udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kardalus János

1991. június folyamán

Új sajtótermék látott napvilágot, a Fórum. Beder Tibor főtanfelügyelő a beköszöntőben jelezte, hogy a kiadvány kapcsolatot teremt a tanfelügyelők és a pedagógusok között. /Fórum - Hargita megye Tanfelügyelőségének és a Pedagógusok Házának negyedévi közlönye, Székelyudvarhely, 1991. jún. - I. évf. 1. sz. - Szerkesztő: Kardalus János./

1991. július 4.

Látogatóba érkezett Csíkszeredába Sáska Péter Szabófalvából. Elmondta, hogy a személyi igazolványa szerint a neve Sescu Petre Paduraru, de a csángóknak román nevet adnak az igazolványban. Ismerkedni jött Sáska Péter, ismeri Kardalus János népművelési felügyelő nevét. Szeretett volna jelen lenni a Kriza János Néprajzi Társaság gyűlésein, de eddig nem volt erre módja, mert azok mindig egybeestek valamelyik csángó falu búcsújával. /Kardalus János: Látogatóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./

1995. december 7.

A gyergyószentmiklósi Népfőiskolán nov. 30-án Kardalus János csíkszeredai néprajzkutató tartott előadást a népi jelképrendszerről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

1999. szeptember 23.

Szeptember 25 és 26-án Bogdándon, a tövisháti községben tartja vándorgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság. A kétnapos rendezvény - társszervezői a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a Partiumi Műemlék és Emlékhely Bizottság - első napján Erdélyi tájházak fejlesztésének lehetőségei címmel néprajzi tanácskozás lesz. Olyan neves hazai és magyarországi szakemberek tartanak előadást, mint Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, Major Miklós szilágynagyfalui, Gergely Katalin gyergyószentmiklósi, Antal Mária gyimesbükki, Olosz Katalin marosvásárhelyi, Mihály Zita és Kardalus János csíkszeredai, Balogh Ferenc kolozsvári, valamint Magyari Márta debreceni, P. Szojka Emese és Bárth János kecskeméti, Bíró Friderika és Cseri Miklós szentendrei néprajzkutatók. A vándorgyűlés résztvevői megtekintik a bogdándi tájházat, a helybéli temetőt, s egy lakodalom lezajlásának megfigyelésével a helyi népszokásokkal ismerkednek. A rendezvény második napján kirándulást tesznek, melynek főbb állomásai Hadad, Szilágycseh, Kraszna, Récse, Kecel, Krasznahorvát és Zilah lesznek. /A Kriza János Néprajzi Társaság vándorgyűlése Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./

2000. május 24.

A több mint két éve alakult Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ) első alkalommal Sepsiszentgyörgyön, a Szent György-napokon mérte fel az úgynevezett népművészeti standokat. A néprajzosokból, muzeológusokból és népi alkotókból álló bíráló bizottság szempontjai a következők voltak: a tárgy használati szerepe; anyagszerűsége; a díszítés mértéke; a tárgy arányai és a hagyományok követése. Megállapíthatták, hogy a hagyományos népművészet háttérbe szorult. Előtérbe kerültek az emléktárgyak és a giccs. A kialakult helyzetért mindenki hibás: a szakirányítók, a szervezők, a tárgykészítők, a vásárlók, nem is beszélve a közvetítőknek beállt árusítók. A Szent György-napok rendezvényein alig lehetett 1-2 olyan standot találni, amelyeken csak elfogadható népművészeti tárgyak voltak. /Dr. Kardalus János: Megérdemelt szerepet a hagyományos népművészetnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

2000. július 12.

A Bács-Kiskun megyei múzeumok székelyvarsági kutatócsoportja dr. Bárth János vezetésével megjelentette a Székelyvarságról szóló monográfiát Kecskeméten. Az 576 oldalt kitevő néprajzi monográfia összeállításában közreműködtek székelyudvarhelyi kutatók is. A Székelyvarságról írt néprajzi monográfiával a kecskeméti-székelyudvarhelyi kutatócsoport a magyar nép tanyavilágát mutatta be. /Dr. Kardalus János: Havasalja havasa. Székelyvarság néprajzi monográfiája. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

2001. július 10.

Dr. Kardalus János Utcatér-díszítés a Homoródok mentén /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve az asztalosok, famegmunkálók kézikönyvévé válhat, hiszen bemutatja az összes olyan motívumokat, amelyek ismeretesek a Kis- és a Nagyhomoród mentén, de gyakorlatilag az egész Székelyföldön is. A Kis- és Nagyhomoród mentén lévő települések: Szentegyháza, Lövéte, Homoródalmás, Karácsonyfalva, Oklánd, Homoródújfalu, Székelyzsombor, Kápolnásfalu, Abásfalva, Homoródkeményfalva, Homoródszentmárton, Homoródszentpál, Recsenyéd, Városfalva, Lókod, Remete, Kénos, Bágy, Jánosfalva építészetének jellegzetes épületei a csonka nyeregtetővel épült házak, amelyeknek utcára néző oromfalain vakolatdíszek láthatók. "Akárcsak 1995-ben Budapesten megjelent kötetében, A székely festett bútorokban, a szerző nemcsak a kijelölt tájegység anyagának összegyűjtésére, hanem a kompozíciót alkotó elemek leírására, a tájegységben való megnevezésre és a díszítés alkotta kommunikációs rendszer magyarázására is vállalkozik" - írta a könyv előszavában Mihály Zita múzeológus-építész. /Fülöp D. Dénes: Homoródmenti formaleltár. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./

2001. augusztus 28.

A gyergyószárhegyi ferences kolostor jelenleg a Szépteremtő Kaláka népművészeti tábornak ad otthont. A táborban népi mesterek tanítják a különböző népi mesterségek csínjaira a résztvevő pedagógusokat. A kaláka több, mint 20 résztvevője Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, a Gyimesek, Székelyudvarhely, Csík és Gyergyó vidékéről érkezett, a tábor során Kardalus János és a magyarországi Hidán Csaba történész tart előadást a résztvevőknek. /Az alkotóközpont hírei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2002. május 14.

Hargita Megye Tanácsa, valamint a Megyei Kulturális Központ támogatásával jelent meg Bögöz falu monográfiája. A kötet tanulmányírói között neves történészek, néprajzkutatók találhatók. Dr. Kardalus János, a kötet szerkesztője leszögezte: tartozott ezzel szülőfalujának. Az első kötet szerzői /Dr. Vofkori László, Ferenczi Géza, Jékely Zsombor, Vetési Sándor, Tamás Géza, Péter Albert, Bencze Domokos, Kiss Ferenc, Csomor József és őmaga/ olyan emberek, akiknek valamilyen módon közük van a faluhoz. Második kötetre is számítani lehet. /Kristó Tibor: Bögöz falu monográfiája. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

2003. november 6.

A gyimesfelsőloki Lépések Színekben és Formákban Művészetért Alapítvány szervezésében Antalné Tankó Mária Gyimes-völgyi népi gyógyászat című könyvét nov. 8-án mutatja be dr. Kardalus János néprajzkutató. Ebből az alkalomból megtekinthető Timár Károly grafikai kiállítása is. /Könyvbemutató Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

2004. március 24.

Tófalvi Zoltán /sz. Korond, 1944. márc. 24./ Kolozsváron szerzett történelem-filozófia tanári képesítést. Éveken át szülőfalujában volt tanár, majd a Marosvásárhelyi Rádió riportere, később A Hét, az Erdélyi Napló munkatársa, jelenleg az RTV magyar adásának szerkesztője. Művei: Pogány fohászok faluja (riportok, 1979), Ceramica din Corund – A korondi kerámia (kétnyelvű monográfia Kardalus Jánossal, 1981), A Temesváron élő atyhai közösség (szociológiai tanulmányok, 1984), Ha egyszer egy ember támad (riportok, 1989), Kövek egy siratófalhoz (vallomások a kommunista diktatúra mártírjairól, Gazda Józseffel közösen, 1994), A sóvidéki népi fazekasság (monográfia, 1996), Északi változatok (Beszélgetések Dániában, Svédországban, Norvégiában, Finnországban élő jeles magyar értelmiségiekkel, 2000), Élet a föld alatt (Balaskó Vilmos református lelkipásztor 1983-ban papírra vetett emlékirata – felfedezte, sajtó alá rendezte, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel látta el T.Z., 2000), Fodor Pál és az erdélyi kérdés (tanulmány, Korunk, 2003), A Dunánál (sorozat az erdélyi ötvenhatosokról a Székelyföld c. folyóiratban). A hatvanéves Tófalvi Zoltán riporter, kutató, helytörténész, monográfus, író és 1956 kutatója. A történetkutatás mellett fontosnak tartja a néprajzi kutatást, doktori dolgozata témája is a sóvidéki fazekasság volt. Óriási anyagot kell átnézni 1956-ról is, például csak a Szoboszlay-per perirata több mint harmincezer oldalt tesz ki. Tófalvinak van szerepe abban, hogy a kiskunmajsai kápolna falára odakerültek az erdélyi magyar mártírok nevei is, és Budapesten a 301-es parcellában is ott olvashatóak ezek a nevek. /Bölöni Domokos: "A pászma, melyet vállaltam". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

2004. augusztus 26.

Székelyvarság tanyavilága leírása után (Varság a székely tanyaközség, 2001) most az Úz völgyéről jelent meg Bárth János kecskeméti néprajzkutató újabb könyve, Úz-völgyi magyarok címmel. Ez a településnéprajzi és népességtörténeti tanulmány az Úz-völgyi tanyavilág sajátosságait, az ott lakó emberek életmódját, a tájegység történelmi mutatta be. A könyv értékesítése utáni teljes bevételt a szerző az Úz-völgyi templomok (kápolnák) gazdagítására ajánlotta fel. /(Dr. Kardalus János): Úz-völgyi magyarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

2005. augusztus 22.

Első ízben rendeztek falunapokat Bögözben. Az eseményen jelen volt az anyaországi Kaskantyú testvértelepülés küldöttsége, hazajöttek az elszármazott falubeliek is. A rendezvény augusztus 20-án Balázs Ferenc zeneszerző-karnagy szülőházánál kezdődött. Farkas Márton polgármester Szent István királyra emlékezett és a szülőföldön megmaradást hangsúlyozta. Finta Béla, Orosz-Pál József karnagy és dr. Kardalus János néprajzkutató beszélt Balázs Ferenc, a híres zeneszerző, karnagy életéről, munkásságáról. Leleplezték a Szabó János udvarhelyi szobrászművész által készített plakettet, melyet koszorúzást zárt. Az eseményen fellépett a Balázs Ferenc Vegyeskar és a Székely Dalegylet. Megkoszorúzták az első és második világháborúban elesettek emlékművét. Emléktáblát lepleztek el Bögöz első írásos említésének 673. évfordulója alkalmából. Ezután könyvbemutatót tartottak, a Bögöz-monográfia második kötetét dr. Kardalus János néprajzkutató ismertette. A délután eseményeit sportrendezvények, valamint a bögözi és a nagygalambfalvi iskolások néptánccsoportjainak műsora zárta. /Fbz: Megmaradni a szülőföldön. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 22./

2005. szeptember 29.

Homoródalmáson bemutatták az Almási bútorfestők nyomában című könyvet. Bencze Margit elmondta, hogy a kiadvány szövege a témáról írt néprajzi szakdolgozatának kivonata. Kardalus János néprajzos, a téma kutatója értékelte a könyvet, majd Oláh Sándor társadalomkutató az almási dokumentumértékű feljegyzések egy helyre gyűjtését szorgalmazta. A bútorfestés helyi oktatása és a frissen megjelent kiadvány ahhoz is hozzájárul, hogy az eddig el nem adott régi bútordarabok a faluban maradjanak. /P. Buzogány Árpád: Élő örökség Almáson. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 29./

2006. április 14.

Elhunyt a 71 éves dr. Kardalus János /Bögöz, 1935. szept. 20. – Csíkszereda, 2006. ápr. 9./ tanár, néprajzkutató. Tanítóból tanár lett, tanárból iskolaigazgató, iskolaigazgatóból a Hargita Megyei Népi Alkotások Háza igazgatója, majd a megyei tanfelügyelőség tanfelügyelője. A népi kultúra meglátójából a népi tárgyi világ, majd a népművészet összefüggéseinek felfedezője, kutatója – a néprajztudományok doktora. Néprajzkutatóként a székely kapukkal, kerítésekkel, a festett bútorokkal, szedettesekkel, népi mesterségekkel foglalkozott. Több saját könyve, általa szerkesztett kötet mellett közel ötven tanulmányt írt. /Dr. Balázs Lajos néprajzkutató: Kardalus János halálára. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

2007. október 6.

Főiskolai tanévnyitóval egybekötött könyvbemutatóra került sor a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. Demény Piroska aligazgató beszédében megjegyezte: az idei évnyitón még jelen vannak az utolsó középiskolai tanítóképzőt végzett generációk és a főiskolások két évfolyama is. Bemutatták a Szabó K. Attila által szerkesztett, Dr. Mészáros István akadémikus által lektorált, csaknem ezer oldalas Az erdélyi tanító és óvóképzés történetéből /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című munkát. A könyv társszerzői most először találkoztak Nagyenyeden. Megemlékeztek az időközben elhunyt három szerzőről: a csíkszeredai Dr. Kardalus Jánosról, a székelyudvarhelyi Molnár Józsefről és a temesvári Tácsi Lászlóról. Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének a főtitkára, az „úttörő munka” íróinak oklevelet és apró ajándékot adott át Lászlófy Pál elnök nevében. Szabó K. Attila nyugalmazott tanár ismertette a több mint tíz éves közös munka történetét. A kötetből kiderül, hogy Erdély 23 városában 45 tanítóképző működött az idők során. /Bakó Botond: Nagyenyed. Egyetemi tanévnyitóval egybekötött könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2008. február 12.

Február 9-én a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség egyleteinek vezetői Csíkszeredában tartott zártkörű ülésén a szövetség idei teendőit tárgyalták meg. Szatmári Ferenc, a szövetség elnöke elmondta, megalakulásuk óta immár tizenhetedik alkalommal gyűltek össze, ez alkalommal is Csíkszeredában. Újból találkozhattak a székelyföldi, valamint Erdély más régióiban működő egyletek vezetői. Számos előadás hangzott el. Megteremtették a feltételeit annak, hogy szövetségük a Magyarországi Népművészek Szövetségének társszervezete lehessen a jövőben. A találkozón dr. Kardalus János özvegye átvehette a néhai néprajzkutató munkásságát elismerő legnagyobb kitüntetést, a Kós Károly Érdemérmet. Őt megelőzően csupán a székelyudvarhelyi Tankó Albert népművész részesült e magas elismerésben. /Kristó Tibor: Ülésezett a népművészek szövetsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998