udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 734 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 721-734
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kelemen Hunor

1995. április 25.

Erdélyi és vajdasági fiatal írók részvételével tartottak ápr. 25-én Hazánk, Közép-Európa címmel diáktalálkozót Pécsett. A kolozsvári Kelemen Hunor és a vajdasági Szabó Palócz Attila és Jódal Kálmán tájékoztatták a résztvevőket a könyv- és lapkiadás nehézségeiről. A találkozón elhangzott: a vajdasági magyar nyelvű művelődési intézmények elsorvadása és a háborús helyzet követeztében a fiatal értelmiségiek nyolcvan százaléka elhagyta szülőföldjét. A könyvkiadást gyakorlatilag a magyarországi művelődési tárca tartja életben, s veszélybe került a magyar nyelven alkotók utánpótlása is. Az ifjú erdélyi írónemzedék gondja, hogy a kiadók pénztelensége miatt néha éveket kell várniuk könyveik megjelenésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

1996. május 4.

Az árkosi kastélyban találkoztak a fiatal írók, meghallgatták Borcsa János előadását, végül nem dőlt el, hogy az összegyűltek nemzedéket alkotnak, vagy csak csoportot. A vita arról is zajlott, hogy érdemes-e hagyományos megközelítésben értékelni a műveket, amikor valójában már sem a szerző, sem a mű nem érdekes, csak az olvasat. Máj. 4-én Sepsiszentgyörgyön Bencze Annamária, Balázs Imre József, Fekete Vince, György Attila, Karácsonyi Zsolt, Kelemen Hunor, Lakatos Mihály, László Noémi, Lövétei Lázár László, Orbán János Dénes, Papp Sándor Zsigmond, Sántha Attila és Simon Attila verseit, prózai írásait hallgatta meg a közönség, a szerzők tolmácsolásában. A vitában szó esett a vihart kavart transzközépről. Főideológusa szerint: "A transzközép megvédi a zember mundérjának becsületét", mivel "a transzközepet a zember érdekli". Másnap Sántha Attila Árkoson tartott előadást a posztmagyarról. A posztmagyar nem egyszerűen posztmodern, mivel "saját körön belül" próbál túllépni a rendszeren, mely nagy eszmét feltételez. Az új magyar nyelvfilozófiai irányzatként jelentkező posztmagyar szerint semmi sem biztos, az egyetlen dolog a kommunikáció s a nyelv, bár erre nem alkalmas, mégis létezik. /Kinde Annamária: Írótalálkozó Árkoson. A "zember" mundérja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./

1996. június 6.

Bukarestben, a Romániai Írószövetség székházában jún. 6-án kiosztották a szövetség 1995-ös díjait. A kisebbségek irodalmára szánt díjalapból idén az elsőkönyvesek részesültek, az Előretolt Helyőrség kolozsvári irodalmi lap köré csoportosult új erdélyi magyar költői hullám négy képviselője,: Fekete Vince /Parázskönyv c. kötetéért/, Kelemen Hunor /Mínuszévek/, László Noémi /Nonó/, Orbán János Dénes /Hümériáda/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8-9./

1997. február 1.

Ion Caramitru művelődési miniszter febr. 3-án elfogadta az RMDSZ javaslatát hogy Kelemen Hunor rádióriporter, a Korunk szerkesztője legyen államtitkár. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

1997. február 2.

Kelemen Hunort, a kolozsvári rádió és a Korunk szerkesztőjét javasolta az RMDSZ a Művelődési Minisztérium államtitkári tisztségébe. A jelöléssel Ion Caramitru művelődési miniszter egyetértett, így személyében kinevezik az ország legfiatalabb, 30. életévét még be nem töltött államtitkárát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5., 960. sz./ Kelemen Hunor /sz. Csíkkarcfalva, 1967/ állatorvosi diplomát szerzett, majd újságíróképzésben vett részt e bölcsészkaron, majd beiratkozott a filozófiai karra, most utolsó éves. 1991-től a kolozsvári rádió, 1995-től a Korunk szerkesztője. 1993-ban Soros-ösztöndíjjal eljutott Münchenbe, 1995-ben jelent meg Mínuszévek című verseskötete, 1996-ban egy éves alkotói ösztöndíjat kapott a Soros Alapítványtól. Kelemen Hunor febr. 3-án találkozott a miniszterrel, akivel egyeztette a megoldásra váró feladatokat: létrehozzák a minisztériumon belül a kisebbségi főosztályt, a művelődési intézeteket vissza kell juttatni a megyei tanácsoknak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

1997. február 6.

Febr. 10-én az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében került sor az RMDSZ-vezetők, frakcióvezetők és a szövetség kormányzati tisztségviselőinek rendszeressé vált heti konzultációs találkozójára. A tanácskozáson ezúttal a kormányprogram gazdasági reformra vonatkozó kérdéseiről, az RMDSZ-nek mint kormánykoalíciós partnernek az elkerülhetetlen, várhatóan népszerűtlen intézkedésekkel kapcsolatos felelősségéről folyt eszmecsere. A tanácskozás részvevői megállapodtak abban, hogy a reformintézkedésekből eredő konkrét tennivalók és feladatok meghatározására minden hétfőn a szokásos konzultációs tanácskozás előtt egy órával pénzügyi, gazdasági kérdéseket tisztázó szakmai megbeszélésre kerül sor az illetékes gazdasági tárcák tisztségviselőinek bevonásával. Markó Béla szövetségi elnök bemutatta a kormányzati tisztségviselőknek új kollégájukat, a múlt héten hivatalosan kinevezett művelődési minisztériumi államtitkárt, Kelemen Hunort, az ország legfiatalabb államtitkárát, továbbá a tanácskozáson első ízben jelen lévő Riedl Rudolf Szatmár megyei prefektust. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 11., 964. sz./

1997. február 18.

Kelemen Hunor újonnan kinevezett művelődési államtitkár Román Viktor Romániából Franciaországba települt szobrászművész Budapesten febr. 21-én megnyílt kiállítására Budapestre érkezett. Találkozott Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszterrel is, áttekintették azokat az oktatási és kulturális feladatokat, amelyek a két ország előtt állnak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

1997. március 5.

Márc. 5-én és 6-án zajlott le Szegeden, a Városháza dísztermében a Regionalitás és kultúra című konferencia, amelyen a térségbeli kulturális ágazat illetékesei, regionális központok és társönkormányzatok vezetői megvitatták a regionális együttműködés módozatait. A tanácskozás keretében előadást tartott Kötő József, az RMDSZ oktatási, művelődési és egyházügyi alelnöke és Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. Részt vettek az összejövetelen Bodó Barna és Bakk Miklós, a Temes megyei, illetve Varga Gábor, a Bihar megyei önkormányzat képviseletében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 7., 982. sz./

1997. március 9.

Kelemen Hunor /sz. Csíkkarcfalva, 1967. okt. 18./, az RMDSZ művelődésügyi államtitkára a vele készült interjúban elmondta, hogy a minisztériumban elsősorban a kisebbségi bizottság vezetésével, újjászervezésével bízták meg, ezenkívül a színházi, zenei, képzőművészeti, valamint a különleges kulturális igazgatóságok vezetésével. Õ fogja irányítani a létrehozandó, civil szférával kapcsolatos igazgatóságot is. Kinevezése óta több problémával találkozott, így az egyházak azon tárgyainak sorsával, amelyeket a bukaresti Nemzeti Múzeum 1971-en vett el. Semmiféle törvény nincs arra, hogy a múzeum ezeket eltulajdonítsa. További probléma a nagyváradi volt katolikus püspöki palota /jelenleg múzeum/ tulajdonjogának visszaállítása, a marosvásárhelyi Teleki Téka különálló intézményként való működtetése, az árkosi kastély helyzete, amelybe a Keleti Kárpátok Múzeumát akarják berendezni, ez előző miniszter rendelete szerint, de most más lehetőséget keresnek. - A kisebbségi kulturális folyóiratok munkatársai két hónapja nem kaptak fizetést.- A minisztérium foglalkozik a műemlékek helyzetét rendező, a nemzeti közvagyon törvény módosításával. Az 1997-es költségvetés elfogadása után kiderül, mennyi pénzzel fog rendelkezni a minisztérium, a kisebbségi igazgatóság. A minisztérium decentralizációt kezd, visszakerülnek az önkormányzathoz, a városokhoz intézmények,. Arra a kérdésre, hogyan támogatják a lapokat, az államtitkár válasza: le akarják építeni, illetve átgondolni a lapok támogatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

1997. március 15.

Márc. 19-én tartották az RMDSZ vezetői szokásos sajtóértekezletüket a szövetség bukaresti székházában , amelyen Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vettek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnöke, Vida Gyula, a Képviselőház gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottságának elnöke, valamint Kelemen Hunor, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára. Markó Béla elmondta, hogy halaszthatatlan a gazdasági reform megvalósításához szükséges törvények elfogadása. El kell fogadni az állami költségvetésről szóló törvényt, ebben az esetben az ellenzék obstrukciós kísérlete ? "a parlamenti sztrájk" ? nem minősíthető másként, mint mélyen antidemokratikus aktusként. - A március 15-i ünnepségek mindenütt rendben és nagyarányú részvétel mellett zajlottak le. Külön kiemelte, hogy az évfordulós rendezvények részvevői mindenütt igen pozitív fogadtatásban részesítették, olyan tapssal fogadták a kormányfő március 15-i üzenetét, amilyet némelyik ünnepi szónok sem kapott. Victor Ciorbea miniszterelnök üzenete nemcsak a román-magyar megbékélés jelképes gesztusa, hanem igen világos jelzés a történelmi megbékélés megvalósítására irányuló politikai akaratról - hangoztatta Markó Béla.

1997. április 10.

A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület /Kovászna/ idén nyolcadszor egyhetes rendezvénysorozattal ünnepli névadója születésnapját. A legrangosabb események ápr. 4-5-én voltak, a színhely Kovászna és Csomakőrös. Az ünnepélyes megnyitón /nov. 4./ Csomakőrös központjában, Kőrösi Csoma Sándor mellszobránál többek között Csetri Elek akadémikus és Kelemen Hunor mondott beszédet. Ezután a vendéglátó iskola s hat már líceum tanulói olvasták fel, jórészt iskolatörténeti dolgozataikat A tudományos ülésszakon /Tudományosság régi erdélyi iskoláinkban/ tizenhárman tartottak előadást, hárman elküldték előadásuk szövegét. Az ülésszak keretében most először kiosztott Kőrösi Csoma Sándor-emlékplakettet Csetri Elek kapta. Jelen volt a testvérváros, Nagykanizsa küldöttsége. Gazda József és csapata rendezte ünnepségsorozat túlnő helyi szinten, összmagyar viszonylatban is figyelemre méltó. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Képzőművészeti kiállítás gazdagította az ünnepséget, közel húsz együttes lépett fel, köztük magyarországiak is. Jelen volt Tempfli József püspök, az ünnepi beszédet Csetri Elek mondta. /Flóra Gábor: Hódolat hűséggel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

1997. április 27.

A nagyváradi Bazilikában celebrált ünnepi szentmisével vette kezdetét ápr. 27-én a Varadinum 97 rendezvénysorozat. A hagyományos, sorrendben immár hatodik rendezvénysorozat megnyitó ünnepségén jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, az RMDSZ kormánytisztviselői közül Tokay György kisebbségvédelmi, Birtalan Ákos turisztikai miniszter és Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár, továbbá Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Megjelentek a nyitóünnepségen a Bihar megyei és nagyváradi elöljárók is: Dan Balas prefektus, Nistor Badiceanu parasztpárti szenátor, Aurel Demian a megyei tanács képviseletében, Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, helyettese, Kapy István, továbbá Dumitru Strava városi rendőrparancsnok. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és a római katolikus püspökség teljes papi kara mellett képviseltette magát a másik három nagyváradi történelmi magyar egyház is: jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Máthé Csaba evangélikus és Boda József unitárius lelkész. Tempfli József megyéspüspök számba vette és üdvözölte a vendégeket, valamint a szentmise hallgatóságát, majd felolvasta Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Budapestről, illetve Bara Gyula munkaügyi és társadalomvédelmi államtitkár Bukarestből küldött köszöntő levelét. A szentmisét Gyulai Endre szeged-csanádi római katolikus megyéspüspök celebrálta, aki Szent László királyt példaképpé emelte a mai keresztények elé, majd Tőkés László református püspök mondott ünnepi köszöntőt, amelyben kifejtette, hogy trónra lépésének 920. évfordulóján László királynak egyesítő ereje van, összefogja az egyetemes keresztény magyarságot. Tőkés László említést tett arról, hogy püspöktársaival együtt hamarosan látogatást tesz az államelnöknél az egyházi ingatlanok ügyében, és előrelépésként nyugtázta Emil Constantinescu készségét a találkozásra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1017. sz./

1997. április 27.

Ápr. 27-én vitafórumot szervezett a Bihar megyei RMDSZ vezetése a szervezet nagyváradi székházában. A rendezvényt a nagyváradi kábeltelevíziós társaság magyar szerkesztőségének jóvoltából a város és a környék lakossága egyenes adásban követhette. A fórumon a hallgatóság ? valamint a tévénézők telefonon beérkezett ? kérdéseire Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, valamint Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár válaszolt. Markó Béla szólt az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának céljáról, eddigi eredményeiről, hangsúlyozván, hogy részvételünk a végrehajtó hatalomban, a helyi közigazgatásban, a közintézmények élén csak eszköz az ország és a magyar kisebbség helyzetének megváltoztatására, és most jött el az ideje annak, hogy ezek az eszközök működjenek, és a törvények, rendelkezések megváltoztatásával hassanak is. - Takács Csaba a koalíción belüli együttműködésről, ennek gondjairól beszélt. Az eddigi koalíciós tárgyalások ? a különböző ideológiák mentén szerveződött politikai alakulatok közötti egyeztetések ? nehezek, ám elvszerűek voltak, és ezek során az RMDSZ el tudta fogadtatni alapvető követeléseit. Tokay György, akit arról kérdeztek, nem kirakatintézmény-e a Kisebbségvédelmi Hivatal, kifejtette: a Ciorbea-kormány azzal kezdte munkáját, hogy kimondta az igazat nemcsak az ország gazdasági állapotáról, hanem a kisebbségek gondjairól is. A kormány vállalta e gondok megoldását, és ő addig marad a Kisebbségvédelmi Hivatal élén, amíg ez lesz a cél. Birtalan Ákos a leglényegesebbnek azt tartotta, hogy saját gondjainkról nem mások döntenek most, hiszen ott vagyunk a végrehajtásban, a törvényhozásban, az önkormányzatokban. Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár ismertette hatáskörét: hozzá tartozik a kisebbségi igazgatóság, de emellett ő koordinálja a színházak és a műemlékvédelem ügyeit is. - Kérdésre válaszolva Markó Béla a koalíció szakítópróbájának nevezte az anyanyelvű oktatás biztosítását. Ezen mérhető le leginkább, hogy van-e reális politikai akarat a kisebbségi kérdés megoldására a koalíciós partnerekben. Leszögezte, hogy legelőször, még az őszi tanévkezdés előtt, meg kell szüntetni a diszkriminatív rendelkezéseket, módosítani kell a tanügyi törvény kisebbségi oktatást korlátozó rendelkezéseit, az egész romániai oktatás szerkezetváltása, a decentralizáció viszont egy hosszabb folyamat lesz. Tokay György az önálló egyetem kérdésével kapcsolatban kijelentette, nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem az, hogy mikor lesz. A koalíciós partnerek, az államfő és a miniszterelnök elismerték ezen igényünk jogosságát, a megvalósítás további tárgyalások és kompromisszumok kérdése. Szó esett még a fórumon más aktuálpolitikai kérdésekről, az agrárkérdésről, a nyugdíjasok létbiztonságáról, a NATO-integrációról, valamint az RMDSZ belső dolgairól, a sajtóhoz fűződő viszonyáról az új helyzetben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1017. sz./

1997. április 29.

Az Együttélés politikai mozgalom meghívására máj. 4-én RMDSZ-küldöttség utazik Szlovákiába. A küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök vezeti, tagjai: Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, Hargita megyei prefektus és Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár. A háromnapos látogatás során az RMDSZ-küldöttség találkozik az Együttélés Intéző Bizottságának tagjaival, parlamenti képviselőivel, a szlovákiai Magyar Koalíció pártjainak, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Magyar Polgári Párt, Magyar Néppárt vezetőivel, ellenzéki szlovák pártok képviselőivel, szlovákiai magyar polgármesterekkel, és részt vesz több lakossági fórumon ? Komáromban, Galántán és Dunaszerdahelyen. Az RMDSZ-delegáció a látogatás utolsó napján, május 6-án a pozsonyi Román Nagykövetség tagjaival is találkozik, és részt vesz az Együttélés és az RMDSZ közös sajtókonferenciáján a pozsonyi Újságírók Házában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 30., 1018. sz./

1997. május 9.

A Romániai Magyar Szó tájékoztat, hogy Birtalan Ákos a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által rendezett bukaresti sajtótalálkozón megerősítette korábbi Sepsiszentgyörgyön elhangzott kijelentését, miszerint, amennyiben a parlament nyári vakációja előtt nem kerül sor az oktatási törvénynek a kormányprogramban előírtak szerinti módosítására, lemond miniszteri tisztségéről. Hangsúlyozta, hogy már most, két hónappal a tavaszi parlamenti ülésszak lezárása előtt jelzi elhatározását, ne mondhassák, hogy lépése "derült égből villámcsapás". Az Adevarul ismerteti az idegenforgalmi miniszter kijelentését. A lap szerint Birtalan Ákos zsarol. A Szabadság emlékeztetett arra, hogy Markó Béla már Birtalan Ákos kijelentése előtt leszögezte,: az oktatási törvény megfelelő módosítása feltételét képezi az RMDSZ kormányzati részvételének. A lap ismerteti Béres András tanügyi államtitkár, Tokay György kisebbségvédelmi tárca nélküli miniszter, valamint Kelemen Hunor művelődési államtitkár véleményét az RMDSZ-es idegenforgalmi miniszter kijelentésével kapcsolatban. Mindhárman megerősítik, hogy vállalják a szolidaritást Birtalan Ákossal, de kifejezik meggyőződésüket, hogy a nyári parlamenti vakációig biztosan napirendre tűzik az oktatási törvény módosítását. Tokay György hozzáteszi, nem csak azt tartja fontosnak, hogy a módosítási tervezetek határidőre a parlamentbe kerüljenek, hanem azt is, hogy határidőre megszűnjenek a kisebbségi oktatás korlátozásai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9., Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

1997. május 16.

Kölcsey Ferenc és Szilágyi Domokos után szobra van immár Szatmárnémetiben Dsida Jenőnek is. Az egykori Deák téren máj. 16-án volt a mellszobor /Andrássy Kurta János alkotása/ felavatása, alig száz méterre a költő, Disda Jenő egykori lakóházától. Muzsnay Árpád a helyi Kölcsey kör nevében üdvözölte a megjelenteket Az avatáson megjelent és beszédet mondott többek között Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Dalmay Árpád, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke, majd a Filharmónia termében folytatódott az ünnepség, ahol Törzsök Erika, a HTMH elnöke, Varga Attila, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és Kelemen Hunor művelődési államtitkár mondott beszédet. /Szatmári Friss Újság, máj. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Háromnapos Dsida-emlékezést rendezett a helybeli Kölcsey Kör, az EMKE, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség. Az ünnepség máj. 17-én a kolozsvári Házsongárd temetőben Dsida Jenő sírjának megkoszorúzásával folytatódott, majd este a Protestáns Teológia épületében Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos és Láng Gusztáv tartottak előadást. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

1997. május 24.

Máj. 24-én ünnepélyesen felavatták Zágonban az újjászületett, műemlékvédők keze nyomán újjáépült kastélyt, a Mikes-Szentkereszty udvarházat. A Székely Nemzeti Múzeum patronálásával helyére kerül a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi emlékkiállítások anyaga, a róluk elnevezett emlékszobákba. Beszédet mondott Csoma József, a község polgármestere, Kelemen Hunor államtitkár, Orbán Árpád, a megyei önkormányzat elnöke és Domokos Géza, a Mikes Alapítvány elnöke, majd ünnepélyesen leleplezték a Mikes Kelemen mellszobrot, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. A szoboravatáson beszédet mondott Veress Dániel irodalomtörténész, Sylvester Lajos, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnöke és Farkas Árpád költő. Felavatták Hopp Lajos, a neves Mikes-kutató emlék-kopjafáját, beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szörényi László irodalomtörténész és Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója. Ugyanezen a napon felavatták a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi-emlékszobákat. A vendégeket Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója köszöntötte. Az új művelődési otthonban tartott előadással záródott az ünnepség. Fellépett a zágoni dalárda, a zágoni hagyományőrző csoport, a zágoni fúvószenekar, végül a Háromszék Népi Együttes. Este a baróti Kájoni Consort adott hangversenyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27., meghívó alapján/

1997. június 2.

Jún. 2-án az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában megbeszélésen vettek részt az RMDSZ képviselői, szenátorai és kormányzati tisztségviselői. Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a részvevőket Göncz Árpád magyar államfő marosvásárhelyi látogatásának kedvező visszhangjáról, a román ? ukrán alapszerződés neptuni aláírása felől, kitért azokra a teendőkre, amelyek abból adódnak, hogy életbelépett a Helyhatósági törvényt a kisebbségi nyelvhasználat javára módosító Sürgősségi Kormányrendelet. Bara Gyula, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára, szorgalmazta az intézmény vidéki apparátusában az RMDSZ-re jutó hivatali tisztségek betöltését. Örsi Imre, az Állami Vagyonalap alelnöke, a privatizációval kapcsolatos panaszok begyűjtését és rendeltetési helyükre juttatását igényelte. Kovács Adorján, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára, a mezőgazdasági reformot szolgáló törvények előkészítési folyamatáról, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár a dájai, szentléleki és a gelencei műemlékek restaurálására juttatott pénzalapok kiutalásáról számolt be. Tokay György kisebbségügyi miniszter egy nemzeti kisebbségi problémákkal is foglalkozó rotterdami értekezletről visszatérőben ismertette ott elhangzott előadását és a szerzett tapasztalatait. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési államtitkár egy Hágában, a helyhatóságok föderációjának égisze alatt megrendezett szemináriumon vett részt és a helyi érdekű bankhálózat holland mintára történő hazai megszervezésének lehetőségeiről szólt. Birtalan Ákos turisztikai miniszter a legutóbbi kormányülésen felmerült problémákat ismertette. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./

1997. június 9.

Jún. 9-én Markó Béla szövetségi elnök, Béres András, Borbély László és Kelemen Hunor államtitkárok, valamint Vajda László és Szatmári Tibor, a szövetségi elnök tanácsosai az RMDSZ bukaresti székházában fogadták a Magyar Biblia Társulat /MBT/ küldöttségét, melyet Dr. Harmati Béla MBT-elnök, a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke vezetett. A találkozón jelen voltak a Romániai Biblia Társaság /RBT/ képviselői is. Adorjáni Dezső, az RBT elnöke és Tarr Kálmán az MBT főtitkára ismertette a két intézmény kapcsolatainak alakulását és azon törekvését, hogy hozzájáruljon a román-magyar kapcsolatok fejlődéséhez. A megbeszélésen Markó Béla ismertette a romániai magyar közösség törekvéseit és az RMDSZ kormányban vállalt szerepét. Ezt követően Borbély László a helyhatósági törvény módosításáról, Béres András a tanügyi törvény módosítási tervezetéről, különösképpen az egyházi oktatás lehetőségeiről, Kelemen Hunor pedig az egyházi tulajdonban levő kulturális intézmények helyzetéről adott tájékoztatást. Az RMDSZ politikusai részletesen ismertették az egyházi és közösségi vagyonok visszaszerzésére irányuló törekvéseket, Harmati Béla evangélikus püspök és Márkus Mihály református püspök pedig beszámolt a magyarországi kárpótlási folyamat tapasztalatairól. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 10., 1045. sz./

1997. június 12.

Szegeden márciusban Regionalizmus és kultúra címmel országos tudományos konferenciát rendeztek, amelyre előadóként meghívták Romániából Kelemen Hunor művelődési államtitkárt és Kötő Józsefet, az RMDSZ alelnökét is. Az elhangzott előadások rövidített változatát olvashatjuk a hetilapban. Kelemen Hunor Integráció és együttműködés című előadásában hangsúlyozta, hogy az integrációs folyamatok átértékelik a nemzetállamok szerepét, ezzel egyidejűleg felértékelődik a regionális együttműködés jelentősége. A "bezárkózás a nemzeti kultúrákba, a párbeszéd visszautasítása vagy mímelése a huszadik századvégi tendenciákkal teljesen összeegyeztethetetlen." A provincializmus egyik következménye a helyi kulturális hierarchia torz kialakulása. Így "a helyi guruk, mesterek és zsenik az általuk létrehozott vagy képviselt értékeknél aránytalanul nagyobb értékkel bírnak, A romániai magyar írók számára például roppant fontos, hogy jelen legyenek a nemzeti irodalom mezejében." Kötő József A hely szelleme címen Németh Lászlót idézte, aki 1932-ben írta, hogy "itt élünk egy sorsközösségben, egymásról mit sem tudva. Igazán itt az ideje, hogy megismerjük tejtestvéreinket..." Hogyan építsük kultúránkat? "Az önfeladás,a gyökértelenség alternatíváját vagy a konzervativizmus, a hagyományosság bástyája mögé zárkózva a jövőtlenséget válasszuk? Úgy gondolom, van egy harmadik lehetőség is, az a regionális kultúrák és az egyetemesség ötvözése." Cs. Szabó László fogalmazta meg a tennivalókat a kultúraépítésben, hogy elkerülessük az önfeladást vagy a jövőtlen bezárkózást: "Két irányú teljes nyitottságot a civilizált Nyugat és saját népünk mély rétegei felé." Kötő József továbbgondolja a helyzetet: "Hajlamos vagyok azt mondani, hogy a nagyobb veszély pillanatnyilag saját értékeink lebecsülése. Holott, ha a magyar nemzetkarakterológiának volt és van megtartó ereje, akkor az kulturális értékteremtő képessége." - A magyar-magyar, anyaországi támogatásokról szólva, úgy gondolom, kialakult az a rendszer az Illyés Közalapítványon, az MKM Közművelődési-, Oktatási-, Könyv-, Színházi-, Ösztöndíj Tanácsain keresztül, amely képes lehet az önazonosság megőrzését segíteni, csak biztosítani kell számára a megfelelő költségvetési kereteket. /A Hét (Bukarest), jún. 12./

1997. június 16.

Jún. 5-i keltezéssel felmentették Kincses Elemért a marosvásárhelyi Nemzeti Színház aligazgatói állásából. Kincses Elemér nyilatkozott leváltásáról, melyet nem a miniszter, hanem Kelemen Hunor államtitkár írt alá. Az indoklás valótlanságokat állít, egyes megfogalmazásai emberi és művészi méltóságát sérti. Kelemen Hunor elismerte, nyilatkozta Kincses, hogy döntése meghozatalában bizonyos erők sugallatára is hallgatott. Kincses Elemér elmondta: "Egyetlen színház vagyunk, amely Sütő Andrást három év alatt háromszor tűzte műsorra, az idén Sík Sándornak István, a király című darabját" játszották. Elképzelése szerint a színház magyar tagozatának Marosvásárhely, Erdély magyarságát kell szolgálnia minél magasabb szinten. - Anyagi és morális leépülés fenyegeti a színházat. A színháznak "megmaradásunkat kell szolgálni". "Ellentétbe állítani a nemzetit, a hagyományosat az értékkel, a leggonoszabb politikai tettek egyike." Úgy érzi, "eltávolíttatásom politikai döntés", mert "politikai, esztétikai és morális elveim sajnos gyökeresen mások mint azé a hatalomé, amelyik most engem leváltott." 1990 márciusában Andrei Plesu esszéíró, filozófus nevezte ki, és 1997 júniusában Kelemen Hunor ifjú RMDSZ-es államtitkár váltotta le. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

1997. június 20.

Kelemen Hunor államtitkár reagált Kincses Elemér nyilatkozatára, amely "Eltávolíttatásom politikai döntés volt" címmel jelent meg a lap jún. 16-i számában. Kelemen Hunor cáfolta Kincses Elemér megállapítását és megmagyarázta: azért váltotta le, mert felületesen kezelte a magyar tagozat vezetését, egyes színészek magánjellegű tevékenységbe kezdtek. Hozzátette, hogy nem volt szó Kincses Elemér művészeti kvalitásairól. Nem politikai okokból váltották le. Ideiglenesen Kovács András Ferencet nevezte ki a helyére, aki óraadó tanár a színművészeti főiskolán, akitől azt várja, hogy a régi közönséget visszacsalogatja a színházba. /Zsehránszky István: Beszélgetés Kelemen Hunor államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

1997. június 21.

Jún. 21-én ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács Kolozsváron, a Szent Mihály Plébánia tanácstermében. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Béres András tanügyi-, valamint Kelemen Hunor művelődési államtitkár. Jobban oda kell figyelni a SZET hangjára, mert a romániai magyar értelmiséget képviseli, mondta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A NATO-ba jutás esélyeinek elnapolásával máris felerősödtek a magyarellenes hangok, a parlamentben az ellenzék vehemensen támadja a magyarságot, tájékoztatta a résztvevőket Markó Béla. A közigazgatási törvény kompromisszum eredménye. Az RMDSZ eredetileg úgy kérte, hogy 10 %-os kisebbség esetén fogadják el a többnyelvűséget a közigazgatásban, végül 20 %-ban állapodtak meg. Az oktatási törvény módosításával kapcsolatban Markó Béla megállapította, hogy ennél többet nem tudtak elérni. Ezután Béres András tanügyi államtitkár tájékoztatója hangzott el a tanügyi törvény módosításának jelen állásáról, valamint az anyanyelvi oktatás kérdéseiről. Dr. Csiha Kálmán püspök a vallásszabadság megsértésének minősítette az egyházi iskoláknak, mint oktatási formának az el nem ismerését, kifogásolta, hogy a törvény felekezeti oktatásra vonatkozó része hiányos. Az egyházi iskolák épületeit nem kapták vissza, így azok albérletben működnek. Végül a SZET alapszabályzatáról és a módosításról volt szó. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese felhívta a figyelmet: amennyiben a magyar tagozat létrehozása az egyetem szenátusától függ, biztosra vehető, hogy a szenátus nem szavazza meg a magyar tagozat tervét. Az egyetem szűkített költségvetése az alkalmazottak létszámának csökkenéséhez vezet. Magyar tanárokat ilyen körülmények között csak a román tanárok létszámának rovására lehet felvenni, ami komoly konfliktusokhoz vezethet. Amíg Virgil Petrescu a miniszter, addig kevés az esély a helyzet normalizására, állapította meg Szilágyi Pál. A Bolyai Tudományegyetem körül kibontakozó vitában Cs. Gyimesi Éva figyelmeztetett: legyen már elég a multikulturalitás fogalmának lejáratásából. - Többen figyelmeztettek arra, hogy a tervezett új magyar történelem tankönyvek még nem készültek el. Nagy F. István ezért Murvai László minisztériumi osztályvezetőt tette felelőssé, Béres András államtitkár azonban kiállt Murvai mellett. - Benkő Samu megkérdezte, született-e paktum az RMDSZ kormányba lépésekor, Markó Béla válaszából kiderült, hogy nincs semmiféle "titkos paktum". - Egyhangú vélemény volt, hogy növelni kell a SZET tényleges szerepét a romániai magyarság életének irányításában, és szükségesnek tartják a fontosabb lépések előtti konzultációt. Ugyanakkor hangsúlyozottan hangzott el az az igény, hogy amikor a SZET ülésezik, más testület ne szervezzen olyan jellegű összejövetelt, amely megosztja az ülésen részt vevők idejét, mert ez lényegesen csökkenti a hatékonyságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25., Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

1997. június 25.

Kincses Elemér reagált a Kelemen Hunor államtitkárral készült interjúra /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./, mely szerint Kincses Elemér leváltásánál "vezetői kvalitásait vonta kétségbe és nem a művészeti erényeit. Kincses Elemér ezzel szemben idézett a leváltását közlő határozatból: "figyelembe véve Kincses Elemér úr tevékenységében megállapított művészeti és szervezési hiányosságokat..." /Replika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

1997. július 13.

Júl. 12-13-án Kolozsváron tartotta ülését az RMDSZ szerve, az SZKT. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a tét a nemzetiségi kérdés sok évszázados kezelésének megváltoztatása. Szükséges az erők összefogása. Bill Clintonnal Bukarestben tartott megbeszélésén kitűnt, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít Amerika a romániai magyarok és románok közötti viszony javulásának és az RMDSZ kormányba emelésének. Ezután az RMDSZ államhatalmi tisztségviselőinek beszámolója következett. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a törvényalkotásban való részvételt emelte ki és azt, hogy a tanügyi törvénymódosítás kormányhatározata márc. 18-a óta kész volt, de a bürokráciával mostanig elhúzták az alkalmazását. Az Európa Tanács szakbizottságának bukaresti ülésétől való távolmaradását azzal indokolta, hogy hivatalos volt Göncz Árpád fogadására. Sorra beszámoltak a többiek is, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Béres András oktatási államtitkár, Borbély László közérdekű beruházásokkal foglalkozó államtitkár. Tokay Györgyhöz több kérdést intéztek. Papp Kincses Emese a kulturális alap elosztását méltánytalannak tartotta. Katona Ádám nem fogadta el Tokay magyarázatát az Európa Tanács bizottsági megbeszéléséről, számon kérte a jogsérelmeket, a Székelyföldre történő román betelepítés folytatódását, a Bolyai Tudományegyetem helyreállításának elfelejtését. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott, hogy mérhetetlen demagógia erőszakról beszélni a székelyudvarhelyiek részéről, amikor az apácák akciója erőszakosabb cselekedet. Tokayt a román nemzeti politika védnökének nevezte és javasolta, hogy az SZKT vonja meg tőle a bizalmát. Beszámolt munkájáról Molnár Géza egészségügyi, Kelemen Hunor művelődési, Kis Botond környezetvédelmi, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár és Neményi Nándor József, a versenytanács tagja. Markó Béla Tőkés László javaslatára megjegyezte, csoda, hogy csupán egy miniszternek a menesztését kéri a tiszteletbeli elnök, majd ismertette a csereháti ügy következményeit, azt állítva, hogy amiatt akadt el a tanügyi törvény módosítása. Markó Béla ismertette a csereháti ügy történetét 1992-től. Borbély Zsolt nem értett egyet Verestóy Attila beszámolójának azzal a megállapításával, hogy hozzánemértők beleártják magukat szakértői ügyekbe. Az SZKT-tagok azért vannak, hogy beleártsák magukat szakértői ügyekbe. Verestóy Attila szemére vetette Borbély Zsoltnak, hogy magyarországi lapokban megjelent cikkeivel nagyobb kárt okoz az RMDSZ-nek, mint politikai ellenfelei. Azok okoznak a legnagyobb kárt a szövetségnek, akik eltérnek a programjától, válaszolt Borbély Zsolt. Papp Kincses Emese tisztázást követelt, miért váltotta le Kincses Elemér rendezőt Kelemen Hunor államtitkár. Az államtitkár azt bizonygatta, hogy hosszas tájékozódás után döntött így. Katona Ádám Constantin Dumitrescut idézte, hogy a mai román kormányban is vannak kommunisták. Erre Markó Béla követelte: az SZKT ne engedje, hogy a kisebbségbe szorult ellenzék azt a látszatot kelthesse, hogy az SZKT-nak kifogásai vannak a kormány ellen. A következő napon a Marosvásárhelyen okt. 3-4-ére tervezett RMDSZ-kongresszus előkészületeiről volt szó. /Nits Árpád: SZKT-ülés Kolozsváron. Leradírozott ellenzék. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ Az SZKT üléséről kiadott közlemény összegezte az elhangzottakat. A részletes, információbő tájékoztatók vitája során nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ képviselői jelentős munkát végeznek, részt vállalnak a reform elindításából minden területen, és partneri, igen jó kapcsolat alakult ki a legmagasabb szinteken. A helyhatósági, valamint az oktatási törvényt módosító kormányrendeletek fontossága rendkívüli akkor is, ha nem minden RMDSZ-céltételezést sikerült megvalósítani. A vita során az is egyértelművé vált, hogy az általános kérdések mellett komoly figyelmet kell szentelni a helyi közösségek gondjainak, a megfelelő megoldások kimunkálása a helyi és országos erők együttes munkája kell hogy legyen. Az RMDSZ-kongresszus előkészítésére vonatkozóan az SZKT döntött az időpont kérdésében – 1997. október 3-4. –, határozott a képviseleti normákra és a küldöttek kijelölésére vonatkozóan, valamint döntés született a kongresszus napirendjét illetően is. Az SZKT megvitatta és elfogadta a szövetség idei – 1997. április 1-től 1998. március 31-ig tartó időszakra szóló – költségvetését. Az ügyvezető elnök javaslatára a testület megerősítette tisztségében Birtalan Józsefet, akit a szövetség elnöke korábban gazdasági ügyvezető alelnökké nevezett ki. A továbbiakban az SZKT elfogadta az Etikai Bizottság új szabályzatát, fölvette a szövetség kollektív tagjainak sorába az Erdélyi Kárpát Egyesületet. Az SZKT meghallgatta a Szabályzat-felügyelő Bizottság jelentését Szőcs Géza kongresszusi fellebbezésének a tárgyában, ugyanakkor a Maros megyei RMDSZ tisztújításával kapcsolatos óvással, mint nem rá tartozó kérdéssel, nem kívánt foglalkozni. Az SZKT nyilatkozatot fogadott el a madridi csúccsal kapcsolatban. A nyilatkozatot közzéteszik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári ülésén az 1997. július 8-i madridi csúcstalálkozón született döntéssel kapcsolatosan a következő nyilatkozatot fogadja el: Az RMDSZ üdvözli a madridi NATO-csúcstalálkozó azon döntését, hogy az euroatlanti biztonsági rendszerbe új, kelet-közép-európai tagokat vesznek fel. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy nyilatkozatában a NATO Romániát név szerint megemlíti, és ezáltal közvetve a következő bővítés egyik fő esélyesének tekinti. Ez a madridi döntés, valamint közvetlenül utána Clinton amerikai elnök romániai látogatása is bizonyítja, hogy eredményesek voltak az 1996. novemberi választások utáni erőfeszítések, melyeket Románia elnöke és kormánya, illetve a kormánykoalíció tagjai - közöttük az RMDSZ - fejtettek ki az ország euro-atlanti integrációja érdekében. Igazolja azt a kormányprogramot, amelynek célja életbe léptetni a mélyreható gazdasági reformokat, visszaszorítani a korrupciót, biztosítani az emberi és nemzeti kisebbségi jogokat, érvényt szerezni a jogállamiság alapértékeinek, rendezni a tulajdonjogokat mint a társadalmi és politikai stabilitás alapvető feltételeit. Ezek a belpolitikai változások, valamint az új alapokra helyezett külpolitika, melynek fontos eleme a jószomszédi kapcsolatok kiépítése és fejlesztése, a korábban esélytelen országok közé sorolt Romániát a NATO-tagság közeljövőbeni elnyerésének fő esélyesévé emelték. Az RMDSZ érdekelt e folyamatok további erősítésében és kiteljesítésében, és továbbra is vállalja a politikai felelősséget a reformfolyamatokban elkötelezett kormányprogram maradéktalan érvényesítése érdekében mind a végrehajtás, mind a törvényhozás terén. Megerősítést nyert az a tény, hogy Románia demokratikus államok közösségébe való beilleszkedésének elengedhetetlen feltétele a nemzeti kisebbségek jogainak törvények általi szavatolása, ami nemcsak a kisebbségeknek, hanem a többségi nemzetnek is alapvető érdeke. Fontosnak tartjuk, hogy a közigazgatási és a tanügyi törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítása új lehetőségeket biztosít az anyanyelvhasználatban és az anyanyelvű oktatásban is, és ezáltal megkezdődött az elmúlt évtizedekben felhalmozódott egyenlőtlenségek felszámolása. Természetesen azt is fontosnak tartjuk, hogy később a parlament erősítse meg ezeket a kisebbségjogi szempontból jelentős normákat. Ugyanakkor közös érdekeink jegyében ezúton is felhívjuk koalíciós partnereink figyelmét, hogy együttes erőfeszítéssel fel kell számolni azokat a véleménykülönbségeket és működési zavarokat, amelyek fölösleges akadályokat gördítenek a reformfolyamatok kiteljesítése és a választóink jogos elvárásainak teljesítése, ezen belül a román-magyar megbékélést szolgáló nemzeti kisebbségi kérdés európai normák szerinti rendezése elé, melyek fékezik a jogállam működését szavatoló törvények és intézmények létrehozását a társadalmi élet minden területén. Meggyőződésünk, hogy Románia nevesítése a madridi találkozón az elkezdett folyamatok pozitív értékelését jelenti, és egyben arra is biztosíték, hogy a megkezdett úton való következetes továbbhaladás, a reformok további vállalása és kiteljesítése az elvárt eredményekhez vezet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az SZKT üléséről, a heves vitáról beszámoltak a lapok. Gál Mária kolozsvári tudósításának címe: Tőkésék bírálták az RMDSZ kormánybeli szereplését /Népszava, júl. 14./

1997. szeptember 3.

Az egységes vagy két/séges magyar irodalom alcímet viselte a júl. 28-a és aug. 3-a között Parajdon, a József Attila Tudományegyetem /Szeged/ magyar tanszéke által szervezett irodalmi tanulmányi tábor Határon címmel. A tábor részét képezi a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a szegedi egyetem magyar tanszékei közötti együttműködésnek, amely a kortárs magyar irodalom elméleti igényű és történeti megalapozottságú kutatására irányul. Vajon leépült vagy felépült az összmagyar irodalom, tették fel a konferencián a kérdést. Szükségesnek látszik egy új kanonizációs stratégiának a közös kidolgozása, amely lehetővé teszi a szóértést. Első szinten az archaikusabb erdélyi magyar irodalom és a töredezettebb, gondolatibb "pannon"-magyar irodalom egy szintre hozása szükséges. - Új felismerések születtek a hazai és magyarországi Sütő-recepció kanonizációs módszereiben, írta a táborozásról szóló beszámolójában az egyik előadó, Kisgyörgy Réka. A meghívott előadók között volt Bréda Ferenc, Cs. Gyimesi Éva, Farkas Zsolt, Kisgyörgy Réka, Odorics Ferenc. A meghívott írók között főleg magyarországi modern, posztmodern írók voltak /Kemény István, Térey János, Kukorelly Endre például/, az erdélyiek között idősebbek és fiatalabbak is /Fekete Vince, Gergely Edit, Kányádi Sándor, Kelemen Hunor, Kovács András Ferenc, Király László, Láng Zsolt, László Noémi, Molnár Vilmos, Orbán János Dénes, Salat Levente, Szilágyi István, Szőcs Géza, Sántha Attila és Visky András/. A vitákban részt vettek a kolozsvári Collegium Transylvanicum diákjai is. - A trianoni szétszabdalás óta 2 milliós erdélyi magyarságról beszélünk. Mi lenne, ha nem e szüntelen generatív munka lenne az, amely az alkotás elengedhetetlen feltételének tartaná a magyar vagy nem magyar alkotói készenlétet? - tették fel a kérdést a táborban. Dr. Odorics Ferenc szegedi docens arról tájékoztatott, hogy a JATE-n az érdeklődés középpontjában a strukuralizmus-viták állnak. A posztmagyar játékos szó, mondta, olyan gondolkodásmódot kíván jelölni, amely túl van a modernen, de ezzel együtt ilyen szövegekkel való foglalatosságnak kíván jelzője lenni. Először Árkoson rendeztek irodalomtudományi tábort, Parajdot, a második tábort a folytonosság jellemzi. /Kisgyörgy Réka: Az egységes vagy két/séges magyar irodalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1997. szeptember 6.

Az Európai Idő munkatársa szerint vannak táborok az RMDSZ-ben. Két csoportosítását közreadott a hetilap. Az egyik szerint van Markó-párt, köztük van - többek között - Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Béres András, Borbély László, Csávossy György. Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kelemen Hunor, Kozsokár Gábor, Pécsi Ferenc, Puskás Bálint, Riedl Rudolf, Takács Csaba Tokay György és Verestóy Attila, van Tőkés-párt, köztük van Csapó József, Kónya Hamar Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt. A lap bizonytalanok közé sorolta azokat, akiket nem tudott besorolni, köztük van Birtalan Ákos, Kiss J. Botond, Ráduly Róbert, Tamás Sándor, Varga Attila és Vida Gyula. Az Európai Idő másik felosztása, arra az esetre, ha esetleg a Frunda-Verestóy pártot ütne. Akkor a Markó-párt tagjai között található Bárányi Ferenc, Béres András, Borbély László, Csávossy György. Eckstein Kovács Péter, Kelemen Hunor, Pécsi Ferenc, Puskás Bálint, Szabó Károly, Takács Csaba, a Frunda-Verestóy pártban pedig Asztalos Ferenc, Borbély László, Dézsi Zoltán, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Tokay György. /Kocsis Károly: Hány tábor van az RMDSZ-ben. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./

1997. szeptember 11.

Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár elmondta, hogy jó a kapcsolata Ion Catamitru művelődésügyi miniszterrel. A minisztériumban öten vannak magyarok. Nehéz volt a folyóiratok támogatásának megállapítása. Hajdu Győző sérelmezte, hogy lapja, az eddig kormánytámogatással megjelenő Együtt-Impreuna januártól nem kap támogatást. Az államtitkárt támadások érték, amikor leváltotta a marosvásárhelyi színház magyar tagozatának vezetőjét, de erre szüksége volt a "színházlátogató közönségnek", a leváltásnak szakmai okai voltak. /Bán Kata: Beszélgetés Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkárral. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 11./

1997. szeptember 13.

Szeptember 13-án, szombaton, Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi elnökeinek Konzultatív Tanácsa. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök és meghívottként Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. Markó Béla tájékoztatta a jelenlévőket a kormánykoalíció tevékenységéről, külön kitért az oktatási törvénnyel kapcsolatos vitákra. Ugyanakkor a szövetségi elnök kihangsúlyozta, hogy a tanügyi törvény gyakorlatba ültetése elsősorban a helyi illetékesek feladata, sőt, kötelessége. Markó Béla értékelte a közelgő Kongresszus feladatait és fontosságát. Takács Csaba ügyvezető elnök felkérte a területi szervezetek elnökeit, hogy az iskolakezdés alkalmával vegyék fel a kapcsolatot a megyei tanfelügyelőkkel, annak érdekében, hogy határozzák meg a pillanatnyi és távlati tennivalókat, és cselekedjenek azok megvalósítása érdekében. Az ügyvezető elnök ismertette a kongresszus előkészületeinek menetét, a kongresszusi ülésrendet és tájékoztatta a jelenlévőket a kongresszusi kiadványok elkészítésének és kézbesítésének menetéről. Dézsi Zoltán beszámolt az SZKT Állandó Bizottságának üléséről és ismertette az ott született döntéseket. A szept. 19-21-i, Székelyudvarhelyen tartandó SZKT üléseinek a következő menetrendet javasolták: szept. 19-én 18 órától Egyeztető Kerekasztal, 20 órától frakcióülések; szept. 20. 9-től az SZKT elkezdi munkálatait. Székely István ügyvezető alelnök bemutatta a megjelent elnököknek a 84/1995. számú tanügyi törvény módosításának és kiegészítésének megalapozásául szolgáló, kül- és belföldi jogi dokumentációt tartalmazó RMDSZ kiadványt, amit kézhez kaptak a jelenlévő területi elnökök. Az alelnök bejelentette, hogy hamarosan ugyanilyen kiadvány fog megjelenni a közigazgatási törvény módosításának jogi hátteréről is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 16., 1114. sz./

1997. október 12.

Vasárnap, okt. 12-én Magyar Bálint magyar művelődési és közoktatásügyi miniszter Kolozsvárra utazott, hogy megnyissa a Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Max Weber Szociológiai Szakkollégium és a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem közös szabadegyetemét a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Az egyhetes szabadegyetem főbb témái: informatika és az új kommunikációs stratégiák szerepe a közép- és kelet-európai demokráciák kiteljesítésében, nacionalizmus, kisebbségek és etnikumok. A megnyitón Ion Catamaru művelődésügyi minisztert Kelemen Hunor államtitkár képviselte. Bretter Zoltán SZDSZ-képviselő beszélt az évente Pécsett megrendezett szabadegyetemről. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Hetedszer rendezik meg ezt az előadássorozatot Nyílt társadalom és barátai címen. A nyílt társadalomban a véleménycsere kötelező, és a másság tiszteletben tartására épül fel. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 721-734




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998