udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Katona Réka

1999. november 27.

Nov. 27-én tartotta EMKE tisztújító közgyűlését Kolozsváron, az összejövetel végén kiosztották a közművelődésben jelentős szerepet játszó személyiségeknek az idei EMKE-díjakat, a Venczel Árpád készítette szobrokat és plaketteket. Megjelent többek között Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, valamint Kelemen Hunor államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Dávid Gyula elnöki beszámolójában arról az átlagosnál is mozgalmasabb tevékenységről szólt, az RMDSZ és az EMKE viszonyáról kifejtette: félretéve a rivalizálást, a két szervezetnek kéz a kézben kell haladnia. Kötő József államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke az önszerveződés eredményeiről számolt be, a sikeresen működő tizenöt művelődési központról, és a közgyűjtemények (Szabédi-ház, Györkös-Mányi Albert Emlékház) létesítésének jelentőségéről. Az erdélyi magyarságnak önálló kulturális modell megvalósítására kell törekednie. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: Az EMKÉ-ben nincs helye a politikának, az EMKE-politikának viszont jelen kell lennie az RMDSZ-ben. Kelemen Hunor államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben a legfontosabb tevékenység az építkezés volt. Központi adminisztrációban már csak a Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera, valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház van. A többi hasonló profilú intézmény, valamint a megyei könyvtárak, múzeumok az önkormányzatok hatáskörébe kerültek. A legnagyobb gondot a falusi kultúrházak és könyvtárak okozzák, hiszen se szeri se száma azoknak a polgármestereknek és tanácsosoknak, akik nem hajlandók áldozni a kultúrára. A felszólalók a támogatások elosztásában nagyobb áttekinthetőséget kértek. A tisztújítás eredménye a következő. Elnök Kötő József, ügyvezető alelnök Sebesi Karen Attila, alelnökök Muzsnay Árpád, Matekovics Mária, Tófalvi Zoltán, Ördög Gyárfás Lajos, titkár Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tag Balogh Ferenc, kincstárnok Katona Réka, ügyvezető tanács Németh Ildikó, Sebesi Klaudia, pénzügyi ellenőr Bartha Margit. A tiszteletbeli elnök Dávid Gyula /az EMKE eddigi elnöke/ lett. Az EMKE tiszteletbeli tagokat választott, köztük van Dudás Károly (Vajdaság), Göncz László (Szlovénia), Kollár Péter (Szlovákia) is. - Kiosztották az EMKE-díjakat. Az EMKE újonnan megválasztott országos elnöke, Kötő József életműdíjat vehetett át. A díjazottak között van Farkas Árpád, a Háromszék napilap főszerkesztője /Kacsó Sándor-díj/, Sebesi Imrét (post mortem), /Janovics Jenő-díj/, Fodor Csaba a magyar folklór népszerűsítéséért /Kacsó András-díj/, Antal Mária az állandó gyimesbükki néprajzi kiállítás létrehozásáért /Bányai János-díj/, Bíró István (post mortem) a pedagógustársadalmat szolgáló intézményteremtő munkájáért és Matekovics Mihály Arad és környéke magyar kulturális életét fellendítő munkásságáért /Kun Kocsárd-díj/, Benkő András erdélyi zenetörténeti kutató /Nagy István- díj/, Tarr László színművész /Bánffy Miklós-díj/, Gaál András a 25 éves gyergyószárhegyi alkotótábor szervezéséért /Szolnay Sándor-díj/, Bogdán Zsolt színművész /Kovács György-díj/, Borbáth Júlia színésznő /Poór Lili-díj/, Demeter András /Kemény János-díj/, Barabás Olga rendező /Kádár Imre-díj/, Mészáros József könyvtáros /Monoki István-díj/, Szabó Éva néptánctanító /Vámszer Géza-díj/ Simori Sándor az amatőr színjátszó /Szentgyörgyi István-díj/. /Németh Júlia: Tisztújítás az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2003. december 2.

Nov. 29-én tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Kolozsváron, tisztújítást is tartottak. Dr. Kötő József leköszönő EMKE-elnök kifejtette: az EMKÉT-t a kultúra intézményesítésének szándéka vezérelte. Az EMKE saját székházba került, saját munkatársi gárdával. Ugyanakkor megalakult a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Könyvescéh, a Dalosszövetség, a Népfőiskola stb. Az intézményesítés területén a másik fő szempont a Magyar Ház láncolatának kiépítése. Példaként említette a zilahi, és a visói Magyar Házat, saját székházzal. Javasolta az alapszabályzat korszerűsítését. A vezetőség együttműködési megállapodást írt alá az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségével és a Temesvári Nőszövetséggel. A tisztújításra eredménye: elnök - Kötő József, ügyvezető elnök - Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tagok - Guttman Mihály, Zahoránszky Ibolya, Tófalvi Zoltán, Beder Tibor. Alelnökök, régiók szerint: Bánság - Matekovits Mária; Partium - Muzsnay Árpád; Belső Erdély - Ábrám Zoltán; Székelyföld - Ördög-Gyárfás Lajos. Társadalmi és civil kapcsolatok tartása: Szép Gyula. Gazdasági funkcióba visszaválasztották Katona Rékát, az ellenőrző bizottság két tagja pedig Takács Gyula és László Edit közgazdászok. A díjkiosztás során tizennégyen vehették át a közművelődési egyesület kitüntetéseit. /Köllő Katalin: Régi-új elnöke van az EMKÉ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2007. november 22.

A legendás hírű marosvásárhelyi Tutun kávézót Weinraub Edwald nyolc évvel ezelőtt nyitotta meg újra, akkor azt mondta, lát benne fantáziát. Ma már úgy látja, nem éri meg, hajlandó túladni a kávézón és az ingatlanon is. Nagyvárad valamikor híres volt az irodalmi kávéházairól. Az elmúlt évtizedekben voltak próbálkozások egy olyan kávéház létesítésére, ahová írók, költők, képzőművészek járnak, de egyik sem volt sikeres. Gyergyószentmiklóson az 1990-es évek végén működött Ihlető néven kiállításoknak, irodalmi esteknek helyet adó kocsma, de csak rövid ideig: csődbe ment. Nagyenyeden az Áprily-estek keretében a Magyar Közösségi Házban vagy a Bethlen Gábor Kollégium dokumentációs könyvtárában ül össze a magyarság, szűk körben, egy-egy előadás, kiállítás kapcsán, ezenkívül az Inter-Art Alapítvány nyújt lehetőséget. Szantmárnémetiben a román tollforgatóknak évek óta elismert irodalmi kávéházuk van, itt néha magyar könyveket is bemutatnak. Az 1991-ben alakult csíkszerdai Tilos kávéház kulturális rendezvényeknek ad helyet, a lapok általában Tilos irodalmi kávéházként emlegetik. György Attila társtulajdonos író szerint jelenleg ez az egyetlen ilyen jellegű hely Csík környékén. Kolozsváron a Bulgakov irodalmi kávéház társtulajdonosa Orbán János Dénes, József Attila-díjas költő lehetőséget ad könyvek bemutatására. A kávéház a kezdetektől fogva galériaként is működött. Kolozsváron az Insomnia kávéháznak vannak hasonló próbálkozásai, ők a kortárs művészeti megnyilvánulások bemutatását szorgalmazzák. Annak idején a Korunk folyóirat szerkesztőségében próbáltunk egy helyet létrehozni, de úgy tűnt, nincs rá igény. Most szeretnének létrehozni egyet a Kolozsvár Társaságnál, főtéri helyiségükben, jelezte Kántor Lajos. Bukarestben nincs olyan irodalmi kávéház, ahol magyar nyelvű irodalmi felolvasóesteket, író-olvasó találkozókat szerveznének, mondta Katona Réka, a Bukaresti Magyar Diákszövetség elnöke. Irodalmi kávéház nem működik Temesváron sem, de művészkocsma igen: a Papillon a Képzőművészeti Kar hallgatóinak törzshelye. Besztercén jelenleg a Magyar Házban tartanak irodalmi rendezvényeket. A magyar könyv viszont hiányzik a boltokból, a könyvkereskedők szerint a gyerekkönyvek, esetleg atlaszokon és szótárakon kívül nincs igény magyar könyvekre. /Kultúrüzletág vagy misszió? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998