udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 30 találat lapozás: 1-30
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kassay L. Péter

1999. július 17.

Júl. 16-án Gyergyószárhegyen megnyílt a VI. Nemzetközi Borsos Miklós Alkotótábor, amelyre az idén a Vajdaságból, Szlovéniából, Magyarországról és a Székelyföldről érkeztek tanulók. A július 23-ig tartó tábor egy korábban meghirdetett pályázatra, a Csodaszarvas témájára alkotott képek kiállításával kezdődött. A megnyitón Minier Gábor, a Megyei Tanács alelnöke, Borsos Géza, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke, Kassay Péter, a Megyei Alkotóközpont aligazgatója és Bancsi Edit szervező szólt az egybegyűltekhez. /Alkotótábor tanulók számára. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

1999. november 3.

Kassay Péter, a Szárhegyen levő Megyei Kulturális Központ igazgatóhelyettese elmondta, hogy Csutak István /aki azóta lemondott igazgatói posztjáról/ három pályázatra nyert támogatást a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. A háromból kettő vonatkozik a kulturális központra és egy a Ferenc-rendi kolostor épületére. - A régészeti ásatásokon célja az asszonyok háza eredeti formájának feltárása. Ez sikerült is. A kastély rendbetételére hosszú távú terveik vannak. - A közelmúltban a kulturális központ munkaközössége néprajzossal is bővült Kiss Portik Irén személyében. Erre szükség volt, mert hatalmas néprajzi anyag gyűlt fel. Neki kell megszerveznie az őszi Szépteremtő Kalákát, azaz a hagyományos művészeti tábort. /Gál Éva Emese: "Hosszú távú terveink vannak" . Beszélgetés KASSAY PÉTERREL, a Szárhegy Megyei Kulturális Központ igazgatóhelyettesével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

2000. május 5.

Kassay Péter, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont helyettes igazgatója elmondta, hogy a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumánál pályázatot nyertek a kastély restaurálására. Összesen 31 rendezvényt terveztek az idei évre, a legközelebbi május 1-10 között egy régésztábor. Május 14-23 között lesz a székelyudvarhelyi képzőművészek Udvar csoportjának alkotótábora, a csoport vezetője Bíró Gábor. Írótábort is szerveznek június 16-25 között. Elkészültek a kastély falkép-restaurálási tervei, ezért szerveztek egy falképrestauráló tábort, amelyre Bartos Jenő, a iasi-i képzőművészeti főiskola volt rektora elhozza csoportját. Van egy alegységük Homoródszentmártonon, ahol eddig évente egy alkotótábort szerveztek, az idén kettőt. Népfőiskolát is fognak indítani. /Tervek a szárhegyi alkotóközpontban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

2000. július 17.

Gyergyószárhegyen, a ferences kolostorban hetedszer szervezett gyermekek számára nemzetközi alkotótábort a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. Idén Tótfaluból (Vajdaság), Budapestről, Szigetszentmiklósról, Erdélyből és Lendváról (Szlovénia) jöttek tanulók. A tábort Kassay Péter, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont igazgatója nyitotta meg. /Bajna György: Alkotótábor gyermekeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

2001. március 21.

A Gyergyószárhegyen levő alkotóközpont két sikeres pályázatának első tételei már megérkeztek - tájékoztatott Kassay Péter, az alkotóközpont ügyvezető igazgatója -, a csaknem 1 milliárd lejből befejeződnek a kastély állagóvási munkálatai. A régészeti kutatások 90-95%-ban befejeződtek, a további kutatásokat egy sikeres pályázat nyomán az Entz Géza Alapítvány támogatja, a régészek májusban és szeptemberben fognak dolgozni a kastélynál. Az Asszonyok Házának statikai szakvéleményezése folyamatban van. Kastélyrestauráló konferenciára májusban fognak összegyűlnie a szakemberek. Az alkotóközpont képzőművészeti gyűjteményéből már útnak indította a vándorkiállítást Csíkszeredába, folytatva a sort Bukaresttel, Marosvásárhellyel és Budapesttel. Bukarestbe a Magyar Köztársaság Kulturális Központja hívta meg, Budapesten a Károlyi-palotában lesz a Figura Stúdiószínházzal a közös bemutatkozása. Május-júniusban újra összegyűlnek a kolostorban az alfalvi képzőművészek, júliusban a Borsos Miklós Alapítvány gyermekképzőművész-táborának, ad otthont, július-augusztusban a hagyományos nemzetközi alkotótábornak, novemberben az "Idős képzőművészek táborának". Augusztus-szeptemberben az idén sem marad el a népművészeti hagyományokat ápoló Szépteremtő Kaláka, s júliusban - első alkalommal - magyar művészettörténészek is találkozni fognak a ferences kolostorban. Október Filmkép címmel összehívják a filmrendezők táborát. A filmeket itt fogják elkészíteni. Újdonság, hogy csereművésztábort szerveznek a budapesti V. kerülettel, amely Rozsnyón működtet egy alkotótábort, onnan ők fognak 5-6 képzőművészt ide küldeni. Folyik az adatbázis kiépítése: nyilvántartásba veszik a Kárpát-medence képzőművészeit és képzőművészettel foglalkozó intézményeit. /Filmrendező tábor is lesz Szárhegyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

2001. június 27.

A romániai magyar képzőművészet tanulmányozásának egyik lehetséges kiindulópontja a gyergyószárhegyi képzőművészeti gyűjtemény. A több mint negyedszázada folyamatosan működő alkotótáborok nyomán szerveződött gyűjtemény sorsáról, kezeléséről folyt jún. 25-én tanácskozás a szárhegyi ferences kolostorban. A tanácskozáson részt vett Banner Zoltán, Mezei József, Vécsi Nagy Zoltán, Starmüller Géza, Szatmári László és természetesen az Alkotóközpont igazgatója, Kassay Péter, valamint a szárhegyi alkotótáborok szervezői, mindenesei, Gaál András, Márton Árpád és Zöld Lajos. A felmérés még az elmúlt esztendőben megkezdődött, a gyűjteménynek hozzávetőleg 80 százalékáról készült színes reprodukció. Elvi megegyezés született, hogy az alkotótábor fennállásának közelgő 30. évfordulójára ki kell adni a gyűjtemény katalógusát, illetve az alkotótábor történetével foglalkozó írásokat. /Művészettörténészek szárhegyi tanácskozása. A képzőművészeti gyűjtemény távlatai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

2002. március 7.

Márc. 5-én Gyergyószárhegyen P. Ferencz Ervin templomigazgató szerzetesnek Kassay Péter, a Megyei Alkotóközpont igazgatója szimbolikus gesztusként átadta a művésztelep oly sok meghívottjának is hajlékot nyújtó kolostorrész kulcsát. A két fél közötti egyezség szerint elismerik a Szent Ferenc-rendnek a tulajdonjog gyakorlását a kolostor fölött. A művésztáborok és a Szépteremtő Kalákák alatt a kolostorban felgyűlt értékek és használati tárgyak maradnak, a közös használat további feltételeit ezután beszélik meg. /Bajna György: Gyergyószárhegy. Jelképes kulcsátadás és egyezség. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./

2002. május 18.

Kassay Péter, a Szárhegy Hargita Megyei Alkotóközpont igazgatója beszámolt arról, hogy milyen programokat, táborokat szervez idén az alkotóközpont. Lesznek képzőművészeti jellegű programok, írótábor, Borszéken újszerű alkotótábor, a hagyományos szárhegyi alkotótábor, továbbá régészeti tábor, ifjúsági tábor, idén először szerveznek Kastély-napokat tudományos előadásokkal, középkori harcászati bemutatóval. Közben folyik a kastély restaurálása. /Gál Éva Emese: Kastély-napok Gyergyószárhegyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2003. március 25.

Fejedelemkori erdélyi testamentumok szakirodalmi és filmes feldolgozásáról kötött megállapodást a Mentor Könyvkiadó /Marosvásárhely/ és a magyarországi Dunatáj Alapítvány. A kiadó nyárra tervezett kötete, valamint a Duna Televíziónak készülő Fejedelemségkori erdélyi testamentumok című dokumentumfilm-sorozat első része Tüdős Kinga történész kutatásait adná közre. Elkezdődött Gyergyószárhegyen a televíziós műsor forgatása, tájékoztatott Kassay L. Péter, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban működő Megyei Alkotóközpont igazgatója. Az Erdélyi testamentumok könyvsorozat első kiadványa Tüdős Kinga Katonai rendű háromszékiek végrendelete 1540-1710 című munkája, amelyben a szerző 147 háromszéki nemes, lófő, gyalogos és puskás végrendeletét dolgozza fel. A történész-kutató elmondta, erdélyi forráskiadásban ilyen gyűjtés eddig még nem jelent meg. Az 52 perces dokumentumfilm Szakáll István rendező, Bucsek Tibor operatőr, valamint Szederkényi Miklós, a Dunatáj Alapítványt képviselő gyártásvezető munkája. A filmben a székelyföldi főnemesek, a Kálnoky és a Mikes grófok, az Apor bárók, valamint a gyergyószárhegyi Lázár grófok végrendeletét dolgozzák fel. /Gergely Edit: Testamentum filmen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

2003. augusztus 18.

A táborlakók munkáiból készült kiállítással zárult aug. 15-én a 29. Nemzetközi Gyergyószárhegyi Alkotótelep. Ez az első alkalom, mikor a nemzetközi tábort nem az alapító triász - Zöld Lajos újságíró, Gaál András és Márton Árpád festőművészek - irányítják: a táborvezető idén Siklódi Zsolt fiatal szovátai grafikus, az Alkotóközpont alkalmazottja volt. A közel három évtized alatt felgyűlt, jelenleg ezret is meghaladó, több száz milliárd értékű alkotást őrző kapubástya két terében azonnal szembetűnő, sajátos színfoltot képeznek a most született alkotások, közöttük a számítógéppel feldolgozott fotók vagy akár a szitaanyagra fújtatott "vörös" plakátsorozat. Az Alkotóközpont igazgatója, Kassay L. Péter elmondta: jövő héten Gyergyószárhegyre érkezik Szepes Hédi magyarországi művészettörténész, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képzőművészeti főosztályának megbízottja, akivel a határon túli táborok támogatási rendszeréről folytatnak egyeztetéseket. Az Alkotóközpont mint az egyetlen határon túli, művésztáborokat szervező intézmény, amennyiben szeptember-októberben hozzáfog a NKÖM partnereként kidolgozni ezt a rendszert, "egyfajta Illyés Alapítványként" a pályázatok szakmai minősítésében, esetleg lebonyolításában is szerepet vállalna az elkövetkezőkben. /Gergely Edit: Áttörés a jövőbe. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2004. július 19.

Júl. 16-án a ferences templomban szentmisével kezdődött a XI. Borsos Miklós Alkotótábor Gyergyószárhegyen, melyet gyermekeknek szerveztek. A megnyitóra Csángóföldről és a Gyergyói-medencéből érkeztek a résztvevők. A július 1-jén bevezetett vízumkötelezettség miatt Vajdaságból nem jöhettek, Kárpátaljáról pedig a körülményes határátkelés miatt késtek a gyerekek. Kassay Péter, a Szárhegyi Alkotóközpont igazgatója; Borsos Géza, a szervező alapítvány elnöke is köszöntötte a vendégeket. A táborozók megismerkedhetnek az agyagszobrászattal és a nemezeléssel is. /Bajna György: XI. Borsos Miklós Alkotótábor gyermekeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

2004. augusztus 4.

Kassay Péter, a Hargita Megyei Alkotó Központ igazgatója elmondta, hogy idén 30 éves a Barátság Művésztábor. Azokat a művészeket hívták meg, akik az évek során a legtöbbször vettek részt Gyergyószárhegyen a táborozáson. 35 erdélyi és magyarországi művész jelezte részvételét. Zöld Lajos táboralapító visszaemlékezésével kezdődnek az előadások, ezután többek között Karda Emese, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) igazgatója és Márton Zoltán, a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója tart előadást. Aug. 7-én lesz – a Lázár-kastély lovagtermében – a 30. évforduló megünneplése. Kántor Lajos bemutatja a Szárhegyi Enciklopédia első kötetét, majd a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szórakoztatja a résztvevőket. /Bajna György: Rendhagyó táborozás Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./

2005. május 13.

A gyergyószárhegyi Megyei Alkotóközpont szervezésében Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában megnyílt a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep kiállítása. A jelenlévőket üdvözölte Kassay L. Péter, az Alkotóközpont igazgatója, a kiállított munkákat Marczin István, a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep vezetője ajánlotta a művészetkedvelők figyelmébe. /Hajdúsági művészek kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./

2005. augusztus 20.

Gyergyószárhegyen a művésztábor Kapcsok néven kezdődik, s immár 31. alkalommal érkezhetnek művészek – 1990 után a világ minden sarkából – Kelet-Közép-Európa egyik legjobb nevű művésztelepére. Augusztus 18-án a Ferenc-rendiek kolostorának ebédlőjében Kassay L. Péter, az alkotóközpont igazgatója, P. Ervin atya, Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke, Gáll Péter polgármester és Siklódi Zsolt grafikus, a tábor művészeti vezetője köszöntötte a megérkezetteket. /Bajna György: Megnyílt a Kapcsok Alkotótábor Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

2005. december 19.

A közismert Gyergyószárhegyi Alkotótábor munkáiból nyílt kiállítás Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Kassai Péter táborigazgató emlékeztetett, a vásárhelyi esemény tárlatsorozatok része, mert kiállítások sokaságán keresztül igyekeznek megmutatni a világon a szárhegyi születésű műveket. Nagy Miklós Kund rámutatott, ezek a képek, kisplasztikák bármilyen kiállítóteremben megállnák a helyüket. /Nagy Botond: Gyergyószárhegyi művek Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

2006. március 4.

Gaál András csíkszeredai festőművész 70. születésnapjára Kulcsár Edit kiállítást rendezett alkotásaiból a budapesti Vármegye Galériában, ahol a művész barátjával, a Budapesten élő Péterfy László szobrászművésszel együtt lépett a közönség elé. Gaál András, Gyergyóditró szülötte, Csíkszereda művészeti életének meghatározó személyisége. A legnagyobb ünneplés Csíkszeredában volt, a Kriterion Házban reprezentatív festményeiből mutattak be válogatást. A megnyitón barátja, pályatársa, Márton Árpád tekintett vissza a jubiláló útjára, majd Domokos Géza író, a Kriterion Alapítvány elnöke és Kassay Péter, a gyergyószárhegyi alkotótábor igazgatója köszöntötte. – Gaál Andrásnak Gyergyóditróban állandó kiállítása van. /N.M.K.: Gaál András 70 éves. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

2006. augusztus 12.

Tizenegy országból 51 filmet vetítenek Gyergyószárhegyen az augusztus 11–13. között zajló II. Múúúvi Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon. A vetítések után ismert zenekarok és lemezlovasok szórakoztatnak. Selyem András fesztiváligazgató munkáját gazdasági igazgató is segíti Barti Tihamér személyében. A fesztivál művészeti igazgatója Balázs Áron. A megnyitón Kassay Péter, az Alkotóközpont igazgatója házigazdaként köszöntötte a megjelenteket. /Bajna György: Filmfesztivál filmszínház nélküli vidéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./

2006. december 28.

Tanácskozást hívott össze Bunta Levente, Hargita megye tanácsának elnöke. A megye művelődési intézményeinek vezetői ismertették tevékenységüket, bővebben az elkövetkező esztendőkre tervezett elképzeléseiket. Ferenczes István, a Székelyföld főszerkesztője beszámolt: egyre gyarapodik a folyóirat előfizetőinek tábora. Harmincnál több író-olvasó találkozót és más rendezvényt szerveztek 2006-ban. Apadnak a pályázati lehetőségek, de jó könyvek kiadásával is segítenek magukon. Péter Csaba, a Művészeti Népiskola igen változatos tevékenységét vázolta, amelyben jelenleg 750 diák vesz részt. Székhelygondokkal küszködnek Csíkszeredában. A Megyei Kulturális Központ vezetőjének, Karda Emesének szervezői tevékenységét országosan is példaértékűnek minősítette Szép Gyula, az RMDSZ művelődési és vallásügyi alelnöke, a kolozsvári Állami Magyar Opera aligazgatója. Kassay Péter a Szárhegyen működő Megyei Alkotóközpontról készített elemzést. Kopacz Katalin elmondta, könyvállományuk elöregedett. Nincs megfelelő épületük, nincs szakemberük kutatómunkára, a helytörténeti bibliográfia kiegészítésére. /Bajna György: Bárcsak minden területen így állnánk. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./

2007. január 9.

Átszervezik Hargita megye kulturális életét. Székelyudvarhelyen már ki is nevezték az új kulturális központ, a Forrás igazgatóját. Gyergyószentmiklósról a központ irodája Gyergyószárhegyre kerülne. Kassay Péter, a szárhegyi székhellyel működő Megyei Művelődési és Művészeti Központ (MMMK) igazgatója elmondta, az elképzelés alapja, hogy ne távirányítással működjenek e központok, hanem helyben hozzák meg döntéseiket. Ezért a három tájegység, Csík-, Gyergyó- és Udvarhely-szék területén működő irodákat egy-egy központhoz. Farkas Zoltán megyei tanácsos, a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ-szervezet elnöke nem ért ezzel egyet, szerinte ezzel tovább folyik Gyergyószentmiklós gyengítése gazdasági és kulturális vonalon is. /Bajna György: Átszervezik az intézményrendszert. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./

2007. január 23.

Díjátadással ünnepelték Gyergyószentmiklóson a magyar kultúra napját. A gálaműsoron Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke szólalt fel. Kassay Péter, a gyergyószárhegyi alkotóközpont igazgatója többek közt az Erdélyi Magyar Könyvklubot, a Pallas–Akadémia Kiadót, a Figura Stúdió Színházat és a Tarisznyás Márton Múzeumot tüntette ki. A helyi művelődési központ képviselői a Fábián Ferenc színjátszó csoport, a Portéka Egyesület, a Szent Miklós Kamaraegyüttes munkáját köszönték meg. /Jánossy Alíz: Kultúra napi díjátadás Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

2007. március 20.

Szinaján tanácskoztak az országban működő kulturális, illetve hagyományápoló-őrző központok igazgatói. A hozzászólók között Karda Emese, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője felhívta a figyelmet a hiányzó törvényi szabályzókra, Kassay L. Péter gyergyószárhegyi igazgató pedig a regionális együttműködésről számolt be. Szó esett a kultúrmenedzser-képzés fontosságáról és annak szervezett kereteiről. Elfogadták a nemsokára bejegyzésre kerülő Kulturális Központok Egyesületének statútumát. /Kultúrközpont Szinalja- és föle. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2007. július 9.

Helyzetfelmérésre és tanácskozásra hívta össze július 7-én Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont igazgatója a román és a magyar kulturális minisztérium illetékeseit, valamint a helyi és megyei önkormányzati képviselőket. A találkozó végén a felek megállapodást írtak alá, amely a további tennivalók listáját is tartalmazza. „A jogi helyzet tisztázása a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozik, az előtanulmányok elkészíttetése a megyei önkormányzat, illetve az alkotóközpont feladata lesz” – vázolta a tárgyalás eredményét Kassay Péter igazgató. Dan Nicolae, a román szaktárca műemlékvédelmi igazgatóságának vezetője elmondta, a magyar Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal 1998-ban kötött megállapodás a mindkét fél számára kiemelkedően fontos műemlékek jegyzékét is tartalmazza. A listán szerepel a gyergyószárhegyi Lázár-kastély is. Sebestyén József, a magyar Örökségvédelmi Hivatal főtanácsosa a múlt év decemberi közös kormányülés eseményeit elevenítette fel. Ekkor döntötték el, hogy a két kormány anyagilag és szakmailag egyaránt támogatja a magyar és román kulturális örökséghez tartozó műemlékek felújítását, megőrzését. /Jánossy Alíz: Helyszíni szemlén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

2007. augusztus 1.

Július 31-én munkagép és emberek segítségével sikerült visszaállítani talapzatára a gyergyószárhegyi szoborparkban lévő két ledőlt szobrot. Vincefi Sándor Ablak című alkotása, valamint Kulcsár Béla Szfinxe megerősítve újra talpon áll. Kassay Péter, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője elmondta, a talapzat megsüllyedt, a közelben lévő úton pedig a nagy kocsik olyan rezgéseket okoztak, amelyek a rosszul rögzített szobrok ledőlését eredményezték. Ütemterv szerint folytatják a többi szobor megerősítését is, szem előtt tartva a park rendezési tervét. /Balázs Katalin: Helyére került az Ablak, a Szfinx. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

2007. augusztus 15.

A Gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont háza táján nyári időszakban sincs pihenő: állagmegóvási munkálatokat végeztek a művésztelep szoborparkjában. A kőszobrok talapzatait erősítették meg, és rögzítették az ezt igénylő szobrokat, mondta el Kassay Péter, az alkotóközpont igazgatója. A kolostor előtt lévő Bethlen Gábor-szobrot a fejedelem nevét viselő helyi általános iskola szerette volna saját udvarán elhelyezni, de a kérésnek nem tudnak eleget tenni. „A nagy tömegű és méretes szobor elmozdítása nagyon kockázatos. Félő, hogy szállítás közben megsérül” – magyarázta az igazgató. A Gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont tulajdonában jelenleg 84 kő- és faszobor van, az alkotások jelentős része 1974 és 1989 között készült. /Jánossy Alíz: Kibillent műalkotások. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

2007. augusztus 20.

A nagyszebeni születésű Borsos Miklós szobrászra, grafikusra, költőre, íróra, tanárra emlékeztek az Ars Hungarica első napján Nagyszebenben, Európa kulturális fővárosában. Felavatták a művész szülőházára elhelyezett emléktáblát. Ezt követően a tanácstoronyban nyílt kiállítás a szobrászművész, grafikus munkáiból. Serfőző Levente a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke szerint történelmi pillanatoknak lehettek tanúi. Kassai Péter bemutatta a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítványt értékteremtő, értékmegőrző és közösségépítő munkáját. Délután Bartha Ciupe Ernő szénaszobor-kiállítását nyitották meg. /D. I. : Ars Hungarica Szebenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

2008. július 1.

Nagy sikert aratott Budapesten A gyergyószárhegyi művésztelep enciklopédiája II., 1996–2007 közötti időszakot bemutató kötete. A Siklodi Zsolt és Erőss István grafikusok által szerkesztett, a Nemzeti Kulturális Alap és Hargita Megye Tanácsa által támogatott, terjedelmes albumot Szabadi Bálint művészettörténész mutatta be nemrégiben Budapesten, a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában – tájékoztatott Kassay L. Péter igazgató, a Gyergyószárhegyen működő Megyei Kulturális és Művészeti Központ igazgatója. /Sikeres kiadvány. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

2008. szeptember 11.

Tizenöt zsoltár címmel erdélyi koncertsorozatot tart a világszerte ismert Sebestyén Márta, Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos. Hét város hét különböző felekezetű temploma szolgál majd a fellépések helyszínéül szeptember 23–29-e között. „A koncertsorozat lényege az együvé tartozás, az ökumenizmus hirdetése, ezért választottuk helyszínül hét vallás templomát, és nem koncerttermeket vagy színházakat” – jelentette ki a főszervező Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója, aki szerint az ószövetségi zsoltárokat az összes vallás és felekezet magáénak tekinti. „Az eredeti elképzelés szerint román vidéken, a craiovai katedrálisba szervezték volna az ortodox templomba tervezett fellépést, de a pátriárka szigorúan visszautasította a felkérésünket, ezért más helyszínt kellett keresnünk” – magyarázta Kassay. A maroshévízi ortodox katedrális vezetői nagyon nyitottak voltak, és készségesen felajánlották a segítségüket. A koncert utolsó állomása szeptember 29-én a nagyváradi zsinagóga lesz. /Jánossy Alíz: Zsoltárok hét templomban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

2008. szeptember 23.

Szeptember 19–20-án szervezte meg az idei MÚRE- tábort a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Gyergyószárhegyen. Az idén rendezvény központi témája a sajtó és a hatalom viszonya volt. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke azokról a veszélyekről tartott előadást, amelyekkel a romániai magyar – írott és audiovizuális – sajtónak kell szembenéznie. A rendezvény a MÚRE- nívódíjak és a különdíjak átadásával zárult. A Gyergyószárhegyi Alkotási Központ igazgatója, Kassay Péter idén Bölöni Domokost, a Népújság munkatársát tisztelte meg azzal, hogy a kulturális újságírásban, illetve a közművelődési életben kifejtett tevékenységéért átnyújtotta neki az intézmény különdíját. Bölöni Domokos nemcsak a Népújság munkatársaként jelentet meg cikkeket, hanem aktív művelődésszervező, szoros szálak fűzik a Sóvidékhez, hiszen Korondon közel 20 évig lakott, ahol tanár, iskolaigazgató, könyvtáros volt és ma is a korondi Hazanéző című lap főmunkatársa. MÚRE-dicséretben részesült Incze Ibolya, a Háromszék olvasószerkesztője. A Tomcsányi-díjat Bartha Zsófia, a székely-udvarhelyi Siculus Rádió munkatársa kapta. Oknyomozó riportjaiért Rostás Szabolcsnak, a Krónika szerkesztőjének Oltyán László-emlékdíjat és plakettet adott át az író özvegye. /Vajda György: MÚRE-tanácskozás Gyergyószárhegyen. Különdíj Bölöni Domokosnak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

2008. október 27.

Október 25-én, székelyföldi látogatásának harmadik napján Sólyom László köztársasági elnök kijelentette: maga is és a magyar állam is támogatja az erdélyi, a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Kifejtette: magától értetődik, hogy Európában a kisebbségeknek joguk van az autonómiához, annak különböző – személyi, kulturális vagy területi – formáihoz. Sólyom cáfolta, hogy székelyföldi látogatása romániai magyar választási célokat szolgálna. Leszögezte: az erdélyi magyar politikusokkal – Markó Béla RMDSZ-elnökkel, Tőkés László püspökkel, illetve a SZNT tagjaival – folytatott megbeszélései kizárólag tájékozódási célokat szolgáltak. Hangsúlyozta: örülne, ha az erdélyi magyarság átlagon felüli számarányban járulna az urnákhoz. A magyar államfő október 25-én Sepsiszentgyörgyön tanácskozott az SZNT vezetőivel és Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. Ezt követően Eresztevényben megkoszorúzta Gábor Áron síremlékét, Felsőcsernátonban Rákossy Árpád volt bíró szobrát, s felkereste a felsőcsernátoni Néprajzi és Ipartörténeti Múzeumot, sétát tett Kézdivásárhely főterén, ahol számos helyi lakossal is elbeszélgetett, megkoszorúzta a székely hősök és áldozatok emlékművét, majd Gelencére hajttatott, ahol megtekintette az 1245-ben épült, nemrég restaurált római katolikus templomot. Koszorút helyezett el az ezeréves határ közelében, a Bákó megyei Ojtoztól néhány kilométerre, a Sósmezőn álló, első világháborúban elesett magyar, román és német katonák emlékművénél. Ezt követően Kovászna megye önkormányzati vezetőivel tárgyalt. Délután a Nyerges-tetőn, a szoros védelmében 1849-ben elesett székely hősök emlékművénél és tömegsírjánál helyezett el koszorút, meglátogatta a Csíkszentmártonban levő gyermekközpontot és leányanya otthont. Este Csíkszeredában Sólyom László részt vett a művelődési házban az erdélyi magyar hivatásos néptánc-együttesek gálaelőadásán, amelyen a Háromszék, a Nagyvárad, a székelykeresztúri Pipacsok, a Maros néptánc-együttesek és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes produkcióiban gyönyörködhetett. Az előadás után az elnök beszédet mondott. Rámutatott: nagy öröm számára, hogy Székelyföldre látogathatott, és megismerhette a térség nevezetességeit és embereit. Kijelentette: útja során Hargita és Kovászna megye mellett, Brassó, Bákó és Maros megyébe is ellátogatott, hogy ezzel is jelezze: a történelmi Székelyföldet kívánta felkeresni. Az államfő és kísérete este Gyergyószentmiklósra utazott, ahol Sólyom László tárgyalást folytatott a térség településeinek polgármestereivel. Október 26-án, vasárnap az államfő megtekintette a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomot, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt, az abban működő alkotóközpontot, és megkoszorúzta a madéfalvi veszedelem emlékművét. A koszorúzást követően Sólyom László beszédet intézett az ünneplő székelyekhez. Kijelentette, három napja járja a Székelyföldet, mindenütt találkozott azoknak az áldozatoknak az emlékével, amelyeket a székelyek hoztak a szabadságért. „Azért is jöttem Erdélybe, hogy tanúságot tegyek a magyar nép egységéről” – mondta. Kifejtette, nagy öröm volt számára, hogy Csíkszeredában a román televízió és a világ nyilvánossága előtt elmondhatta: a magyar nemzet egységet alkot, azonos a nyelve, a történelme, az öntudata, és azonos a jövője is. Rámutatott: látogatását nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is figyelemmel kísérik, és ott is belátják, hogy aki Erdélybe jön, nem múzeumba jön, hanem egy élő, hatalmas nemzetrészt látogathat meg. Kevés nép van így szétszóródva, és mégis ennyire egy legyen a nyelve, állapította meg. „Nagyon remélem, hogy Székelyföld ezt a megbonthatatlan egységet, amit ezer éven keresztül meg tudott őrizni, továbbra is megtartja” – fejtette ki. Hozzátette: a román állam számára az volt az üzenete, hogy tekintsék értéknek az itt létező magyar világot, és ne akarják fellazítani. A magyar államfő délután Gyimesközéplokra utazott, ahol a helyi polgármesterrel és a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének vezetőivel folytatott megbeszélést. Délután felkereste a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumot, a gyimesközéploki csángó értékmegőrző tábort, és a Rákóczi-vár romjainak közelében, az ezeréves határon álló, nemrég felújított vasúti őrházat. Sólyom László csángó gyermekekkel és szülőkkel találkozott, s a helyi elöljárókkal is elbeszélgetett. Kovászna megyei látogatása során az államelnököt a hivatalos kísérete mellett Tamás Sándor megyei tanácselnök kísérte végig, a Hargita megyei látogatás helyszínein pedig Borboly Csaba megyei tanácselnök kalauzolta. /Tibori Szabó Zoltán: ”Azért jöttem, hogy tanúságot tegyek a magyar nép egységéről” Sólyom Lászlónak természetes az erdélyi, a székelyföldi autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Székelyföldi látogatása az ’56-os évforduló jegyében zajlik, mondta a magyar köztársasági elnök. Sólyom kifejtette: szívmelegítő érzés volt olyan székelyföldi falvakon átutazni, amelyek nevét, és amelyek szülötteit egész Magyarország ismeri. A köztársasági elnök ideutazását nagy érdeklődés fogadták Gyergyószentmiklóson, őt megelőzően utoljára 1940-ben járt Gyergyóban magyar közjogi méltóság, amikor Horthy Miklós a honvédség élén végigvonult Székelyföldön. /Székelyföld Sólyom-szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ „Látogatásomnak legfontosabb célja az 1956-os forradalomnak a megünneplése. Tegnap is mondtam, a forradalom nemzeti egységet teremtett a magyarok között, és egységet az akkori, szabadságra vágyó más népekkel is. Ezért hangsúlyozom mindig, mennyi román résztvevője volt az akkori eseményeknek, sőt nagyon sok román áldozata is volt” – mondta. „Látogatásom másik célja az itteni magyarságnak szól. A magyar alkotmánynak és az én személyes meggyőződésemnek is az az alapja, hogy a magyar nemzet kulturális egységet képez. A kulturális nemzet fogalmát igyekszem mindenhol elfogadtatni Európában” – nyilatkozta Sólyom. Romániában „külön magyar világ” létezik, érték Románia számára, mint ahogy Magyarországnak is az ottani román, szlovák és más nemzetiségű világ– fejtette ki. Csíkszerdában az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége és a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért szervezet vezetői várták az államfőt. „Szívmelengető élmény találkozni székelyföldi nagycsaládosokkal, hiszen ők igazán tudják: ahhoz, hogy a magyarság fennmaradjon, az kell, hogy szülessenek magyar gyerekek” – mondta a vendég. Meglátogatta a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai fiókintézményét is, ahol dicsérően nyilatkozott az intézményről, annak kiadványairól, az akkreditációs folyamat előrehaladásáról. Később Tőkés László EP-képviselővel tanácskozott zárt ajtók mögött. Sólyom László jelenlétében Baróton október 25-én két emlékművet is avattak az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, egyszersmind a Nagy Imre-perben, a Szoboszlai-perben, valamint az érmihályfalvi perben halálra ítéltek kivégzésének 50. évfordulójára emlékeztek. A baróti iskola udvarán a világon egyedülálló emlékművet lepleztek le, mely az 1968. évi prágai tavasz vérbe fojtását követő szovjet megszállás elleni tiltakozásaként önmagát felgyújtó cseh egyetemista, Jan Palachnak (1948–1969), a Magyarország szovjet megszállása elleni kiállásaként önmagát lángba borító budapesti Bauer Sándor (1952–1969), valamint a diktatúra miatt a brassói pártszékház előtt magát felgyújtó Moyses Márton volt egyetemi hallgató (1941–1970) arcképét és emlékét őrzi. „Nagyon nagy szó, hogy a mai fiatalok ezt megismerhetik, és az is nagyon nagy szó, hogy ők már szabadon élhetnek és gondolkodhatnak” – mondta Barót főtere szomszédságában felállított 1956-feliratú emlékmű avatóján Sólyom László, majd megkoszorúzta az Élthes Barna szobrász alkotta emlékmű talapzatát. A gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban Kassay Péter, a kulturális és művészeti központ igazgatója házigazdaként köszöntötte Sólyom Lászlót, és az alkotóközpont tevékenységét ismertette. /Sólyom: külön magyar világ Romániában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

2009. július 28.

A hét végén négynapos rendezvénysorozat keretében ünnepelte meg a gyergyószárhegyi Művészeti és Kulturális Központ fennállásának 35. évfordulóját. Az ünnepség régizene koncerttel kezdődött július 22-én, másnap Szilágyi Rudolf egri képzőművész mutatkozott be a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában, július 24-én Rurális és urbánus környezet a kortárs képzőművészetben címmel konferencia zajlott a szárhegyi kultúrotthonban, végül július 25-én, szombaton a Lázár-kastély lovagtermében tartották meg az évfordulós ünnepséget. „Szárhegyre ma nemcsak Európából, hanem például a Távol-Keletről is szívesen jönnek alkotók” – fejtette ki Siklódi Zsolt, a Művészeti és Kulturális Központ vezetője. Kassay Péter, az alkotóközpont igazgatója elődei munkásságát méltatta kifejtve: „Zöld Lajos újságíró, Gaál András és Márton Árpád képzőművész évekig tartó erőfeszítései, kitartása nélkül, ma nem beszélhetnénk alkotóközpontról. ” Immár ötödik éve szintén az alkotóközpont ad teret a Muuuvi Fest néven ismert nemzetközi rövidfilmfesztiválnak is, és kétévente írótáborokat is szerveznek, illetve minden szeptemberben itt tartja éves közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Az évfordulós ünnepség keretében nyitották meg az egykori Barátság tábor fotósának, Nagy P. Zoltánnak az Arcképcsarnok című fotókiállítását, illetve bemutatták a Krónika munkatársa, Jánossy Alíz Szárhegyi beszélgetések című interjúkötetét. /Harmincöt éves a gyergyószárhegyi képzőművészeti tábor. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./


lapozás: 1-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998