megbeszélik a történteket. Sarány István, a lapnál 1988 vége óta dolgozó, és a főszerkesztői megbízatást 2005 októberében átvevő újságíró csak annyit mondott: „Nem kívánom kommentálni a történteket”. A lap munkatársa, Szondy Zoltán elmondta: szó sincs valamiféle palotaforradalomról, Sarány ellen nem volt semmiféle puccs. Kozán István nem tervez látványos újításokat. A Hargita Népénél 2006 óta dolgozó újságíró elmondta: korai a lap arculatát, illetve tartalmát érintő látványos változásokról beszélni. A tulajdonos megyei tanács ugyanakkor közleményt adott ki, amelyben tudatja: öttagú vizsgálóbizottságot állítanak föl, amelynek szeptember végéig javaslatot kell tennie a kiadó jogi státusának és működési rendjének tisztázására, és tisztáznia kell a leváltás körülményeit. Sem Kozán István, sem Szondy Zoltán nem mond le önkormányzati képviselői mandátumáról. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete ugyanis ajánlotta, hogy gyakorló újságíró lehetőleg ne vállaljon politikai szerepet, ezen belül parlamenti vagy önkormányzati mandátumot. A június 1-jei helyhatósági választásokon Szondy Zoltán a Magyar Polgári Párt színeiben lett tanácsos Csíkszeredában, Kozán István pedig függetlenként szerzett mandátumot a szentegyházi városi tanácsban. /Benkő Levente: „Nem volt puccs” = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

2008. szeptember 2.

A Hargita Népe napilapnál történt változtatásokkal kapcsolatban három írás látott napvilágot a lapban: a) Borboly Csaba, Hargita Megyei Tanácsának elnöke aggódik a Hargita Népe napilapnál az utóbbi hónapokban történtek miatt. A főszerkesztő hirtelen leváltása egy súlyos intézkedésnek számít, amely leváltás a megyei tanács elnökével való konzultáció nélkül történt meg. Sarány István 20 éve dolgozik a Hargita Népénél, főszerkesztői tisztségének megszüntetése csakis komoly ok miatt történhetett. Borboly Csaba egy 5 fős kivizsgáló bizottság létrehozásáról terjeszt elő határozatot. /Hargita Megye Tanácsa Sajtószolgálat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./ b) Kristó Tibor, a lap munkatársa, életműdíjas újságíró tiltakozik Sarány István mb. felelős szerkesztő félreállítása miatt. Többen hallgatólagosan támogatják tiltakozását, de nevüket nem írják ki, megtorlástól tartanak. /Kristó Tibor: Újságírói tiltakozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./ c) Karda Emese igazgató, felelős kiadó közölte, ő rendelkezett a személyi változásról, ideiglenes megbízatást adva Kozán Istvánnak. Kifogásait közölte Sarány Istvánnal, ezek azonban az intézmény belső ügyeit képezik. /Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

2009. március 26.

Egyik alárendelt intézménye, a Hargita Népe Kiadó átszervezésére készül következő ülésén a Hargita Megyei Tanács, jelezte Borboly Csaba, a testület elnöke. A politikus az átszervezést azzal indokolta, hogy „rendbe kell rakni a dolgokat” a Hargita Népe napilap körül, ugyanis évek óta tisztázatlan a kiadó jogi és pénzügyi helyzete, működtetése. Szerinte ennek végeredményeként „visszaállna a lap közszolgálatisága”. Az átszervezés Karda Emese, a kiadó jelenlegi vezetőjének menesztésével kezdődhet el. A tanácselnök attól a jelentéstől tette függővé Karda leváltását, amelyet már tavaly szeptemberben kért a kiadó tevékenységéről. Karda Emese nem adta meg a gazdasági jellegű adatokat: a példányszámot, előfizetők számát, az alkalmazottak számát. Karda Emese azzal védekezett, hogy a kiadó eleget tett a háromhavonta kötelező mérlegbenyújtási kötelezettségének. Hozzátette: a megyei tanácstól soha egy lejt nem kaptak, a kiadó saját bevételekből tartja fenn magát. „Sok minden kell ahhoz, hogy törvényesen és megtámadhatatlanul engem eltávolítsanak” – jegyezte meg Karda. Kozán István, a Hargita Népe megbízott felelős szerkesztője hivatalosan nem tud átszervezésről, de hallott már arról, hogy a laphoz „valakik” máris új újságírókat toboroznak. /Cs. P. T.: Lakatcsere a Hargita Népén? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2009. március 27.

A Hargita megyei önkormányzat képviselő-testülete március 28-án tárgyal a tulajdonában lévő Hargita Népe elnevezésű, Csíkszeredában megjelenő megyei napilapot érintő esetleges átalakításokról. Hajdú Gábor, a vizsgálóbizottság vezetője korábban úgy nyilatkozott, Karda Emese, a kiadó igazgatója nem kívánt együttműködni a vizsgálóbizottsággal. Karda Emese viszont rámutatott, folyamatosan együttműködött a vizsgálóbizottsággal, és nem találja helytállónak Hajdú Gábor kijelentéseit. „Azt sem értem, hogy az új munkatársak toborzásával megbízott személy milyen jogon végzi azt a munkát, ami amúgy az én feladatom lenne” – fogalmazott Karda. /Gyergyai Csaba: Döntésre várnak a napilap vezetői. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

2009. március 30.

A beharangozottaktól eltérően nem került napirendre a Hargita Megyei Tanács hét végi ülésén a Hargita Népe Kiadó átszervezése. Karda Emese felelős kiadó menesztését korábban Borboly Csaba megyei tanácselnök, illetve Hajdu Gábor tanácsos helyezték kilátásba. Az ülés után Borboly Csaba egyenesen cáfolta, hogy a megyei tanács átszervezné a kiadót, menesztetné a vezetőjét, leváltaná a főszerkesztőt, illetve bővítené a Hargita Népe napilap szerkesztőségét. „A hír annyiban igaz, hogy a Hargita Megyei Tanács áprilisban készül egy saját kiadvány megjelentetésére, amelyben nem a tanács tevékenységére kerülne a hangsúly, hanem a megye értékeit lenne hivatott felvonultatni” – mondta a tanácselnök. Az ÚMSZ úgy tudja, hogy Karda Emesét a tanácsülés előtt behívatták Borboly irodájába, s felkérték, távozzon önként a kiadó éléről. Borboly tájékoztatása szerint csupán annyi történt, hogy a felelős kiadót arra bíztatta: pályázza meg a már második alkalommal meghirdetett gazdasági igazgatói posztot a megyei tanácsban. Borboly cáfolta, hogy Karda Emesét valamilyen módon megfenyegették volna, ha nem mond le tisztségéről. A cáfolatsorozat ellenére az ÚMSZ úgy tudja: az elmúlt két hétben a megyei tanácshoz közel álló személyek több erdélyi lap munkatársát is megkeresték azzal az ajánlattal, álljon munkába a megújuló Hargita Népénél. /Horváth István: Nem nyúltak a Hargita Népéhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2009. március 30.

Annak ellenére, hogy Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke az utóbbi héten több ízben is utalt arra, hogy napirendre tűzik a Hargita Népe megyei napilap kiadóigazgatójának cseréjét, a mostani ülésen nem szerepelt a téma. Hajdú Gábor úgy nyilatkozott, rövidesen elkészül a lap háztáján tett vizsgálódásaikról szóló beszámoló, s Borboly szerint csakis ezt követően kerülhet napirendre a téma. Azonban kiderült, hogy Karda Emesének állásajánlatot tettek a megyei elöljárók az önkormányzat gazdasági igazgatói tisztségére, a jelenleginél jóval nagyobb fizetésért. Karda Emese kijelentette: „Borbolynak nem áll jogában sem állást ajánlani, sem leváltani engem”. Mint mondta, a gazdasági igazgatói tisztség köztisztviselői státus, így versenyvizsga alapján lehet megszerezni, nem felajánlással. Borboly cáfolta, hogy az Új Magyar Szó egykori munkatársa, Isán István Csongor új munkatársakat toborozna a Hargita Népéhez. Isán ezzel szemben a Krónika munkatársai közül is próbált újságírót toborozni, és határozottan a Hargita Népét jelölte meg célpontként. Az újság munkatársai közleményükben úgy vélik, egyértelmű, hogy „pártlappá kívánják átszervezni” a Hargita Népét, az RMDSZ-es megyei tanácsvezetés pártellenőrzés alá akarja vonni a napilapot. /Jánossy Alíz: Hargita Népe: teljes bizonytalanság. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

2009. március 31.

Az önkormányzat illetékese lezártnak tekinti az ügyet mindaddig, amíg a lapkiadó auditálását a megyei tanács napirendre nem tűzi és döntést nem hoz – olvasható Hajdu Gábor, a Hargita Megyei Tanács gazdasági szakbizottságának elnöke közleményében, a Hargita Népe napilappal kapcsolatban. Borboly Csaba tanácselnök – a Transindex hírportálnak adott korábbi interjújával ellentétben – már egyenesen cáfolta, hogy a megyei tanács átszervezné a kiadót, menesztené a vezetőjét, leváltaná a főszerkesztőt, illetve bővítené a szerkesztőséget. Közben a szükséges döntések meghozatala előtt elkezdték a toborzást az erdélyi sajtósok körében – így a Krónikánál és az Új Magyar Szónál is. Karda Emese felelős kiadó menesztését korábban Borboly Csaba és Hajdu Gábor helyezték kilátásba. /Meghiúsult „puccs” a Hargita Népe kiadójánál. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

2009. április 1.

A Hargita Népe régi gazdasági vezetőjének és főszerkesztőjének nyugalomba vonulása után az új menedzser, Karda Emese tavaly önkényesen leváltotta a főszerkesztőt, Sarány Istvánt, Kozán István személyében új főszerkesztő került a lap élére. Azóta tizenkét munkatárs hagyta ott a lapot. Úgy hírlett, a megyei tanács átszervezné a kiadót, menesztené a vezetőjét, leváltaná a főszerkesztőt, illetve bővítené a szerkesztőséget. A szándék hamar kitudódott, ami taktikaváltásra késztette Borboly Csabát. A tanácselnök előbb megpróbálta „lekenyerezni” Kardát egy gazdasági igazgatói állással, majd meghátrált. /Simó Erzsébet: Puccskísérlet a Hargita Népénél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 1./

2009. április 28.

Fegyelmi eljárást indítana Hargita Megye Tanácsa a Hargita Népe Kiadó felelős kiadója, Karda Emese ellen, akit az eljárás idejére felfüggesztenének tisztségéből. Ezt a kiadó tevékenységét vizsgáló háromtagú önkormányzati bizottság javasolja, amely arra a következtetésre jutott, hogy a kiadó jogi helyzete rendezetlen, az intézménynek pedig nincs alapszabályzata. A bizottság vezetője, Hajdu Gábor megyei tanácsos szerint a Karda ellen indított előzetes fegyelmi eljárásra azért volt szükség, mert a testület kérésére az igazgató nem adott át bizonyos gazdasági adatokat a vizsgálódó tanácsosoknak. Karda Emese azt nyilatkozta, egyelőre senki nem tájékoztatta a kiadó kivizsgálására felállított bizottság következtetéseiről. /Horváth István: Hargita Népe váltás előtt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2009. április 30.

Nem kellett döntenie Hargita megye tanácsának Karda Emese felfüggesztéséről a Hargita Népe kiadó éléről, ugyanis Karda időközben önként lemondott tisztségéről. Borboly Csaba tanácselnök elmondta: a testület tudomásul vette a lemondást, ideiglenes megbízással Karda helyére Isán István Csongort nevezték ki, aki – szintén ideiglenesen – a főszerkesztői tisztséget is ellátja. Így Kozán István felelős szerkesztői megbízatása – legalábbis Isán információi szerint – az új kiadóvezető kinevezésével megszűnt. Kozán e fejleményeket nem kívánta az ÚMSZ-nek kommentálni. Isán István Csongor elmondta: a lapon belül mindenkire szükség van, sőt, új emberekre is. „Nem akarok senkivel leszámolni. A híresztelésekkel ellentétben nem lesz politikai faliújság a Hargita Népe napilapból” – fogalmazott. Szeretne a lap munkatársai közé „visszahozni” néhány nagy nevet a szakmából. A végleges kinevezéshez Isánnak meg kell nyernie a posztra a későbbiekben kiírandó versenyvizsgát. Ez azonban elhúzódhat, mivel a kormány befagyasztotta a költségvetési egységeknél az új alkalmazottak felvételét. Állítólag Karda Emese a gazdasági igazgatói tisztségért cserében volt hajlandó távozni a lapkiadó éléről. Isán István Csongor neve a Hargita Népe napilappal kapcsolatban már korában is felmerült, azonban Borboly Csaba tanácselnök akkor tagadta, hogy bármilyen köze lenne Isánnak a Hargita megyei napilaphoz. /Horváth István: Érvényesült a „papírforma” A lemondott Karda Emese helyett új vezető került a Hargita Népe kiadójának élére. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

2009. május 4.

Az 1989 előtti fejléccel jelent meg a Hargita Népe megyei napilap hétvégi száma tiltakozásképpen amiatt, hogy a lapot működtető kiadó vezetőjét a megyei önkormányzat leváltotta. A szerkesztőség közleménye szerint: „Hargita Megye Tanácsának döntésével gyakorlatilag megvalósult a Hargita Népe napilap politikai ellenőrzés alá vonása. A kiadó jogi helyzetének rendbetételét célzó határozat hatályba lépésével tulajdonképpen kézi vezérlésűvé teszik a Hargita Népe szerkesztőségi politikáját. Úgy tekintjük, hogy ezzel a lépéssel a politika zöld utat nyert ahhoz, hogy üzeneteit akadálymentesen és szakmai kontroll nélkül juttathassa el az állampolgárokhoz. ” Hargita megye tanácsa Karda Emese kiadóigazgató felfüggesztéséről készült dönteni, időközben Karda önként lemondott tisztségéről. Ideiglenes megbízással az RMDSZ-többségű megyei tanács többségi szavazással Karda helyére Isán István Csongort nevezte ki, aki – ideiglenesen – a főszerkesztői tisztséget is ellátja. A tanácsban a kisebbik frakciót alkotó Magyar Polgári Párt (MPP) közleményében tiltakozott az április 29-én tartott maroshévízi ülésen elfogadott, kiadót működtető szabályzat ellen. Az MPP kérte, hogy tegyék közzé a megyei tanács ülésének jegyzőkönyvét, illetve a Hargita Népe kiadóval kapcsolatos szabályzat visszavonását és módosítását „annak érdekében, hogy megmaradhasson a lapszerkesztői függetlenség és ne sérüljön a nehezen kivívott sajtószabadság és demokrácia elve”. /A kommunista fejléccel jelent meg a Hargita Népe. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2009. május 8.

A Hargita Népe napilap szerkesztőségéből kiszivárogtattak egy hangfelvételt arról a beszélgetésről, amely Karda Emese, a lap kiadójának nemrég leköszönt vezetője, valamint Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és Hajdu Gábor megyei tanácsos között hangzott el néhány hete. A felvételt az ÚMSZ szerint maga Karda Emese készítette a másik két jelenlévő tudomása nélkül. Ezen Borboly Csaba tisztségben lévő felelős kiadónak, Karda Emesének felajánlott egy gazdasági igazgatói állást a megyei tanácsnál. A felvételen Borboly azt bizonygatta, hogy a szerkesztőségen belül senkivel semmi baja, mindezt azzal támasztva alá, hogy György Attila március negyedikén megjelentetett Liberálisok című írása kapcsán kipattant „botrány” során is a lap mellé állt. /Horváth István: Szivárogtatott a Hargita Népe. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2009. május 9.

Hargita Megye Tanácsa közleményt adott ki a Hargita Népe napilappal kapcsolatban. A lap tevékenységét vizsgáló bizottság leszögezte, hogy tiszteletben tartja a szólásszabadságot, és nem kíván beavatkozni az újság szerkesztési politikájába. A megyei tanács joga leváltani és kinevezni a kiadó igazgatóját. Karda Emese a bizottság többszöri kérésére sem volt hajlandó írásos adatokkal szolgálni a kiadó helyzetéről. Jelentősen csökkent a napilap példányszáma: 2007-ben 12 490 példányt nyomtak, 2008 augusztusában már csak 9 092-t. A jelentés felhívta a megyei tanács figyelmét arra is, hogy a Hargita Népénél dolgozó újságírók bére igen alacsony. A megyei tanács ideiglenesen kinevezte az új igazgató-főszerkesztőt, aki a napilapot 2009. május 8-ától irányítja. /Hargita Megye Tanácsa: Közlemény a Hargita Népe-ügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./ A közlemény nem nevezte meg az új főszerkesztőt.

2009. július 22.

Precedensértékű bírósági ítélettel alapfokon visszanyerte állását a Boc-kormány által kezdeményezett igazgató-leváltási hullám egyik áldozata. Péter Pál, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség nemrégiben leváltott vezetője a csíkszeredai közigazgatási bíróságon perelte be az Országos Környezetvédelmi Ügynökséget állása elvesztése miatt, a pert most megnyerte. Péter Pál még nem tudja, hogy az ügynökség megfellebbezi-e az ítéletet. Péter Pált a sürgősségi kormányrendelet alapján távolították el a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség éléről, a helyébe pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatását élvező Karda Emese, a Hargita Népe Kiadó nemrég eltávolított igazgatója került. „Én mindenesetre kivárok, majd a későbbiekben meglátom, hogyan alakulnak a dolgok, utána cselekszem” – mondta Karda Emese. A leváltott magyar igazgatók ügye az Országgyűlést és a magyar kormányt is foglalkoztatja. Nemrégiben Gémesi Ferenc nemzetpolitikai államtitkár, majd Szabó Vilmos külügyi államtitkár tette szóvá Bukarestben a kormány intézkedését. /Horváth István: Leváltott igazgató mint jogi precedens. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./


lapozás: 1-30 | 31-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998