udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kercsó Attila

1996. augusztus 26.

Négy könyvújdonságot sorol fel a lap. Mihályi Tibor Őrhegy alatt /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ Oroszhegy falumonográfiája, Gub Jenő tanár Erdő-mező állatai a Sóvidéken /Firtos Művelődési Egyesület, Korond/, Ambrus Lajos /Korond/ költő, tanár, író Tündérasszony könnye /Ablak Kiadó, Székelyudvarhely/ mesék, mondák gyűjteménye, Kercsó Attila /Gyergyószentmiklós/ orvos, költő Kopjafa árnyéka /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ verseskötete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

1996. augusztus 26.

Négy könyvújdonságot sorol fel a lap. Mihályi Tibor Őrhegy alatt /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ Oroszhegy falumonográfiája, Gub Jenő tanár Erdő-mező állatai a Sóvidéken /Firtos Művelődési Egyesület, Korond/, Ambrus Lajos /Korond/ költő, tanár, író Tündérasszony könnye /Ablak Kiadó, Székelyudvarhely/ mesék, mondák gyűjteménye, Kercsó Attila /Gyergyószentmiklós/ orvos, költő Kopjafa árnyéka /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ verseskötete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

1996. október 11.

Gyergyószentmiklóson okt. 7-én, a Salamon Ernő Irodalmi Kör évadnyitó ülésén Kercsó Attila közelmúltban megjelent Kopjafák árnyéka című verseskötetét vitatták meg az egybegyűltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1997. október 31.

Okt. 27-én Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Irodalmi Körben bemutatták a kör régi tagja, Kercsó Attila Békagondok című gyermekverskötetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

2000. november 2.

A maroshévizi Kemény János Alapítvány okt. 26-29. között a vendégül látta a budapesti XV. kerület pedagógus-csoportját. A vendégek előadásokat hallgattak meg, megismerhették Beder Tibor Gyalogosan Törökországban és Vofkori László Székelyföldről szóló könyvét, dr. Garda Dezső Gyergyó történelmi képekben című előadását. A költészetről szóló tanácskozás meghívott előadója Tóth István költő, műfordító, irodalomtörténész volt Marosvásárhelyről. A vendégek találkoztak Ferenczes Istvánnal, Lövétei Lázár Lászlóval, Kercsó Attilával is. /Előadások a Kemény János Alapítvány szervezésében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2000. december 15.

Megjelent a Találkozások /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című irodalmi szöveg- gyűjtemény, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör antológiája. A huszonkét szerző verseit, rövidprózáit tartalmazó kötetet Bajna György, Gál Éva Emese és Györffi Kálmán szerkesztette. A könyvben Kercsó Attila a gyergyószentmiklósi irodalom-népszerűsítő egyesületek történetét elevenítette fel. 1898-ban hozta létre Görög Joachim örmény katolikus lelkész-tanár az Úri Kört, amelynek célja az irodalom népszerűsítése volt, 1904-től pedig az Iparos Kör folytatta a megkezdett nemes munkát. A gyergyószentmiklósi irodalmi kör 1997-ben tagja lett a Kárpát-medencei irodalmi köröket felölelő Irodalmi Társaságok Szövetségének (a szövetség 1998. évi közgyűlését éppen Gyergyószentmiklóson tartotta a Salamon Ernő Irodalmi Kör meghívására). /Gyergyói irodalmi antológia. = Hargita Népe, (Csíkszereda), 2000. dec. 15./

2001. április 10.

A Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ ápr. 2-i ülésén két ifjú költő mutatkozott be verseivel: Borbély András és Kolumbán Levente, mindketten XII. osztályosok a Salamon Ernő Líceumban. Ápr. 9-én bemutatják dr. Kercsó Attila Segíthetek /F&F Kiadó, Gyergyószentmiklós/ című kötetét, amely az eltelt 25 év alatt írt egészségügyi népszerűsítő cikkeit gyűjtötte könyvbe. /Irodalmi köri hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2001. december 29.

Megjelent Gyergyószentmiklós /Státus Kiadó, Csíkszereda/ monográfiája, Dr. Garda Dezső szerkesztésében. A térség földrajzi jellemzőit Seer Mihály, földtani szerkezetét Dr. Jakab Gyula ismertette. A város történetét a kezdetektől 1940-ig Dr. Garda Dezső foglalta össze, szintén ő írt a város mezőgazdaságáról és iskolái történetéről, az ipartörténeten dr. Márton László vezet végig. A város művelődési életéről és sajtókiadványai történetéről Bléncsay Jenő, Dr. Kercsó Attila és Bajna György jegyeznek tanulmányt. A műemlékvédelemről Köllő Miklós, az egészségügy fejlődéséről Dr. Kercsó Attila, a római katolikus egyházközség történetéről, illetve az örményekről Selyem Norbert, a gyergyói zsidóságról Hermann László, a református egyházközösségről Ősz Előd írt. /Gyergyószentmiklós monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2002. március 9.

Gyergyószentmiklós 1907-ben nyert városjogot. 1898-tól újságja van Gyergyószentmiklósnak, a Gyergyói Hírlap. 1901-től jelenik meg a Gyergyó című hetilap, 1905-től Csíkvármegye címmel indul újabb hetilap. 1920 és 1931 között jelent meg a Székely Szó. A második világháború alatt jelent meg a Gyergyó és Vidéke. 1945 elején Csíki István szerkesztésében jelent meg a Székely Vasárnap. 1945 után a városi művelődési ház köré szerveződik a művelődési élet. Az 1952-ben alakult Gyergyói Múzeumnak, első két vezetője Csiby Andor és Bálint Ákos anyaggyűjtéssel, majd Tarisznyás Márton múzeumigazgató másfél évtizedes munkája során (1956-1980) tudományos feldolgozásokkal és közlésekkel élesztgette a közösség társadalmi, történelmi önismeretét. A helyismereti kutatást, diákjaival együtt Garda Dezső tanár, történész (jelenleg országgyűlési képviselő) folytatta. 1962-ben indult az irodalmi kör, 1976-ban felvette a város szülöttének, Salamon Ernő költőnek a nevét. A második világháború utáni Gyergyószentmiklós első irodalmi jellegű kiadványa 1980-ban jelent meg, Líceum címmel. Az irodalmi kör élén egy ideig dr. Kercsó Attila állt. Az 1989-es fordulat után az irodalmi kör iránti érdeklődés alábbhagyott. /Bölöni Domokos: Élet Kis-Szibériában. = Népújság (Marosvásárhely), Múzsa melléklet, márc. 9./

2002. április 29.

Hetedik esztendeje tartanak gazdag tartalommal töltött megemlékezést Gyergyóremetén április utolsó péntekén: a helyi Cseres Tibor Közművelődési Egyesület és a Fráter György Általános Iskola szervezésében Cseres Tiborra emlékeznek. Az idei megemlékezés is koszorúzással kezdődött a Cseres-emlékműnél. Utána anyanyelvi vetélkedőt, rajzversenyt, népi gyermekjátékokat szerveztek az elemi osztályok tanulóinak, a többiek versmondó versenyen és sportrendezvényeken vettek részt. Kercsó Attila a gyergyószentmiklósi F&F Kiadó és Nyomda gondozásában megjelent Nádizenekar című gyermekverskönyvét mutatta be. /Bajna György: Cseres Tibor-napok Gyergyóremetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

2002. július 2.

Leváltással fenyegette meg Mircea Dusa prefektus Kercsó Attila alpolgármestert. Kercsó Attila gyergyószentmiklósi alpolgármester júl. 1-jén tiltakozott Mircea Dusa prefektus hangneme miatt, aki telefonban ordítozva kérte számon a városközponti forgalom lezárását a Gyergyói Nyári Fesztivál idejére. Gyergyószentmiklós önkormányzata, a Figura Társaság, a Bécsi Zeneszeminárium, az Ora International Szervezet, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány társszervezésében zajló Gyergyói Nyári Fesztivál új helyszínnel bővült: a központi park melletti körforgalom lezárt útszakaszán ugyanis szabadtéri színpadot emeltek a városháza munkatársai. A parkban egy időszakos gyermekváros várja a kicsinyeket, felhúzták már a sörsátrakat is, júl. 5-6-7-én pedig a folyamatos kézműves-kirakodóvásártól népesülnek majd be a park sétányai. Az új helyszín kialakításával kapcsolatosan a helyi tanács külön erre irányuló határozatot hozott - és ezt a helyi közúti rendőrség bizonyos mértékben végre is hajtotta. Kercsó kijelentette, a prefektus gesztusa a kommunizmusbeli párttitkári megoldásokra emlékezteti. A Gyergyói Nyári Fesztivál programjában gyerekrajz-kiállítás és táncház is szerepel. /Gergely Edit: Gyergyói fesztivál kisebb incidenssel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2003. január 6.

Gyergyószentmiklóson a nemrég létrejött Dr. Csíky János Egyesület, valamint a Hegyesi János Egyesület tartalmas eseménynaptárt állított össze 2003-ra. Az összeállításban oroszlánrészt vállalt az egyesület elnöke, Kercsó Attila költő, nyugalmazott orvos. Januárban Gereőffy Ferenc, az Erdélyi Kárpát-Egyesület gyergyói szakosztályának elnöke az EKE célkitűzéseiről beszél majd. /Gergely Edit: Előadás-sorozat Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2003. január 18.

A gyergyószentmiklósi Dr. Csíki János Egyesület közösen a Hegyesi János Egyesülettel egész évre szóló előadássorozatot szervez Gyergyószentmiklóson a nyugdíjasok önsegélyző pénztára klubtermében havi egy összejövetellel, amelyen orvosok, írók, közéleti személyiségek tartanak előadásokat egy-egy szakterületről. Az előadássorozat fő szervezője dr. Kercsó Attila, a Dr.Csíki János Egyesület elnöke. /Gál Éva Emese: Előadássorozat a nyugdíjasok klubtermében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

2003. április 4.

Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Gimnáziumban ápr. 2-án, a Pallas Akadémia Könyvkiadó fennállása 10. évfordulóján irodalmi találkozót rendeztek, megjelent Pomogáts Béla, Domokos Géza, Kovács András Ferenc, Márton László, Vargyas Antal, Kercsó Attila, Gál Éva Emese, valamint a házigazda szerepét is ellátó Dézsi Zoltán. /(Gál Éva Emese): A Pallas Akadémia jubileuma Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

2003. szeptember 2.

A Gyergyói-medence legnagyobb települése Gyergyószentmiklós. Első írásos említése az 1332-es pápai tizedjegyzékből való. Hodgyai Géza vállalkozó, aki egy személyben birtokolja az Új Kelet című helyi hetilapot, működteti a csíki és szentmiklósi Mix Fm rádiókat, valamint idéntől a helyi Extra Rádiót, megvásárolta a helyi tévéstúdiót is. Hodgyai a nyár eleji tisztújításkor Dézsi Zoltán Hargita megyei alprefektus és Garda Dezső parlamenti képviselő riválisaként megpályázta az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöki tisztségét, de a szavazáson mindössze nyolc voksot tudott összegyűjteni. Dézsi segítette, hogy Hodgyait legyen az RMDSZ területi szervezetének gazdasági alelnöke. Hodgyait erős politikai ambíciók fűtik. Rátette a kezét a helyi médiára. Tény, hogy a tizedik évfolyamába lépett, augusztus elején 500. megjelenését ünneplő Gyergyói Kisújságot leszámítva ma sehol sem közölhetők egy bizonyos csoportosulás, klikk politikai és gazdasági érdekeivel ütköző vélemények. Hodgyai megvette a helyt tévéstúdiót, a TVS-t, ezután botrányos körülmények között távozásra kényszerítették a stúdió régi szerkesztőségét. Erről Hodgyai így nyilatkozott: "Miután az első hét végére alábbhagyott a unkakedv, s igényes adások helyett egy követeléslistát tettek elém, amibe nem egyezhettem bele, nem engedhettem meg, hogy adásba menjen egy olyan anyag, amiben a tények ismertetése nélkül elköszön a stáb" (Új Kelet, 1993. július 17-23., 29. szám). A régi stáb tagjai arra hivatkozva, hogy jórészt saját felszereléseikkel dolgoztak, használati díjat követeltek az új tulajdonostól. Ehelyett kétheti fizetés nélküli szabadságra küldték őket, de a leginkább azt kifogásolják, hogy a bő évtizedig szolgált gyergyói nézőktől való elbúcsúzás lehetőségétől is megfosztotta őket az új tulajdonos. Azóta szünetel a helyi tévéadás Gyergyószentmiklóson. Hodgyai jelenleg új stáb összeállításán dolgozik. A felmondott stáb fórumon ismertette a lakossággal egy új stúdió beindítására vonatkozó elképzeléseit. Ezzel párhuzamosan támogató aláírások gyűjtésébe kezdtek: rövid idő alatt közel háromezren látták el kézjegyükkel a gyűjtőíveket. Reményeik szerint már e hónap folyamán beindulhat az újjászületett helyi televízió. Gyergyószentmiklósnak 21 ezer lakosa van, háromezerrel kevesebb, mint tíz évvel korábban, mintegy 88 százalékuk magyar. A cigány lakosság létszáma a becslések szerint közel másfél ezer, közülük alig hatszáz mondhatja magát hivatalosan is szentmiklósi illetőségűnek. A 2000-es helyhatósági választásokkor nagy feltűnést keltett, hogy kilenc, az RMDSZ felső vezetőségének politikájával azonosulni nem tudó magyar jelölt a liberálisok (NLP) listáján indulva jutott be Gyergyószentmiklóson a helyi önkormányzati testületbe. Az érintettek kényszermegoldásként vállalták e lépést, mivel a választási törvény nem biztosít a pártlistán indulókkal egyenlő esélyt a függetleneknek. Ezzel azonban kimerült minden kapcsolatuk a liberálisokkal. Kercsó Attila 2001-től tölti be az alpolgármesteri tisztséget. Jól menő vállalkozását cserélte fel a közösségért folytatott munkával. Mint mondta, igen megbánta, hogy elvállalta, mert a rá osztott feladatok mellé nem rendelték oda a megfelelő pénzösszegeket. Négy beadványt is megfogalmazott, de Pál Árpád polgármester még csak válaszra sem méltatta. Az alpolgármester feladatai közé tartozik a városgazdálkodás talán legnehezebb szektora, az úthálózat karbantartása is. Az idén már 700 millió lej értékben végeztek munkálatokat, ebből mindössze 400-at fizettek ki, a többivel még adósak a kivitelezőnek. Aszfaltozásra már 7-8 esztendeje nincs elég pénz, többnyire csak a kátyúk betömésére futja. Gyergyószentmiklós utcáinak 70 százaléka ma is földút, kavicsozásra 50 esztendeje nem került sor, idén sikerült a Felszeg utcáit kijavítani. A Figura Stúdió Színház, a város legjelentősebb kulturális intézménye az idők során fogalommá vált. A társulat fennállása óta folyamatosan anyagi gondokkal küzd, az önkormányzat igyekszik a maga szűk lehetőségei szerint támogatni, de az korántsem elég a zavartalan működéshez. Szabó Tibor hét esztendeig közmegelégedésre töltötte be a tisztséget, s egyesek szerint továbbra is ő lenne az igazgató, ha Nagy István, a polgármesteri hivatal jegyzője különböző paragrafusokat használva ürügyként, meg nem fúrja. A jövő esztendő végére teljesen kiépülhet a Hargita megyei gázszolgáltatói hálózat. Eszerint Gyergyószentmiklósra is eljuthat a gáz, megoldódhat a gázfűtés, vége szakadhat annak az évenként ismétlődő helyzetnek, hogy márciusra elfogy az üzemanyag, s az utánpótlás megérkezéséig a tömbházlakók napokig fűtés nélkül maradnak. /Szentgyörgyi László: Város a Piricske lábánál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./

2004. április 7.

Dr. Kercsó Attila Gyergyószentmiklóson él, a Népújság régi munkatársa. Elmesélte, hogy a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör kéthetente ülésezik. Nagyrészt helyi vagy közeli szerzőkkel beszélgetnek. Új és főként fiatal tagokat nem sikerül toborozni. Két helyi újság is megjelenik hetente, az Új Kelet és a Gyergyói Kis Újság. Az egyik inkább az RMDSZ mellett, a másik inkább ellene van. A helyi televízió is kettéhasadt. Van egy Fény TV és egy Objektív TV. Ez a szakadás még friss, nem körvonalazódott egyik-egyik álláspontja. Dr. Kercsó Attila írt három forgatókönyvet videofilmek számára. Így elkészült a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyról egy kisfilm, a következők pedig a Gyergyóremete és Gyergyóalfalu című kazetták. Most adta le egy verseskönyv kéziratát a Pallas-Akadémiának, és egy járványtani könyvecske anyagát. Most írják a Gyergyói-medence irodalmi életének történetét – a maroshévízi Kemény János Egyesület Helytörténeti Füzetek című kiadványsorozatának következő száma erről fog szólni. Gyergyószentmiklóson létrehozták a Dr. Csiki János Egyesületet, amelynek célja a kisnyugdíjasok orvosi ellátásának megkönnyítése. /(bölöni): Csak a gödrök pártatlanok. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

2004. április 16.

A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör, a SEIK, 1962 óta tartja összejöveteleit. Önképzőköri jellegű, tagjai száma 12–20 között ingadozik, de voltak időszakok, amikor 35–50 irodalombarát is látogatta üléseit, s tagjai között olyan irodalmárokkal büszkélkedhetett, mint Györffi Kálmán, Szávai Géza, Gál Éva Emese vagy az orvosként is köztiszteletnek örvendő Kercsó Attila és Panigay Róbert. A kör tagjai között tarthatták számon a történész Garda Dezsőt is. Az idei rendezvények közül Ambrus Lajos költő, meseíró, Rokaly József helytörténész, Komán János költő felolvasóestje emelkedik ki. E hónapban Tüzes Bálint nagyváradi költő lesz a vendég, májusban Kozma János budapesti költő, előtte a Helikon szerkesztőségéből Szilágyi István, Sigmond István és Király László látogat Gyergyószentmiklósra felolvasni. Júniusban a beregszászi Füzesi Magdolnát várják estjükre. /Bajna György: Túl a negyvenen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./

2004. december 22.

Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Irodalmi Kör december 20-i ülésén a kör egyik tagja, dr. Kercsó Attila költő és orvos a napokban megjelent könyvét, a Népszerű járványtant /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ vitatták meg az egybegyűltek. /Gál Éva Emese: Láthatatlan ellenségeink. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2005. november 19.

Kercsó Attila gyergyószentmiklósi orvos-költő legfrissebb könyve: Gerlék a lármafán. Versek /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2005/. Válogatott versei sorakoznak a kötetben. /B.D.: Szállnak a füstök tétován. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./

2008. március 7.

Kercsó Attila Gyergyószentmiklóson él, március 20-án 69. születésnapján köszönthetik. Több kötetet tett már le az asztalra: A kapuban, Szemlencse, Kopjafák árnyéka a felnőtt verskedvelőknek szól, a Sípvásár, Csigaséta, Békagond, Nádizenekar pedig a gyerekeknek. Mákfej címmel metafora- és aforizmagyűjteménye jelent meg. A híres gyergyói orvostárs, dr. Fejér Dávid regényesített életrajzát is megírta, ahogy a Segíthetek? Orvostudományi népszerűsítő cikkgyűjteményt és a Népszerű járványtant is. Gyermekkorából a sorbanállásokra emlékszik. Apjának volt egy cséplőgépe, ezért kuláknak minősítették őket. Kercsó Attila elvégezte az orvosit, utána kihelyezték Gyergyóalfaluba körorvosnak. Első verseit az Utunk hetilap közölte. 1981-ben jelent meg az első verskötete. /Kercsó Attila – a költő, az író, az orvos, az ember. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./

2008. május 20.

Elhunyt dr. Kercsó Attila orvos-író /Gyergyószentmiklós, 1939. márc. 20. – Gyergyószentmiklós, 2008. máj. 19./. Nemzedékeket gyógyított, nyugdíjasként pedig a kortársak, a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárához betérők nyavalyáira írt receptet. A Salamon Ernő Irodalmi Kör alappillére verseket írt, több verseskötete jelent meg, metafora- és aforizmagyűjteményt alkotott, kötetben ajánlotta orvosi tudását, és megörökítette regényben dr. Fejér Dávid, az orvostárs életét. /Balázs Katalin: Dr. Kercsó Attila orvos-író emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./

2008. május 24.

Elhunyt dr. Kercsó Attila /1939-2008/ orvos-költő, aki Gyergyószentmiklóson élt, neki köszönhető, hogy a városban működő Salamon Ernő Irodalmi Kör működött a legnehezebb időben is. Megjelent a Találkozások című kötet, alcíme: A Salamon Ernő Irodalmi Kör antológiája /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000/. Kercsó Attila barátja, Bölöni Domokos búcsúzott az eltávozott költőtől. /Bölöni Domokos: Egy gyergyói költő halálára. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

2008. augusztus 13.

Korond első írásos említésének 675. évfordulója alkalmából képzőművészeti tárlat nyílt a művelődési házban, Benczédi Sándor, Páll Lajos, Józsa Judit, Kedei Zoltán, Láng Eszter, Tóth Ferenc, Venczel Árpád és Vinczeffy László munkáiból. A képzőművészeti galéria első kiállítója a 70 éves Páll Lajos volt, aztán Tóth Ferenc mutatkozott be festményeivel, majd a gyermeknap alkalmából Forró Ágnes, Kuti Botond és Molnos Zoltán mese- és mondaillusztrációival. A tizennyolcadik évét betöltő korondi Hazanéző folyóirat idei második számában tizenöt szerzőt mutat be azok közül, akik alkotásaikkal, kutatómunkájukkal, közéleti tevékenységükkel öregbítették a nagy fazekasfalu hírét-nevét. Az ünnepségen Ambrus Lajos főszerkesztő, a Firtos Művelődési Egylet elnöke köszöntötte az alkotókat és a népes közönséget, vallomásos emlékezést hallhattak Tófalvi Zoltántól, dr. Bíró Á. Zoltántól, dr. Láng Esztertől, Kedei Zoltántól, Majla Sándortól, Ráduly Jánostól, Simó Mártontól, Czegő Zoltántól. A Hazanéző ünnepi számának szerzői: Bölöni Domokos, Kercsó Attila, Ambrus Lajos, Molnos Lajos, dr. Bíró Á. Zoltán, Gergely Tamás (interjúja Bölöni Domokossal), Czegő Zoltán, Józsa Judit, dr. Koncz Gábor (Józsa Juditról), Kedei Zoltán, dr. Láng Eszter, Majla Sándor, Debreczeni József (Páll Lajosról), Ráduly János, Simó Márton, Tófalvi Zoltán, Gáspár Sándor (Tóth Ferencről), Jakobovits Miklós (Vinczeffy Lászlóról). Az egykor Korondon tanárkodó Czegő Zoltán keserű számvetésében írta, a legképtelenebb utat választotta 1988-ban: beállt magyarnak Magyarországon. „A magyar irodalom történetében soha ilyen szolgalelkű írótársadalom nem ügyködött, mint az elmúlt ötven évben” – vallja Czegő. /Damján B. Sándor: Tárlat és lapbemutató Korondon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

2009. május 19.

Korond nagyközség nevétől már elválaszthatatlan a Firtos Művelődési Egylet folyóirata: a Hazanéző, állapította meg Nagy Pál a huszadik évfolyamához érkezett kiadvány idei első, ünnepi számában. Az önmegismerést tűzte ki célul húsz éve a folyóirat – olvasható Ambrus Lajos főszerkesztő vezércikkében. Ebben a számban Varga Géza az írástörténész Szekeres István kötetét (A székely és az ótörök írás jeltörténete) méltatta, az 1920-ban született István Lajos helytörténész Életutam című írásából közölt részletet, Márton Béla a kilencven évet élt Gál Sámuel taplófeldolgozó mesterről készített pályarajzot. Végül Ambrus Lajos a Hazanéző időközben végleg eltávozott munkatársai – Bandi Dezső, Benczédi Sándor, dr. Fazekas István, Ferenczi Géza, dr. vitéz Ferenczi István, dr. Kercsó Attila, Tamási Miklós – névsorához csatolva a lapot felkaroló dr. Kátó László alsóboldogfalvi születésű, világhírű orvosprofesszort búcsúztatta. /Damján B. Sándor: Húszéves a korondi HAZANÉZŐ. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998