udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kerek Ferenc

2002. március 26.

Nagyszentmiklós polgárai büszkék arra, hogy városukban született a világhírű zeneszerző, Bartók Béla. Születésnapja, március 24. táján emlékműsorral tisztelegnek emléke előtt minden évben. A tavaly megalakított Pro Bartók Társaság elnöke, Tamás Sándor gyógyszerész vezetésével nagyszabású tervet dolgozott ki Bartók emlékének ápolására. Ennek eredménye volt a mostani, március 24-i rendezvény. Az ünnepség Bartók Béla köztéri szobrának, Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotásának megkoszorúzásával kezdődött. A Nákó-kastélyban népes közönség hallgatta a Bartók műveiből rendezett  hangversenyt. A Pro Bartók Társaság meghívta a temesvári és a szegedi zeneművészeti főiskolásokat, akik felléptek. Kerek Ferenc Liszt-díjas zongoraművész, a Szegedi Konzervatórium igazgatója elvállalta a rendezvények zenei igazgatói tisztségét is. Nagyszentmiklóson Csongrád és Temes megye tanácsának képviselő együttműködési szerződést írtak alá a Bartók Múzeum felújításáról. Elekes Botond olvasta fel a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tárcavezetője, Rockenbauer Zoltán levelét, és adta át Magyarország ajándékát: Bartók Béla összes műveinek hanglemezsorozatát, valamint egy Bösendorfer hangversenyzongorát. /Szekernyés Irén: "Bartók méltó ünnepléséhez magas képzésű zenészekre van szükség".  Nagyszentmiklós "Bánság Salzburgja" szeretne lenni. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

2004. március 30.

Bartók Béla születésnapjának (márc. 25.) megünneplése Nagyszentmiklós legjelentősebb kulturális eseménye. Az ünnepséget 2001 óta a Pro Bartók Társaság a szegedi Konzervatóriummal és a Temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Karával együttműködve szervezi meg. Bartók Béla köztéri szobránál kezdődtek az események. Oncu Iosif helyi polgármester köszöntötte a magyarországi és hazai ünneplőket, akik megkoszorúzták az emlékművet. A Nákó-kastély zajlott az előzőleg Szegeden rendezett nemzetközi zongoraverseny résztvevőinek és díjazottjainak gálaműsora. Tamás Sándor a Pro Bartók Társaság részéről köszöntötte a hangverseny közönségét, dr. Kerek Ferenc pedig évfordulós emlékbeszédet mondott. /Szekernyés Irén: Zongoragála Bartók emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./

2005. szeptember 27.

Az egyik legnagyobb magyar zeneszerző, Bartók Béla (1881–1945) halálának 60. évfordulójára emlékeztek szeptember 25-én, vasárnap Nagyszentmiklóson, szülővárosában, a Pro Bartók Társaság szervezésében. A köztéri Bartók-szobornál elhangzott ünnepi beszédek után elhelyezték koszorúikat a Pro Bartók Társaság, Kazincbarcika és Kiszombor önkormányzatának, a Temes megyei RMDSZ-nek és a Temesvári Magyar Nőszövetségnek a képviselői. Ezt követően a megemlékezők a szülői ház helyén álló épületen megkoszorúzták az 1970 szeptemberében elhelyezett román és magyar nyelvű emléktáblát, majd az ún. német temetőben, a Bartók család sírjánál adóztak kegyelettel a zeneszerző emlékének. Bartók Béla magyar zeneszerzőnek tartotta magát, és visszautasított a korabeli román propagandát, amely román művészként tüntette fel. Ennek ellenére az emlékünnepség “hivatalos” nyelve a román volt, a programok közti összekötő szövegeket románul mondták, a díjkiosztó ünnepség is így zajlott, holott a rendezvényt magyarok szervezték, a meghívottak, érdeklődők zöme helybéli, temesvári és anyaországi magyar volt. A rendezvény a Nákó-kastélyban – amelyben egy Bartók-emlékszobát, vagy inkább emléksarkot tart fenn a múzeum – folytatódott, ahol Tamás Sándor, a Bartók Társaság vezetője olvasta fel románul és magyarul a zeneszerző méltatását, illetve Kerek Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem zeneművészeti karának főigazgatója elevenítette fel emlékeit arról, miként került kapcsolatba a Bartók munkásságával, hagyatékának kutatásával, illetve a nagyszentmiklósi egyesület fáradhatatlan tagjaival. Az erre az alkalomra Varga István temesvári képzőművész által készített plakettekkel azokat tüntették ki, akik a Bartók-kultusz ápolásában elévülhetetlen érdemeket szereztek. /Pataky Lehel Zsolt: Bartók szelleme kötelez. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998