udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 159 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-159
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kelemen Lajos

1992. november folyamán

Dr. Csűry Bálint nyelvészre emlékeztek szülőfalujában, Egriben, szülőházán emléktáblát avattak. Az emléktáblát Bara István készítette a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság megbízásából, a tábla is hirdeti: "Emelte a K. L. M. T. Szatmár megyei fiókja, a Szatmárnémeti RMDSZ és az Egri RMDSZ". Az emléktábla elhelyezése mellett emléküléssel adóztak a kiváló tudós munkásságának. Egykori tanítványa, Nagy Jenő elevenítette fel Csűry Bálinttal kapcsolatos emlékeit. /Nagy Jenő: A tanítvány emlékezik. = Szamoshát (Szatmárnémeti), nov., III. évf. 5. sz.. újraközölte: Művelődés (Kolozsvár), dec./ Dr. Csűry Bálint /Egri, 1886. febr. 13.- Debrecen, 1941. febr. 13./

1990. október 24.

Az RMDSZ vízszintes építkezésű sejtrendszere: a szakmai érdekképviseleti szervek. Ezt a szerveződést az RMDSZ-re nehezedő feladathalmaz teszi szükségessé. Ez a szervezés a következő alapfunkciókat biztosíthatja: szervezési és dokumentációs; politikai /horizontális kapcsolat a Kisgazdapárttal, a Kereszténydemokrata Párttal, MISZSZ-szel stb./; gazdasági és kereskedelmi funkciókör /ipari munkásság, mezőgazdaság, kisipar, vállalkozók, kereskedelem, bank, pénzügyek/; tömegtájékoztatás /Romániai Magyar Újságírók Egyesülete/; kultúra /horizontális szerveződés: EMKE/; vallás /horizontális szerveződés: püspökségek/; tanügy, tudomány /horizontálisan: EMT, Bolyai Egyesület, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Zenetársaság, Iskola-bizottság/; környezet- és műemlékvédelem /horizontálisan: Erdélyi Kárpát Egyesület, Kelemen Lajos Társaság/; szociális és egészségügyi kérdések /horizontálisan: Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége/; nő- és családvédelem, ifjúsági kérdések /horizontálisan: a majdan megszervezendő nőmozgalom, cserkészek/; etikai; jogi funkciókör. /Sylvester Lajos: Vízszintes építkezésű sejtrendszer. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

1991. február 11.

Megalakult Szatmár megyében az EMKE megyei fiókja. Előzőleg már megszerveződött a közművelődési mozgalom, jelentős eredmények születtek a megyében, elég a Gellért Sándor szavalóversenyre, a "Hajnal akar lenni" népdalversenyre, a Kölcsey Kör, a Szent-Györgyi Albert Társaság, a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör, a Gyurits Antal Művelődési Kör, a Szent István Kör tevékenységére, a MADISZ-táncházra,a bábszínházra gondolni. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

1991. december 11.

Megalakult Szatmár megyében az EMKE megyei fiókja. Előzőleg már megszerveződött a közművelődési mozgalom, jelentős eredmények születtek a megyében, elég a Gellért Sándor szavalóversenyre, a "Hajnal akar lenni" népdalversenyre, a Kölcsey Kör, a Szent-Györgyi Albert Társaság, a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör, a Gyurits Antal Művelődési Kör, a Szent István Kör tevékenységére, a MADISZ-táncházra,a bábszínházra gondolni. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

1992. január 17.

A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete Kolozsváron tartott ülést az RMDSZ, a Bolyai Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság képviselőinek bevonásával.A vallás- és tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban az egyházfők és az RMDSZ képviselői közös emlékiratban rögzítették állásfoglalásukat és ezt eljuttatták a parlament két háza elnökéhez, a miniszterelnökhöz, a tanügyminiszterhez és a vallásügyi államtitkárhoz. A vallásügyi törvénytervezetet olyan formában fogadja el a parlament, ahogy azt a romániai elismert felekezetek közösen megfogalmazták, külön hangsúlyt helyezve a felekezeti oktatásra és az egyházak vagyonának visszaszolgáltatására. A tanügyi törvénytervezet olyan jogfosztást irányoz elő a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan, amilyet eddig egyetlen törvény sem fogalmazott meg. A tervezet minden záróvizsgát, egyetemi felvételit csak románul tesz lehetővé. Ezzel a magyar nyelven való tanulás értelmét vesztené. Ez ellentmond a Románia által aláírt nemzetközi dokumentumoknak és az alkotmánynak. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

1992. július folyamán

Az EMKE az 1991. máj. 20-án Brassóban tartott közgyűlésén alakult meg, alakult újjá a közművelődési munka átfogóbbá tétele céljából. Az EMKE együttműködik a hozzá csatlakozott egyesületekkel, illetve a társzervezeti viszonyt vállaló szakegyesületekkel, mint amilyen például a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Zenetársaság stb./ Az EMKE 199-es újjáalakulása előtt 1989 után már megalakult vagy újraalakult közel 80 helyi vagy területi érdekeltségű közművelődési egyesület, együttes. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szórványvidéken tartalmasabb a munka, mint a tömbmagyarság vidékein. Sajnálatos, hogy a nagyobb lehetőségek birtokában levők részéről nem eléggé jut kifejezésre a hátrányosabb helyzetű vidékek segítése. - Az EMKE a közművelődési munka egybehangolására törekszik, a tagszervezetek autonóm működésének tiszteletben tartása mellett. Létrehozták az EMKE megyei szervezeteit, ami sikerült Arad, Brassó, Csíkszereda, Déva, Marosvásárhely, Medgyes, Nagybánya, Temesvár és Zilah székhellyel. A másik vonalon sikerült megalakítani a nemhivatásos színjátszó csoportokat tömörítő Jádzó Társaságot, a Romániai Magyar Táncszövetséget, a hazai könyvtárosokat tömörítő egyesületet és az azt anyagi háttérrel fedező Heltai Gáspár Alapítványt, továbbá az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoportot. A brassói közgyűlésen megválasztották az elnökséget, azonban az elnöki testület nem működik. Dávid Gyula elnököt 1991. decemberében a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagjává választották. Idén esedékes a Magyarok III. Világkongresszusa, az előkészítésben reá háruló feladatok számára megnehezítik az esedékes EMKE-munkát. Kötő József egyben az RMDSZ társadalomszervezési alkalmazottja, ha van az EMKE működésének eredménye, az oroszlánrészben neki köszönhető. Rajta kívül a területi elnökök közül csak Kocsik József munkája volt az elképzelések szerinti. Varga Gábort 1991 őszén Bihar megye RMDSZ elnökének választották, így EMKE-munkáját abba kellett hagynia. Tófalvi Gábor megszervezte a Maros megyei EMKÉ-t, utána viszont nem tudta megszervezni a szórványmagyarság összefogását. - Az EMKE anyagi helyzete nem megoldott. Az alapszabály szerint a tagszervezetek jövedelmük 20 %-át befizetik a központi alapba. Ezt mindössze két tagegyesület tette meg. - Reménykedtek benne, hogy az RMDSZ ad majd nagyobb támogatást, de erre nem került sor. A helyi RMDSZ-szervezetek viszont komoly támogatást nyújtottak emléktáblák, emlékünnepségek, útiszámlák kiegyenlítése stb. terén. Állami költségvetési juttatásban kellene részesülnie az EMKE szervezetnek, a romániai magyarság lélekszámának arányában, erre azonban jelenleg nincs esély. A kezdeményezések eredménytelenek maradtak. A közművelődési rendezvényeket elsősorban alapítványi támogatásból tudják fedezni. Dávid Gyula megállapította, hogy a közművelődést nem a folyamatos aprómunka jellemzi, hanem a nagy felhajtással szervezett rendezvények a jellemzőek. - 1991-ben 80, jelenleg 125 egyesülete van az EMKÉ-nek. Ugyanakkor ezek alig egynegyedével sikerült kapcsolatot teremteniük. A 125 címre kiküldött kérdőívre mindössze 36 egyesülettől érkezett válasz. A tájékoztatás nem működik. Dávid Gyula EMKE-elnökként sokszor csak utólag értesül egy-egy fontos és jelentős művelődési rendezvényről. /Dávid Gyula: Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1991/92. évi munkájáról. = Művelődés (Kolozsvár), júl. /

1992. szeptember 18.

Alapvető jogsérelmünk a romániai magyarság közképviseleteinek kirekesztése az állami irányítás csúcsszerveiből. - így kezdődik az EMKE és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság Horváth Andor államtitkár állásának megszüntetése miatti tiltakozása. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

1992. december folyamán

Az 1992. évben is több új magyar nyelvű lap, időszaki kiadvány jelent meg. Ezek között vannak a következők. Egy újabb csoportosulás lapja, a Csík-Platform /Csíkszereda/. Nagyváradon a Peceparti Párizs kulturális magazint a Kelet-Nyugat Társaság adta ki. Taekwon-Do címen sportlapot akartak indítani Marosvásárhelyen, de csak egyetlen szám látott napvilágot. A Tinivár Kiadó indította el a Diákabrak /Kolozsvár/ című folyóiratot. Az Apáczai Csere János Baráti Társaság tagsága tájékoztatására indította Remény (Kolozsvár) címmel a közlönyét. A Rhododentron Eco Club Rhododentron Hírek (Marosvásárhely) címmel közlönyt adott ki. Megjelentek tudományos közlönyök is. Az Erdélyi Múzem-Egyesület újraindította a Természettudományi és Matematikai Szakosztályának Közleményei (Kolozsvár) című kiadványát, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományi Szakosztálya ebben az évben elindította Műszaki Tudományos Füzetek (Kolozsvár) címen tanulmánysorozatát, az EME Orvostudományi Szakosztálya pedig az Orvostudományi Értesítőt (Kolozsvár). Székelyudvarhelyen a Matrica Rt. Műszaki Osztálya kiadta a Műszaki Tájékoztatót. Ugyancsak 1992-ben látott napvilágot a Műemlékvédő Hírek (Szatmárnémeti), a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társasághelyi csoportjának hírlevele. Az év során négy hírlevél jelent meg. Egyházi lapok is indultak ebben az évben. Megindult az Értesítő, az Erdélyi Református Egyházkerület hivatalos lapja /Kolozsvár/. Szeráf /Szatmárnémeti/ a címe a Ferences Világi Rend szatmárnémeti helyi közössége értesítőjének. Helyi lapok is születtek, például a Nagyernyei Híradó. A Szentegyházi Hírlap címen indított tájékoztatót a Gyermekfilharmónia Alapítvány Szentegyházán. Szórakoztató lapok indultak, például: Corvina Útitárs /Kéthetente megjelenő rejtvénymagazin, Kolozsvár/, Horoszkóp Füzetek /Csíkszereda/, Tromfmagazin /Csíkszereda/, a Tromf melléklapja Újabb diáklapok is születtek az év folyamán, például: Hétforrás /Zajzoni Rab István Középiskola, Hétfalu/, 2X2 Néha Több /Ady Endre Ált. Iskola VII. A. osztály diáklapja, Csíkszereda/, Kópé /12. sz. Ált. Iskola VII. A. osztály diáklapja, Arad/, Murokfőzelék /Mezőgazdasági Szakközépiskola lapja, Székelyudvarhely/, Suli Lapi /Baróti Szabó Dávid Középiskola, Barót/, Vándortarisznya /7. sz. Ált. Iskola VIII. o., Marosvásárhely/, Vidám Képek /Ady Endre Líceum, Bukarest/, Zizi /Unitárius hallgatók teológiai önképző köre, Kolozsvár/

1994. február 2.

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság nyilatkozatban tiltakozott Funar kolozsvári polgármesternek a Mátyás-szoborral és más szobrokkal kapcsolatos tervei ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1994. június 2.

Jún. 2-án Kolozsvárott meggyalázták a Teleki-ház homlokzatán levő Bem emléktáblát: habarccsal befedték, mondván, Bem horthysta volt. A helyi RMDSZ, illetve a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság tiltakozással fordult a kormányhoz és a város vezetőségéhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1995. január 14.

A Romániai Magyar PEN-Club, a Barabás Miklós Céh és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság felhívással fordult Európa művészeihez, támogassák azt a kérést, hogy a kolozsvári Mátyás szoborcsoport és a főtér épületegyüttesét nyilvánítsák nemzeközileg védett műkincsnek. Akik csatlakoznak a felhíváshoz, azok Plugor Sándornál aláírhatják, munkahelyén, Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

1995. augusztus 28.

A Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság az RMDSZ, a Romániai Magyar Pen Club és a Barabás Miklós Céh közreműködésével a világ nyolc országa művelődési és művészeti életének több mint 2000 személyisége aláírásával támogatott levelet intézett a Román Nemzeti ICOMOS Bizottsághoz, Roland Silvához, az ICOMOS elnökéhez és Jean Louis Luxenhez, az ICOMOS főtitkárához, amelyben kéri a kolozsvári Fő tér együttesének /az épületek, a Szent Mihály templom és a Mátyás szobor/ világörökséggé nyilvánítását. Meghívták a szaktestület vezetőit, látogassanak el Kolozsvárra, a helyszínre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 28., 605. sz./

1995. augusztus 28.

A Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság az RMDSZ, a Romániai Magyar Pen Club és a Barabás Miklós Céh közreműködésével a világ nyolc országa művelődési és művészeti életének több mint 2000 személyisége aláírásával támogatott levelet intézett a Román Nemzeti ICOMOS Bizottsághoz, Roland Silvához, az ICOMOS elnökéhez és Jean Louis Luxenhez, az ICOMOS főtitkárához, amelyben kéri a kolozsvári Fő tér együttesének /az épületek, a Szent Mihály templom és a Mátyás szobor/ világörökséggé nyilvánítását. Meghívták a szaktestület vezetőit, látogassanak el Kolozsvárra, a helyszínre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 28., 605. sz./

1995. szeptember 27.

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ szept. 8-10-e között rendezte meg a műemlékvédők első országos konferenciáját, a történelmi magyar egyházak és civil szervezetek részvételével. 1977-ben elnöki rendelettel - egyedül a világon - megszüntették a hivatalos műemlékvédelmet. A romániai szakemberek ezért egy évtizedig nem ismerhették meg az épület-helyreállítások terén elért technológiai fejlesztést. Az első konferencia témája: az egyházi műemlékek helyzete Romániában. Balogh Ferenc, a KLMT elnöke mondott beszédet, majd dr. Kovács Ferenc művészettörténész, dr. Murádin Magda műépítész és dr. Szabó Bálint, az Erdélyi Műemlék-restaurálók Egyesülete elnöke tartott előadást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./

1995. november 19.

A Partium és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság nov. 18-19-én Nagyváradon tartotta honismereti konferenciáját. Húsz helytörténeti, néprajzi és műemlékvédelmi előadás hangzott el, olvasható Dukrét Géza beszámolójában. Többek között Balogh Ferenc építészmérnök (Kolozsvár), a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a műemlékvédelemről, dr. Szabó Bálint egyetemi tanár (Kolozsvár), az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületének elnöke a műemlékvédelmi problémákról beszélt. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 25-26./

1995. november 28.

Elkészült az RMDSZ művelődési főosztályának jövő évi programja, a romániai magyarság közművelődésének forgatókönyve. Erről tájékoztatott Kötő József ügyvezető alelnök. "Az önszerveződő egyesületeket profiluk szerint továbbra is szövetségbe igyekszünk tömöríteni, mert ez teremti meg a minőségi kultúra feltételeit" - fejtette ki. Például a Romániai Magyar Dalosszövetség ellátja a kórusokat megfelelő zenei anyaggal, találkozókat, szakmai továbbképzéseket szervez. - Pályázatot írtak ki egy kultúrát támogató részvénytársaság üzleti tervére. Napvilágot látott nemzetközi terjesztésre szánt ötnyelvű kiadványuk az elkobzott egyházi javakról. Készítik az elkobzott közületi vagyonok listáját. A jövő évi tervek között szerepel a honfoglalással kapcsolatos tudományos ülésszak Temesváron, a cserhalmi ütközet emlékére Szent László szobor avatása Cegőtelkén, aug. 20-án, Nagykárolyban Károli Gáspár szobrának felállítását tervezik. Tamási Áron halálának 30. évfordulóján megrendezik a romániai magyar írók első vándorgyűlését. - A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság kezdeményezésére a világból 2000 vezető értelmiségi aláírásával kérte az UNESCO mellett működő ICOMOS-t, hogy nyilvánítsák a világörökség részévé Kolozsvár főterének műemlék-együttesét. A román ICOMOS elutasította a kérést, viszont a nemzetközi ICOMOS főtitkára Kolozsvárra fog látogatni. /Miklós László: Országmegtartó erőnk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

1996. május 5.

A nagybányai művésztelep megalapításának századik évfordulójára emlékeztek Kolozsváron máj 4-én és 5-én, az EMKE rendezésében. Dávid Gyula, az EMKE elnöke, Máj. 5-én a Bánffy-palotában tekinthette meg a közönség a nagybányai alkotók műveit, majd Murádin Jenő művészettörténész nyitotta meg a Györkös Mányi Albert Emlékházban a kolozsvári magángyűjtők tulajdonában levő, a nagybányai festőiskolát képviselő alkotók műveinek kiállítását. Ezután került sor a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöknek, Balogh Ferencnek a vezetésével a tudományos ülésszakra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 7., 774. sz./ 1896. jún. 6-án alakult meg a Nagybányai Művésztelep, és most jún. 4-én és 5-én szervezte meg az EMKE azt a nemzetközi részvétellel zajló rendezvénysorozatot, amely kezdetét jelenti a további megemlékező ünnepségeknek. A jún. 4-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megtartott ünnepélyes megnyitón részt vett Szűcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, valamint a házigazdák részéről dr. Csiha Kálmán püspök. Dr. Csorba Géza, a Nemzeti Galéria címzetes főigazgató-helyettese taglalta a Nagybánya-koncepció alakulását a Nagybánya-kép 100 éve című előadásában. Abodi Nagy Béla, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke a Nagybányai Művésztelep jelentőségéről szólt. Jún. 5-én tárlatlátogatást tartottak a Bánffy-palotában. Délután a Györkös-Mányi Albert Emlékházban a nagybányai alkotók munkáiból nyílt kiállítás, a festményeket Murádin Jenő művészettörténész mutatott be. /Németh Júlia: Nagybánya-centenárium Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1996. június 25.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében jún. 25-én Nagyváradon az egyházkerület 75 éves fennállása alkalmából egyházművészeti és műemlékvédelmi értekezletet tartottak. Egyházi építészeti örökségünk címmel ifj. Eszenyi Béla felsorolta az utóbbi 75 év építészeti vonatkozású eseményeit. Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a műemlékvédelem időszerű gondjairól szólt. Dr. Szabó Bálint, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületének elnöke nem tudott eljönni, helyette munkatársa, Makkai Dorottya beszélt a műemléktemplomok felújításának kérdéseiről. Több előadás hangzott el, az értekezleten jelen volt Tőkés László püspök is. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 27./

1996. augusztus 21.

Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./

1996. augusztus 21.

Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./

1996. október 20.

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ okt. 18-20-a között Szatmárnémetiben tartotta Műemlékvédelem és önkormányzat címen második konferenciáját. Ott volt Balogh Ferenc /Kolozsvár/, a KLMT elnöke, a házigazda, Bara István /Szatmárnémeti/, a KLMT alelnöke, Budapestről dr. Zádor Mihály professzor. A résztvevők több műemléket felkerestek, így Mikolán is jártak, ahol megkoszorúzták Gellért Sándor emléktábláját, aki 1948 és 1977 között itt tanított. A konferencia résztvevői felhívást adtak ki, kérve a helyhatóságokat, írják össze a műemlékek listáját. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./

1996. október 23.

Háromnapos konferencián tanácskoztak /okt. 11-13/ a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság tagjai Bihardiószegen és Székelyhídon. Összesen huszonnyolc tudományos dolgozatot olvastak fel helytörténeti, honismereti és néprajzi tevékenységük köréből. Azért tartották a konferenciát a két érmelléki faluban, mondta el Dukrét Géza földrajztanár, az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos elnöke, mert ezen a tájon még nem tartottak ilyen értekezletet, emellett Székelyhídon nemrég megnyílt a halászat és a vadfogás múzeuma. Az egyik előadó, Fazekas Lóránt /Szatmárnémeti/ Partium 14 néprajzi tájegységét ismertette, majd felsorolta, kik végeztek és végeznek kutatásokat ezen a vidéken. Dánielisz Endre /Nagyszalonta/ a bihardiószegi táncszokásokat ismertette. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./ Bihardiószeg valamikor színmagyar település volt, most már 6500 lakosának csak a fele magyar. A házigazda itt Gellért Gyula érmelléki esperes, a tiszteletes Gellért Sándor költő fia. Dukrét Géza az EKE országos elnöke, emellett a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke is. Ez a bizottság a műemlékek és emlékhelyek feltárását és felleltározását végzi. Balogh Ferenc kolozsvári mérnök, Balogh Edgár fia, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a tájházak fontosságát ecsetelte. Pávai Gyula /Arad/ Arad szobrairól beszélt, Pálkovács István az Árpád-kori Temesvár történetét körvonalazta, Venczel Márton /Nagyvárad/ Püspökfürdő élővilágát ismertette, Tavaszi Hajnal a barátkai missziós telep történetét taglalta, Kovách Géza /Arad/ Kézművesség a Bánságban címmel tartott előadást. Magyari Etelka Arad és Temesvár környékének helységnév-mondáival foglalkozik már hat éve. /Bodnár Gyöngyi: Hagyományaink nyomában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

1996. november 10.

Nov. 8-10-e között Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság kezdeményezésére másodízben rendezték meg. Az egyházi műemlékek helyzete Romániában témájú konferenciát, amelyen részt vettek a romániai magyar egyházak képviselői, valamint a műemlékvédő civil szakmai és érdekvédelmi szervezetek. Dr. Szabó Bálint javaslatára megállapodtak az erdélyi magyar egyházakon belül létrehozandó Erdélyi Magyar Egyházművészeti és Műemléki Tanács létrehozásáról. Az Erdélyi Műemlék Restaurátorok Egyesülete, mint szakmai érdekvédelmi egyesület kezdeményezte a műemlék-felügyeleti csoport létrehozását. A konferencia résztvevői az Erdélyi Magyar Keresztény Egyházak Elöljárói Állandó Értekezletéhez kívánnak fordulni a szakmai kezdeményezések egyházi támogatása érdekében. Vetési László lelkész a szórványgyülekezetek tulajdonában levő egyházi épületek megmentési esélyeiről beszélt. A románság a legtöbb helyen úgy érzi, hogy ami a faluban van, az az övék. Magyarigenben például még három magyar él, és a többségiek ugrásra készen várják, mikor halnak ki, hogy birtokba vehessék a templomot. Akad ellenkező példa is: Sajóvásárban a helybéli románok áldoznának szívesen a rogyadozó magyar templomra, de nem vetődik arra restaurátor. Horváth Levente a magyarózdi kastélyról szólt. Kádár István a kolozsmonostori katolikus templom helyreállítását ismertette, amelyet sikerült visszakapni az ortodoxoktól, akik 1948 után elfoglalták a templomot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 19., 912. sz./

1997. február 20.

Febr. 22-én Kolozsváron tartotta tudományos ülésszakát a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság. A megváltozott helyzetben új műemlékvédelmi stratégiára van szükség, állapította meg az ülésen Csetri Elek akadémikus. Megelégedéssel nyugtázták, hogy az Országos Műemlékvédelmi Bizottság élére a neves történészt, Andrei Pippidit nevezték ki. A társaság eddig is eredményes munkát végzett a műemlékállag számbavétele, megőrzése és népszerűsítése terén. Nem hagyható figyelmen kívül a történelmet meghamisító emléktáblák sokasága sem, amelyekkel Funar polgármester teleaggatta Kolozsvárt. Építkezése és városrendezés a milleneum évében címmel tartott előadást Gaal György, megjegyezve, hogy az 1996-os millecentenárium emlékét még egy árva kopjafa sem őrzi Kolozsváron. Dr. Kovács András egyetemi tanár a műemlékek szakszerűtlen átalakításáról szólt, példaképpen a gyulafehérvári székesegyház belső terének sikertelen átrendezését hozta fel. Az érsekség nagy összegeket költ olyan munkálatokra, amelyek a liturgikus céloknak megfelelnek ugyan, de tönkretesznek egy rendkívül értékes műemléket. Kérésére a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ az érsekséghez címzett levélben foglalta össze javaslatait. Keresztes Géza a műemlékvédelem városrendészeti kérdéseiről értekezett. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője a lapjában megjelent műemlékvédelmi írásokra hívta fel a figyelmet. Balogh Ferenc, a KLMT elnöke A műemlékpolitika aktuális kérdései címmel tartott előadást. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

1997. június 17.

A Teleki Oktatási Központban június 13-18. között folyó idei összejövetel témája: Műemlékvédelem és természetvédelem. A népfőiskola társszervezője a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a Rhododendron Környezetvédő Egyesület. A népfőiskola Kárpát-medencei részvétellel zajlik, jelen vannak a magyarországi Székely Kör, a Budapest Környéki Népfőiskola Egyesület képviselői, továbbá Szabadkáról is érkeztek vendégek a hazai meghívottak mellé. Az összejövetel célja, hogy megvitassa, mit tehetnek a szakmai civil szervezetek annak érdekében, hogy a műemlék- és természetvédelemben felkészült polgárok álljanak a társadalom szolgálatában. A rendezvény előadói a szakma jeles magyarországi és hazai képviselői. Az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya részéről jelen voltak Dáné Tibor Kálmán főosztályvezető, népfőiskola-szervező, valamint Balogh Ferenc főelőadó, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 17., 1050. sz./

1997. július 11.

Júl. 11-én 72 éves korában meghalt Herédi Gusztáv Kolozsváron. A Bolyai Tudományegyetemen filozófia szakon végzett, szerkesztőként dolgozott az Igazságnál, az Utunknál, főszerkesztő helyettesként a Falvak Népénél, majd nyugdíjazásáig a Korunk rovatvezetője volt. Több regénye, novellája jelent meg, helytörténeti, művelődéstörténeti és demográfiai tanulmányokat is írt. Az RMDSZ alapító tagja volt, hosszú ideig Kolozsváron városi tanácsosként is dolgozott, hozzájárult Kolozsvár magyarsága jogsérelmeinek orvoslásához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ Herédi Gusztáv /Kolozsvár, 1925. máj. 14. - Kolozsvár, 1997. júl. 11./ a Romániai Magyar Szó Kutyatej című rovatát szerkesztette, részt vett az EMKE, az EME, az RMGE újraalakításában, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Kibéden a Nyírő József Társaság, Mészkőn a Balázs Ferenc Művelődési Egylet, Parajdon az Áprily emlékház létrehozásában.

1997. szeptember 13.

A Kriza János Néprajzi- és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezésében szeptember 12-14. között Zabolán találkoztak az erdélyi magyar néprajzi gyűjtemények kezelői, a néprajzosok, muzeológusok és műemlékvédők, hogy megbeszéléseket folytassanak a vidéki néprajzi tájházak és múzeumi gyűjtemények helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről. A szakmai előadások, bemutató-dolgozatok és a szakmai viták mellett a jelenlévők, Pozsony Ferenc - a KJNT, valamint Balogh Ferenc - a KLMT elnökének vezetésével kataszteri nyilvántartásba vették a bemutatott létező állami, iskolai, önkormányzati és magángyűjteményeket. A rendezvényen jelen volt az RMDSZ Ügyvezető Elnökség művelődés- és egyházügyi főosztályának, valamint az Illyés Közalapítvány művelődési szaktestületének képviseletében Balogh Ferenc, az ÜE főelőadója. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 13., 1113. sz./

1997. szeptember 29.

A Kriza János Néprajzi Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezésében szept. 12-13-án rendezték meg Zabolán a Tájházak konferenciát. A magyar nyelvterület különböző részeiből érkeztek a meghívottak. A résztvevők megtekintették a zabolai templomot, a zabolai tájházat, amelyet dr. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke rendezte be, édesanyja segítségével, majd Csernátonban az ottani múzeumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Ugyanerről: szept. 13.

1997. október 11.

Okt. 9-11. között Kolozsváron "Műemlékvédelem, településfejlesztés és környezetvédelem az önkormányzatok szintjén" címmel Romániából, Magyarországról és Jugoszláviából egybegyűlt szakemberek, polgármesterek tartottak konferenciát, továbbá tényfeltáró szakmai kirándulást /Torda, Mészkő, Torockó, Tordaszentlászló, Kőrösfő és Magyarvista/ és vitafórumot, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezésében. - A romániai magyar polgármesterek, tanácsosok és szakemberek számára megfogalmazott "Kolozsvári felhívás" kiemeli a településfejlesztés kérdéseit megvizsgáló és alakító lakossági fórumok szükségességét a rendszerváltás következményeként. - A találkozón részt vettek Kiss János Botond környezetvédelmi államtitkár, Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa és Boros János, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke is, míg a megnyitót Székely István önkormányzati alelnök és Balogh Ferenc KLMT-elnök, az RMDSZ ÜE főelőadója tartották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 14., 1032. sz./

1997. október 26.

1998-99-ben hármas évfordulóra emlékezik a Kárpát-medence magyarsága: a szabadságharc 150., Petőfi Sándor születésének 175., illetve halálának 150. évfordulójára. Ennek méltó megünneplése érdekében az RMDSZ Oktatási Művelődési és Egyházügyi Főosztályának, valamint az Erdélyi Múzem Egyesületnek /EME/ és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek /EMKE/ közreműködésével okt. 24-én Kolozsváron erdélyi Emlékbizottság alakult, melynek tagjai: Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke, Dávid Gyula az EMKE elnöke, Kötő József az RMDSZ oktatási, művelődési és egyházügyi alelnöke, az EMKE ügyvezető elnöke, Matekovits György /Temesvár/, Muzsnay Árpád /Szatmárnémeti/, Sylveszter Lajos /Sepsiszentgyörgy/ az EMKE régiós alelnökei, Egyed Ákos akadémikus, az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának elnöke, Balogh Ferenc művelődési főelőadó, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, Dáné Tibor Kálmán művelődési főosztályvezető, valamint Laskay Sándor közművelődési előadó. Az Emlékbizottság Benkő Samu és Dávid Gyula személyében két társelnököt választott, a titkári teendők elvégzésével Dáné Tibor Kálmánt bízta meg. A bizottság eldöntötte, hogy körlevélben fordul az összes hazai magyar közművelődési egyesülethez, azzal kéréssel, hogy saját rendezvényeikkel egészítsék ki az ünnepi rendezvénysorozatot. A bizottság javasolta a Román Akadémia illetve a Magyar Tudományos Akadémia közös bizottságának felállítását az 1848-as forradalom eseményeivel kapcsolatban, mely a történelmi igazság jegyében tisztázná azokat az eseményeket, melyeknek a nacionalisták általi félremagyarázása mérgezi a két nép viszonyát és akadályozza a megbékélést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 27., 1141. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1-2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-159




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998