udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Katona Tamás

1991. június 18.

A magyar kormány létrehozta a Teleki László Alapítványt. A kuratórium tagjai, többek között, Albert Gábor, Csoóri Sándor, Entz Géza, Katona Tamás, Kosáry Domokos, Pozsgay Imre, Tabajdi Csaba, Vásárhelyi Miklós, Wolfart János, Zala Tamás és Zelnik József. Feladata sokrétű, a nemzetközi kapcsolatok tudományos igényű megalapozása, világpolitikai folyamatok és az európai integrációs törekvések elemzése, a térség biztonsági, és kapcsolatrendszere, az etnikai, nyelvi és vallási kisebbségek helyzetének elemzése. Az alapítvány elnöke Kosáry Domokos, az MTA elnöke, társelnöke pedig Entz Géza államtitkár. Az alapítvány keretei között tevékenykedik a Teleki László Intézet, a kelet-közép-európai kutatócsoport és a dokumentációs könyvtár. /(németh): Teleki László Alapítvány. = Új Magyarország (Budapest), jún. 18./

1991. szeptember 25.

Budapesti lapok /Pesti Hírlap, Kurír, Mai Nap/ adtak hírt arról, hogy Budapesten erdélyi emigráns kormány alakult. Egy kisjenői román, Dan Zahari és egy aradi magyar, Szabó Károly bejelentette emigráns kormányuk megalakulását. Katona Tamás államtitkár nem zárja ki a provokáció lehetőségét. Az RMDSZ nyilatkozott a Mai Napnak: nem kell komolyan venni ezt az egészet, az RMDSZ szept. 25-én nyilatkozatban utasította vissza ezt a provokációt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

1991. október 31.

A reformáció emlékünnepén, okt. 31-én, Széchenyi-emléktáblát helyeztek el Bánffyhunyadon, a református templom belső falára, Széchenyi István születésének 200. évfordulója emlékére. Magyarországról Katona Tamás jelent meg az ünnepségen, aki beszédet mondott. Az emléktáblát a református egyház és a budapesti Széchenyi Társaság készíttette, felirata: "Senki ember ne akarja megváltoztatni vagy éppen elpusztítani egy nemzet nyelvét. Gróf Széchenyi István születésének 200. évfordulóján, Bánffyhunyadon jártának emlékére. Református egyház, Széchenyi Társaság." /Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

1992. február 27.

Febr. 27-én Budapesten Katona Tamás külügyi államtitkár és Simion Pop budapesti román nagykövet kicserélték a Nyitott égbolt-rendszer létrehozásáról szóló, Bukarestben 1991. máj. 11-én aláírt megállapodás megerősítő okiratait. Ezzel hatályba lépett Magyarország és Románia között az európai bizalom- és biztonságerősítő törekvéseihez kapcsolódó megállapodás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

1992. május 18.

Máj. 18-án elkezdődtek Budapesten a román-magyar külügyi konzultáció, Teodor Melescanu külügyi államtitkár tárgyalt kollégájával, Katona Tamás államtitkárral. Melescanu fontosnak nevezte a személyes kontaktust. Elsősorban a nemzetközi kérdéseket érintették. A felek megegyeztek abban, hogy az alapszerződés gyakorlati kérdéseinek megvitatását a jövő héten külügyminisztériumi főosztályvezetői szinten folytatják. A konzultáció máj. 19-én folytatódik. Melescanu államtitkárt fogadja Jeszenszky Géza külügyminiszter is. /Magyar-román külügyi eszmecserék. = Magyar Nemzet, máj. 19./

1992. november 21.

Ady Endre emlékünnepség, érmindszenti zarándoklat /nov. 20-21/. Nov. 20-án Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban kezdődött az ünnepség, ökumenikus istentisztelettel, beszédet mondott - többek között - Tőkés László püspök és Reizer Pál szatmári katolikus püspök. Érdmindszenten folytatódott az emlékezés, koszorút helyezett el Katona Tamás államtitkár, a magyar kormány nevében, Zalatnay István a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, továbbá az RMDSZ, az EMKE, a MADISZ képviselői. Tőkés László beszédében arról szólt, hogy az egyházak hordozzák a legnagyobb felelősséget a magyar ifjúságért. A nemzeti egyetemességet hiányolta a magyar ifjúságban. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24, nov. 25./

1993. június 29.

Katona Tamás magyar államtitkár nyilatkozata optimista volt, kifejtette, hogy a magyar-román viszonyt átmenetinek tekinti, mert c nem engedheti meg magának az elszigeteltséget és a jó magyar-román együttműködésnek van gyakorlati lehetősége. A határkérdésben megismételte a magyar álláspontot: a Helsinkiben elfogadott egyezményben mindkét ország lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról. /Sík János: Beszélgetés Katona Tamás magyar miniszterelnöki államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

1993. október 6.

Okt. 6-án Aradon az aradi vértanúkra emlékeztek. Délelőtt római katolikus templomban Tempfli József nagyváradi püspök celebrálta a szentmisét, mintegy húsz pap közreműködésével, jelen volt - többek között - Katona Tamás államtitkár, Entz Géza, a Határon Túli Magyarok elnöke, Rudas Ernő bukaresti nagykövet, az RMDSZ nevében pedig Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Hosszú Zoltán szenátor, Tokay György képviselő. A püspök a vértanúk példájára emlékeztetett: példát adtak, miként kell küzdeni a másik ember egyenlőségéért, a kisebbségek kollektív jogaiért. Ezután Rudas Ernő nagykövet adott fogadást, ahol a megyei vezetők is megjelentek. Délután az emlékhelyen zajlott a koszorúzás, beszédet mondott Markó Béla, Katona Tamás és Tokay György RMDSZ-képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

1993. november 2.

Okt. 29-31-e között tartották meg Szatmárnémetiben és Lugoson a Jakabffy Elemér /1881-1963/ emléknapokat, amelyen a helyi egyházak, politikai szervezetek, nemzetiségi küldöttek, az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai és vezetői vettek részt. Jakabffy Elemér 1922-től 1942-ig adta ki Lugoson a Magyar Kisebbség című folyóiratát. Balázs Sándor, Bárdi Nándor, Szekernyés János, Kreczinger István, Székelyhídi Ágoston /Debrecen/, Varga Attila, Bodó Barna tartott előadást. Megjelent és felszólalt Budapestről Katona Tamás miniszterelnöki államtitkár és Tabajdi Csaba képviselő is. /(Kisgyörgy Réka): Kisebbségpolitikai fórum Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Balázs Sándor beszéde /Jakabffy Elemér, a kisebbségpolitikus: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10. folyt.: nov. 11., Katona Tamás beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1993. november 5.

Katona Tamás államtitkár méltatta Jakabffy Elemér szerepét, aki Lugoson szerkesztette a Magyar Kisebbséget. Beszédét a Jakabffy Elemér emlékünnepségen mondta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1993. december 4.

Negyedszerre rendezték meg Érmindszenten nov. 20-án az Ady-ünnepséget. A Szatmár megyei RMDSZ-szervezte megemlékezésen jelen volt Katona Tamás államtitkár és Czine Mihály irodalomtörténész Budapestről, a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium és a kassai középiskola diákjai. A közönség meghallgatta a debreceni Kollégiuma Cantusának előadását. /Ady Endrére emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1994. március 12.

A bukaresti Curierul National a magyarországi pártokat és a romániai magyarság vezetőit támadta márc. 15-e ürügyén. Felsorolta az Erdélybe látogató magyar vezetőket /Katona Tamás, Entz Géza, Kelemen András államtitkárok, Rudas Ernő nagykövet, a cikkíró szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának szakértői is ott lesznek. A bukaresti lap szerint a magyar tömegek megmozdulására kerül sor, összetűzéseket provokálnak, hogy a magyar média megfelelően tálalhassa az eseményeket. A "diverziós hangulatkeltéshez" az RMDSZ felhasználja a cigány és a szerb lakosságot. Az elszakadási mozgalom élén Tőkés László püspök áll. /Magyar Nemzet, márc. 12./

1999. július 6.

A Sapientia Varadiensist hivatalosan 1998 végén jegyezték be, úgyhogy 1999. január 1-jétől számítják aktivitásukat, fejtette ki dr. Fleisz János, a tudós alapítvány elnöke. Az alapítótagok között vannak orvosok, jogászok, műszaki értelmiségiek, Fleisz János történész (szakterülete Nagyvárad története), de alapítók s egyben védnökök Tempfli József és Tőkés László püspökök, Csapó I. József szenátor, illetve Szilágyi Zsolt képviselő, valamint Pete István államtitkár és Kapy István alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök. Céljaik között szerepel a különböző szakterületek legújabb kutatásainak ismertetése, tudomány-népszerűsítés, a kulturális-kulturtörténeti hagyományok felelevenítésére. - A peremre kerülést, az elmagányosodást szeretnék megelőzni. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, melynek váradi fiókszervezete vetette fel az alapítvány szükségességét, ugyanez a célkitűzése: segíteni az erdélyi magyar értelmiséget a továbblépésben. A varadinum keretében Emlékezet és történelem címen szimpóziumot tartottak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, melyen Katona Tamás és Fónagy Zoltán budapesti történészek is részt vettek a kolozsvári Egyed Ákos és Csetri Elek mellett. Állandósítani kívánják a szakmai megbeszéléseket, tanácskozásokat, céljuk a fiatal szakemberek bevonása. /Sapientia Varadiensis. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./

1999. szeptember 13.

Negyvenedszer rendezték meg Hollandiában, az ottani magyarság Mikes Kelemen Körének tanulmányi napjait a hét végén. A legjelentősebbek közé tartozó külföldi magyar tömörülést 1951-ben alapították holland egyetemeken tanuló magyar hallgatók, főként teológia szakosok. A szervezetnek 150 aktív tagja van, és további 200-an rendszeresen járnak rendezvényeikre. Az önképzőkörnek indult szervezet ma már havonta rendez tudományos vagy irodalmi előadásokat, és immár 40. alkalommal tartotta meg a tanulmányi napokat is, amelyek programját irodalmi és előadói est, kerekasztal és magyar irodalmi figyelő egészítette ki. Az előadók között Magyarországon és külföldön élő művészek és tudósok szerepeltek, köztük Tóth Miklós, Kőszegi Ábel, Gömöri György, Tőkéczki László, Kövér György, Katona Tamás, Lászlóffy Aladár, Kilyén Ilka, Gergely András, Péter László, Farkas Flórián. A Magyar Irodalmi Figyelő díját ezúttal Tőzsér Árpád szlovákiai magyar költő kapta. /Magyar tanulmányi napok 40-edszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

1999. november 6.

Nov. 6-án Temesváron az 1849-es temesvári csata 150. évfordulója alkalmából a helyi RMDSZ szervezésében kétnyelvű emléktáblát avatnak Klapka György honvédtábornok szülőházán. Tudományos ülésszak is kezdődik 6-án, az előadók között van Katona Tamás /Budapest/, dr. Kovách Géza aradi helytörténész, Miklósik Ilona temesvári muzeológus, Szekernyés János temesvári helytörténész. /Emléktáblát avatnak Klapka Györgynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2003. április 29.

Ápr. 26-án a Majtényi síkon szervezett megemlékezés szónokainak többsége szerint a szatmári béke nem volt egyértelmű kudarc, sőt, Szabó Vilmos politikai államtitkár egyenesen a magyar diplomácia egyik nagy sikerének nevezte a Rákóczi-szabadságharc végét jelentő fegyverletételt. A szatmári békére emlékeztek, ezúttal négy országra kiterjedő "Az élő Rákóczi" rendezvénysorozat keretében. Az ünnepséget a Nagy Csaba vezette vajai tárogató-együttes által előadott kuruc dalok nyitották meg. A megjelenteket - köztük az anyaországi és határokon túli közélet neves személyiségeit, Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szilágy, Máramaros, Bihar megye képviselőit - Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE alelnöke köszöntötte. George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója az illetékes minisztérium nevében mondott üdvözlést, hangsúlyozva, hogy Rákóczi zászlaja alatt más nemzetiségek mellett a románság is felsorakozott annak idején. Köpeczi Béla akadémikus ezt a gondolatot folytatta. "A Rákóczi-szabadságharc volt az utolsó olyan felkelés, amelyben a nemzetiségek is részt vettek. Utána már a nemzeti ébredés időszaka következett, amikor a sovinizmus került előtérbe. Remélem, az Európai Unióhoz való csatlakozás végre háttérbe fogja szorítani az azóta is élő nacionalizmust" - mondta a professzor. Szabó Vilmos államtitkár szerint a Rákóczi-szabadságharc lezárása a 18. század integrációs tette, az EU egyik lehetséges főpróbája volt, mivel "a magyarság már akkor felismerte az Európához tartozás fontosságát". A szlovákiai Csemadok ügyvezető elnöke, Kollár Péter, majd Katona Tamás történész után Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke arról beszélt, hogy az egység nagy pillanatait - és ilyen a Rákóczi-szabadságharc - tudatosan számon kell tartania minden magyarnak. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke azt emelte ki: a Majtényi síkon nem törött le a zászló, hiszen a piros-fehér-zöld lobogó mindig felettünk lebeg, és mindig velünk marad. Végül az ünneplők Kaplonyba, Nagykárolyba utaztak. A megemlékezés Tarpán (Magyarország), ápr. 27-én pedig Tiszaújlakon (Kárpátalja) folytatódott. /Fodor István: Megemlékezés a Majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./

2003. július 21.

Júl. 20-án befejeződött az Irodalmi Társaságok Szövetségének (ITÁSZ) aradi vándorgyűlése. A háromnapos, tudományos konferencia jellegű rendezvénysorozat legtöbb előadója aradi vagy erdélyi tematikájú kérdésekkel foglalkozott. Az előadások mellett képzőművészeti kiállítás, három könyvbemutató, városnéző séta, illetve környékbeli kirándulás, a városi étkezdében megtartott fogadás színesítette a műsort. A programban szerepelt egy színházi előadás is: az aradi Kölcsey Színpad diákszínháza Garcia Lorca A csodálatos Vargáné c. színművét játszotta. A vándorgyűlés az aradi vértanúk obeliszkjének megkoszorúzásával ért véget, a négy országból érkezett résztvevők tegnap utaztak el. Az irodalmi társaságok következő találkozóját jövőre a magyarországi Karcagon szervezik meg. Júl. 19-én Katona Tamás történész Az aradi vértanúk és a magyar irodalom című előadásával folytatódott a júl. 18-án elkezdődött vándorgyűlés. Murádin Jenő a Szabadság-szoborról szólva emlékeztetett: Zala György aradi alkotásában már jól kivehető a későbbi művek stílusa, látásmódja. Medvigy Endre irodalomtörténész, az ITÁSZ elnöke Kós Károly életpályájáról, transzszilvanista irodalom-szemléletéről beszélt. Piroska Katalin tanár, színházkutató az aradi magyar színház történetéről tartott előadást. Délután a résztvevők meglátogatták a bizerei apátság romjait, megtekintették a máriaradnai bazilikát, hogy aztán egy hangulatos borkóstolón is részt vegyenek Ópáloson, Balla Géza pincéjében. Júl. 20-án Bertha Zoltán Sorsbeszéd című tanulmánykötetének, valamint a Medvigy Endre által szerkesztett A magyarokhoz című antológia bemutatása után a Kölcsey Egyesület legújabb, Varga Domokos emlékének ajánlott antológiáját is megismerhették a jelenlevők. A vándorgyűlést Medvigy Endre, az ITÁSZ elnöke zárta le, megköszönve a házigazda Pávai Gyulának és az aradiaknak, hogy itt lehettek egy tartalmas vándorgyűlésen. /Karácsonyi Zsolt: Egymás munkájára figyeltek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./

2003. december 9.

Dec. 8-án Aradon is megalakult a magyarság együvé tartozásának eszméjét erősítő Rákóczi Szövetség. A Jelen Ház nagytermében több mint félszáz alapító tag választotta meg a helyi szervezet hét zászlóvivőjét (Cziszter Kálmán, Derzsi Csaba, Fekete Károly, Friss Panián Iván, Horváth Levente, Olasz Angéla és Szabó Mihály). Az eseményen jelen volt dr. Halzl József, a magyar nyelvterület számos településén fiókszervezetekkel rendelkező Rákóczi Szövetség elnöke. A jelenlevők Katona Tamás történésznek a Rákóczi-szabadságharc gazdasági és világpolitikai környezetével foglalkozó előadását hallgathatták meg, a szabadságharc kitörésének 300. évfordulóján. Az előadás után Dinyés László adta át az aradi zászlóvivőknek az alkalomra készült, II. Rákóczi Ferencet ábrázoló domborművet, amely Böszörményi Zoltán, Kuty Sándor és a Szabadság-szobor Egyesület támogatásával jött létre. /Megalakult az aradi Rákóczi Szövetség. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

2004. február 25.

Az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség aggodalommal értesült arról, hogy az állami költségvetés hiányának mérséklését célzó tervezett intézkedések sorában az illetékesek fontolgatják a határon túli magyarság költségvetési támogatásának csökkentését. – Ezért fogalmazták meg segélykiáltásukat, nyilatkozatukat. "N Y I L A T K O Z A T Az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség aggodalommal értesült arról, hogy az állami költségvetés hiányának mérséklését célzó tervezett intézkedések sorában az illetékesek fontolgatják a határon túli magyarság költségvetési támogatásának csökkentését. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy már 2003-ban is számos területen csökkent a határon túli magyarság költségvetési támogatásának reálértéke, hiszen például az Illyés Közalapítvány kerete az előző évhez képest nem változott és ugyanez érvényes a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatási keretére is, a határon túli magyarság ügyében tevékenykedő hazai civil szervezetek költségvetési támogatása pedig abszolút értékben is kevesebb lett. A legutóbbi népszámlálási adatok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben a szomszédos országokban élő magyarok száma és a magyarság számaránya jelentősen, egyes országokban drámaian csökkent. A csökkenés egyik fontos tényezője az asszimiláció. Ennek lassítása, megállítása csak akkor lehetséges, ha a határon túli magyarság kulturális intézményeinek működtetését, a magyar tannyelvű oktatási intézmények versenyképességének megőrzését az anyaország hathatósan segíti, ha a kedvezménytörvény keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást az óvodától az egyetemig a magyar családok minden szomszédos országban megkapják. A támogatásnak akár csak egy-két évre szóló visszafogása, főként az iskolák és a magyar oktatási-nevelési intézményekbe beiratkozó diákok támogatásának csökkentése az asszimiláció felgyorsulásához vezet. Szövetségeink ezért azt kérik az illetékesektől, hogy a határon túli magyarság közvetlen költségvetési támogatását reálértékben az eddigi szinten őrizzék meg és a Nemzeti Civil Alapprogram kialakítása során gondoskodjanak arról, hogy a határon túli magyarság szolgálatát fő feladatként végző magyarországi civil szervezetek a tevékenységükhöz szükséges költségvetési támogatást az e célra elkülönítendő keretből megkaphassák. Lipcsey Ildikó, az Erdélyi Szövetség elnöke, Pecze Ferenc, a Hunyadi Szövetség elnöke,    Katona Tamás, a Kárpátaljai Szövetség elnöke,   Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke" /OS – Országos Sajtószolgálat, febr. 24./

2004. március 15.

Szatmárnémetiben, az Északi Színházban Katona Tamás történész volt a 48–as ünnepi megemlékezés szónoka. Dr. Kiss László adta át a Szent–Györgyi Albert Társaság díjait, melyeket Ábrám Sámuelné dr. Sárközy Lídia és Boros Ernő vehettek át. Ezt követően a Harag György Társulat színészei Állj fel újból, néma város! címmel mutattak be verses–zenés ünnepi műsort. /T. L.: Megelevenedtek a márciusi ifjak. Ünnepség az Északi Színházban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./

2004. május 3.

A szatmári békét követő fejlődés és Magyarország uniós csatlakozása után megnyíló lehetőségek közötti párhuzamot hangsúlyozták máj. 1-jén a majtényi síkon azok a szónokok, akik a Rákóczi–szabadságharcot követő fegyverletételre, illetve Rákóczi fejedelemmé választásának évfordulójára emlékeztek. Muzsnay Árpád, a rendezvény szervezője után Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke is az egység jelentőségét hangsúlyozta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette: nekünk ahhoz, hogy a szabadságot végre kivívhassuk, nemcsak másokkal kellett megküzdenünk, hanem magunkat is le kellett győznünk. Az egység üzenetét fogalmazta meg Katona Tamás történész is. A részvevők megkoszorúzták a majtényi síkon található emlékoszlopot. /Túrós Lóránd: Az egység üzenete a majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 3./

2004. augusztus 9.

Aug. 6-án a református templomban tartották meg az ez évi sződemeteri Kölcsey–emlékünnepséget, a szemerkélő eső miatt. Gheorghe Marian polgármestere bejelentette: jövő ilyenkorra visszahelyezik a Himnusz költőjének szülőházára a templomban lévő, hányatott sorsú emléktáblát. Az első táblát, amelyet 1990–ben helyeztek el, rövid időn belül ellopták, a másodikat összetörve találták meg a mezőn, és ez azóta összeragasztva a református templomban őrzik. Katona Tamás történész, nyugalmazott államtitkár és Duray Miklós /Pozsony/, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke tartott előadást. Katona Tamásnak az emlékünnepség meghonosításában, a sződemeteri szobor felállításában nagy szerepe volt. Szabó Károly szenátor kijelentette: összeegyeztethetetlennek tartja, hogy mindig vannak olyanok, akik a Kölcseyre való emlékezést aktuális politikai példázatokra használják fel ürügyként. /Fodor István: Tizenötödik alkalommal emlékeztek Sződemeteren a Himnusz költőjére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 9./

2004. november 18.

A mártír tábornok, Nagysándor József 200. éve született Nagyváradon, a bihari megyeszékhely magyarsága idén több rendezvénnyel is adózott a szabadsághősnek. A Lorántffy Zsuzsanna Református Központban emlékülést tartottak a hétvégén, amelynek jeles vendége, dr. Katona Tamás, budapesti történész professzor volt és bemutatták dr. Fleisz János váradi történész Nagysándor Józsefről írott könyvét. A Bihar megyei Civil Szervezetek Szövetsége, illetve a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szervezte emlékülésen Fleisz János ismertette kutatásainak eredményét. /Balla Tünde: Nagysándor József emlékülés és könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

2004. november 22.

Nov. 20-án tartották az EMKE, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, valamint Adyfalva, Gencs és Tasnád RMDSZ–szervezetei a közös rendezvényt, tizenötödik alkalommal került sor az érmindszenti zarándoklatra. Katona Tamás volt az idei megemlékezés főszónoka. Sagyebó Lászlónak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének beszéde után András Gyula és Marcel Mirea színművészek szavaltak Ady–verseket. Az érmindszenti református templomban zajlott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nagyváradi Ady Endre Társaság és a Nagyváradi Magyar Művelődési Céh Ady–megemlékezése. Tőkés László püspök a magyarság fogyására, az anyaországon kívül élő magyarok egyre súlyosbodó helyzetére hívta fel a hallgatók figyelmét. Kalász Márton budapesti költő és Indig Ottó nagyváradi irodalomtörténész előadása után Melegh Vilmos nagyváradi színművész és a helyi fiatalok szavaltak Ady–, vagy Adyról írt verseket. A templomban a karzat alatt lévő széket, amelyben egykor az Ady család foglalt helyet, Ady–emlékhellyé nyilvánították. /Elek György: Tizenötödik alkalommal emlékeztünk Ady Endrére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 22./

2004. november 30.

Az Országgyűlésben a dec. 5-i népszavazásról szóltak a napirend előtti felszólalások, és ennek kapcsán ismét szóba került a román–magyar szociális együttműködési megállapodás ügye is. Áder János (Fidesz) szerint a kormány hetek óta azzal riogatja a nyugdíjasokat, hogy a kettős állampolgárság megadása veszélyezteti nyugdíjukat, miközben Magyarország megállapodott Romániával. „Ebből az következik, hogy ha Magyarországra települnek nyugdíjasok, az ő nyugdíjukat Románia fizeti” – hangsúlyozta. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: a Románia és Magyarország között jelenleg érvényben lévő, 1961-es szerződés értelmében mindkét ország azoknak az állampolgároknak fizeti a nyugdíját, akik a területén élnek, függetlenül attól, hogy hol szerezték a nyugdíjjogosultságot. „Ez évi mintegy 19 milliárd forintba kerül Magyarországnak. A módosításról már hat éve tárgyalnak, ám a román fél egyelőre nem járult hozzá” – közölte. /Vita a román–magyar szociális egyezményről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

2006. január 16.

„Az eddigieknél jobban kell figyelnünk egymásra, és szorosabban fogjuk egymás kezét. Ezt szolgálja azon elhatározásunk, hogy szélesebben nyitunk a civil szervezetek felé, és több anyagi támogatást biztosítunk számukra, mert ők képviselik a nagyobb tömeget” – hangsúlyozta Komlós Attila a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) nemrég kinevezett elnöke a hét végén Sátoraljaújhelyen megrendezett Dialógusok-2006 régiós konferencián. A HTMH új vezetője szerint elsősorban a Szülőföld Alapítvány kínál az eddigieknél nagyobb lehetőséget a határon túli civil szervezetek támogatására. A meghívott előadók közt volt Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke, Katona Tamás történész, Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Kocsis Károly, a Miskolci Egyetem tanszékvezetője és Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke. A határon túli szervezetek részéről Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi alelnöke, Dupka György, a kárpátaljai magyarság kulturális életének ismert vezetője és Boda Ferenc, a Csemadok Kassa és környéke szervezetének elnöke tartott beszámolót. Mindhárman megfogalmazták azt az igényt, hogy az összetartozás érzését tovább kell erősíteni. Szarka László az elmúlt évek kisebbségi kutatásainak eredményeiről beszélt. Szerinte téves az a felfogás, mely szerint a magyar nemzetet igazolványokkal egyesíteni lehet. Úgy vélte, csak a kultúra képes összetartani, de még sok a tennivaló. Elmondta, hogy a Magyarországon működő multinacionális cégek naponta 25-30 ezer szlovákiai magyart mozgatnak meg, visznek át a Duna egyik oldaláról a másikra. Szerinte hasonlóan kellene eljárniuk a magyar kulturális és oktatási intézményeknek, színházaknak, iskoláknak, egyetemeknek, kultúrházaknak, könyvtáraknak, múzeumoknak is. Szarka különösen rossznak tartja a könyvtárak helyzetét, melyek vagy nem működnek, vagy hiányoznak belőlük az új tudáshoz, a modernizációhoz szükséges könyvek. Meglátása szerint az erdélyi sajtó az egyik legnagyobb tudásbázissal rendelkezik. A konferencia keretében az anyaországi és a határon túli szervezetek bemutatták egymásnak idei programjaikat. /Sike Lajos: Nyitás a civilek felé. Dialógusok-2006 régiós konferencia Sátoraljaújhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

2008. augusztus 7.

Idén két jelentős évfordulóra emlékezhetnek a történelem és az irodalom iránt érdeklődők. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület a helyi Szent István Körrel karöltve augusztus 7-én a Szatmár Megyei Múzeumban, jeles történészek és irodalmárok közreműködésével Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulójára emlékezve A reneszánsz és a történelmi Szatmár megye, míg nemzeti imánk megírásának kerek évfordulója kapcsán 185 éve írta Kölcsey a Hymnust címmel rendez tanácskozást. A reneszánsz év jegyében kezdődő, és Katona Tamás budapesti történész által vezetett tanácskozáson Szőcs Péter, a megyei múzeum igazgatóhelyettese a kor Szatmár megyei emlékeit veszi számba, Vekov Károly kolozsvári történész a megye nagy szülöttéről, Mátyás király kiváló diplomatájáról, Vetési Albert püspökről értekezik, Németi János nagykárolyi kutató a Mátyás korabeli Károlyi család tagjairól, míg Fábián László csengeri múzeumigazgató a Csengerben talált reneszánsz kályhacsempékről, Balogh Béla nagybányai főlevéltáros pedig a Mátyás korabeli (akkor Szatmár vármegyéhez tartozott) Zazar parti városról tart előadást. A Kölcsey Ferencről szóló tanácskozáson Egyed Emese kolozsvári egyetemi tanár Sorsválasztás címmel a Hymnusról beszélt. A kétrészes tanácskozás előadói másnap Vetés községbe látogatnak (ott Kulcsár Erzsébet lelkipásztor és Szőcs Péter történész mutatja be a Vetési család által építtetett templomot), majd a Majtényi sík, Nagykároly, Kaplony és Érmindszent meglátogatását követően ők is részt vesznek az EMKE, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, valamint Tasnád és Szilágypér RMDSZ-szervezetei, valamint a sződemeteri polgármesteri hivatal által augusztus 8-án kezdődő hagyományos sződemeteri Kölcsey-megemlékezésen. /Reneszánsz év és Hymnus-évforduló. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2008. augusztus 11.

Augusztus 8-án Vetés templomát mutatták be a megemlékezés-sorozat résztvevőinek, majd megtekintették a környék történelmi emlékhelyeit, többek között a majtényi síkon lévő emlékművet, a kaplonyi Károlyi-kriptát. A sződemeteri Kölcsey-megemlékezésen Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Csáki Márta helyi református lelkipásztor és Marian Gheorghe, a község polgármestere mondott üdvözlő beszédet, András Gyula és Marcel Mirea színművészek a Himnuszt szavalták el. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere a kilencvenes évek elejét idézte fel beszédében, amikor elkezdődhetett/folytatódhatott a nagy költő emlékének az ápolása, és amely lelkesedést sikerült immár 18 éven keresztül megőrizni. Egyed Emese irodalomtörténész beszéde után Katona Tamás volt államtitkár, történész hangsúlyozta: Kölcsey a legutolsó tisztességes magyar politikus volt. A szilágypéri Budai Ézsaiás és a Tasnádi Maestoso kórus énekszámokkal szerepelt az ünnepségen. /Fodor István: Sződemeter nagy szülöttére emlékeztek pénteken. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 11./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998