udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 40 találat lapozás: 1-30 | 31-40
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kelemen András

1993. február 23.

Az Európai Népcsoportok Föderációs Uniójának /FUEV/ küldöttsége /Carl Mitterdorfer elnök, Christopher Pan, a szervezet jogi tanácsadója és Komlóssy József, a magyar kisebbségek képviselője/ Budapesten járt és febr. 22-én találkozott Kelemen András külügyi államtitkárral. A megbeszélés célja az volt, hogy megnyerjék a magyar fél támogatását az Európa Tanács ajánlásához kapcsolódó kiegészítő javaslataikhoz. A kiegészítő javaslatokkal szeretnék megakadályozni, hogy olyan demográfiai és adminisztratív változásokat eszközölhessenek az államok területükön, melyek a kisebbséget hátrányos helyzetbe hozzák. Példaként a készülő szlovák közigazgatási törvényt hozták fel. A FUEV javaslatait az ajánlások átdolgozásakor nagymértéken figyelembe vették. /M. Cs.: A Európai Népcsoportok Föderációs Uniójának küldöttsége a Bem rakparton. = Magyar Hírlap, febr. 23./ Ötven európai kisebbség javasolja elfogadásra a nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozó, az Európa Tanács ajánlásához kapcsolódó kiegészítő javaslatokat, tájékoztatott Zalatnay István, Határon Túli Magyarok alelnöke. /Varjú Mária: Támogatópartnerek: a kisebbségek. = Népszabadság, febr. 23./

1994. február 9.

Febr. 9-én Markó Béla RMDSZ-elnök Kelemen András magyar külügyi államtitkár meghívására Duray Miklóssal, Ágoston Andrással és Fodó Sándorral együtt Székesfehérváron részt vett a Határon Túliak Fórumán, ahol a Kárpát-medencében élő magyar közösségek helyzetéről, autonómia-törekvéseiről tájékoztatták a résztvevőket. Az RMDSZ küldöttsége febr. 9-én Budapesten megbeszélést folytatott Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, elemezték az intézményesített kapcsolattartás tapasztalatait, körvonalazták az 1994-es év feladatait az oktatás és a művelődés területén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

1994. március 12.

A bukaresti Curierul National a magyarországi pártokat és a romániai magyarság vezetőit támadta márc. 15-e ürügyén. Felsorolta az Erdélybe látogató magyar vezetőket /Katona Tamás, Entz Géza, Kelemen András államtitkárok, Rudas Ernő nagykövet, a cikkíró szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának szakértői is ott lesznek. A bukaresti lap szerint a magyar tömegek megmozdulására kerül sor, összetűzéseket provokálnak, hogy a magyar média megfelelően tálalhassa az eseményeket. A "diverziós hangulatkeltéshez" az RMDSZ felhasználja a cigány és a szerb lakosságot. Az elszakadási mozgalom élén Tőkés László püspök áll. /Magyar Nemzet, márc. 12./

1994. március 13.

Nagykároly főterén márc. 13-án ünnepélyesen felavatták Petőfi Sándor bronzszobrát, a sepsiszentgyörgyi Petrovits István alkotását. Magyarországi küldöttség is megjelent, Kelemen András államtitkárral az élen. Beszédet mondott Tőkés László református, Tempfli József katolikus és Mózes Árpád evangélikus püspök, Corneliu Baba nagykárolyi költő, Ioan Chis, megyei tanácselnök pedig levélben üdvözölte az ünneplőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

1994. március 14.

Marosvásárhelyen márc. 14-én kezdődött az 1848-as szabadságharcra és Bemre emlékeztek a Kultúrpalotában. A Teleki háznál Kelemen András magyar külügyminisztériumi államtitkár, Rudas László bukaresti nagykövet, Markó Béla és más RMDSZ-vezetők helyeztek el koszorút. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

1994. március 15.

Marosvásárhelyen márc. 15-én a Székely vértanúk emlékművénél ünnepelt a város magyarsága. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékezett beszédében az 1848-as szabadságharcra. Emlékeztetett arra, hogy ezt a tiszta ünnepet sokan rágalmazzák, tartalmát meghamisítják, akik jogainkat támadják, saját jogaikat teszik támadhatóvá. Beszédet mondott még Kelemen András magyar külügyminisztériumi államtitkár, Borbély László, a megyei RMDSZ-elnök, Ungvári Zrínyi Imre, koszorút helyezett el - többek között - Sütő András, Nagy Győző polgármester és Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

1994. március 16.

Mircea Geoana külügyi szóvivő márc. 16-i sajtóértekezletén egy mondatot szentelt annak, hogy márc. 15-én Bukarestben Kelemen András külügyi államtitkár találkozott Marcel Dinu államtitkárral. Kelemen András viszont hazatérve elmondta, hogy Magyarország javasolta, állítsanak fel vegyes bizottságot a kisebbségi problémák áttekintésére, a román fél viszont szeminárium keretében tárgyalna erről a kérdésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

1994. szeptember 24.

Kelemen András volt külügyi államtitkár nem értett egyet Kovács László külügyminiszter véleményével, hogy Kolozsvár helyett megfelelő lesz Temesváron is a főkonzulátus újramegnyitása. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke azonos véleményen volt: A konzulátus megnyitásánál figyelembe kellene venni felhasználhatóságát és gyakorlati szerepét. A tömbmagyarság 600 km-re lakik Temesvártól. Olyan földrajzi elhelyezkedést kellene találni, hogy megoldást, ne pedig bosszúságot okozzon a konzulátus. /Új Magyarország, szept. 24./

1994. december 5.

Az RMDSZ meghívására dec. 5-én Kolozsvárra utazott Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke és Kelemen András, az MDF külügyi politikusa. Megbeszélést folytattak Markó Béla elnökkel, Takács Csabával, Somai Józseffel. Az RMDSZ úgy értékelte, hogy az elmúlt években az MDF-fel való kapcsolatának nagy szerepe volt a határon túli magyarság önazonossága megőrzéséért folytatott küzdelemben. Az MDF küldöttsége Nagyváradon is megállt, az RMDSZ itteni székházában Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök fogadta őket. Az MDF őszi tisztújítása óta ez volt a párt első külföldi látogatása, s jelzésértékű, hogy első útjuk Erdélybe vezetett. /RMDSZ Tájékoztató 426. sz., dec. 6., Új Magyarország, dec. 5./ Az MDF kisebbségvédelmi politikája semmit sem változott, nyilatkozta Für Lajos Kolozsváron. "Mi mindig egyetemes magyarságban gondolkoztunk", mondta. A Für Lajossal folytatott megbeszélés után az RMDSZ kiadott közleményében megállapította: lényeges, hogy a határon túli magyarok kérdésében konszenzus alakuljon ki a magyarországi pártok között, előzetes egyeztetés alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

1995. január 7.

Az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulójának ünnepi rendezvényét Kolozsvárott tartották, jan. 7-én, amely A közösségi érdekvédelem és önkormányzat című tudományos tanácskozással kezdődött. Jelen voltak a szomszédos országokban élő magyarság érdekvédelmi szervezetei és az anyaországi kormányszervek képviselői is. Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke A FUEV és a kisebbségi autonómia címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a kisebbségvédelem már régen nem az illető ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek életbe ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és autonómia. Markó Béla az RMDSZ autonómia-programjának kialakulását részletezte. Tartalmas eszmecsere következett, amelyen mód nyílt a vajdasági, kárpátaljai és szlovákiai magyarság álláspontjának ismertetésére. Este az Állami Magyar Színházban ünnepelték az RMDSZ fennállásának ötödik évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, Domokos Géza, Tőkés László és Takács Csaba. A beszédek értékelték az RMDSZ létrejöttét, munkáját, harcát, céljait, de szó volt az ellentétekről is. Felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Megjelentek a magyarországi parlamenti pártok küldöttségei /MDF: Für Lajos elnök, Kelemen András, Herényi Károly, Fidesz: Orbán Viktor elnök, Várhegyi Attila, Németh Zsolt, SZDSZ: Mács Imre, Hajdú Zoltán, FKGP: István József, Tóth Mátyás László, KDMP: Semjén Zsolt, MSZP: Szűrös Mátyás. /Új Magyarország, jan. 7./ Markó Béla a tudományos tanácskozáson arról beszélt, hogy a második világháború után megszakadt egy megoldáskeresési folyamat, 1989 után először ezeket az elszakadt szálakat kellett újból összekötni. Ugyanakkor egy másfajta kapcsolatot is meg kellett teremteni a múlttal, felidézni azt a történelmi hagyományt, amely a hajdani Erdélyt a tolerancia földjévé tette. Föl kellett eleveníteni a székely és a száz autonómia egykori rendszerét. - Az RMDSZ 1992. októberi Kolozsvári Nyilatkozatában a belső önrendelkezés fogalmát használta. A szervezet 1993. januári brassói kongresszusa kimondta, hogy a kisebbségi társadalom önszervezését autonómiák teszik lehetővé, a helyi és regionális, személyi és kulturális autonómia. A kisebbségi törvénytervezetében az RMDSZ az autonóm közösség meghatározást fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1996. augusztus 16.

A pártok mindegyike hibának tartja az alapszerződést /az MSZP képviselői közül senki sem vállalkozott a megállapodás kommentálására/, az SZDSZ-t kivéve. Kelemen András /MDF/, pártja külügyekkel megbízott alelnöke megdöbbentőnek nevezte, hogy a kormány az előzetes megállapodás ellenében nem konzultált az ellenzéki pártokkal az alapszerződés ügyében. Felháborító, hogy a dokumentumban nem szerepel az autonómiaigény és a kollektív jogok elismerése. A kormány elmulasztotta, hogy az RMDSZ-t időben tájékoztassa a fejleményekről. - Bauer Tamás /SZDSZ/: "Mi üdvözöljük az alapszerződés megkötésére tett lépéseket". /Új Magyarország, aug. 16./ Kovács László külügyminiszter érthetőnek mondta, hogy az ellenzék támadja a megállapodás miatt. "Ez a parlamenti demokráciában elfogadott." Arra, hogy az RMDSZ sem fogadta üdvrivalgással a megegyezést, a miniszter megjegyezte:"ez a jelenleg elérhető legjobb alapszerződés, amely mind Magyarország, mind Románia és az ottani magyar közösség érdekeinek megfelel." /Mai Nap, aug. 16./

1996. augusztus 16.

A pártok mindegyike hibának tartja az alapszerződést /az MSZP képviselői közül senki sem vállalkozott a megállapodás kommentálására/, az SZDSZ-t kivéve. Kelemen András /MDF/, pártja külügyekkel megbízott alelnöke megdöbbentőnek nevezte, hogy a kormány az előzetes megállapodás ellenében nem konzultált az ellenzéki pártokkal az alapszerződés ügyében. Felháborító, hogy a dokumentumban nem szerepel az autonómiaigény és a kollektív jogok elismerése. A kormány elmulasztotta, hogy az RMDSZ-t időben tájékoztassa a fejleményekről. - Bauer Tamás /SZDSZ/: "Mi üdvözöljük az alapszerződés megkötésére tett lépéseket". /Új Magyarország, aug. 16./ Kovács László külügyminiszter érthetőnek mondta, hogy az ellenzék támadja a megállapodás miatt. "Ez a parlamenti demokráciában elfogadott." Arra, hogy az RMDSZ sem fogadta üdvrivalgással a megegyezést, a miniszter megjegyezte:"ez a jelenleg elérhető legjobb alapszerződés, amely mind Magyarország, mind Románia és az ottani magyar közösség érdekeinek megfelel." /Mai Nap, aug. 16./

1997. március 24.

Háromnapos látogatásra márc. 26-án Romániába érkezett Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum küldöttségének élén. Márc. 26-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a MDF Lezsák Sándor pártelnök, országgyűlési képviselő vezette küldöttségét. A küldöttség tagjai voltak Kelemen András országgyűlési képviselő, a párt alelnöke és Herényi Károly szóvivő, a fogadáson jelen voltak Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Szabó Károly frakcióvezető-helyettes, Kovács Csaba, Asztalos Ferenc, a képviselőházi frakció alelnökei, valamint Kónya-Hamar Sándor képviselőházi ÁB-titkár, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt képviselő, továbbá Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. -A találkozó a két szervezet közötti jó kapcsolatok szellemében alkalmat adott a kölcsönös tájékoztatásra és aktuális politikai kérdések megbeszélésére, különös tekintettel a Romániában bekövetkezett, illetve folyamatban lévő változásokra, az RMDSZ kormányzati szerepvállalására. - Bukaresti látogatása első napján az MDF küldöttsége megbeszélést folytatott Gheorghe Anghelescu vallásügyi államtitkárral, majd márc. 27-én több román politikai párt vezetőivel. Ugyancsak márc. 27-én fogadja a magyarországi párt küldöttségét Victor Ciorbea miniszterelnök, márc. 28-án pedig Emil Constantinescu államelnök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 996. sz./

1999. március 15.

Két évtizede működik egy baráti társaság Budapesten jeles művészekből, tudósokból, írókból - az alapítók között van Hoppál Mihály etnográfus, Jankovics Marcell filmrendező, Kelemen András politikus /parlamenti képviselő/, Kovács István költő - akik Március 15-e Díjat alapítottak. Az elismerést márc. 15-én immár 19. alkalommal adták át. Mindig olyan személynek adományozzák, akik sokat tettek az egyetemes - benne a határon túli - magyarságért. Így kapta meg évekkel ezelőtt Kallós Zoltán, Duray Miklós, a kárpátaljai Fodó Sándor és Tőkés László. Az idei díjazottak: Bíró István és Molnár Tamás. Bíró István, a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének főtitkára már nem vehette át az elismerést, mert febr. 5-én autóbalesetben, 49 éves korában elhunyt. Bíró István 1994-ben kezdte el Szovátán az oktatási központ szervezését, amely mára Erdély egyik legjelentősebb vidéki szellemi centrumává vált. Kezdeményezésére jött létre - Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely után - 1996-ban Szovátán a békéscsabai főiskola kihelyezett tanítóképző tagozata. Bíró ösztönzésére valósult meg a Kárpát-medencében élő magyar pedagógusok legnagyobb továbbképző tanfolyama, a Bolyai Nyári Egyetem. - A másik díjazott az Egyesült Államokban élő, konzervatív szellemiségű Molnár Tamás filozófus-politológus. Eddig két könyve jelent meg magyarul. Molnár Tamás rendszeresen publikál a Magyar Nemzetben. /Magyar Nemzet, márc. 17./

2001. április 20.

Ápr. 19-én kezdte meg Budapesten az Országgyűlés a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A státustörvény néven ismertté vált javaslatot Martonyi János magyar külügyminiszter ismertette. A kormány becslése szerint az elkövetkező években mintegy 800 ezren fogják kiváltani a kedvezményekre jogosító igazolványt, aminek előfeltétele az illetékes határon túli szervezet ajánlása mellett az, hogy az igénylő ne akarjon letelepedni Magyarországon, illetve ne jelentsen idegenrendészeti, nemzetbiztonsági kockázatot. A törvényjavaslat elfogadása az elkövetkező két évben hozzávetőleg 8-9 milliárd forint kiadást jelent majd a büdzsének. A nemzeti összetartozás törvényének nevezte Martonyi a törvényjavaslatot. Németh Zsolt (Fidesz) államtitkár mérföldkőnek nevezte a szomszédos államokban élő magyarokról szóló javaslatot. Tabajdi Csaba (MSZP) frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot. Szent-Iványi István, az SZDSZ vezérszónoka jelezte: a szabad demokraták a törvényjavaslatot nem tudják támogatni. Ez lesz az első olyan magyar törvény, amely a nemzetünk határon túli tagjaira végre nem idegenként, hanem hozzánk tartozókként tekint - mondta az MDF-es Kelemen András. A javaslat egészében véve magyar érdekeket szolgál, tehát támogatjuk -hangsúlyozta felszólalásában Csurka István, a MIÉP szónoka. Élesen bírálta azokat, akik a törvény nyújtotta kedvezményekkel kapcsolatban azt kérdezik, mennyibe fog ez kerülni. /Vita a "nemzeti összetartozás törvényéről" Martonyi: a magyar kormány konszenzusra törekszik e kérdésben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

2001. április 26.

A romániai magyar egyetem létrehozását késleltető körülményekről, az akadályok elhárításának lehetőségéről kérdezte Mircea Geoana külügyminisztert Kelemen András magyar képviselő Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ápr. 24-i ülésnapján, de pozitívan értékelhető választ nem kapott. Kelemen azt tudakolta, hogy a romániai magyar egyetem érdekében létrehozott magánalapítvány számíthat-e a román költségvetés támogatására abban az esetben, ha az akkreditációs bizottság továbbra is ahhoz köti az engedélyt, hogy a magyar egyetemen román szak is létesüljön. A magyar ET-képviselő az MTI-nek elmondta, a miniszter az egyenes választ megkerülve, normális folyamatnak minősítette az akkreditációs procedúra elhúzódását, s mindössze azzal válaszolt a felvetésre, hogy az anyanyelvi oktatás problémáját meg kell oldani. Ez az állásfoglalás Kelemen értékelése szerint a kormányzati felelősségvállalás elhárításával ér fel. (Geoana egy másik felszólaló kérdésére válaszolva különben egyetértését hangoztatta azzal a javaslattal, hogy a macedóniai albán kisebbség számára saját egyetemet kell biztosítani Tetovóban.) /Román tagozat - román költségvetési támogatás? A magyar egyetemről faggatták Geoanat Strasbourgban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

2001. május 24.

Máj. 23-án Budapesten hét országgyűlési bizottság tárgyalta, 24-én további két bizottság tárgyalja a státustörvényhez benyújtott módosító indítványokat. A 131 indítvány többségét a bizottságok elutasították. A javaslatok jó része arra vonatkozik, hogy miként lehet javítani a törvény alkalmazását - foglalta össze Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. - Ezek közül néhány bekerülhet a törvénybe, többségük viszont a végrehajtó rendelkezésekben kell, hogy testet öltsön. A végrehajtás során a jó javaslatokat még mindig be lehet építeni. Szabó Tibor több parlamenti bizottságban - köztük a külügyi bizottságban - képviselte a kormány álláspontját a vitában. A külügyi bizottság elutasította a Magyar Szocialista Párt (MSZP) azon javaslatát, hogy ombudsman felügyelje a határon túli magyarok ügyeit. A döntés után Tabajdi Csaba MSZP-képviselő az MTI-nek kijelentette: "ez az elutasítás meghatározza majd, miként szavaz az MSZP-frakció a törvényjavaslat végszavazásakor." Szabó Tibor elmondta, úgy érzékeli, a törvénnyel kapcsolatban továbbra is fennáll a nemzeti konszenzus. Összességében a nemzeti konszenzus továbbra is fennáll egy párt, az SZDSZ kivételével, mely eleve kijelentette, hogy nem támogatja a törvényt. /Gazda Árpád: Alig módosul a státustörvény. A bizottságok előtt a módosító javaslatok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./ A kormány képviseletében jelen lévő Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke csak 9 módosítást támogatott. Elmondta azonban: a kabinet 32 további indítványról fontolgatja, hogy javított megfogalmazásban, kapcsolódó módosítóként támogassa. A bizottság egyetértett többek között Kelemen András (MDF) javaslatával, amely szerint a magyar igazolvány ajánlása a kérelmezőnek a magyar nemzethez, nem pedig a magyar nemzetiséghez tartozását tartalmazza. Elfogadta a bizottság Tabajdi Csaba (MSZP) és más szocialista képviselők indítványát is, amely alapján a magyar igazolvány érvényességi ideje 18 és 60 év közötti személy esetében az eredetileg tervezett öt év helyett tíz év lehet. Elfogadták Pósán László (Fidesz) indítványát, hogy a támogatási rendszer egészének koordinálása céljából központi nyilvántartást kell vezetni. Támogatta a testület az európai integrációs bizottság módosító javaslatát is, amely hangsúlyosabban kívánja a közösségi jog elsőbbségét kifejezni a státustörvénnyel kapcsolatban az EU-csatlakozás után. A testület elvetette Bauer Tamás (SZDSZ) 28 pontból álló módosító csomagját is, amely többek között feleslegesnek tartotta a magyar igazolvány bevezetését, és kiterjesztette volna a törvény hatályát a nyugati államokban élő magyarságra is. Szent-Iványi István frakcióvezető elmondása szerint a határon túli magyarok támogatását hatékonyabban szolgálná az a közalapítványt, amely a jelenleg működő sok intézmény helyett jönne létre. Ez a közalapítvány évente 15 milliárd forintból gazdálkodna. /Státustörvény. A magyar nemzethez tartozunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

2001. május 30.

Az Országgyűlésben a határon túli országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának során kiderült: a magyar kormánypártok, valamint az MSZP és a MIÉP módosításokkal támogatják, míg az SZDSZ elutasítja az előterjesztést. Kelemen András (MDF) garanciát kért a kormány képviselőjétől arra nézve, hogy a módosító indítványok valamilyen módon megjelennek majd a törvényben. Kívánatos lenne, ha a határon túli kérelmező nemcsak a magyarságáról nyilatkozna, hanem azt is kijelentené, hogy nem vallja magát más állampolgárságúnak. Bauer Tamás (SZDSZ) a törvényjavaslatot elfogadhatatlannak tartotta, és azt hangoztatta, hogy feszültséget kelt a határon túli magyarok és az ottani többségi nemzet között. Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélekedett, hogy a törvényjavaslat legkevésbé kidolgozott eleme a személyi hatály kérdése, így nem lehet pontosan tudni, ki kap majd támogatást a magyar adófizetők pénzéből. A politikus fontosnak nevezte a szabad identitásválasztás elvét, azonban szükségesnek tartja, hogy a jogszabály pontosan határozza meg azokat a feltételeket, amelyek az alannyá váláshoz elengedhetetlenek. Emlékeztetett: a Magyar Állandó Értekezleten egyetértés alakult ki ebben a kérdésben. Lentner Csaba (MIÉP) azt javasolta, hogy a kormány támogassa azokat a vállalkozásokat, amelyek ipart telepítenek az elszakított magyar területekre. - A részletes vita második szakaszában nagy vitát váltott ki Bauer Tamás (SZDSZ) módosító javaslata, amely a magyar állam feladatává tenné annak biztosítását, hogy a határon túli magyarok ne csak a Duna TV és az m2 adását láthassák, hanem az m1-et, az RTL Klubot és a tv2-t is. Bauer Tamás javaslatát a kormánypárti képviselők és a MIÉP politikusai visszautasították. Németh Zsolt (Fidesz) arra helyezte a hangsúlyt, hogy a kormány törvényi szinten csak a közszolgálati média esetében vállalhat kötelezettséget. Erkel Tibor (MIÉP) véleménye szerint "a szellemi bűzt, szellemi mocskot árasztó kereskedelmi műsorokkal" megfertőznék Erdély tiszta levegőjét. - /Vita a státustörvényt módosító indítványokról. SZDSZ: krimi magyar nyelven a határon túliaknak is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

2001. november 28.

A moldvai csángómagyarok anyanyelvi oktatása és a magyarországi könyvek ellen indított háromszéki hadjárat mellett a gyimesbükki gyermekotthon felszámolásáról is tárgyalni kíván a jövő hét elején Bukarestben a magyar diplomácia két vezetője. Erről Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára beszélt nov. 27-én az Országházban, amikor Kelemen András képviselő csángóügyben megfogalmazott felszólalására válaszolt. "Szemmel látható a román állami hatóságok szerepvállalása ezekben az ügyekben - jelentette ki az államtitkár. - Nagy kérdés számunkra, hogy egyedi túlkapásokról van-e szó, vagy összehangolt magyarellenes támadássorozatról. Magyarázatot kérünk és várunk a román féltől. Személyesen is módunk lesz arra, hogy felvessük ezeket a kérdéseket, hiszen a külügyminiszter úr is, én is napokon belül találkozunk román partnereinkkel Bukarestben. Fontosnak tartom, hogy ezekben az esetekben ne legyen Magyarországon semmiféle elbizonytalanodás, hogy egységes támogatás legyen a meghurcoltak mögött" - fogalmazta meg az államtitkár. Németh Zsolt csángóügyben elmondta, az Európa Tanács ajánlása nyomán immár nemzetközi kötelezettség hárul Romániára, hogy a magyar nyelven beszélő csángók számára a hitélet és az oktatás terén biztosítsa az anyanyelv használatát. Hangsúlyozta, az utóbbit nemcsak a nemzetközi fórumok írják elő, hanem a bukaresti Oktatásügyi Minisztérium rendelete is. Az államtitkár szerint a Bákó megyei hatóságok fellépése úgy tűnik, nemcsak az oktatási, kisebbségi nyelvhasználati jogokat sérti, hanem az alapvető emberi és politikai szabadságjogokat is. "Szabadidős tevékenységről van szó, amit úgy tűnik, akadályoznak a hatóságok" - fogalmazott Németh Zsolt. Németh Zsolt államtitkár dec. 2-án érkezik Bukarestbe, ahol dec. 3-án előadást tart a Horia Rusu Alapítvány által rendezett konferencián. Akkor indul vissza, amikor az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri csúcsára a román fővárosba érkezik Martonyi János külügyminiszter. Kelemen András, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezető-helyettese nov. 27-én felvetette a csángók magyartanításának kérdését, a Krónika tudósításaira hivatkozva. Magyarnak lenni egészségtelen című felszólalásában tájékoztatta az Országgyűlést a Bákó Megyei Tanfelügyelőség és Közegészségügyi Felügyelőség magyar oktatás elleni fellépéséről. Mint elmondta, a hatóság Klézsén úgy találta, nem felelnek meg az egészségügyi szabályoknak azok a magánlakások, ahol délutáni magyarórákra gyülekeztek a csángómagyar gyermekek, ezért beszüntette a magyarórákat. A képviselő nehezen érthetőnek találta, hogy az Európai Bizottság magyarországi országjelentésének a kedvezménytörvényre vonatkozó részében egy időben kéri az emberi jogok tiszteletben tartását és a szomszédokkal való megegyezést. /Gazda Árpád: A csángókérdés az Országgyűlésben. Bukarestbe látogat Martonyi és Németh. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

2001. december 29.

Első ízben került európai fórumok elé 2001-ben a csángó kultúra ügye. A csángómagyarok hiába kérvényezték, hogy Klézsén és Pusztinán elkezdődjék az iskolákban a magyar nyelv oktatása, vágyuk nem valósult meg. Csángóügyben a 2001-es év első fontos lépését éppen a csángómagyar törekvések ellen fellépők tették, amikor március 17-én Bákóban megalakították a Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesületet. Elnökük, Gheorghe Bejan kijelentette, Moldvában semmi keresnivalójuk a magyar nyelvhez fűződő követeléseknek, a moldvai katolikusok ősidőktől fogva románok. A rendezvényt Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke levélben üdvözölte. Az egyesület vádjaira az Európa Tanács parlamenti közgyűlése adott csattanós választ. A közgyűlés állandó bizottsága május 24-én Isztambulban foglalt állást csángóügyben. Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentése alapján a testület kilenc pontban fogalmazta meg ajánlásait Románia számára. A 9078-as ajánlás a csángókat római katolikus vallású nem homogén csoportként mutatja be, mely a középkortól Moldvában él, a magyar nyelvnek egy archaikus formáját beszéli, és egész Európa számára rendkívül értékes hagyományvilágot, kultúrát képvisel. Az ajánlás szerint a román alkotmánnyal és az oktatási törvényekkel összhangban biztosítani kell a csángók számára az anyanyelvű oktatás lehetőségét. A helyi iskolákban osztálytermeket kell biztosítani az anyanyelvük tanításához, és a csángóul tanító tanárokat meg kell fizetni. A dokumentum szerint a csángó szülőket tájékoztatni kell a román oktatási törvényekről, és segíteni kell őket abban, hogy alkalmazzák a törvény nyelvhasználatra vonatkozó lehetőségeit. Ugyanakkor lehetőséget kell nyújtani a csángóknak az anyanyelvi római katolikus misék hallgatására és arra, hogy az egyházi énekeiket anyanyelvükön énekelhessék. A dokumentumot egyhangúlag fogadta el az állandó bizottság, kénytelen-kelletlen Gheorghi Prisacaru szenátor, Románia képviselője is megszavazta. A szenátus külügyi bizottságának elnöke üdvözölte az Európa Tanács döntését. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) úgy döntött, nem kezd el újabb, kudarcra ítélt harcot a Bákó Megyei Tanfelügyelőséggel azért, hogy az iskolákban induljon be a magyar nyelv tanítása. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) támogatásával hét moldvai településen tizenkét pedagógus irányításával indított alternatív magyarórákat. Klézsén, Budán, Somoskán, Pusztinán, Rekecsinben, Diószénen és Trunkon többnyire magánlakásokon kezdődtek el a délutáni magyarórák. Ezzel párhuzamosan a csángómagyar közösségi házak építésébe is belekezdtek. Az MCSMSZ július közepén költözött át új bákói székházába, melyet szintén az NKÖM támogatásából vásárolt. Ugyanabból a pénzforrásból Forrófalván és Pusztinán is telket vásároltak egy-egy közösségi ház építésére. "Lesznek olyan központjaink ezekben a falvakban, ahová hazatérhetnek az Erdélyben és Magyarországon tanuló csángó diákok, ahol programokat szervezhetnek, tanítást vállalhatnak - nyilatkozta Bartha András, a szövetség elnöke. A békés építkezés időszakának a hatóságok durva fellépése vetett véget. November 14-én házkutatással és bírságokkal fenyegették meg azokat a klézsei csángó családokat, akik befogadták az iskola utáni magyartanítást. "A főtanfelügyelő-helyettes asszony legalább ötször kijelentette: ha nem felel meg számomra, ami itt van, menjek Magyarországra - nyilatkozta a Krónikának Istók Angéla, az egyik berendelt asszony. - Én azt mondtam, nem akarok elmenni, de magyarok voltak az első szavak, amelyeket anyámtól hallottam és megtanultam, és azt akarom, hogy a gyermekeim is megtanulják a magyar nyelvet." A klézsei hatósági fenyegetéssel egy időben foglalt állást csángóügyben Strasbourgban az Európa Tanács miniszteri bizottsága. Szorgalmazta az anyanyelvi oktatás támogatását és a csángó nyelvű istentiszteletek biztosításának lehetőségét, s ennek kapcsán üdvözölte a Szentszéknek a csángó kisebbség anyanyelvű hitoktatását és lelkipásztori ellátását célzó törekvéseit. A Bákó Megyei Közegészségügyi Felügyelőség ellenőrei november 19-én a prefektúra írásos felkérése nyomán szálltak ki Klézsére, ahol meglátogatták a délutáni magyarórák helyszíneit. Megállapították, a magánlakásoknak nem megfelelő a hőszigetelése, és az udvar végében mindössze egy illemhely áll az ott lakó család és a gyermekek számára. Ideiglenesen betiltották a tanítást az épületekben, és öttől negyvenmillió lejig terjedő bírságot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a szükséges átalakítások és jóváhagyások nélkül órákat tartanának bennük. A Krónika az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályától tudta meg, hogy a romániai iskolák hatvan százaléka nem rendelkezik az egészségügyi hatóságok jóváhagyásával. A minisztérium illetékesei azt is elmondták, az egészségügyi jóváhagyás nélkül működő tanintézmények száma csupán Bákó megyében 223. A minisztériumi közleményből kiderült, a Klézse községhez tartozó öt iskola közül csupán egy rendelkezik egészségügyi jóváhagyással. Miután a csángószövetség vezetői és az oktatási program szervezői az RMDSZ ügyvezető elnökével is tanácskoztak, úgy döntöttek, elkezdik a kilincselést a hivatalokban, hogy összegyűjtsék a délutáni oktatás törvényesítéséhez kért jóváhagyásokat. Budapesten az Országházban november 27-én Kelemen András, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezető-helyettese tájékoztatta az Országgyűlést a csángóföldi történésekről. A csángó szövetség és az oktatási program vezetőinek november 29-én sikerült első ízben érdemi vitát folytatni a magyar oktatás ellen fellépő hatóságokkal. Hegyeli Attila programvezetőt és Bilibók Jenőt, az MCSMSZ alelnökét idézték be a Bákó Megyei Tanfelügyelőségre. A két fiatalember azt a kérvényt is magával vitte, amelyet egy nappal korábban harminchét magyarul tanuló klézsei gyermek szülei írtak alá. December 8-ra a klézsei rendőrségre idézték be a csángó gyermekek magyaróráinak szervezőit és befogadóit. A rendőrség a vizsgálatot alighanem a Krónika érdeklődése miatt fújta le. A rendőrtiszt végül úgy döntött, nem avatkozik bele az ügybe. A csángókérdés december 10-11-én ismét felmerült az Európa Tanács művelődési, oktatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó bizottságának párizsi ülésén. Gheorghi Prisacaru szenátor üdvözölte a miniszteri bizottság november 14-én elfogadott csángó-ajánlásait. Arról is tájékoztatta a bizottságot, hogy egyes magyarországi hivatalosságok - semmibe véve az Európa Tanács dokumentumait - továbbra is magyar eredetű népcsoportnak próbálják feltüntetni a csángókat. Prisacaru egyben jelezte, 2002-ben Románia kész a Román Akadémia és más intézmények bevonásával tudományos ülésszakot szervezni a csángókérdésről. Úgy vélte, visszaélésnek tekinthetők a csángók magyar kisebbségbe való beolvasztására tett ismétlődő kísérletek. /Gazda Árpád: Európai ügy. Visszatekintő a csángókérdésben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2002. június 13.

A magyarságpolitikában a legszélesebb körű egyetértésre kell törekedni - hangoztatta Szabó Vilmos, a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) felügyelő politikai államtitkár a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának jún. 12-i ülésén, amelyre határon túli magyar politikusok is meghívást kaptak. Az államtitkár kijelentette: a magyarságpolitikában a rendszerváltás óta elért eredményekre — alapszerződések, magyar-magyar csúcs, Magyar Állandó Értekezlet, kedvezménytörvény — kell alapozni, és akkor létrejöhet a kérdésben a konszenzus. Elmondta: a Medgyessy-kormány minden, a határon túli magyarokat érintő kérdésben figyelembe fogja venni a határon túli magyar szervezetek véleményét. Kitért arra, hogy az európai uniós csatlakozás után is biztosítani kell az anyaország szerepvállalását a határon túli magyar közösségek támogatásában. Hozzátette: a gazdasági támogatást vállalkozások fejlesztésével, befektetésekkel, a magyar vállalkozóknak adható adókedvezményekkel kell erősíteni, mindezek hozzájárulhatnak a határon túli magyarok szülőföldön maradásához, az elvándorlás csökkenéséhez. Az RMDSZ részéről Nagy Zsolt, a területi szervezetekért felelős főosztály vezetője jelezte: az RMDSZ nem tarja szükségesnek a kedvezménytörvény módosítását, de a kedvezmények bővítését igen. Tabajdi Csaba (MSZP) hozzászólásában a határon túli magyarok szülőföldön maradásának fontosságáról beszélt. Ezzel kapcsolatosan fontosnak nevezte a gazdasági támogatások és kedvezmények bővítését, a magyar bankok megjelenését Erdélyben, Szlovákia magyarlakta területein és Kárpátalján. /Gazdasági támogatást ígér az új magyar kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ A Határon Túli Magyarok Hivatalának jövőbeni működéséről és a tevékenységi körére vonatkozó kormányzati elképzelésekről tájékoztatta a magyar Országgyűlés külügyi bizottságát Szabó Vilmos. A hivatal új elnökének, Bálint-Pataki Józsefnek a meghallgatására egy későbbi időpontban, hivatalos kinevezését követően kerül sor. Az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, a Vajdasági Magyar Szövetséget Kasza József elnök, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártját Bárdos Gyula frakcióvezető, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget pedig Brenzovics László alelnök képviselte. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke jelezte, hogy az elkövetkező időszakban a bizottság félévenként fog olyan gyűlést tartani, ahol a határon túli magyarok képviselői is részt vehetnek. Szabó Vilmos a magyarságpolitika legfontosabb alaptörekvésként jelölte meg a lehető legszélesebb nemzeti konszenzusra törekvést. Kijelentette, hogy mindent megtesz a HTMH tekintélyének és súlyának növekedése érdekében. Megjegyezte, hogy az eddigi gyakorlathoz képest a magyarságpolitikában lesznek markáns különbségek is. Itt utalt a jelenlegi magyar kormány külpolitikájának Kovács László külügyminiszter által is hangoztatott három fő célkitűzésre, melyeket — az euroatlanti integrációt, a szomszédokkal való kapcsolatok erősítését, bővítését és a határon túli magyarság támogatását, azaz az Európa- politikát, a Kárpát-medencében folytatott politikát és a nemzetpolitikát — egymással szoros összefüggésben kívánnak érvényesíteni. Ennek érdekében fontosnak tartják, hogy a határon túli magyarság sajátos összekötő kapocsként működjön Magyarország és a szomszédos országok között. Kifejtette, hogy a határon túli magyarság helyzete tartósan és megnyugtató módon csak hosszú távon, az európai integráció keretei között nyerhet méltó megoldást, bár tisztában vannak azzal, hogy Magyarország számára a nemzet problémáit nem fogja automatikusan megoldani az EU-hoz való csatlakozás. A kisebbségi kérdés megoldásának garanciáit a kulturális, gazdasági és egyházi önszerveződésben, közösségépítésben, autonómiaformákban látják. Foglalkozni kívánnak a kisebbségekben élő magyarság pártjainak kormányzati szerepvállalásával is. Szabó Vilmos alapvető tényezőként jelölte meg, hogy a határon túli magyar kisebbségeket érintő minden egyes kérdésről csak szervezeteik és választott képviselőik véleményének meghallgatásával és figyelembe vételével döntsön a magyar állam. A támogatásokat meg kívánják őrizni a jelenlegi szinten, és növelni minden olyan területen, ahol erre lehetőséget látnak. Fontos a határon túl élő magyarság gazdálkodói és vállalkozói tevékenységének támogatása. Megemlítette, hogy ennek érdekében például adókedvezményekkel vagy más formában is ösztönözni kívánják a magyar befektetőket közös vállalkozások működtetésére. Szólt továbbá a vállalkozásfejlesztési irodák körének bővítéséről és a magyarországi vállalkozói ismeretek, információk, valamint a kapcsolati tőke átadásáról. Jelezte, hogy a HTMH-t beillesztik a közigazgatási államtitkári értekezletek rendjébe. Bejelentette, hogy az előző kormánynak azon határozatát, amely a különböző tárcák közötti koordinációs bizottság létrehozását irányozta elő, de amely nem került végrehajtásra, felvállalják, és igyekeznek minél hamarabb megvalósítani. Jobban oda kívánnak figyelni a HTMH funkcionális főosztályainak tevékenységére, és szó van ezek számának bővítéséről, például nyelv- és oktatáspolitikai vagy kulturális-egyházi főosztály létrehozásáról. Külső szakértői kutatói stábot kívánnak működtetni a HTMH elnökének közvetlen felügyelete mellett. Nem kívánnak legitim vezetéssel szembenálló csoportokat vagy személyeket sem támogatni. /(Guther M. Ilona): A HTMH elnökét később hallgatják meg. A Hivatal jövőjéről vitáztak a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ A bizottság tagjai közül többen is rákérdeztek arra, milyen vonzatai lesznek a HTMH új strukturális besorolásának, áthelyezésének a Külügyminisztériumtól a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Többek között Gyürk Tamás képviselő (Fidesz) felvetette, hogy a hatalomkoncentráció miatt nem válik-e "mostohagyerekké" a MeH-ben a határon túli magyarok ügye? Megjegyezve, hogy a polgári kormány a minisztériumok számára kötelezővé tette a határon túli magyarok támogatását, feltette a kérdést: egyetért-e azzal az államtitkár, hogy ennek ott a helye minden minisztériumban? Surján László (Fidesz) arra várt választ, hogy az elkövetkezőkben a MÁÉRT kihez fog tartozni, illetve kihez lehet interpellálni olyan ügyekben, amelyek a határon túli magyarokra vonatkoznak? Szabó Vilmos kijelentette, hogy a Miniszterelnöki Hivatal keretében nem fog kisebb figyelmet és jelentőséget kapni a határon túli magyarok ügye azért, mert ott több politikai államtitkár van, és véleménye szerint e struktúrában eredményesebben lehet megoldani a különböző tárcák ilyen irányú munkájának összehangolását. Döntően a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő Kiss Elemér minisztert kell interpellálni határon túli magyarság ügyében, és ő majd el fogja dönteni, adott esetben ki illetékes a válaszadásban. Megjegyezte, hogy a hatáskörök pontos behatárolása még hátravan. A felvetések zöme a kedvezménytörvénnyel, illetve a támogatásokkal kapcsolatban hangzott el. Többek között Potápi Árpád képviselő (Fidesz) firtatta, hogy a módosított költségvetésben biztosítják-e a kedvezménytörvény végrehajtásával járó irodák működtetéséhez, továbbá a magyar igazolványhoz, illetve a szülőföldön nyújtandó támogatásokhoz szükséges anyagi fedezet, valamint fenntartják-e az erdélyi egyetem működtetéséhez szükséges támogatásokat abban a formában, ahogy azt az előző kormányzati ciklusban elfogadták. Szabó Vilmos válasza: a módosító költségvetésben megjelennek azok az összegek, melyek biztosítják a kedvezménytörvény végrehajtásához szükséges anyagi hátteret, és továbbra is támogatni fogják az erdélyi egyetemet. Nagy Gábor Tamás képviselő (Fidesz) felvetette a csángókérdést, megjegyezve, hogy az előző kormány kiemelt támogatást biztosított számukra a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának keretén belül. Az államtitkár válasza: a csángók esetében sem kívánják csökkenteni a támogatásokat. Fazekas Szabolcs képviselő (MSZP) a határon túli magyarokkal való gazdasági kapcsolatok erősítésére, Kozma József képviselő (MSZP) pedig az eurorégiós együttműködésekre vonatkozó konkrét elképzelésekre kérdezett rá. Az államtitkár elmondta, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítése tekintetében eltökélt a magyar kormány, és nagyon fontosnak tartják az eurorégiós együttműködések fejlesztését is, viszont az eszközök tekintetében csak a későbbiekben tud konkrétumokat mondani. Az iránt is érdeklődött Nagy Gábor Tamás (Fidesz), hogy a kedvezménytörvény végrehajtásával kapcsolatos, megnövekedett feladatok ellátására kiépült struktúrát érintetlenül hagyják-e, illetve terveznek-e leépítéseket a HTMH-ban? Szabó Vilmos kifejtette, nem tisztogatási szándékkal érkezett a hivatalhoz, de a struktúrát illetően el tud képzelni változásokat, így amit racionálisan jobbnak gondolnak, azt ki fogják próbálni. A HTMH az engedélyezett létszám keretein belül van, és nem lát okot ennek csökkentésére, viszont ez nem jelenti azt, hogy mindenki a helyén marad. Több fideszes képviselő is rákérdezett arra, mit gondol az új kormány a kedvezménytörvény módosításának kérdéséről. Szabó Vilmos ezzel kapcsolatban — előrebocsátva, hogy a kedvezménytörvényt az MSZP megszavazta, és fenn kívánja tartani — megismételte korábban is hangoztatott álláspontjukat, kiemelten a Kovács László külügyminiszter által megfogalmazott hármas követelményt. Hangsúlyozta továbbá a konzultációk és egyeztetések fontosságát minden érintett féllel, hozzátéve, hogy ezek folyamatban vannak. Németh Zsolt képviselő (Fidesz), a Külügyi Bizottság elnöke elmondta, hogy a kedvezménytörvény említett módosítási tervezete, melyet az Orbán-kormány előkészített, csupán technikai elemeket tartalmaz. A javasolt technikai módosítások két részkérdésre vonatkoznak, melyek a végrehajtási rendeletek és a törvény között feszülő ellentétek feloldására irányulnak. Kérdésekre válaszolva Szabó Vilmos megerősítette: valóban úgy látja, az előző kormányzati ciklusban megbomlott az összhang a szomszédos országok irányába kifejtett magyar politika és a magyarságpolitika között. Megjegyezte, hogy szerinte a túlzott szeretet időnként ártalmas, és negatív hatást válthat ki. Az egyensúly megbomlásával kapcsolatban rámutatott, ezt a kedvezménytörvény tekintetben is szeretnék visszaállítani. A klientúrával és a támogatások átláthatóságának kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy még szükség van némi időre, amíg pontosan tájékozódni tudnak, mert ellenzékként nem tekinthettek be azokra a támogatási formákra, melyek ezen a területen működnek, de az bizonyos, hogy ez eddigi gyakorlathoz képest nagyobb átláthatóságra van szükség mind a parlament, mind a nyilvánosság, mind az érintett határon túli magyarok számára. /(Guther M. Ilona): A HTMH jövőjéről vitáztak. A túlzott szeretet időnként ártalmas lehet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ / Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő kifejtette: az 1989-ben megkezdődött kisebbségpolitikai rendszerváltás alapvető dilemmája ma is aktuális probléma, a határon túli magyar közösségek megtartó képességének a biztosítása és szavatolása. Nagyon fontos elemként jelölte meg azon kis modernizációs szigeteknek nevezhető autonómiatörekvések kiteljesítését, melyek - elsősorban egyházi személyiségek és tanárok kezdeményezésére - nagyrészt Erdélyben, de részben Felvidéken is elindultak, és van rá példa Kárpátalján is. Fontos elem a nemzeti egyetértés kérdése, de nincsenek illúziói, nem nagyon lát erre esélyt, hisz a magyar-román és magyar-szlovák alapszerződések megkötése óta kisebbségpolitikában és nemzetpolitikában nincs egyetértés Magyarországon. "Meg kellene kötni egy nemzeti egyezséget három területen: az integrációban, a határon túli ügyben és a roma politikában" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. - "Nyilvánvaló, hogy Budapest nélkül, az anyaország szerepvállalása nélkül, erkölcsi, politikai, anyagi, kulturális támogatása nélkül nem szavatolható, nem garantálható a határon túli magyarság jövője, de szomszédok nélkül sem megy - tette hozzá. Jelezve, hogy júniustól az Európa Tanács magyar küldöttségének a vezetője lesz, e minőségében is felajánlotta a határon túli magyar vezetőknek az együttműködést és a segítséget. Tabajdi szerint a kedvezménytörvényt két fázisban kell módosítani. Mielőbb meg kell tenni az első módosítást a Velencei Bizottság ajánlásai alapján. Tulajdonképpen az, amit az Orbán-kormány előkészített, azzal én személy szerint alapvetően majdnem mindenben egyetértek." A nemzetközi nyomás miatt véleménye szerint nem elegendő egy Magyar Állandó Értekezlet őszi összehívása, hanem azonnali egyeztetésre és közös cselekvésre van szükség. Hasznosnak tartaná magyar bankok vagy legalább valamiféle hitelintézet létesítését a szomszédos országokban, elsősorban Erdélyben és Felvidéken, de Vajdaságban is. Kelemen András képviselő a Magyar Demokrata Fórum nevében kifejtette, hogy ők is túl akarnak lépni a kampányon. Fenntartásaikról szólva - az új kormány programjával kapcsolatban - megemlítette azt az ellentmondást, ami a határon túli magyarok véleményének figyelembe vételének a hangoztatása és az Orbán-Nastase paktum újratárgyalásának a szándéka között van. Szorgalmazta a konkrétumokat a HTMH új struktúrájának, működésének és a legitimitás kérdésének tekintetében, továbbá a támogatások átláthatósága esetében. Javasolta a magyar kormánynak egy olyan lehetőség megteremtését a határon túli magyarok számára, amely révén Brüsszelben és Strasbourgban meg tudnak jelenni saját érdekeik érvényesítése céljából. Németh Zsolt képviselő a Fidesz nevében kifejtette, hogy amennyiben az új kormány folytatja a nemzeti integráció politikáját, akkor a parlamentben számíthat a polgári erők támogatására. Megítélése szerint van esély arra, hogy a határon túli magyarok ügyében helyreállítható a konszenzus. Fontosnak tartják, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megőrizze működőképességét. Az egyetértés feltételeként jelölte meg a kedvezménytörvény megőrzését és gyarapítását, illetve azt, hogy csak a határon túli magyarság egyetértésével legyen módosítható. /Guther M. Ilona: A HTMH jövőjéről vitáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2002. június 18.

Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő kifejtette: az 1989-ben megkezdődött kisebbségpolitikai rendszerváltás alapvető dilemmája ma is aktuális probléma, a határon túli magyar közösségek megtartó képességének a biztosítása és szavatolása. Nagyon fontos elemként jelölte meg azon kis modernizációs szigeteknek nevezhető autonómiatörekvések kiteljesítését, melyek - elsősorban egyházi személyiségek és tanárok kezdeményezésére - nagyrészt Erdélyben, de részben Felvidéken is elindultak, és van rá példa Kárpátalján is. Fontos elem a nemzeti egyetértés kérdése, de nincsenek illúziói, nem nagyon lát erre esélyt, hisz a magyar-román és magyar-szlovák alapszerződések megkötése óta kisebbségpolitikában és nemzetpolitikában nincs egyetértés Magyarországon. "Meg kellene kötni egy nemzeti egyezséget három területen: az integrációban, a határon túli ügyben és a roma politikában" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. - "Nyilvánvaló, hogy Budapest nélkül, az anyaország szerepvállalása nélkül, erkölcsi, politikai, anyagi, kulturális támogatása nélkül nem szavatolható, nem garantálható a határon túli magyarság jövője, de szomszédok nélkül sem megy - tette hozzá. Jelezve, hogy júniustól az Európa Tanács magyar küldöttségének a vezetője lesz, e minőségében is felajánlotta a határon túli magyar vezetőknek az együttműködést és a segítséget. Tabajdi szerint a kedvezménytörvényt két fázisban kell módosítani. Mielőbb meg kell tenni az első módosítást a Velencei Bizottság ajánlásai alapján. Tulajdonképpen az, amit az Orbán-kormány előkészített, azzal én személy szerint alapvetően majdnem mindenben egyetértek." A nemzetközi nyomás miatt véleménye szerint nem elegendő egy Magyar Állandó Értekezlet őszi összehívása, hanem azonnali egyeztetésre és közös cselekvésre van szükség. Hasznosnak tartaná magyar bankok vagy legalább valamiféle hitelintézet létesítését a szomszédos országokban, elsősorban Erdélyben és Felvidéken, de Vajdaságban is. Kelemen András képviselő a Magyar Demokrata Fórum nevében kifejtette, hogy ők is túl akarnak lépni a kampányon. Fenntartásaikról szólva - az új kormány programjával kapcsolatban - megemlítette azt az ellentmondást, ami a határon túli magyarok véleményének figyelembe vételének a hangoztatása és az Orbán-Nastase paktum újratárgyalásának a szándéka között van. Szorgalmazta a konkrétumokat a HTMH új struktúrájának, működésének és a legitimitás kérdésének tekintetében, továbbá a támogatások átláthatósága esetében. Javasolta a magyar kormánynak egy olyan lehetőség megteremtését a határon túli magyarok számára, amely révén Brüsszelben és Strasbourgban meg tudnak jelenni saját érdekeik érvényesítése céljából. Németh Zsolt képviselő a Fidesz nevében kifejtette, hogy amennyiben az új kormány folytatja a nemzeti integráció politikáját, akkor a parlamentben számíthat a polgári erők támogatására. Megítélése szerint van esély arra, hogy a határon túli magyarok ügyében helyreállítható a konszenzus. Fontosnak tartják, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megőrizze működőképességét. Az egyetértés feltételeként jelölte meg a kedvezménytörvény megőrzését és gyarapítását, illetve azt, hogy csak a határon túli magyarság egyetértésével legyen módosítható. /Guther M. Ilona: A HTMH jövőjéről vitáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2002. június 26.

Az Európa Tanács (ET) jogi és emberi jogi bizottsága a magyar kedvezménytörvényről készített Jürgens-jelentést jún. 25-i döntésével átdolgozásra visszautalta a jelentéstevőnek, és felkérte, hogy készítsen új jelentést. A kérdés megvitatása a szervezet parlamenti közgyűlésének szeptemberi ülésszakán folytatódik — tájékoztatta az MTI-t Strasbourgból a bizottsági vitában részt vett Kelemen András és Németh Zsolt. Magyar sikerként könyvelhető el, hogy az eredeti javaslatot visszavonták, és nem született határozat a kedvezménytörvény ügyében. Erik Jürgens holland raportőrnek el kell végeznie a nemzetközi gyakorlatban létező kisebbségvédelmi törvények összevetését, és figyelembe kell vennie a magyar kedvezménytörvényhez fűzött kormányrendeleteket, amelyek az eredeti jelentésben nem szerepeltek. A magyar fél javasolta, hogy az új jelentésből kerüljenek ki azok a fejtegetések, amelyek az eredetiben a nemzet és állam fogalmának összemosásával arra a téves következtetésre jutottak, hogy a magyar kedvezménytörvény nem veszi figyelembe a létező államhatárokat. A kedvezménytörvény vitájában "a nemzeti egység a közös amnéziában nyilvánult meg" — jelentette ki Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő. Véleménye szerint Tabajdi Csaba, Németh Zsolt és Kelemen András megfeledkezni látszanak arról, hogy tavaly még azt állították, a kedvezménytörvény összhangban áll a velencei bizottság ajánlásaival. Most az utólag hozzáfűzött rendeletekkel próbálják igazolni, hogy a magyar kormány eleget tett az elvárásoknak. Ez a magyar közvélemény félrevezetését szolgálja — hangoztatta a képviselő. "Meg kell változtatni a magyar kedvezménytörvényt" – hangsúlyozta Peter Weiss, a szlovák parlament baloldali képviselője, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén résztvevő állandó szlovák küldöttség vezetője. /Át kell dolgozni a Jürgens-jelentést. A kedvezménytörvény vitája szeptemberben folytatódik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

2002. július 19.

Romániában az utóbbi években jelentősen csökkent az abortuszok száma. Ennek ellenére, egy szülésre még mindig egy abortusz esik, míg tizenkét évvel ezelőtt egy szülésre három terhesség-megszakítás jutott. Öt év alatt 1800-ról 1300-ra csökkent Kézdivásárhelyen a kérésre történő abortuszok száma - jelezte dr. Kelemen András nőgyógyász-főorvos. A 2001-es esztendőben a kézdivásárhelyi szülészeten mintegy kétszáz spontán abortusz is szerepel a nyilvántartásban. /(kc): Kevesebb terhesség-megszakítás. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 19./

2002. november 11.

Elértéktelenedne, üres papírrá válna a magyar igazolvány, ha a parlament elfogadná a kedvezménytörvény kormány által javasolt módosítását - jelentette ki Németh Zsolt fideszes képviselő nov. 8-i sajtóértekezletén. - A magyar igazolvány nem csupán kedvezményeket és támogatásokat jelent tulajdonosai számára, hanem a magyar állam felelősségvállalását, a határon túli magyarokkal való közösség vállalását jelenti - fogalmazott Németh Zsolt. Megállapította, hogy a kormány tervezete visszalépést jelent. A fideszes politikus szerint nem szabad kiiktatni a törvényből a munkavállalási kedvezményt csak azért, mert nagyon kevesen éltek vele. Németh Zsolt szükségesnek tartja azt is, hogy a kedvezménytörvény egészüljön ki egy olyan paragrafussal, amely meghatározza, hogy a mindenkori magyar költségvetés hány százalékát kell biztosítani a törvény végrehajtására. Kelemen András, az MDF külügyi kabinetjének vezetője hangoztatta, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Párt állásfoglalásának minden pontja tartalmazza az MDF álláspontját is. - A szocialista képviselők értetlenül fogadják a Fidesz és Németh Zsolt aggodalmait a kedvezménytörvény tervezett módosításával kapcsolatban - közölte a Magyar Szocialista Párt (MSZP) parlamenti képviselőcsoportjának sajtóirodája. A közlemény szerint "a jelenlegi kormány valódi felelősséget érez a határon túli magyarságért, ezért érdemi segítséget és nem újabb konfliktusokat kínál neki". Bársony András, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára reagált a Németh Zsolt által mondottakra: Elfogadjuk a nemzetközi fórumok azon álláspontját, hogy a kedvezménytörvény célja csak a kulturális és nyelvi identitás megőrzése lehet. Ez azt is jelenti, hogy az etnikai hovatartozás nem lehet alapja gazdasági, szociális típusú támogatásnak, ezeket ugyanis a kisebbségi jogok európai felfogása kizárja." Bársony hangsúlyozta: a hozzáférhető kedvezményeknek nem lehet feltétele a magyar igazolvány megléte. Az oktatási támogatásról szólva a politikai államtitkár leszögezte: ennek a kedvezménynek csak a gyerekek lehetnek alanyai, akik tanulnak, nem pedig a szüleik. Bársony András szerint ezért szükséges az, hogy felnőtt közösségek, társadalmi szervezetek, iskolai és szülői közösségek osszák szét, hasznosítsák a gyerekek érdekében a támogatásokat. /Magyarországi vita a kedvezménytörvény módosításáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2003. január 29.

Jan. 28-án tárgyalta meg az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága a magyar kedvezménytörvényről készült Jürgens-jelentés második, átdolgozott változatát. A magyar országgyűlési küldöttség a dokumentum pontatlanságainak kiküszöbölése érdekében 17 módosító indítványt készül benyújtani a holland diplomata legújabb jelentéséhez, mert az az elsőhöz képest valójában nem tartalmaz lényeges változtatásokat. Hans Jürgens első munkaanyagát novemberben tárgyalta a jogi bizottság, s azt a döntést hozta, hogy a raportőrnek újabb dokumentumot kell készíteni a kérdésről, mielőtt azt a közgyűlés elé terjesztik vitára. Kelemen András, a jogi bizottság tagja jelezte: nem fogja javasolni, hogy a Jürgens-jelentés ebben a formában kerüljön a közgyűlés elé. Az országgyűlési képviselő rámutatott, hogy a raportőr továbbra sem tett eleget eredeti megbízatásának, amelynek alapján a magyar törvényt európai összefüggésben kellett volna megvizsgálnia. Az anyag már címében rosszul idézi a jogszabályt, etnikai eredetről beszél, holott a kedvezménytörvény az azonosság önkéntes vállalásán alapszik. A második jelentés nem veszi figyelembe a jogi bizottság tagjainak korábbi észrevételeit, és a holland jelentéstevő tavalyi budapesti látogatásának tapasztalatai sem tükröződnek benne. Fő hiányossága azonban az, hogy nem tesz összevetést az Európában érvényes hasonló törvények és jogszabályok között. Léteznek ilyen törvények a skandináv államok között, van jogszabály a dániai németek státusáról, a dél-tiroli multietnikumú közösség jogairól, s vannak hasonló jellegű szlovák és román jogszabályok is. /Az ET előtt a Jürgens-jelentés. 17 módosító indítványt nyújtanának be. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./ Kedvező eredménnyel zárult a magyar fél számára a kedvezménytörvényről készült Jürgens-jelentés strasbourgi vitája. Tabajdi Csaba, az országgyűlési küldöttség vezetője rámutatott: a tizenhét magyar módosító javaslatból csupán egyet utasítottak el. A jelentéstevő elfogadta azt a korábban mindig elutasított szempontot, hogy a kedvezménytörvény az etnikai megközelítés helyett a magyar nemzetkoncepció alapját képező szabad identitásválasztást helyezi középpontba. Elfogadták az a módosítást is, mely nem csak a magyar kormányt szólítja fel a törvény módosítására, hanem minden érintett kormányt érdemi tárgyalásokra hív fel. Magyar kérésre pontosították azt a tényt is, hogy a törvényt nem minden, csak néhány érintett szomszédos kormány bírálta. A bizottság jan. 30-án ismét ülésezik, ekkor hoz végleges döntést a módosításokról. /Balogh Levente: Módosul a Jürgens-jelentés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

2003. február 22.

Hónapokig is elhúzódhat az Illyés Közalapítvány kuratóriuma körüli huzavona - írta a Népszabadság. A perre amiatt került sor, hogy a határon túli magyar kisebbség támogatásában kulcsszerepet játszó Illyés Közalapítvány kurátorainak megbízatása a kormányváltást követően lejárt. Lázár Mózes (Fidesz), Kelemen András (MDF) és Kávássy Sándor (FKGP) azonban nem volt hajlandó elismerni, hogy mandátumuk megszűnt. Szerintük az Orbán-kormány őket annak idején meghatározatlan időre nevezte ki a kuratóriumba. A Fővárosi Bíróságtól ennek elismerését, továbbá annak rögzítését kérték, hogy a kormány automatikusan tekintse őket az újjáalakuló kuratórium tagjainak. Magyarné dr. Erőss Mónika bírói tanácsa a múlt év végén hozott elsőfokú határozatát a kuratórium frissen kinevezett tagjai - köztük Pomogáts Béla elnök - vitatták. Lázár Mózes és Kelemen András az ítélet nyomán végül elállt a további pereskedéstől. Kávássy Sándor viszont fellebbezést nyújtott be, amely abból indul, hogy ő ma is tagja az alapítvány kuratóriumának. Veress László, a távozó kuratórium titkára azért kapott bírálatot, mert felhatalmazás nélkül elkezdte a státustörvény végrehajtását azzal, hogy kiutalta az első oktatási támogatásokat szlovákiai magyar szülőknek. Az Illyés Közalapítványnak az idén is több mint egymilliárdos költségvetési támogatás elosztásáról kellene döntenie a határon túli magyarok javára. A kuratórium hiánya miatt azonban ősz óta húzódik a pályázatok elbírálása. /Szünetel a határon túli átutalás. Hónapokig elhúzódhat az Illyés Közalapítvány pere. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2003. május 24.

A Magyar Állandó Értekezlet máj. 24-i ülése előtt a magyarországi parlamenti pártok képviselői eltérően ítélik meg a kormánynak a státustörvény módosítására vonatkozó javaslatait. A Fidesz és az MDF bírálja, az MSZP és az SZDSZ elfogadhatónak tartja a tervezetet. - Bízunk abban, hogy a határon túli magyarok megvédik a kedvezménytörvényt, hiszen a Magyar Állandó Értekezlet és a magyar parlament az ő kezdeményezésükre fogadta el - fejtette ki a Krónikának adott nyilatkozatában Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke. A elkészített módosító tervezetet a Fidesz csak akkor fogadhatja el, ha 12 ponton változtatnak.Ezek közül Németh Zsolt megemlítette azt a követelményt, hogy a kedvezménytörvény maradjon érvényben az azokban az országokban élő magyarok esetében is, amelyek csatlakoznak az Európai Unióhoz, illetve azt, hogy - az uniós szabályrendszer keretei között - a lehető legkedvezőbb módon bírálják el a vajdasági és kárpátaljai magyarok anyaországba szóló vízumkérelmeit a magyar EU-csatlakozást követően. Ezekről a követelményekről tesz említést a Fidesz kongresszusa által A magyar nemzetpolitika és a státustörvény tárgyában elfogadott határozat is, Eszerint "a jelenlegi magyar kormány olyan tehertételnek tekinti a határon túli magyarságot, amitől szabadulni akar", ezért "feláldozza őket a diplomáciai játszmában". A Fidesz nyilatkozatában leszögezte: nem ért egyet "a törvény eredeti célkitűzésének feladásával, a jogszabály kiürítésével". A párt ezért fontosnak tartja, hogy a törvény preambulumában szerepeljen az egységes magyar nemzetre történő utalás, és a kedvezmények odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány. A Magyar Demokrata Fórum szerint semmi nem indokolja a kedvezménytörvény módosítását, ami ellentétben áll a Máért által tavaly novemberben elfogadott alapelvekkel is. Almássy Kornél, az MDF alelnöke és Kelemen András, a külügyi kabinet vezetője sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta: a kormány a nemzetközi szempontokat a határon túl élő magyarok érdekei elé helyezné. Az MDF alelnöke szerint a jelenlegi magyar kormány a módosítással túlteljesíti Szlovákia és Románia kérését, és alapkoncepciójában nem felel meg a nemzeti egység kifejeződésének. Kelemen András is azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi javaslat szövegéből kimaradt minden olyan utalás, amely az egységes magyar nemzethez, a magyar igazolványhoz kötődött. A politikus, a Magyar Demokrata Fórum kedvezménytörvénnyel kapcsolatos 12 kérdése közül kiemelte: miért képviseli a kormány azt az alapállást, hogy a határon túli magyarok számára csak minimális támogatást kell biztosítani.Az SZDSZ elégedetten látja, hogy a kedvezménytörvény módosítása kapcsán egy olyan javaslat kerül a határon túli szervezetek és a parlament elé, amely a nemzetközi együttműködés követelményeinek és az európai normáknak is megfelel. Erről Eörsi Mátyás beszélt az MTI-nek. Emlékeztetett arra: pártja az eredeti törvényt azért nem támogatta, mert az véleményük szerint egy erőszakosan, a szomszédos kormányokkal való konzultáció nélkül meghozott, a nemzetközi jog és politika alapelveit számos ponton megsértő javaslat volt. A módosítási tervezetről szólva Eörsi Mátyás utalt arra: a módosítás szempontjait a határon túli szervezetek túlnyomó része megérti. Jelezte, a héten egy olyan előterjesztés fogalmazódott meg az Európa Tanácsban, amely az európai országokban élő jelentősebb kisebbségek számára autonóm megoldásokat javasol. Megjegyezte: ha az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elfogadja ezt a javaslatot, az sokkal jelentősebb eredmény lesz, mint amit akár a kedvezménytörvény eredeti szövege el tudott érni.MSZP: várható a megállapodás. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára szerint a határon túli magyarság képviselői meg tudnak állapodni a még nyitott kérdésekben. "Ebből remélhetőleg az következik, hogy a magyar parlamenti pártok is eljutnak egy elfogadható kompromisszumig. Ebben az esetben a Máértet követően a módosításokat be tudnánk terjeszteni a parlament elé, amely vélhetőleg el is fogadná. Ellenkező esetben is beterjesztjük a parlament elé; akkor alighanem csak a szeptemberi ülés hoz majd döntést" - fejtette ki az MSZP politikusa. A kormány módosító javaslatában az is szerepel, hogy nem magyar nemzetiségűek is pályázhatnak oktatási kedvezményért, amennyiben gyermekeik magyar iskolában tanulnak. "Ez gyakorlatilag azt is jelentené, hogy az európai joganyaggal való harmonizáció során Magyarország fenntarthatja a törvényt azokban az országokban is, amelyek az Unió tagjává válnak. A szakértői tárgyalások tapasztalatai alapján kevesebb vitát várok ebben a kérdésben az érintettek, és annál többet a magyarországi pártok részéről" - mondta Szabó Vilmos. /Salamon Márton László: Eltérő pártvélemények a Máért előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

2003. június 28.

Léteznek olyan össznemzeti ügyek, amelyekben előbb Magyarországon kell egységes véleményt kialakítani, mielőtt azok nemzetközi fórumok elé kerülnek; ez a legfontosabb tanulsága Kelemen András (MDF) szerint annak a határozatnak, amelyet az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése jún. 24-én fogadott el a magyar kedvezménytörvényről. Kelemen András kedvezőtlennek ítélte, hogy a határozatban a kétoldalú megegyezés hangsúlyosabbá vált, mint a velencei bizottság által meghatározott elvek. A képviselő furcsa helyzetnek nevezte azt, hogy a módosított kedvezménytörvény tartalmát a közgyűlés még nem ismerhette meg, ennek ellenére határozatában további módosítások szükségességét mondta ki. Megjegyezte, hogy ezt a közgyűlés több tagja is kifogásolta. Kelemen András szerint a magyar külpolitika kudarca, hogy a kormány ugyan a módosítás előtt tekintetbe vette az európai követelményeket, a szomszédos országok igényeit, "de ez sem volt elegendő". "Eszerint önmagában az önfeladás nem kiengeszteli a másik felet, hanem saját erejének felértékeléséhez vezet" - mondta a politikus. Úgy vélte, ezek után a jövőben nagyon nehéz lesz olyan intézkedéseket hozni a kedvezménytörvény alapján, amely megfelel a határon túli magyarok érdekeinek, és a szomszédos országok sem kifogásolják azokat. /Először Magyarországon kell kialakítani egységes véleményt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2004. december 14.

A magyar parlament külügyi bizottsága több, elsősorban pontosító indítványt támogatott a Szülőföld Alapra, valamint a nemzetpolgárságra és a szülőföld programcsomagra vonatkozó előterjesztések kapcsán a testület dec. 13-i ülésén. Támogatta a bizottság Kelemen András független képviselő javaslatát: a Szülőföld Alap számára megállapított egymilliárd forintot a kormány jövőre azon az összegen felül biztosítja, ami a 2005. évi költségvetésben a határon túli magyarok támogatására szolgáló előirányzatban egyébként szerepel. Megszavazta a külügyi bizottság Kékesi Tibor (MSZP) módosító javaslatát, amely alapján a Szülőföld Alapban rendelkezésre álló forrásokat az anyaországgal közös környezetvédelmi programok létrehozására is fordíthatják. Az alkotmányügyi bizottság két indítványa szintén támogatást kapott a külügyi bizottságban. Az egyik szerint az alapból az EU- csatlakozással kapcsolatos felkészítő, tájékoztató, ismertető, oktatási, képzési, továbbképzési tevékenység ellátását is biztosítani lehetne, a másik pedig lehetőséget teremt arra, hogy a Szülőföld Alap javára fel lehessen ajánlani a személyi jövedelemadó 1 százalékát. /Országgyűlési pontosítások a Szülőföld Alaphoz. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./


lapozás: 1-30 | 31-40




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998