udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 30 találat lapozás: 1-30
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Katona József

1996. március 4.

Febr. 26-án a budapesti Katona József Színházban kiosztották a Soros Alapítvány 1995. évi díjait. Erdélyből Cs. Gyimesi Éva kolozsvári irodalomtörténész kapott díjat, Ady Endre-díjjal Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költőt tüntették ki. A díjazottak között van Radnóti Sándor esztéta, Tamás Gáspár Miklós és Lengyel Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1997. február 13.

Febr. 13-án Budapesten, a Katona József Színházban átadták a Soros Alapítvány 1996. évi díjait. Életműdíjat kapott Eörsi István író, Orbán György költő, Petri György költő, Poszler György irodalomtörténész, Rakovszky Zsuzsa költő, műfordító és Sigmond István /Kolozsvár/ író. Az Ady Endre díjat a pozsonyi Grendel Lajos nyerte el. /Népszabadság, febr. 14./

1998. február 26.

A fennállásának ötvenedik évfordulóját idén ünneplő sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház márciusban magyarországi turnén adja elő száz esztendeje született névadójának "Vitéz lélek" című művét. A társulat hét városban mutatkozik be: Budapesten a Nemzeti Színházban március 18-án, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban 19-én, a veszprémi Petőfi Színházban 20-án, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban 22-én, az egri Gárdonyi Géza Színházban 23-án, a kecskeméti Katona József Színházban 24-én, a turné befejezésként pedig Békéscsabán a Békés Megyei Jókai Színházban március 25-én lép közönség elé. A Tamási-mű rendezéséért (és a Tamási Centenárium szervezéséért) Bocsárdi László tavaly Kolozsvárt elnyerte az EMKE Kádár Imre-díját. (A rendező egyébként tavaly Witkiewicz "Vízityúk" című művének a színreviteléért Kisvárdán, a határon túli magyar színházak fesztiválján a legjobb rendezés díját kapta meg.) /MTI/

1999. július 6.

Nemrég jelent meg G. Katona József első verseskötete, a Fecskék a havazásban /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 1999/. A név előtti G. arra utal, hogy a költő Gencsen született és - mind a mai napig - ott él. A "keresztapa" Józsa István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének adjunktusa, aki a kötetet szerkesztette és utószóval is ellátta. /A fecskék még mindig havazásban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./

1999. július 14.

A Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ jelenteti meg a Diákabrakot és a Géniuszt. Az előbbiből nyolc szám jelent meg az idén, ha hozzávesszük a Kánikulát, a Tinivár nyári magazinját is, mely lényegében három Diákabrak egy kötetbe sűrítve. Idén indul a Géniusz (alcíme: Ifjúsági ismeretterjesztő szemle), már három szám látott napvilágot. A Tinivár Kiadó megjelent kötetei között van Horváth István: Harmatgyöngy, Nagy Olga: A szabadság hat napja, Kiss-Bitay Éva: Sárkányok alkonya, Zsakó Magdolna: A Maghreb gyöngye, Horváth Arany: Az elrabolt méltóság, Lászlóffy Csaba-Varga Domokos: A magyarság rövid története (III. kötet), G. Katona József: Fecskék havazásban, Rónaky Edit: Kész röhej és Ambrus Lajos: A kolontos legény. Újra megjelent egyik legsikeresebb kiadványuk, a Maturandusok (V. szám). Tervezik a hetedik Diákévkönyv kiadását, egy angol-magyar diákszótár megszerkesztését, és ezenkívül hét-nyolc kötet megjelentetését (Csősz Irma: Disznajói Rhédeyek és Fráterek nyomában, Pávai György: Energiahordozók, Vallasek Júlia: Angol mesék, Tolna Éva: Közös játék, közös öröm, Szabó Csaba: A tátorján szél, Kozma Dezső: Eleven örökség, Zsakó Magdolna: Karthágótól Asszuánig). - Anyagi szempontból hullámvölgyben vannak. /Erdei Róbert: Tinivár Kiadó - Megvalósítások és tervek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

2001. április 18.

A kilenc éve Fehérgyarmaton létrehozott Hármashatár Irodalmi Társaság (HIT) első ízben tartotta kihelyezett találkozóját Szatmárnémetiben. A magyar-román-ukrán határ környékén élő - és alkotó - írókat, költőket és képzőművészeket magába ölelő társaság tagjai mindeddig a Fehérgyarmaton gyűltek össze. A mostani találkozó a társaság képzőművészeinek munkáiból rendezett kiállítással kezdődött. A jelenlévő művészek, alkotók bemutatkoztak a közönség előtt: Füzesi Magda, költő, Zubánics László, a Beregi Hírlap főszerkesztője, Beregszászról, Makay Béla magyarországi néprajzkutató, költő, Ortutay Zsuzsa, keramikus, Reskó György, festőművész, Bíróné Gáti Judit, képzőművész, Kádár Ferenc illetve G. Katona József, költők, Nagykárolyból valamint a HIT titkára, a Hármashatár Alapítvány elnöke, Márton István. A kerekasztal beszélgetés témája a XXI. századi magyar irodalom volt. /Írók, költők és képzőművészek a hármashatár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

2001. november 2.

Feszült a légkör a kolozsvári Állami Magyar Színházban. A vezetőség és a beosztottak közötti munkaviszonyt megelégelve, több színész is távozott a társulattól. Madarász Loránd színész elmondta: a társulat tagjait ért sorozatos igazságtalanságok miatt 2001-ben létrehozták az új szakszervezetet. A szakszervezet elnöke Hatházi András lett, alelnöke Madarász Loránd. Toma Gábor igazgató színházellenes tevékenységnek minősítette a szakszervezet megalakítását, talán ez is egyik oka annak, hogy idén júniusban Hatházi András, a szakszervezet elnöke távozott a társulattól. András Loránd, Palocsay Kata, Szabó Jenő, Rekita Rozália és Jancsó Miklósnak nem újították meg a szerződését. Bandó Zsolt Temesvárra szerződött, Sebesi Karen Attila pedig 1990-ben önszántából távozott a színháztól. Megdöbbentő, hogy az igazgató nem is szólt az előzetes szerződéstárgyaláson, hogy kivel milyen szándéka van. Jancsó Miklóst és Rekita Rozáliát azért távolította el, mert belső ellenzéknek tartotta őket. Tompa a szabad véleménynyilvántást nem tudta elfogadni. Megdöbbentő a román sajtóban megjelent nyilatkozata, hogy a színházat bíráló színészek fasiszták, szélsőségesek. Tompa Gábor igazgató kijelentette: csak annak újítja meg szerződését, aki legalább egy darabban játszik, közben a szerepeket kizárólag ő osztja ki. Csökken a színház látogatottsága, annak ellenére, hogy a lapok szerint telt házzal játszottak. Az 1993-1994-es évadban a harmincezer nézőből lemorzsolódott ötezer, a következő évadban újabb nyolcezer, és bérlők száma 3099-ről 571-re esett. Ez már komoly figyelmeztetés volt: át kellett volna gondolni a műsorpolitikát, de ez sajnos nem történt meg. /Makkay József: A spektákulum árnyoldalai Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./ Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a személyét ért vádakkal kapcsolatban kifejtette: avatatlanokkal nem akar vitába szállni. A lapokban megjelentek nem szakértői vélemények. Szerinte az elmúlt évadban gyarapodott a színházba járó közönség. A Magyar Opera igazgatójával kapcsolatos ellentétéről: sokszor próbálkozott baráti szóval, később írásbeli kéréssel, de nem használt, ezért kénytelen volt hivatalossá tenni kéréseit. Arra a megállapításra, hogy súlyos nézeteltérések vannak az igazgató és több színész között, Tompa válasza: munkaszerződés-felbontás nem történt, mindenkinek egyéves szerződése van. Négy-öt színész esetében nem hosszabbította meg a szerződést, mert az elkövetkező év műsortervében nem lett volna feladatuk. Voltak olyanok, akik távoztak az intézménytől, de Tompa szerint nem konfliktus miatt. "Magam részéről veszélyesnek tartom, hogy nemzetellenesnek minősítenek olyan műsorpolitikát, amelyben szinte kizárólag remekművek szerepelnek. Olyan szerzők nemzetellenesek, mint Madách, Katona József, Örkény István, Spiró György. Néhányat a sajtóban nem eléggé magyarnak tituláltak. Van továbbá Shakespeare, Bulgakov, Pirandello, Moliere, Ionesco, Mrozek, Szép Ernő... Lehet ezeket nemzetellenesnek nevezni? Nagyon veszélyes gondolatok, ami már antiszemitizmus és nacionalizmus." /Makkay József: A színház a magas kultúrára való nevelés eszköze. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2003. január 28.

Hasonlóan elítélte az RMDSZ jelenlegi vezetését a hetilapban további három hozzászólás: Gazda József: Kongresszus előtti gondolatok; Veress Dávid kongresszusi küldött, Csíkszereda: Tisztelt főszerkesztő úr!; G. Katona József Gencs: Hajszál helye. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28./

2003. szeptember 2.

Szept. 1-jén tartotta évadnyitó társulati gyűlését a Kolozsvári Magyar Opera. Simon Gábor igazgató kitért arra, hogy az elmúlt tizennégy év, amióta az intézményt vezeti, nem volt akadályoktól mentes, ám mindeddig sikerült legyőzni ezeket. Az igazgató felelevenítette a nyári magyarországi fellépéseket, amelyek nagy sikert arattak. Simon Gábor igazgató bemutatta a társulat új művészeti titkárát, Katona Józsefet. /Hintós Diana: Évadnyitás a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2003. október 14.

Aradon okt. 9-én megtartották az új évad első előadását a Kölcsey Egyesületben: Pávai Gyula tanár Csokonai Vitéz Mihály életéről beszélt a költő születésének 230. évfordulója közeledtével. A most indult évadban Mikes Sarolta Fazekas Mihályról tart előadást, Ruja Ildikó Berzsenyi Dánielről, Pávai Gyula Katona Józsefről és Vörösmarty Mihályról, Petőfi költészetének különböző területeit Rudolf Ágnes, Ruja Ildikó, Ujj Ágnes és Pávai Gyula mutatják be, Arany János munkásságát Piroska Katalin (Magyarország) ismerteti. /Benke Tímea: Évadnyitó Kölcsey-csütörtök. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

2004. november 22.

Dr. Bárth János néprajzkutató a kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója Úz-völgyi magyarok című kötetet mutatták be nov. 20-án Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. A szerzője negyedik erdélyi vonatkozású munkáját tette le az asztalra. Kató Zoltán múzeumigazgató elmondta, a gyimesi csángó eredetű magyarokat bemutató, településtörténeti és népesedési tanulmány az első önálló néprajzi kötet Úz völgye népéről. A kötet bemutatja, miként kovácsolódott közösségé a Gyimesekből a múlt század elején érkezett, majd szétszórtan letelepedett népcsoport. /Mózes László: Önszerveződés az Úz völgyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

2005. január 24.

Művészeti elismeréseket és díjakat adományozott Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere a magyar kultúra napja alkalmából. A díjazottak között van Láng Zsolt író is. A marosvásárhelyi Látó című irodalmi folyóirat szerkesztőjének kiemelkedő prózaírói munkásságáért, történelmi trilógiájáért s legutóbbi két elbeszéléskötetéért Márai Sándor-díjat adományozott a tárcavezető. Ugyanebben az elismerésben részesült még Karátson Endre Párizsban élő író-irodalomtörténész, valamint Németh Gábor író-szerkesztő eddigi prózaírói tevékenységéért és a Zsidó vagy? című, 2004-ben a pozsonyi Kalligram Kiadónál megjelent regényéért. Az Édes Anyanyelvünk címmel meghirdetett pályázat ez évre szóló támogatásait is átadta a hétvégén Hiller István. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) 2004 őszén öt kategóriában hirdette meg az Édes Anyanyelvünk pályázat második fordulóját. A díjazottak között 100 millió forintot osztottak szét. A Katona József produkciós pályázat keretében 21 hazai és határon túli színházban összesen 22 kortárs magyar színmű bemutatását támogatta a minisztérium. Visky András kolozsvári szerző két színház – a sepsiszentgyörgyi és a marosvásárhelyi társulat – pályázatán is nyert az Alkoholisták és A szökés című munkái bemutatására. Az 53,7 millió forintból három nagyszínpadi, 11 kamaraszínpadi, nyolc stúdiószínpadi bemutató, valamint 19 ősbemutató anyagi alapjaihoz járultak hozzá. /Márai Sándor-díj Láng Zsoltnak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2005. szeptember 21.

Szeptember 21-én van a magyar dráma ünnepe. 1883-ban ezen a napon mutatták be Madách Imre Az ember tragédiája című drámáját. A magyar dráma jelenlegi helyzetéről nyilatkozott Visky András dramaturg, drámaíró. Elmondta, hogy ezekben a hónapokban több drámáját is bemutatják. Január 15-én lesz a Tanítványok amerikai bemutatója, ezt követi a Júlia Chicagóban. Szeptember 23-án Mihai Maniutiu rendezésében bemutatják Júlia című drámáját Kolozsváron, a Román Színház stúdiótermében. Október 31-én lesz a Tanítványok kolozsvári bemutatója, és valamikor e hónap végén játssza a Szökés című darabját a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat. A színházak könnyebb szívvel mutatnak be klasszikusokat, vagy a média által már fölfuttatott kortárs nyugati szerzőket, mint kortárs magyar drámát. A magyar kulturális minisztérium most már évről évre meghirdeti a Katona József-pályázatot. /Köllő Katalin: A színház egyszerre tud beszélni az ittlétről és a feltámadásról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2006. január 13.

Visky András a legtöbbet játszott erdélyi drámaíró. Az évad elején Kolozsváron bemutatott Tanítványokat néhány éve a debreceni színház felkérésére írta, de az ottani ősbemutató és a romániai országos bemutató közé beékelődik a Júlia premierje a budapesti Thália Színház és a kolozsvári sétatéri színház közös produkciójaként. A Párbeszéd a szerelemről alcímű monodráma első díjat nyert a Magyar Rádió hangjátékpályázatán, az elmúlt évadban pedig a Román Rádió is bemutatta, a kolozsvári román színház pedig ebben az évadban tűzte műsorára. 2006-ban sor kerül a Júlia amerikai bemutatójára is. A vasárnapi iskola című bibliai elbeszélést bemutatták Kolozsváron, A meg nem született (kaddis) című Kertész-adaptáció a 2004. évi Pécsi Országos Színházi Találkozó egyik legnépszerűbb eseménye volt, Kulka János felolvasásában. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Visky-bemutatója, A szökés, akárcsak a Sepsiszentgyörgyön nemsokára sorra kerülő Alkoholisták – a Katona József produkciós pályázat nyertes alkotása. Visky András színpadi műveinek közös vonása, hogy szerzőjük egy-egy alcímben: nem csak egyértelmű, konkrét helyzetekkel kell számolni a darabban. Nagybetűs fogalmak játszanak darabjaiban – A szökés alcíme például: Játék a Szerelemmel, a Szabadsággal és a Történelemmel. A Tanítványok a Színház folyóirat 2001. novemberi számának mellékletében megjelent szövegváltozatban még Játék az Írással és a Színházzal alcímet viseli. A szerzőt kétévesen édesanyjával és hat idősebb testvérével együtt deportálták a Baraganba. Közös motívuma majdnem minden Visky-színdarabnak, hogy a színház a színházban, a színház mint hétköznapi, szorult és konkrét helyzetből való szabadulás motívumát folyamatosan meg tudja újítani. /Hegyi Réka: Szabadulástörténettől szabadulástörténetig. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

2006. november 11.

Felállva, perceken keresztül éltette a bukaresti közönség a Katona József Színház művészeit azt követően, hogy a román fővárosban szervezett Országos Színházfesztiválon előadták Csehov Ivanovját. A magyarországi társulat volt az egyik főmeghívott a november 4-től 15-ig tartó rangos fesztiválon. /A Katona József Színház nagy sikere Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./

2007. június 27.

Június 26-án Ascher Tamás, a Katona József Színház főrendezője, a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem rektora váltotta fel a kisvárdai színházi fesztivál műhelybeszélgetésein Máté Gábor színész-rendezőt. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Katonák, katonák című, Zalán Tibor drámájából született produkciót elemezte. Délelőttönként a bábszínházi produkciók kerülnek előtérbe, zajlanak továbbá a műhelybeszélgetések. A késő éjszakába nyúló beszélgetések sem maradnak el. Talán a magyarországi média a korábbi évekhez képest több érdeklődést mutat a fesztivál iránt. Sikeres volt a komáromi Jókai Színház Macskabaj című előadása (rendezte Lukáts Andor) és a marosvásárhelyi táncszínházi előadás, az Alvajáró románc. /Köllő Katalin: Kisvárdai hangulatok (2). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

2007. december 3.

Magyarul, románul, angolul, németül, franciául, spanyolul és lengyelül szólalnak meg azok az előadások, amelyeket a november 30-án elkezdődött és december 10-ig tartó Interferenciák – Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében láthat a közönség Kolozsváron. A színház fennállásának 215. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat a kolozsvári Állami Magyar Színház Woyzeck című produkciójával rajtolt, december 1-jén a budapesti Katona József Színház társulatának előadásában Csehov Ivanovját láthatta a közönség, december 2-án, vasárnap pedig a krakkói Stary Teatr társulata lépett színpadra, Molière Tartuffe-jével. Megnyílt Both András díszlettervező kiállítása, beszélgetés zajlott az Ivanov című előadás alkotóival, amelyen jelen volt a produkció rendezője, Ascher Tamás is. A 215 év nem kerek évforduló, mégis nagyon jó alkalom és ürügy arra, hogy olyan színházi találkozót hozzunk létre, mondta Tompa Gábor, a színház, és egyben a fesztivál igazgatója, miután hét nyelven köszöntötte a közönséget. Mint mondta, a multikulturális dialógus európai évének küszöbén állunk, ez a fesztivál pedig kitűnő alkalom a dialógusra. /Köllő Katalin: Hét nyelven beszélő nemzetközi színházi fesztivál Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2007. december 12.

Telt házzal játszották a kolozsvári Interferenciák fesztivál valamennyi előadását. Tizenkét előadás tizenegy nap alatt, hatezerötszáz nézővel – a Kolozsváron hétfőn este véget ért Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál elsősorban a közönség tekintetében hozott meglepetést. Kolozsváron több évvel ezelőtt a színház vezetősége és a hagyományokkal szakító színházszemlélet ellen fellázadt a közönség egy része, most viszont minden este telt házzal játszották az előadásokat. A legnagyobb ováció a budapesti Katona József Színház és a spanyol Teatro de la Abadía produkcióját jutalmazta – az Ascher Tamás rendezte Ivanovot és az Ana Vallés rendezte Emlékezni fogok mindnyájatokra című előadás színészeit állva tapsolták vissza több ízben is. A kolozsvári magyar színház megalapításának 215. évfordulójára szervezett fesztivált hétfőn este Csehov A sirály című drámája zárta, a nagyszebeni Radu Stanca Színház előadásában. Az újabb kutatások szerint 1792. december 17-én tartotta első előadását Kolozsváron az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság – írta Darvay Nagy Adrienne A mesebeli szentmadár című monográfiájában. Kótsi Patkó János színész és rendező 1793-tól 1808-ig igazgatta a társaságot. Az erdélyi színjátszók Kolozsváron kívül Nagyváradon, Debrecenben, Marosvásárhelyen és más városokban is valóságos kultuszát teremtették meg a világirodalmi klasszikusok – Shakespeare, Schiller vagy Molière – műveinek. /Rostás-Péter Emese: Jelzések a közönségből. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

2008. február 1.

Február 1-jén és 2-án Budapesten, a Katona József Színházban lép fel a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata John Millington Synge A nyugati világ bajnoka című darabjával. A Bocsárdi László rendezte előadás 2007 júniusában elnyerte a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiváljának nagydíját. /Budapesten vendégszerepel a Tamási Áron Színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2008. május 16.

Bemutató előadásra készül a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata: a Tévedések komédiája című darabot május 16-án játsszák. William Shakespeare Tévedések vígjátéka című darabját Bodolay Géza, a kecskeméti Katona József Színház igazgató-főrendezője állította színpadra. /Fried Noémi Lujza: Játék a komédia örvényében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

2008. június 17.

Foglalkozniuk kell a Kisvárdán bemutatandó darabok felújításával, mondta Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója. A Jövés-menés, avagy három tánc Beckettre című darab a mozgás, tánc, szöveg és látvány világában egyesíti a Némajáték I és Némajáték II darabokat. Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján bemutatják az évad két sikeres produkcióját: Beaumarchais Figaro házassága című vígjátékát Anger Zsolt rendezésében, valamint Kiss Csaba Világtalanok című drámáját, melyet Kövesdy István vitt színre. A nyár folyamán turnékon szerepel a Figura: Pécsen, valamint a Kapolcsi Művészetek Völgye rendezvényen, ahol tíz nap alatt tízszer lépnek színre, felvonultatva az évad produkcióit. – A Katona József produkciós pályázaton a Figura kétmillió-kétszázötvenezer forint támogatást kapott, ami a legnagyobb megnyert összeg az erdélyi színházak között. /Barabás Márti: Forintmilliók a Figuránál. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

2008. június 18.

Kihirdették a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Katona József produkciós pályázat eredményeit, mely a teljes színházi spektrum számára kínált lehetőséget. A pályázatra 50 millió forint állt rendelkezésre az NKA miniszteri keretéből, Hiller István oktatási és kulturális miniszter 2008 márciusában hirdetette meg. A 61 beadott pályázatból 25 nyert el támogatást. Ebből határon túli a nyertesek közel harmada. A honlap szerint „két-két művel került be a támogatottak közé Parti Nagy Lajos és Visky András”, a csatolt táblázatban viszont három Visky-darab szerepelt: az Alkoholisták (Kolozsvári Állami Magyar Színház), a Megöltem az anyámat (Moira Kulturális és Ifjúsági Egyesület), valamint a Mese az árnyékról és a fényről (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat Móricz Zsigmond Színháza) című darabjai. További, erdélyi színházakat érintő döntések: Kozma Mária Csillala mester, (Kolozsvári Állami Magyar Színház), Parti Nagy Lajos Ibusár – megállóhely (monodráma, Csíki Játékszín), Kárpáti Péter Pájinkás János (gyergyószentmiklósi Figura Színház). /A Katona József produkciós pályázat eredményei. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

2008. szeptember 19.

Jean Racine Phaedra című darabjának bemutatójával nyitja meg az évadot Nagyváradon a színház Szigligeti Társulata szeptember 21-én, vasárnap, a magyar dráma napján, Török Viola rendezésében. A magyar dráma napját 1984-től a Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére minden évben megünneplik szeptember 21-én, annak emlékére, hogy 1883-ban e napon volt Paulay Ede rendezésében Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatója a budapesti Nemzeti Színházban. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Hogyan születik egy magyar dráma? címmel nyilvános beszélgetésre hívja az érdeklődőket: a kisterem előcsarnokában Kovács András Ferenc költő, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője és Király Kinga Júlia drámaíró, a nemrégiben a folyóirat hasábjain megjelent és hamarosan színpadon is bemutatásra kerülő A szerencsefia című mesejáték szerzője beszélgetnek. Vasárnap tartják a Kolozsváron élő Visky András drámaíró Megöltem az anyámat című, kétszereplős darabjának felolvasó-színházi ősbemutatóját a kecskeméti Katona József Színházban. /Fried Noémi Lujza: Boldognak lenni bármi áron? = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

2009. március 19.

A budapesti Katona József Színház Goldoni A karnevál utolsó éjszakája című komédiájával nyitott a Reflex Nemzetközi Színházi Biennálén Sepsiszentgyörgyön. Az előadás több díjat nyert. /Bogdán László: A karnevál melankóliája (Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

2009. május 25.

A magyar irodalom nem egy alkalommal éppen a nagy történelmi vereségek és tragédiák után, mintegy ezeket gyógyítandó és ellensúlyozandó, bontakozott ki igazán – írta Pomogáts Béla. Ilyen módon emelkedett fel az 1848–1849-es szabadságharc leverése után az a klaszszikus magyar irodalom, amelyet például Arany János, Madách Imre, Jókai Mór, Kemény Zsigmond és Eötvös József munkássága képviselt, vagy a trianoni nemzeti tragédia után az az irodalom, amelynek Magyarországon Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, majd Illyés Gyula, Németh László, Szabó Lőrinc és József Attila, Erdélyben Kós Károly, Tamási Áron, Áprily Lajos, Reményik Sándor (és mások) voltak a nagyszabású alkotó egyéniségei – folytatta a tanulmány írója. Ez határozta meg a magyar irodalom identitását az 1956-os magyar forradalom leverése után, a példa nélkül álló megtorlások idején is. az irodalom világában született meg a magyar forradalom egyik legfontosabb szellemi dokumentuma: az Irodalmi Újság november 2-i száma, ebben szerepelt Németh László Emelkedő nemzet, Déry Tibor Barátaim, Füst Milán Emlékbeszéd Thukididész modorában az elesett hősök sírja felett, Szabó Lőrinc Ima a jövőért, Tamási Áron Magyar fohász, Örkény István Fohász Budapestért című írása, és itt jelent meg Illyés Gyula még 1951-ben írott nagy költői műve: az Egy mondat a zsarnokságról. 1956 decemberétől az 1957-es esztendő első napjaiig az írószövetségnek kellett vállalnia a forradalom eszméinek erkölcsi védelmét. Az írószövetség december 28-án tartott közgyűlése kifejezésre juttatta a magyar írók hűségét a forradalom eszményei iránt, és Tamási Áron szövegezésében elfogadta a Gond és hitvallás címet viselő nyilatkozatot. Ebben olvasható: „keserves szívvel kell megmondanunk, hogy a szovjet kormányzat történelmi tévedést követett el, amikor vérrel festette meg forrásunk vizét. ” „Hűséget fogadunk a zászló előtt, mely jelezte nekünk, hogy a nép forradalmai egységéből a nemzet újjászületett. Ebben a hűségben, hitvallásunk alapján, gondozni és védeni fogjuk a magyarság szellemét. ” Pomogáts Béla a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szervezetének (Mefesz) képviselőjeként jelen volt a nevezetes írószövetségi közgyűlésen. Ezután a hatalom felfüggesztette a Magyar tevékenységét, majd a forradalomban való szerepvállalás vádjával több író, közöttük Déry Tibor, Háy Gyula, Zelk Zoltán, Tardos Tibor, Fekete Gyula, Molnár Zoltán, Varga Domokos, Lengyel Balázs, Gáli József, Obersovszky Gyula, Eörsi István, Buda Ferenc, Csurka István és sokan mások börtönbe kerültek, Pomogáts Béla a tököli internálótáborba került. Elsősorban azokat börtönözték be, akik korábban a kommunista párt harcos tagjai voltak, a forradalomban vállalt elkötelezettségüket a hatalom „árulásnak” tekintette. Más írók, közöttük Illyés Gyula, Tamási Áron, Kodolányi János, Sinka István, Örkény István, Benjámin László és a fiatalabb nemzedékek köréből Nagy László, Juhász Ferenc, Fodor András, Sánta Ferenc, Galgóczi Erzsébet, Moldova György a kényszerű, vagy az önkéntes hallgatást választották. Ugyanakkor, bizonyára a hatalom engedékenységének bizonyítékaként, 1957-ben Heltai Jenő, Németh László és Szabó Lőrinc is Kossuth-díjat kapott. A következő esztendők díjazottjai között a kommunista rendszer mellett kiállók voltak, mint Darvas József, Dobozy Imre, Hidas Antal és Mesterházi Lajos. A díjazás ellenére Németh László Galilei című drámáját levették a Katona József Színház műsoráról, Magyar műhely címmel tervezett tanulmánykötete nem jelenhetett meg, és tanulmányainak Sajkódi esték című kötete is csak 1961-ben juthatott el az olvasó elé. A forradalom leverése után években az alkotó munka egyáltalában nem szünetelt, de az akkoriban született művek többnyire csak évekkel később juthattak el a nyilvánosság elé. „A forradalom leverése és a hatvanas évek első fele közötti jó félévtizedben az alkotó munka egyáltalában nem szünetelt, semmiféle bénultság nem volt érzékelhető, igaz, az akkoriban született művek többnyire csak évekkel később juthattak el a szélesebb nyilvánosság elé” – állapította meg Pomogáts Béla. /Pomogáts Béla: Az irodalom (látszólagos) veresége – a magyar forradalom után. = Erdélyi Helikon (Kolozsvár), 2009. máj. 25. – 10. sz. / Emlékeztető: Tamási Áron Gond és hitvallás című nyilatkozata nem jelenhetett meg, azonban kézzel másolva terjesztették éveken át.

2009. június 20.

Május 21-én adták át Kolozsvárott a Romániai Írószövetség kolozsvári fiókjának 2008. évi díjait. A kisebbségi irodalmi díjat (Clujul literar minoritati) Cseke Péter egyetemi tanár kapta A magyar szociográfia erdélyi műhelyei /Magyar Napló Kiadó, Budapest/ című kötetéért. A Kulcsok Kolozsvárhoz (Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár – Mozaik Kiadó, Szeged, 2000) – mint szerkesztője, Kántor Lajos írja – nem kívánt versenyre kelni a Magvető Könyvkiadó 1987-es rangos antológiájával, a Kincses Kolozsvár két kötetével. Más kihívásra válaszolt: „mi a kincstelenített, a «nagy romlást» átélt városról igyekszünk látleletet adni, főként mai tanulmányban, esszében, prózában – abban a hitben, hogy van, lesz erő az idősebb és ifjabb és legifjabb kolozsváriakban új kincsek teremtésére, a rejtettek (még el nem veszettek) megtalálására. ” Ebben a hitben és szellemben dolgozik a Kántor Lajos kezdeményezésére 2003 márciusában megalakult Kolozsvár Társaság. Cseke Péter 1963 óta Kolozsvár lakója. A Nagyváradról elszármazott Cseke Péter színművész névrokona, aki jelenleg a kecskeméti Katona József Színház igazgatója, szívesen társul mellé magyarországi és erdélyi könyvbemutatóin. Cseke Pétert mindig a közösségi feladatok foglalkoztatták. Újságíróként, szerkesztőként, egyetemi oktatóként, doktorátusi témavezetőként. Tervezi Atosfalváról szülőföld-szociográfiája megírását. Negyven éve gyűjti hozzá az anyagot. /Bölöni Domokos: Akit a kakasok ébresztenek Atosfalván. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./

2009. június 22.

A színház és a halál a témája a június 20-án kezdődött zágrábi EUROKAZ színházi fesztiválnak, amelyet 1987 óta rendeznek meg, és melyen idén hét ország, köztük Magyarország művészei lépnek föl. A rendezvényen Najmányi László író, színházművész Az ember, aki színház volt címmel tart előadást és videoprojektet vetít Halász Péterről, a világszerte ismert független magyar színházművészről, avantgárd íróról. Halász Péter 1969-ben saját színházat alapított Kassák Ház Stúdió néven. 1972-ben A skanzen gyilkosai című előadásukat betiltották, a színház működési engedélyét megvonták, így csak titokban működhetett tovább. Az együttes tagjai emigráltak, majd Squat Színház néven Nyugat-Európa számos városában játszottak, később New Yorkban telepedtek le. A Squat Theatre-t az 1980-as években New York 10 legfontosabb kulturális intézménye egyikeként tartották számon. Halász 1991-ben visszatért Magyarországra, a budapesti Katona József Színházban és más színházakban is rendezett. Halász Péter három évvel ezelőtt New Yorkban meghalt. /Halász Péter emlékezete Zágrábban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

2009. július 18.

Július 9-12-e között Kecskemét látta vendégül a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ) vándorgyűlését. A KITÁSZ közel két évtizede működik, és a teljes Duna-tájat lefedi, számos tagszervezete van a Kárpát-medence különböző pontjain. A magyar nemzet békés újraegyesítése meglehetősen lassan és keservesen halad előre, ha ugyan halad, nyilatkozta Medvigy Endre irodalomtörténész, a KITÁSZ elnöke. „A magunk szerény eszközeivel megpróbálunk valamit tenni a magyarság szellemi egységének erősítéséért. ” Az idei vándorgyűlés címe: Határtalan hazában. Eljöttek a Berzsenyi Társaság, a Székelyföldön működő kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Egyesület, a Muravidék Baráti Kör tagjai, és érkeztek Kassáról, Zentáról és a Kárpátaljáról is vendégek. A kecskeméti vándorgyűlést Székelyné Kőrösi Ilona történész, főmuzeológus, a Katona József Emlékház vezetője és Medvigy Endre elnök nyitotta meg. Számos érdekfeszítő előadás hangzott el, többek között: Szabó Dezsőről (Szőcs Zoltán közíró, a Szabó Dezső Emléktársaság elnöke), Kőrösi Csoma Sándor és a mai magyar nemzettudat (Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Egyesület elnöke), Petelei István és az erdélyi novellaköltészet a századfordulón (Boros Erika irodalomtörténész, egyetemi docens), Sütő Andrásról (Nagy Pál, a Sütő András Baráti Egyesület elnöke), Lászlóffy Aladárról (Bertha Zoltán irodalomtörténész), A délvidéki magyar irodalom és a magyarkanizsai alkotótábor antológiája (Tari István költő), Czine Mihályról (N. Pál József irodalomtörténész), Esterházy János élete és halála (Molnár Imre történész), Az írás szerepe a moldvai csángómagyarság sorsában (Halász Péter néprajztudós, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület titkára). Nagy Pál irodalomtörténészt a Sütő András Baráti Egyesület elnöke számára nagy élmény volt a vándorgyűlés. Sokan kérdeztek Sütővel kapcsolatos dolgokat, hiszen a találkozó résztvevői, a kárpátaljai, muraközi egyesületek, irodalmi társaságok vezetői és a kecskeméti irodalmárok ismerik és nagyra becsülik Sütő András életművét. A KITÁSZ semmiféle anyagi támogatást nem kap a jelenlegi magyar hatóságoktól. /Bölöni Domokos: Katona József és Kodály Zoltán szellemiségének őrzői. Határtalan hazában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

2009. augusztus 10.

Elhunyt Cseh Tamás előadóművész, énekes, zeneszerző, életének 67. évében, tüdőrák következtében érte a halál augusztus 7-én. Cseh Tamás /sz. Budapest, 1943. jan. 22./ 1970 körül kezdett dalokat írni, ebben társa Bereményi Géza író, filmrendező volt. Első lemezük 1974-ben jelent meg Levél nővéremnek címmel, ezt számos további album követte. A művész 1974-től a Huszonötödik Színházban, majd a Várszínházban, 1982-1998. között a Katona József Színházban adott önálló esteket. Cseh Tamás több mint ezerkétszáz dal szerzője, emellett számos filmben szerepelt. /Elhunyt Cseh Tamás előadóművész. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./

2009. október 8.

Kecskemét és Marosvásárhely között tíz évvel ezelőtt kötötték meg a testvértelepülési szerződést. Azóta is bővülnek, mélyülnek a kapcsolatok. Ha nincsenek a kecskemétiek, soha vagy később épül fel Marosvásárhelyen a Deus Providebit Ház. Szinte természetes volt, hogy az épületben ideiglenesen otthont találó Sapientia EMTE diákjai és a kecskemétiek között tartós cserekapcsolat alakuljon ki. Több mint 50 intézmény erősíti, élteti a két város közötti jó kapcsolatot, ennek gyümölcsei a mindkét városban megrendezett képzőművészeti és fotótárlatok, üzletember-találkozók, kulturális rendezvények, könyvbemutatók. Tíz év alatt több mint 200 egymáshoz kapcsolódó esemény volt a két városban. A hét végi marosvásárhelyi látogatók városnéző sétán, majd közös programtervezésen vettek részt a megyei könyvtárban, tapasztalatcserére benéztek a helyi laphoz, újabb diákvetélkedőt beszéltek meg a vendéglátókkal. Október 2-án a kecskeméti Katona József Színházban harmadik alkalommal rendezték meg a város napját. Az ünnepségen a marosvásárhelyi küldöttség is hivatalos vendég volt. A két város közötti kapcsolat kezdeményezéséért, ápolásáért, bővítéséért végzett fáradhatatlan munkájáért a Kecskemét Tiszteletbeli Polgára kitüntető címet dr. Csegzi Sándor, a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Társaság elnöke, Marosvásárhely alpolgármestere vehette át. /Vajda György: Jó „házasság” Kecskeméttel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./


lapozás: 1-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998