udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 89 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-89
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kerekes Sándor

1993. július 29.

Czegő Zoltán emlékezett hajdani egyetemi társára, Kerekes Sándorra. Ő volt a legtehetségesebb, a szigorú Zörgő Benjámin professzor kedvence. Azt hitte mindenki, hogy a tanszékre kerül, de ezt nem engedték. Czegő Zoltánnal várták Bukarestben, hogy hova nevezik ki őket, Kolozsváron egyetemet végzetteket. Akkor hallották egy román tanár döntését, akiktől a román végzettek moldvai, dobrudzsai kinevezést vártak, hogy addig ez nem lehet, amíg a magyar települések üres állásait be nem töltik román tanárokkal. Kerekes Sándor Székelyudvarhelyre került, a tanítóképzőbe. 1965-ben Kerekes Sándor letépett egy román zászlót. Ezért bebörtönözték. Hosszú évek múltán szabadult fogatlanul, félkopaszan. Nem taníthatott, fizikai munkás lett. Elhagyta az országot és Bécsben, betegen meghalt. /Czegő Zoltán: ?És mégis elüldözés. A kései megtalálás bánatával.= Magyar Nemzet, júl. 29./

1999. március 6.

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) márc. 6-i alakuló ülésén megválasztotta a testület új vezetőségét: Somai Józsefet az MKT új elnöke, az új alelnökök Vekov Károly és Deák Ferenc, az RMDSZ kisbácsi szervezetének elnöke, a titkárok pedig Schwartz Róbert és Bitay Csaba lettek. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke köszönetet mondott Boros János és Molnos Lajos volt megyei elnököknek a szervezetben kifejtett tevékenységükért. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége a következő személyekből állt össze: Bitay Levente szervezési alelnök és elnökhelyettes; Bálint Kelemen Attila oktatási alelnök; Góger Ferenc a kolozsvári körzeti elnökökkel való kapcsolattartásért felelős alelnök; Barazsuly Emil mezőgazdasági alelnök; Kentelki Endre referens; Hajdó Csaba ifjúsági alelnök; Pillich László kulturális alelnök; Kerekes Sándor gazdasági alelnök; Pálffy Károly önkormányzati alelnök, a Megyei Önkormányzati Tanács elnöke és Kállay Péter irodavezető. - Bitay Levente elnökhelyettes elmondta, hogy a megyében jelenleg 40 településen él az RMDSZ, az elkövetkezőkben újabb 13 helységben szeretnék beindítani a tevékenységet. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter beszámolt új hivatalában eltöltött egy hónapos tevékenységéről. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatban elmondta: elkészült az a sürgősségi kormányrendelet, amely azokban az esetekben, ahol a tulajdonos a román állam, és az ingatlanokat állami intézmények vagy önkormányzatok használják, ideiglenesen rendezné az épületek helyzetét. /Papp Annamária: Új vezetőség az RMDSZ Kolozs megyei szervezete élén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

1999. október 5.

1994 júliusában jött létre a Pro Iuventute szocio-kulturális alapítvány, amely okt. 2-án ünnepelte ötéves évfordulóját. Az ünnepség tisztújító közgyűléssel kezdődött. Az alapítvány elnöke Molnos Lajos, alelnöke Kerekes Sándor. Két fiatal tehetség /Felházi Ágnes és Barta Csilla/ kiállítás-megnyitója következett. Molnos Lajos alapítványi elnök elmondta, hogy elsősorban az ifjúsággal foglalkoznak. Gyermekcsoporjuk van. székházuk ad helyet a Magányosok Klubjának, a Polgári Fórumnak. Az elmúlt öt év alatt szociális téren is volt előrelépés. Sikerült 10 tonna ruhát szétosztani a rászorulóknak. /(horváth): Ötéves a PRO IUVENTUTE. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

2000. január 13.

Az RMDSZ kolozsvári tanácskozásán, jan. 8-án nyilatkozatot adtak ki, ebben leszögezték, hogy nem lehet néhány személyre leszűkíteni az RMDSZ alapítóit. Vitathatónak tartják, ha az SZKT megkerülésével bárki önkényesen kiválasztott "alapító tagnak" kitüntetést osztogat. - Az aláírók: Bodó Barna, dr. Csapó József, Egyed Péter, Farkas Zoltán, Fülöp G.Dénes, Hajdó Csaba, Katona Ádám, Kerekes Sándor, Kincses Előd, Kolumbán Gábor, Kónya- Hamar Sándor, Mátis Jenő, dr. Papp Kincses Emese, Pillich László, Somai József, Szabó László, Tőkés András, Tőkés László, Vekov Károly. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ Ezen nyilatkozattal kapcsolatban Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója elmondta, hogy a nyilatkozat tájékozatlanságról árulkodik. Az RMDSZ vezetősége ugyanis az RMDSZ első ideiglenes intéző bizottságának tagjait kívánja a jan. 15-i rendezvényen emlékoklevéllel és plakettel megtisztelni. Domokos Géza, Tőkés László, Király Károly, Sütő András, Lányi Szabolcs, Kányádi Sándor, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Demény Lajos, Balogh Edgár (post mortem), Sylvester Lajos és Horváth Andor, összesen tizenketten részesülnek az említett elismerésben. /Mózes Edith: Nyilatkozat tájékozatlanságból? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

2000. április 17.

Folynak az RMDSZ-előválasztások, jelöltállítások. Csík terület szervezet: ápr. l6-án előválasztásokat tartottak Csíkszeredában, 25%-os részvétel mellett. Vidéken a részvétel meghaladja az 50 %-ot. - Ápr. 15-én Sepsiszentgyörgyön 26 %-os részvétel volt az előválasztásokon (5955 leadott szavazat). Az előválasztások eredménye: Albert Álmos polgármester-jelölt, ugyanakkor a jelenlegi alpolgármesterek - Czimbalmos Kozma Csaba és Fodor László - az alpolgármester-jelöltek. A tanácsosi lista rangsorolása: Kónya Ádám, Szentes Ádám, Czimbalmos Kozma Csaba, Albert Ildikó, Kató Béla, Nemes Tibor, Pethő István, Gazda Zoltán, Dezső András, Kovács István, Nagy Gábor, dr. Kovács István, , Tulit Attila, Puskás Attila, Fodor László, Kalamár György, Balogh Klára, Jánó Mihály, Tóth B. Csaba. - Ápr. 15-én Kolozsváron a megyei tanácsosok rangsorolását végezte el a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa. A megállapított sorrend: Molnár Géza, Böjthe Dániel, Buchwald Péter, Váncsa Pál, Pállfy Zoltán, Lakatos András, Bitay Levente, Székely István, Pethő Zsigmond, Kerekes Sándor, Török Bálint, Takács Gyula, Barazsuly Emil, Balogh Csaba, Farkas Zoltán. - Ápr. 15-16-án Marosvásárhelyen 13 szavazókörzetben mintegy 7000 választó adta le szavazatát az RMDSZ tanácsosjelöltjeinek megállapítása céljából. Ez a szám azonban nem éri el a Maros megyei szervezet által megszabott 20%-os érvényességi küszöböt. A város polgármester-jelöltje Fodor Imre /a jelenlegi polgármester/. - Ápr. 14-én került sor Nagybányán a városi tanácsosok tevékenységét kiértékelő és jelölő küldöttgyűlésre. A polgármester-jelölt Szaniszló József, a megállapított tanácsosi sorrend: Szaniszló József. Ludescher István, Virág Árpád, Farkas Zoltán, Szentgyörgyi Sándor, Capusan Edit, Vida Zoltán, Simori Sándor, Vlaicu Zsuzsa, Vida István, Székely József, Kölcsez Ferenc. - Ápr. 15-én, Temesváron a Temes megyei küldöttgyűlés meghallgatta, majd rangsorolta a megyei tanácsosjelölteket. A kialakult sorrend:Marossy Zoltán, Bodó Barna, Szász Enikő, Szilágyi Géza, Kása József, Király Zoltán, Ferencz András. Ezt követően a városi küldöttgyűlés a Temesvár városi tanácsosjelöltek listáját állapította meg a következők szerint: Fórika Éva, Halász Ferenc, Oberst László, Somogyi Attila, Bárányi Ildikó, Dukász Péter. Április 14-én Székelyudvarhelyen a széki választmányi ülés megerősítette Antal István jelölését a polgármesteri tisztségre. /Előválasztások, jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17. - 1703. sz./

2000. június 24.

Jún. 23-án Kolozsváron beiktatták tisztségeikbe a helyhatósági választásokon megválasztott új megyei tanács tagjait. A tanácsban 10 hely az RMDSZ-é (Molnár B. Géza, Böjthe Dániel, Buchwald Péter, Váncsa Áron Pál, Pálffy Mózes Zoltán, Lakatos András, Bitay Levente László, Székely István, Pethő Zsigmond, Kerekes Sándor), 8 hely a Nagy-Románia Párté, 7 hely a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjáé, 4 hely a Románok Nemzeti Egységpártjáé, 4 hely a Romániai Demokratikus Konvencióé, 3 hely a Nemzeti Liberális Párté, 3 hely a Romániai Szociál-Demokrata Párté, 2 hely pedig a Szövetség Romániáért. A szavazás eredményeképpen Rus Ioan (RTDP) lett a megyei tanács elnöke, a két alelnök: Kerekes Sándor (RMDSZ) és Serban Gratiant (RTDP). /Ördög I. Béla: Megalakult a megyei tanács. RMDSZ-es az egyik alelnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2000. július 15.

Buchwald Péter 1989. decemberéig Kolozsváron gyógyszerkémiai kutatóintézet főkutatója volt, 1974-ben doktorált, több találmányát szabadalmaztatták. 1990. január 6-tól az RMDSZ javaslatára az akkor megalakult Nemzeti Megmentési Front Kolozsvár városi alelnöke volt augusztusig, majd októbertől 1992. szeptemberéig az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. 1992. októberétől 1996. szeptemberéig Kolozs megye szenátora, majd 1996. december 26-tól 2000. június 16-ig a megye alprefektusa. Az idei választásokon a megyei tanácsosi listán bejutó helyen indult. Sokan azt várták, hogy Buchwald Péter megmarad alprefektusnak a novemberi országos választásokig, de ő nem így döntött. Összeférhetetlenség van a két tisztség között, választania kellett, a megyei tanácsosi tisztséget választotta. Buchwald Péter a megyei tanács alelnöki székére pályázott, azonban az RMDSZ frakciója Kerekes Sándort választotta meg erre a tisztségre. Buchwald Péter ezt személyes kudarcnak fogta fel, úgy látta, hogy eddigi munkáját nem értékelték. Szerinte azért döntöttek így, mert ő a Reform Tömörüléssel együtt, a belső ellenzék politikai vonalát vivő Kolozs megyei RMDSZ-ben az RMDSZ országos vezetésének politikai irányát képviseli. Úgy látta, hogy "ebben a balkáni bizánci szellemű román politikai életben" lehetőségeik csak akkor vannak, "ha a hatalomban vagyunk." Visszaemlékezett a múltra: "Az RMDSZ-en belül első pillanattól kezdve létezett egy úgynevezett belső ellenzék: amikor Domokos Gézát megválasztották, ez ellen összeállt a Szőcs Géza vezette radikális vonal, Markó Béla megválasztása után pedig a Markó-Tőkés vonal mentén alakult ki ez az ellenzékiség." Buchwald szerint a mérsékelt-radikális ellentét mögött "személyes politikai ambíciók is jelentkeztek." /Újvári T. Ildikó: Egy politikus ne legyen sértődős - vallja Buchwald Péter, Kolozs megye volt alprefektusa, jelenleg megyei tanácsos. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

2000. augusztus 18.

Aug. 14-én Bitay Levente, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Boros János alpolgármester, Csetri Elek, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Elkán György műépítész, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, Kónya Hamar Sándor, a megyei RMDSZ elnöke, illetve Sebesi Karen Attila megbeszélést tartott a Kolozsvár főterén levő gödrök betömésének lehetőségéről. A román közvélemény egy része máris a Főtér eredeti arculatának visszaállítása mellett van: a Clujeanul folyóirat aláírásgyűjtést szervezett ennek érdekében. Ioan Piso, a Történelmi Múzeum igazgatója ismét kifejtette: szerinte a gödröket még ebben az évben betömik. Emlékezetes, hogy tavaly, az éj leple alatt a Liviu Medrea vezette Közterület Fenntartó Vállalat munkásai hordták el a gödrök betömésére szükséges földet. /Kiss Olivér: Visszaállítják a Főtér eredeti arculatát? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

2000. október 20.

Kampánynyitó beszélgetésre invitálta a sajtó képviselőit a Kolozs megyei RMDSZ. Házigazdák: Kónya-Hamar Sándor megyei elnök, Mátis Jenő képviselő, Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök és Bitay Levente megyei ügyvezető elnök. Kónya-Hamar Sándor az SZDRP kész ténynek elfogadott hatalomra jutásával kapcsolatban felhívta a figyelmet Adrian Nastase Kolozsváron tett magyarellenes nyilatkozataira. Emiatt nehéz megtalálni ezzel a párttal a közös pontokat. - Az RMDSZ nem mond le az önálló állami magyar egyetemről, de a jelenlegi kampányban előtérbe kerül a szociális, gazdasági, új munkapiacot teremtő elgondolások hangsúlyozása. /Csomafáy Ferenc: Induló kampány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

2000. október 26.

A magyarországi Fejér megyéből érkeztek küldöttek - polgármesterek, tanácsosok - Kolozsvárra, okt. 25-én tárgyaltak a Kolozs megyei tanácsosokkal. A magyarországi vendégek ezzel viszonozzák itteni kollégáik áprilisban tett Fejér megyei látogatását. A megbeszélésen részt vett Ioan Rus Kolozs megyei tanácselnök, Serban Gratian és Kerekes Sándor alelnökök, Alföldi László magyar főkonzul, valamint Bogdan Cerghizan prefektus. Az üdvözlő beszédekben kiemelték: elsőrendű fontosságú, hogy kiépítsék a térségek közötti és határokon átnyúló együttműködést. Alföldi László főkonzul fontosnak ítélte, hogy erre a találkozóra a két választás között került sor, hiszen ez is mutatja a valós együttműködési szándék folytatását. Fertő László, a Fejér megyei közgyűlés elnöke bemutatta megyéjüket, hangsúlyozva, hogy Fejér megye Magyarország legfejlettebb megyéi közé tartozik, hiszen Budapest után náluk a legnagyobb az egy főre eső nemzeti bruttó össztermék. Elmondta, hogy kapcsolatot szeretnének teremteni több Kolozs megyei településsel és polgármesterrel. Fertő László elmondta, hogy szándéknyilatkozatot ír majd alá itteni kollégájával, Ioan Rus megyei elnökkel, amely a két megye szorosabb jövőbeni kapcsolatáról szól. /(újvári:) Komoly kapcsolatteremtési szándék Kolozs megyével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2001. február 19.

Febr. 17-én Kolozsváron tartotta első nagyszabású tanácskozását az Északnyugati Régiófejlesztési Ügynökség. A kolozsvári székhelyű és hat megyére (Kolozs, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Bihar) kiterjedő intézmény egyike az ország nyolc hasonló ügynökségének, melyeket 1999-ben az európai uniós gazdasági-szociális támogatások adminisztrálása érdekében hoztak létre. A mostani konferencián a térség prefektúrái, önkormányzatai képviseltették magukat, parlamenti képviselők, szenátorok is részt vettek. Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus hangsúlyozta, hogy egész Erdély húzóerőt jelent az ország integrációs törekvése számára. Kerekes Sándor Kolozs megyei tanácsi alelnök a régiófejlesztés fontos céljai között említette meg a térségek fejlődésbeli különbségének csökkentését, az országhatárokon túli együttműködés serkentését. 2000-ben 242 millió eurót utaltak ki a főleg beruházásokat szolgáló PHARE-programok keretében, az ISPA és SAPARD programok keretében pedig összesen 650 millió euró térítésmentes hitelhez jutott az ország. Az ISPA csatornahálózatok és a nagyvárosok szennyvíztisztító állomásainak építését támogatja, a SAPARD pedig a mezőgazdaság és a környezetvédelem olykor 4 éves lejáratú hitelekkel való megsegítését jelenti. Jelenleg 449 programot támogatnak (ebből 331 városi, 118 falusi környezetben), amelyek 10 090 új munkahely létesítését fogják eredményezni. /Ördög I. Béla: Régiófejlesztési konferencia Kolozsváron. Erdély húzóerőt jelent az integrációs folyamatban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Az EU tagországai növelni szándékoznak az ISPA-, PHARE- és SAPARD-programokkal járó finanszírozások pénzügyi volumenét. "Románia jelenleg az első helyen található az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó kelet-európai államok közül az ISPA-programok kidolgozása és alkalmazása tekintetében. Az itt megvalósított projekteket a nyugat-európai szakemberek nagyra értékelik" - jelentette ki Aura Raducu EU-s koordinátor a fejlesztési ügynökség kolozsvári konferenciáján. A kolozsvári székhellyel működő Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség fennállása óta 2,4 millió euró értékben valósított meg projektet, a legtöbb pályázati finanszírozást az idegenforgalom, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására fordították. Románia százmillió eurót kap az elkövetkező hat évben az Európai Uniótól regionális fejlesztési programok finanszírozására. /Farkas Tibor: Százmillió euró régiófejlesztésre. Románia élenjáró a PHARE- és ISPA-programok végrehajtásában. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

2001. február 26.

Febr. 24-én Kolozsváron tartották meg a Kolozs megyei RMDSZ tisztújító küldöttgyűlését. Újraválasztották Kónya-Hamar Sándor képviselőt a szervezet elnöki tisztségébe. A testület, meghallgatta Kónya-Hamar Sándor megyei elnök, Bitay Levente ügyvezető elnök, valamint Kerekes Sándor gazdasági, Pálffy Károly önkormányzati, Pillich László művelődési, Bálint Kelemen Attila oktatási, Barazsuly Emil mezőgazdasági, Góger Ferenc szervezési, és Hajdó Csaba ifjúsági alelnökök beszámolóját az elmúlt évi tevékenységükről. Többen felvetették: mi lesz azokon a településeken, ahol létszámhiány miatt megszűnik az iskola. Bálint Kelemen Attila elmondta: ilyen esetben meg kell oldani a gyerekek szállítását a községközpontban működő iskolába. /Kónya-Hamar Sándort újraválasztották az elnöki tisztségbe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

2001. március 16.

Közel háromezren emlékeztek márc. 15-én Kolozsváron az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra: a főtéri Szent Mihály-plébániatemplomban tartott ökumenikus istentiszteleten többszáz fiatal gyűlt össze. Az ünnepi rendezvényen Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök mondott köszöntő beszédet, majd az Erdélyi Református Egyházkerület nevében Vetési László lelkész, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, a Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház részéről dr. Kovács László Attila, a Protestáns Teológiai Intézet rektora, Mikes Sámuel, a Magyar Baptista Imaház főlelkésze beszélt. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke azokra a budapesti ifjakra emlékezett, akik a béke, szeretet és egyetértés jelszavával egy nap alatt megfordították a világ állását Budapesten. A kolozsvári magyar konzulátus részéről dr. Cseh Áron a Magyar Köztársaság üzenetét tolmácsolta. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszédében kifejtette: "határtalan nemzet határtalan ünnepe van ma. Március 15-ét nem kellett és nem kell újraértékelni, hiszen évről évre általa újultunk és újulunk meg". Az ünnepség a Biasini Szálló előtt folytatódott. Boros János kolozsvári alpolgármester üdvözölte a jelenlévőket, majd átadta a szót Dan Canta alprefektusnak, illetve Kerekes Sándornak, a Kolozs megyei tanács alelnökének, akik Adrian Nastase kormányfő március 15-i üzenetét tolmácsolták román és magyar nyelven. Dr. Cseh Áron konzul Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét ismertette. /Papp Annamária: Március 15-re emlékeztek Kolozsváron. Határtalan nemzet határtalan ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A kolozsvári népfőiskolai rendezvények keretében Csetri Elek akadémikus tartott előadást Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelentősége címmel. Albert Júlia színművésznő részleteket olvasott fel Petőfi Sándor, Jókai Mór, Kossuth Lajos és Mikszáth Kálmán írásaiból és leveleiből. /Balog Éva és Levey Ferenc: Március 15-re emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2001. május 21.

Máj. 19-én Kolozsváron a Diákművelődési Házban köszöntötték 75. születésnapján Kallós Zoltán folklórkutatót. Megjelent többek között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Boros János, Kolozsvár alpolgármestere, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Halmos Béla, a magyar táncház-mozgalom egyik "nagy öregje." Sebő Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, a magyarországi táncházmozgalom egyik alapítója mondott ünnepi beszédet. Az RMDSZ nevében Markó Béla, a Kriza János Néprajzi Társaság és az Erdélyi Magyar Néprajzi Társaság nevében Tánczos Vilmos köszöntötte a folklórkutatás "élő klasszikusát", az MVSZ nevében pedig Patrubány Miklós mondott méltató szavakat. Több budapesti együttes is fellépett a műsoron, Kallós-gyűjtéseket játszott a magyarlapádi Pirospántlikás és a kolozsvári Zurboló együttes, válaszúti táncokat adott elő a szintén kolozsvári Ördögtérgye. Ezenkívül muzsikált még a kolozsvári Tarisznyás, az erdélyiként meghatározott Palló, valamint a Bodzafa együttes, amelynek énekese, Panek Kati szintén meleg szavakkal köszöntötte Kallós Zoltánt. Fellépett még a moldvai Ónodi Marika, Petrás Marika, a széki Csorba János, valamint Kóka Rozália. Ezután a vendégek Kallós Zoltán szülőfalujába, Válaszútra voltak hivatalosak születésnapi vacsorára. Kötő József, az EMKE, Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala, Elekes Botond a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának jókívánságait adták át. Tőkés László püspök adta áldását az ünnepeltre és életművére. /Sándor Boglárka Ágnes - Valkai Krisztina: A szeretet és az azonosulás életműve. A 75 éves Kallós Zoltánt köszöntötték. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ A bejáratnál maga a házigazda fogadta a vendégeket, a teremben pedig a kolozsvári Ördögtérgye néptáncegyüttes mezőségi népviseletbe öltözött tagjai segítettek az eligazodásban. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megjegyezte, nem csak a Szövetséget képviseli, hanem magánemberként is részt vesz az ünnepségen. "Kallós Zoltánnak mindannyian tanítványai vagyunk. Mindannyiunk számára fölfedezte a hiteles népdalt, népzenét, ami által egy másik Erdélyt ismertetett meg velünk" - mondta. Tánczos Vilmos a Kriza János Néprajzi Társaság nevében szólalt fel. Kiemelte, Kallós Zoltán a gyűjtésekre és nem az anyagok feldolgozására összpontosított, aminek értéke most érezhető, amikor már szinte nincs mit gyűjteni. "Zoli bácsi élő klasszikusunk, Kodály Zoltán-i, Bartók Béla-i, Martin György-i mércével mérhetjük munkáját" - mutatott rá. - "Nyugodt lélekkel búcsúzom. A népzenét, ha ilyen közönsége van, és ilyen gárda áll a hátam mögött, nem kell félteni" - vallotta Kallós Zoltán. /Mindannyian Kallós-tanítványok vagyunk. A népzenei élet színe-java köszöntötte a hetvenöt éves néprajzkutatót. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2001. május 22.

Máj. 20-án Bánffyhunyadon, a református templomban ünnepi istentisztelet keretében avatták fel a második világháborúban elesett hősök tiszteletére készített emléktáblát, melyet Pap Géza református püspök leplezett le. Az ünnepségen jelen volt többek között Alföldi László főkonzul, Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke. - Az ünnepségen az RMDSZ nem helyezhetett el koszorút, sőt az RMDSZ képviselőit nem hívták meg az ünnepségre. Ez ellen nyilatkozatban tiltakozott a bánffyhunyadi RMDSZ. /Emléktábla a második világháború hőseinek. - Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2001. május 30.

Máj. 29-én Kolozsváron A mezőgazdaság és a vidék fejlesztésében jártas csoportok és szervezetek intézményes fejlesztése címmel az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO), a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) szervezésében kétnapos nemzetközi tanácskozás kezdődött. A rendezvény célja az erdélyi falu lehetőségeinek felmérése, a mezőgazdaság haladásának szervezett formában történő szorgalmazása, a nemzetközi tapasztalatok megismerése és alkalmazásának terjesztése. Vincze Mária (BBTE) a romániai falufejlesztési koncepciókról szólva elmondta: sok faluban még a SAPHARD programokról sem hallottak, sok helyen a régit akarják feltámasztani, ami ma már lehetetlen és értelmetlen. Romániában alig ismert fogalom a mikrorégió, pedig nyugatabbra ennek köszönhetően komoly eredmények születtek. Kerekes Sándor, a Kolozs megye tanács alelnöke, falufejlesztési és mezőgazdasági termékek forgalmazását megkönnyítő programokat ismertetett. Jellemző adat: a tavaly a földgáz bevezetésére összesen 800 milliárd lej volt az igény, ebből csupán 25 milliárdot tudtak teljesíteni. Hasonló gondok jelentkeznek a víz bevezetésével kapcsolatban is. A Mezőségi vízhiány leküzdése érdekében holland segítséggel indul program. Egy Phare-program pedig októberig a megye huszonnégy községét látja el számítógépes hálózattal. /Ördög I. Béla: Mezőgazdasági és vidékfejlesztési tanácskozás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

2001. június 9.

Boros János Trianon óta Kolozsvár első szabadon választott magyar nemzetiségű alpolgármestere. Építészmérnök, 1992-től kolozsvári városi tanácsos. Kolozs megyében és Kolozsváron a 2000. évi júniusi helyhatósági választások alkalmával a legjobb eredményt az RMDSZ érte el. Ennek köszönhető tíz megyei, nyolc városi tanácsosi, az egyik kolozsvári alpolgármesteri, valamint a megyei tanács alelnöki tisztsége, melyet Kerekes Sándor tölt be. - Boros János kifejtette, hogy Funar polgármester sajátosan értelmezi és alkalmazza a törvényeket. Csak azokat a paragrafusokat és cikkelyeket alkalmazza, melyek neki teljes mértékben megfelelnek. Számtalan törvénysértést követett el. Méghozzá súlyosakat is. A hírhedt pilótajátékban is számottevő szerepe volt. Boros reménykedik, hogy a jelenlegi kormány az igazságszolgáltatásra is hatással tud lenni. Boros úgy látja, hogy a magyarság számára az önkormányzatiság a legfontosabb. A nemzeti megmaradás az önkormányzatokban rejlik. A felhalmozott tapasztalat átadására beindították az Önkormányzati Hírlevelet az Ügyvezető Elnökségen. Ő vezette be a jogszabályfigyelőt. - Egy város akkor életképes, ha idegen tőke áramlik be. Kolozs megye befektetési lehetőségei óriásiak. Viszont amíg a városnak ilyen polgármestere van, messze elkerülik az idegen tőkebefektetések. /Csomafáy Ferenc: Csendes, nyugodt Kolozsvárt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2001. július 10.

Júl. 9-én a prefektúra és a Kolozs megyei tanács képviselőivel találkozott a Papp Béla alpolgármester vezette pécsi testvérvárosi küldöttség. Gheorghe Funar polgármester "a státustörvény miatt kirobbant vita" miatt nem volt hajlandó fogadni a pécsieket. Papp Béla javasolta, hogy jövő nyárára szervezzenek diákcserét, ugyanakkor korszerű játszóteret ajánlott fel Kolozsvárnak. Kolozs és Baranya megye között eléggé intenzívek a kapcsolatok. Példaként Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke a Transilvania expón évek óta kiállító Baranya megyei vállalkozókat említette. /Kiss Olivér: Kolozsváron Pécs küldöttsége. A polgármester nem fogadta a vendégeket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2001. augusztus 25.

Aug. 24-én Széken megtartották a gyásznapot, amit több évszázada mindig megtartanak. Bertalan-napon a hagyomány szerint istentiszteletre gyűlnek össze. A jeles széki emléknapon idén részt vett Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnök, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátor, Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, parlamenti képviselő, Kerekes Sándor, a Kolozs megyei Tanács alelnöke, valamint Buchwald Péter, egykori Kolozs megyei alprefektus. A vendégeket Sallai János polgármester és a széki népviseletbe öltözött Dániel Márton RMDSZ-elnök üdvözölte. Patrubány kitért a Reményforrás nevű, sokgyerekes családokat támogató lakásprogramra is: idén két erdélyi nagycsaládos juthat a Magyarok Világszövetsége révén lakáshoz október 6-án, Kolozsváron, illetve a mezőségi Vicén. /R. É.: A Bertalan-napi tatárjárásra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2001. október 19.

Okt. 18-án kétnapos nemzetközi térinformatikai konferencia kezdődött Kolozsváron. A már hat éve folyamatosan megrendezésre kerülő konferenciát a Gábor Dénes Alapítvány ezúttal a Kolozs Megyei Tanáccsal közösen szervezte. A megnyitón az alapítvány részéről Selinger Sándor elnök, a megyei tanács részéről pedig Kerekes Sándor alelnök köszöntötte a jelenlévőket, a konferenciát mindig támogató és azon résztvevő budapesti Hungis Alapítvány részéről pedig Dr. Berenczey Rezső szólalt fel. A bemutatott dolgozatok témái között régió fejlesztési tervek, informatikai módszerrel előállított helységtérképek szerepeltek. /Nemzetközi térinformatikai konferencia. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 19./

2001. december 14.

Dec. 14-én A helyi közigazgatás szerepe a regionális fejlődésben címmel kerekasztal-megbeszélést tartottak Kolozsváron, amelyet a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért szervezett. A megbeszélésen nem vitatták a régiók, regionális fejlődés fontosságát vagy szükségességét, hanem ennek jelentőségéről, az ezáltal a szervezési forma által elérhető pályázati támogatásokról esett szó. /Régiófejlesztés - a helyi problémák megoldása Ideje különválasztani a politikát a közigazgatástól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus a regionális fejlesztés előnye mellett hangsúlyozta a helyi közigazgatási szervek, a polgármesteri hivatalok, városi és megyei tanácsok közötti szorosabb együttműködés fontosságát. Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke példaként megemlítette a külföldi gyakorlatot. A régiók a decentralizációs folyamat eredményét jelentették, ez a folyamat az Európai Unió országaiban még a hetvenes évek elején elkezdődött. Mindegyik európai országnak megvan a külön regionális szervezési modellje, ezek a folyamatok nem kerülhetik el Romániát sem. A regionalizmus lentről felfele tartó folyamat. A témához hozzászóló szociológusok, jogászok, egyetemi tanársegédek és előadótanárok hangsúlyozták, hogy a regionális fejlesztés eszköz, amelynek révén a helyi közigazgatási intézmények megoldhatják saját problémájukat. A jogászokat külön foglalkoztatja a mikrorégiók létrehozásának lehetősége, amelynek révén fejlesztési eszközökhöz, az Unió által finanszírozott programokhoz is juthatnak. /(U. I.): Régiófejlesztés - a helyi problémák megoldása. Ideje különválasztani a politikát a közigazgatástól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2002. január folyamán

Vasile Soporan prefektus bejelentette: a miniszterelnök utasítására Kolozs megyében is megalakult a kedvezménytörvény alkalmazását monitorizáló bizottság. A bizottság tagja Kerekes Sándor, a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke, illetve Nelu Pop megyei rendőrfőkapitány. /Kiss Olivér: RMDSZ-jelenlét a monitorizáló bizottságban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2002. január 4.

A Közgazdász Fórum, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönyének decemberi száma bővelkedik érdeklődésére számot tartó írásokban. Köztük van A Közgazdász Fórum időszerű prioritásai (Somai József); Emberi teljesség és fogyasztói társadalom (Kocsis Tamás); Románia Nyugat fejlesztési régiója (Bodó Barna, Bognár Zoltán); Védhető-e a környezet közgazdasági alapon? (Kerekes Sándor); Kis- és közepes vállalkozások helye és szerepe Románia gazdaságában (Birtalan Ákos). Kelemen Judit az RMKT sepsiszentgyörgyi vándorgyűléséről számolt be. Közgazdász Fórum/2001. december. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2002. február 20.

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Kolozs megyei RMDSZ ifjúsági szakbizottsága Ifjúsági perspektívák 2002. címmel találkozót szervezett Kolozsváron, a Pro Iuventute székházban, ahol jelen volt a kolozsvári ifjúság színe-java. Kónya- Hamar Sándor, Kolozs megyei RMDSZ elnök-képviselő leszögezte: Az ifjúsági szervezeteket hagyjuk dolgozni, ha azoknak javaslatai, elképzelései az itt élő fiatalok elvárásait kielégítik. A Kolozs megyei RMDSZ-szervezet nem szól bele senki elképzeléseibe, ha azok az identitástudatot erősítik, az itthoni érvényesülést támogatják. Széplaki Attila, a megyei RMDSZ ifjúsági alelnöke megígérte: ahhoz, hogy a közeledést elősegítse, heti rendszerességgel tart majd fogadóórát. Az Agora ifjúsági információs irodát Piskolti Éva irodavezető mutatta be. Kolozsvárt található a Kárpát-medencében az egyik központi Agora iroda, mely hatalmas adatbázisra támaszkodik. Célja az anyaországi kapcsolatok kiépítésének elősegítése. Egri István, az Alapítvány a Civil Szervezetekért igazgatója a civil szervezetek erejéről beszélt. A román Ifjúsági és Sport minisztérium támogatási rendszeréről Nicolaie Rus, a Kolozs Megyei Ifjúsági és Sporthivatal 28 éves aligazgatója szólt. Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke arra biztatta a fiatalokat, kezdjenek el politizálni! Nagy szükség van a fiatal képzett, több nyelvet is beszélő politikusra. Hiányzik a generációs váltás. Az ifjak érdekvédelméről Jakab István, a MIT elnöke beszélt. /(Csomafáy Ferenc: Mi tudjuk. MIT akarunk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

2002. február 28.

A népszámlálás megkezdése előtt három héttel az RMDSZ ügyvezető elnöksége egyeztetésre hívta össze Kolozsvárra a szövetség megyei elnökeit és alelnökeit febr. 26-ra. Kerekes Sándor, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke elmondta, a közelgő népszámlálás kapcsán arról is tárgyaltak, hogy a számlálóbiztosok között sokkal kisebb arányban vesznek részt magyar nemzetiségű személyek – még a magyar többségű helységekben is –, mint ahogyan azt a lakosság számaránya megkívánná. Gondot jelent a megtévesztő "székely nemzetiség" elnevezés a népszámlálási űrlapokon. A népszámlálással kapcsolatos problémákkal foglalkozó RMDSZ-es munkacsoport vezetőjévé Kerekes Gábor önkormányzatokért felelős alelnököt nevezték ki. /Salamon Márton László: Kerekes Gábor az RMDSZ megbízottja. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

2002. március 29.

Az RMDSZ összesítése szerint az érdekvédelmi szövetséghez a népszámlálás során 270 telefonos érdeklődés, információkérés érkezett. A megkeresések 40 százaléka panasz, a további 60 százalék esetében technikai jellegű információkérésről beszélhetünk. A panaszok 30 százaléka megalapozott volt — ilyen esetekben a helyi és megyei népszámláló-bizottságokat értesítették, és figyelemmel kísérték ezek megoldását. A panaszok többsége az űrlapok ceruzával történő kitöltésére, csupán a kódszám megjelölésére, a kettős állampolgárok és a külföldön tartózkodó személyek bejegyzésének elutasítására, a kérdőívek aláíratásának elmaradására vonatkoztak. Többen jelezték azt is, hogy a számlálóbiztos nem kereste fel őket. Vasile Gherman, Kolozsvár népszámláló-bizottság titkára szerint Kolozsváron csupán tíz személy adatfelvétele maradt el. A népszámlálás utolsó napján közel 100 magyar család jelentkezett a városi bizottságnál azzal, hogy a számlálóbiztos nem járt náluk, valamennyi esetben megtörtént az adatfelvétel. Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke arról számolt be, hogy a Fenesi út 135 szám alatt egy magyar családnál nem járt a biztos. /K. O., Sz. Cs.: Több magyar család adatfelvétele elmaradt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Az országos helyzethez hasonlóan Bihar megyében is számos kirívó szabálytalanság történt: a kérdezőbiztos ceruzával írta be a nemzetiséget, illetve az anyanyelvet, de olyan is volt, hogy megpróbálta saját ízlése szerint kitölteni a nyomtatványokat. Sok helyen fel sem kerestek számos polgárt. A Bihar Napló sok olvasója telefonált, hogy kihagyták az összesítésből, hiába hívták időben a polgármesteri hivatalt. - Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere a Magyar Polgármesterek Világtalálkozója alkalmából Magyarországon tartózkodva azt nyilatkozta: "A romániai népszámlálás eredményei hiteltelenek lesznek"… /Szeghalmi Örs: Foghíjasra sikerült Biharban is a népszámlálás. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./ Makay Botond resicabányai református lelkipásztor értesítette a népszámlálási bizottságot, hogy nála nem jártak, kérésére azután megjelent a számláló biztos. A népszámlálási bizottsághoz több panasz érkezett, de legtöbbjét nem vették nyilvántartásba. Az RMDSZ írásos panaszt nyújtott be két govondári család esetéről, akiket csak ceruzával számláltak meg. /Krassay Szörény: Csaknem két magyarral kevesebb lett. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

2002. április 26.

Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke szerint a megyében 73 településen a magyarság részaránya az 1992-es népszámlálási adatok szerint magasabb, mint 20%, ezeken a helyeken a törvény értelmében ki kell tenni a kétnyelvű feliratot. A 73-ból 22 helységben már felszerelték, 11 helységben. Megrendelték, elkészült, de még nem tették fel: 16 helyen. Nincsen 21 helységben ? köztük Kolozsváron. Nincs információ 3 helységből. A megyében nagyon rontja a hangulatot, és feszültséghez vezet a kolozsvári polgármester egyéni törvényértelmezése. Bitay Levente Kolozs megyei RMDSZ-tanácsos minden héten körbetelefonál a megyében és frissíti a helyzetjelentést. /Csomafáy Ferenc: Kolozs megyei névtábla-tükör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

2002. augusztus 5.

Aug. 3-án Kalotaszentkirályon a tudományos ülésszakot Kós Károly emlékének szentelték, az író-grafikus-építész halálának 25. évfordulója alkalmából. Kántor Lajos irodalomkritikus beszélt Kós Károlynak íróbarátaihoz fűződő viszonyáról. Szilágyi István író Kóshoz kapcsolódó személyes emlékeit osztotta meg hallgatóságával. Heim András képzőművész Kós Károly építészi, grafikusi munkásságáról beszélt. Az előadások között népviseletbe öltöztetett ifjú művészek népdalokkal szórakoztatták a közönséget. Aug. 4-én, vasárnap a református templomban Tőkés László püspök ünnepi igehirdetését hallgathatták meg a jelenlévők, majd Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke és Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök osztotta meg ünnepi gondolatait a gyülekezettel. /Sándor Boglárka Ágnes: Kós Károlyra emlékeztek. Ünnepségsorozat Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2002. augusztus 19.

Bálványosváralján Kerekes Sándor, a megyei tanács elnöke és Balogh Zoltán dési RMDSZ-elnök nyitotta meg a Szent István-napi ünnepi műsort. A helyi gyermektáncsoport mutatkozott be, amely kalotaszegi legényessel és mezőségi csárdással szórakoztatta a közönséget. Fellépett a pancsovai (Jugoszlávia) Petőfi Sándor Művészeti Egyesület Maroknyi Néptáncegyüttese is. A kétezres lélekszámú, nagy többségében magyar anyanyelvű Bálványosváraljáról csupán mintegy 200-an voltak jelen. Biztató, hogy a falu szinte egész gyermekserege egybegyűlt. A falu első alkalommal volt helyszíne a megyében már negyedik alkalommal megrendezett néptánctalálkozónak. Hagyományos az itt megrendezett nemzetközi cserkésztalálkozó. /Balázs Bence: Egymásra találás Bálványosváralján. Alaposan kiverték a port a színpad deszkái közül. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2002. október 12.

Okt. 11-én Kolozsváron, a Mátyás-házban megkezdődött a Fadrusz-napok ünnepségsorozat. A rendezvény délelőtt tudományos ülésszakkal indult, majd délután bemutatták Murádin Jenő Fadrusz című könyvét. Ezt a Barabás Miklós Céh kiállításának megnyitója követte, amely után megkoszorúzták Zala György Mátyás szülőházának falán található emléktábláját. Örökségünk, Kolozsvár címmel Veress Ferenc és László Miklós fotókiállításával folytatódott az ünnepség a Kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában, amit díszhangverseny követett. A tudományos ülésszakon jelen volt többek között Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök, Vekov Károly, a Kolozs megyei RMDSZ képviselője és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Kötő József EMKE-elnök kétnyelvű bevezető szövegében kifejtette: a város főterén található köztéri szoborcsoport többrétű üzenetet hordoz, amelyek közül a legfontosabb, hogyan lehet egy várost naggyá tenni. Az 1800-as évek folyamán Kolozsvárra bevezették a vizet és a villanyvilágítást, vasutat létesítettek, kiépítették a klinikák hálózatát, majd kialakították Mátyás király terét, középpontjában Fardrusz János alkotásával. A tudományos ülésszakon rangos hazai és magyarországi művészettörténészek egy gazdag életpálya felvázolására vállalkoztak. Az előadók: Nagy Ildikó, Murádin Jenő, Bajkay Éva, Szűcs György, Gheorghe Vida, Sümegi György, Papp Gábor György (aki Kiss-Szemán Zsófia előadását olvasta fel) és Hadik András beszéltek Fadrusz Jánosról. Műve a háttérül szolgáló templommal együtt alkot szerves egységet. Felmerült a javaslat: a világörökség részévé kell nyilvánítani Kolozsvár belvárosát. A folyamat kezdeményezéseként a résztvevők közül bárki aláírhatta az ebből a célból kibocsátott íveket. Dávid Gyula bemutatta Murádin Jenő Fadrusz - Két szobor száz éve című kötetét, majd Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke ismertette a tárlatot, amely jellegzetesen erdélyi magyar képzőművészeti értékeket mutat be. Megkoszorúzták Zala Györgynek a Mátyás-ház falán található emléktábláját. A megemlékezés koszorúit a következők helyezték el: Kiss Elemér a magyar elnöki hivatalt felügyelő miniszter és Szabó Vilmos államtitkár (a magyar kormány nevében), Bálint-Pataki József (elnök, Határon Túli Magyarok Hivatala), Ijgyártó István bukaresti magyar nagykövet és Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Markó Béla (szövetségi elnök, RMDSZ), Szép Gyula (alelnök, RMDSZ), Szepessy László (igazgató, RMDSZ), Kötő József (elnök, EMKE), Dáné Tibor Kálmán (főtitkár, EMKE), László Bakk Anikó és Orendi István (Amarillys Társaság), Vekov Károly és Bitay Csaba (RMDSZ Reform Tömörülés), Kónya-Hamar Sándor (elnök, Kolozs megyei RMDSZ), Mátis Jenő (elnök, Megyei Küldöttek Tanácsa), Boros János alpolgármester és Molnos Lajos városi tanácsos. Az ünnepségsorozat este a magyar színházban tárlatnyitással és gálaműsorral folyatódott. / Sándor Boglárka Ágnes, Ö. I. B.: Kolozsvár jelképe: Fadrusz Mátyás-szobra. Mátyás királyunk a szívekben él. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-89




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998