udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Keleti György

1994. július 30.

Júl. 30-án Gyulán találkozott Gheorghe Tinca román védelmi miniszter Keleti György honvédelmi miniszterrel. A magyar fél kezdeményezésére létrejött találkozón a kétoldalú katonai kapcsolatokról, az együttműködés kiszélesítéséről tárgyaltak. Tinca tíz javaslattal érkezett, ezek között szerepeltek a közös hadgyakorlatok, katonatisztek cseretanulmányai a két ország katonai akadémiáin. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

1994. november 18.

Nov. 18-án katonai küldöttség élén háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Keleti György honvédelmi miniszter, megkezdte tárgyalásait kollégájával, Gheorghe Tincával, majd Melescanu külügyminiszterrel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20./

1994. november 20.

Eredményesnek nevezte Keleti György honvédelmi miniszter romániai útját, miután nov. 20-án visszatért. Tárgyalt Iliescu elnökkel is. Megállapodtak Tinca védelmi miniszterrel, hogy magyar katonák romániai, illetve románok magyarországi képzésben vesznek majd részt. Egyeztetett létszámcsökkentésre is sor kerül. Keleti György Marosvásárhelyen látogatást tett Sütő András írónál is. /Népszava, nov. 21./ Keleti György román kollégájával Székelyföldre látogatott. Csíkszeredában a látogatás során Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök elpanaszolta, hogy az utóbbi években gyakran száz méter magasan zúgtak el a repülőgépek a város fölött, többször vallásos ünnepek alatt. Keleti György leszögezte, reméli az dés külön foglalkozik majd a romániai magyarság jogaival, mert Magyarország nagy felelősséget érez a határain kívül élő magyarokért. Keleti György Segesvár mellett megkoszorúzta Petőfi emlékművét, Marosvásárhelyen Paul Cheler hadseregtábornok, az erdélyi hadsereg parancsnoka fogadta. /Új Magyarország, nov. 21./

1994. november 25.

Keleti György elégedetten nyilatkozott romániai útjáról, többször hangsúlyozta, hogy ilyen egy pár évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna. /Magyar Nemzet, nov. 25./

1994. december 10.

Kolozsvárott ülésezett dec. 10-11-én az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Eldöntötték, hogy Kolozsváron lesz az RMDSZ IV. kongresszusa, máj. 26-28-a között. Markó Béla az SZKT nevében felhívással fordult a hazai és nemzetközi demokratikus közvéleményhez, amelyben a romániai magyarság helyzetének megoldatlanságára figyelmeztetett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a visszarendeződési folyamatok és a magyarellenes politikai kurzus erősödése miatt indítványozta a helyi választásokra való felkészülés elkezdését. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő javasolta, hogy az RMDSZ kérjen hivatalos magyarázatot a román titkosszolgálattól, az SRI-től a halállistával kapcsolatban. Katona Ádám számon kérte Szabó Károly szenátortól, miért írta alá az SRI jelentését. Az SZKT ülésén interpellációkra is sor került. Volt olyan is, aki megkérdőjelezte csíkszeredai gazdasági főosztály létjogosultságát. Tőkés László püspök kifogásolta Keleti György honvédelmi miniszter nyilatkozatát: új katonai alakulatok telepítése belügy. "Keleti a Ceausescu-doktrínát melegíti föl, ő adja a szájukba a sípot: minden ország belügye..." Katona Ádám interpellációja szerint Tokay György mondta ki: az RMDSZ-ben is vannak szélsőségesek, most pedig a "fundamentalisták" kifejezést használta. Tokay visszautasította a vádat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12, 13./ A sorskérdéseket illetően az SZKT mindig egységes, állapította meg Dézsi Tamás, az SZKT elnöke. Az RMDSZ autonómiatervének van realitása, mondta, Európa sok régiójában megvalósított és élő organizmusokról van szó. /Új Magyarország, dec. 10./

1995. február 4.

Febr. 4-én Debrecenben találkozott Keleti György honvédelmi és Gheorghe Tinca védelmi miniszter, a nem hivatalos találkozót a magyar fél kezdeményezte. Megállapodtak abban, hogy a katonai együttműködés fejlesztésével kapcsolatos terveket mindkét fél saját parlamentje elé terjeszti. A mostani folytatása volt a gyulai, majd az év végi bukaresti találkozónak, ahol 15 pontban rögzítették az együttműködés legfontosabb kérdéseit. Két hét múlva Bukarestben szakértői csoport dolgozza ki a csapatcserék pontos menetét. Gheorghe Tinca példaadónak értékelte a magyar-román katonai együttműködést. Elmondta, hogy a román hadseregben szolgálatot teljesítő magyar, német és más nemzetiségűek anyanyelvükön olvashatnak könyveket, újságokat. Biztosítják a szabad vallásgyakorlást, jelenleg folyik a katonalelkészek kiképzése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6., Magyar Nemzet, febr. 6./

1995. március 3.

A székelyföldi - főleg Hargita és Kovászna megyei - városok fölött az utóbbi napokban következetesen ismétlődő gyakorló repüléseket végeznek a román hadsereg helikopterei és lökhajtásos vadászgépei. A gépek hatalmas zajt csapnak. A Háromszék /Sepsiszentgyörgy/ napilap nemcsak légi, hanem szárazföldi mozgásokról is hírt ad. Mindez márc. 15-e előtti erőfitogtatásnak tulajdonítható. A jelenség meglepő, mert Keleti György honvédelmi miniszter látogatásakor Gheorghe Tinca személyesen megígérte, hogy ilyen repülős hadgyakorlatok a jövőben nem lesznek. /Új Magyarország, márc. 3./

1995. június 21.

Gheorghe Tinca védelmi miniszter jún. 21-én találkozott Washingtonban Willam Perry amerikai védelmi miniszterrel és átadta magyar kollégájával, Keleti György honvédelmi miniszterrel közösen írt levelét, melyben kérik az Egyesült Államok további támogatását a két ország katonai együttműködéséhez, többek között a Budapest és Bukarest közötti forró drót létesítéséhez, amelyet amerikai segítséggel hoznának létre. Tinca útjának egyik legfontosabb célja Románia NATO-csatlakozásának előmozdítása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21., Magyar Hírlap, jún. 22./

1995. július 10.

Júl. 10-én háromnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Dumitru Cioflina vezérezredes, román vezérkari főnök, magyar partnere, Németh Sándort altábornagy meghívására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ Cioflinát fogadja Keleti György honvédelmi miniszter is. /Magyar Hírlap, júl. 11./

1995. október 3.

Keleti György honvédelmi miniszter okt. 3-án találkozott a meghívására háromnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. Megállapodtak a forródrót, a közvetlen telefonkapcsolat létesítésében a két ország vezérkari főnöke között, továbbá arról, hogy felújítják a közös hadtörténészi bizottság 1990 óta szünetelő munkáját. Egyezményt készítettek elő a hadisírok gondozásáról. Póda Jenő, az MDF honvédelmi szakértője elmondta az MTI-nek, hogy kétarcúság tapasztalható a román katonapolitikában Magyarországgal szemben. Felső szinten látszólag kiválóak a kapcsolatok, közben folytatódik a román katonai egységek betelepítése Hargita és Kovászna megyébe, ezzel megváltoztatják az etnikai arányokat. Fel kellene vetni Gheorghe Tincának, hogy a román hadseregben nem egy esetben magyarságukért bántalmaznak magyar katonákat, a televízióban pedig román katonatisztek tettek magyarellenes kijelentéseket. - Ezt megteszi, amikor a román védelmi miniszter találkozik az Országgyűlés honvédelmi és külügyi bizottságával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

1995. október 4.

Okt. 4-én Gheorghe Tinca védelmi miniszter Budapesten találkozott Kovács László külügyminiszterrel. Kovács László elmondta, hogy a megbékélés egybeesik a kormányprogrammal, sőt az MSZP választási programjában is szerepel. A megbékéléshez nélkülözhetetlen a feszültséget okozó kérdések rendezése. Tinca elmondta, hogy 240 ezerről az ezredfordulóra 190 ezerre csökkentik a román hadsereg létszámát /a magyar honvédség létszámát 90 ezerről már 1998-ra 60 ezerre csökken/. Magyar részről felvetették, hogy a román oktatási törvény és a nemzeti jelképekről hozott jogszabály sérti a kisebbségek jogait. Tinca szerint tekintettel kell lenni a többségi nemzet érzékenységére. Keleti György honvédelmi és Gheorghe Tinca védelmi miniszter közös nyilatkozatban fejtette ki, hogy a két ország nagy jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének, a két miniszter közös levelet írt William Perry amerikai védelmi miniszternek, hogy tájékoztassák őt a magyar-román katonai kapcsolatokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1995. október 5.

Semmiféle összefüggés nincs egy ország területének etnikai összetétele és a katonai egységek stratégiai elhelyezése között, jelentette ki Gheorghe Tinca védelmi miniszter az Új Magyarország munkatársának kérdésére. A lap kérdésére Tinca elmondta, hogy ez a kérdés nem került szóba a Keleti György honvédelmi miniszterrel folytatott budapesti megbeszélésén. /Új Magyarország, okt. 6./

1995. október 9.

Kovács László külügyminiszter New Yorkban tett nyilatkozata azt a benyomást keltette, mintha "én ellene volnék a tárgyalásoknak, a párbeszédnek, a kemény vonalat képviselném"- nyilatkozta Tőkés László a Duna Televízió okt. 9-i, Esti kérdések című műsorában. A tárgyalókészséget azonban nem szabad összetéveszteni a minden áron való kapcsolattartással. Tőkés László bírálta a román-magyar katonai együttműködés hiedelmét is. "Közismert tény - válaszolta - hogy katonai és karhatalmi alakulatokat telepítenek nem csupán Székelyföld, hanem a partiumi magyar többségi területek településeire - Szatmárra, Nagykárolyra, Nagyszalontára." Ez egyfelől megfélemlítés céljából történik, másfelől a románok túlsúlyát emelik. "Szomorúnak tartom Keleti György honvédelmi miniszter azon kijelentését: Romániának, a román katonaságnak belügye, hogy hová telepít katonai alakulatokat saját országa területén." Tőkés László az RMDSZ-t is bírálta, a tanügyi válsághelyzettel kapcsolatban: "Minimalista célkitűzésnek tartom a tanügyi osztály alelnökének azt a tervezetét, hogy a létező kereteket kell kitölteni, hogy a minőségi javulásra kell törekedni." A "kis lépések politikájának becézett tanügyi politika összességében nem vezet semmire." /Új Magyarország, okt. 10./

1995. december 13.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezető személyisége okt. 23-ától éhségsztrájkba kezdett és azt csak a 42. napon, orvosai utasítására, dec. 3-án hagyta abba. Éhségsztrájkjának 38. napján nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Öröm számára, hogy platformjuk készíthető elő az RMDSZ országos vezetőségétől kierőszakolt székelyudvarhelyi rendkívüli, decemberi SZKT-t. Öröm az is, hogy az Európa Tanács dec. 16-án helyszíni szemlére Romániába küldi Jansson, Schwimmer és Mme Durrieu jelentéstevőit. Katona Ádám hangsúlyozta, hogy az RMDSZ erkölcsi-politikai válságban szenved. Szerinte Markó Béla elnök a Tokay- és a Verestóy-vonalat képviseli, közben az autonómia elkötelezett híveként nyilatkozik. Markó Béla egy esztendeje késlekedik elvégezni azt a Tőkés László által az SZKT-ben többször is igényelt elemzést Tokay György és társai által híresztelt állításról, hogy "mi "szélsőségesek" lennénk a Szövetségben, akik veszélyeztetik a térség békéjét". Jelképes, hogy Markó Béla éppen Tokay Györggyel utazik Dél-Tirolba a területi autonómiát tanulmányozni. Van ok a nyugtalanságra, mert az anyaország kormányzata nem akarja kimondani védőhatalmi kötelezettségét az utódállamok magyarsága felett, sőt Keleti György honvédelmi miniszter nem talált semmi kivetnivalót abban, hogy sokezernyi katona betelepítése folyik Székelyföldre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 13./ Az Adevarul (Bukarest) dec. 15-i száma ismerteti Katona Ádám fenti nyilatkozatát Gyenge visszhang, ellentétek, keserűség címmel. A Romániai Magyar Szóban Cseke Gábor tudósított ugyanerről a nyilatkozatáról Az éhségsztrájk 38. napján címmel, hozzátéve: a helyzetelemezésbe valószínűleg belejátszott az éhségsztrájk próbára tevő nyomatéka, a betegágyban fekvő elkeseredettebben fogalmaz. A következő időszakban kiderül: ki is nyilatkozott: a beteg ember vagy a platform maga, írta Cseke Gábor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1996. március 23.

A Csíki székelyek külön veteránszövetséget hoztak létre, mert nem tudtak hozzájutni a törvényesen járó juttatásokhoz. Hajdú Gábor szenátor elmondta, hogy szenátori irodája közreműködésével 2500 volt frontharcos kérelmét összegyűjtötték, majd a magyar honvédség budapesti katonai levéltárához fordultak, hogy adják meg az igazolásokat. Keleti György honvédelmi miniszter romániai látogatásán román kollégájával megegyeztek, hogy mindent megtesznek a háborús veteránok problémájának megoldására. Meglepetésükre, nyilatkozta Hajdú Gábor, a válaszok nagyot késve és szórványosan érkeztek. Érthetetlen, hogy a válaszok 90-95 százaléka nemleges. A pozitív válaszok pedig nem tartalmazták a román előírásokhoz nélkülözhetetlen tájékoztatást. Igazolásukban kikerülték a frontszolgálatot, holott éppen erről kérték a megerősítést. Végül Hajdú Gábor személyesen is járt ebben az ügyben Budapesten, a Fekete Sas utcában. Azt a felvilágosítást kapta, hogy valóban van olyan irattár, ahol a szükséges nyilvántartások megvannak, de - azzal ők nem tartanak kapcsolatot. Hajdú Gábort felháborította ez a válasz. /Zsehránszky István: Két hivatal között... a temetőben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./

1996. május 11.

A román sajtóban megjelentek szerint Keleti György magyar honvédelmi miniszter azt mondta, hogy egy héten belül Bukarestben tárgyal román kollégájával, Tincával, akkor tisztázza, hogyan érti Tinca azt a kijelentését, miszerint ha Magyarországot előbb veszik fel a NATO-ba, fegyverkezési versenyt gerjeszt a két ország között. Gheorghe Tinca azonban most nem tartja alkalmasnak a találkozást. /Népszabadság, máj. 11./

1996. szeptember 6.

Katonai bizalom- és biztonságerősítő megállapodást írt alá szept. 6-án Aradon Keleti György honvédelmi és Gheorghe Tinca védelmi miniszter. A dokumentum többek között tájékoztatási kötelezettséget ír elő a magyar-román határ 80 kilométeres körzetében zajló csapatmozgásokról. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./ Keleti György elmondta, hogy szept. 8-án egy németországi hadgyakorlaton ismét találkozik román kollégájával. Megállapodtak abban, hogy az idén Bukarestben aláírják a két ország közötti titokvédelmi és a hadisírok kölcsönös gondozásáról szóló megállapodást. /Magyar Nemzet, szept. 7./

1996. szeptember 11.

/MTI-tudósítás, szept. 11./ Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egy Horn Gyula magyar miniszterelnökhöz intézett terjedelmes nyílt levélben, amelynek szövegét szept. 11-én délután eljuttatta az MTI bukaresti irodájába, megismételte és részletesen indokolta arra vonatkozó javaslatát, hogy halasszák el a román-magyar alapszerződés aláírását, helyszínét változtassák meg, és a dokumentum szövegét alakítsák át. Az RMDSZ-politikus legutóbb a Szövetségi Képviselők Tanácsának és a Szövetségi Egyeztető Tanácsnak, a magyar érdekképviselet legfőbb döntéshozó fórumainak pénteki marosvásárhelyi ülésén élt ezzel az indítvánnyal. A szóban forgó tanácskozásról kiadott RMDSZ-nyilatkozat nem tartalmazott ilyen értelmű felszólítást: azt szögezte le, hogy az RMDSZ tudomásul veszi az alapszerződést, "bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki a romániai magyar nemzeti közösséget". Tőkés László nyílt levelében kifejti, hogy a magyar kormány és a miniszterelnök korábbi nyilatkozatainak fényében hidegzuhanyként hatott az alapszerződés aláírásának váratlan bejelentése, a szerződés szövege és az, hogy az RMDSZ-t, véleménye szerint, a döntő szakaszban teljesen kizárták a szerződéskötés folyamatából. A tiszteletbeli elnök kifejti, hogy megítélése szerint a szerződés jelenlegi formájában több ponton is ellent mond az RMDSZ álláspontjának, s idézi a vezető testületek korábbi állásfoglalásait, amelyek szükségesnek tartották, hogy a dokumentum garantálja a romániai magyar közösség autonómia-jogát, nevezetesen a romániai magyar kisebbséghez tartozó személyek jogát a személyi, a helyi önigazgatási és regionális autonómiákhoz, s azokon a területeken, ahol többségben vannak, a különleges jogálláshoz. Ugyancsak emlékeztet a püspök a nemzeti kisebbség felekezeteitől, közösségeitől törvénytelenül eltulajdonított ingatlanok és javak visszajuttatásának elvárására. "Még ha igaz is volna az az állítás, hogy a jelenlegi alapszerződés jóval több jogot ír elő a romániai magyarság számára, mint amennyivel ez idő szerint rendelkezik, a végrehajtási, ellenőrzési, megfigyelési és döntőbíráskodási mechanizmusok szinte teljes hiánya rendkívül kérdésessé teszi a román részről vállalt kötelezettségek betartását" - írja Tőkés László. A tiszteletbeli elnök az alapszerződésre vonatkozó első román megnyilatkozásokra hivatkozik annak bizonyítására, hogy a román hatalomból hiányzik a politikai akarat az alapszerződés alkalmazására nézve, s a romániai magyarsággal kapcsolatos politikájában érdemi változás nem várható. "A kollektív jogok és az autonómia-formák elvetésével a mindenkori román hatalom a magyar nemzeti közösséget egyetlen hatékony önvédelmi eszközétől, a belső önrendelkezés lehetőségétől akarja megfosztani" - írja Horn Gyulához címzett nyílt levelében. Az egyházi ingatlanok és javak kérdésében Melescanu külügyminiszter szeptember 3-i levelét "merő porhintésnek és leszerelő politikai manővernek kell tekinteni" - fejti ki Tőkés. A továbbiakban a püspök vitatja a magyar kormány álláspontját, miszerint az alapszerződés kedvez a romániai magyarságnak és előrelépés a történelmi megbékélés útján, vagy hogy "ha a román-magyar államközi viszonyok jók, az a magyar kisebbségnek is jó". Véleménye szerint "Keleti György katonai békepolitikája például nem zárja ki a magyar többségű erdélyi területek folyamatos katonai ?megszállását?". "Elnyomóink az anyaország ?barátságát? és ?jóviszonyát? további elnyomatásunkra szóló ?felhatalmazásként? értelmezik, és eszük ágában sincs az alapszerződések kisebbségvédelmi előírásait gyakorlatba ültetni" - fogalmaz Tőkés László, aki szerint az alapszerződésnek a stabilitást, biztonságot és euroatlanti integrációt segítő "jótékony hatása" is csupán látszólagos: csak elkendőzi a problémákat, ez pedig kifejezetten káros és veszélyes. Mindezek alapján kéri Tőkés László a kormányt és személy szerint a miniszterelnököt a halasztásra, hozzáfűzve, hogy ő maga, "valamint a romániai magyarság felelős képviselői" nem ellenzői az alapszerződésnek, csupán annak méltányos átalakításáért szállnak síkra. Őszintén üdvözlik a magyar kormány szerződéskötési és megbékélési erőfeszítéseit, viszont semmiképpen sem tudják támogatni egy "nyilvánvalóan rossz alapszerződés" aláírását. Végül a levélíró kifejti: "Visszautasítjuk azt a hamis párhuzamot, amelyet egyesek az alapszerződés szélsőnacionalista román ellenzői és miközöttünk vonnak a kétoldalú extrémizmus látszata alapján", mivel "rendkívül fonák dolog az elnyomót és elnyomottat egymással azonosítani". "A szélsőnacionalista román politika megsemmisítő törekvéseivel szemben a mi kritikus álláspontunkat jogos önvédelmünk és demokratikus kisebbségvédelmi politikánk hitelesíti" - fejeződik be a nyílt levél. Az MTI tehát nem hozta nyilvánosságra a levelet, csak összefoglalta, a magyarországi napilapok szept. 12-i számukban ezen MTI-tudósítás alapján ismertették Tőkés László nyílt levelét. Tőkés Lászlónak Horn Gyula miniszterelnökhöz írt nyílt levelét csak a Magyar Nemzet közölte le teljes terjedelmében, egy nappal később. /Magyar Nemzet, szept. 13./

1996. december 9.

A bukaresti Evenimentul Zilei napilap dec. 4-i száma hírül adta, hogy hadgyakorlatot tartottak olyan forgatókönyv alapján, mely szerint Romániát arra kényszerítik, hogy megváltoztassa határait és elfogadja az etnikai elvű autonómiát. A provokatív forgatókönyv szerint a térség államai területi követeléssel lépnek föl, egyidejűleg nyomást gyakorolnak a kisebbségek nacionalista képviselői is. Néhány városban utcai harcok kezdődnek./!/ Ez Gheorghe Tinca hadügyminiszter búcsúzója, aki előzőleg többször büszkélkedett, hogy jó viszonyt ápol Magyarországgal, parolázott Keleti György honvédelmi miniszterrel. Iliescu volt államelnök nyilvánvalóan jóváhagyta ezt a provokációs hadgyakorlatot. /Szász János: Iliescu ejtőernyősei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./ A dec. 4-én kezdődött háromnapos hadgyakorlatról a védelmi minisztériumi szóvivő, Moise kijelentette, hogy a forgatókönyvnek semmi köze a valósághoz és nincs sem politikai, sem etnikumközi vonatkozása. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

1997. február 15.

Febr. 17-én Victor Babiuc védelmi miniszter Debrecenbe utazott, ahol Keleti György honvédelmi miniszterrel tárgyalt. A két miniszter titokvédelmi egyezményt írt alá, amely feltétele annak, hogy a két ország katonai és haditechnikai együttműködése bővülhessen. Elhatározták, hogy a két minisztérium integrációs kérdésekkel foglalkozó helyettes államtitkárai havonta, a miniszterek pedig negyedévente találkoznak egymással, felváltva a két országban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

1997. április 21.

Victor Ciorbea miniszterelnök ápr. 21-én fogadta az ápr. 20-án romániai látogatásra érkezett Keleti György honvédelmi minisztert, aki előzőleg Victor Babiuc védelmi miniszterrel tárgyalt. Megállapodtak abban, hogy 1998. jan. 1-től megalakul a közös román-magyar békefenntartó zászlóalj, és tanulmányozták a gyorsreagálású közös egység létrehozásának lehetőségeit is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ Keleti György a román kormányfőtől ígéretet kapott arra, hogy idén okt. 6-án a 13 aradi vértanú emlékművénél személyesen a magyar honvédelmi miniszter koszorúzhat. A két miniszter által a hadisírok gondozásáról aláírt szándéknyilatkozat a következő, augusztusi miniszteri találkozón ölthet szerződéses formát. Jelenleg román hadtörténész küldöttség tartózkodik Budapesten, hogy tanulmányozza azokat a hadtörténeti dokumentumokat, amelyeket átad majd a magyar fél. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

1997. augusztus 11.

Victor Babiuc védelmi miniszter Párizsból hazautazva aug. 11-én - útját Budapesten megszakítva - a Ferihegyi repülőtéren találkozott kollégájával, Keleti György honvédelmi miniszterrel. Megállapodtak abban, hogy koraősszel Budapestre látogat a román miniszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1997. szeptember 26.

Szept. 26-án kétnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Victor Babiuc védelmi miniszter. Magyarország és Románia viszonyát nem módosítja, ha Magyarország előbb lesz a NATO tagja, jelentette ki Babiuc. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./ Babiuc szept. 26-án Keleti György honvédelmi miniszterrel megállapodott abban, hogy Keleti György okt. 6-án koszorút helyez el Aradon, az aradi vértanúk emlékhelyénél. Az ősz végén Bukarestben aláírják a közös magyar-román békefenntartó zászlóalj létrehozásáról szóló dokumentumot. A tárgyaláson szóba került a magyar-román hadiipari együttműködés is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

1997. október 6.

Okt. 6-án Keleti György honvédelmi miniszter megkoszorúzta Aradon a 13 kivégzett honvédtábornok emlékhelyét. Személyében először koszorúzta meg magyar honvédelmi miniszter az aradi emlékművet. Az ünnepélyes szertartáson részt vett Dan Zaharia román védelmi minisztériumi államtitkár, Ion Horhat megyei prefektus, Bognár Levente alprefektus is. Ezután a román hősi emlékműnél - a házigazdák meglepetésére - Keleti György is koszorúzott. Ezután kezdődött csak az aradi emlékhelyen az RMDSZ által rendezett gyászünnepség. /Szabadság (Kolozsvár), ok. 7./ Okt. 6-án az aradi vértanúk emlékművének hagyományos koszorúzási ünnepségén az RMDSZ nevében Markó Béla szövetségi elnök mondott megemlékező beszédet. Az ünnepségen jelen voltak az RMDSZ más vezetői, országos és helyi tisztségviselői, továbbá hivatalos magyarországi személyek, valamint a határon túli magyar kisebbségek szervezeteinek képviselői. Beszédet mondott Törzsök Erika, a HTMH elnöke is, kifejtve, hogy ez a nap fogalommá vált minden magyar számára, függetlenül attól, hogy hol él. Tokay György kisebbségügyi miniszter méltatta, hogy milyen nagy jelentőségű a magyarság megmaradása számára csaknem másfél évszázada folyamatos, tömeges jelenlétünk a kegyhelyen az okt. 6-i gyászünnep alkalmából. Sok szervezet koszorúzott, köztük volt Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége nevében, a magyarországi pártok küldöttei, a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ A magyarországi sajtó, a rádió és a televízió is azt jelentette, hogy először koszorúzta meg magyar honvédelmi miniszter az aradi emlékművet. Valójában Für Lajos akkori honvédelmi miniszter volt az első, aki 1990. okt. 18-án helyezett el koszorút az aradi emlékműnél. /Nem Keleti volt az első Aradon. = Új Magyarország, okt. 8./

1997. december 20.

Magyarországnak érdeke, hogy Románia megfeleljen a NATO-tagság követelményeinek, jelentette ki Keleti György honvédelmi miniszter dec. 20-án a Nagyvárad melletti Félixfürdőn, ahol Victor Babiuc román védelmi miniszterrel találkozott. A rendszeresnek mondható találkozón áttekintették a katonai együttműködés időszerű feladatait. Mindketten úgy látják, hogy az együttműködés példaértékű. A két miniszter katonai szállítási intézményt írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

1998. március 20.

Constantin Dudu Ionescu román védelmi miniszter Budapestre utazott és március 20-án a közeljövőben felállítandó magyar-román közös békefenntartó zászlóalj létrehozásáról írt alá megállapodást Keleti György honvédelmi miniszterrel. A megállapodást a parlamentnek ratifikálni kell. A közös zászlóalj létszáma mindkét ország részéről legfeljebb 500-500 katona lesz, a zászlóalj hivatalos nyelve az angol. Az egység irányítására a két ország közös zászlóaljparancsnokságot hoz létre, amelyben mindkét nemzet egyenlő arányban képviselteti magát. A parancsnokság vezető beosztásait a román és a magyar fél képviselői évente felváltva, országonként egyenlő arányban töltik be. A zászlóalj első parancsnoka román főtiszt lesz - ezt sorshúzással döntötték el a sajtótájékoztató helyszínén -, akit a román vezérkar választ ki. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

1999. július 22.

Varga Domokos György visszaidézte az 1989-es fordulat utáni helyzetet, amikor a Magyarországra látogató Tőkés László népszerűségét használta ki Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter és Keleti György /akkor honvédségi szóvivő/, hogy átmentsék magukat az új rendszerbe. 1990 februárjában közös tévéinterjút készített velük Juszt László. Elhatározták, hogy eltávolítják Tőkés László mellől Kovács Miklóst, aki a Ceuaseuscu-diktatúra idején tartotta vele a kapcsolatot. Ábrahám Dezső vállalkozott arra, hogy lakásába hívja meg Tőkés Lászlót. Ábrahám Tőkés telefonjait lehallgatta, állította az újságító informátora. Ábrahám Dezső 1988-ban megalapította elhunyt feleségéről elnevezett Jákó Vera Díjat. Az első díjazott Juszt László volt. /Varga Domokos György: Képek nagyító alatt. = Demokrata (Budapest), júl. 22./

2004. február 27.

Keleti György, aki a magyar honvédelmi tárca szóvivője volt 1989-től 1992-ig, február 26-án kijelentette, nem tud arról, hogy Magyarországon is működtek olyan kiképzőtáborok, ahol a Ceausescu-rezsimmel szemben álló személyeket készítettek fel a romániai forradalmat megelőzően. A táborokról Gheorghe Ratiu, a román titkosszolgálat egykori embere az Arte televízióban bemutatott német dokumentumfilmben azt állította: Bicskén, Budapesten, Ausztriában és Németországban is működtek olyan kiképzőtáborok, ahol a Ceausescu-rezsimmel szemben álló személyeket készítettek fel. Keleti, aki korábban honvédelmi miniszter is volt, hozzátette: tiszteket biztosan nem képeztek ki, "mert ilyen képzés román tisztek számára Magyarországon nem volt". Elmondta: Bicskén a nyolcvanas években nem kiképző bázis, hanem egy katonai építő alakulat volt, majd a rendszerváltás után annak helyén egy menekülttábor létesült. Az Arte dokumentumfilmjében megszólalt Németh Miklós akkori magyar miniszterelnök is, aki a Ceausescu-rezsimmel szembenállók felkészítéséről, kiképzéséről úgy nyilatkozott: a németek, az amerikaiak és a magyarok is részt vettek ebben a folyamatban. /Keleti nem tud az álforradalmárok kiképzéséről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998