udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 79 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-79
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kelemen Kálmán

1990. október 24.

Az 1956-os forradalom után Erdélyben is kegyetlen megtorlást alkalmaztak. Legális, hivatalosan szervezett diákszövetségről volt szó, emlékezett vissza Dávid Gyula. 1956-ban ugyanis megszüntették a diákszervezeteket, helyettük diákszövetséget kellett alakítani. 1956 novemberében letartóztatták a diákszövetség programjának kidolgozóit, Várhegyi Istvánt tették meg elsőrendű vádlottnak, védelmét nem akarták elvállalni, azután Kapcza Imre vállalta és amit lehetett, megtett. A perben elítélték még Nagy Benedeket, Kocka Györgyöt, Kelemen Kálmánt. Dávid Gyulát, a Bolyai Egyetem tanársegédét is bebörtönözték, őt a temetőlátogatás ürügyén, 7 évet kapott, akárcsak Páskándi Géza, elvitték Bartis Ferencet is, mert elszavalt egy Reményik-verset. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

1991. február 7.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt 1990. dec. 27-én Marosvásárhelyen tartotta első országos kongresszusát, amelyen megválasztották a párt 11 tagú országos vezetőségét. Elnök: dr. Tőkés László, alelnökök: dr. Újvári István, Apor Csaba, Farkas István, főtitkár: Kelemen Kálmán, szóvivő: Hunyadi András, vezetőségi tagok: Moldován Béla, Sipos Gábor, Koszta István, Filep Csaba és Miholcsa József. A kongresszus úgy határozott, hogy az RMKP székhelye Marosvásárhelyen legyen. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

1993. február 7.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt febr. 6-7-én tartja kongresszusát Marosvásárhelyen. A magyar Kereszténydemokrata Néppártot dr. Gáspár György parlamenti frakcióvezető-helyettes és dr. Giczy György képviseli. /A KDNP a kisebbségekért. = Pesti Hírlap, febr. 6./ A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt II. kongresszusán megjelentek magyarországi pártok képviselői is, így Csapody Miklós /MDF/, Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos a Határon Túli Magyarok Hivatalát, Timkó Iván a Magyarok Világszövetségét képviselte. A kongresszuson új programot és új alapszabályt fogadtak el, átvették az RMDSZ meghatározását: romániai magyar nemzeti kisebbség, elengedhetetlennek tartják a személyi és kulturális autonómiát, kimondták, hogy létre kell hozni a romániai magyarság munkavállalóinak és adófizetőinek érdekvédelmi szervezeteit. A párt a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti. A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszerveződésre vonatkozóan. Katona Ádám és Bardóczi Csaba tiltakozásul elhagyták a termet, mert nem vették fel a párt programjába a területi autonómiát. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felolvasott nyilatkozata szerint ezt sajnálatosnak tartották. Ugyancsak sajnálatosak tartották, hogy nem olvasták fel a kongresszus előtt Tőkés István professzornak a párt elsó elnökének a párt válságára vonatkozó két levelét. - Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Varga László marosvásárhelyi tiszteletes, a három alelnök: Bárányi Ferenc /Temesvár/, Bibza István /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, a főtitkár Kelemen Kálmán /Marosvásárhely/ maradt. /Pesti Hírlap, Magyar Hírlap, Népszava, febr. 8./ Dr. Tőkés István volt elnök levélben közölte távolmaradásának okát. A nélküle összehívott kongresszuson nem vesz részt, mivel nem vállalhatja az utóbbi időben a pártban kialakult szellemet, mely "se nem keresztényi, se nem magyar". Az újonnan megválasztott elnök, Varga László elmondta, hogy nehéz feladatot vállaltak. "Dezinformált, kiábrándult emberekkel, tömegekkel állunk szemben. Ezeknek az embereknek segítségre van szükségük." /Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

1993. február 19.

A Magyar Kereszténydemokrata Pártban nagy ellentétek feszültek. A párt elnöke, dr. Tőkés István 1991. febr. 5-én lemondott, majd meggyőzték, hogy átmenetileg adja tovább a nevét, majd 1992. dec. 2-án immár véglegesen lemondott elnöki tisztségéről. Az RMKDP programjához változatlanul ragaszkodik, de az RMKDP semmiképpen sem lehet helye az üres és hamis szócsatáknak, írta Kelemen Kálmánhoz intézett levelében. Az ideiglenes elnök Varga László lelkész lett. A párton belül létezik a Kolozsvár-Marosvásárhely ellentét, ez részben magyarázza az elnökváltást. Dr. Tőkés István Kocsis Istvánnak, az RMKDP Kolozs megyei területi elnökéhez írt levelében jelezte: nem vehet részt az RMKDP II. kongresszusán, nem vállalhatja azt a munkaszellemet, amelyet Kelemen Kálmán és Varga László helyesnek tartanak. Ez a szellem se nem keresztényi, se nem magyar. Az ellentét politikai színezetű a párton belül. Dr. Újvári Ferenc, Bálint Júlia és más kolozsváriak radikálisabb, nemzetibb, jobbközép pártot szeretne látni az RMKDP-ben, amely nem feltétlenül az RMDSZ uszályában halad. A marosvásárhelyi "reálpolitikusok" a lassú, belső építkezést, az RMDSZ-hez és a többségi nemzet pártjaihoz való türelmesebb viszonyulást tartanak mérvadónak. Az RMKDP febr. 6-7-i kongresszusán a megjelent, rokon eszmeiségű RMDSZ-platform, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében Katona Ádám és Bardóczy Csaba számon kérte, hogy az RMKDP "kifelejtette" programjából a területi autonómia és nemzeti közösség fogalmakat. Az EMK szerint az RMKDP megalkuvó, ezért tiltakozásul elhagyták a kongresszust. Nem várták meg az "ellennyilatkozatot", melyet Nagy Benedek szerkesztett és fogadtatott el a kongresszussal. - Végül a RMKDP elfogadta a programot, elnöknek megválasztotta Varga László, Kelemen Kálmán maradt a főtitkár, a megválasztott alelnökök: Bibza András /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, Bárányi Ferenc /Temesvár/. /Dénes László: RMKDP-kongresszus. Kibujt a bolha a pohárból. = Orient Expressz (Bukarest), febr. 19./

1993. március 25.

Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt főtitkára élesen fogalmazott: az RMDSZ nem politikai párt, "nincs joga kisajátítani a politizálást adminisztratív, bürokrata személyek dirigista, irányító munkastílusa szellemében." Szerinte pártját marginalizálták az elmúlt években. Pártja kapcsolatokat épít ki a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal, az alelnökkel, Ion Diaconescuval már tárgyaltak. Ugyancsak keresik a jövőben a magyarországi pártokkal és a világ kereszténydemokrata pártjaival a kapcsolatot. /Mózes Edith: Mit akar a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt? Beszélgetés Kelemen Kálmánnak, az RMKDP főtitkárával. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./

1994. január 14.

Marosvásárhelyen ülésezett a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt országos vezetősége. Megállapították, hogy a legfontosabb feladat a párt továbbépítése. Jelentősen megnőtt a Maros megyei taglétszám. A résztvevők állást foglaltak az autonómia mellett. Szükségesnek tartják, hogy a Kereszténydemokrata Ifjúsági Fórumok /KEDIF/ felvétessék magukat a MISZSZ-be, ott erősítsék befolyásukat. Varga László elnök, Kelemen Kálmán főtitkár tartott tájékoztatót, majd Bárányi Ferenc arról beszélt, hogy a pártot anyagilag meg kell erősíteni. Gondot jelent, hogy a pártnak nincs székháza, pedig erre szükség lenne Marosvásárhelyen és Kolozsváron. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

1994. március 22.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt először 1991. dec. 6-án vehetett részt az Európai Kereszténydemokrata Unió rendezvényén, Hollandiában. Ezen az összejövetelen ott volt Kelemen Kálmán, a RMKDP főtitkára is. Az Európai Kereszténydemokrata Unió Budapesten tartott összejövetelén idén /márc. 10-11./ felvette az RMKDP-t teljes jogú tagjának. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

1994. május 14.

Máj. 13-14-én Marosvásárhelyen ülésezett a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKP/ országos választmánya. Varga László pártelnök elmondta, hogy a pártnak az EUCD-be való felvétele előnyökkel jár, de a felelősségük is megnőtt. Szoros kapcsolatot kell tartani az RMDSZ vezetőivel. Határozottan kell felmutatni céljaikat. Dr. Bárányi Ferenc alelnök szerint Petre Roman Demokrata Pártjának kinyújtott jobbját el kell fogadni. Ennek ellentmondott Vekov Károly kolozsvári küldött. Kelemen Kálmán főtitkár pozitívan értékelte Petre Roman mostani tevékenységét. A kolozsváriak a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés felé hajlanak. Végül elfogadták Hajdú Gábor szenátor javaslatát: az RMKP tagjai nem lehetnek tagjai más politikai pártnak, ez az RMKP kongresszusáig marad érvényben. /Mózes Edit: Eszmei és politikai zavarok...? = /Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

1994. október 18.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártot /RKDP/ márciusban a Budapesten ülésezett Európai Kereszténydemokrata Pártok Uniója /EUCD/ felvette tagjai sorába, ezt a határozatot szept. 24-én Brüsszelben a közgyűlés megerősítette, nyilatkozta Varga László, az RMKDP elnöke, aki Kelemen Kálmánnal, az RMKDP főtitkárával vett részt Brüsszelben az EUCD közgyűlésén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

1995. április 7.

Nagy Benedek képviselővel Ágoston Vilmos beszélgetett. Az etikai bizottság - tagjaik többségében Tőkés László hívei - kizárta Nagy Benedeket az RMDSZ-ből, állapította meg Ágoston Vilmos, továbbá: "A radikális szárny javaslatára belső választásokat akarnak tartani és felszámolni a kongresszust." Nagy Benedek megfogadta, hogy a kongresszusig nem nyilatkozik ezekről a kérdésekről, ezért személyes sorsáról kérdezte. 1956. okt. 25-én bekerült a Bolyai Egyetem diákszövetségének vezetőségébe. Nov. 17-én letartóztatták Koczka Györgyöt, Kelemen Kálmánt és Várhegyi Istvánt, a képzőművészetiről előzőleg vitték el Balázs Imrét /ma festő Vácon/ és Tirnován Videt /jelenleg ő is Magyarországon él/. A diákok sztrájkolni akartak, de Bányai László, aki akkor alminiszter volt és Takács Lajos rektor megígérte, hogy segítenek. Hamarosan Nagy Benedeket is elvitték. Várhegyi Istvánt hét, Nagy Benedeket öt, a többieket három évre ítélték. Letartóztatták később Páskándi Gézát, Dávid Gyulát és másokat. Rettenetes volt a börtönélet, az 1958 júliusi börtönlázadást újabb megtorlás követte. Sokan belehaltak a sok verésbe. Mindig találtak ürügyet a verésre, erre elég volt például az, ha valaki nappal ledőlt az ágyra. Nagy Benedeket 1958-ban addig verték, amíg elájult. Utána három hétig nem tudott felkelni. A verés rendszeres volt a börtönökben. /Respublika (Budapest), ápr. 7./

1995. október 9.

A keresztény értékek képviselete a társadalomban, az RMDSZ esetleges szétzúzódása esetén a romániai magyarság érdekképviseletének felvállalása, az erdélyi magyarság bekapcsolása az európai közösségbe - ebben a három pontban jelölte meg Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ elnöke pártja legfontosabb célkitűzéseit Csíkszeredán, okt. 6-án, a kereszténydemokrata fórumon. Az RMKDP nemzetközi kapcsolatai kedvezően alakultak, a pártot 1994-ben az európai kereszténydemokrata pártokat tömörítő EUCD rendes tagjai sorába választotta. Kelemen Kálmán, a párt főtitkára ismertette a friss, okt. 5-i prágai keltezésű dokumentumot is, amelyben az EUCD legutóbbi tanácskozásán elítélte az új román tanügyi törvény kisebbségeket érintő kitételeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

1996. január 18.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ Kolozs megyei szervezetének tagjai nyilatkozatot adtak ki január 8-án, emlékeztetve, hogy megyei szervezetük mindig kiállt a magyarság egyértelmű képviselete mellett, a "Nagy Benedek-ügyben" Tőkés László mellett, mindez azt eredményezte, hogy az RMKDP vezetőinek egy része, Varga László elnök, Bárányi Ferenc politikai alelnök, Kelemen Kálmán főtitkár politikai hajszát indítottak a Kolozs megyei elnök, Vekov Károly és a választmány több tagja ellen. Ezek a vezetők 1995. ápr. 15-i levelükkel felfüggesztették tisztségéből Vekov Károlyt, mellőzve a szervezeti szabályzatot. Az RMKDP Kolozs megyei választmánya visszautasította a Vekov Károly elleni vádakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

1996. január 22.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt Kolozs megyei szervezetének vezetősége nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy a párt vezető tisztségviselőinek egy része - Varga László elnök, Bárányi Ferenc politikai alelnök, Kelemen Kálmán főtitkár - politikai hajszát indítottak a Kolozs megyei elnök, Vekov Károly, valamint a választmány több tagja ellen. Az RMKDP Kolozs megyei szervezete határozottan kiállt a hazai magyarság érdekeinek egyértelmű képviselete és a Nagy Benedek-ügy kapcsán Tőkés László püspök mellett, ezért támadta őket RMKDP vezetősége. /Kereszténydemokrata szigorral. Kitiltják a Kolozs megyei szervezetet? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

1996. április 4.

Ápr. 2-án az RMDSZ bukaresti székházában ülést tartott a szövetség európai integrációs munkacsoportja. A tanácskozáson részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László, Bárányi Ferenc, Pécsi Ferenc képviselő, Buchwald Péter szenátor, Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke és az RMDSZ több szakértője. A tanácskozáson Borbély László előterjesztette az RMDSZ nyilatkozattervezetét az európai és euroatlanti struktúrákba való integráció kérdéseiről. Egy európai integrációs adattár összeállításának kérdéséről Nemes Árpád, a szövetségi elnöki hivatal külpolitikai tanácsosa, a kormány integrációs stratégiájában szereplő kisebbségi és egyházügyi fejezetekről Pataki Júlia jogász, parlamenti szakértő és Buchwald Péter szenátor, a romániai PHARE-programról Pécsi Ferenc tartott tájékoztatót. /Európai integrációról tanácskozott az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

1997. február 20.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) meghívására febr.23-án Bukarestbe érkezett Wim van Velzen az Európai Kereszténydemokrata Unió (EUCD) elnöke és Surján László, az EUCD alelnöke. Az EUCD az európai keresztény-konzervatív pártokat tömöríti, többek között tagja a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, valamint a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). Az EUCD vezetői bukaresti látogatásukat az RMDSZ székházában kezdték, ahol Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, ügyvezető alelnök, Borbély László államtitkár, Kelemen Kálmán, az RMKDP elnöke és dr. Bárányi Ferenc képviselő, az RMKDP alelnöke fogadta őket. A mintegy kétórás megbeszélésen az RMDSZ-politikusok informálták tárgyalópartnereiket a romániai helyzetről, az RMDSZ kormánykoalíciós szerepéről, ismertették az RMDSZ álláspontját a NATO és az Európai Unió bővítésével kapcsolatban. Szövetségünk képviselői egyhangúan amellett szóltak, hogy a madridi csúcs után Romániával is kezdje meg a tárgyalásokat a NATO. Wim van Velzen nagyra értékelte azt, hogy az RMDSZ a romániai nehéz gazdasági helyzetben vállalta a kormányzás felelősségét, biztosítva a kormánykoalíciónak oly szükséges stabilitást. Van Velzen szerint az RMDSZ hozzáállása arra utal, hogy a romániai magyar közösség aktívan és konstruktívan akar részt venni szülőhazája politikai életében és cselekedeteivel jelzi, hogy alaptalanok voltak a román nacionalisták eddigi vádjai. Az EUCD elnöke szerint a román-magyar kapcsolatok gyors fejlődése példaértékű lehet a térség más országai számára is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24., 973. sz./

1997. szeptember 23.

Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke szept. 23-án beadvánnyal fordult Adrian Severin külügyminiszterhez, amelyben kérte az Eva Maria Barki nemzetközi jogász ellen hozott korlátozó intézkedések eltörlését. Eva Maria Barkit ugyanis az előző kormányzat persona non gratának nyilvánította. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

1998. május 15.

Kelemen Kálmán elnök és Varga László tiszteletbeli elnök írta alá az RMDSZ társszervezeteként működő Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt nyilatkozatát a kettős állampolgárság kérdéséről. A nyilatkozat szerint figyelemre méltó precedenst jelent a román parlament által 1991 elején elfogadott törvény, amely lehetővé teszi, hogy tiszteletbeli állampolgárságot adjanak a kormány javaslatára. Az illetők minden állampolgári jogban részesülnek, kivéve a választójogot és a választhatóságot, illetve a közfunkciók betöltését. A törvény megszabja annak feltételeit is, hogy ki részesülhet ebben a megtiszteltetésben. Az RMKDP a román törvény mintájára azt javasolja a magyar államnak, hogy a feltételek teljesítésének alapos megvizsgálása után adjon hasonló tiszteletbeli állampolgárságot mindazoknak a határokon kívül élő magyar személyeknek és családoknak, akik azt arra méltó voltuk igazolásával személy szerint kérik azt. /Tiszteletbeli állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15.

1999. március 10.

Csíkszeredában tartotta bővített vezetőségi ülését a Románia Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/, ahol arról döntöttek, hogy negyedik kongresszusukat jún. 4-5-én tartják, Marosvásárhelyen. Kelemen Kálmán elnök elmondta, hogy a párt újbóli bejegyzésére törekednek, ezért a politikai pártok törvényének módosítását megtámadják a bíróságon. /RMKDP-ülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

1999. június 7.

Június 4-én és 5-én Marosvásárhelyen tartotta meg IV. Kongresszusát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. Beszámolót tartott a RMKDP tiszteletbeli elnöke: Varga László, elnöke: Kelemen Kálmán, politikai alelnöke: dr. Bárányi Ferenc, továbbá országos vezetőségi tagok és tisztségviselők. A Határokon Túli Magyarok Hivatalának üdvözletét Bálint-Pataki József tolmácsolta. A beszámolókban hangot kapott a politikai-közéleti reményekben való csalódás is, annak a konstatálása, hogy romániai magyarság számos lényeges követelésének nem sikerült érvényt szerezni. Tekintettel arra, hogy az RMKDP nem jegyeztette be magát az új párttörvény előírásainak megfelelően, a kongresszus megvitatta és elfogadta a névváltoztatásra irányuló javaslatot, melynek értelmében a továbbiak során a szervezet Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnevezéssel fog működni. Üdvözölte a kongresszust Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke., emlékeztetve, hogy az RMKDP jóvoltából az Európai Néppártban (EPP) jelen van az RMDSZ, de mondta, úgy, hogy hangsúlyosan a Kereszténydemokrata Mozgalmat fogja előtérbe tolni, és képviseletet biztosítani neki. .Frunda György szenátor bejelentette, hogy belép a Kereszténydemokrata Mozgalomba. A megejtett tisztújítás eredményeként az elnöki tisztséget változatlanul Kelemen Kálmán tölti be. Tiszteletbeli elnök: Varga László lelkipásztor. Megválasztották az országos vezetőséget, illetve a különböző szakbizottságok tagjait. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 7. - 1489. sz., Mózes Edith: Mozgalommá alakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

1999. június 20.

Jún. 20-a, ez a vasárnap emlékezetes lesz Szászrégen magyarságának: a római katolikus templom kertjében szobrot állítottak Petőfi Sándornak. A mellszobor id. Jorga Ferenc alkotása. Ökumenikus istentisztelet tartottak. Kilyén Ilka színművésznő szavalt, majd Darvas Ignác elnök átadta a fiataloknak a Máncz János Alapítvány díjait. Előtte ismertette a névadó számtantanár küzdelmes munkásságát. - A templomkert idővel kis szászrégeni Pantheonná alakulhat, jelentette ki Pakó Benedek plébános. Hiszen id. Jorga Ferenc egy másik alkotása, Márton Áron püspököt formázó egészalakos szobra már áll, tőle balra pedig, Petőfi és két kopjafa szomszédságában, áll a másik talapzat: ez a mártír győri püspök, báró Apor Vilmos bronzalakjára vár. A Petőfi-szobrot Markó Béla leplezte le, majd beszédet mondott. Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke következett, akinek az édesapja a harmincas évek elején éppen e templomban és iskolájában volt kántortanító. - Erre az alkalomra emlékfüzet jelent meg Múltunkról címmel, az Illyés Közalapítvány támogatásával, melynek példányait az ünnepség végén a szó szoros értelmében szétkapkodták. /Bölöni Domokos: Magyarok ünnepe Szászrégenben. Védjegyünk, Petőfi. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

1999. október 1.

Az Európai Néppárt Politikai Bizottságának ülése elfogadta az RMDSZ felvételi kérelmét. Október 1-jén Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke és Szatmári Tibor elnöki tanácsos részt vettek Brüsszelben az Európai Néppárt Politikai Bizottságának ülésén. Az Európai Parlamentben legnagyobb frakcióval rendelkező keresztény-konzervatív pártszövetség alelnöke, Wim van Velzen által előterjesztett jelentés nagyra értékelte az RMDSZ elkötelezettségét az európai integráció, illetve a romániai jogállam és piacgazdaság fejlesztése iránt. - Markó Béla kifejtette: a romániai magyar nemzeti közösség egyedüli legitim képviselőjeként az RMDSZ továbbra is az egyetemes emberi jogok és az európai keresztény értékrend érvényesítéséért fog küzdeni. Romániának tovább kell lépnie a kisebbségi jogok garantálása terén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 1. - 1570. szám/

1999. október 23.

Okt. 22-én Marosvásárhelyen a megyei RMDSZ-székházban gyûltek össze többen azok közül, akik az 1956-os magyar forradalmat követõen koncepciós perek áldozataiként meghurcoltattak, vagy nehéz börtönéveket szenvedtek. Az '56-os meghívottak: Csorvásy Szabó Gyula, Dénes Dávid, Fülöp G. Dénes, Fülpösi Jenõ, Gráma János, Horváth Ferenc, Joó Sándor, Kacsó Tibor, Kelemen Kálmán, Kun Zsigmond, Miklós István, Molnár Mihály, Nagy Géza, dr. Péter Lóránt, Tatárné Péterfi Irén, Lukács Gergely, Séra István, Sipos János, Szántó János, Varga László, Veress Sándor, Veress Zoltán, Bereczki Gyula, Schuller Jenõ, Szatmári Zoltán, Molnár János, Sárpataki János voltak. Nem tudtak mindannyian megjelenni, de szép számban eljöttek közülük a megemlékezésre. A magyar forradalom miatt elítélt Maros megyei szabadságharcosokat Kincses Elõd megyei elnök köszöntötte. A meghívottak mindegyike sorban felelevenítette tapasztalatait, a veréseket, kínzásokat, megaláztatásokat. Az 56-osok megköszönték az RMDSZ megyei szervezetének a megemlékezést, s örültek, hogy kilenc év után alkalmuk volt összegyûlni és elmondani, mi történt, mert, mint egyikük megjegyezte, eddig senki sem törõdött velük. Visszautasították egyes történészek azon állítását, miszerint 1956-ban Erdélyben nem történt semmi. Szerintük Erdélyben mindenki megtette, amire képes volt. /Mózes Edith: 1956-ra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

1999. december 6.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa dec. 3-4-én ülésezett Marosvásárhelyen. Markó Béla elnök az elmúlt tíz esztendő legfontosabb politikai értékének nevezte, hogy az egységben létrehozott RMDSZ egységben maradt. Egységesen kell szembenézni az elkövetkező időszak kihívásaival is. Azonban néhány területi szervezetben meddő viták zajlanak. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nevében Kelemen Kálmán nyújtott be egy állásfoglalás-tervezetet, mely Tőkés Lászlót ítéli el azon kijelentése miatt, miszerint az RMDSZ egy "kommunista jellegű párt. Az előző napirendi pont ugyanis a forradalom 10. évfordulójára való megemlékezés volt. A mikrofon elé hívták Tőkés Lászlót, aki azonban nem kívánt szónokolni, mert őt senki nem értesítette arról, hogy ilyen jellegű teendői lennének. Ekkor Markó Béla szövetségi elnök mondott rögtönzött beszédet, melyben hosszan méltatta Tőkés Lászlónak a forradalom kitörésében játszott jelentős szerepét. Végül az RMKM állásfoglalás-tervezetét levették a napirendről.- Nyilatkozatot olvasott fel az ifjúság képviselője is, amelyben a MIT frakció azt rója fel az RMDSZ vezetésének, hogy nem szentel elég figyelmet a fiatalság kérdéseinek. - Az SZKT-n arról döntöttek, hogy az országos önkormányzati és parlamenti voksolások előtt előválasztásokon méretteti meg a jelöltjeit az RMDSZ azokban a városokban, községekben, ahol a magyarság részaránya eléri vagy meghaladja az 50 százalékot. Az önkormányzati választási előkészületek két lépcsőben zajlanak: az eddigi tisztségviselők munkájának kiértékelése éppen olyan fontos, mint a jelöltek kiválasztása. A jelöltek rangsorolását a többségében magyarlakta településeken mozgó- vagy állóurnás szavazáson maguk a választók végzik majd el. A szavazás módjáról több mint nyolc óra hosszat vitatkoztak az SZKT-tagok. Kompromisszumos megoldásként az SZKT a helyi szervezetekre bízta, melyik módszert alkalmazzák a sokszor ellentmondó javaslatok közül. Olyan kitétel is szerepel a dokumentumban, amely végeredményben az egész eljárási szabályozást fölöslegessé teheti: ha ugyanis "objektív okok miatt" az előválasztást nem rendezik meg, a jelöltlistákat a területi szervezet választmánya állíthatja össze. A belső választások lebonyolítási szabályzatának megvitatását a kvórumhiány akadályozta. Takács Csaba szerint 228 ezer dollárba kerülnének a belső választások. Az ügyvezető elnökség által, a "titkos és közvetlen" változatra készített vázlatos számítás plusz 80 ezer dolláros költséget jelent. Ezt, jelentette ki Takács Csaba, az ügyvezető elnökség nem tudja felvállalni. Takács Csaba ügyvezető elnök SZKT-döntést kért arról, hogy megvonják a területi szervezetektől az igazolatlanul hiányzó küldöttek napidíját. Ezt közfelkiáltással elfogadták, s az időközben összegyűlt SZKT-tagok megszavazták, hogy a belső választások tervezetéről ne legyen általános vita. Ezután megkezdődött az általános vita. A hozzászólók többsége szerint anyagi okokból, részben politikai akarat hiánya miatt most nem lehet közvetlen, átfogó belső választásokat rendezni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította: az RMDSZ-en belüli legmélyebb törésvonal a belső választások kérdésében nyilvánult meg. Úgy látja, a felső vezetésben nincs meg a politikai akarat a felmérés megrendezésére, ezért kompromisszumot javasolt: a jövőre tervezett esemény legyen az SZKT egyszerű tisztújítása, a belső választásokat pedig halasszák akkorra, amikor az RMDSZ erre érett lesz. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök szerint ehhez az előző SZKT döntését kell felülbírálni, hiszen az kimondja, hogy az önkormányzati választások előtt kell megejteni a belső választásokat. Katona Ádám névre szóló szavazást követelt a belső választások kérdésében. Takács Csaba kifejtette: hat éve kötelező a tagság számbavétele, anyagi és infrastrukturális segítséget is kaptak hozzá, s ha mégsem készült el, az ügyvezető elnök csak arra tud következtetni, hogy az illető területi szervezeti vezetőség nem akarja a belső választásokat megszervezni. Markó Béla javasolta a Szövetségi Képviselők Tanácsának megújítását, "mert kongresszusról kongresszusra most már visszük magunkkal azt az SZKT-t, amelynek egy részét tulajdonképpen egy régi kongresszusunk választott." Végül Verestóy Attila javasolta, ez legyen a következő, januári SZKT-ülés egyetlen napirendi pontja. /Máté Zsófia: Sürgős döntést napolt el az SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6., Turos Lóránd: SZKT, Marosvásárhely. Cirkusz után kevés érdemi munka. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6., Mózes Edith: Újra kútba esett a belső választások terve. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./

1999. december 6.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom közleményében hangoztatta: fenntartja álláspontját, az RMDSZ egyetlen tagja sem tehet olyan kijelentéseket, amelyek a szövetség bel- és külpolitikai hitelének megrontásához vezetnek. Ugyanakkor megértéssel fogadták a marosvásárhelyi SZKT és a SZET azon döntését, hogy a rendszerváltás és az RMDSZ tíz éves évfordulójára való tekintettel elállt Tőkés László tiszteletbeli elnöknek a szövetség kommunista jellegéről szóló vádjai megvitatásától. "Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy rögtön a téma napirendről való levétele után Tőkés László folytatta tiszteletbeli elnökhöz méltatlan vádaskodásait. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom határozottan visszautasítja azt, hogy Tőkés László megkérdőjelezte Varga Lászlónak, az RMKDM köztiszteletben álló vezetőjének kommunistaellenes múltját. Emlékeztetni szeretnénk a püspök urat arra - folytatja a dokumentum -, hogy Varga Lászlót 1956-ban kifejtett tevékenységéért a kommunista rendszer életfogytiglani börtönre ítélte. Ugyanakkor felhívjuk a püspök úr figyelmét arra, hogy a temesvári népfelkelésben betöltött szerepe nem hatalmazza fel sem arra, hogy volt politikai foglyok tevékenységét minősítse, sem arra, hogy az RMDSZ egészét rágalmazza". A dokumentumot Kelemen Kálmán elnök írta alá. /Senki sem tehet hitelrontó kijelentéseket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2000. október 16.

Okt. 14-én Csíksomlyón ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Jelen volt a mozgalom elnöke, Kelemen Kálmán, Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, államminiszter, Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke, dr. Bárányi Ferenc és más vezetőségi tagok. A mozgalom fontosnak tartja a választásokon való részvételt, a közvélemény ez irányba történő mozgósítását. Továbbra is a keresztény értékek mentén való politizálást tekintik céljuknak - hangzott el a találkozón. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 1990-től 1996-ig pártként működött, ezután mozgalommá alakult át, és az RMDSZ-en belül platformot alkot. /Tízéves a romániai magyar kereszténydemokrata mozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

2001. január 9.

Jan.10-11. között Markó Béla szövetségi elnök, Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és Kelemen Kálmán, az RMDSZ Kereszténydemokrata Platformjának elnöke Berlinben részt vesz az Európai Demokrata Unió (EDU), illetve az Európai Néppárt (EPP) munkálatain. A EDU-tag pártok vezetőinek 11-én kezdődő konferenciáján - melynek napirendi pontján a magyarországi FIDESZ-MPP és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának az unióba való felvétele is szerepel - jelen lesz Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 9. - 1882./

2001. január 12.

Jan. 10-12. között Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök és Kelemen Kálmán, az RMDSZ Kereszténydemokrata platformjának elnöke Berlinben részt vett az Európai Demokrata Unió (EDU), valamint az Európai Néppárt (EPP) munkálatain. Jan. 11-én a pártelnökök nyilatkozatot fogadtak el, amely kitér az Európai Unió (EU) bővítésére. Az EDU pártelnökök berlini nyilatkozata külön figyelmet szentelt az EU bővítésére. Ugyancsak jan. 11-én a Fidesz Magyar Polgári Párt és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja az EDU tagjává váltak Az RMDSZ is támogatta a két párt csatlakozási kérését. - Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatást adott a parlamenti választások után kialakult romániai politikai helyzetről. Kifejtette, hogy az RMDSZ maradt az egyetlen jobboldali, konzervatív, keresztény-demokrata orientáltságú politikai alakulat a román parlamentben. Elmondta, a Szövetség jelentős eredményt ért el a tavaly novemberi választásokon, megnövelte mandátumainak számát. A koalíciós partnerekkel ellentétben az RMDSZ a jó eredményt annak köszönheti, hogy következetes magatartást tanúsított a kormányprogram teljesítésének, valamint az erdélyi magyarság célkitűzéseinek megvalósítását célzó erőfeszítések tekintetében. Markó Béla felhívta a fórumokon jelenlévők figyelmét a Nagy-Románia Párt előretörésére, valamint arra, hogy az ellenzékben működő politikai erőknek feltétlen összefogásra van szükségük, hogy megakadályozzák a szélsőségesen nacionalista politikai alakulatok előretörését. - Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az RMDSZ-küldöttségének tagja az EPP Kongresszusi Nyilatkozat-kidolgozó Bizottságának, valamint az Európai Identitás Munkacsoportja ülésén, Kelemen Kálmán pedig a Gazdasági Együttműködés Munkacsoportjának ülésein vett részt. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 12. - 1885. sz./

2001. február 22.

A Bécsi Politikai Akadémia febr. 15-16-án szemináriumot szervezett. A rendezvény támogatója az Európai Néppárt (EPP) volt. Horvátország európai dimenziójának újbóli felfedezése volt a konferencia témája, amelyen Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) elnöke is részt vett. Az EDU főtitkára felszólalásában kidomborította annak fontosságát, hogy az RMDSZ kereszténydemokrata platformja képviseli a román parlamentben az egyetlen kereszténydemokrata erőt. Hozzátette, hogy éppen ilyen minőségben várják el az RMDSZ, egyben az RMKDM állandó jelenlétét a nemrég létrehozott hat munkacsoportban, amelyeket a múlt hónapban létesítettek. Felértékelődött az RMDSZ szerepe is romániai viszonylatban, hangsúlyozta Kelemen Kálmán, az EPP főtitkárának szavaira utalva, mely szerint a magukat lejáratott román konzervatív kereszténydemokrata erőknek legalább egy évig kell bizonyítaniuk ahhoz, hogy az EPP és az EDU rokonszenvét és támogatását visszanyerjék. /Mózes Edith: Felértékelődött az RMDSZ szerepe. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

2001. május 10.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) szervezésében május 11-12-én Csíkszeredában kerül sor a Kárpát-medencei Családpolitikai Fórumra. Neves előadókat hívtak meg Magyarországról, a Vajdaságból, Szlovákiából, Kárpátaljáról. A fórumról Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke tájékoztatott. Kifejtette, hogy világszerte válságban van a család és ennél még ijesztőbb a magyar vonatkozása a kérdésnek. A jelen társadalmi-politikai élet egyik nagy betegsége éppen az embereket felnevelő családok ingatagságára vezethető vissza. Szeretnék megsokszorozni azon kis közösségeknek a számát, amelyek a jövőben majd elősegítik egy teljesen új szellemiségű, felelős magyar nemzedék kialakulását. A fórumra eljön Harrach Péter miniszter /Szociális és Családügyi Minisztérium/ és Lakner Zoltán helyettes államtitkár, aki egyben a Mocsáry Lajos Alapítvány tiszteletbeli elnöke. /Fórum a Kárpát-medencei családpolitikáról. = Népújság (Matrosvásárhely máj. 10/

2001. május 19.

Háromszéken tartotta meg máj. 16-án bemutatkozó összejövetelét az RMDSZ új platformja, a kereszténydemokrata mozgalom. Tiszteletbeli meghívottként jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Frunda György szenátor, és Kelemen Kálmán, a RMKM országos elnöke, Kozma Darvas József csíkszeredai főesperes, az RMKM alelnöke. Markó Béla úgy ítélte meg, hogy az RMDSZ egységének megőrzése közepette az érdekvédelmi szervezet keretein belül lehetőség teremtődik - a szélsőségeket kivéve - minden tisztességes politikai áramlatnak a megnyilvánulásra. A kereszténydemokrata mozgalom háromszéki színre lépése is ezt példázza. Markó Béla utalt az úgynevezett státustörvény körüli állásfoglalásokra, úgy értékelve, hogy túllicitált viták dominálnak, holott a két kormány közötti párbeszéd útján való nézetkülönbség felszámolására kellene jobban összpontosítani. Kozma Darvas József a keresztény értékek szerepét emelte ki. Kelemen Árpád a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom történetéről, eredményeiről és elvárásairól beszélt. A jelenlévők Puskás Bálint szenátor javaslatára koordinációs bizottságot választottak, amely előkészíti a megyei kereszténydemokrata mozgalom szervezeti felépítését, a formai megalakulást. /Flóra Gábor: Háromszéki zászlóbontás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-79




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998