udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kedves Béla

2003. május 6.

Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője közös levelet írt Markó Bélának és Tőkés Lászlónak. /Kedves Béla! Kedves László!/ Mindketten "az erdélyi magyarság nevében beszéltek", kezdte levelét. Nagy veszély a hiúság, a hatalomhoz való ragaszkodás, az egyéni és a közösségi érdekek egyeztetése. A Kolozsvári Kiáltványt Kántor is megszavazta. "A további ellenségeskedést, a romániai magyarság politikai képviseletének gyengítését mindenesetre ideje volna abbahagyni." Tárgyalni kellene, többek tanácsát meghallgatni. (Emlékeztetőül mellékelt két régebbi szöveget, 1989 decemberéből /Tőkés László első szabad szónoklata/, illetve 1992 szilveszteréről. Az 1992 szilveszteri levelében Kántor Lajos emlékeztette Tőkés Lászlót arra, hogy az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszusán arról próbálta meggyőzni, hogy a püspök vállalja el az elnökséget. Tőké László személye, erkölcsi hitele az Erdélyben élő magyarság számára hatalmas tőke, amelyet őrizni kell, "mint a szemünk világát." Az egyházkerületi Közlönyt olvasva az a benyomása az embernek, hogy e támadások és védekezések töltik ki az egyházkerület életét Egyesek megpróbálják saját ambícióikat a püspök felhasználásával kiélni, érvényesíteni. Ez a lehető legveszélyesebb. Nyilván többféle elképzelés van, ezek között lehetnek viták, ám tekintélyelvi alapon, ellentmondást nem tűrően "az igazságot kinyilatkoztatni" senki sem hivatott. Tőkés Lászlót nem szabad a napi harcok, RMDSZ-hercehurcák szintjére kényszeríteni, mert rá az egész magyarságnak van szüksége. /Kántor Lajos: Májusi levél Markó Bélának és Tőkés Lászlónak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

2003. december 9.

Elszenvedett sérülései következtében kórházba került a csíksomlyói remete, akit dec. 5-én bántalmaztak a Salvator-kápolnánál. A csíkszeredai 59 éves pásztor, G. S. a kápolna közelében legeltette juhait, amikor Kedves Béla, Antal testvér elküldte onnan. A pásztor erre egy bottal megütötte a fején és kezén a remetét, majd négy kutyája rárohant Antal testvérre, és megharapták. Az áldozatot kórházba szállították, G. S. ellen eljárás indult. /Megverték a csíksomlyói remetét. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./ A remete elmondta, hogy a Hármashalom oltár környékén állatok legeltek. Kérte a pásztort, hogy hajtsa el az állatokat. A pásztor szidta az egyházat, majd botjával rátámadt és kutyáit ráuszította. A bántalmazás után véresen, megverve visszatért házába, a sürgősségre egy helybéli család révén jutott, akik meglátogatták. A remete elmondta, nem az első eset, hogy szóváltásba keveredik a környéken állatokat legeltető juhászokkal, és az őt bántalmazó pásztor korábban többször is megfenyegette. A remete nehezen viseli, hogy Csíksomlyó szent helyét nem tisztelik a helybéliek. - Ez a hely arra való, hogy az Istennel találkozunk - vallja a remete. Bakó Béla Pál, a csíksomlyói ferences kolostor és rendház főnöke megrendülten értesült az esetről. Somlyó hegyén már a múlt század elején is éltek olyan szerzetesek, akik a Salvator kápolna mellett imádságban, böjtben, vezeklésben vállalták a magányt, vigyázva a szent helyre. A csíkpálfalvi születésű Antal testvér mintegy 15 éve folytatja e hagyományt, őrzi a kápolnát, elbeszélget és tanácsot ad az odalátogatóknak. /D. Balázs Ildikó: Megverték a somlyói remetét. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998