udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-30 | 31-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kelemen Antal

1996. november 23.

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében nov. 23-án megtartotta éves közgyűlését az EMKE. A tanácskozás napirendjén a magyar kultúrcentrumok létrehozásának stratégiája szerepelt. Dávid Gyula EMKE-elnök megnyitó beszéde után Kötő József helyzetfeltáró előterjesztése a közművelődési állapotokat jellemezte, megállapítva, hogy a kulturális intézmények állami támogatása 0,7 százalékos, szégyenletesen alacsony, hiszen a Cotroceni palota felügyeletére a költségvetés 0,8 százalékát fordították. Nincs kulturális autonómia, így csak reménykedni lehet abban, hogy a magyar kulturális intézmények megkapják a számarányos részesedést az állami támogatásból. Kovászna és Hargita megyén kívül a magyar kulturális intézmények diszkriminatív módon nem kapnak semmiféle támogatást, még Maros megyében sem, ahol a lakosság fele magyar. - Pozitív tény, hogy az EMKE és társegyesületei tevékenységének köszönhetően megindult az intézményesedés, több mint négyszáz alapítvány és egyesület létesült. Az EMKE az 1997-es évet magyar kultúrcentrumok alapítási éveként jelölte meg. Ezután a megyei tagszervezetek képviselői tartottak beszámolót. A háromszékiek kiemelték, hogy jövő év májusában adják át a felújított és átépített Mikes-kastélyt Zágonban, egyúttal leleplezik a Mikes Kelemen portré-szobrot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ Megünnepelték a 75 éves Romániai Magyar Dalosszövetséget. A dalosszövetség múltjáról dr. Benkő András és Kostyák Imre, az újjáalakult szövetségről pedig László Attila szólt. Fellépett a Kovács András vezette marosvásárhelyi Nagy István Kórus. Kiosztották az EMKE-díjakat: Kovács András és Kelemen Antal Nagy István-díjat, Németh Ildikó Kacsó Sándor díjat, Kovács Ferenc Janovics Jenő díjat, Molnár István Szolnay Sándor díjat, Hunyadi László Kovács György díjat, Tompa Miklós /post mortem/ Kemény János díjat, Hary Béla Erkel díjat, Fülöp Géza Monoki István díjat, a Csiporka Játszó-ház nevében Ráduly József Vámszer Géza díjat, Forrai Tibor és Szabó Szende Szentgyörgyi István díjat, Bács Lajos Rónai Antal díjat, Nisztor Ilona Seprődi János díjat és Geréd Vilmos Zsizsmann Rezső díjat kapott. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

1997. május 13.

A rétyi fúvószenekarnak nagy hagyománya van, 1935-ben alapította Kovács András akkori lelkész, aki 1938-ig, haláláig vezette a zenekart. A zenekar fennmaradt, a jelenlegi karnagy Kelemen Antal 1980-ban kezdett gyermekeket is toborozni, azóta fúvósoktatás folyik Rétyen. Kelemen Antal vezeti az 55 tagú, felnőttekből álló Kovács András Fúvós Egyesületet és a gyermekek 30 tagú zenekarát, melyet a Pro Muzica Alapítvány támogat. Réty a székelyföldi fúvósmozgalom vezetője, központja. Nyáron zenei táborba hívják a fiatalokat, ide művészeket, tanárokat hívnak meg előadóknak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 13./

1998. január 10.

Jan. 10-én Árkoson, a Szentkereszty kastélyban osztották ki A kultúr szabadságáért díjakat, a kitüntetettek személyére a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség tett javaslatot. A díjazottak között volt Szilágyi Zsolt, a Vox Humana kamarakórus vezetője, aki huszonöt éve karnagy, Incze László a kézdivásárhelyi Céhmúzeum igazgatója, Ütő Gusztáv képzőművész az AnnART nemzetközi performance-fesztivál és a Medium nemzetközi alternatív kiállítás továbbéltetéséért, Filip Ignác zenész a Reneszánsz Táncház létrehozásáért, Kelemen Antal,a rétyi iskola igazgatója a Kováts András Fúvóegyesület elnöke a rétyi fúvóstalálkozó megszervezéséért, Demeter János, Barót polgármestere, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, a Kájoni Consort régizene-együttes vezetője Erdővidék kulturális életéért kifejtett tevékenységéért, Gazda József tanár, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke a Kőrösi Csoma napok megszervezéséért és közművelődési munkásságáért, továbbá Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológus-könyvtárosa, aki egymaga szerkeszti az Alutát, emellett egy székelyföldi tudományos kutatóközpont létrehozását kezdeményezte. /Szekeres Attila: A kultúra szabadságáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

1998. június 8.

Jún.7-én, pünkösd utáni első vasárnapon immár hagyományosan Rétyen találkoztak Székelyföld fúvósai. A helybeli Kelemen Antal vezette együttes tevékenységével lett ez a találkozó a vidék seregszemléje. A fúvósok felléptek Sepsiszentgyörgyön és Baróton is. /Fúvós seregszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1999. július 26.

Nyolcadszor rendezték meg Háromszéken a hagyományos fúvóstalálkozót, amelyet a húsz évvel ezelőtt újjáalakult rétyi fúvósegyüttes köszöntése jegyében szerveztek meg. A találkozó júl. 24-én a határon túlról érkező tótkomlósi és szentesi, valamint az uzoni marzsorettes felvonulással kezdődött a városközpontban, majd a 48-as szabadságharc emlékműve előtt hangversennyel folytatódott. Júl. 25-én a rétyi felvonulást követően a Nyír színpadán került sor a tulajdonképpeni fúvóstalálkozóra. Felléptek a szentesi, tótkomlósi, uzoni, barátosi együttesek, a korondi Pro Muzica és természetesen az ünnepelt házigazda, az egykori karnagyuk, Kováts András nevét viselő, ma Kelemen Antal vezényelte fúvószenekar és a helyi általános iskola ifjú zenészei is; valamennyien részesei voltak a festői környezetben tartott fúvóstalálkozónak. /(Flóra Gábor): Fúvóstalálkozó nyolcadszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

2000. december 27.

Rétyen zsúfolásig megtelt a kultúrotthon a helyi Kováts András Fúvósegyesület karácsonyi hangversenyén. Kelemen Antal karmestere, rövid beszámolót tartott ez évi tevékenységükről. "Tesszük a dolgunkat, értékteremtő munkát végzünk.″ - mondta. A falu híres műkedvelő együttese fellépett az anyaországban is. /Karácsonyi hangverseny. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2000. dec. 27./

2001. augusztus 16.

Aug. 19-én, Sepsiszentgyörgy tartják a millenniumi záróünnepséget. A vártemplomi gyülekezet és a Szent Gellért-plébánia hívei az alkalomhoz méltó ünnepi körmenetre indulnak, élükön a Kelemen Antal vezényelte rétyi Kováts András Fúvószenekarral. A menethez a Mikó Imre-szobornál csatlakoznak az állomási római katolikus, a belvárosi református és evangélikus gyülekezetek, miközben a millennium tiszteletére első alkalommal megkondul az unitárius templom tornyába nemrég felszerelt harang. Valamennyien betérnek a Szent József-plébánia udvarára, ahol sor kerül a Szent István tiszteletére emelt millenniumi emlékmű felszentelésére. Ezután a menet a temető fölötti domboldalra halad, ahol felavatják a szemerjai csata emlékművét. Az avatóünnepélyen Albert Álmos polgármester beszéde után dr. Egyed Ákos történész-akadémikus az 1849. július 23-i szemerjai csatáról beszél. /Millenniumi záróünnepség Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

2001. augusztus 21.

A millenniumi év helyi zárórendezvénye ünnepi istentiszteletekkel kezdődött Sepsiszentgyörgyön, majd a Szent József plébánia udvarán felszentelték a Szent István tiszteletére emelt millenniumi emlékművet. Ezt követően a különböző egyházak hívei közös menetoszlopban, élükön papjaikkal és a Kelemen Antal vezényelte rétyi fúvószenekarral vonultak a szemerjai református temető mögötti domboldalra, az 1849 júliusi szemerjai csata egyik színhelyére. A szemerjai csata emlékére emelt Szeles József tervezte, leleplezésre váró emlékmű köré szép számmal gyülekeztek az emlékezők. Albert Álmos polgármester hangsúlyozva, hogy ez volt az első alkalom, amikor Sepsiszentgyörgy megünnepli Szent István napját, de ettől az évtől kezdve, minden évben megünnepelik. Dr. Egyed Ákos történész-akadémikus a szemerjai csata mozzanatait elevenítette fel. Az ünnepséget koszorúzások és a himnusz eléneklése zárta. /(Éltes Enikő): Milleniumi záróünnepség emlékműavatással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2002. június 3.

Gazdag műsora volt a Barót Napok ünnepségsorozatnak. Kiss István tanította az erdélyi táncokat a fiataloknak. A sepsiszentgyörgyi Fabatka csángó muzsikát adott elő, majd Ségercz Ferenc tanított moldvai táncokat. Örömet szerzett a megzenésített gyermekverseket játszó Kelekótya együttes. A színházkedvelők a Csíki Játékszín Csipike mesejátékát tekinthették meg, majd a Kelemen Antal karnagy vezette rétyi Kováts András Fúvósegyesület zenélt. /(hecser-benkő): Barót Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2002. július 22.

Az utóbbi években sorrendben harmadszor szólt bele az eső a hét végén immáron tizenegyedik alkalommal összehívott rétyi fúvóstalálkozó eseménysorozatába. Mindez nem zavarta a zenészeket, de még a kíváncsiakat sem, akik előbb Sepsiszentgyörgyön, a nyitányon, majd Rétyen, a művelődési otthonban, végül pedig a Nyírben fújták az örömzenét. Jelen volt három magyarországi fúvószenekar is. A házigazda, Kelemen Antal tanár úgy fogalmazott: "az a fontos, hogy egymást végighallgassuk, hogy egymástól tanuljunk, és érezzük jól magunkat". A zsűri tagja volt Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, Guttman Mihály és elnöke, Major László is. A fellépők között volt a házigazda rétyieken kívül az uzoni, az agyagfalvi, a mezőhegyesi, a barcaújfalusi, a csengelei fúvószenekar, a kézdi-kovásznai egyesített fúvószenekar, a barátosi Ferencz Ernő Református Fúvósegyesület és a tótkomlósi fúvószenekar. /(benkő): XI. rétyi fúvóstalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

2002. augusztus 3.

Ezekben a napokban tartják Rétyen a fúvóstábort. Az immáron tizedik alkalommal tartott országos találkozón a gyermekek a hangszerek titkaival ismerkednek a szakma legjelesebb mestereinek irányításával. Romániában egyedül Rétyen tartanak ilyen fúvóstáborokat. Itthonról és Magyarországról 29 helységből 170 gyermek és 30 szakmabeli tanár jött el idén a rétyi Kováts András Fúvósegyesület táborába. A rétyi fúvószene atyja, Kelemen Antal tanár, a Romániai Magyar Dalosszövetség alelnöke a fúvósmozgalom utánpótlása szempontjából tartja fontosnak a tábort. /(benkő): Fúvóstábor Rétyen. Készül az utánpótlás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./

2002. december 14.

Nemrég több mint ötven, Erdély minden részéről érkezett karvezető részvételével Kolozsváron tartotta évi közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöki tanácsa. A közgyűlés munkálatairól beszámolt Murár Mária, a szövetség marosvásárhelyi körzeti felelőse. A közgyűlésen a Hajnal akar lenni nevet viselő népzenei szakosztály tevékenységét, amely felvállalta a zenei anyanyelv ápolását, népdalosok képzését, a népdalgyűjtést, tánctáborok szervezését, az anyaországgal való kapcsolattartást, dr. Almási István foglalta össze, majd a Gregorián szakosztály értékelése következett. A kolozsvári Schola Társaság gyermektáborokat szervezett, ahol a gyermekek tanulták a gregorián zenét. A fúvós zenekarok tevékenységéről Kelemen Antal adott összegzést: 47 zenekarral tartja fenn a kapcsolatot a rétyi központ, ahol zenetermet, szakkönyvtárat létesítettek. Országos Fúvós tábort szerveztek a Pro Musica Alapítvány segítségével, ahol 150 gyermek 28 bel- és külföldi szaktanár vezetésével tanulhatott. Sógorné Rigó Magda az egyházzenei szakosztály tevékenységét vázolta: a Nádas mentén Aranyosgyéresen és Tordaszentlászlón szerveztek egyházi kórustalálkozót. A tordaszentlászlói találkozón 32 kórus mintegy ezerötszáz dalossal vett részt. A Communitas, az EMKE, valamint az anyaországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával kántor-karnagy továbbképző tanfolyamot szerveztek. A tisztújítás eredményeként a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke Guttman Mihály, elnöke Tóth Guttman Emese (Kolozsvár) lett. A szakosztályok vezetői: iskolai szakosztály: Székely Árpád, gregorián szakosztály: Jakabffy Tamás, egyházzenei szakosztály: Sógor Magda - Kolozsvár; fúvós szakosztály: Kelemen Antal (Réty). /Eredményes négy év mérlege a Romániai Magyar Dalosszövetségnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. dec. 14./

2003. szeptember 6.

Pro Cultura Hungarica-emlékplakettet kapott Kelemen Antal karnagy. A rétyi iskola igazgatója, a háromszéki, sőt, erdélyi magyar fúvószene-mozgalom mindenese Ópusztaszeren a Szent István-napi ünnepség keretében vette át a díjat Hiller István minisztertől. Az emlékplakettet azoknak a külföldi állampolgároknak adják, akik a magyar kultúra értékeinek külhoni megismertetésében és terjesztésében, valamint a magyar és más nemzetek művelődési kapcsolatainak gazdagításában elévülhetetlen érdemeket szereztek. /(Ferencz): Pro Cultura Hungarica-díj Kelemen Antalnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./

2004. július 18.

Júl. 2-án volt Futásfalván a búcsú. Évről-évre egyre több zarándok jön el. A moldvai csángómagyarok (Pusztináról, Lujzikalagorból) már évek óta hagyományosan előző nap megérkeznek Futásfalvára, hogy a kegytemplomban szentmisén való részvétellel, majd az egész éjszakát betöltő virrasztással imádkozzanak. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György érsek celebrálta, a környékbeli papság részvételével. A közel kétezer zarándok énekét – immár hagyományosan – a rétyi Kovács András fúvószenekar kísérte, Kelemen Antal tanár vezényletével. A szentmisét a hagyományos nagy körmenet követte a hegytetőn felállított kereszthez. A székely himnusz, majd az Ó, Szent István, dicsértessél kezdetű csángómagyar ének közös eléneklése után a körmenet visszatért a templomba. /Fórika Balázs: Sarlós Boldogasszony-napi búcsú Futásfalván. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 18./

2004. július 19.

Huszonöt éves a rétyi Kováts András Fúvós Egyesület. A faluban 1933-ban alapítottak első alkalommal fúvószenekart, amely aztán megfelelő vezető hiányában a hetvenes évek elején megszűnt. Kelemen Antal tanár irányításával 1979-ben újraalakult az együttes, amely később felvette az eredeti alapító, Kováts András lelkész nevét, s ma már az erdélyi fúvószene egyik meghatározó együttesének számít. Az ünnepi rendezvény júl. 16-án kezdődött Rétyen, ahol az elmúlt negyed évszázad helyi zenészei közül többen is megjelentek, s együtt ünnepeltek vendégeikkel, közöttük négy magyarországi együttes tagjaival. Másnap Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet-parkban léptek fel a zenekarok, júl. 18-án, vasárnap pedig a rétyi tószínpadon rendezték meg a XIII. nemzetközi fúvóstalálkozót. Kelemen Antal, a zenekar vezetője erre az alkalomra kiadta A hangosan szóló csend zenéje című könyvet. /Csinta Samu: Hiányérzetből fakadó művészet. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./

2004. július 31.

 Ki vállalhatta volna más, mint Kelemen Antal karnagy-dirigens a rétyi Kováts András Fúvószenei Egyesület és a zenekar negyedszázados történetének megírását? A Feketeügy partján ülő Réty zenei életének újjáteremtése fölvirágoztatása az ő nevéhez kötődik. Kelemen Antal „A hangosan szóló csend zenéje” című könyvben megemlékezett az elődökről és a támogatókról /köztük Guttman Mihály, Angi István, Csire József, Birtalan József és László Attila professzorokról, zenetanárokról/ is. /Magyari Lajos: Monográfia rétyi fúvósokról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

2004. november 22.

Nov. 20-án Kolozsváron tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD). Kötő József, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke az eddigi munka elismeréseként, a dalosszövetség tiszteletbeli elnökének, Guttman Mihálynak Kájoni-emlékplakettet nyújtott át. Az RMD elnöke, Guttman Emese beszámolójában részletesen kitért tevékenységük minden vonzatára. Az RMD jövő évi munkatervét Bartók Béla halálának 50. és Farkas Ferenc születésének 100. évfordulója határozza meg. Az elnöki beszámolót két előadás követte a gregorián énekekről és az egyházzenei kultúra ápolásáról, majd Kelemen Antal, a fúvószene-szövetség vezetője, az utóbbi tíz év mérlegét ismertette. Jelenleg öt megyében (Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Brassó) működik fúvószene-együttes, és több a szakember, mint egy évtizede. A vezető szerepet a háromszéki együttesek (Uzonban, Kézdivásárhelyen, Barátoson és Rétyen) játsszák, de Hargitában 25 településen alakult (újjá) hasonló gárda. A közgyűlésen díjazták a kiemelkedő teljesítményeket elérteket: dr. Almási István néprajztudóst, Vizsnay Csaba zenetanárt, a nagykárolyi Katolikus Líceum igazgatóját, Gáspár Attila zenetanárt, zilahi karnagyot, Kállay Miklós Tünde zenetanárt, a Kolozsmonostori Református Énekkar karnagyát, és Cacu Mirceát, a bélteki és mezőpetri fúvószenekar karnagyát. /Ördög I. Béla : "Teremtsük meg az éneklő Erdélyt". A Romániai Magyar Dalosszövetség ünnepi közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2005. július 4.

Futásfalvát 1992 januárjában nyilvánította kegyhellyé, Mária-zarándokhellyé dr. Jakubinyi György római katolikus érseke. Július 2-án tizenharmadik alkalommal tartottak Sarlós Boldogasszony napján fogadalmi búcsút. Az előző napon Tifán Lajos plébános fogadta a moldvai Pusztináról érkezett, közel ötven csángómagyar zarándokot. Másnap a kegytemplomban szentmisét celebráltak, majd a házigazda plébános fogadta a zarándokokat. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György érsek celebrálta. Idén is közreműködött a Kelemen Antal által vezényelt rétyi Kováts András Fúvós Egyesület zenekara. Szentbeszédet Kovács Gábor kovásznai esperes-plébános mon­dott. Július 3-án szentbeszédet mondott dr. Jáki Teodóz Sándor győri bencés paptanár, aki itt ünnepelte 76. születésnapját. Bálint Lajos ny. érsek is Futásfalvára látogatott. /Iochom István: Boldogasszony-napi fogadalmi nagybúcsú (Futásfalva). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

2005. július 14.

A Romániai Magyar Dalosszövetség fúvóstagozata Rétyen összehívta a magyar zenekarvezetőket s a zenekarok fenntartóit, jeles külföldi és hazai szakemberek, professzorok és zenepedagógusok-oktatók tartottak előadásokat. Folytatták a zeneművelődési sorozatot, megnyitották az egyhetesre tervezett karnagyképző tanfolyamot. Rétyen tartják július 16-án a fúvómuzsikás rendezvénylánc nyitányát, a Fúvósfórumot, jelezte Kelemen Antal karvezető. Réty két testvértelepülésének küldöttségével ünnepelik meg a rétyi fúvószene 70. évfordulóját. Július 7-én lesz a Rétyen tartózkodó tíz zenekar szabadtéri közös koncertje a Nyírben. Ugyancsak Rétyen július 24-én nyitja meg kapuit két hétre a hagyományos ifjúsági és gyermek zenei tábor, melynek az Antos János Általános Iskola ad otthont. /Kisgyörgy Zoltán: Zenélő Réty. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

2006. január 23.

Első ízben szervezett nagyszabású hangversenyt a magyar kultúra napja alkalmából a rétyi Kováts András Fúvós Egyesület (KAFE) Sepsiszentgyörgyön, Kelemen Antal karvezető kezdeményezésére. A Tamási Áron Társulat nagytermében tizennégy zenedarabot adtak elő a rétyi fúvósok. Az Albert Álmos polgármester fővédnökségét élvező zenei rendezvényt Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala, valamint az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete támogatta. /Domokos Péter: Rétyi fúvósok hangversenye. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

2006. június 27.

A zágoni Mikes Kelemen Vegyeskar június 24-én ünnepelte fennállásának 125. évfordulóját, ugyanakkor megtartották a 37. Zágoni Kórustalálkozót is, amelyen az ünnepelt házigazda mellett fellépett a baróti Rozmaring Női Kar, a papolci református vegyeskar, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica Kamarakórus és a Kriza János Unitárius Vegyes Dalárda és egy magyarországi kórus. A rendezvény a kórusok felvonulásával kezdődött, majd a református templom melletti parkban koszorúkat helyeztek el a mindenkori zágoni dalosok emlékére állított kopjafánál. A kultúrotthonban a Romániai Magyar Dalos Szövetség nevében Kelemen Antal vezetőségi tag köszöntötte a 125 éves zágoni kórust, Bokor Gábor szerkesztő bemutatta az évfordulóra kiadott emlékfüzetet a zágoni dalosok múltjáról és jelenéről. /Bodor János:   Dalos ünnep Zágonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

2006. augusztus 3.

A tizennegyedik országos ifjúsági és gyerekfúvóstábor zajlik Háromszéken. Az ország kilenc megyéjéből közel 250 iskoláskorú és ifjú vesz részt a Rétyen zajló fúvószenei képzésen. „Az erdélyi magyar fúvósmuzsika számára igen fontos tartalékképző fórum a rétyi Antos János Általános Iskola erre a célra kiképzett környezetében zajló táborunk” – mutatott rá Kelemen Antal táborvezető karnagy, az Erdélyi Magyar Dalosszövetség fúvóstagozatának vezetője. /Kisgyörgy Réka: Zenél a Rétyi Nyír. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

2006. november 22.

November 18-án a Romániai Magyar Dalosszövetség Kolozsváron tartotta évértékelő közgyűlését, melyet Guttman Mihály tiszteletbeli elnöke nyitott meg. A kóruséletről Tóth Guttman Emese elnök, a fúvószenekarok munkájáról Kelemen Antal alelnök, a gregorián szakosztály szolgálatáról Jakabffy Tamás karnagy számolt be. A szövetség lelkes önkéntesei révén behálózza az egész magyarlakta területet, nem feledkezvén meg a szórványról sem. Kitüntették az értékes munkát végző karnagyokat: a kolozsvári Radovics Józsefet, a zágoni Baka Emmát, a fényi Progli Évát, a mérai Mezei Tündét és a csanálosi Czier Zsoltot. Idén a dalosszövetség a bartóki és Farkas Ferenc-i hagyományt népszerűsítette, a jövő évben a 125 éve született Kodály Zoltán zeneszerző és a 100 éve született Nagy István erdélyi karnagy munkásságát helyezik reflektorfénybe. /Kovács András: Gazdag évet zár a dalosszövetség. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./

2007. április 28.

Április 27-én megkezdődtek a Szent György-napok, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere megnyitotta a vásárt, és kiemelten a kézművesvásárt. A Kelemen Antal vezette rétyi Kováts András Fúvós Egyesület zenekara szolgáltatta a térzenét. Este volt a P. Mobil-koncert. /Szekeres Attila: Tegnaptól áll a bál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

2007. július 23.

Háromnapos rendezvény keretében ünnepelte Sepsiillyefalva az Illés-napokat. Az idei rendezvény súlypontját a LAM Alapítvány fennállásának tizenöt éves jubileuma alkalmából szervezett események jelentették. Július 20-án a római katolikus templomban a rétyi Kováts András Fúvósegyesület zenekara adott hangversenyt, Kelemen Antal vezetésével. Ezután az egybegyűltek átvonultak a központi parkba, ahol a baróti Dugó és a Haverock rockbanda koncertezett Másnap felnőtt- és gyerek-minifocibajnokság zajlott a sportpályán. Délután a községháza előtt életfát avattak. Ezt hagyományteremtő szándékkal állították, minden évben Illés-napokon a két faluünnep között született gyerekek nevét tartalmazó érmét felszegezik a fára – mondotta Benedek Huszár János polgármester. A községháza felújított előterében állandó fotókiállítás nyílt: Illyefalva nevezetes épületeit archív felvételeken s összehasonlításként Bakó Zoltán mai fotóin mutatják be. Ismertették Illyefalva első falufüzetét, majd Zorkóczy Zenóbia színművésznő bemutatta A székelyek című verses-zenés összeállítását. Este a Szászcsávási Cigányzenekar hangversenyezett, majd a Session Jazz Band koncertezett. A LAM Alapítvány régiófejlesztési stratégiája tizenöt év távlatából címmel konferenciát tartottak a KIDA-központban. Már 1990-ben működött, de hivatalosan csak 1992-ben alakult meg a LAM (Landwirschaft-Agricultura-Mezőgazdaság) Alapítvány, innen a tizenöt év. Kató Béla helybeli református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese, a LAM Alapítvány kuratóriumának elnöke kifejtette, fontosnak tartották visszatekinteni az eltelt időszakra, mivel Romániának az Európai Unióba való belépésével a svájci támogatók visszavonulnak a programból. A svájci HEKS (az evangéliumi református egyházak segélyszervezete) támogatásával beindult tevékenységek az elmúlt évek folyamán egyre bővültek. Két fő tevékenységi kört fejtett ki az alapítvány: a felnőttképzést és vállalkozások beindításához nyújtott hitelezést. Mintegy 3000 hitelt folyósítottak 18 millió dollár értékben, ezek nyomán 12 000 munkahely létesült. 1999-ben önálló pénzintézetet hoztak létre, két hitelszövetkezetet alakítottak, melyek tevékenységét a román kormány ellehetetlenítette. Így 2005 decemberében részvénytársaságot alapítottak, mely a hitelezési tevékenységet folytathatja. Irodát nyitottak Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is. Képzés terén három szakon államilag elismert oklevelet biztosítanak. Fellépett a Háromszék Táncegyüttes Erdélyország az én hazám című műsorával. Este az Echinox együttes koncertje zárta az Illés-napokat. /Szekeres Attila: Illyefalvi Napok a LAM Alapítvány jubileumának jegyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

2008. augusztus 14.

Kéthetes európai koncertkörútra indult a hét végén Kelemen Antal vezetésével a rétyi Kovács András Fúvószenekar. A negyvenhét rétyi fúvós az augusztus 15-i brüsszeli szabadtéri hangversenyt várja a legnagyobb izgalommal, melyet a romániai megyei önkormányzatok egyesülete támogatásával szerveztek. Útban a belga főváros felé meglátogatták a magyarországi Inárcs testvértelepülést, majd Prágát, Fuldában koncerteznek, azután Párizs érintésével érkeznek Brüsszelbe, ahol Winkler Gyula európai parlamenti képviselő és Márton Árpád RMDSZ-képviselő támogatásával tartózkodnak. Augusztus 20-án a svédországi Göteborgban mutatják be műsorukat, az ottani magyar egyház vendégeiként. Útban hazafelé megállnak Berlinben, az utolsó koncertállomás pedig Siófok lesz. /(fekete): Rétyi fúvósok Európa fővárosában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./

2008. november 22.

November 16-án, vasárnap benépesedett Uzon központja az öt településről érkezett gyermekek hadával. Az ifjú fúvószenekarok találkozóját idén negyedik alkalommal szervezték meg, ezúttal az Atlantisz Művelődési Egyesület a helyi iskola és tanács közreműködésével, Ugron Ernő karnagy irányításával. Az év elején a Romániai Magyar Dalosszövetség fúvóstagozata a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola igazgatójával, Szilágyi Zsolt magánénekessel úgy döntött: azok a gyermekegyüttesek, amelyek kihelyezett tagozatként működnek, az év folyamán szervezzenek találkozót. A találkozók sorozatát Zágon indította el márciusban, ahol az évszázados fúvószenei hagyomány fellendítése érdekében, Kiss József polgármester támogatásával ma harmincöt tagú gyermekegyüttes dolgozik a művészeti iskola négy szaktanárának irányításával. A zenekar karnagyi irányítását Musát Gyula zenetanár végzi. A megyeszékhely a Szent György-napokra időzítette a találkozót a Sepsiszentgyörgyön működő gyermek fúvószenekar kezdeményezésére. A harmadik találkozó június 1-jén Rétyen volt, nagy számú gyereksereg és szülők előtt mutatkoztak be az együttesek. A településen 1980-tól van gyermekegyüttes, és az utánpótlás képzése a mai napig töretlen. A rétyi zenekar karnagya Maksai József, a Brassói Zeneművészeti Egyetem negyedéves hallgatója. Az említett három együttes mellett fellépett a Barátosi Bibó József Általános Iskola Gyermekegyüttese, melyet Kelemen Szilárd tanár vezet. A kézdivásárhelyi gyermekegyüttes csak Uzonban csatlakozott az előbbi öthöz, külön színfoltot jelentett Gyergyai Barna zenetanár, karnagy csapatának produkciója. A hangversenysorozat végén Szilágyi Zsolt, a Művészeti Népiskola vezetője elismeréssel szólt a tanárok, gyermekek, fenntartók és szülők együttes munkájáról. /Kelemen Antal: Gyermek fúvósegyüttesek, ha összejönnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./

2009. július 3.

Július 2-án Futásfalván a kegyhelyen Sarlós Boldogasszony napján fogadalmi nagy búcsút tartottak. Sok településről, több moldvai csángómagyar faluból, valamint a határon túlról érkeztek zarándokok. A népviseletbe öltözött csángómagyarok szokás szerint egy nappal a búcsús szentmise előtt dr. Jáki Teodóz Sándor győri bencés paptanár vezetésével érkeztek Futásfalvára. Az ünnepi szentmise a kegytemplom kertjében, szabadtéri oltárnál kezdődött. Az ünnepi szentmisét Jakubinyi György érsek a környékbeli papság részvételével celebrálta. Tizenhetedik alkalommal működött közre a Kelemen Antal által vezényelt rétyi Kováts András Egyesület fúvószenekara. Az ünnepi szentmise után a több száz fős tömeg Mária-énekeket zengve elindult a tizennégy stációs, egy kilométer hosszú útszakaszon a Golgota felé. A futásfalvi székely ruhás fiatalok a fatimai kegyszobor hű mását vitték magukkal. Az idei fogadalmi búcsú a pusztinai Nyisztor Ilona által előadott, Ó, Szent István dicsértessék kezdetű ősi csángó énekkel ért véget. /Iochom István: Tizenhetedszer a kegyhelyen (Sarlós Boldogasszony-napi fogadalmi nagy búcsú Futásfalván). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2009. július 7.

A berecki Gábor Áron Kulturális Alapítvány kuratóriuma az ágyúöntő őrnagy halálának 160. évfordulója alkalmából július 5-én, vasárnap ünnepi megemlékezést szervezett. A tömeg a főtéren álló Gábor Áron-szoborhoz vonult, ahol gidófalvi és gelencei hagyományőrzők álltak díszőrséget. A Kelemen Antal karnagy által vezényelt harmincéves rétyi fúvószenekar akkordjaira elsőként Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet és Dimény Zoltán polgármester koszorúzott. Ezután a Gábor Áron-emlékháznál vitéz Khell Ödön, az alapítvány elnöke köszöntötte a határon innen és túlról érkezett vendégeket. Füzes Oszkár nagykövet hangsúlyozta: Amit a székelyek adtak a magyar nemzetnek, az felsorolhatatlan, végeláthatatlan, legyőzhetetlen és halhatatlan, s habár ezek nagy szavaknak hangzanak, de a székelység történetében ez maga a valóság. S ennek a valóságnak egyik bizonyítéka az az életút és az a hősi halál, melyet Gábor Áron felmutatott. Felmutatta, hogy a nemzet a legreménytelenebbnek látszó helyzetben is tudott hitet menteni magának, másoknak, képes volt ellenállni a sokkal nagyobb túlerőnek, és képes volt a vereséget is túlélni. A székelyeket a tisztelet és szeretet veszi körül a nem székelymagyarok részéről. Dr. Gőgh Gábor budapesti hadtörténész felidézte Háromszék önvédelmi harcát, az ágyúöntést és Gábor Áron alakját, majd az 1992. július 4-i szoboravatásról szólt, amikor – mint mondta – a berecki forradalmár szobrát egy másik forradalmár, Tőkés László püspök leplezte le. A hadtörténész beszéde végén bocsánatot kért a székelységtől a 2004. évi gyalázatos december ötödikéért. /Iochom István: Gábor Áron emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

2009. augusztus 1.

Zeneszótól hangos Réty. Július 26-tól augusztus 9-ig tart a XVII. megyeközi fúvóstábor a helybeli Kováts András Fúvós Egyesület szervezésében, Kelemen Antal karnagy igazgatásával. Kétszázötven fiatal gyakorol különböző fúvós hangszereken, a résztvevők közel fele háromszéki. A legtöbben Csíkkarcafalváról érkeztek (ötvenöten, a teljes zenekar), harmincan vannak a zágoniak és a zeteváraljaiak is, továbbá Székelyudvarhelyről és Marosvásárhelyről is szép számban jelentkeztek. Az oktatók a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi zeneiskolák tanárai, a brassói, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi és debreceni filharmónia zenészei, közölte Dombora Anna, a szabadidős programok szervezője. /Szekeres Attila: Zeng az egész falu (Fúvóstábor Rétyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./


lapozás: 1-30 | 31-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998