udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kenyeres Pál

2000. július 22.

Júl. 26-án lesz Aradon, a Tulipán könyvesboltban dr. Széll Lajos Aradon éltem című emlékiratának bemutatója. Széll Lajos, a két világháború között élő és tevékenykedő ügyvéd bemutatta azt az időszakot, amikor az erdélyi magyar egyházak és a magyar közoktatás a legnehezebb periódust élte át. Dr. Széll Lajos hosszú ideig a belvárosi római katolikus egyháztanács elnöke volt. Részletesen beszámolt akkori tevékenységéről, továbbá Fischer Aladárról, a Katolikus Gimnázium egykori igazgatójáról, aki példakép volt mindenki számára. A könyv tördelését a Wieser Tibor Alap állta, a Lutherániumnál jelent meg a kiadvány. Idén még két Fecskés-könyv megjelentetését tervezik: Ficzay Dénes Aradi Séták című munkáját és Kenyeres Pál újabb verseskötetét. /Pávai Gyula: Megjelent az ötödik a Fecskés-sorozatból. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./

2000. november 8.

Nov. 8-án Aradon, a Tulipán könyvesboltban bemutatták Kenyeres Pál Kincskeresés című verseskötetét. A 87 éves költő legújabb verseiről a Kölcsey Egyesület ,,fecskés" könyveinek gondozója, Pávai Gyula beszélt. /Bemutatták a Kincskeresést. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2003. május 30.

Fennállásának 55. évfordulójáról emlékezett meg ünnepi összejövetelén a Tóth Árpád Irodalmi Kör /Arad/. Bokor Ella, a kör alapító tagja az indulást idézte fel, az első összejöveteleket. Regéczy Szabina Perle a kör életéről, tevékenységéről szólt, felvázolva a jelenlegi alkotók munkáját. Előadását Brittich Erzsébet, Fiegel Erzsébet, Kenyeres Pál, Ódry Mária, néhai G. Pataky András, Regéczi Szabina Perle, Szép Mária és Szűcs Éva verseivel illusztrálták. A jubileumi rendezvényen vendégül látták a Kőrösmente, az Olosz Lajos Irodalmi Kör és az aradi Kölcsey Egyesület képviselőit. /R. P.: Tóth Árpád Irodalmi Kör. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./

2004. február 24.

Elhunyt 91. évében a magyar irodalmi- és sajtóélet egyik nagy öregje, Kenyeres (1947-ig családi nevén Gutbrod) Pál. /sz. Arad, 1913. aug. 31./ Kenyeres Pál asztalosmunkásként kapcsolódott be a Magyar Népi Szövetség tevékenységébe, majd 1948-tól 1952-ig a Romániai Magyar Szó helyettes főszerkesztői tisztét töltötte be. Ezekben az években kapcsolódott be az újjászerveződő erdélyi magyar sajtóéletbe és irodalomba. Aradra hazatérése után nyugdíjazásáig a fogyasztási szövetkezetekben dolgozott, de gyakran publikált a helyi sajtóban, az Utunkban és a Művelődésben. Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör egyik alapító tagja, hosszú évekig elnöke, s a fiatal tehetséges tollforgatók szellemi atyja volt. A Kör két antológiájából az 1982 napvilágot látott Önarcképet szerkesztette. Az 1950-ben kiadott Ünnepi műszak és az Acélfal, valamint A győzedelmes esztendő című önálló kötetein kívül 1999-ben és 2000-ben az Aradi Kölcsey Egyesület a Magamat nyugtató és Kincskeresés címmel két verseskötetét is megjelentette. /Puskel Péter: In memoriam Kenyeres Pál. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

2005. június 21.

Június 23-án mutatják be Aradon, a Tulipán könyvüzletben a Kölcsey Egyesület Arad és Vidéke című új antológiát, mely nemcsak Aradon élő vagy élt, de Arad megyében élő szerzők műveit is bemutatja. Az eltávozott költők között szerepelnek G. Pataky András, Kopacz Levente, Szávics Károly, Kenyeres Pál. Az élő költők közül Karácsonyi Zsolt, Horváth Csaba, Bognár Zoltán, Kenderessy Attila, Almási Szilárd, Gombos Szilárd, Ódry Mária, Regéczi Szabina Perle, Eszteró István versei. A prózai részben az elhunytak közül Szabó Imre, Manga István, Kenyeres Pál, Dísz Péter, az élők közül Brittich Erzsébet, Horváth Csaba, Kató Gizella, Pávai Gyula írásai szerepelnek. A visszaemlékezések, kritikák, és esszék rovatban Spectator, Ficzay Dénes mellett Ujj János, Ruja Ildikó, Brauch Magda, Kövér Gábor írásai, dr. Vajda Sándor, Baracsi Levente Zoltán, Csanádi János és Pávai Gyula megemlékezései, tanulmányai találhatók. A könyv megjelenését az Arad Városi Tanács és a Kölcsey Egyesület támogatta. /Könyvbemutató a Tulipánban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

2007. október 20.

Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör október 16-i munkaülésén Kenyeres Pál egykori elnökre emlékeztek. A jeles költő, prózaíró, irodalomszervező alkotásaiból olvastak fel. Hevesi József Hogyan tanultam meg kopogni? című novelláját ismertette. A rendezvény második részében dr. Brauch Magda Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzát mutatta be a hallgatóságnak. Czernák Ferenc részletet olvasott fel a műből, melyet kötetlen beszélgetés követett. /Regéczy Szabina Perle: Vers, próza, megemlékezés a Tóth Árpád Körben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./

2008. november 1.

A Népújság két részletet közölt Gáll András: Innen az Óperencián nem voltunk boldogok /Novum Verlag, Sopron, 2008/ című kötetéből. A szerző Kolozsváron született, itt nőtt fel. 1944-ben a téglagyárból Auschwitz helyett a németek Budapestre vitték, így életben maradt. A Bolyai Egyetemen 1952-ben végzett, ezután Bukarestbe került, az akkori Romániai Magyar Szó szerkesztőségébe. Újságírói nevén Gáll András, eredeti nevén Glancz András, van aki így szólítja, a héberül beszélők számára Andréj – Andrei Glancz. Ez a név szerepel útlevelében. Gáll András lelkes meggyőződéssel lett tagja a Kommunisták Romániai Pártjának. Meggyőződéses kommunista maradt 1956-ig. 1975-ben kivándorlási útlevelet kért Izraelbe. Kijutva belátta: magyar nyelvhez kötött értelmiséginek lenni Izraelben annyit jelent, hogy a társadalom peremén él. Adminisztratív munkát vállalt, majd amikor megjelentek a számítógépek, programozó lett. „Ma, már a hetvenhaton is túl, még mindig ugyanaz vagyok, aki mindig is voltam. Kolozsvári magyar zsidó” – írta. Romániában újságíró barátja volt Tabák László, aki Izraelbe települése után megjelentetett egy kötetnyi szellemes karcolatot a következő címmel: "Lemondtam a világfelelősségről". A bukaresti Előre című lap történetéhez hozzátartozik, hogy ellentétben Robotos Imrével, aki 1952-ben, a "jobboldali elhajlás" ürügyén elküldte a laptól főszerkesztő-helyettesét – és konkurensét -, Kenyeres Pált, s aki tíz éven át Gaál Gábortól Daday Lórándig és másokig bárki fejét élvezettel a víz alá nyomta, majd Szilágyi Dezsőt azért neveztek ki az Előre élére, hogy Gállékat nyomja a víz alá, végül is jobb embernek bizonyult elődjénél. Nem firtatta munkatársainak belső meggyőződését, csak az érdekelte, hogy elvégezzék a penzumot. Szilágyi Dezső szakembereket vett maga köré, nem pártszolgálatos idiótákat. Domokos Gézát hozta maga mellé főszerkesztő-helyettesnek. Robotos Imre a sztálinista korszak tipikus képviselője volt. /Egy outsider emlékei. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998