udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 57 találat lapozás: 1-30 | 31-57
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kereskényi Gábor

2000. szeptember 15.

Szept. 13-án az RMDSZ szatmárnémeti székházának üléstermében lezajlott a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés tisztújító közgyűlése. Az új vezetőség: Popomájer Helga (elnök), Uglár Zsolt (alelnök), Kereskényi Gábor (ügyvezető), Délczeg Csongor, Kovács Máté, Papp Adél, Pollner Csaba (elnökségi tagok). A közgyűlésen megjelent fiatalok elbeszélgettek a szenátor- és képviselőjelöltekkel. Stier Péter egyetemista rákérdezett: vajon azok közül, akik most kívánnak RMDSZ-színekben a parlamentbe bejutni, ki fog vállalkozni arra, hogy konkrétan is tegyen valamit a kivándorlást fontolgató kisebbségi fiatalok megállítása érdekében? Felsejlett a komor kérdés: elvárható-e a fiataloktól, hogy miután végignézték nagyszüleik és szüleik vergődését, ők is, méghozzá jószántukból, vállalják az egyelőre inkább ígéretekkel kecsegtető, mint bizonyosságokkal szolgáló kisebbségi sors kockázatát? /Tegnapelőtt lezajlott a MIK tisztújító közgyűlése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 15./

2000. szeptember 29.

Szept. 27-én első ízben találkoztak a szatmárnémeti magyar ifjúsági szervezetek vezetői. A több mint kétórás megbeszélésen részt vett Ilyés Gyula alpolgármester, a Szatmár Megyei RMDSZ elnöke, Popomajer Helga, Uglár Zsolt, Kereskényi Gábor a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK), Délczeg Csongor, Kovács Máté, Polner Zoltán a Szatmári Magyar Diákszövetség (SZMDSZ), Balogh Barna, Gózner Enikő, Lázin Sándor a Hám János Diáktanács, Kása János, Löchli István, Simon Levente a Református Diákok Turisztikai Klubja (RDTK), Kánya László a Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége (MADISZ), Gál Eszter, Szilágyi Ágota a Kölcsey Ferenc Diákszervezet (KÖFEDISZ), Szodoray-Parádi Ákos az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE), Pataki Csaba az Identitás Alapítvány, valamint Juhász Károly a szatmárhegyi MIK képviseletében. A fiatalok egyetértettek egy középtávú ifjúsági stratégia szükségességében. Ennek részleteit együttesen kell kidolgozni. A fiatalok úgy vélik, fontos lenne minél több közös kulturális, szabadidős- és sportrendezvényt szervezni, közös pályázatokat készíteni, valamint az RMDSZ választási kampányában részt venni. /Ifjúsági szervezetek kerekasztala. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 29./

2001. március 16.

Szatmárnémeti magyarságának egy része a református temetőben gyűlt márc. 15-én, ahol a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés fiataljai szerveztek ünnepi műsort. Felolvasták Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök köszöntő levelét, Kereskényi Gábor a forradalom eszméiről beszélt. Az Ormos-háznál a MADISZ-é volt a főszerep. Az Aurora szálloda mögött lévő Kovács Leó-emléktáblára helyeztek koszorúkat, ahol Danku Pál a Garibaldi oldalán harcolt szatmári származású forradalmár tetteit méltatta. /Simon Levente: Szatmárnémeti. Megemlékezések - három helyszínen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Nagykárolyban két helyszínen emlékeztek márc. 15-re: a Petőfi-szobornál /a Kaffka Margit Művelődési Társaság szervezésében/ és a színházteremben, ünnepi műsorral. /Boros Ernő: Nagykároly. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Erdődön a Petőfi-emlékműnél ünnepeltek. Kabai István, a Szatmár megyei RMDSZ ügyvezető elnöke mondott beszédet. Ovidiu Duma, Erdőd község alpolgármestere, a helyi önkormányzat nevében üdvözölte a résztvevőket. /Elek György: Erdőd. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Hagyomány, hogy a Szent-Györgyi Albert Társaság különdíjjal jutalmazza azokat, akik sokat tesznek Szatmárnémetiért, a magyarságért. Idén Fátyol Tibor hegedűművésznek, a helyi filharmónia igazgatójának ítélték s adták át március 14-én a kitüntetést, az RMDSZ ünnepi nagygyűlésén. A Szózat után Riedl Rudolf alprefektus ismertette Adrian Nastase kormányfő ünnepi üzenetét, majd Kedves Tamás, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia főtitkára mondott ünnepi beszédet. Fátyol Rudolf professzora a nagykárolyiak nagy zenésze, Ruha István volt. /Márciusi különdíj. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

2001. június 14.

Ott, ahol zúg a négy folyó címmel a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés és a Szent István Kör könyvet adott ki Trianonról. Az előszóban Wass Albertet idézik: "Van életünknek egy szakasza, amire nem szívesen emlékszünk vissza. Márpedig megfeledkezni róla hiba lenne". A könyvben Kereskényi Gábor joghallgató, a MIK társelnöke mutatta be Trianon előzményeit, a béketárgyalásokat s a magyarság reagálását. Danku Pál Csehszlovákia és Jugoszlávia két világháború közti nemzetiségi helyzetéről értekezett, Thoroczkay Sándor tanár pedig Trianon következményeiről írt. /Szatmári könyv Trianonról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2001. július 14.

A Magyar Csodaszarvas Egyesület meghívására a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) három tagja - Kereskényi Gábor, Polner Zoltán, Uglár Zsolt - látogatott el Budapestre. A találkozón a magyar politikai pártok képviselői tartottak a határon túl élő kisebbségek sorsát is érintő előadásokat, de a négynapos összejövetelen az Illyés Közalapítvány vezetősége, történészek és a chicagói magyarok közösségének tagjai is felszólaltak. Az előadások középpontjában a státustörvény kérdése szerepelt. Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke megindokolta a szervezetük által elosztott támogatási pénzek igazságosságát, és nemzetstratégiai előadásokat is hallgathattak a megjelentek. Raffay Ernő történész a trianoni döntésről és annak következményeiről tartott eszmefuttatást, a történelmi előadások között az 1956-os forradalom elemzése is szerepelt. Ughy Attila, a Fiatal Demokraták (FIDESZ-MPP) és Balczó András, a Magyar Igazság és Élet (MIÉP) pártjának politikusai a magyar státustörvényt mutatták be nagy vonalakban. A találkozón az eddiginél jobb kapcsolatot tudtak kiépíteni más határon túli ifjúsági szervezetekkel. A budapesti találkozón a Délvidéki Magyarok Közössége, a Kanizsai Ifjúsági Kerekasztal, a pozsonyi Corvin Mátyás Társaság, a zentai Anonymus Ifjúsági Egyesület és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Szövetsége ifjúsági tagozata is jelen volt. /Státustörvény, pályázati pénzek, nemzetstratégia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./

2001. október 3.

A Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) 1999. november 24-én jött létre mint az RMDSZ ifjúsági szárnya. Szatmárnémetiben hetven tagja van, Szatmárhegyen és Lázáriban helyi szervezete működik. A MIK nem önálló jogi személy, hanem az RMDSZ városi szervezetének a szerves része, a nyolc körzeti elnök mellett a MIK elnöke is alanyi jogon a városi elnökség tagja. Kereskényi Gábor ügyvezető szerint alapelvünk az, hogy a területi RMDSZ-en belül egy nemzeti vonalat valósítsanak meg. Ahhoz, hogy valaki a MIK tagja lehessen, az alapszabályzatban is benne van, hogy előbb RMDSZ tagnak kell lennie és tagsági díjat fizetnie. /Elek Anikó: A Magyar Ifjúsági Kezdeményezés az ifjúság érdekeit képviseli a döntéshozó testületekben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 3./

2001. december 12.

A Magyar Ifjúsági Kezdeményezés /MIK/ 1999. novemberében alakult, idén ünnepelte fennállásának két éves évfordulóját. Kereskényi Gábor ügyvezető értékelte a szervezet eddig tevékenységét: Elindították a Partiumi teremfoci-kupát, egy irodalmi estet és a szabadtéri megemlékezéseket. Felvételi tájékoztató tevékenységet kezdeményeztek. Nagyszabású összerdélyi felmérés készül az ifjúsági szervezetekről. Ezt a munkát Szatmár megyei szinten a MIK vállalta fel. A MIK politikai szerepvállalása sem vitatható. A tevékenységükhöz szükséges anyagiakat önerőből vagy pályázatok útján teremtik elő. Segítséget nyújtanak magyar diákoknak ösztöndíj pályázatok megírásában. Jövő januárjában Szatmárnémetiben megszervezik az Itthon, fiatalon találkozót. A találkozó meghívott vendége Markó Béla szövetségi elnök. Ugyancsak jövőre egy antológiát szeretnének kiadni, Szatmár megyei fiatal költők műveiből. /anikó: A MIK szeretné, ha súlyának megfelelően kezelnék a szervezetet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 12./

2002. január 14.

Az ifjúság, a biztonságpolitika és a globalizáció problémáiról tartottak tanácskozást Szatmárnémetiben romániai és magyarországi szakemberek a partiumi Itthon, fiatalon találkozó második rendezvényén. Az eseményre eljöttek az RMDSZ vezető tisztségviselői, a parlamenti képviselők és szenátorok mellett a kétnapos fórumra ellátogatott Markó Béla szövetségi elnök is. Kereskényi Gábor, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés elnöke tartotta a megnyitót. Ilyés Gyula megyei elnök szerint űrt tölt be a MIK a megyei szervezet életében, hiszen eddig hiányzott az aktív politikával foglalkozó ifjúság. Markó Béla szövetségi elnök utalt arra, hogy a határ közelsége miatt a régióban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megmaradásra. Markó szerint nem járható út az amelyiknek "éljetek itthon, de szegényen" a mottója. A találkozóra magyarországi biztonságpolitikai szakértők és szociológusok jöttek és értekeztek a jövőt jelentő ifjúság és a régió biztonságpolitikájának kérdéséről. /(princz): Markó Béla: Nem járható út az "éljetek itthon, de szegényen…" A partiumi Itthon, fiatalon rendezvény. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 14./

2002. március 16.

A két magyar ifjúsági szervezet, a MIK és a MADISZ voltak márc. 15–i emlékünnepségek fő szervezői Szatmárnémetiben. A megemlékezés a temetőben található Kossuth–emléksírnál kezdődött, Kováts Máté, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés titkára mondott beszédet. Orbán Viktor üzenetét Kereskényi Gábor, Adrian Nastase üzenetét pedig Uglár Zsolt olvasta fel. Varga Attila parlamenti képviselő mondott beszédet. A résztvevők a magyar nemzeti lobogóval kísérve az Ormos–házhoz zarándokoltak, ahol a Petőfi–emléktáblánál a MADISZ szervezett ünnepséget. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő mondott beszédet. Az esti színházi előadást megelőzően sort kerítettek még a Petőfi Sándor utcán található Kováts Leó–emléktábla megkoszorúzására. /Fodor István: Március 15. - a megújulás, az újjászületés napja. Szatmárnémeti lakossága is ünnepelt tegnap. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./

2002. március 17.

Az RMDSZ pénzbeli támogatást ajánlott fel a Magyar Ifjúsági Értekezletnek /MIÉRT–nek/, viszont elvárja, hogy a fórum tagszervezetei fogadják el az RMDSZ programját, és vegyenek részt a szövetség testületei által hozott döntések végrehajtásában. A miért testületébe választották Kereskényi Gábort, a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés alelnökét, a képviseleti tanácsba pedig Kovács Mátét, a MIK titkárát. /(anikó): Szatmárnémetiek a MIÉRT új ifjúsági szervezetben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./

2002. május 29.

Lucian Boia legújabb könyve (Romania, tara de frontiera a Europei. Humanitas 2002) szerves folytatása és méltó betetőzése a neves román történész eddigi munkásságának. Munkásságot gyűlölködő indulattal követik a soviniszta román történészek, de nagy tisztelettel övezi mindenki, aki hisz a történetírás tárgyilagosságában. A könyv a tavaly már megjelent - Londonban, angol nyelven. A Ziua szerint román nyelvű megjelentetése elé próbáltak akadályokat gördíteni azok, akiknek van félnivalójuk a pohárba kerülő tiszta víztől is. Könyvének nyolc fejezete közül különösen a negyedik (A román kommunizmus) és a hetedik (Séta a Pantheonban) számíthat elkeseredett kritikára a nacionalisták részéről. A román—magyar kapcsolatokról is szó esik, egészen új megközelítésben. A szerző hangsúlyozza: a két nemzetnek együtt kell élnie, sőt együtt kell működnie, mert másképp nem a maguk, hanem az őket összeugrasztók érdekeit fogják szolgálni. /Kereskényi Gábor: Könyvismertető. Újfajta román történetszemlélet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 29./

2002. június 4.

Trianon — második Mohács. Sokáig így látta a közvélemény az első világháborút lezáró békeszerződést, de a történettudomány és a politika számára is értelmezhető párhuzam volt. Trianon is "a magyar kálvária" keserves stációjává, a nemzeti tragédia jelképévé vált. Az igazságtalan béke azonban nemcsak Magyarországot büntette, hanem az utódállamokat is, mert a Duna–völgye gazdasági, földrajzi központjának agresszív szétrombolásával saját békéjük reménye is sírba szállt. – A trianoni döntés hihetetlen egységbe kovácsolta a szétszaggatott magyarságot. Lehetett az illető ókonzervatív vagy liberális, netán szociáldemokrata, egy dologban mindenféleképpen egyetértettek: az anyaországnak minden erejével arra kell törekednie, hogy orvosolja Trianon igazságtalanságait. És az anyaország foggal–körömmel küzdött elszakított testrészeiért 1945–ig. Az ezt követő változások jó időre feledtették velünk nemcsak Trianont, hanem magát a nemzeti gondolatot is. 1990-ben megcsillant ugyan a reménysugár, az első jelentős lépésre mégis 2001–ig kellett várni. A státustörvény ugyanis de jure is eggyé kovácsolja a Kárpát–medencei magyarságot. A leköszönt Orbán–kabinet megtette a magát, s ezzel Magyarország hosszú évtizedek stagnálása után elindult a helyes úton — külpolitikája terén is. "Nekünk — a trianoni határokon kívül rekedt magyaroknak — pedig nincs más tennivalónk: kíváncsian (és reménykedve) várni a folytatást, közben pedig tovább munkálkodni a megmaradásért" – írta Kereskényi Gábor egyetemista. /Kereskényi Gábor joghallgató: 82 évvel ezelőtt írták alá a trianoni diktátumot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 4./

2002. június 6.

Jún. 4-én Szatmárnémetiben, a Scheffler János Pasztorációs Központban, a trianoni békeszerződés 82. évfordulóján, megemlékezést szervezett a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés /MIK/ és a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör. - Immár második alkalommal emlékezünk együtt történelmünk eme sötét napjáról, kezdte megnyitó beszédét Kovács Máté, a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör elnöke. Versekből, a magyar fájdalom verseiből válogattak. Kereskényi Gábor, a MIK ügyvezető elnöke a trianoni békeszerződésről és annak következményeiről tartott előadást, majd a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör versműsora zárta a megemlékezést. /E. Gy.: A trianoni békeszerződésre emlékezett a MIK. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 6./

2002. szeptember 3.

Szatmár megyei szervezet létrehozásán fáradozik a magyarországi, Csongrád megyei székhelyű szervezet, a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). Toroczkay László elnök, Maurer Oszkár tiszteletbeli elnök és Strál Zoltán alelnök szeptember derekán érkeznek a megyeszékhelyre. Az ifjúsági mozgalom tagjait korábban, egy Kismaroson szervezett táborban, már megismerhették a szatmárnémetiek, a Magyar Sziget elnevezésű rendezvényen erdélyi közéleti személyiségek is részt vettek, Szatmár megyét ott Kereskényi Sándor képviselte. Az RMDSZ-szenátor történészként tartott beszédet, a hallgatósággal a partiumi magyarság kettős szerepvállalásának kérdéskörét osztotta meg. A mozgalommal ismerkedett a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés is, a MIK Kereskényi Gábort és Polner Zoltánt delegálta az eseményre. /Szatmárnémetibe jönnek a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./

2002. szeptember 11.

A szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés szept. 5. és 8. között szervezte meg első ízben vezetőképző táborát Szatmárhegyen. A táborban 30 ifjúsági szervezeti vezető, valamint 13 előadó vett részt. Kereskényi Gábor, a MIK ügyvezető elnöke hangsúlyozta, nagy szükség van az ifjúság aktív közéleti szerepvállalására. Sógor Csaba szenátor a közéleti szerepvállalás felelősségéről , majd Szőcs Péter történész Ifjúság és kulturális értékeink címmel tartott előadást. Kerezsi Miklós, a Nutrisam Rt. vezérigazgatója a külföldi befektetések fontosságáról beszélt. Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és Riedl Rudolf alprefektus beszélt a fiatalok képviselőinek a közigazgatás és ifjúság viszonyáról, kapcsolatáról. Kereskényi Sándor szenátor Az ifjúság aktív részvétele a közéletben címmel tartott előadást, a vezetőképző tábor záró tematikája pedig Ifjúság és RMDSZ volt, amelyen Ilyés Gyula megyei RMDSZ-elnök, Kabai István, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke, Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke és Borboly Csaba ifjú politológus világította meg a témakört. /E. A.: Harminc ifjúsági szervezet vezetője és tizenhárom előadó vett részt a MIK vezetőképző táborában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 11./ A MIK vezetőképző táborban elhangzott, hogy a mai fiatalok számára egészen mást jelent a közképviselet, tehát a motivációjuk is más. Ennek a motivációnak a megfogalmazására mindenképpen szükség van, mondta Ilyés Gyula megyei RMDSZ-elnök. A kialakuló párbeszéd során Kabai István, a városi szervezet elnöke, Kereskényi Gábor, Kovács Péter és Borboly Csaba mondták el véleményüket. /b.i.: A közéleti szereplésre vállalkozó fiatalokkal szembeni elvárás: Ambíció, szakmai tudás és elkötelezettség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 11. /

2003. január 23.

Kereskényi Gábor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökségi tagja leszögezte, hogy jelenleg az RMDSZ-nek nincs önálló ifjúságstratégiája, ifjúságpolitikai koncepciója. Az RMDSZ nyitott volt az Itthon, fiatalon mozgalom, később pedig a MIÉRT irányába. Megalakultak a területi ifjúsági tanácsok, melyek a területi RMDSZ partnereiként látják el régiójukban az ifjúság képviseletét. A MIÉRT huszonhárom alapszabály- és programmódosító javaslatot nyújtott be, melyekből tizenhatot az RMDSZ bizottságai elfogadásra javasolnak. Ezek között szerepel a megyei választmányok 15%-os ifjúsági képviselete. A MIÉRT javaslata komplex módon foglalja magában mind az általános ifjúsági problémákat, mind pedig a romániai magyar ifjúság kisebbségi létéből fakadó kérdésköröket. Elsődleges cél a kivándorlás okainak megszüntetése, az általános gazdasági növekedés, az anyanyelvű oktatás biztosítása révén. Be kívánják építeni az RMDSZ programjába a szórványban és vidéken élő, tevékenykedő magyar ifjúság kiemelt támogatását. A programot a Sport című fejezettel bővítenék: az RMDSZ támogassa mind a szabadidő-, mind pedig a versenysportokat. /Veres István: "A fiatalok találjanak otthonra a Szövetségben..." = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 23./

2003. február 26.

Febr. 25-én ülésezett a Communitas Alapítvány kuratóriuma. A kuratórium jóváhagyta a 2003-as nyilvános pályázatokat elbíráló szaktestületek összetételét. a/ Sajtó: Kelemen Hunor - elnök , Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Magyari Tivadar, Miklósi Ildikó, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond. b/ Könyvkiadás: Kovács András Ferenc - elnök, Dávid Gyula,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Jakab Elek, Dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István,Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László. f/ fiatal képzőművészek, zenészek, írók részére ösztöndíjalapoz hoznak létre. Ösztöndíjbizottság: Markó Béla - elnök , Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád,Szilágyi István. /Közlemény. = RMDSZ Tájékoztató, 2003. febr. 26., 2319. sz./

2003. augusztus 30.

Nyitottság, partnerség, szakmaiság - ezeket az értékeket akarja képviselni az RMDSZ szervében, a Szövetségi Küldöttek Tanácsában /SZKT/ az Új Erő frakció, vezetőjük, Borboly Csaba, helyettese Kereskényi Gábor. Tizenkilenc fiatal képviseli az erdélyi magyar ifjúsági szférát az RMDSZ miniparlamentjében, az SZKT-ban. Az Új Erő néven megalakított frakció 11 tagját a Magyar Ifjúsági Értekezlet jelölte erre a tisztségre. A további nyolc frakciótag belső választások nyomán, illetve az RMDSZ területi szervezetei küldöttgyűléseinek döntése értelmében került be a szervezetbe. A frakciófegyelem az Új Erőben egyrészt elvárás, másrészt pedig működő intézmény. /Cseke Péter Tamás: Konszenzusra törekednek a frakcióban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./

2003. december 8.

Szamoskrassón a református templomban dec. 7-én volt a már hagyományossá vált Bem-ünnepség. Az eseményen részt vett Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Szabó Károly szenátor, Erdei D. István és Pécsi Ferenc parlamenti képviselők, Kabai István, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés képviseletében Kereskényi Gábor, Kovács Máté és Kovács Jácint, a Szent István Kör képviseletében Thoroczkay Sándor, Kiss Zsuzsa és Danku Pál is. Kiss Zsuzsa történelemtanár, a Szent István Kör tagja Deák Ferenc életéről és pályájáról tartott előadást. Ezt követően a templom előtt megkoszorúzták az első és a második világháborúban elesett szamoskrassói hősök emlékére állított emléktáblákat. A Darvay-kúria előtt Kónya László történelemtanár, főtanfelügyelő-helyettes a Bem-emlékszoba és a Szamosháti Múzeum létrehozásának történetéről és Bem forradalmi szerepéről beszélt. /Elek György: Bem tábornokra és Deák Ferencre emlékeztek Szamoskrassón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 8./

2003. december 16.

Szatmárnémetiben bemutatták az Ifjúság- és kisebbségpolitika című tanulmánykötetet. A Partiumi Magyar Napok keretén belül megszervezett ifjúsági kerekasztal-megbeszélés előadásait feldolgozó kiadványt a szerkesztők, dr. Kereskényi Gábor és Kovács Máté mutatták be. A könyvet a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés és a Profundis Kiadó adta ki, valamint a Magyar Ifjúsági Értekezlet támogatta. /Könyvbemutató: Ifjúság- és kisebbségpolitika. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 16./

2004. március 2.

A Krónika kérdései nyomán első ízben tette közzé az interneten éves jelentését a Communitas Alapítvány kuratóriuma. Az adatokból kiderül, 2003-ban az alapítvány 770 millió lejjel többet költött saját működésére, pályázatai lebonyolítására, mint amennyit a szórvány és az ifjúság számára, valamint az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a felhasznált 35,440 milliárd lejből csak tíz milliárdot osztott ki pályázati úton. A legnagyobb kiadási tételt az RMDSZ ügyvezető elnökségének is otthont adó alapítványi székház felépítése jelentette. A Communitas Alapítvány 2001 júliusa óta kezeli az erdélyi magyarság számára juttatott költségvetési támogatást, eddig csak 2001 októberében számolt be az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) előtt tevékenységéről, akkor is csak részleges, összegző adatokat mutatott be. A most közzétett 24 oldalas dokumentumot egy ritkábban használt számítógépes formátumban tették fel a világhálóra, ráadásul úgy, hogy azt ne lehessen kinyomtatni, részleteit ne lehessen lemásolni. Az alapítvány 2003-ban 38,333 milliárd lejből gazdálkodhatott volna, ebből azonban 2,893 milliárdot 2004-re íratott át. A bevételi oldal tulajdonképpen a tavalyi 37,3 milliárdos állami támogatásból áll, ehhez a 2002-ből áthozott közel egymilliárd lej, valamint a banki kamat adódik hozzá. A kiadások oldalán a beruházásoké a legnagyobb tétel: 11,473 milliárd. 7,065 milliárddal a művelődési programok, 5,395 milliárddal a sajtó, 1,8-1,8 milliárddal a könyvkiadás és az ifjúsági programok, 1,5 milliárddal a szórványprogramok, 1,475 milliárddal az alapítvány saját programjai, majd a 432 milliót kitevő alkotói ösztöndíjak következnek a sorban. Saját működésére 4,5 milliárd lejt költött az alapítvány. A beszámoló 22 oldalon keresztül sorolja fel azoknak a szervezeteknek, sajtótermékeknek, programoknak a nevét, elnevezését amelyek a közművelődési, a sajtó, a szórvány, illetve az ifjúsági keret támogatásában részesültek; nem közli azonban tételesen is az összegeket, amelyeket egy-egy pályázónak kifizettek. Farkas András, az alapítvány programfelelőse azzal az indoklással utasította el a részletes tájékoztatást, hogy semmilyen garanciát nem kaptak a Krónikától arra: a lap maradéktalanul közli a listát hasábjain. A Krónika egyébként febr. 21-én az alapítvány elnökének, Markó Bélának és alelnökének, Takács Csabának is tudomására hozta: a lap kész külön mellékletben kiadni a 2001 óta kiosztott Communitas-támogatások teljes, tételes listáját, ha az alapítvány átvállalja a kiadás költségeit. Az alapítvány pályázatainak lebonyolítására 770 millió lejjel fizetett többet, mint amennyit a szórványra, az ifjúságra és az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a pályáztatásra és annak ellenőrzésére fordított összegnek alig több mint kétszeresét (10,1 milliárdot) osztotta ki az alapítvány nyilvános pályázatokon. A kuratóriumi beszámoló a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségek sorában első helyen említette a meghirdetés, a népszerűsítés költségeit. Ide sorolta még a szaktestületi és kuratóriumi ülések megszervezésének, a székházak fenntartásának és működtetésének, a támogatások rendeltetésszerű felhasználása ellenőrzésének a költségeit, valamint az utazási és szállítási költségeket is. Az összeg egyébként a 2003-as évben ugrott ekkorára. 2001-ben még 1,52 milliárdot, 2002-ben pedig 1,6 milliárdot fordított önmagára az alapítvány. Takács Csaba szerint ez nem jelent pazarló magatartást. A Krónika értesülései szerint a Communitas működési költségei azért ilyen magasak, mert több RMDSZ-székház is alapítványi székházként szerepel az aktákban, az RMDSZ-alkalmazottak többsége pedig Communitas-alkalmazottként kapja a fizetését. A beruházások 11,473 milliárdos keretéből is jobbára önmagát támogatta a Communitas. 5,273 milliárdot költött a kolozsvári irodaház bővítésére. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, az ingatlan valójában a Communitas székháza. Hogy milyen alapon működik az épületben az RMDSZ ügyvezető elnöksége, erre a kérdésre nem kívánt válaszolni az elnök. Később hozzátette, az RMDSZ több irodát is bérel a Communitas Alapítványtól. 1,4 milliárdot költött az alapítvány irodatechnikai fejlesztésekre, kommunikációs eszközökre, 645 milliót infrastrukturális fejlesztésre, 55 milliót számítógépes programok vásárlására. Összeadván e tételeket a saját programok működtetésére szánt 1,475 milliárddal és a működési költségekkel, az eredmény arra utal, hogy a Communitas Alapítvány az erdélyi magyarságnak szánt tavalyi költségvetési támogatás több mint egyharmadát fordította önmagára vagy saját programjaira. E programok sorában a különböző évfordulós ünnepségek megszervezése, közvélemény-kutatások, felmérések készíttetése, a Haza a magasban című portréfilm elkészítése, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos költségek, valamint az alkotói ösztöndíjak átadási ünnepségének megszervezését említik. Takács Csaba szerint az irodatechnikai és infrastrukturális fejlesztésre, valamint kommunikációs eszközökre költött kétmilliárdnak nem csupán a Communitas, hanem a hozzá pályázatokat benyújtó más szervezetek is haszonélvezői voltak. Az alapítvány sajtószaktestülete 3 milliárdos keret sorsáról dönthetett, az elszámolásban 5,395 milliárd jelent meg sajtótámogatásként. Az alapítvány első ízben tette közzé az RMDSZ honlapján kuratóriumának összetételét. A testület nagy vonalakban az RMDSZ vezérkarával azonos. Kuratóriumi tisztsége mellett Markó Béla az ösztöndíjbizottságban, Takács Csaba pedig a szórványbizottságban elnököl. Kelemen Hunor kuratóriumi tagsága mellett a könyvkiadási és a sajtószaktestületben is jelen van. Utóbbiban az elnöki tisztséget tölti be. Márton Árpád képviselő a Szép Gyula ügyvezető alelnök által vezetett közművelődési szakbizottságban erősíti az RMDSZ-es vonalat, de az ösztöndíjbizottságban is részt vesz. A Kovács Péter ügyvezető alelnök által vezetett ifjúsági szakbizottságot tulajdonképpen az RMDSZ mögé besorakozó ifjúsági szervezetek csúcsszerve, a Miért vezérkara alkotja. A szaktestületek személyi összetétele tavaly óta csak kis mértékben változott meg. A művelődési szaktestületben Kiss Annamária helyét Borboly Csaba Hargita megyei RMDSZ-tanácsos, a könyvkiadási szaktestületben Parászka Boróka helyét Domokos Géza, a szövetség volt elnöke, a sajtó szaktestületben Magyari Tivadar szociológus és Miklósi Ildikó szövetségi sajtóreferens helyét Kereskényi Sándor szenátor vette át, az ifjúsági testületből pedig Orosz Csaba távozott. Létrehozott a kuratórium egy új szaktestületet, mely kutatók külföldi konferenciákon, tanácskozásokon való részvételéhez nyújt utazási támogatást. E testületben az RMDSZ négy jelenlegi és egy korábbi ügyvezető alelnöke vesz részt. Az RMDSZ vezetői nyilatkozataikban többször hangsúlyozták, a költségvetési támogatásban részesülő kisebbségi szervezetek közül egyedül a Communitas vállalkozott arra, hogy nyílt pályázati rendszeren keresztül, szaktestületek bevonásával ossza el a támogatásokat. Nem tettek viszont említést arról, hogy az alapítvány e rendszeren keresztül a támogatásoknak csupán egy kisebb részét osztja. A nagyobbik rész sorsáról a kuratórium, azaz az RMDSZ vezérkara dönt. – A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996/27-es párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselőit is. 1997-től a szövetségnek már az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az SZKT és a SZET 2002. októberi ülésén a Takács Csaba által bemutatott jelentés szerint az EMKE maga kérte a pénzosztás feladatának átadását „tekintettel az egyre gyarapodó tevékenységére és a más területeken is meglévő adminisztrációs kötelezettségeire.” Az RMDSZ az 1998. márc. 30-án bejegyzett Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. A jogszabály hangsúlyozza, a pénz azoknak a kisebbségi szervezeteknek jár, amelyek pártként nem kapnak költségvetési támogatást. A Transindex internetes újságban közzétett adatok szerint az RMDSZ pártként 6,7 milliárd lej költségvetési támogatást kapott a 2003-as évre. 2001 A Krónika kérte: az alapítvány közölje a 2001-ben és 2002-ben támogatottak listáját, de erre nem kaptak választ. Takács Csaba az illetékes állami hivatalokhoz irányította a lapot kérdéseivel. A Communitas ugyanis háromhavonta küld részletes tájékoztatást a román kormány Etnikumközi Hivatalának a pénzek elköltéséről. /Gazda Árpád: Elsősorban önmagát támogatta a Communitas Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./ A Communitas Alapítvány kuratóriumának tagjai: Markó Béla szövetségi elnök (kuratóriumi elnök), Takács Csaba ügyvezető elnök (kuratóriumi alelnök), Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, Nagy F. István volt ügyvezető alelnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az RMDSZ választási kampányfőnöke, Szép Gyula ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Winkler Gyula képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A Communitas Alapítvány szaktestületei Sajtó Szaktestület: Kelemen Hunor – elnök, Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Szilágyi Dezső, Kereskényi Sándor, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond Könyvkiadás Szaktestület: Kovács András Ferenc – elnök, Dávid Gyula, Káli Király István, Kelemen Hunor, Domokos Géza, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor Művelődési Szaktestület: Szép Gyula – elnök, Borboly Csaba, Dáné Tibor Kálmán, dr. Földes Béla, Karda Emese, Könczei Csilla, Márton Árpád Ifjúsági Szaktestület: Kovács Péter – elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön Szórvány Szaktestület: Takács Csaba – elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke, Jakab Elek, dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István, Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László Alkotói Ösztöndíjbizottság: Markó Béla – elnök, Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád Utazási támogatások szaktestülete: Nagy Zsolt, Kovács Péter, Kötő József, Nagy F. István, Szép Gyula Támogatási keret a romániai kisebbségeknek Ebből a romániai magyarságnak jutott Nyílt pályázaton kiosztott összeg (milliárd lej) (milliárd lej) százalék (milliárd lej) százalék 2001. év 90 13,385 14,87 5,78 43,18 2002. év 126,498 18,612 14,71 6,4* 34,38 2003. év 190 37,3 19,63 10,1* 27,07 2004. év 240 50 20,83 * számított adatok

2004. március 16.

A város magyarsága együtt emlékezett márc. 15-én Szatmárnémetiben. A református temetőben található Kossuth–emléksírnál kezdődött az ünnepség. Korda Zoltán református lelkész és Amma Zoltán római katolikus plébános mondott imát. Ünnepi beszédet mondott Varga Attila parlamenti képviselő és Kereskényi Gábor, a MIK ügyvezetője. Koszorút helyeztek el Kossuth emléksírjánál az RMDSZ, a MIK, az Magyar Polgári Szövetség, valamint több egyházi és civil közösség képviselői. A Kossuth–emléksírtól az Ormos–házhoz vonultak az ünneplők, ahol Kereskényi Sándor szenátor és Kovács Jácint, a MIK elnöke mondtak ünnepi beszédet, majd megkoszorúzták az Ormos–ház falán található Petőfi–emléktáblát. /T. L.: Együtt emlékezett Szatmárnémeti magyarsága. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./

2004. július 14.

Júl. 7–11. között zajlott az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) hagyományos nyári tábora a Balaton–parti Csopakon. A MIK és az IDF közötti, évek óta tartó partnerkapcsolat jegyében az MDF ifjúsági szárnya meghívására idén Kereskényi Gábor, Kis Csilla, Kovács Jácint, Ludescher Rozália és Somogyi Szabolcs vettek részt a táborban. Az egyik napon Hegedűs Attila, a Vajdasági Magyar Ifjúsági Szövetség elnöke és Kereskényi Gábor MIK–ügyvezető, szatmárnémeti önkormányzati képviselő tartott előadást. Az erdélyi magyarság helyzetével kapcsolatban Dávid Ibolya hangsúlyozta: nem okos dolog az anyaországi politikai retorikát a határon túlra importálni. /K. M.: Csopaki Ifjúsági Tábor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./

2004. július 31.

A hivatalos megnyitó előtt, júl. 30-án nemzetpolitikai konferenciával vette kezdetét a harmadik Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat Szatmárnémetiben. A konferenciát Schönberger Jenő római katolikus megyés püspök köszöntötte, majd Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke tartott előadást Magyarság és Európa címmel. Szőcs Péter történész az újkori Szatmárnémetit mutatta be, Kereskényi Sándor szenátor Eurókonformizmus és kultúrpolitikák címmel tartott előadást. Pete István szenátor az európai integráció és a vidékfejlesztés problémáiról beszélt, Kereskényi Gábor a helyi önkormányzatok lehetőségeiről, Bura Lászó, nyugalmazott egyetemi tanár az oktatáspolitika változásairól, Varga Attila parlamenti képviselő pedig az európai integráció alkotmányjogi vonatkozásairól. Szakály Sándor történész a Kárpát–medencei magyarság európai integrációjának ellentmondásait fejtette ki. Az integráció egyik legnagyobb problémájának nevezte, hogy az elválasztja egymástól az Európai Unión belül és azon kívül levő magyarokat. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az unión belüli kisebbségpolitika távlatairól tartott előadást. Véleménye szerint az integráció elősegíti az RMDSZ céljait, azt, hogy önazonosságát megtartva, a magyarság szülőföldjén boldoguljon. Hangsúlyozta: nincs ellentmondás az integrációs cél és az autonómia elérése között. Szabó Vilmos államtitkára kiemelte Magyarország és a szomszédos országok, valamint a határon túli, kisebbségi magyarság és a többségi nemzetek jó viszonyának jelentőségét. Kérdésre válaszolva Markó Béla szövetségi elnök leszögezte: nem lehetséges, hogy az RMDSZ és az MPSZ jelöltjei közös listán induljanak a parlamenti választásokon, ugyanakkor kijelentette, az RMDSZ egy nyitott előválasztási folyamat révén választja ki szenátor–, illetve képviselőjelöltjeit, amelyben részt vehetnek és megméretkezhetnek az MPSZ tagjai is. Reagálva arra az elképzelésre, miszerint az MPSZ jelöltjei a Népi Kezdeményezés listáin indulnának a választásokon, megdöbbenésének adott hangot, hogy a radikális magyar politikusok egy román párt színeiben kívánnak mandátumot szerezni. /Túrós Lóránd: Magyar érdek az uniós csatlakozás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./

2004. augusztus 4.

Kisebbségi léthelyzetek és az európai integráció címmel rendeztek nemzetpolitikai tanácskozást Szatmárnémetiben, a III. Partiumi Magyar Napok keretében. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök megnyitójában megfogalmazta: keresztényként a keresztény Európában. Ez tartott meg bennünket több mint ezer éven át, ez lehet jövőnk biztosítéka is. A tanácskozás első részében helyi politikusok, szakemberek, tartották meg előadásaikat. Thoroczkay Sándor történelemtanár, a Szent István Kör elnöke a történelmi sorsfordulók csapdáit vette számba. Szőcs Péter történész Szatmár és Németi 1712-es egyesítéséről beszélt. Kereskényi Gábor önkormányzati képviselő helyi tanácsok felelősségét hangsúlyozta a kisebbségi jogok érvényesítésében. Pete István szenátora vidékfejlesztés fontosságára hívta fel a figyelmet, mert a romániai magyarság 65 százaléka vidéken él. Dr. Bura László főiskolai tanár az oktatásban felmerülő gondokról értekezett. A Babes-Bolyai (úgynevezett) multikulturális egyetemen még mindig a román többség dönt olyan kérdésben is, ami a magyarokra tartozik. Kereskényi Sándor szenátor kiemelte a civil szerveződések jelentőségét. A találkozó második részében dr. Szakály Sándor történész arról beszélt, hogy az Osztrák–Magyar Monarchiában sokkal nagyobb demokrácia volt, mint azt később a nemzeti utódállamokban tanították, sokkal több jogokat élveztek a kisebbségek. Markó Béla leszögezte, az EU-ba csak a többségi lakossággal együtt léphetnek be. Szabó Vilmos államtitkár megerősítette az RMDSZ elnökének álláspontját, s hozzátette: a térségünk minden népének, nemzetének alapvető célkitűzése és érdeke az EU-s tagság. Kiemelte, hogy mindenféle megosztási kísérlet csak árt a határon túli magyarság jogai érvényesítésének. /Sike Lajos: III. Partiumi Magyar Napok – Nemzetpolitikai tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

2004. szeptember 8.

A 24 éves Kereskényi Gábor bejelentette, hogy az RMDSZ színeiben parlamenti képviselő szeretne lenni, és megméretteti magát az előválasztásokon. A fiatal jogász a Szatmár Megyei Magyar Ifjúsági Tanács elnöke és a MIÉRT országos alelnöke, a tavaszi helyhatósági választások óta pedig városi tanácsos. Közben a debreceni egyetemen európai jogot hallgat. Kereskényi Gábor Kereskényi Sándor szenátor fia. Kijelentette, hogy a parlamentben a fiatalság kérdéseivel szeretne foglalkozni. /Sike Lajos: Mindössze 24 éves az első szatmári képviselőjelölt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2004. szeptember 23.

Viszályt keltett a Szatmár megyei RMDSZ-szervezet berkeiben az, hogy Kereskényi Sándor és fia, Kereskényi Gábor is bejelentette: indulni kíván a szövetség előválasztásain. Az idősebbik, Kereskényi Sándor jelenleg szenátor, és újabb felsőházi mandátumra pályázna, az ifjabbik pedig városi tanácsos, és képviselőnek jelölteti magát. Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ elnöke „ízléstelennek” tartja Kereskényiék gesztusát. Kereskényi Sándor megpróbálta lebeszélni fiát az indulásról. Az ifjabbik Kereskényi „boszorkányüldözésnek” tartja Ilyés Gyula állásfoglalását az ügyben. /Cseke Péter Tamás: Apa és fia indul a Szatmár megyei előválasztásokon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

2004. szeptember 27.

Tizenegy személy adta le a parlamenti képviselő és szenátorjelöléshez szükséges iratokat Szatmárnémetiben, az RMDSZ megyei irodáján. Közülök heten a képviselőházba, négyen pedig a szenátusba szeretnének bejutni. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei D. István, Kereskényi Gábor, Antal István János, Visnai Csaba, Tóga István, Seres Ferenc. A szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günther Tibor és Kabai István. Remélik, hogy Pécsi Ferenc is elküldi jelöléséhez a még hiányzó iratokat. /Tizenegyen indulnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2004. október 6.

Borboly Csaba lett az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke. Az elnöki tisztségéből távozó Kovács Péter volt MIÉRT-elnök a következő két évben a társelnöki tisztséget tölti be. Borboly hangsúlyozta: a szervezetnek párbeszédet kell folytatnia a felsőoktatási intézményekben tanuló magyar fiatalokkal. A MIÉRT országos küldöttgyűlése megerősítette tisztségében Benedek Árpád Csabát, Borbély Károlyt és Kereskényi Gábort, ők töltik be a MIÉRT székelyföldi, szórvány-, illetve partiumi alelnöki tisztségét. A 11 tagú elnökség tagjai továbbá Szabó Ödön, Szabó József, Krisztián Zoltán, Lőrincz Csilla, Kovács Attila és Nagy Zoltán. Borboly Csaba kifejtette, hogy a MIÉRT megalakuláskor megfogalmazott célkitűzések nagymértékben megvalósultak. Meg tudták szólítani azokat a kevésbé tevékeny fiatalokat, akik nem vállaltak szerepet egyetlen ifjúsági szervezetben sem. A MIT vezetővel próbáltak tárgyalni, de az csekély eredménnyel végződött. Borboly szerint jó lenne, ha az erdélyi összmagyar ifjúsági struktúra nem fentről kezdeményezett egyezséggel valósulna meg. Borboly Csaba 2001–2003 között az Itthon, Fiatalon mozgalom alelnöke volt, 1999-től Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöke. 1994-ben lett a Csíki Területi RMDSZ Választmány tagja, 2000-től Hargita megyei tanácsos, 2003-tól az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa Új Erő frakciójának vezetője és az RMDSZ Csíkszéki Szervezete Területi Küldöttek Tanácsának elnöke. /Borbély Tamás: Borboly és Kovács a MIÉRT élén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/

2004. október 13.

Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./


lapozás: 1-30 | 31-57




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998