udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 78 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-78
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kerekes Edit

1996. augusztus 8.

Aug. 8-án tisztújító értekezletet tartott az RMDSZ Zilah városi szervezete. Kovács Sándor elnök tartott beszámolót, majd megválasztották az új vezetőséget, az új elnök Kerekes Edit, Fekete Károly, Zilah alpolgármestere az önkormányzati alelnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 9., 841. sz./

1996. augusztus 8.

Aug. 8-án tisztújító értekezletet tartott az RMDSZ Zilah városi szervezete. Kovács Sándor elnök tartott beszámolót, majd megválasztották az új vezetőséget, az új elnök Kerekes Edit, Fekete Károly, Zilah alpolgármestere az önkormányzati alelnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 9., 841. sz./

1997. június 3.

Máj. 20-án összehívták a Pro Zilah Egyesület kezdeményező bizottságát, tájékoztatott Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. Jún. 3-án közgyűlést tartanak, akkor véglegesítik az alapszabályzatot. Az egyesület mindazokra számít, akik tenni szeretnének valamit a városért. Terveik között szerepel a hagyományőrzés, a zilahi fazekasság újraélesztése, Ady-emlékház létesítése és a régi református temető feltérképezése. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

1997. október 30.

A már korábban megtartott megyei küldöttközgyűlést és elnökválasztást követően okt. 30-án megalakult a Szilágy megyei RMDSZ Megyei Képviselői Tanácsa. Az MKT elnökévé dr. Széman Pétert választották, alelnökök: dr. Barra Zoltán és Pap Imre, titkár: Szabó Zoltán. Megválasztották az új megyei ügyvezető elnökséget is. A fiatalítás jegyében megejtett tisztújítás eredményeként a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a temesvári születésű Forró Enikő lett, aki a Babes-Bolyai Egyetemen a politikai-közigazgatási tudományokat tanulmányozta. Az ügyvezető elnökség tagjai: Deák László gazdasági, Bóné Vilmos tanügyi, Fekete Károly önkormányzati, Gáspár Attila művelődési és Dénes Irén ifjúsági alelnök, továbbá Kerekes Edit, Acsádi Elek, Domokos Ferenc, Keresztes Béla, Nagy István és Mátyus Éva körzeti megbízottak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 3., 1146. sz./

1998. január 6.

A zilahi RMDSZ-szervezet vezetői és aktívabb tagjai ezen a télen is számos falugyűlésen vettek részt. Erről számol be a helyi lapban rövidesen megjelenő interjúban Kerekes Edit, a városi RMDSZ elnökasszonya, aki e találkozók legfontosabb eredményének tartja, hogy ezeken a városi RMDSZ-tagság közelebbről is megismerhette a falu gondjait, életproblémáit, ugyanakkor a falusiakat foglalkoztató kérdésekben való eligazításra is alkalmat adtak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 6. - 1183. sz./

1998. október 17.

Okt. 17-én Kolozsváron ünnepelték az erdélyi magyar nyelvű művészeti főiskola hivatalos kereteinek megszületését, az 1948-ban létrejött Művészeti Főiskola /Kolozsvár/ megalakulásának 50. évfordulóját. A Bolyai Társaság rendezte a megemlékezést a Protestáns Teológia dísztermében. Többen mondtak beszédet, illetve emlékeztek: dr. Kötő József államtitkár, Major Ferenc zeneművész, Selkánszky Endre színművész, Murádin Jenő művészettörténész, az utóbbi felolvasta Kovács Zoltán festőművésznek, a Művészeti Főiskola egykori rektorának visszaemlékezését. Az ismert kommunista nemzetiségi politika ezt a magyar intézményt sem kímélte meg. Az azonban egyértelmű, hogy szükség van egy önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézményre. /Kerekes Edit: Ötven éve alapították a Művészeti Főiskolát. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

1998. november 13.

Nov. 13-án Zilahon ünnepélyesen beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót, majd a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlésén az újonnan választott tisztségviselők esküt tettek. Előzőleg több magyar intézmény postaládájába Tőkés-ellenes cédulákat dobtak be. Az ünnepi istentiszteletet követő egyházkerületi közgyűlés célja a tisztújítás, az új igazgatótanács megválasztása volt. Az ünnepélyes püspökbeavató istentiszteletet előtt Tőkés László nyilatkozott a Szabadságnak: "Nem örömünnep számomra ez a nap, hanem inkább a viszonylagos megnyugvásé. A tiszai árvízhez hasonlatosan kavarodtak fel az utóbbi hetekben az egyházkerületünkben, a magyarságunk körében élő ellentétek, de ma egy fegyelmezett gyűlés keretében mindezeket az indulatokat sikerült mederbe terelni. Sokan azt hiszik, püspöknek lenni csak dicsőséget jelent: ez nem így van. Ez a funkció egy nagy terhet, keresztet is jelent. Én sokszor állok azon a ponton, hogy visszavonuljak, de a felém áradó bizalom miatt végső soron nincs jogom megtenni ezt." A zsúfolásig megtelt templomban az újraválasztott püspök nagyszabású beszédet tartott, melynek alapgondolata a hamis prófécia és a báránybőrbe bújt és bújtatott farkasok kérdésköre volt. Szavainak különleges súlya volt itt, ebben a református templomban. A beszédet egy mondatban talán így lehetne summázni: szövetség a jövendőért. Virág Károlynak kellett felolvasnia a választásról szóló jelentést, ezt először megtagadta, majd a szünet után mégis felolvasta. A közgyűlés ezt elfogadta, tehát a püspökválasztás eredménye végleges. Gavrucza Tibor lelkész megbékélésre szólított fel. A közgyűlés megszavazta, hogy indítsanak segélyprogramot a máramarosi és kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésére. Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár a magyar kormány nevében üdvözölte a közgyűlést, a püspököt és bejelentette, hogy létrehozzák az Apáczai Közalapítványt a határon túli magyarság oktatásügyének támogatására. - Egy-egy mondat a laudációkból: Molnár Kálmán esperes: "A szavazatok mögött ott van Isten akarata". Forró László zilahi lelkipásztor: "A szinte csodamód megmaradott egységért köszönet mindenkinek". Németh Zsolt: "a magyar állam az erdélyiek szülőföldön való maradásáért minden eszközzel harcolni fog". /Kerekes Edit, Szabó Csaba: Beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14., Itt az alkalom az ébredésre. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./

1999. március 15.

A márc. 15-i megemlékezés Erdélyszerte márc. 14-én kezdődött. Zilahon márc. 14-én ezerötszáz fős tömeg vonult a Wesselényi-szoborhoz. Beszédet mondott Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzul és Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. - Szatmárnémetiben a hangversenyteremben Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ Nagyszalontán a Kossuth-szobornál gyűltek össze az ünneplők, Székely Ervin képviselő emlékeztetett arra, hogy egy évtizede még milicisták őrködtek a szobornál, nehogy valaki megkoszorúzza. "Ez is jelzi, milyen fontos szerepet tölt be a magyarság életében március 15." /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 15./ Márc. 15-én Marosvásárhelyen, a székelyek egykori fővárosában zajlott az erdélyi magyarság megemlékezése, melyen jelen voltak Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takácsa Csaba ügyvezető elnök, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Bálint-Pataki József /HTMH, Eckstein-Kovács Péter nemzetiségi miniszter, Borbély László államtitkár, Burkhárdt Árpád Maros megye alprefektusa, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Kincses Előd, a megyei szervezet elnöke, Virág György, a Maros megye tanács alelnöke, megyei, városi tanácsosok, s Marosvásárhely ünneplő polgárai. Markó Béla ünnepi beszédét követően felolvasták Emil Constantinescu államfő üzenetét: "Hiszem, hogy március 15 közös megünneplése Marosvásárhely és az Önök megyéje lakói részéről, minden szónoklatnál meggyőzőbben, önmagában fejezi ki a románok és magyarok közötti kölcsönös lojalitást, barátságot és honpolgári együttműködést" - hangzott az elnöki üzenet. Radu Vasile miniszterelnök üzenetét Eckstein-Kovács Péter nemzetiségügyi miniszter olvasta fel. A Magyar Köztársaság kormánya és a HTMH nevében Bálint-Pataki József főosztályvezető beszélt. Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere a szabadságharcra emlékezve mondotta: a szabadságot nem lehet sem államhatárokkal, sem nyelvi korlátokkal járomba terelni. Vass Levente, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke beszéde után Kincses Előd, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke következett, aki visszautasította azokat az uszító állításokat, hogy nekünk március 15-e 40 ezer román meggyilkolásának az ünnepe. A történészek szerint pontos adat a halottakról nincs, de egész biztos, hogy valamennyi népnek, melyek 1848-49-ben egymás ellen is harcoltak, összesen nem volt 40 ezer halálos áldozata... "Számomra a 48 mához szóló üzenete azoknak a román képviselőknek a viselkedése - a történelmi Magyarország 450 képviselőjéből 27 volt román - , akik Debrecenbe is követve a magyar kormányt, végig kitartottak a magyar forradalom mellett, mert megértették azt, hogy a két nép csak együtt érhet el Európába" - mondotta. /Március 15 jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

1999. március 25.

1997. máj. 20-án alakították meg a Pro Zilah Egyesületet, ismertette történetüket Kerekes Edit, az egyesület titkára. Forró László lelkipásztort választották meg elnöknek. Az egyesület megszervezte 1997-ben és 1998-ban a Zilahi Napokat. A hivatalos bejegyzést csak most tudták elintézni, mert eddig nem volt meg a szükséges anyagi fedezet. A márc. 18-i közgyűlésükön megválasztották az új elnököt /a lelkész ugyanis lemondott/ Fodor István személyében. /Szabó Csaba: Bejegyezték a Pro Zilah Egyesületet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1999. június 9.

Másodszor jelent meg a Pro Zilah Egyesület és az RMDSZ gondozásában a Zilahi Napok című kiadvány Kerekes Edit összeállításában. Évente egyszer jelenik meg, helytörténeti írásokkal. A régi Zilah várost mutatja be a lap, továbbá Wesselényi Miklóst, szobrának alkotóját, Fadrusz Jánost, a zilahi oktatás múltját, a hajdani fazekascéhet, a zilahi nótaszerzők életpályáját, szó esett a cserkészcsapatokról is. Az egykori református kollégium múltját és jelenét mutatta be a tankönyvszerző László László. Egy másik írás a végleg eltűnt Turul madár - Fadrusz alkotta - szoborról emlékezett. /Bekő N. Ildikó: Megjelent a Zilahi Napok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9., Zilahi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1999. június 12.

Jún. 12-én véget értek a Pro Zilah Alapítvány, valamint az EMKE és RMDSZ helyi szervezetei által megrendezett III. Zilahi Napok. A helyi EMKE-házban bemutatott fotókiállítás a régi és új Zilahot tárta fel. Szemléletesek voltak azok a képek, amelyek Fadrusz János Wesselényi-szobrának 1936-ban történt ledöntését, majd bivalyokkal való elhurcolását idézték fel. A szobor 1942-ben újra a helyére került, egy valamivel magasabb talapzatra. - Az ötvenes években "osztályellenség" lett a szobor. Mivel elterjedt a városban, hogy a szobrot 1942-ben aláaknázták, nehogy valaki még egyszer levétesse, bedeszkázták. - A másik zilahi Fadrusz-szobor, az oszloptalapzaton pihenő bronzturult Fadrusz ajándékozta a városnak, és ugyancsak a század elején avatták fel a Szikszai-kertben (a mai Kraszna utcaeleje). A kőtalapzaton rovásírással voltak feljegyezve a pogány magyarok Nap-, Hold-, Csillagok-, Föld- és Ég-mondái. A zilahi turul sorsa 1968-ban pecsételődött meg, amikor is a helyi hatalom önkényesen szétromboltatta, és a turult rendőrségi pincébe vonszoltatta. Azóta hiába próbálnak a zilahiak a nyomára bukkanni. A Kraszna utcai háznál, ahol egykoron Ady Endre lakott, emléktáblát avattak fel a költő halálának 80. évfordulója alkalmából. Az emléktábla leleplezését Seres Dénes és Vida Gyula Szilágy megyei honatyák végezték. Az emléktábla - amelynek fő látványossága egy bronzból öntött Ady-arc - története több lelkes zilahi nevéhez fűződik. - A féldomborműves emléktábla gondolata - mondta avatóbeszédében Kovács Kurucz János tanár - egy kalotaszegi kis falucskában, Nyárszón született, amikor Vincze Minya István református lelkésszel Ady gyökereit felkutató, és ezeknek emléket állító rendezvények megszervezésén törtük a fejünket. Ott, Nyárszón született meg egy négylépcsős Ady-megemlékezés megszervezésének gondolata, melynek keretében Nyárszón, Lompérton, Diósadon és Zilahon állítanánk emléktáblát Adynak, valamint őseinek. Ez a zilahi emléktábla, íme, már fel is avattatott. A gipsznegatívot Meszesi Lajos készítette, a bronzba öntést pedig Csóka Jenő mérnök, a Salimet Rt. igazgatója jóvoltából Asztalos István öntőmester készítette. Az Ady-emléktábla avatása után az ünneplők az egykori Református Kollégium előtt álló Ady-szobrot koszorúzták meg. Ünneplő beszéd helyett Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ energikus elnöke Ady Endrének egy 1903-ban megjelent publicisztikáját olvasta fel: Itthon vagyok. A Megyei Múzeumban, a megye legismertebb képzőművészeinek kiállításán Szabó Vilmos festőművész-tanár volt a tárlatvezető. A III. Zilahi Napok a polgármesteri hivatal tükörtermében megrendezett gálaesttel ért véget. /Szabó Csaba: Véget értek a III. Zilahi Napok Hová lett Fadrusz zilahi turulja? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

1999. június 28.

Immár tizedik alkalommal tartották meg Tordaszentlászlón a Szent László-napi kórustalálkozót, több mint hétszáz vendéget fogadtak otthonaikban a falubeliek. Az istentiszteleten Ferencz László lelkipásztor, kalotaszegi esperes hirdetett igét, majd a magyarországi vendégkórusok következtek. Az ünneplő sereg a templomkertbe vonult a Szent László-szoborra helyezett koszorút. Köszöntötte résztvevőket többek között Kötő József oktatási államtitkár és Pillich László, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kulturális alelnöke. A hagyományhoz híven a kórusok teljes díszben, énekszóval végigvonultak a falun. A művelődési otthon színpadán egymást követve léptek fel a résztvevő kórusok. A Heltai Alapítvány minden részt vevő kórus részére egy Szervátiusz Jenő-albumot adományozott. Boldizsár Zeyk Imre, a tordaszentlászlói RMDSZ elnöke elmondta, hogy idén 18 kórus vett részt a találkozón. A tíz év alatt 231 kórus, dalegylet és népdalkör 9240 dalosa fordult meg a községben, a magyar nyelvterületnek szinte minden tájegységét képviselve: Kalotaszeget és Kolozsvárt, az Aranyosvidéket és Székelyföldet, Máramarost, a Szilágyságot és a Partiumot, Baranyát és Szeged-Sárrét vidékét, Budapestet és a Duna-Tisza-tájat, Visegrádot, Galántát és Pozsonyt, Debrecent és környékét. /Kerekes Edit: Tordaszentlászlón kisütött a Nap. Tizedik Szent László-napi kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

1999. október 28.

Okt. 23-án Zsibón - szórvány Szilágy megye szórvány városában - Magyar Házat avattak. A református egyház tulajdonát képező házat lelkes RMDSZ-tagok és egyháztagok közmunkával feljavították, és ezen a napon - Mátyus Éva RMDSZ-elnök szavaival élve - átadták, jelképesen, a zsibói magyar ifjúságnak. A Fekete Péter vezette Zsibongó kórus - amelynek lesz immár hol normális körülmények között működnie - népdalcsokorral mondott köszönetet a Magyar Házért. A Zsibongó alig egy éve állt össze, tagjai diákok, próbáikat az elmúlt télen még a fűtetlen református templomban is megtartották. Az avatóünnepség után tanügyi fórum, a ház első rendezvénye kezdődött. Zsibón egyetlen általános iskolában működnek kislétszámú magyar osztályok. Középiskolai magyar nyelvű oktatás nincs a városban. /Z. Kerekes Edit: Végváraink egyike: Zsibó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

1999. december 2.

Magyarnagykapuson a helyi könyvtárban 10 034 kötet van, ezekből magyar nyelvű csupán 1851, tehát a könyvállomány 18 százaléka, bár a község magyar lakosainak aránya jóval nagyobb ennél. Siralmas a helyzet a gyermekirodalom területén: 116 kötet (ennek csupán egynegyede magyar nyelvű) áll a legfiatalabb olvasók rendelkezésére. /Kerekes Edit: Bár az olvasók nagy része diák, 29 magyar gyermekregény van a nagykapusi könyvtárban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1999. december 15.

Széken tervezik, hogy emlékművet emelnek a községben az 1717-es Bertalan-napi tatárjárás áldozatai, valamint a második világháború hősei emlékének. A végleges engedélyt még nem sikerült megkapniuk. A másik régi tervük egy tájház, falumúzeum kialakítása. Az emlékművet és a tájházat szeretnék március végéig befejezni. /Kerekes Edit: Emlékmű a hősöknek és áldozatoknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2000. január 27.

Szabó Csaba regényes nyomozásainak tematikus gyűjteménye, Az egri hullócsillagok 1998-ban jelent meg, akkor a szakma, de a szerző is tanácstalan volt, milyen műfajhoz sorolható debüt-kötete. Egyesek a Nemeskürty István által népszerűvé vált regényes nyomozások (történelmi tudósítások) erdélyi megfelelőjének tekintette a kötetet. Lászlóffy Aladár jegyezte meg: "azon a színvonalon startolt, amely méltó a kolozsvári hagyományokhoz". Jelenleg Szabó Csaba a magyarországi Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány ösztöndíjasaként könyvének egyetemi segédanyaggá való átdolgozását végzi. Most pedig napvilágot látott újabb könyve: Tátorján szél, Tinivár Könyvkiadó, 1999, Kolozsvár. A szerző ezt tekinti első szépirodalmi alkotásának, melyben az Erdély-mítoszról és önmagáról írt. Szőcs István szerint a Tátorján szél műfaját leginkább szintetikus mesének vagy novellának lehetne nevezni. - A 35 éves szerző érdeklődési köre rendkívül szerteágazó. /Kerekes Edit: Titkok történetének ideje. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

2000. február 1.

Szamosújváron jan. 30-án kezdődtek a város alapításának háromszázadik évének rendezvényei. A mostanit Karácsony Ernő festőművész és a Téka-ház köré csoportosulók szervezték. A Téka-házban Major Melinda helyi RMDSZ-elnök köszöntötte az egybegyűlteket, majd Tarisnyás Csilla ismertette a városalapító örmények történetét, a Pro Armenia Alapítvány tevékenységét. Kiss Ferenc ecsetelte az örmények származását, akik az 1669-es török támadás elől menekültek Erdélybe. Az érkezők leginkább Beszterce, Gyergyószentmiklós, Csíkszépvíz és Székelykeresztúr környékén telepedtek le. Később a besztercei örmények városalapítás céljával területet vásároltak és megalapították Szamosújvárt. Szamosújváron levéltárak, nyomdák működtek. Olyan neves személyiségeket adott a közösség, mint Hermann Ottó, Merza Gyula és még nagyon sokan mások. 1990-ben Keresztes Zoltán újraindította a hajdanvolt Armeniát azzal a céllal, hogy újraélessze az örmény hagyományokat. Megnyitották Karácsony Ernő tárlatát. /Kerekes Edit: Háromszáz éves Szamosújvár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2000. február 5.

Tordaszentlászlón százéves a műkedvelő színjátszás. Az emlékező ünnepségen fellépett a kórus, színjátszó csoport és fúvószenekar mellett a Zajongók gyermek és ifjúsági néptánccsoport, a Tarisznyás zenekar kíséretében. Boldizsár Zeyk Imre, a hajdani kultúrigazgató és fia, Boldizsár Zeyk Zoltán tanár - aki feleségével, Bázsa Lovász Ibolyával együtt a helyi színjátszás szervező-rendezője emlékeztek a megtett útra. A múlt században alakult a fúvószenekar. Thamó Gyula lelkipásztor - akinek ma nevét viseli a tordaszentlászlói kulturális egyesület - alapította meg a kórust, ezután született meg a Tordaszentlászlói Ifjúsági Daloskör, Kalotaszeg első műkedvelő csoportja. 1988-ban női kórus is alakult. A helyi színjátszók a nagy ünnepeken mindig fellépnek egy-egy előadással. Boldizsár Zeyk Zoltán 1990 óta foglalkozik a színjátszókkal. A színjátszók a Csárdáskirálynőt már Tordán, Bánffyhunyadon, Kövenden és Aranyosrákoson is bemutatták. /Kerekes Edit: Százéves a tordaszentlászlói színjátszás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

2000. február 28.

Székelyudvarhelyet és Tasnádot követően Tordaszentlászló az első kisebb község Erdélyben, ahol teleház nyílt. Kompromisszumos megoldásként a teleház a tordaszentlászlói kultúrotthonban, a hatvanas évek óta létező és egyre bővülő falumúzeum helyén működik, így az értékes gyűjtemény a jövőben a művelődési otthonban kapna helyet. A Soros Alapítvány tízezer dolláros támogatásából egy pentiumot, lézernyomtatót, telefaxot, telefont, fénymásolót sikerült beszerezni, internet-kapcsolatot létrehozni. A helybeliek emellett angol nyelvtanfolyamon és számítógép-kezelői tanfolyamon vehetnek részt, tájékoztatott Boldizsár Zeyk Zoltán, a Thamó Gyula Művelődési Egyesület elnöke. /Kerekes Edit: A harmadik évezred fonója. Teleházat avattak Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2000. március 18.

Kolozsvártól mintegy hatvan kilométerre fekszik Szék. A táncairól és népviseletéről híres nagyközség keletkezésének időpontja bizonytalan. A dokumentumok 1291-ben már szabad királyi városként említik. Széken a népviseletet nemcsak megőrizték, hanem mind a mai napig hordják is. Szék tekinthető a magyar táncházmozgalom bölcsőjének. 1717-ben egy tatárbetörés alkalmával csaknem teljesen megsemmisült a város. Azóta a falu lakói augusztus 24-én, Szent Bertalan napján háromszori istentisztelettel és böjttel emlékeznek a véres eseményekre. A lakosság száma itt is egyre csökken: az 1992-es népszámlálás adatai szerint Széken 3283-an laktak, ma már háromezernél kevesebben. 1999-ben lassan elkezdődött az építkezés: a fiatalok már nem mentek városba, hanem itthon maradtak, házépítésbe kezdtek. A 98 százalékban magyar nemzetiségű lakosság vallási megoszlása: református 2045 (a templom 1241-ben épült), adventista 300, római katolikus 205 (templomuk 1759-ben épült), szabadkeresztény 100 (1992-ben építettek templomot), pünkösdista 72 (1995-ben épült templomuk), ortodox 58 (értékes műkincsnek számító fatemplomukat 1707-ben emelték). Széken I-VIII. osztályos oktatás folyik, egy éve inasiskola is működik. Óvodától inasiskoláig a diákok létszáma megközelíti a háromszázat. A legnagyobb gond a szakképzett oktatók nagyarányú hiánya. Öt tanárnak lakást biztosítanának, jelenleg három tanítónő lelt otthonra a számukra fenntartott lakásépületben. 1997-98-ban bevezették a digitális telefonvonalat. 1999-ben 12 ezer méternyi gázcsövet fektettek le belterületen, 500 kérés létezik a földgáz bevezetésére. A Civitas Alapítvány égisze alatt a régió öt községe - Szék, Magyarkályán, Magyarpalatka, Kolozs, Magyarszovát - közös szeméttároló kialakítását tervezi, most folynak a tervezési tárgyalások, egyeztetések. Az öt község más területen, például a faluturizmusban is együttműködik. A széki faluvezetők a település felvirágzásának egyik módját a faluturizmus fejlesztésében látják. Április-májusban szeretnék megnyitni azt a széki tájházat, ahol múzeum és eredeti széki szoba kapna helyet. A község férfiembereinek 80 százaléka külföldön dolgozik, építőmunkásként. Az egészségügyi ellátást két orvos és három asszisztens biztosítja, hetente három napon. Egy magyar orvos családostól vállalná a letelepedést. Ellezelles, Szék belgiumi testvérvárosa mentőautót adományozott, felszerelést ígért, gépkocsit az orvosok ingázására. A két település között 1990 óta létezik a kapcsolat. A testvértelepülés számítógéppel, fénymásolóval, írógéppel segítette a helyi tanácsot, az iskolának 10 számítógépet ajándékozott. A székiek terve egy nagy, regionális szakiskola létrehozása, amely összefogná a Mezőség diákjait, fiataljait. Az iskolaközpontot magyarországi állami segítséggel tervezik létrehozni. A cél érdekében 8 kilométeres összekötő utat készülnek építeni Szék és Bonchida között, amely közel harminc kilométerrel rövidítené a Szék-Kolozsvár távolságot, így a bonchidai vasútállomás közelebb kerülésével Szék is könnyebben megközelíthetővé válna, ami csak javára szolgálhat. /Kerekes Edit: Különös sziget Erdély rengetegében. Szék - a Mezőség bástyája. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2000. május 9.

Két évvel ezelőtt, 1998-ban ünnepet teremtett Jegenye, a Kalotaszeg e római katolikus szigete. Nagy szülöttének, Kájoni János XVII. századi ferences szerzetesnek állított emléket. A templom bejárata mellett elhelyezett Kájoni-emlékműnél azóta minden évben leróják kegyeletüket a falu lakói, elszármazottai, a vendégek és meghívottak. Máj. 7-én dr. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök által celebrált misére sokan érkeztek. Eljöttek a budapesti Szent István Egyetem tájépítész hallgatói is, akik a Szentimrei Alapítvány által a Sztána völgy tájvédelmi körzetté nyilvánításáért kezdeményezett többsíkú programban vesznek részt. Az 1999-ben indult kezdeményezés sikeréhez teológusok, magán tájépítészeti irodák, építészek magánszemélyként, a szegedi egyetem, a Babes-Bolyai Tudományegyetem, különféle szövetségek, a budapesti Kós Károly Egyesület járultak hozzá. A misét követően László Ferenc zenetudós méltatta Kájoni János orgonista, orgonakészítő, zeneszerző életét és munkásságát, leleplezték a Gonda György Károly tervei alapján Pécsi L. Dániel által készített millenniumi emléktáblát. - Jegenye kezd közösségként viselkedni, élni, s ez óhatatlanul kapcsolatban van Mátyás Károly új plébánosukkal is. /Kerekes Edit: Millenniumi emléktábla-avatás a Kájoni-emlékünnepségen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2000. június 8.

A Horváth Béla Stúdiószínpad /Kolozsvár/ Csoóri Sándor-estet tartott. A verses műsort Kerekes Edit állította össze. Az eseményt az Erdélyi Magyar Olvasó Egyesület, valamint a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány támogatta. A műsor Kovács Katalin magyartanárnő bevezetésével kezdődött. /Nánó Csaba: A kezed nyoma. A Horváth Béla Stúdiószínpad Csoóri Sándor-estje. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2000. június 24.

Kolozs megyében - Kolozsváron kívül - Bánffyhunyadon és Szamosújváron nyílik lehetőség arra, hogy RMDSZ-es alpolgármestert válasszon meg a helyi tanács. Valószínű, hogy magyar alpolgármestert választanak Szamosújváron és Bánffyhunyadon. Kalotaszentkirályon Kisjancsi József az alpolgármester, Széken Szabó András, Kőrösfőn Korpos András, Kajántón Bakos István. Mócs községben Horváth Márton. Katona községben független magyar nemzetiségű alpolgármestert választottak. Várfalván polgármester maradt Kanyaró Pál. Magyarszováton a magyar polgármester mellé a konvenciós, ám magyar nemzetiségű Maneszes Sándor kerül. Harasztoson alpolgármesterből polgármester lett Széll Gyula. Bálványosváralján várhatóan az eddigi polgármester, Makodán Sándor lesz az alpolgármester. Vajdakamaráson valószínűleg Farkas Ferencet választják alpolgármesterré. /Kerekes Edit: RMDSZ-es alpolgármesterek Kolozs megyében. Még folynak a politikai alkuk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2000. augusztus 21.

Szent István-napi Néptánctalálkozó helyszíne volt Inaktelke is. Az érkezők a nagyváradi származású, jelenleg Veszprémben élő, a Kalotaszegről készült köteteiről ismert Váradi Péter Pál fényképkiállítását és a nemrég megnyílt múzeumot tekinthették meg. A néptánctalálkozón sikeres volt a pancsovai Maroknyi néptáncegyüttes, a kolozsvári Virágos együttes és a helybeli csoport. A kissé elszigetelt Inaktelke ezzel bekapcsolódott a Heltai Alapítvány által szervezett Szent István-napi rendezvénysorozatba. /Kerekes Edit: II. Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2000. szeptember 8.

Sallai János /1992 óta polgármester Széken/ legfontosabbnak az infrastruktúra kiépítését tartja. A gáz bevezetése után a víz- és csatornahálózat kiépítését SAPARD-támogatással tervezik megvalósítani. Sallai János a Szék-Füzes völgyei kistérségének több települését tömörítő, egyelőre még nem hivatalosan bejegyzett szervezet elnöke. A társulásban Szék, Füzes, Szentmárton, Cege vesz részt, a továbbiakban Katona, Gyeke és Bonchida is fontolgatja a bekapcsolódás lehetőségét. Szeretnék ismét megnyitni a híres széki sósfürdőt. Az idén tervezik felavatni a református templommal szemben álló tájházat. Távlati tervük egy regionális népművészeti szakiskola létrehozása, amely összefogná a Mezőség, a Szamos mente diákjait, fiataljait. A bentlakással, étteremmel elképzelt iskolaközpontot magyarországi állami segítséggel szeretnék létrehozni. /Kerekes Edit: Szék a faluturizmusra esküszik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2000. szeptember 29.

Változások lesznek a Román Televízió kolozsvári területi stúdiójából sugárzott magyar nyelvű adásban, tájékoztatott Bardocz Sándor, a magyar szerkesztőség vezetője, aki júliusban vette át e feladatkört, az igazgatói tisztséget az adások 1989 utáni újraindítása óta ellátó, az idén leköszönő Csép Sándortól. Az októbertől újrakezdődő adások dinamikusabbak lesznek. Minden szerdán az egyes műsoron 10 óra 20 perctől ötven percig lesz hírműsor, továbbá aktuális riport (október 4-én Cserehátról és a székelyföldi ortodox egyháznak szánt állami befektetésekről lesz szó). Szintén szerdánként jelentkezik majd az élőben közvetített Törzsasztal. A művelődési hírek, beszámolók sem maradnak el. Szombatonként a kettes műsoron jelentkeznek 8 óra 35 perctől, 45 perces műsorral. Októbertől 10 perccel növekszik a kolozsvári stúdió magyar adásának műsorideje, amely talán kevésnek tűnhet, ám ha tekintetbe vesszük, hogy a műsoridő 1990 óta, fokozatosan csökkent, ez a többlet mindenképpen nyereségként könyvelhető el. /Kerekes Edit: Szombatonként ébredjünk a Kolozsvári Televízióval. Októbertől több élő magyar adás a Donát úti stúdióból. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2000. október 16.

A Zilahi Napok című kiadvány minden évben egyetlen alkalommal jelenik meg. Az idei, harmadik évfolyam helytörténeti írásokat, illetve egy-egy esztendő mérlegét tartalmazza, valamint bemutatja a Pro Zilah Egyesület munkáját. A kiadvány összeállítója, Kerekes Edit. Kovács Kuruc János a Szilágysági magyarok, tavaly megjelent monográfia műhelytitkait tárta fel, Gáspárik Attila a Szilágysági gyerek vagyok elnevezésű népdalfesztivál tíz esztendejéről és a szilágysági népdalgyűjtésekről számolt be. /Minden évben megjelenik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2000. november 24.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület két Szilágy megyei egyházmegyéje, valamint a zilahi három egyházközség szervezésében Zilahon november 22-én egyházi fórumot tartottak. A napirenden szerepelt: hálaadás a Kálvineum visszaadásáért, a zilahi Református Wesselényi Kollégium ügye, az egyházkerület és az RMDSZ viszonyának tisztázása a választások előtt, tájékoztatott Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. Kerekes Edit felolvasta Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Jakubinyi György római katolikus érsek, Szabó Árpád unitárius püspök és Kiss Béla lutheránus püspök-helyettesnek a szavazáson való megjelenésre buzdító, RMDSZ-támogató körlevelét, majd felkérte Tőkés László püspököt, hogy biztassa ő is a Szilágy megyei magyarságot az RMDSZ támogatására. Tőkés László kitérő választ adott. A Szabadságnak adott interjújában Tőkés László püspök elmondta: szó sincs arról, hogy arra szólította volna fel a Szilágy megyei magyarokat, hogy ne szavazzanak az érdekvédelmi képviseletre. "Amennyiben az RMDSZ nem áll ki egyértelműen az iskolai érdekeink mellett, akkor eljátssza érdekvédelmi minőségét. Mivel ez a kiállás nem történt meg, az RMDSZ Szilágy megyei szenátori listájára - ahol Seres Dénes szenátorjelölt és megyei elnök neve is ott szerepel - nem szavazunk. A fórumunkon viszont ott volt Vida Gyula Szilágy megyei képviselő is, akinek megmondtuk, hogy támogatjuk jelöltségét" - nyilatkozta a püspök. A Szabadság kérdésére Seres Dénes szenátor elmondta: Tőkés László a szenátornak a kollégium ügyében játszott szerepét egysíkúan elemezte a fórum részvevői előtt. Az iskolai ügyekben való kiállásának megkérdőjelezését pedig határozottan visszautasította. - Az egyházkerület tájékoztatási szolgálata közleményében kifejtette: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy két vezető tisztségviselőjük, felhatalmazás nélkül egyoldalú szavazásra szólított fel. Mint ismeretes, Balogh Barnabás, az egyházkerület lelkészi főjegyzője és Borzási Gyula, az egyházkerület lelkészértekezleti elnöke felhívásában arra ösztönözte lelkésztársait és a gyülekezet tagjait, hogy a választásokon "felelősen és magyarul szavazzanak a romániai magyar demokráciára". - A Királyhágó-melléki egyházkerület közleménye kitért arra is, hogy nyilvánosságra került azoknak a képviselő- és szenátorjelölteknek a neve, akik a Securitate archívumában fellelhető dokumentumok szerint együttműködtek a román kommunista rezsim hírhedt politikai rendőrségével. A közlemény szerint az egyházkerület meglepetéssel tapasztalta, hogy "a szekus listán olyan képviselőjelölt lelkipásztor is szerepel, akiről egyházkerületünk közgyűlésének jó bizonysága volt, ellenben nem szerepel egy olyan szenátorjelölt lelkipásztor, akiről nyilvánvaló, hogy együttműködött a román titkosszolgálattal". /Szabó Csaba: Tőkés László a szenátori listával kapcsolatosan tartózkodásra szólította fel a Szilágy megyei magyarokat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./ Erről a fórumról a Romániai Magyar Szóban olvasható: "Az ülést Szózattal, imával, igével kezdték, imával, Himnusszal zárták, a kettő között vádaskodások, személyre szóló támadások hangoztak el." - A Református Wesselényi Kollégium ügyében bejelentették, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nov. 17-19.-i közgyűlése határozattal feloszlatta a kollégium iskolaszékét, a kollégium ügyének rendezését Tolnay István előadótanácsos, Csűry István generális direktor, Máthé Edith jogtanácsos, Püsök Csaba zilahi lelkipásztor és Boros Árpád szilágyballai lelkipásztor összetételű bizottságra bízta. Az igazgatónőt, Seres Magdát felszólították, hogy 15 napon belül adja át az iskola irányítását Bara Lajos igazgatónak; felkérték az RMDSZ-t, hogy "határozottan járjon közben, a kollégium válságos helyzetét november 26-ig rendezzék." A püspök kijelentette: "ezzel az ultimátummal 24 vagy 48 órán belül (az RMDSZ) nyilatkoztassa ki, hogy teljes egészében támogatja az egyházkerület követeléseit". /Fejér László: Egyházi fórum Zilahon. Szózat és Himnusz között vádaskodások... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

2001. február 9.

Több magyar lap elutasította a Romániai Szabad Demokrata Párt (RSZDP) Partium szervezete nevében Vincze Mária elnök kérését, hogy a Ion Iliescu anyagi segédletével is alapított zsebpártocska felhívását közzétegye. Az RSZDP partiumi szervezetének elnöke, Vincze Mária, a 90-es évek elején a nagykárolyi RMDSZ-szervezet elnöke volt, tavaly ősszel pedig járta a várost, hogy "igaz magyarokat" keressen pártocskájuk számára. Azt akarta, hogy tucatnyi résztvevővel helyi szervezetet alakítsanak, és jelöltlistát tegyenek le a parlamenti választásokra. - Marosvásárhelyt az RSZDP nyolcszáz szavazata elegendő volt ahhoz, hogy az erdélyi városnak ne legyen magyar polgármestere! Ebben a zsebpártocskában "érvényre jut a szabad-demokrácia elve, nemzeti-liberális szabadelvűség, vagy bármilyen más irányzat" - hirdetik magukról. Az RSZDP célja az, hogy fogyó magyarság szavazatait megossza. /Kerekes Edit: A Partiumi Kezdeményezés. = Szilágyság (Zilah), febr. 9./

2001. május 21.

Máj. 19-én Mákófalván megszervezték az első Nádas menti Ifjúsági Találkozót. A vendégek Mérából, Magyarvistából, Türéből, Bogártelkéről, Nádasdarócról, Inaktelkéről érkeztek, de lelkipásztorukkal együtt eljöttek a fiatalok a szórványban lévő Bodonkútról is, melynek református közössége a szomszédos Magyarmacskáséval együtt alig számlál száz lelket. Énekelt a mákófalvi leánykórus, majd Vér István nyugalmazott tanító ismertette a Nádas menti települések demográfiai helyzetét. /Kerekes Edit: Nádas menti Ifjúsági Találkozó Mákófalván. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-78




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998